Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-18 / 30. szám

1954 április 18. vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Egy miSlió forint kútépitésre Bach-Händel haneversenv a főiskolán Nagysikerű Bach- és Hän- del-estet rendezett a Társadal­mi- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat mű­vészeti szakosztálya a Pedagó­giai Főiskola zenetermében. A műsoron Bach és Händel leg­népszerűbb és legszebb művei szerepeltek. A hangversenyből kiemelkedett Szalai Lajos or­gonajátéka és Dózsáné Bress- ler Lucia kitűnő játéka. Kü­lönösen szépen adták elő Hän­del C-moll Passacaglia zongo­radarabját és Bach G-moll or­gonafantáziáját és fugáját Geibinger Sándor hegedűjáté­ka, Bonis Klára szép hangja és a főiskola énektanszékének': kamarakórusa méltó kiegészí-' tője volt a szép hangverseny-: nek. Helyes lenne, ha ezeket: a hangversenyeket minden hó­napban megismételnék — szé­lesebb közönség előtt is. — A TARNASZENTMIK-S LÓSI gépállomás DISZ-bri- ! gádjának vezetője, Mészáros j Lajos, a kongresszus tisztele­tére 105 százalékos tervtelje­sítést vállalt brigádja névé- j ben. Előirányzatukat ápri- { lis 9-ig 2 százalékkal túl-} szárnyalták és pótfelajánlást2 tettek hogy május 24-ig ta­vaszi tervüket 125 százalék­ban teljesítik. A kongresszu- j si vállalás teljesítéséhez kö-1 zel áll Balázs Tihamér bri- Î gádja. dicséretes munkát vég 8 zett Mészáros János, Vona d j Joachim. Nagy István, Né-j meth Lajos, akik éjjel-nappal 3 .szorgalmasan dolgoztak.? (Félegyházi Endre) 8 akkor az élet, áruikor a barokk művészet gvönvöríí alkotásai lakóházak, püspöki és kanonoki paloták, továbbá Eger monu­mentális lyceum-épülete emel­kedtek? Erre a kérdésre fog válaszolni dr. Szántó Imre főiskolai törté­nelemtanár előadásában, amely­re a TTIT Tudományos Esték előadássorozatában, április 21- én, szerdán este hét órakor a Tiszti Klub nagytermében kerül sor. Dr Molnár József megyei titkár A hevesmegyei tanács városi és községgazdálkodási csoport­ja az idén újabb lakóházak építésével, új utak és kutak létesítésével járul hozzá a la­kosság életkörülményének ál­landó javításához. Gyöngyösön 430.000 forintos beruházással lakásokat építenek, egymillió­forintos beruházással új kuta­kat fúrnak, ugyanakkor mint­egy 80 községben kijavítják az eddig elhanyagolt kutakat. Többek között új kutat kap Verpelét, Boconád, Egerfarmos, Petöfibányán is 130 bányász­lakásba vezetik be a vizet. Még ebben az évben közmű- vesítik a most épülő gyöngyösi 80 lakásos bérházat is. A lakosság közlekedési vi­szonyainak megjavítása érde­kében közel másfélmillió forint értékben felújítják az elha­nyagolt utakat és számos he­lyen új kocsiutat és gyalogjá­rót építenek. Ecséd községben másfélkilométeres hosszúságú kocsiút, Petöfibányán a bá­nyászlakások környékén köz­utak épülnek. Kis pajtásaink jó munkát végeznek a vasgyüjtésben A kocsi kereke néha nagyot nyi­korgóit a súlyos te­her alatt. Miklós ki­csit már fáradtan lé- - pegetett az élen, mint vezetőé övé volt a munka „oroszlán- része", ő húzta a kocsit. Társai oldalt és hátul vigyáztak a vas- és fémhulla­dékkal magasra megrakott „rako­mányhajóra." Meg­érkeztek a gyűjtő­helyre, s máris kez­dődött a lerakás. Kályhacsövek, rossz edények, bá­doglemezek, drótok lei tudná elsorolni, mennyi minden „kincs“ került a mázsára. Izsák Miklóst és csoport­ját a fémgyűjtés­ben végzett jó mun­kájukról ismeri a MÉH. Szorgalmas gyerekek, csaknem naponta szolgálatba léptetik a kis szál­lítóeszközt. — ..Ezt a vasrudat a ho­mokból húztuk elő. onnan hoztuk el a patakpartjáról — magyarázza rako­dás közben. Nem engedély nélkül, megkértük azt a szemüveges bácsit, akinek olyan hosz- szú mérce van a nyakában, tetszik tudni... A többit házaktól kértük." Testvére, Pisti most is. mint minden al­kalommal előveszi a cédulát, feljegyzi a mérés eredmé­nyét. összeadja, s nem is örül amikor 130 kilogrammra kerekedik az ösz- szeg. „Az elmúlt évben több mint három mázsát gyűj­töttünk a fémgyűj­tés idejében — mondja válaszkép­pen a felnőttek cso­dálkozó tekintetét látva. — Majd el­érjük most is, egy­két hét múlva, s akkor meglesz a budapesti kirándu­lás ára. arra gyűj­tünk." Kovács Pisti, a csoport harmadik tagja szabadidejében egyedül gyűjt és eddig több mint két mázsa vashulladé­kot adott át a MËH-nek. A pénz­ből anyunak akar zoknit venni. Alig hagyják el az átvevőhelyet, újabb pajtások ér­keznek, fonottko­sárral, lavórral a kezükben. Kárpáti Ildikó és Varga Fe­rike a IV-es számú általános iskola ta­nulói is elhozták a gyűjtött vasat, ron­gyot, üveget. Fe­rike I. osztályos, először 'végzi ezt a hasznos munkát, s ugyancsak büszke rá. A neve mellé írják, hogy öt ki­logramm, s még alá is íratják vele. Szép. formás be­tűit nagy fontosko­dással kerekíti, hogy mindenki el tudja olvasni — <5 az, aki ilyen jól dolgozik. A fém- gyűjtő hónap első napjaiban nagy ver­senyküzdelem ala­kult ki a pajtások között. Legtöbb hulladékot az V-ös számú iskola fürge pajtásai gyűjtöt­tek, nem csoda, hi­szen itt van Kiss József, aki 75. Varga Béla, aki egyedül 93 kilog­rammot adott. Kö­rülnézett odahaza, s nyomban megta­lálta a régi, nagy vaskályhát. ez nyomta meg any- nyira a mázsát. Loska György és Baranyai Gyuszi VII. osztályos tanu­lók sem sokkal ma­radtak el mMgöttük. erről a méréseknél kapott sok panir is tanúskodik, Ök is kirándulásra gyűj­tik a pénzt és ha éppen nem is lesz elég, otthonról mé­gis csak kevesebb Î forinttal kell pó- j tolni. A III. tíz I tagból álló őrs, j kedves. nagyon s szorgalmas pajtásai j az elmúlt héten í nagy vastömböt í „fedeztek fel“ a j vasútnál. Olyan :í nagy volt, hogy ; még tizen sem bír- 5 tak vele, de meg- j kérték az éppen ar- S rajáró katonákat, í igy aztán közös erő- 8 vei feltették a ko- csira. Volt nagy ? öröm a MÉH átve- S vőhelyen, az egy f mázsa mellé még 8 40 kilót is odahe- 8 lyeztek a mázsára. 8 mert csak így volt 8 egyensúlyban. Most § már igazán nem 8 győzzük le őket, hi- ; szén iskolájukban 8 5.48 mázsát megkö- ^ zelítő eredmény >. sincs. Lesz ebből Varga Pistinek töl- v- tőtoll, megnézheti Ï az őrs a „Grant ka- £ pitány gyermekei“- it, vehetnek belőle \ könyvet, s vidáman 8 csónakázhatnak a ■ Dunán, vagy tábo­rozhatnak a he­gyekben. è Dobat Margit 8 KULTÚRPARK KARÁGSONDON Gorkij, a nagy szovjet író mondotta: „Mindazt, amit tu­dok, a könyvnek köszönhetem.“ Azt hiszem, Gorkij mondása igazságot nyújt mindannyiunk­nak, hiszen a mindennapi éle­tünkben tapasztalhatjuk, hogy a könyv milyen segítséget nyújt, ha kételyeink vannak. A jó szakkönyvek hasznos taná­csokkal látják el dolgozó pa­rasztjainkat, s szaktudásuk eredményeként többet termel­nek. Karácsond község dolgozó parasztjai valamennyien isme­rik a könyvek jelentőségét, sű­rűn keresik fel a népkönyvtá­rat, olvasnak, tanulnak, szóra­koznak. Népkönyvtárunk egyik legszorgalmasabb olvasója Pe- cze János bácsi hatvankilenc- esztendős, széparcú, keselyba- júszú parasztember. A köny­vet még gyermekkorában meg­szerette, nem is tudna meglen­ni nélküle. Egy tavaszi vasár­nap délután beszélgettem Já­nos bácsival. Sokat beszélt a könyvről, arról, hogy a könyv és ő mennyire összeszoktak, hogy meg se tudnának lenni egymás nélkül. Pecze bácsi nemcsak egyszerűen olvas — tanul. A tanulás gyümölcse pe­dig pénzzé, több liter tejjé, több mázsa búzává érik Pecze bácsi kis gazdaságában. A karácsondi kultúrotthon, i a benne négy helyiséggel ren­delkező népkönyvtár második otthona a dolgozóknak, főleg az ifjúságnak. Az ízléses, szép olvasóterem, benne a rádió, sakk, szebbnél szebb könyvek szinte vonzóan hatnak minden­kire. A könyvtár segítségével hívta életre a község vezetősége a DISZ-szervezetet is. A fia­talok a kultúrotthon olvasóter­mében rendszeresen olvasnak, sakkoznak. Mivel állandóan együtt vannak, összeszoktak, lehetővé vált a szervezeti élet kialakítása. Kormányprogrammunk meg­jelenése óta kultúrotthonunk- ban is színesebb a dolgozók pihenése és szórakozásának megszervezése. A helyi tanács valóságos gazdája kultúrottho- nunknak — könyvtárunknak. A tanács tagjai a kultúrotthon helyiségében minden megmoz­duláson résztvesznek, ha hiá­nyosságot tapasztalnak, felhív­ják figyelmünket annak meg­szüntetésére. A helyi párt- szervezet is támogatja a kul­túrotthon munkáját. Különös­képpen nagy segítségemre volt, mikor kidolgoztam kultúrott- honunk parkosítási tervét. Eddig nagy hiányossága volt kultúrotthonunknak, hogy az előtte fekvő egy kataszteri holdnyi kopár terület kihasz­nálatlanul, piszkosan terült el, s erősen rontotta az épület esz­tétikai értékét. A pártkongresszus tiszteleté­re tett felajánlásunknak már részben eleget tettünk. „Kul- túrparkot kultúrotthonunknak“ mozgalmat indítottunk. Ott, ahol még 1953 decemberében földhányások, gödrök, szemét­rakások voltak, ma már 300 fa ékesíti ezt a területet, zöl­dül a fű, fakadnak a rügyek s a dolgozók gyönyörködhetnek — igaz, a még csak féligkész állapotban lévő — kultúrpark- ban. Hogyan jött létre ilyen gyor­san? — kérdezhetné valaki. Nagyrészt társadalmi munká­val. Fáradtságot nem ismerve jöttek segíteni a DlSZ-fiata- lok, a párttitkár vezetésével. Ásták a földet, locsolták a fá kát — természetesen a nyolc­órás munkaidő után. Ebben a társadalmi munkában k; kell emelni Lassú János dolgozó pa­rasztot, a Dózsa termelőcsopor­tot és Kiss Miklós DIRZ-fia- talt, kik lovukkal, kocsijukkal hordták a földet s a vizet a fák locsolásához. Létesítünk a kultúrparkban játszóteret is, hol a gyermekek hintázhatnak, örülhetnek vi­dám életüknek. A szülők a pa­dokon ülve gyönyörködhetnek gyermekeik játékában. A szabadtéri színpad még nincs készen, de a hevesme­gyei tanács Népművelési Osz­tálya megígérte, hqgy minden segítséget megad. Szeretnénk május 1-re elkészíteni, melyen már a községünkben rendsze­resen működő három kuJ túr­csoport szórakoztatná a dolgo­zókat s itt kultúrotthonunk sa­ját zenekara játszhatna, szóra­koztatva a kultúrpark látoga­tóit. Eredményeinket annak kö­szönhetjük, hogy a kultúrott­hon, népkönyvtár, párt, ta­nács között meg van a kap­csolat, az együttműködés. Ezt bizonyítja az is, hogy nép­könyvtárunk a jó munka elis­meréseképpen a helyi tanács­tól 1000 forint értékű hangerő­sítőt kapott lemezjátszóval együtt. így a karácsondi nép­könyvtár május 1-től külön „stúdióval“ rendelkezik. A könyvtár stúdiójából mikrofo­non keresztül sok olvasásért „szép muzsikát“ küldünk a col-J gozóknak, verseket, szemeivé-! nyékét olvasunk lel, hogy ezzel is segítsük kultúrforradalmunk I ügyet. Ezek megviijsitása re-| vén bízunk abban, hogy j ibban kielégíthetjük dolgozóink cgy-j re növekvő kulturális igényeit és munkánkat a szocialista igé­nyesség jellemzi majd. Dán Gyula Kultúrotthon igazgató. Sallós Bertalanná nyolcholdas tiszanánai parasztasszony ülteti a babot és az uborkát Máiuz Rozália a Pedagógiai Főiskola kitűnő gétfutója gátvétel közben A faiskola legjoM MiMydokqjai létá ttaerwna MM t HŰK — az Állami falu- színház társulata Egerben a Dózsa Filmszínházban 1954 április 19-én, hétfőn mutatja be a „Borjú“ című liáromfel- vonásos, zenés vígjátékot. — A ZAGYVASZÁNTÓI úttörők azzal a jelszóval kezd­ték meg a begyűjtést, hoáy elsők lesznek a megyében. Ezidáig 120 mázsa vasat gyűjtöttek össze, de még ez­zel sem elégednek meg. Ké­rik a megye többi úttörőit, ők is vegyék ki részüket eb­ből a munkából. (Vona Ilo­na.) — EGYÉVES szakosított vájáriskolát indít május Iá­tól Komlón a Munkaerő Tar­talékok Hivatala. Felvételre jelentkezhetnek azok a 17— 18 éves fiúk, akik az általá­nosiskolának legalább öt osz­tályát elvégezték. A tanulók teljes állami ellátásban része­sülnek, ezenkívül 100—240 forint ösztöndíjat is kapnak. Jelentkezni lehet postán, vagy személyesen az MTH 501-es számú Ipari Tanuló Intézeténél (Komló-Kökö- nyös, Ságvári Endre-út 1.) A LEGÚJABB RENDELET értelmében azok a termelők, akik tejbeadási kötelezettsé­gükön felül meghatározott havi szabadtej mennyiségre szállítási szerződést kötnek, és azt teljesítik, a szabadfel­vásárlási áron felül literen­ként 20 fillér prémiumot kap­nak. Megyénkben eddig 500 dolgozó paraszt több mint 100 ezer liter tej szállítására szer­ződött. Visznekcn két nap alatt 110 tehéntartó gazda közel 37 ezer liter szabadtejre vállalt szállítási kötelezettsé­get. — EGER SZÉPÍTÉSE ér­dekében a Sztálin-úton, a na­pokban megkezdték a parko­sítást. Ezekben a munkákban az egri Dobó István-gimná- zium II/d. és Illja. osztályos tanulói is kivették részüket, akik nefelejts- és söv&vs'na- lántákat, valamint facseme­téket ültettek. A fiúk peaig csákányozták a földet. Egervár hősi védelméről a történelem és az irodalom Ba­lassitól Gárdonyiig igen sokat feljegyzett. Alig van az egész országban olyan ember, aki ne tudná a négyszáz évvel ezelőtti Eger életének sok-sok részletét. Jóval "kevesebbet tudunk, még mi egriek is arról az időről, mely Dobó Istvánék hőstettének korát követte. Sokat lehetne pe­dig erről is beszélni, hiszen er­ről tanúskodnak a magyar ba­rokk műremekei, a kedélyes egri utcák régi házai. Milyen volt 99Eger a XVIII. században “

Next

/
Oldalképek
Tartalom