Népújság, 1954. május (34-42. szám)

1954-05-09 / 36. szám

1954 május 9, vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 A NÉPÚJSÁG BRIGÁDJA KÖZLI: • "■ —1 —-■■■ — 3Miért maradt el Kápaina a he ff tf ajlésben A Népújság szerkesztősége — az illetékes szervek be­vonásával — négytagú bri gáddal megvizsgálta Kápolna község begyűjtési, addiize- tési munkáját. A brigád kö­zel félszáz dolgozó paraszt­tal, valamint a falu vezetői­vel folytatott beszélgetése alapján íródott alábbi cik­künk. I. Hatalmas, évszázados hárs­fa bólogat a szélben Kápol­na egyik háza udvarán. Állí­tólag Kossuui Lajos is megpi­hent alatta erre járván. A falu felső végén, a dohánybeváltó­val szemben, monumentális emlékmű hirdeti a 48-as hősök harcait. A, nagy múlt ezernyi emléke dicséri a ma munká­ját ebben az alig 2000 lakosú közcégben. A kápolnai hősök nem egy leszármazottja ma is itt él és dolgozik, s jóleső büsz­keséggel beszél a szájról szájra, apáról fiúra szálló hősi emlé­kekről. Kápolna ismert az egész országban, földje, a majd négyezer holdas határ gazda gon ontja a szorgos kezek nyo­mán kincseit. Búzája, kukori­cája, de különösen dohánya az itt lakók szakértelmét, jó mun­káját dicséri. Nagyot változott a világ itt is Tárnái főjegyző „uralkodá­sa“ óta. A tarnamenri község­ben közel félezer hold földet osztottak ki az egykori ura­dalmi cselédek, zsellérek kö­zött. Azoknak a fin, akik még a betűvetést is alig ismerték, ma egyetemre, középiskolákba járnak, egész sor uj ház épül és épült, egyre töbD helyre ve­zetik be a villanyt, <-gyre több háznál szólal meg a rádió. A párt, a munkásosztály segítő keze nyomán szépül, gazdago­dik a falu élete. Különösen a kormányprogramra óta Történ­tet- itt újból nagy változások. Rajna István VB-elnök, ez a fiatal, nyurga ember, aki rövid, egy év alatt közel került a falu szívéhez, mondta el, hogy a gépállomás 600 holdon végzett talajmunkát az egyénieknek, hogy már őszre biztosítva van a műtrágya, meg az is, hogy ingyen műtrágyát osztottak a dolgozó parasztok között, hadd kísérletezzenek a bizalmatla­nok: jó-e a műtrágya? Elmentünk a földmovesszö vetkezeti boltba is. aï egyik sarokban katonás sorrendben sorakoztak a kétküós kenve rek, a másikban vég vászna'? odébb cukor, só, gyufa — min­der óöviben. Kapa. ásó réf. patkósarok — annyi, amennyi kell Tavalyhoz Kepeit jo 25 százalékkal emelkedett a for­galom, pedig a kápolnaiak zöldségfélékből szokta.? első­nek pénzelni — sa zöldség még csak most gyár módik a kertekben. Eladtak itt már vagy 250 kapát, 100 ásót, ki tudja mennyi vasvillát — az üzemek, a város szilire megál­lás nélkül küídi mindazt, ami­re szüksége van a íaltinak. És még mi minden jön eh­hez? A tavalyihoz képest 10 vagonnal kevesebb a község terménybeadása, átlagos 2-10 forintos mázsánkinti termény­árat figyelembevéve, ez maga negyedmillió forint megtaka­rítás. De felére csökkent a tei- beadás, sőt hatezér literrel csökkent a borbeadás mértéke is, s ez utóbbi ismét kereken félszázezer forint megtakarítást jelent a községnek. Az ingye­nes állatorvosi szolgáltatás, a szerződéses növények, elsősor­ban a dohány átvételi árának jelentős emelése, mind-mind újabb ezreket jelent a kápol­naiak számára. Természetesen talán a be­gyűjtés csökkentése váltott ki1 legnagyobb megelégedést or-' szágszérte, de itt Kápolnán is. Hogyne váltott volna. Itt van mindjárt Barkó Jánosné két és félholdas dolgozó paraszt. A tavalyi 628 búzakilogramm he­lyett az idén 343 búzakilo- grammot kellene beadnia — de csak kellene, mert túl van már a 60 éven, s így egyál­talán nincs beadása, hisz kora miatt három hold mentesítést élvez a kormányrendelet értel­mében. Lukendics János két és félholias, a tavalyi 525 bú­zakilogramm helyett az idén csak 343 búzakilogrammot ad be. Beszédes számai ezek a párt, a kormány, a munkásosz­tály állandó segítségének. Sokat, nagyon sokat kapott tehát a falu. De mennyit adott? Tel.iesítette-e kötelességét, be- tette-e maga filléreit a közös „kasszába“? Mert mindenki előtt nyilvánvaló, hogy a kor­mány csak úgy tudja emelni az életszínvonalat, úgy tudja teljesíteni vállalt kötelességét, a néptől kapott megbízatását,, ha ehhez a dolgozó nép meg­teremti az anyagi feltételeket. Másszóval, ha a mymkás töb­bet, jobbat és olcsóbbat termel a falunak, és viszont: a falu is teljesíti kötelességét, több élelmet, ipari nyersanyagot ad a városnak. mondani szokás: „vizet nré- dikál és bort iszik“. A kápol­nai párttagok, tanácstagok egy része megértette ezt, becsület­beli ügyének tekintette, hogy viszonozza a munkásosztály, a kormány segítségét, állampol­gári kötelessége teljesítésével biztosítsa a kormányprogramra feladatainak sikeresebb vég rehajtását. Kiss Imre ötholdas dolgozó paraszt, a pártszerve­zet elnöke egészévi tojás- és baromfibeadását teljesítette, múlt évről nincs adóhátralé­ka, ez évre befizetétt három­száz forintot, most ad el egy malac: t hogy félévig rendez­ze adóját. Búrom Sándor VB- tag is mindenből teljesítette beadását. Itt azonban baj van. A ká­polnai dolgozó parasztok, akik eddig jóformán csak kaptak, vajmi keveset adtak. Rossz ál­lampolgári fegyelmük követ­kezménye, az ő munkájuk is oka, hogy nincs még például elegendő hús, hogy nem jut még mindenhova elegendő péi— az új iskolák, hidak, la­kások építésére. Kápolna köz­ség. mely a beadásban a 11. helyen áll a járásban, tejbs- gyüjtési tervét 47.8, tojásbeadá­sát 47, baromfibeadását 42.5, •sértésh-n 51.2. v ~>mar­habeadását 46.6 százalékban teljesítette, s tavalyról még ezer forint adóval tartozik közel 300 dolgozó paraszt. Szo­morú számok, szomorú tények ezek — méltatlanok a kápol­naiak dicső múltjához. Mi az oka a csúfos lemaradásnak? Sok emberrel beszélgettünk erről. Még azt a kérdést is fel­tettük, hogy talán a kápolnai­ak „elfelejtettek“ dolgozni. Mahunka Mihály 65 éves dol­gozó paraszt felháborodottan kelt ki magából a méltatlan vád miatt. „Hogy mi nem sze­retünk dolgozni? Én magam 37 évig voltam cseléd, most magamnak szántok, magam­nak vetek. Értik, magamnak — üfött a mellére. Az jöjjön ide, aki jobban tud és ; bban 'szeret dolgozni, mint mi, ká­polnaiak.“ Mahunka Mihály szavai mi tűrés, tagadás, az igazságot ta­núsítják. A tavaszi munkában, szántásban-vetésben nincs mit szégyenkezniök az idevalósi­aknak. A zöldelő vetések, a szépen fejlődő palánták a jó munka ékes hirdetői. Dehát akkor végű mi az oka an­nak, hogy a munkában oly any- nyira i.. tálló kápolnaiam az állampolgári fegyelem betartá­sában a legrosszabbak közé tai- toznak? A brigád vizsgálata megálla­pította, hogy a hibák gyökere a falu vezető szerveinek, el­sősorban a községi - ártszerve- zet, a hel- i tanács munkájában keresendő. A pártszervezet újonnan választott vezetősége nem áll hivatása magaslatán, Rajna István VB-elnök három­hónapos távolléte alatt ismét felszínre kerültek a tanács munkájában azok a komoly hibák, melyek a tömegkapcso­lat meglazulásához, végső fo­kon a súlyos lemaradáshoz ve­zettek. Nézzük meg az élet egy-egy területén, melyek azok a hiá­nyosságok, amelyek fékezik a bewüités. adófizetés munká­ját Kápolna községben. A vezetők példamutatása Kik azok. akiket követ a fa­lu népe, akiknek hallgat rza vára? — elsősorban a kommu nistsk és a tanács tagjai. Aho­gyan ők dolgoznak, ahogyan ók teljesítenek, általában úgy teljesít, úgy dolgozik a falu. Nem sok hitele van annak a kommunista népnevelőnek, ta­nácstagnak, aki beszél, akár naphosszat is a begyűjtésről, de maga hátralékban van. Ahogy Szép példák ezek, de nem általánosak — sőt, inkább a példamutatás hiánya az álta­lános. A 28 parasztpárltag kö­zül 20 a hátralékos. Hátralé­kos Gál János elvtárs, Farkas Károly elvtárs 1650 forint adóval tartozik, közben két hold földet vásárolt, s az a véleménye, hogy ha „sok lesz a papíron, majd elengedik“. A tanácstagok több mint 50 szá­zaléka nem teljesítette beadá­sát. Sumi Jakab 14 holdas kö­zépparaszt büszkén jelentei le ki, hogy azért lett VB-tag, mert mindig tudta, mi a kö­telessége az állammal szem­ben — és mégis, bár törlesz­tett, még mindig nem rendezte adósságát. Sok ilyen és ehhez hasonló példát lehetne felhozni, mely mind azt bizonyítja, hogy a kommunisták, a tanácstagok éppen arról feledkeztek meg, amiről Sumi Jakab beszélt: jó munkájukért választották meg őket a falu vezetőinek, jó munkájukért kerülhettek a párt tagjai sorába — továbbra is erre van szükség. A dolgozó parasztok ezt tudják, figyelik, s kertelés nélkül el is mond­ják hízelgőnek alig nevezhető véleményüket. A hatholdas Kleckeny Ferencné például nyíltan kijelentette: „ha a VB tagjai nem teljesítik a beadást, akkor mit követelőznek raj­tam“. De éppen Kleckenyné példája bizonyítja, hogy az okos szó, a hibák őszinte elis­merése ilyen esetben sem ma­rad eredménytelen. Dombai Ferencné VB-tag so­káig beszélgetett Kleckenyné- vel. Megmagyarázta, begy a rossz példát követni milyen helytelen, hogy mit vár az or­szág Kápolnától, sőt személy szerint Kleckeny Ferencnétől is. A jó szó nyomán Kicckeny- né eleget tett beadásának. Egy példa ez csak, de bizonyít, bi­zonyítja, hogy hová vezet a példaadás hiánya, de azt is, hogy hová vezet az őszinte szó, a személyhez szóló agitáció. A tanács tomegkapcsolata S éppen a személyhez szóló agitáció, a tanács és a tömegek szoros kapcsolata lazult meg az elmúlt néhány hónap alatt. Pe­dig ha ez a kapcsolat gyenge, gyenge az egész munka — mint ezt Kápolna példája is bizonyítja. Kisgyűlések na­gyon régen voltak, s még an­nak idején is nem azok tartot­ták, akikre hallgat a falu, akik a legjobb beadók, a példamu­tató tanácstagok, a pártvezető­ség tagjai, hanem aki jött, ak éppen kéznél volt. így aztán a még megtartott kisgyűlések sem Plántálták az emberi szi­vekbe r állampolgári köteles­ség érzését. A tömegkapcsolat meg ! a mú­lását számtalan más jel is bizonyítja. A rosszul előkészí­tett VB-ülések, az állandó bi­zottságok munkájának lebe­csülése, a dolgozó parasztok ügyes-bajos dolgainak vállvo- nogatással való elintézése, ez mind-mind rossz vért szül, el­távolítja a falut a tanácstól. A község megválasztja a terme­lési bizottságot, de az elnököt már a tanács jelöli ki. Kiss elvtárs a tanács mezőgazdasá­gi előadója személyében. Kiss elvtárs megválik a tanácstól, „hivatalból“ Szabó Gyula, az új előadó lesz a bizottság el­nöke. Ez nem más, mint a parasztság igazságérzetének, a demokratizmusnak csúnya megsértése. így azután nem le­het csodálkozni, hogy egy-egy tanácsülésre jó, ha 60—70 em­ber eljön, hogy a termelési bi­zottság, valamint a pénzügyi állandó bizottság március óta nem tartott megbeszélést. Hol is lehetne másutt leg­jobban beszélgetni a begyűjtés­ről, az adófizetésről — különö­sen, ha ezzel annyi baj van — mint éppen a VB-üléseken. Ez sem történt meg. Február 12-én esett utoljára szó a be­gyűjtésről, az április 8-i *a­nácsülésen csak a begyűjtési tervek községre 'vonatkozó ré­szeit ismertették. Pénzügyi kér­désekkel, az adófizetés helyze­tével egyáltalában nem foglal­kozott a VB-ülés, jóformán alig a tanácsülés. Amiről nem be­szélnek, azt nem is csinálják: ez is egyik oka, hogy nem ha­lad a begyűjtés, hogy még mindig közel 300 hátralékos van az adófizetésben —« bár az utóbbi időben, elsősorban Rajna elvtárs hazatértével itt történt a legjelentősebb javu­lás. Nyitott kapu azonban még, hogy miért nem ápolja a ta­nács tömegkapcsolatait, miért ;nem támaszkodik, olyanokra, mint a minden téren példát adó ifj. Bencsura András kö­zépparaszt. miért van csak pa­píron a VB-titkár által büsz­kén hangoztatott „aictivaháló- zat“? Egy esztendővel ezelőtt ke­rült a tanács élére Rajna elv­társ. Egy év alatt kétszer volt iskolán, legutóbb pártiskclán. Nagyon helyes dolog ez — egyik legfőbb biztosítéka, hogy elért kezdeti eredményei után, a tanultakat jól felhasználva, rendbeteszi a község dolgát. A baj ott kezdődött, hogy he­lyettese, Gyurkó József VB- titkár munkája, magatartása kiválóan alkalmas volt arra hogy ismét felüssék fejüket a régi hibák. Gyurkó József rossz, nem egyszer felelőtlen munkát vég­zett, a tömegkapcsolatok erő sítése helyett inkább a ta­nácsházán rendezett „cigányos bankettet. Durva, nem egyszer lelkiismeretlen volt a dolgozók ügyes-bajos dolgaival. Régi vá gya a községnek, hogy felépül­jön a napköziotthon. Pénz, minden megvan rá, csak intéz kedni kellett volna a tanács­nak — de a VB-titkár . nem törődött a falu ügyével. Ha nem törődött a közösség, hogy törődne egyesek panaszával, bajával. Bernáth Jánosnét, Golyva Andrásnét és még jó- néhány dolgozó parasztot dur­ván kiutasított a tanácstól. Ezért legyintenek a dolgozó parasztok, ha valaki a VB- titkárhoz utasítja őket. Gyurkó József, akinek er­kölcsi élete is erősen kifogásol­ható, tevékeny részese a köz­ségben tapasztalható hibáknak. Tudják ezt sokan a faluban: rég nem kellene neki itt len­ni" — jegyezte meg Kiss Imre ötholdas dolgozó paraszt. Ahol ennyire meglazul a tö­megkapcsolat, ott bajos a tör­vényességről, az állami fegye­lem betartásáról beszélni. (Folytatjuk.) Képek a Selypi Cementgyár életéből Kis vonat szállítja a nyersanyagot az őrlőmalomba A javítók elszállítják a kijavított meghajtókereket Rakodóterűletet betonoznak az üzem dolgozói 0000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000000 Psnaszügyi cscport alakúit tanácsaink mellett Ezúton értesíti a megyei ta­nács VB a megye dolgozóit, hogy a megyei, járási és városi tanácsok végrehajtó bizottsá­gainál megalakult a panasz­ügyi csoport. Kérjük a dolgo­zókat, hogy ügyeik gyors elintézése érdekében a taná­csok munkájával kapcsolatos bejelentéseikkel, problémáik­kal, panaszaikkal közvetlenül e szervekhez forduljanak. Megyei tanács végrehajtó bizottsága Bolgár szakszervezeti küldöttek [gerben A május 1-i ünnepségek meg­tekintésére hazánkba érkezett külföldi delegáció közül a bol­gár szakszervezeti küldöttek szerdán délelőtt Egerbe látogat tak el. A szakszervezetek he- vesmegyei képviselői meleg szeretettel fogadták a vendége­ket, akik hosszan beszélgettek a szakszervezetek vezetőivel és kicserélték tapasztalataikat. A vendégek megtekintették Ege* város történelmi nevezetessé­geit is. * A Mátravídéki Erőmű bckekarcosainak felliívása A Mátravídéki Erőmű leg­jobb békeharcosai csütörtökön délután értekezleten ' vitatták meg a genfi öthatalmi tanács­kozás eddigi tapasztalatait és megjelölték azokat a felada­tokat, amelyeket tenniök kell a béke további biztosítása ér­dekében. A békeértekezletet Papp Károly, az üzemi béke- bizottság elnöke nyitotta meg, majd Bodor Mihály békebi­zottsági titkár ismertette mun­kájuk eddigi eredményeit és a békeharc soronkövetkező fel­adatait. Az üzem legjobb bé­keharcosai azután elhatároz­ták, hogy felhívással fordul­nak Heves megye valamennyi békebizottságához. „Mi, a Mátravídéki Erőmű bé'keharcosai az Országos Bé­ketanács áprilisi határozata alapján még tovább szélesít­jük békemozgalmunkat — hangzik a felhívás. — Az üzem valamennyi dolgozója nevében felhívást intézünk Heves me­gye összes üzemeihez, állami gazdaságaihoz, az alábbiak szerint. Az Erőmű dolgozói, a békebizottság tagjai a Béke­világtanács irodája által ki­adott felhívást, valamint az Országos Béketanács legutóbbi ülésének határozatát teljesen magunkévá tettük és célul tűz­tük ki a megyénkben folyó békeharc fokozását. A remény­ség üzenete, a tárgyalásra való hívó szó egy éve hangzott el Budapesten. A nagyjelentőségű diadalmas felhívás egyevet évfordulója tiszteletére és megünneplésére május 23-tól 30-ig békehetet tartunk. A bé­kehét feladata lesz, hogy tu­datossá tegyük minden dol­gozó előtt a béke jelentőségét, hogy ennek alapján üzemünk minden dolgozója aktívan kap­csolódjon a békéért vívott ne­mes küzdelembe. Feladatul tűzzük ki továbbá, hogy a bé­kehét alatt patronáljuk Lő­rinci község békebizottságát és a jövőben is segítséget nyúj­tunk munkájuk eredményessé tételéhez. A békehét rendezé­sével is elszánt békeakaratun­kat fejezzük ki, különösen azok felé, akik ellenségei a békének és újabb háborúra spekulálnak. Mi nem enged­jük, hogy újabb vérözön pusz­títsa a népeket. Tárgyalások útján kell rendezni a nagyha­talmak közt felmerült nézet­eltéréseket. Bízva abban, hogy megyénk minden dolgozója, üzeme szi­lárdan a béke mellett áll, 1kér­jük az üzemek vezetőit, bé­kebizottságait, tegyék magu­kévá kezdeményezésünket. Rendezzenek munkahelyükön, lakóterületükön békehetet, vál­lalják el egy-egy közeli köz­ség békebizottságának patro- nálását. Ezzel a közös akció­val erősítsük meg Heves me­gye békevédelmi munkáját, védjük meg mindannyiunk óhaját, o békét".

Next

/
Oldalképek
Tartalom