Népújság, 1954. április (25-33. szám)

1954-04-04 / 26. szám

1954 április 4, vasárnap. NÉPÚJSÁG 5 Petőfi-altáró a megyei üzemek élén * Átalakítjuk a természetet A kongresszusi verseny len­dületében megyénk üzemeinek döntő többsége kiugró teljesít­ményeket ért el március hó­napban. Különösen Petőfibánya Vállalat mutatott ragyogó pél­dát, országosan is az elsők közé küzdötte fel magát, sok-sok ezer tonna szenet adva terven felül népgazdaságunknak. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa értékelte az üzemek március havi versenyeredmé­nyeit, s az értékelés alapján: A felnémeti Pelöji termelő­szövetkezet országszerte ismert magas terméseredményeiről, a tagok jövedelméről. A termelő- szövetkezetek élenjáró dolgozói­nak országos tanácskozásán erről beszélt a tsz két küldötte: Szecskó Ferenc és Dálvid Ká­roly is. Büszkén mondották el, hogy a múlt esztendőben búzá­ból jóval a 12 mázsán felül, cukorrépából 205 mázsát ter­meltek holdanként. A gabona mellett jól fizetett ai alma is. Holdanként közel egy vagon almát szüreteltek. A multévi lelkiismeretes munka legéke­sebb bizonyítéka a tagok gaz­dag részesedése. Az .évvégi zár­számadáskor pénzre átszámítva közel 80 forintot . fizettek egy munkaegységre. Kern egyedül­álló az olyan dolgozó a tsz-ben, mint Marsi József, aki harmad- magával 80:000 forint jövede­lemre tett saert. Az elmúlt esztendő sikeres erőpróbája az idén még jobb munkáira lelkesítette a tsz dol­gozóit. s most a tavasz derekán munkájukhoz friss erőt, lendü­letet adott az élenjáró tsz-ek országos értekezlete. Megfogad­ták. hogy a közös gazdaság fel­virágoztatása érdekében hasz­nosítják a tanácskozás . sok­oldalú, gazdag tapasztalatát. Az eddigi eredmények a tsz jó gazdálkodását ' bizonyítják, de javítanivaló nillitk is, vau bu-. 1. Petőfi-altáró 122.4, 2. Rózsai Xl-es akna 121.4. 3. Selypi Cu­korgyár 121.3, 4. Mátravidéki Erőmű 116.6, 5. Gyöngyösi XII. akna 114.4,'6. Petőfibánya Vál­lalat 110.1, 7. Hatvani Cukor­gyár 105.6, 8. Recski Ércbánya 103.2, 9. Gyöngyösoroszi Érc­bánya 103.1, 10. Egri Dohány­gyár 100.4. 11. Egercsehi bánya 95.4, 12. Rózsai IX-es akna 84.3. 13. Bélapátfalvai Cementgyár klinkerből 62.8, cementből 53.2 százalékkal. ven. A múlt esztendőben a leg­fontosabb abraktakarmány: a kukorica terméshozama nem volt kielégítő, most úgy hatá­roztak, hogy o kukoricát négy­zetesen ültetik és a ka-pásnövé- nyek területeit a munkacsapato­kon belül megosztják a tagok között. Négyszeri kapálással holdanként legalább öt mázsá­val akarják emelni a kukorica terméshozamát. Az tsz idei gazdasági terve fényes bizonyítéka a közös gaz­daság ereiének. Cukorrépából 210, búzából 13 mázsát akarnak termelni egy holdon. A jó ter­més alapjait a koratavaszi mun­kával már lerakták. A tavaszi­búza-, árpa-, a cukorrépa-vető­magvak közel egy hete a föld­ben vannak és elvégezték a gyű mölcsfa permetezését is. A tsz egvik legjövedelmezőbb üzem­ágában, a nyolcholdas kerté­szetben is szépen fejlődnek a palánták, melyekből néhány hé­ten belül sok zöldségféleséget szállítanak a piacra. A tsz tagjai gazdag tapasz­talataikat gyümölcsöztetni akar­ják más tszcs-ben is. Elhatá­rozták, hogy védnökséget vál­lalnak. a szomszédságban lévő felsőtárkányi Dózsa tszcs fö­lött. A jó tapasztalatok átadá­sával segítik maid, hogy a ha­sonló adottságokkal rendelkező felsőtárkányi Dózsa tszcs is az ..élenjárók közé,kyzijje fel magát. A Dobó-gimnázium földrajzi szertárába lépünk. Szemben az ablak felett két rövid szó ötlik szemünkbe: „Átalakítjuk a ter­mészetet”... Meglepődünk kissé. Hol itt a természet? ... Hogyan lehet itt átalakítani a természe­tet? ... Ha körültekintünk, alig látunk egyebet, mint zsúfolásig rakott állványokat, összesodort térké­pet. egymás vállaira támaszkodó szekrényeket, ezer limlom min­denfelé. A szekrények tetején kisebb-nagyobb glóbusok, kooot- tan, nyüstöltén mintha a Nap­rendszer kivénhedt bolygói ku­porognának szerényen » világűr egyik poros szögletében ... Középen asztalok sorakoznak. Körülöttük annál zajosabb élet szorgosul a fejlődés felfelé ha­ladó lépcsőzetén. A szakkör tag­jai Estók Bertalan tanár vezeté­sével a Bükk karsztosodását ta­nulmányozzák. Hármas-négyes csoportokban ugyanazt a témái más-más módszerekkel. Két cso­port modelleket készít, gipsz- dombortnííveket a Bükk karsztos tájairól. A másik rajz-illusztrációkat szerkeszt ugyanezen tájak jövő­jéről. „Ma ilyen”, holnap „Ilyen lesz”!.., A Peskő. ímókő, Istállóskő kopárfásításának jövendő tervez- getései. terepasztalon. Hogyan lehet és kell a további karsztoso­dást megakadályozni?... A ma Heves megye termelőszövet­kezetei és egyénileg dolgozó pa­rasztjai közül sokan megfogad­ták: a III. pártkongresszus tisz­teletére határidőre teljesítik első négyhavi beadási kötele­zettségüket. ígéretüket már na­gyobb részt teljesítették is. Kö­zel 50 termelőszövetkezet és több mint 5000 dolgozó paraszt tett eleget első négyhónapi tej-, tojás-, baromfi-, sertés- és vá­mig köbörcös vad területeket hogyan lehet fenyvesekké átva­rázsolni a jövőben? ... — Mert nincs lehetetlen — mondja Estók tanár — szorga­lom és akarat kell. hogy népgaz­daságunk puhafaszükségletét, ha részben is, ezekről a tájakról biztosítsuk. Mindent el kell kö­vetnünk, hogy a kapitalista rabló- gazdálkodás következményeit ezen a területen meglássuk és a további pusztulást megakadá­lyozzuk! ... A tanulók megértik. Megértik, hogy a Bükk nemcsak tájkép. Elsősorban nem alkonyi meren­gés a távolba nyújtózkodó kilá­tások számára. Nemcsak köddel párnázott reggeli kakukk-szó, ahogyan a turisták nézik. Ha­nem a lehetőségek végtelen so­rozata izmosodó népgazdasá­gunk javára. Mérhetetlen anyagi javak forrása, ha az ember bele­szól a természet folyásába. A szakkör tagjai sokat voltak a Bükkben. Alig van egyetlen zuga. ahol ne jártak volna. Az elmúlt évek folyamán rengeteg kőzetet gyűjtöttek. A legkülön­bözőbb tengeri kagylók lenyo­matai láthatók a kőzetekben. Az Istállóskő 900 méter magas fenn­síkján tengeri állatok kövüle­tei!... Hogyan kerültek oda? .., Ma már tudják, hogy sokszáz évmillióval ezelőtt tengerfenék volt a Bükk-fennsík. Megtanul­gómarhabeadási előirányzatá­nak. Mátraballa község dolgo­zó parasztjai példát mutatnak a megye valamennyi községé­nek. A tanács meggyőző, fel­világosító munkájának követ­keztében ma már egyetlen hát­ralékos sincs a községben. A falu dolgozó parasztjai első négyhavi beadási kötelezettsé­güket tojásból 135, baromfiból 240, vágómarhából 197, sertés­ből 100 százalékra teljesítették. ták a változás örökérvényű tör­vényét, mely a Földre ugyanúgy vonatkozik, mint az emberi tár­sadalomra és minden létező való­ságra. „Ma ilyen, de más volt és másmilyen lesz” ... A múltban rablógazdálkodás színtere volt, ma bozótokkal fe­dett karsztosodó táj. Boróka, vadrózsa, szeder, mogyorófa ka­paszkodik a vékony talajba, amely évről évre kopik az erózió­tól. — Fásítás, gyors, intézményes fásítás!... — mondja Estók ta­nár. — A fiúk gyorsan fásiianak. Szép fenyvesekkel dagadozó táj­képek készülnek a szakköri órán. A jövő tervei!... A csupasz mo­dellek mellett dúskoronájú feny­vesek. gyantaillattal, erdei vasút­tal, fűrésztelepekkel... így készülnek a szakkőrösök a jövő nagy feladataira. A kis cso­port lelkesedése évről évre intéz­ményes akarattá dagálvosodik, s az akarat gátat vet a Bükk kar­sztosodásának, mint bármely más pusztulásnak, amit a kapi­talizmus hagyott örökségül... Így lett a hajdani unalmas földrajzóra a valósdfros élei mozgató ereje. A meddő elmélet a praktikum hajióeleme. A jövő nagy természetátala- kitó tervei ilyen kis szertárak ko­hójában parázslanak még, de idővel a megvalósítás lángjával perzselnek. _ . , . ., Farkas Laszlo Hasonló jó eredményt ért el Szarvaskő község is, ahol a dolgozó parasztok az előirány­zatukon felül tíz sertést adtak át a begyűjtő vállalatnak. A termelőszövetkezetek közül a mezőtárkányi Szabadság tsz, a tenki Béke tsz jár elől jó pél­dával. Mindkét tsz teljesítette vállalását és megkezdte a má­sodik negyedévi beadási köte­lezettsége teljesítését is. Szántó József, a pétervásári Alkot­mány tszcs elnöke eeészévl tolás- és vágómarhabeadását teljesítette. Vál­lalta, hogy még ebben a félévben eleget tesz egészévi sertésbeadásá­nak is. A tavaszi munkában továbbra is a gyöngyösi járás az első A megyei tanács mezőgazda­sági osztályának április 1-i je­lentése szerint: a járások ver­senyében a sorrend a követke­zőképpen alakult: A tavaszibúza vetésében: 1. gyöngyösi járás 140.8, 2. füzes­abonyi járás 106.4, 3. egri já­rás 93.5, 4. hevesi járás 78.4, 5. hatvani járás 32.2, 6. péter- vásári járás 25.2 százalékkal. A napraforgó vetésében: 1, egri járás 62.8, 2. hevesi járás 57.6, 3. gyöngyösi járás 47.6, 4. füzesabonyi járás 38.2, 5. hat­vani járás 31.3, 6. pétervásári járás 6.4 százalékkal. A lucernavetésben: 1. gyön­gyösi járás 220.3, 2. egri járás 184.6, 3. pétervásári járás 138.9, 4. füzesabonyi járás 107.5, 5, hevesi járás 107, 6. hatvani já­rás 57.5 százalékkal. **•»• ■■■■■■■•«■■* A felnémeti Petőfi tsz védnökséget vállalt a felsőtárkányi Dózsa tszcs fölött Ötven tsz és 5000 dolgozó paraszt teljesítette kongresszusi felajánlását megyénkben Túl Hatvaiionfnhn1 plf0Ry_ nak a városszéli házak, ahol a tavaszi napsütésben a téli pihenő alatt elgémberedett testüket nvujtóztatják a vég­telennek látszó szövetkezeti földek — traktor berregése nyomja el a pacsirtadalt. A gép vezetője hiába segít a vidám madaraknak — szé­les jókedvében fütyörészve — az R 35-ös gépnek úgylát­szik jobb a tüdeje, túlharsog­ja a fiatal traktorista, meg a pacsirta füttyét. A vígságnak is megvan a magyarázata, az alig 18 éves Pethő Pál traktorista néhány nap múlva teljesíti a pártnak tett Ígéretét, tavaszi tervét jó­val a határidő előtt befejezi. Fiatalos büszkeség, a jól vég­zett munka megnyugtató ér­zése feszíti a fiatal versenyző mellét. Hátra-hátra néz, ahol a három ekefej szorgalmasan borítja egymásra a barna han­tokat. s távolabb a géptől a varjak vizsgálgatják a baráz­dát. kukacot keresve. Olyan szép ilyenkor a ha­tár. Az engedelmes gép szinte — együttérez a tavasziasan öl­tözött legénnyel. Szép ilyen­kor versenyre kelni, s a hét végén várni a brigádvezetőt a jó hírrel, s hallani tőle „még mindig elsők közt vagy a versenyben“ — s látni a gépállomás veteránjainak el­ismerő pillantásait, s hallani bátyjának, apjának, s az esész traktoros nemzedékaek elis­merő szavát. Melegedik / az idő; keske_ nyedik a felszántatlan tábla, de a gép is akaratoskodik, ki­újul régi sebe. Üjból felforr a víz a hűtőben. Elhallgat a füttyszó, a pacsirta kíváncsian kukkant le hűtlenné vált társára — ugyan miért szo­morodott el? Vigasztalná szív­hez szóló szavával, de a kis Pethő rém figyel rá. Első gon­dolata — oda a felajánlás, lemaradok a versenyben. Gázt ad a gépnek, az nem bőg fel szokása szerint, el-elfúló han­gon pöfög. — Még egy hiba — bosszankodik, miközben le­kapcsolja a kifényesített ekét, s megindul a géppel a háló­kocsi leié. ­•k Effy régi I szalmakazal szétszórt „romjain“ emelővel megtámasztva áll a hálóko­csi. a traktorosok csiga-biga- háza. A közeledő trakforzú- gásra két traktoros lép ki a kocsiból az „öregebb“ Pethő (ha ugyan lehet öregnek ne­vezni egy 29 éves, lelkes em­bert, a gép szerelmesét) — s váltótársa, a kis, elevenszemű, fürge legényke, Berényi And­rás. — No öcsém, kikötötttünk? — szól Mihály a gépről le- ugró testvérének. — Nem tudom, mi lett ve­le, nem veszi fel a túrát —■ panaszkodik Palkó a lassan pöfögő gépre. — Nézd meg a porlasztót, ott lesz a hiba. ha nem sike­rül megjavítani, szólj, majd segítek — ezzel visszamegy a hálókocsi munkapadjához. A kisebbik Pethő nem bol­dogul egyedül. Üj traktoros még. Ezen a tavaszon kezdett szántani, így hát inkább be­kukkant a kocsi ajtaján se­gítséget kérve. Pethő Mihály saját munká­ját félretéve megy segíteni bajbajutott társának. Pár perc alatt szétszedi a porlasztót, addig öccse vizet cserél a hű­tőben. Szakavatott kézzel ja­vítja a hibás fuvókát. — Látod, ez volt a hiba. A golyó áteresztett. Máskor itt kezd a javítást — magyarázza öccsének, aki a melegítőlám­pával vesződik, hogy egy perc se vesszen kárba. ígére­tét teljesíteni akarja, s még hét hold van szántatlanul. Türelmetlenül várja, hogy be­melegedjen az izzófej, bele­kapaszkodik a lendítőkerékbe, megindul a traktor. Hálás szemekkel lendül fel az ülés­re. Még visszaint bátyjának, fehér foga kivillan olajos ar­cából, amint vidáman felne­vet — aztán: hajrá! Az eke belekap a földbe, éhesen ha­rapja, mintha tudná, az utolsó barázdák ezek, a kongresszusi felajánlás utolsó barázdái. Aztán megint előre, a sztaha­novista-oklevélért, a 150 szá­IGAZI VERSENY zalékos tavaszi tervteljesíté­sért. ★ Pethő Mihály \R7 idásebb testvér kis segítőtársával a kocsiban marad. Fürgén tisz­títja a gyűrű helyét a kormos dugattyún. Gépe a kocsi mel­lett üresen tátongó hassal várja. A derék G—35-ös trak­tor ezen a tavaszon kitett ma­gáért. Kevés baj volt vele, s Így gazdája nagy örömére a tavaszi tervet 20 nap alatt nyolc normálholddal túlteljesí­tették. Most a harmadfokú karbantartást végzi rajta. A munka, a tavaszi sürgés­forgás zaja belopakodik a hálókocsiba is, gyorsabb mun­kára serkenti a bent dolgozó két traktoristát. Az ablakon beszűrődő napfényből néhány sugárnyit elfog a két vörös versenyzászló, melynek ’toldog tulajdonosa, Pethő Mihály, sztahanovista traktoros. a Pethő traktorosnemzedék egyik kiváló sarja. ★ A Pethő-család szinte egyet jelent a traktorral, a géppel. Minden családtag a gép em-# here. Minden családtag meg-’ becsült tagja társadalmunk­nak. Az apa gépállomási mű­helyvezető, az idősebb fiú művezető, a két kisebb. Pali és Mihály traktorosok. A gye­rekek mint „műkedvelők“ ta­nulták a mesterséget. Apjuk a szigeti uradalom traktorosa volt. Kijártak hozzá a földre, s addig könyörögtek neki, míg fel nem ülhettek a gépre. Mi­kor olajosán, maszatosan ha­zaszaladtak. s örömmel újsá­golták a nagv eseményt, már akkor mondta az anyjuk, „ezek biztos traktorosok lesz­nek“. De hogy ilyen megbe­csülés és boldog élet jusson osztályrészül fiainak, azt még csak a szájára sem merte volna venni. ★ I^azi nemes I __________ ' verseny ala­kult ki a két Pethő-testvér között. Március elején, mikor párosversenyre hívták a leg­jobb traktorosokat, a két P ethőt három traktoros akarta legyőzni, köztük a megye- szerte híres Győri Mihály és a fia, meg az öreg Nagy bácsi. Mindketten 110 százalékos tervteljesítést vállaltak ápri­lis 17-ig. A földeken, amikor az első barázdák után pihenő követ­kezett, összekerült a három fiatal traktoros. A két Pethő és váltótársuk, Berényi And­rás. Itt született meg a ver­seny gondolata. A kisebb Pethő kezdte. Mi lenne, ha együtt is versenyeznének, a két testvér? Igaz, a bátyja ré­gebbi traktoros, de sebaj, a fiatalabbak is kitesznek ma­gukért, ha a becsületről van szó. A bátyja nevetve fogadta az ötletet, de később komo­lyan vette. Ismerte öccsét, tudta, hogy nagyon meg kell fogni a dolog végét, ha nem akar szégyenben maradni. Nem hivatalos ez a verseny, de olyan lelkesedéssel folyik, olyan igazi, egymást önzetle­nül segítő, hogy mintaképül szolgálhat minden traktoros számára. Nem nevetnek kár- örvendőn, ha valamelyikük gépe elromlik, közösen javítják ki. Együtt vannak jóban, rosszban, s ebből a nemes ve­télkedésből a két Pethőnek be­csület, pénz, az országnak több kenyér, több termény származik. ★ Az eső fhpyavarja a határ­ban szorgoskodó embereket. A traktor még egy helyben állva is beássa magát a homo­kos földbe. Nem lehet szán­tani. A határban elcsitul a gép zaja. A traktorosok hazafelé igyekeznek. Hatvan felé kari- kázik Pethő Mihály is. Útköz­ben erősen gondolkozik. Va­lamit tenni kell. A gépállomá­son igen magas az üzemanyag­fogyasztás. Sok értékes gáz­olaj vész kárba. Ezen kellene segíteni. Kellene, de hogyan. Ezt még maga sem tudja, de mivel makacsul visszatér fe­jébe a nagy üzemanyagfo­gyasztás, elhatározza, segít rajta, de majd csak otthon. Útközben betér a csemege- üzletbe cukrot, csokoládét vesz a gyerekeknek, hadd örüljenek ők is. Hazaérve kerékpárját a folyosónak támasztja, s be­lép a lakásba, melyet most kapott a gépállomástól a bri­gádszállás udvarán, hogy kö­zel lehessen családjához. * A szőke, I kékszemű Erzsiké, a legnagyobb „csibész“, hízel­kedve ugrik apja nyakába, persze a karos lócáról, mert még alig négyéves. S apró kezeivel cibálni kezdi apja kucsmáját, sürgeti az ajándé­kot. öcsi igazi férfi méltó­sággal — amennyire egy más­féléves kis emberke komoly­kodni képes — ellenségesen nézi Erzsi hízelgését. Ej, ezek a lányok, ö bizony szereti a cukrot, szereti apukáját, de még se tudna olyan lenni, mint Erzsi. Biztos benne, úgyis övé lesz a több cukor a kisebbség jogán. Komolysága hamar felenged, mikor ő is apja karjába kerül, s ver­senyt majszolják az „öcsi“ csokoládét. Anyjuk a székre ülteti őket. elvégre neki is beszélni kell az urával, úgyse látta még a héten. Ritkán jön haza ilyen­kor a nagy munkák idején. — Nézd csak milyen édesen nevet — mutatja férjének a háromhónapos, s egyben a leg­ifjabb Pethőt, aki a babako­csiban hadonászik apró kezei­vel apja után. Ez a család büszkesége, a leendő híres traktoros, aki biztos nem hoz szégyent a Pethő traktoros­nemzedékre. Elmúlik a vacsora ideje. A gyerekek ágyba kerülnek. Fe­leségével még megbeszélik a házi dolgokat. Mit vegyenek? Mennyibe került az új ágy­garnitúra. melyik gyerek kap­jon új cipőt, ruhát. Felesége örömmel újságolja, hogy be­viszi a gyerekeket a bölcső­débe, hogy ő is dolgozhasson a termelőszövetkezetben, mert a hatvani Dózsa tsz tagja. Pethő feleségében is traktoros vér csörgedezik. A nyáron bár terhes volt, férjével együtt éiiel-nappal a trakto­ron ült. Nappal arattak, éjjel szántottak, hogy a szövetke­zetnek egy szem gabonája se menjen kárba. Jól kerestek. Közel 3.000 forintot havonta. Ez évben még nagyobb jöve­delemre számítanak. De nem a pénz az első, hanem a párt­nak tett Ígéret. „Azám. Az Ígéret“ — ötlik eszébe Pethő­nek az útközben kigondolt terv. Még ma este megcsiná­lom. Felesége magára hagyja. Ilyenkor nem lehet zavarni, most nemcsak az ő lakásuk­ért, családjukért dolgozik, most sok-sok lakás, rádió, gyermekcipő árát veszi vissza a hiába elpuffogtatott gáz­olaj formájában. Uj porlasztó terve kerül papírra, mely nem dugul be. s jól porlasztja a sűrű F-párlatot is. Azon­kívül jelentős üzemanyag­megtakarítást lehet vele el­érni. A család elszenderedik. Őr­ködik felettük az ifjú apa, aki boldog életükért kelt ver­senyre, szép családjáért tölti az éjszakát, s azért, hogy ne- csak az 6 élete, de minden dolgozóé szebb, gondtalanabb legyen. —A* ll'ítás / sikerült. Az üzemanyagfogyasztás csök­kent. Az első dekádban húsz százalékkal kevesebbet fo­gyasztott gépe az új porlasz­tóval. A második dekádban még jobb eredményre van ki­látás. S most, hogy gépén az utolsó csavarokat húzza, az összes versenytársait messze maga mögött hagyta, csak az újabb küzdelemre gondol. Az öcskös tapossa a sarkát kiváló eredményével. Az igazi ver­seny még most kezdődik. Váltótársa hozza a hűtővi­zet. Tankolnak. Pethő Mihály rágyújt még egy olajfoltos ci­garettára, feldübörög a trak­tor, tavaszi szél cibálja a sap­ka alól kikivánkozó fürtjeit, ahogy éles fordulattal a ba­rázdához áll. Megindítja a gépét, hogy új győzelem szü­lessen a földeken, hogy év vé­gére sztahanovista oklevél és jelvény dicsérje a két Pethő eredményes versenyét. Kovács Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom