Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-11 / 28. szám

1954 április 11, vasárnap, NfPÖJS'ÁG 3 Dávid Károly, a munkaérdemrendes tehenész DAVID KAROLY tehenész a felnémeti Petőfi tsz tagjainak bizalmából küldöttként vett részt a termelőszövetkezetek dolgozóinak országos tanácskozásán. Mikor a Keleti-pályaudvarra ért a vonat. Dávid Károly és Nagy Gáborné, a fü­zesabonyi tsz tagja nem a tanácskozás épülete felé tartott, hanem az .Országháza felé vették útjukat, hogy átvegyék kitüntetésüket. A kitüntetés híre útközben érte Dávid Károlyt. Nem számított rá, s annál nagyobb volt az öröme, mikor megtudta. A munkája után járó megbecsülés és jövedelem eddig is bőven kár­pótolta fáradozását, a télen megkapta a „Kiváló állattenyésztő” jelvényt, s most soha nem re­mélt kitüntetésben részesült: Dobi István elvtárs sajátkezűleg adta át a munkaérdemrendet a fel­németi Petőfi tsz tehéngondozójának. Dávid Károly nemcsak most dolgozott jól. Tudását régen szerezte, s azóta is mindig gya- rapitgatta, növelte. Az évtizedes tapasztalatait, tudását mégsem becsülték meg mindig. Az ura­dalmak intézői mikor látták, milyen „arany­keze” van Dávidnak, legfeljebb azzal „jutal­mazták”, hogy kevesebbet szidták, mint a többi cselédet. Dehát jutalom ez? Nagyon könnyen különbséget lehet tenni a két kitüntetés közt, s ezt a különbséget, az emberekkel való megvál­tozott bánásmódot ma már természetesnek veszik. S ez így van jól. Aki jól dolgozik, jutal­mat érdemel. • SZÉP GÖMBÖLYŰ, simaszőrű tehenek kc- rödznek a szövetkezet új. fehérre meszelt istál­lójában. Fejés idején szinte ontják magukból a tejet a piros-tarka tehenek. A felettük lévő táb­lákon mind nagyobb számok jelzik a tejhozam emelkedését. Másképpen volt ez 1953-ban. ötliteres istálló­átlaggal kezdték az évet. A leromlott, régi mó­don gondozott tehenek ugyancsak fösvényked- tek a fejesnél A tagság csak nyűgöt látott a tehenekben. Ekkor határozta el Dávid Károly hogv segít ezen az áldatlan állapoton. Társával együtt a szakemberek tanácsát kérték, versenyre keltek a megye szövetkezeteivel: ki tudja maga­sabbra emelni a tejhozamot. A szakemberek segítsége nem volt hiábavaló Az ő tanácsuk nyomán bevezették a háromszori fejest és a tejhozam emelkedését jelző grafikon nem süly- lyedt tovább. Négy hónap alatt közel három li­terrel emelték az istállóátlagot. A megyei ver­senyben második lett a szövetkezet. A jutalom­ban a tehenek is részesedtek, mert a verseny díját jóízűen megették: ugyanis 25 mázsa korpa volt a jutalom. A tagság elismerte a tehenészek jó munkáját, egyre nagyobb lett az érdeklődés az állattenyésztés iránt. Azóta jövedelmező a tehenek tartása, s a munkaegységekre már tejet is tudtak osztani. A tagság megígérte, hogy segíti a tehenészek munkáját a tejhozam emelé­sében. A régi használaton kívüli tanyai lakóházat istállóvá alakították át. motort szereztek a répa és szecskavágáshoz, két 100 köbméteres tégla­silót építettek, egyszóval elismerték a tehenészet fontosságát. S hogv ezt elismerték, abban nagy része van Dávid Károlynak, aki úgyszólván a semmiből, az új zootechnikai módszerek alkal­mazásával kétszeresére emelte a tejhozamot. (Jelenleg 10 liter az átlag a tavalyi öt literrel szemben). NEHÉZ VOLT az út idáig. Tíz összevásárolt tehénnel kezdték, melyek nem valami jól tejel­tek. Azóta kiválogatták a gyengéket, eladták, vagy kimérték, s három gyönyörű állatot vásá­roltak az árából. Ez évben már az egyedi takar­mányozást is alkalmazzák, minden tehén érdeme szerint részesül az abraktakarmányban. A Fátyol kap a legtöbbet, mert ő se rest, ha vissza kell szolgáltatni a kölcsönt: nyáron 20 liter tejet is ad naponkint. A borjak nevelése is új módon — itatással — történik. Ezzel kímélik a teheneket, s egyben több tejet tudnak eladni. Kilenc liter tejet kap­nak az eleven kis jószágok, de ha szopnának, sokszor a betegedésig szívnák a tejet. 15 literi is naponta, jelentős tehát a megtakarítás, melyet az újfajta borjúneveléssel elérnek. Változatos, szép a tehenész élete. A külső szemlélőnek még fáradságosnak is tűnik, ám aki úgy szereti munkáját az állatokat, mint Dávid Károly, vagy segítőtársa Szabó Lajos, annak szinte elröpül a munkában eltöltött idő. Hajnali félnégykor kezdődik a munka. Etetik, itatják, tisztítják az állatokat, utána fejés, sétál- tatás következik. Délben a hasas tehenek kivé­telével az összes teheneket megfejik. Délután mégegyszer tisztítják, etetik, fejik a teheneket. Ragyog is a szőrük, tiszták, jó erőben vannak. VAN ÚGY, hogy éjszaka is szükség van a tehenészre. Az éjjeli őr néhány nappal ezelőtt azzal zavarta fel Dávidot, hogy nehezen ellik az egyik tehén, segítsen. Az ellés sikerült. A kis- borjú megmaradt, s ez is a tehenész munkáját dicséri. Itt megjegyezhetjük, hogy a szaporulat terén sem kell szégyenkezni a tehenészeknek. Egy tehén kivételével mind megellett. Dávid Károly és társa. Szabó Lajos most újult erővel dolgozik. Szilárd elhatározásuk — s ezt meg is valósítják —, hogy május végéig még egy literrel növelik a tejhozamot a „zöld futószalag” alkalmazásával. Az őszi szöszös- bükköny után újabb takarmánykeveréket vetnek, a kalászosok után pedig kölest, csálamádét. Nagy munka vár még a dávidkárolyokra. Az ország egyre több tejei, húst vár tőlük. S nem utolsósorban a tehenészek munkáján múlik, hogy lesz-e több, olcsóbb hús, a tehenészek, köztük Dávid Károly is, ezért harcolnak, dolgoznak és győznek. Kovács Endre Készül a növényápolásra a füzesabonyi gépállomás A falu szorgos népe most kezdte meg a kukorica, napra­forgó vetését, de a füzesabonyi gépállomás már a növényápo­lásra készül, hogy ezen a téren is segítse — sokkal jobban, mint a szántásban, kalászosok vetésében — területe termelő­szövetkezeteit A gépállomás körzetéhez öt község, kereken 1000 hold kuko­rica. napraforgó, s egyéb ka- pásnövénv vetésterülete tartozik. Ekko:a terület jó megmunkálá­sa, gyakori kapálása nem kis feladat, sikeresen csakis a gép segítségével lehetséges. Még eb ben a nőnapban egy Zetor-trak- tort kap a gépállomás, de a ki­váló névényápoló gép egymaga még kevés — körmöstraktorok- kai kell tehát pótolni a szüksé­ges gépierőt. A gépállomás me­zőgazdászai éppen ezért má' most felkeresik a terínelőszöv ét­kez«'eket, s megbeszélik ve'ük, hogy a körmöstraktor keréktá- volsf gára vessek a kukoricát nap* aforgót. Szükség van azonban enné! is pontosabb tervezésre. Már most tudnia kell a gépállomás nak — minthogy tudja is — melyik termelőszövetkezetnek mi­lyen traktor: Fordson, MAVAG, vagy Hofher .segít a növényápo­lásban, mert ezeknek a trakto­roknak más-más a keréktávol­sága. következéskép más és más szélességre kell ültetni a kapá­sokat. A héten Dormándon meg­kezdték a kukorica ültetését, Harangi Bálint mezőgazdász a vetés idején ott tartózkodott. hogy a 30-soros vetőgép mun­káját ellenőrizze, s már most biztosítsa a Hofher-traktorra való vetőszélességet. Uj ötlet is született a gépál­lomáson a terméshozam növe­lése érdekében: a tenyészidő alatt folyékony trágyával pótol­ják a talajerőt. Állítható, kere­kekre szerelt tarktorvontatta tar­tályt készítenek, melynek alján mint a vetőgép csoroszlyája csövek helyezkednek el, melye­ket csappal lehet zárni, vagy ütni. Az ötletes gép nemcsak trágyázza a fejlődő növényeket, hanem elvégzi a kapálást is. A tervezők szerint hozzávetőlege­sen 20 százalékkal emelkedik majd a kapások terméshozama a növekedés közbeni trágyázás­sal és a közbeni kapálással. \ kompolti kutatók a kápolnai Május 1 termelőcsoportot segítik A Kompolti Kísérleti Gazda­ság kutatói az ősszel elhatároz­ták, patronálják a gyengén mű­ködő kápolnai Május 1 ter­melőcsoportot. ígéretükhöz hí­ven még az ősszel felvették a kapcsolatot és minőségi ve­tőmaggal, szakszerű tanácsok­kal segítették a tszcs őszi mun­káját. A termelőcsoportnak évek során alacsony volt a bú­za terméshozama. Holdanként alig 6—7 mázsás termést ta­karítottak be. A gazdaság ku­tatói elsősorban a termelőcso­port búzatermés hozamának növelését tűzte ki célul. A tszcs földjének a megvizsgálá­sa ’«tán megálapították: az •lacsony termést a rosszul munkált föld és a rossz előve­temény okozza. A tszcs veze­tőivel búzának a kapások föld­jét jelölték ki és az őszi szán­tás minőségét — melyet elő- hántós ekével végeztek — rendszeresen ellenőrizték. A gondosan előkészített talajba F 481-es minőségi vetőmagot adott a gazdaság, melyet 10 holdon keresztsorosan vetettek. Most nem hiába várnak szép termést a tszcs tagjai, mert az őszibúza-vetés nagyszerűen te- l“1' és jó megerősödött: holdan- k-.nt 13—14 mázsás termés sem lesz meglepetés számukra. A gazdaság kutatói a tavaszi munkában is sokoldalúan se­gítik tszcs tagjait. Tanácso­kat adtak a talaj víztartalmá­nak a megóvására, a gyom elle­ni helyes védekezésre és felvi­lágosítják a tagokat az agro­technika alkalmazásának je­lentőségéről is. Nem egy eset­ben a tszcs tagjai is meglá­togatják a gazdaság parcelláit, hogy a helyszínen tanulmá­nyozzák a tudományos mód­szerek eredményeit. A szak­emberek javaslatára fejtrá­gyázták az őszi vetések nagyob­bik részét, s minden talpalat­nyi földet meghengereztek. A kutató- és termelőcsoport tag­jainak jó kapcsolata révén a tavaszi kalászosokat már közel három hete elvetették és most serényen ültetik a burgonyát, kukoricát — az utóbbiból 10 holdon heterozis kukoricát ül­tetnek. HÍREK — A FELNÉMETI FÜ-í RÉSZÜZEM dolgozói a ter-f vezett 2128 köbméter gömb-f fa helyett 2734 köbmétert» dolgoztak fel márciusban, sí ezzel havi tervüket 1285} százalékra teljesítették. A } brigádok közül a Makó vies-; brigád 204, mig Csik József | brigádja 201 százalékos i eredményt ért el — 13 bri-| gád közelítette meg a ISO—| 160 százalékot. (Andrényij Ferenc.) — A ZAGYVASZANTÖlj úttörőcsapat a fémgyüjtési hó-! nap első napjaiban már 8of mázsa vashulladékot gyűjtött} össze, s jelenleg élenjár a me-| gyében. — A MÁTRAI ÁSVÁNY-^ BANYA Vállalat gyöngyös-t solymosi kvarcitőrlő helyi-} ségében április 11-én szta-1 hanovista ankétot tartanak, I a kvarcitbánya kővágóinak} munkamódszerátadásával t együtt. ! — a M Atka vidéki erő- ♦ MÜ a szállítás segítése érde-| kében a február havi 6 4 óra-! val szemben 3,1 órára csők-} kentette a rakodási időt. (Ba-I kó János.) Ibolydaó kislány. A műszakiak segítségével 129.6 százalékos eredmény született Eger csehiben április 3-án Az egercsehi bányászok, mint már sok esetben, most is derekasan megállták helyü­ket a széncsatában. Bizonyítja ezt az az eredmény, melyet április 3-án, felszabadulásunk kilencedik évfordulójának tisz­teletére értek el. À bányászok bebizonyították pártunk és népi demokráciánk iránti hű­ségüket. Minden erejüket lat- bavetve harcoltak a terv ma­radéktalan teljesítéséért. Győ­zelmüket bizonyítja a verseny­táblán büszkélkedő 129.6 száza­lékos eredmény. Komoly eredményeket értek el az újonnan megalakult DISZ-front csapatai. Krajecz János, Kurucz András és János Ignác frontmesterek vezetésé­vel. A fiatalok napi 100 csille előirányzatuk helyett 152 csil­lét termeltek, ezzel tervüket 150 százalékra teljesítették. A DISZ front csapatai közül meg kell dicsérni Vastag Miklós elvtársat, aki 170 százalékra teljesítette napi tervét és jó munkát végez a DlSZ-szerve- zetben is. Jól dolgozik még Sausa Henrich, Fábry György és Sági István, is, akik a kom­munista példamutatás meg­testesítői. Dicséretet érdemel Bíró n. Lajos frontcsapata, mert 50 csillés napi előirány­zata helyett 87 csillét küldött a felszínre. Üzemünk minden dolgozója kövesse példájukat. Az eredményekhez hozzá­járult a műszaki vezetők mun­kája is. Elismerést érdemelnek Vincze Géza és Antal János körletvezető elvtársak, akik minden segítséget megadtak ahhoz, hogy mindenki' teljesít­hesse tervét. Biztosították a műszaki feltételeket, a csapa­tokat ellátták üres csillékkel és faanyaggal. Az aknászok is eleget tettek kötelességüknek, így Nemesházi Antal, Garam- szögi József és Katona p. Al­bert. Ezek az elvtársaíc érzik, hogy ők a termelés parancs­nokai, tudják, hogy munkájuk felelősségteljes. Eredményeink mellett bő­ven akadnak hiányosságok is. A legnagyobb hiba az, hogy igen laza a munkafegyelem, sok az igazolatlanul mulasztók száma. Február hónapban 318, márciusban 263 igazolatlanul mulasztó volt. Egyes dolgozók már szinte rendszeresen mu­lasztanak, mint például Dur- da János, Lukács Lajos, Bar- kóczi István, és Puha Imre. Ezek még mindig nem értet­ték meg, hogy felelősséggel tartoznak munkájukért, nem látják, hogy mulasztásukkal milyen károkat okoznak a népgazdaságnak és sajátma- guknak. Hibát követett el Mé­száros Elemér üzemvezető elv­társ, aki nem vonta felelősség­re a notórius mulasztókat. Hi­básak azok a körletvezetők is, akik nem vonják felelősségre az igazolatlanul mulasztókat így történt meg, hogy Barkó- czi István mulasztását igazol­ták, sőt másnap fizetett sza­badságra írták. Az ilyen eljá­rást a dolgozók elítélik. Az alapszervezetek vezetői szívós szervező munkával igyekezznek felvilágosítani a dolgozók széles tömegét, legye­nek éberek, ne tűrjék a laza­ságokat, tárják fel a hibákat, mutassanak rá egyes dolgozók hibáira, fogyatékosságaira. Üzemünk gazdaságvezetői terv­szerű munkával harcoljanak a dolgozók vállalásainak való- raváltásáért, a Központi Ve­zetőség határozatának sikeres megvalósításáért. Szecskó Kálmán. a pártbiz. titkára. Vessük négyzetesen a kukoricát A kerekharaszti Béke ter­melőszövetkezetnek a múlt év­ben négyzetesen vetett kuko­ricája 30 mázsán felül adott holdankint. Ez évben az ösz- szes kukoricájukat négyzetesen vetik, s ezzel 35 mázsás át­lagtermést érnek el. Ez azt jelenti számukra, hogy több mint 60 mázsa kukoricájukkal lesz több, melyből nyolc ser­tést hizlalhatnak meg a szö­vetkezet tagjai, és a gépka­pálással 200 munkanapot ta­karítanak meg, ezt a többi nö­vények ápolására fordíthatják. Termelőszövetkezeteink az elmúlt évi tapasztalatok alap­ján több helyen elhatározták, hogy a múlt évinél nagyobb területen vetnek négyzetesen kukoricát. A hatvani Dózsa 60, a herédi Micsurin 20 hold területen alkalmazza a négyze­tes vetést. Egyes termelőszövetkezetek még mindig idegenkednek az’ új termelési módszerek alkal­mazásától. A komlói Szabad­ság termelőszövetkezetben egyetlen hold kukoricát sem akarnak négyzetesen vetni, ar­ra hivatkoznak, hogy ez az ültetésnél sok munkaerőt ige­nyel. Ez a többletmunka bő­ven megtérül a kapálásnál, mert azt géppel tudják elvé­gezni. A kukorica négyzetes vetésé­nek előnye az egyéni terme­lőknél is megmutatkozik. A növény itt is jobban ki tudja használni a tenyészterületet, több napfényhez és levegőhöz jut, éppen ezért az egyénileg dolgozó parasztjaink is minél nagyobb területen vessenek négyzetesen kukoricát. Kovács Ferenc agropropagandista A hároméves mezőgazdasági fejlesztési terv előirja, hogy a kukorica termésátlagát az utolsó hatévi átlaghoz viszo­nyítva három év alatt holdan­kint két mázsával kell növel­ni. Termelőszövetkezeteink és egyénileg dolgozó parasztjaink az ősz folyamán nagyobb te­rületen végezték el az istálló­trágyázást, tavasszal pedig a simítózást. Ezzel azonban még nem tettünk meg mindent a kukorica termésátlagának nö­veléséért. Az idejében történő vetés mellett minél nagyobb terüle­ten kell alkalmaznunk a kuko­rica négyzetes vetését. A mult- évi tapasztalatok alapján me­gyénkben igen jól bevált a nyolcvanszor nyolc var, vagy a kilencvenszer kilencven centi- méteres sortávolságra vetett négyzetes kukorica, melynek a vetése a fogatos sorvonalazás után kézzel történik. A négyzetes vetéssel jól tudjuk alkalmazni a hosszában, keresztben történő gépi műve­lést, s ezzel jelentős munkaerő­megtakarítást érünk el. Keve­sebb vetőmag szükséges, hol­dankint 8—10 kilogramm, elő­nye áz fs, hogy a tenyészterü- let egyenletes lesz és igy a növények a talajban tárolt tápanyagból és nedvesség­ből egyenletesen részesülnek. Azonkívül a levegő és a nap­fény is jobban éri a növényt. Ha megyénkben az összes ku­koricaterületnek egynegyed részét vetnénk négyzetesen, s ezzel holdankint csak három mázsás terméstöbbletet érnénk el, mintegy 45 ezer mázsa több­letterméssel gazdagítanánk me­gyénk dolgozóit. A minisztertanács határozata értelmében április hó 5-én meg­kezdődött a fémgyűjtés. A fém- gyűjtő hónap kezdete előtt az egri 212. számú MTH-intézet tanulói röpgyűlésen tárgyalták meg a fémgyűjtés jelentőségét és nagy lelkesedéssel fogadták a fémgyüjtési kampányt. A röpgyülések után megala­kultak a fémgyüjtö brigádok, melyek élére a legjobb tanuló­kat választották vezetőnek. A brigádok versenyre hivták egy­mást. Káló Sándor lakatos, nyolctagú szakmai brigádja, versenyre hívta Eged Béla nyolctagú esztergályosbrigád- ját azzal, hogy kétszáz mázsa lémet gyűjtenek össze, Nemcsak a brigádok, hanem a tanulók között is megindult a nemes vetélkedés. Tóth Fe­renc és Papp Gábor vállalták, hogy 10 mázsa fémet gyűjtenek és versenyre hívták Fügedi Márton és Berecz István ta­nulótársukat. A tanulók lelkes vállalásai után az intézet fémgyüjtési versenyre hívta ki az ország valamennyi MTH-iskoláját. A verseny időszaka alatt intéze­tünk 800 mázsa fémet ígért népgazdaságunknak. Az első gyűjtési nap eredménye már 50 mázsa hulladékvas. Hartman István ig. h. Nyolcszáz mázsa fémet gyűjtenek az egri MTH-iskola fiataljai

Next

/
Oldalképek
Tartalom