Népújság, 1954. május (34-42. szám)
1954-05-09 / 36. szám
1954 május 9, vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 A NÉPÚJSÁG BRIGÁDJA KÖZLI: • "■ —1 —-■■■ — 3Miért maradt el Kápaina a he ff tf ajlésben A Népújság szerkesztősége — az illetékes szervek bevonásával — négytagú bri gáddal megvizsgálta Kápolna község begyűjtési, addiize- tési munkáját. A brigád közel félszáz dolgozó paraszttal, valamint a falu vezetőivel folytatott beszélgetése alapján íródott alábbi cikkünk. I. Hatalmas, évszázados hársfa bólogat a szélben Kápolna egyik háza udvarán. Állítólag Kossuui Lajos is megpihent alatta erre járván. A falu felső végén, a dohánybeváltóval szemben, monumentális emlékmű hirdeti a 48-as hősök harcait. A, nagy múlt ezernyi emléke dicséri a ma munkáját ebben az alig 2000 lakosú közcégben. A kápolnai hősök nem egy leszármazottja ma is itt él és dolgozik, s jóleső büszkeséggel beszél a szájról szájra, apáról fiúra szálló hősi emlékekről. Kápolna ismert az egész országban, földje, a majd négyezer holdas határ gazda gon ontja a szorgos kezek nyomán kincseit. Búzája, kukoricája, de különösen dohánya az itt lakók szakértelmét, jó munkáját dicséri. Nagyot változott a világ itt is Tárnái főjegyző „uralkodása“ óta. A tarnamenri községben közel félezer hold földet osztottak ki az egykori uradalmi cselédek, zsellérek között. Azoknak a fin, akik még a betűvetést is alig ismerték, ma egyetemre, középiskolákba járnak, egész sor uj ház épül és épült, egyre töbD helyre vezetik be a villanyt, <-gyre több háznál szólal meg a rádió. A párt, a munkásosztály segítő keze nyomán szépül, gazdagodik a falu élete. Különösen a kormányprogramra óta Történtet- itt újból nagy változások. Rajna István VB-elnök, ez a fiatal, nyurga ember, aki rövid, egy év alatt közel került a falu szívéhez, mondta el, hogy a gépállomás 600 holdon végzett talajmunkát az egyénieknek, hogy már őszre biztosítva van a műtrágya, meg az is, hogy ingyen műtrágyát osztottak a dolgozó parasztok között, hadd kísérletezzenek a bizalmatlanok: jó-e a műtrágya? Elmentünk a földmovesszö vetkezeti boltba is. aï egyik sarokban katonás sorrendben sorakoztak a kétküós kenve rek, a másikban vég vászna'? odébb cukor, só, gyufa — minder óöviben. Kapa. ásó réf. patkósarok — annyi, amennyi kell Tavalyhoz Kepeit jo 25 százalékkal emelkedett a forgalom, pedig a kápolnaiak zöldségfélékből szokta.? elsőnek pénzelni — sa zöldség még csak most gyár módik a kertekben. Eladtak itt már vagy 250 kapát, 100 ásót, ki tudja mennyi vasvillát — az üzemek, a város szilire megállás nélkül küídi mindazt, amire szüksége van a íaltinak. És még mi minden jön ehhez? A tavalyihoz képest 10 vagonnal kevesebb a község terménybeadása, átlagos 2-10 forintos mázsánkinti terményárat figyelembevéve, ez maga negyedmillió forint megtakarítás. De felére csökkent a tei- beadás, sőt hatezér literrel csökkent a borbeadás mértéke is, s ez utóbbi ismét kereken félszázezer forint megtakarítást jelent a községnek. Az ingyenes állatorvosi szolgáltatás, a szerződéses növények, elsősorban a dohány átvételi árának jelentős emelése, mind-mind újabb ezreket jelent a kápolnaiak számára. Természetesen talán a begyűjtés csökkentése váltott ki1 legnagyobb megelégedést or-' szágszérte, de itt Kápolnán is. Hogyne váltott volna. Itt van mindjárt Barkó Jánosné két és félholdas dolgozó paraszt. A tavalyi 628 búzakilogramm helyett az idén 343 búzakilo- grammot kellene beadnia — de csak kellene, mert túl van már a 60 éven, s így egyáltalán nincs beadása, hisz kora miatt három hold mentesítést élvez a kormányrendelet értelmében. Lukendics János két és félholias, a tavalyi 525 búzakilogramm helyett az idén csak 343 búzakilogrammot ad be. Beszédes számai ezek a párt, a kormány, a munkásosztály állandó segítségének. Sokat, nagyon sokat kapott tehát a falu. De mennyit adott? Tel.iesítette-e kötelességét, be- tette-e maga filléreit a közös „kasszába“? Mert mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a kormány csak úgy tudja emelni az életszínvonalat, úgy tudja teljesíteni vállalt kötelességét, a néptől kapott megbízatását,, ha ehhez a dolgozó nép megteremti az anyagi feltételeket. Másszóval, ha a mymkás többet, jobbat és olcsóbbat termel a falunak, és viszont: a falu is teljesíti kötelességét, több élelmet, ipari nyersanyagot ad a városnak. mondani szokás: „vizet nré- dikál és bort iszik“. A kápolnai párttagok, tanácstagok egy része megértette ezt, becsületbeli ügyének tekintette, hogy viszonozza a munkásosztály, a kormány segítségét, állampolgári kötelessége teljesítésével biztosítsa a kormányprogramra feladatainak sikeresebb vég rehajtását. Kiss Imre ötholdas dolgozó paraszt, a pártszervezet elnöke egészévi tojás- és baromfibeadását teljesítette, múlt évről nincs adóhátraléka, ez évre befizetétt háromszáz forintot, most ad el egy malac: t hogy félévig rendezze adóját. Búrom Sándor VB- tag is mindenből teljesítette beadását. Itt azonban baj van. A kápolnai dolgozó parasztok, akik eddig jóformán csak kaptak, vajmi keveset adtak. Rossz állampolgári fegyelmük következménye, az ő munkájuk is oka, hogy nincs még például elegendő hús, hogy nem jut még mindenhova elegendő péi— az új iskolák, hidak, lakások építésére. Kápolna község. mely a beadásban a 11. helyen áll a járásban, tejbs- gyüjtési tervét 47.8, tojásbeadását 47, baromfibeadását 42.5, •sértésh-n 51.2. v ~>marhabeadását 46.6 százalékban teljesítette, s tavalyról még ezer forint adóval tartozik közel 300 dolgozó paraszt. Szomorú számok, szomorú tények ezek — méltatlanok a kápolnaiak dicső múltjához. Mi az oka a csúfos lemaradásnak? Sok emberrel beszélgettünk erről. Még azt a kérdést is feltettük, hogy talán a kápolnaiak „elfelejtettek“ dolgozni. Mahunka Mihály 65 éves dolgozó paraszt felháborodottan kelt ki magából a méltatlan vád miatt. „Hogy mi nem szeretünk dolgozni? Én magam 37 évig voltam cseléd, most magamnak szántok, magamnak vetek. Értik, magamnak — üfött a mellére. Az jöjjön ide, aki jobban tud és ; bban 'szeret dolgozni, mint mi, kápolnaiak.“ Mahunka Mihály szavai mi tűrés, tagadás, az igazságot tanúsítják. A tavaszi munkában, szántásban-vetésben nincs mit szégyenkezniök az idevalósiaknak. A zöldelő vetések, a szépen fejlődő palánták a jó munka ékes hirdetői. Dehát akkor végű mi az oka annak, hogy a munkában oly any- nyira i.. tálló kápolnaiam az állampolgári fegyelem betartásában a legrosszabbak közé tai- toznak? A brigád vizsgálata megállapította, hogy a hibák gyökere a falu vezető szerveinek, elsősorban a községi - ártszerve- zet, a hel- i tanács munkájában keresendő. A pártszervezet újonnan választott vezetősége nem áll hivatása magaslatán, Rajna István VB-elnök háromhónapos távolléte alatt ismét felszínre kerültek a tanács munkájában azok a komoly hibák, melyek a tömegkapcsolat meglazulásához, végső fokon a súlyos lemaradáshoz vezettek. Nézzük meg az élet egy-egy területén, melyek azok a hiányosságok, amelyek fékezik a bewüités. adófizetés munkáját Kápolna községben. A vezetők példamutatása Kik azok. akiket követ a falu népe, akiknek hallgat rza vára? — elsősorban a kommu nistsk és a tanács tagjai. Ahogyan ők dolgoznak, ahogyan ók teljesítenek, általában úgy teljesít, úgy dolgozik a falu. Nem sok hitele van annak a kommunista népnevelőnek, tanácstagnak, aki beszél, akár naphosszat is a begyűjtésről, de maga hátralékban van. Ahogy Szép példák ezek, de nem általánosak — sőt, inkább a példamutatás hiánya az általános. A 28 parasztpárltag közül 20 a hátralékos. Hátralékos Gál János elvtárs, Farkas Károly elvtárs 1650 forint adóval tartozik, közben két hold földet vásárolt, s az a véleménye, hogy ha „sok lesz a papíron, majd elengedik“. A tanácstagok több mint 50 százaléka nem teljesítette beadását. Sumi Jakab 14 holdas középparaszt büszkén jelentei le ki, hogy azért lett VB-tag, mert mindig tudta, mi a kötelessége az állammal szemben — és mégis, bár törlesztett, még mindig nem rendezte adósságát. Sok ilyen és ehhez hasonló példát lehetne felhozni, mely mind azt bizonyítja, hogy a kommunisták, a tanácstagok éppen arról feledkeztek meg, amiről Sumi Jakab beszélt: jó munkájukért választották meg őket a falu vezetőinek, jó munkájukért kerülhettek a párt tagjai sorába — továbbra is erre van szükség. A dolgozó parasztok ezt tudják, figyelik, s kertelés nélkül el is mondják hízelgőnek alig nevezhető véleményüket. A hatholdas Kleckeny Ferencné például nyíltan kijelentette: „ha a VB tagjai nem teljesítik a beadást, akkor mit követelőznek rajtam“. De éppen Kleckenyné példája bizonyítja, hogy az okos szó, a hibák őszinte elismerése ilyen esetben sem marad eredménytelen. Dombai Ferencné VB-tag sokáig beszélgetett Kleckenyné- vel. Megmagyarázta, begy a rossz példát követni milyen helytelen, hogy mit vár az ország Kápolnától, sőt személy szerint Kleckeny Ferencnétől is. A jó szó nyomán Kicckeny- né eleget tett beadásának. Egy példa ez csak, de bizonyít, bizonyítja, hogy hová vezet a példaadás hiánya, de azt is, hogy hová vezet az őszinte szó, a személyhez szóló agitáció. A tanács tomegkapcsolata S éppen a személyhez szóló agitáció, a tanács és a tömegek szoros kapcsolata lazult meg az elmúlt néhány hónap alatt. Pedig ha ez a kapcsolat gyenge, gyenge az egész munka — mint ezt Kápolna példája is bizonyítja. Kisgyűlések nagyon régen voltak, s még annak idején is nem azok tartották, akikre hallgat a falu, akik a legjobb beadók, a példamutató tanácstagok, a pártvezetőség tagjai, hanem aki jött, ak éppen kéznél volt. így aztán a még megtartott kisgyűlések sem Plántálták az emberi szivekbe r állampolgári kötelesség érzését. A tömegkapcsolat meg ! a múlását számtalan más jel is bizonyítja. A rosszul előkészített VB-ülések, az állandó bizottságok munkájának lebecsülése, a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgainak vállvo- nogatással való elintézése, ez mind-mind rossz vért szül, eltávolítja a falut a tanácstól. A község megválasztja a termelési bizottságot, de az elnököt már a tanács jelöli ki. Kiss elvtárs a tanács mezőgazdasági előadója személyében. Kiss elvtárs megválik a tanácstól, „hivatalból“ Szabó Gyula, az új előadó lesz a bizottság elnöke. Ez nem más, mint a parasztság igazságérzetének, a demokratizmusnak csúnya megsértése. így azután nem lehet csodálkozni, hogy egy-egy tanácsülésre jó, ha 60—70 ember eljön, hogy a termelési bizottság, valamint a pénzügyi állandó bizottság március óta nem tartott megbeszélést. Hol is lehetne másutt legjobban beszélgetni a begyűjtésről, az adófizetésről — különösen, ha ezzel annyi baj van — mint éppen a VB-üléseken. Ez sem történt meg. Február 12-én esett utoljára szó a begyűjtésről, az április 8-i *anácsülésen csak a begyűjtési tervek községre 'vonatkozó részeit ismertették. Pénzügyi kérdésekkel, az adófizetés helyzetével egyáltalában nem foglalkozott a VB-ülés, jóformán alig a tanácsülés. Amiről nem beszélnek, azt nem is csinálják: ez is egyik oka, hogy nem halad a begyűjtés, hogy még mindig közel 300 hátralékos van az adófizetésben —« bár az utóbbi időben, elsősorban Rajna elvtárs hazatértével itt történt a legjelentősebb javulás. Nyitott kapu azonban még, hogy miért nem ápolja a tanács tömegkapcsolatait, miért ;nem támaszkodik, olyanokra, mint a minden téren példát adó ifj. Bencsura András középparaszt. miért van csak papíron a VB-titkár által büszkén hangoztatott „aictivaháló- zat“? Egy esztendővel ezelőtt került a tanács élére Rajna elvtárs. Egy év alatt kétszer volt iskolán, legutóbb pártiskclán. Nagyon helyes dolog ez — egyik legfőbb biztosítéka, hogy elért kezdeti eredményei után, a tanultakat jól felhasználva, rendbeteszi a község dolgát. A baj ott kezdődött, hogy helyettese, Gyurkó József VB- titkár munkája, magatartása kiválóan alkalmas volt arra hogy ismét felüssék fejüket a régi hibák. Gyurkó József rossz, nem egyszer felelőtlen munkát végzett, a tömegkapcsolatok erő sítése helyett inkább a tanácsházán rendezett „cigányos bankettet. Durva, nem egyszer lelkiismeretlen volt a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Régi vá gya a községnek, hogy felépüljön a napköziotthon. Pénz, minden megvan rá, csak intéz kedni kellett volna a tanácsnak — de a VB-titkár . nem törődött a falu ügyével. Ha nem törődött a közösség, hogy törődne egyesek panaszával, bajával. Bernáth Jánosnét, Golyva Andrásnét és még jó- néhány dolgozó parasztot durván kiutasított a tanácstól. Ezért legyintenek a dolgozó parasztok, ha valaki a VB- titkárhoz utasítja őket. Gyurkó József, akinek erkölcsi élete is erősen kifogásolható, tevékeny részese a községben tapasztalható hibáknak. Tudják ezt sokan a faluban: rég nem kellene neki itt lenni" — jegyezte meg Kiss Imre ötholdas dolgozó paraszt. Ahol ennyire meglazul a tömegkapcsolat, ott bajos a törvényességről, az állami fegyelem betartásáról beszélni. (Folytatjuk.) Képek a Selypi Cementgyár életéből Kis vonat szállítja a nyersanyagot az őrlőmalomba A javítók elszállítják a kijavított meghajtókereket Rakodóterűletet betonoznak az üzem dolgozói 0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 Psnaszügyi cscport alakúit tanácsaink mellett Ezúton értesíti a megyei tanács VB a megye dolgozóit, hogy a megyei, járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainál megalakult a panaszügyi csoport. Kérjük a dolgozókat, hogy ügyeik gyors elintézése érdekében a tanácsok munkájával kapcsolatos bejelentéseikkel, problémáikkal, panaszaikkal közvetlenül e szervekhez forduljanak. Megyei tanács végrehajtó bizottsága Bolgár szakszervezeti küldöttek [gerben A május 1-i ünnepségek megtekintésére hazánkba érkezett külföldi delegáció közül a bolgár szakszervezeti küldöttek szerdán délelőtt Egerbe látogat tak el. A szakszervezetek he- vesmegyei képviselői meleg szeretettel fogadták a vendégeket, akik hosszan beszélgettek a szakszervezetek vezetőivel és kicserélték tapasztalataikat. A vendégek megtekintették Ege* város történelmi nevezetességeit is. * A Mátravídéki Erőmű bckekarcosainak felliívása A Mátravídéki Erőmű legjobb békeharcosai csütörtökön délután értekezleten ' vitatták meg a genfi öthatalmi tanácskozás eddigi tapasztalatait és megjelölték azokat a feladatokat, amelyeket tenniök kell a béke további biztosítása érdekében. A békeértekezletet Papp Károly, az üzemi béke- bizottság elnöke nyitotta meg, majd Bodor Mihály békebizottsági titkár ismertette munkájuk eddigi eredményeit és a békeharc soronkövetkező feladatait. Az üzem legjobb békeharcosai azután elhatározták, hogy felhívással fordulnak Heves megye valamennyi békebizottságához. „Mi, a Mátravídéki Erőmű bé'keharcosai az Országos Béketanács áprilisi határozata alapján még tovább szélesítjük békemozgalmunkat — hangzik a felhívás. — Az üzem valamennyi dolgozója nevében felhívást intézünk Heves megye összes üzemeihez, állami gazdaságaihoz, az alábbiak szerint. Az Erőmű dolgozói, a békebizottság tagjai a Békevilágtanács irodája által kiadott felhívást, valamint az Országos Béketanács legutóbbi ülésének határozatát teljesen magunkévá tettük és célul tűztük ki a megyénkben folyó békeharc fokozását. A reménység üzenete, a tárgyalásra való hívó szó egy éve hangzott el Budapesten. A nagyjelentőségű diadalmas felhívás egyevet évfordulója tiszteletére és megünneplésére május 23-tól 30-ig békehetet tartunk. A békehét feladata lesz, hogy tudatossá tegyük minden dolgozó előtt a béke jelentőségét, hogy ennek alapján üzemünk minden dolgozója aktívan kapcsolódjon a békéért vívott nemes küzdelembe. Feladatul tűzzük ki továbbá, hogy a békehét alatt patronáljuk Lőrinci község békebizottságát és a jövőben is segítséget nyújtunk munkájuk eredményessé tételéhez. A békehét rendezésével is elszánt békeakaratunkat fejezzük ki, különösen azok felé, akik ellenségei a békének és újabb háborúra spekulálnak. Mi nem engedjük, hogy újabb vérözön pusztítsa a népeket. Tárgyalások útján kell rendezni a nagyhatalmak közt felmerült nézeteltéréseket. Bízva abban, hogy megyénk minden dolgozója, üzeme szilárdan a béke mellett áll, 1kérjük az üzemek vezetőit, békebizottságait, tegyék magukévá kezdeményezésünket. Rendezzenek munkahelyükön, lakóterületükön békehetet, vállalják el egy-egy közeli község békebizottságának patro- nálását. Ezzel a közös akcióval erősítsük meg Heves megye békevédelmi munkáját, védjük meg mindannyiunk óhaját, o békét".
