Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-18 / 30. szám

1954 április 18. vasárnap

NÉPÚJSÁG

3

Egy miSlió forint kútépitésre

Bach-Händel haneversenv a főiskolán

Nagysikerű Bach- és Hän- del-estet rendezett a Társadalmi- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat művészeti szakosztálya a Pedagógiai Főiskola zenetermében. A műsoron Bach és Händel legnépszerűbb és legszebb művei szerepeltek. A hangversenyből kiemelkedett Szalai Lajos orgonajátéka és Dózsáné Bress- ler Lucia kitűnő játéka. Különösen szépen adták elő Händel C-moll Passacaglia zongoradarabját és Bach G-moll orgonafantáziáját és fugáját Geibinger Sándor hegedűjátéka, Bonis Klára szép hangja és a főiskola énektanszékének': kamarakórusa méltó kiegészí-' tője volt a szép hangverseny-: nek. Helyes lenne, ha ezeket: a hangversenyeket minden hónapban megismételnék — szélesebb közönség előtt is.

— A TARNASZENTMIK-S LÓSI gépállomás DISZ-bri- ! gádjának vezetője, Mészáros j Lajos, a kongresszus tiszteletére 105 százalékos tervteljesítést vállalt brigádja névé- j ben. Előirányzatukat ápri- { lis 9-ig 2 százalékkal túl-} szárnyalták és pótfelajánlást2 tettek hogy május 24-ig tavaszi tervüket 125 százalékban teljesítik. A kongresszu- j si vállalás teljesítéséhez kö-1 zel áll Balázs Tihamér bri- Î gádja. dicséretes munkát vég 8 zett Mészáros János, Vona d j Joachim. Nagy István, Né-j meth Lajos, akik éjjel-nappal 3 .szorgalmasan dolgoztak.?

(Félegyházi Endre) 8

akkor az élet, áruikor a barokk művészet gvönvöríí alkotásai lakóházak, püspöki és kanonoki paloták, továbbá Eger monumentális lyceum-épülete emelkedtek?

Erre a kérdésre fog válaszolni dr. Szántó Imre főiskolai történelemtanár előadásában, amelyre a TTIT Tudományos Esték előadássorozatában, április 21- én, szerdán este hét órakor a Tiszti Klub nagytermében kerül sor. Dr Molnár József

megyei titkár

A hevesmegyei tanács városi és községgazdálkodási csoportja az idén újabb lakóházak építésével, új utak és kutak létesítésével járul hozzá a lakosság életkörülményének állandó javításához. Gyöngyösön

430.000 forintos beruházással lakásokat építenek, egymillióforintos beruházással új kutakat fúrnak, ugyanakkor mintegy 80 községben kijavítják az eddig elhanyagolt kutakat. Többek között új kutat kap Verpelét, Boconád, Egerfarmos, Petöfibányán is 130 bányászlakásba vezetik be a vizet. Még ebben az évben közmű- vesítik a most épülő gyöngyösi 80 lakásos bérházat is.

A lakosság közlekedési viszonyainak megjavítása érdekében közel másfélmillió forint értékben felújítják az elhanyagolt utakat és számos helyen új kocsiutat és gyalogjárót építenek. Ecséd községben másfélkilométeres hosszúságú kocsiút, Petöfibányán a bányászlakások környékén közutak épülnek.

Kis pajtásaink jó munkát végeznek a vasgyüjtésben

A kocsi kereke néha nagyot nyikorgóit a súlyos teher alatt. Miklós kicsit már fáradtan lé- - pegetett az élen, mint vezetőé övé volt a munka „oroszlán- része", ő húzta a kocsit. Társai oldalt és hátul vigyáztak a vas- és fémhulladékkal magasra megrakott „rakományhajóra." Megérkeztek a gyűjtőhelyre, s máris kezdődött a lerakás.

Kályhacsövek, rossz edények, bádoglemezek, drótok lei tudná elsorolni, mennyi minden „kincs“ került a mázsára. Izsák Miklóst és csoportját a fémgyűjtésben végzett jó munkájukról ismeri a MÉH. Szorgalmas gyerekek, csaknem naponta szolgálatba léptetik a kis szállítóeszközt. — ..Ezt a vasrudat a homokból húztuk elő. onnan hoztuk el a patakpartjáról — magyarázza rakodás közben. Nem engedély nélkül, megkértük azt a szemüveges bácsit, akinek olyan hosz- szú mérce van a nyakában, tetszik tudni... A többit házaktól kértük."

Testvére, Pisti most is. mint minden alkalommal előveszi a cédulát, feljegyzi a mérés eredményét. összeadja, s nem is örül amikor 130 kilogrammra kerekedik az ösz- szeg. „Az elmúlt évben több mint három mázsát gyűjtöttünk a fémgyűjtés idejében — mondja válaszképpen a felnőttek csodálkozó tekintetét látva. — Majd elérjük most is, egykét hét múlva, s akkor meglesz a budapesti kirándulás ára. arra gyűjtünk." Kovács

Pisti, a csoport harmadik tagja szabadidejében egyedül gyűjt és eddig több mint két mázsa vashulladékot adott át a MËH-nek. A pénzből anyunak akar zoknit venni.

Alig hagyják el az átvevőhelyet, újabb pajtások érkeznek, fonottkosárral, lavórral a kezükben. Kárpáti Ildikó és Varga Ferike a IV-es számú általános iskola tanulói is elhozták a gyűjtött vasat, rongyot, üveget. Ferike I. osztályos, először 'végzi ezt a hasznos munkát, s ugyancsak büszke rá. A neve mellé írják, hogy öt kilogramm, s még alá is íratják vele. Szép. formás betűit nagy fontoskodással kerekíti, hogy mindenki el tudja olvasni — <5 az, aki ilyen jól dolgozik. A fém- gyűjtő hónap első napjaiban nagy versenyküzdelem alakult ki a pajtások között. Legtöbb hulladékot az V-ös számú iskola fürge pajtásai gyűjtöttek, nem csoda, hiszen itt van Kiss József, aki 75. Varga Béla, aki egyedül 93 kilogrammot adott. Körülnézett odahaza, s nyomban megtalálta a régi, nagy vaskályhát. ez

nyomta meg any- nyira a mázsát. Loska György és Baranyai Gyuszi VII. osztályos tanulók sem sokkal maradtak el mMgöttük. erről a méréseknél kapott sok panir is tanúskodik, Ök is kirándulásra gyűjtik a pénzt és ha éppen nem is lesz elég, otthonról mégis csak kevesebb Î forinttal kell pó- j tolni. A III. tíz I tagból álló őrs, j kedves. nagyon s szorgalmas pajtásai j az elmúlt héten í nagy vastömböt í „fedeztek fel“ a j vasútnál. Olyan :í nagy volt, hogy ; még tizen sem bír- 5 tak vele, de meg- j kérték az éppen ar- S rajáró katonákat, í igy aztán közös erő- 8 vei feltették a ko- csira. Volt nagy ? öröm a MÉH átve- S vőhelyen, az egy f mázsa mellé még 8 40 kilót is odahe- 8 lyeztek a mázsára. 8 mert csak így volt 8 egyensúlyban. Most § már igazán nem 8 győzzük le őket, hi- ; szén iskolájukban 8 5.48 mázsát megkö- ^ zelítő eredmény >. sincs. Lesz ebből Varga Pistinek töl- v- tőtoll, megnézheti Ï az őrs a „Grant ka- £ pitány gyermekei“- it, vehetnek belőle \ könyvet, s vidáman 8 csónakázhatnak a ■ Dunán, vagy táborozhatnak a hegyekben. è

Dobat Margit 8

KULTÚRPARK KARÁGSONDON

Gorkij, a nagy szovjet író mondotta: „Mindazt, amit tudok, a könyvnek köszönhetem.“

Azt hiszem, Gorkij mondása igazságot nyújt mindannyiunknak, hiszen a mindennapi életünkben tapasztalhatjuk, hogy a könyv milyen segítséget nyújt, ha kételyeink vannak. A jó szakkönyvek hasznos tanácsokkal látják el dolgozó parasztjainkat, s szaktudásuk eredményeként többet termelnek.

Karácsond község dolgozó parasztjai valamennyien ismerik a könyvek jelentőségét, sűrűn keresik fel a népkönyvtárat, olvasnak, tanulnak, szórakoznak. Népkönyvtárunk egyik legszorgalmasabb olvasója Pe- cze János bácsi hatvankilenc- esztendős, széparcú, keselyba- júszú parasztember. A könyvet még gyermekkorában megszerette, nem is tudna meglenni nélküle. Egy tavaszi vasárnap délután beszélgettem János bácsival. Sokat beszélt a könyvről, arról, hogy a könyv és ő mennyire összeszoktak, hogy meg se tudnának lenni egymás nélkül. Pecze bácsi nemcsak egyszerűen olvas — tanul. A tanulás gyümölcse pedig pénzzé, több liter tejjé, több mázsa búzává érik Pecze bácsi kis gazdaságában.

A karácsondi kultúrotthon, i a benne négy helyiséggel rendelkező népkönyvtár második otthona a dolgozóknak, főleg az ifjúságnak. Az ízléses, szép olvasóterem, benne a rádió, sakk, szebbnél szebb könyvek szinte vonzóan hatnak mindenkire. A könyvtár segítségével hívta életre a község vezetősége a DISZ-szervezetet is. A fiatalok a kultúrotthon olvasótermében rendszeresen olvasnak, sakkoznak. Mivel állandóan

együtt vannak, összeszoktak, lehetővé vált a szervezeti élet kialakítása.

Kormányprogrammunk megjelenése óta kultúrotthonunk- ban is színesebb a dolgozók pihenése és szórakozásának megszervezése. A helyi tanács valóságos gazdája kultúrottho- nunknak — könyvtárunknak. A tanács tagjai a kultúrotthon helyiségében minden megmozduláson résztvesznek, ha hiányosságot tapasztalnak, felhívják figyelmünket annak megszüntetésére. A helyi párt- szervezet is támogatja a kultúrotthon munkáját. Különösképpen nagy segítségemre volt, mikor kidolgoztam kultúrott- honunk parkosítási tervét.

Eddig nagy hiányossága volt kultúrotthonunknak, hogy az előtte fekvő egy kataszteri holdnyi kopár terület kihasználatlanul, piszkosan terült el, s erősen rontotta az épület esztétikai értékét.

A pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásunknak már részben eleget tettünk. „Kul- túrparkot kultúrotthonunknak“ mozgalmat indítottunk. Ott, ahol még 1953 decemberében földhányások, gödrök, szemétrakások voltak, ma már 300 fa ékesíti ezt a területet, zöldül a fű, fakadnak a rügyek s a dolgozók gyönyörködhetnek — igaz, a még csak féligkész állapotban lévő — kultúrpark- ban.

Hogyan jött létre ilyen gyorsan? — kérdezhetné valaki. Nagyrészt társadalmi munkával. Fáradtságot nem ismerve jöttek segíteni a DlSZ-fiata- lok, a párttitkár vezetésével. Ásták a földet, locsolták a fá kát — természetesen a nyolcórás munkaidő után. Ebben a társadalmi munkában k; kell

emelni Lassú János dolgozó parasztot, a Dózsa termelőcsoportot és Kiss Miklós DIRZ-fia- talt, kik lovukkal, kocsijukkal hordták a földet s a vizet a fák locsolásához.

Létesítünk a kultúrparkban játszóteret is, hol a gyermekek hintázhatnak, örülhetnek vidám életüknek. A szülők a padokon ülve gyönyörködhetnek gyermekeik játékában.

A szabadtéri színpad még nincs készen, de a hevesmegyei tanács Népművelési Osztálya megígérte, hqgy minden segítséget megad. Szeretnénk május 1-re elkészíteni, melyen már a községünkben rendszeresen működő három kuJ túrcsoport szórakoztatná a dolgozókat s itt kultúrotthonunk saját zenekara játszhatna, szórakoztatva a kultúrpark látogatóit.

Eredményeinket annak köszönhetjük, hogy a kultúrotthon, népkönyvtár, párt, tanács között meg van a kapcsolat, az együttműködés. Ezt bizonyítja az is, hogy népkönyvtárunk a jó munka elismeréseképpen a helyi tanácstól 1000 forint értékű hangerősítőt kapott lemezjátszóval együtt. így a karácsondi népkönyvtár május 1-től külön „stúdióval“ rendelkezik. A könyvtár stúdiójából mikrofonon keresztül sok olvasásért „szép muzsikát“ küldünk a col-J gozóknak, verseket, szemeivé-! nyékét olvasunk lel, hogy ezzel is segítsük kultúrforradalmunk

I

ügyet. Ezek megviijsitása re-| vén bízunk abban, hogy j ibban kielégíthetjük dolgozóink cgy-j re növekvő kulturális igényeit és munkánkat a szocialista igényesség jellemzi majd.

Dán Gyula Kultúrotthon igazgató.

Sallós Bertalanná nyolcholdas tiszanánai parasztasszony ülteti a babot és az uborkát

Máiuz Rozália a Pedagógiai Főiskola kitűnő gétfutója gátvétel közben

A faiskola legjoM MiMydokqjai létá ttaerwna

MM t HŰK

— az Állami falu- színház társulata Egerben a Dózsa Filmszínházban 1954 április 19-én, hétfőn mutatja be a „Borjú“ című liáromfel- vonásos, zenés vígjátékot.

— A ZAGYVASZÁNTÓI úttörők azzal a jelszóval kezdték meg a begyűjtést, hoáy elsők lesznek a megyében. Ezidáig 120 mázsa vasat gyűjtöttek össze, de még ezzel sem elégednek meg. Kérik a megye többi úttörőit, ők is vegyék ki részüket ebből a munkából. (Vona Ilona.)

— EGYÉVES szakosított vájáriskolát indít május Iától Komlón a Munkaerő Tartalékok Hivatala. Felvételre jelentkezhetnek azok a 17— 18 éves fiúk, akik az általánosiskolának legalább öt osztályát elvégezték. A tanulók teljes állami ellátásban részesülnek, ezenkívül 100—240 forint ösztöndíjat is kapnak. Jelentkezni lehet postán, vagy személyesen az MTH 501-es számú Ipari Tanuló Intézeténél (Komló-Kökö- nyös, Ságvári Endre-út 1.)

A LEGÚJABB RENDELET értelmében azok a termelők, akik tejbeadási kötelezettségükön felül meghatározott havi szabadtej mennyiségre szállítási szerződést kötnek, és azt teljesítik, a szabadfelvásárlási áron felül literenként 20 fillér prémiumot kapnak. Megyénkben eddig 500 dolgozó paraszt több mint 100 ezer liter tej szállítására szerződött. Visznekcn két nap alatt 110 tehéntartó gazda közel 37 ezer liter szabadtejre vállalt szállítási kötelezettséget.

— EGER SZÉPÍTÉSE érdekében a Sztálin-úton, a napokban megkezdték a parkosítást. Ezekben a munkákban az egri Dobó István-gimná- zium II/d. és Illja. osztályos tanulói is kivették részüket, akik nefelejts- és söv&vs'na- lántákat, valamint facsemetéket ültettek. A fiúk peaig csákányozták a földet.

Egervár hősi védelméről a történelem és az irodalom Balassitól Gárdonyiig igen sokat feljegyzett. Alig van az egész országban olyan ember, aki ne tudná a négyszáz évvel ezelőtti Eger életének sok-sok részletét. Jóval "kevesebbet tudunk, még mi egriek is arról az időről, mely Dobó Istvánék hőstettének korát követte. Sokat lehetne pedig erről is beszélni, hiszen erről tanúskodnak a magyar barokk műremekei, a kedélyes egri utcák régi házai. Milyen volt

99Eger a XVIII. században “