Népújság, 1954. április (25-33. szám)
1954-04-15 / 29. szám
1954 április 15, csütörtök. NÉPÚJSÁG 5 A SZOCIALISTA NEVELÉS A „Népújság“ április 8-i számában „Én máskép képzelem el a szocialista nevelést“ címmel Kovács Ákosné népi ülnöknek egy cikke jelent meg Lakatos László, volt főiskolai hallgató ügyével kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy a cikk helytelenül és egyoldalúan tárta fel a részleteket és így merőben helytelen következtetésekhez jutott, szükségesnek látjuk a következő megjegyzéseket a nyilvánosság elé hozni. Lakatos László nem 18 éves, hanem 21. Ezt azért igazítjuk helyre, mert a cikkíró ezzel a téves adattal is hangsúlyozni kívánta, hogy nevezett fiatal fiú, kiben minden szépet és jót megtalálhattak társai. A cikkíróval ellentétben azt is kénytelenek vagyunk megjegyezni, hogy Lakatos Lászlót a DlSk- bizottság ettől az esettől függetlenül, már előzőleg -felfüggesztette titkári funkciójától, mivel munkája nem telelt meg. Nem lényegtelen körülmény az sem, hogy Lakatos László csak a bíróság előtt ismerte be bűnét olyan töredelmesen. Előbb, amíg menthetőnek látta a helyzetet, a főiskolai fegyelmi bizottság előtt, valamint a pártvezetőség előtt konokul tagadott, hazudozott, sőt fenyegetőzött is és csak két nap múlva tört meg a kétségbevonhatatlan bizonyítékok súlya alatt. A társadalmi bíróságon elhangzott utolsó mondatai ismét nem mutatták a megbánás legkisebb jelét sem. Nem tudjuk, mennyiben tartozik az ügyre és miért említi a cikkíró, hogy Lakatos László édesanyja 400 kilométerre lakik Egertől. Nyilván ezt is hangulatkeltés érdekében hozta fel Kovács Ákosné. Azt hisszük, hogy sokkal inkább hozzátartozik az ügyhöz, hogy Lakatos László havi 520 forint ösztöndíjat élvezett a népi demokrácia jóvoltából, gondtalan tanulási lehetőséget kapott tehát. Szerény számítás szerint taníttatására államunk már vagy 20.000 forintot ráköltött és ő most magáról megfeledkezve, az őt tápláló édesanya ellen támadt, állami tulajdonhoz nyúlt és arihak eladása útján kívánt még további, most már azonban jogosulatlan anyagi előnyöket biztosítani magának. És mindezt azért, hogy húsvétkor haza tudjon utazni a 400 kilométerre fekvő szülőhazájába. Szerintünk Lakatos László tehát nagyon súlyosan vétett a társadalmi tulajdon ellen és i ezzel szocialista építésünk alap- . pillérét támadta meg. Ezért ; méltán magáravonta a társadalom felháborodását és haragját. Korántsem állítjuk azt, hogy ezekután már nem lehet becsületes dolgozó tagja a társadalomnak, de a főiskola kisebb közössége súlyos vétke jóvátételére nem adhatott módot, őt ki kellett zárni a főiskoláról. A bíróság nevelőcélzatú ítéletét megnyugtatónak tartjuk. Sok munkahely van ebben az országban, ahol Lakatos László bebizonyíthatja, hogy egyszeri elbotlása igaz megbánásra, szigorú önkritikára indította. Helytelennek tartjuk viszont, hogy Kovács Ákosné népi ülnök a Lakatos tettét nyilvánosan „szabálytalanságnak“ nevezi, hogy így felelősségét a minimumra csökkentse. Szabálytalanság az, hogy az úttesten meg nem engedett helyen megyek át, de egy értékes műszer tudatos eltulajdonítása és saját önző célokra való értékesítése nem szabálytalanság, hanem valami egészen más — lopás! A társadalmi tulajdon ellen vétőket a törvény hivatalból üldözi. Akinek ilyen dolog tudomására jut, annak az esetet azonnal jelenteni kell az ügyészségnek, különben őt magát vonják, mint bűnrészest eljárás alá. Azt hisszük, nem járunk messze az igazságtól, mikor azt állítjuk, hogy a cikkíró népi ülnök nem nevelt a szocialista törvényesség tiszte- letbentartására és a szocialista tulajdon védelmére, amikor nyilvánosan megrótta cikkében a főiskola igazgatóságát, amiért Lakatos László „szabálytalanságát“ jelenteni merészelte népköztársaságunk ügyészségének. Cikkíró szerint ezzel lehetetlenné tett egy embert, tönkretette Lakatos Lászlót. Cikkíró szerint tehát, aki a nép bírósága elé kerül, az már eleve tönkre van téve? Meg kell mondanunk, hogy mi egyáltalán nem ezen a véleményen vagyunk és örömmel fogadtuk népi bíróságunk nevelőhatású, megnyugtató ítéletét. Mi tudtuk, hogy népi bíróságunk keményen le tud sújtani, ha ellenségről van szó, és tud hatáSZÉPÜLŐ ÉLETÜNK sósán nevelni, ha a körülmények úgy kívánják. A főiskola és a főiskolai párt- szervezetek nevelték Lakatos Lászlót és mélyen megrendültek, mikor súlyos vétsége kiderült. Nekünk azonban nem volt szabad egyedül csak Lakatos László ügyét tekinteni, hanem tekintettel kellett lenni 700 hallgatótársára és azok további nevelésére. A főiskolán ugyanis nem egyszerűen nevelés folyik, hanem nevelők nevelése, ami lényeges különbség. — Különben a szocialista nevelést nem elég „elképzelni“ (mint azt a cikkíró tette), hanem tanulmányozni kell a helyszínen, munkaközben (mint azt a cikkíró sajnos elmulasztotta). így elkerülhette volna azt, hogy egyoldalú tájékoztatások alapján alkosson véleményt Lakatos László ügyéről. 'A párt bennünket a kommunista erkölcsre nevel. A főiskola kommunistái is erre törekednek erejükhöz képest. A szocialista nevelési módszerek mind arra valók, hogy a kommunista erkölcs kialakulását segítsék elő. Szerintünk a fentiek alapján világos, hogy Kovács Ákosné a szocialista nevelés fogalmával visszaélt, mikor azt egy megtévedt ember védelmére és nem a közösség érdekeinek védelmére kívánta felhasználni. Dr. Némedi Lajos főiskolai igazgató Szokodi József párttitkár !☆ A szerkesztőbizottság megjegyzése: A Pedagógiai Főiskola által szerkesztőségünkbe küldött cikket közöljük, annak ellenére, hogy nem mindenben értünk vele egyet. Nem értünk vele egyet elsősorban abban, hogy a cikk írói elfogultsággal vádolnak egy népi ülnököt, másrészt a cikk, s a mögötte meghúzódó események tényei sem bizonyítják, hogy a főiskola nevelői mindent megtettek volna Lakatos Lászlóért. Mégis közöljük, mert meg vagyunk győződve arról, hogy megyénk pedagógusai, szülői, pártszervezetei hozzászólásaikkal segítenek napjaink egyik legfontosabb közoktatási problémájának, a szocialista nevelés új feladatainak és nehézségeinek megoldásában. A második 1,1 törlesztjiik eddigi adósságunk nagy résiát... Nagy nehézségekkel küzdöttünk első negyedéves tervünk teljesítésében, mert a nyersére és a színportermelési tervünket már a bővített üzemre adták meg. Az építő- és szerelővállalatok elmaradása miatt azonban csak április 7-én tudtunk a bővített üzemmel megindulni. A megindulás után kijavítottuk a géphibákat és egészségvédelmi berendezéseket is szereltünk fel. Az első napi sikerek alapján minden remény megvan arra, hogy második negyedéves tervünket teljesítjük, sőt még az első negyedéves lemaradásunkból is törleszteni tudunk. Üzemünkben február elseje óta lelkesen folyik a kongresszusi munkaverseny. Február hónapban 225, márciusban már 266 dolgozó tett felajánlást, és ezeket teljesítették is. A felolvasó helyiséget 120 kongresszusi emléklap díszíti, amely egyben a verseny nyilvánosságát is szolgálja. Az elmúlt , hónapban Mezei Lajos és Kiss Lajos vájárok bizonyultak a legjobbaknak tervük 170 százalékos teljesítésével. Csapatcsilléseink közül a legjobb eredményt Bódi János és Gál János csillések érték el, akik tervüket 209 százalékra teljesítették. Dicséretet érdemel még Kállai József csillésbrigádja is. A fizikai dolgozók mellett a műszaki vezetők is felajánlották, hogy a műszaki feltételek biztosításával járulnak hozzá a többtermeléshez. Bánkuti Lajos mintatérképeket készített, melyek jó támaszpontot nyújtottak a bányaművelés további munkáihoz, az új termelőhelyek telepítéséhez. Ezenkívül jó munkát végzett Kocsis Zoltán főművezető és Tarjányi József segédművezető, akik az ércelőmű bővítési munkáinál adtak műszaki segítséget. Jelenleg a létszám- hiány akadályozza leginkább a tervteljesítést. Március hónapban mintegy 30 fő hagyta el bányát és ment át a mező- gazdaságba. Ezen úgy próbálunk segíteni, hogy testvérüzemünktől kapunk munkaerőt. így készülünk mi, a Recski Ércbánya dolgozói pártunk III. kongresszusára. * Cseh Pál Recski Ércbánya Miénk az ország, magunknak építjük. Dolgozó népünk féltő gonddal óvja, vigyázza ha. záját, büszkén ad számot az országépítés minden mozzanatáról. Az ablaktól-ajtóig, a föld végéig terjedő világból kilépett a nagyvilágba, mindent látni és tudni akar, tulajdonosának, szépülő életünk formálójának vallja és érzi magát. S jönnek erről a híradások, jönnek a levelek egymásután, üzemből, városból, faluról, termelőszövetkezetből. Olyanok is írnak, akik talán csak akkor fogtak tollat, a múltban, amikor a házasság- levelet kellett aláírni, olyanok is írnak, akik már megszokták, akiknek már életszükséglet, hogy megírják, amiért örül, s amiért felháborodik megyénk népe. A szerkesztőséghez márciusban érkezett majd félezer, április első negyedében közel 200 levél szépülő életünk nagyszerű híradásai. Itt fekszenek előttünk a levelek, az egyiket Hatvanban, a másikat Besenyőtelken, a harmadikat Hevesen adták fel, s így tovább, a megye minden része elküldte levelét. A szerkesztőségi asztalon itt fekszik előttünk Heves megye, s valami bűvös varázsló ujjától életre- kelve, itt vetnek a dolgozó parasztok, itt tolatnak a hatvani vasút mozdonyai, itt csörög a bánya kaparószalagja, — itt van az egész nagyszerű élet. Tassi Mária Hatvanból arról írt, hogy nálunk ma gondtalan az öregség — vájjon, ha egyáltalán írt volna a múltban, írhatta volna-e ezt? Csabai Ágoston pétervásári járás egészségőr bátran feltárja az egészségügy terén még tapasztalható hibákat, Bánkűti Lajos- né, az ecsédi vöröskeresztes tanfolyam vizsgaeredményeit írta meg szerkesztőségünknek. Sok-sok ilyen levelet hoz nekünk a posta, de talán legtöbbet a legnagyobbról — a munkáról. A közelgő pártkongresz- szus új ízt, új lendületet adott a munkának, s egyben új győzelmeket is. Nagyszerű érzés írni ezekről a győzelmekről a levélírónak, e cikk írójának egyaránt. írjuk hát meg közösen: Szalai János a besenyőtelki állami gazdaság ÜB-elnöke egy teljes, sűrűn gépelt oldalon számol be arról, hogy a gazdaság dolgozói a tettek emberei, va- lóraváltják a pártnak adott szavukat. Erről tanúskodik Cseh Lajos és Megyeri Lajos példája is, kik hét literről, már 7.3 emelték a tejhozam átlagát. Bogár Lászlóké Hevesről a kiskörei Dózsa termelőszövetkezet MNDSZ-szervezetének rizsgát építésében elért kitűnő eredményeiről számolt be. Tarcsi Lajos Miskolcról írt levelet, amelyben közli a megye olvasóival, hogy a vasút számviteli dolgozóinak versenyében a hatvaniak kerültek az élre. Vajda József, a Hatvani Cukorgyár ÜB-elnöke arról írt, hogy a gyár dolgozói április 21-től 30-ig „Május 1 összefogási dekád“-ot tartanak. Tarnóczy elvtárs Tó- debrőről kereste fel levelével szerkesztőségünket, s beszámol arról, hogy a kukorica vetésében is 50 százalékon áll a község, s ebben a munkában, elsősorban a termelési bizottság tagjai járnak az élen. Bravek László, a gyöngyösi Téglagyár szakmunkásainak önfeláldozó munkájáról, Valyon Frigyes, a hevesi Építő és Javító KTSZ első negyedévben elért 121 százalékos kitűnő tervteljesítéséről számol be. Lengyel József Heves község szőlészeti agro- nómusa arról ír, hogy a szőlő- telepítésben Góbor József tsz- tag jár az élen 160 százalékos napi teljesítménnyel. Az ifjúság élete is szebb, tartalmasabb, mint valaha. Soksok úttörő levele bizonyítja ezt, mint például Jánossy Józsefé, aki a novaji általános iskola VII. osztályának tanulója. Megírja, hogy az úttörőszervezet könyvtárát még a falusi dolgozók is felkeresik. Néhány levél ez a sokszáz közül. De mint, ahogy a vízcsepp is visszatükrözi a tengert, ez a néhány híradás is visszatükrözi egész felszabadult életünket, ékes bizonyítéka annak a szoros kapcsolatnak, mely összeköti dolgozó népünket a kongresszusára készülő párttal, ékes bizonyítéka annak, hogy ebben az országban végérvényesen és visszavonhatatlanul a nép vette kezébe a hatalmat, saját maga irányítja sorsát, formálja jövőjét. fey—ő) szolgálatába áll a negyedik égetőkemence is, amely termelésével törleszti a lemaradás nagy részét. Ugyancsak új kemence áll munkába a mész- égetésnél is. A MŰSZAKI és anyagi előfeltételek megteremtése mellett szükség van a dolgozók aktivitására, öntevékenységére is. A vállalat vezetősége bátran támaszkodhat az olyan emberek munkájára, mint idős Ferenc József cementmolnár, aki HÄROM HÉTTEL ezelőtt újra felszállt a füst a Bélapátfalvi Cementgyár kéményeiből, újra felmorajlott a cementmalmok hangja, s a téli nagyjavítási szünet után újra megindult a termelés Bélapátfalván. Az elmúlt évi üzemzavarok tapasztalatait felhasználva, az idén alaposan kijavították a gépeket és az égető kemencéket. Ez az alapos munka biztosítja egész évre a zavartalan üzemeltetést. Ezek után joggal azt hihetnénk, hogy az üzemben eddig minden a legnagyobb rendben folyt és adósság nélkül termeltek. Nem, ez nem így van, a tények mást mutatnak Ebben az évben mintegy 1000 vagon klinker és még ennél is több cementadóssága van ennek az üzemnek, de az elmúlt évben is sokezer tonna építőanyaggal maradt adósa népgazdaságunknak. Ide is eljutott a budapesti üzemek nagyszerű kezdeményezésének híre, hogy pártunk harmadik kongresszusáig behozzák lemaradásukat. Igaz, hogy a bélapátfalviak az elmúlt évek során már eléggé „hozzászoktak“ az adóssághoz, de most ők sem akarnak szégyenben maradni, s most amíg nem késő, segítenek a bajon. Az április havi termelés emelkedő grafikonja is azt mutatja, hogy valóban, ha akarnak, lehet is segíteni. A klinkerter- melés havi átlaga 95.1, a cementé pedig már 103.4 százalék az elmúlt havi alacsony átlaggal szemben. Mi biztosítja a további sikereket, mi a reális biztosítéka az adósság töraz energianormák pontos betartásával mutat fel szép eredményeket. Az anyagtakarékosság terén a villanyerőtelep dolgozóira, akik a kiutalt árammennyiségből, az energia észszerű felhasználásával 1000 kilowattóra áramot takarítanak meg. A szénőrlőbrigád a szén tökéletes őrlésével járul hozzá a több hőenergia előállításához, a klinkerégetők pedig a technikai utasítások pontos betartásával már most is szabványfeletti minőséget érnek el. Súlyos hiba, hogy a vállalatvezetőség még csak ezután akar tervet kidolgozni a lemaradás behozására. Nem elég tsupán a műszaki feltételek megteremtése — nem támaszkodnak a dolgozók kezdeményezésére, öntevékenységére. Az üzemben nem segítik eléggé a kezdeményezések kibontakozását, a jó módszerek alkalmazását és terjesztését. Nincsenek kialakult páros- és brigádversenyek, a kongreszszusi felajánlásokat is annakidején csak a javítási munkák elvégzésére tették. KÖZEL MÁSFÉL hónap van még hátra a kongresszusig és ez idő alatt a gyár vezetősége, párt- és szakszervezete, ha komolyan munkához lát, jó szervezéssel, a dolgozókkal karöltve érhet el sikereket, tör- lesztheti adósságát, hiszen — Végh igazgató elvtárs szavai szerint — erre minden lehetőség megvan, csak ki kell használni. Országunk és a dolgozók építkezései egyre több cementet, meszet és egyéb építőanyagot várnak cementgyárainktól. Ha ezt Bélapátfalván is megszívlelik és ígéretükhöz híven a kongresszusig behozzák lemaradásukat, akkor büszkék lehetnek arra, hogy a kongresszus tiszteletére dere- kas munkát végeztek. Császár István AZ ADÓSSÁG TÖRLESZTÉSÉÉRT HARCOLNAK A BÉLAPÁTFALVI CEMENTGYÁR DOLGOZÓI lesztésének? Elsősorban a zavartalan üzemeltetés biztosítása és az üzem több részlegének gépesítése, nagyobb teljesítő- képessége. Gépesítették a kőbánya munkálatait, korszerűbbé tették a törés és a szállítás munkáját is. Ez lehetővé teszi az anyagellátás zavartalanságát, Nemsokára a termelés
