Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-18 / 21. szám
1954 március 18. NÉPÚJSÁG rr' A FÜZESABONYI PETŐFI TERMELŐSZÖVETKEZETBEN „MESTER” felborzolt szőrrel, dervis módjára keringi körül, s vidám csatolással kíséri az udvar közepén álló gémeskúthoz a teheneket. Amíg azok isznak, ő kétlábra áll, s várja gazdája, gondozója. Hídvégi Péter újabb „parancsát." A falu utcái és házai még teljesen némák, csak távol, a keleti ég alján, egy halvány rózsaszínű esik mutatja: közel a reggel. Városi ember ilyenkor még magára húzza a dunnát, másik oldalára fordul, s mélyen alszik tovább, de a füzesabonyi Petőfi tsz istállójában már folyik a napi munka, almozás, etetés, fejés. A vezetékes rádió csárdásait, melyet a munkába induló dolgozóknak közvetít, csak elvétve szakítja félbe egy-egy állat bő- gése, ez azonban nem zavarja a gondozók munkáját. Gulyás Sándorné fejős keze villámgyorsan jár, mintha gép fejne, olyan gyorsan telik meg a „csupor” friss fehér tejjel. Napi háromszori fejésnek 120 liter az eredménye a 13 tehéntől. Vidáman megy a munka, mire a falurádió megkezdi korareggeli adását, Mari néni és János bácsi vitatkozni kezdenek, a tehénistálló tisztán ragyog, az állatok többsége jóllakva kérődzik, csak egy-két fiatal borjú marad még a vályúnál és egymás elől marják az eledelt, no meg a Stejman-ketrec lakója nyaldossa türelmetlenül a ketrec oldalát, mert számára nem készült el még a reggeli. Koraszülött, s a legnagyobb hidegben került ki az udvar közepén lévő ketrecbe, de azért napról napra erősödik és nemsokára már a többi borjú között nevelkedhet. NEM MAI EMBER Hídvégi Péter gondozó, életének lassan már az ötödik évtizedét tapossa: 1950-től kezeli a Petőfi állományát. Eddig mindig „selejt” nélkül dolgozott, s megvan rá a remény, hogy a jó, szorgalmas munkának ezután is meg lesz az eredménye. Lelkesen beszél a felajánlásokról, amelyeket a harmadik pártkongresszus tiszteletére tettek. Vállalták, hogy napi egy liter tejjel fejnek többet, s ezt már teljesítették is. „Igaz, hogy most télen sokkal nehezebb a vállalást teljesíteni, mert nincs zöldtakarmány és a száraz pedig fehérjében elég gyenge. De majd nyáron megmutatjuk, mit tudunk — mondja Hídvégi elvtárs. — Számos jól tejelő tehenünk van, melytől sok tejet tudunk fejni. Itt van például „Bözsi”, amely naponta most is 18 litert ad.” A füzesabonyi Petőfi állat- gondozói sokat tanultak a nemrég náluk járt szovjet küldöttektől. Az 5 javaslatuk alapján vezették be a tőgymasszázst is. A tenyészet teheneit kivétel nélkül törzskönyvezték. Ebben az évben minőségi állománnyá szeretnék fejleszteni. Tisztaság és rend honol az istállóban, pedig az idő még alig hét óra. A három szorgalmas ember elvégezte nemköny- nyű reggeli munkáját, s az ajtó előtt kannákban párolog a tej, amely nemsokára a dolgozók asztalára kerül. A Petőfi sertésállománya 20 anyakocából és 30 hízónak valóból áll. Hangos sivalkodással figyelmeztetik gondozójukat, hosszú volt az éjszaka, nagyon megéheztek, itt lenne az ideje az etetésnek. A rövidlábú, gömbölyű mangalicák újúlt erővel rohamozzák meg az etetőt, s jóízűen fogyasztják eledelüket. Az anyakocák javarésze fialás előtt áll, s májusban már megszaporodik a sertésállomány is. A hízónak valók gömbölvödnek, súlyosodnak s nemsokára 180— 200 kilósként kerülnek eladásra, hogy friss szalonnával, tepertővel lepjék meg az embereket. A BAROMFIALLOMANY gondozója szemes eledelt szór szét a baromfiudvaron. Egy szemfüles kakas látja meg először, s hangos kukorékolással hívja fel a többiek figyelmét. Az egész állomány, mint a vércse, egyöntetűen csapnak az eledelre, nincs közöttük előzékenység, ki hogy éri, úgy marja. Nyolcvanhét kendermagos tyúk szaporítja itt a tsz tojáshozamát. A Petőfi termelőszövetkezet tagsága is növekedik. Egyre több dolgozó kéri felvételét a tsz-be. Most is három új taggal gyarapodtak. A régiek is megelégedettek, az 1953-as év Igen jól jövedelmezett. Hídvégi Péter gondozó 390, Gulyás Sándor 437 és felesége 419 munkaegységet szereztek. Egy egység pénzbe átszámítva körülbelül 28 forintot jelent. Ezekután azt hihetne az ember, minden jól megy, nincsen semmi hiba. Pedig van hiba is, méghozzá súlyos. A tsz nem készítette el a hároméves tervét. Az elnök erre a kérdésre csak a vállát vonogatta: „Majd lesz.” De hogy mikor, arról nem nyilatkozott. Helytelen ez a felfogás, hogy akarnak gazdaságosan élni, ha nem terveznek. Ez a tsz nemcsak az ott dolgozóké... mindannyiunké. Ezért elvárjuk tőlük, elvárja a megye, sürgősen készítsenek tervet, gazdálkodjanak takarékosan, beszéljék meg, hogyan tudnák a három év alatt állatállományukat bővíteni, s minőségileg fejleszteni. így sokat javulhat a tsz gazdasága, s ezzel nemcsak saját életük szépül, hanem sokat segítenek szocialista mezőgazdaságunk fellendítésén. Márkus János. Az einökképző tanfolyam margójára A gyöngyösi járás termelő- szövetkezeteinek elnökei tíznapos továbbképző tanfolyamon vettek részt, ahol megismerték a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatot, elsajátították a helyes könyvelést. Sokat foglalkoztak a munkaegység-számolással, mivel az utóbbi időben sok hiba történt ezen a téren. A tanfolyamon sokat tanultak a részvevők, mégis néhány termelőszövetkezeti elnök: a nagyfügedi Dózsa, a halmajugrai Kossuth és a visontai Petőfi tsz elnöke nem jelent meg a tanfolyamon, különböző „okok" miatt. A tanulás nem szégyen, még a termelőszövetkezeti elnököknek sem. Reméljük, hogy a legközelebbi tanfolyamon minden elnök lelkiismeretesen résztvesz, hogy *ezzel is előbbre vigye a nagyüzemi mezőgazdaság ügyét. Nagy Katalin agropropagandista HIHEK — nyolcvanlakasos BÊR.HAZ ÉPÍTÉSÉT KEZDTÉK MEG GYÖNGYÖSÖN. A bérházakat építő dolgozó brigádok a pártkongresszus tiszteletére valamennyien versenyre léptek egymással, s elhatározták, hogy a két nagy épületből álló háztömböt két héttel a határidő előtt átadják Gyöngyös dolgozóinak. Jelenleg a földmunkákon, valamint az alap betonozáson dolgoznak. — HORTON Dávid Mihály dolgozó paraszt miután teljesítette kongresszusi felajánlását, s beadta az első évnegyedre szóló tojásbeadását, megkezdte a második évnegyed teljesítését is. — A GYÖNGYÖSOROSZI Február 24 termelőszövetkezet arra tett ígéretet, hogy a kongresszus tiszteletére teljesíti egész évi sertés, vágómarha és baromfi- — valamint tojásbeadási kötelezettségét. Vállalásukat máris teljesítették. — A TÁRSADALOM ES TERMÉSZETTUDOMÁNYI ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT hevesmegyei szervezete március 24-én este hét órakor tartja az egri Tiszti Klubban első tudományos estéjét: „A vér az ember életében" címmel. A három kis előadásra bontott tudományos est előadói dr. Bende Sándor főiskolai adjunktus, dr. Ringelhann Béla kórházi főorvos és dr. Fischer Miklós rendelőintézeti főorvos. Miért fejtrágyázzunk őszi gabonáink legnagyobb része gyengén fejlődött az ősz folyamán, nem erősödtek meg kellőképpen, amikor jöttek a tél első nagy hidegei. A kései hótakaró miatt a tavaszi megerősödést, bokrosodást fokozott fejtrágyázással kell elősegítenünk. Megfelelő gabonatermésre is csak abban az esetben számíthatunk, ha okszerűen elvégezzük a nitrogénfejtrágyá- zást. A fejtrágyázást akkor végezzük, amikor a föld már annyira megszikkadt, hogy lábbelink nem lesz sáros, vagy reggeli fagyoknál kell elvégezni, amikor a föld még nem engedett fel. A pétisó fejtrágyázást legkésőbb a tavaszi fogasolások előtt végezzük el. Ha pétisó helyett linzi-sót kapunk, abból ugyanannyi kell, mint a pétisóból. Katasztrális holdanként 30—100 kilogrammot kell egyenletesen elszórni. A rendelkezésünkre álló nitrogénműtrágya hatását fokozhatjuk azzal, ha teljesen érett istállótrágyával, vagy komposztszerű anyaggal keverve szórjuk. A pétisó mennyiségét az őszi vetések állapota, a területen maradt gyökerek mennyisége, valamint az elővetemények szabják meg. A növények fejlődését kedvezően befolyásolhatjuk, ha a szükséges fejtrágyamennyiséget többször, elosztva szórjuk el. Ezzel a módszerrel azonban csak akkor érhetünk el jó eredményt, ha nem kell tartanunk a talaj kiszáradásától. Esős időjárás esetén vagy öntözéssel kiváló eredményt tudunk műtrágyázásokkal elérni, mert a műtrágyáink jórésze vízben oldódik és így a növények gyökereikkel közvetlenül fel tudják szívni. A rossz elővetemények után erősen megnyilvánul majd a nitrogénműtrágya kedvező hatása. A nitrogénfejtrá- gyázás különösen kukorica és répa után vetett búzánál feltétlen szükséges. Fejtrágyázásra használhatunk nemcsak nitrogén, hanem káli és foszforsav tartalmú műtrágyákat is. Káli műtrágyából 30—46 kilogrammot szórjunk szét katasztrális holdanként. Ezzel megakadályozhatjuk növényeink megdőlését. A foszfor fejtrágyázásnak _ is igen nagy gyakorlati jelentősége van. Kedvezően hat a növényzet fejlődésére, serkenti a talaj életét, főképpen a nitrogén- gyűjtő baktériumok életműködését. Szemtermésben is jelentős többlet várható. Katasztrális holdanként 30—60 kilogrammot szórjunk ki. Fejtrágyázásnál a granulált, vagyis a szemcsézett állapotban felhasznált foszfor és káli műtrágyák hatása fokozottabb. A szemcsézett műtrágya hatása annál is inkább kedvező, mivel szervestrágyákkal keverten, sorvető géppel olyan mennyiségben és mélységben vethetjük közvetlenül a növények mellé, amilyen meny- nyiséggel a legmegfelelőbb fejlődést idézhetjük elő. Lengyel Adám főisk. tanársegéd A földművesszövelkezeti küldöttgyűlések tapasztalatai (f)j & Ünnepélyes filmvetítés A magyar-szovjet barátsági hónap alkalmával a városi DISZ-bizottság ünnepélyes keretek között mutatta be a „Vitorlás titka" című izgalmas szovjet filmet. A film megkezdése előtt a városi DlSZ-bizott- ság néhány tagja rövid ünnepélyt tartott. À Himnusz el-, hangzása után Majakovszkij: Második napiparancs című versét szavalták, azután pedig a DISZ-bizottság tagja. Csóka főiskolai tanársegéd néhány szóval elmondotta a film jelentőségét. Újból szavalat következett, majd megkezdődött a filmvetítés. Megyénk földművesszövetkezetei az elmúlt hónapban tartották meg köz- és küldöttgyűléseiket, ahol megtárgyalták i eddig végzett munkájuk eredményét, hiányosságait, s a kor- mányprogramm szellemében megszabták az elkövetkezendő idők feladatát. A tagértekezleteken a tagság legjobbjait választották meg küldöttnek a járási értekezletre, hogy ott tolmácsolják a szövetkezeti tagság kívánságait, panaszait. Az eddig megtartott járási küldöttgyűléseken számos javaslatot tettek a bolthálózat további fejlesztésére és a meglévő boltok árukészletének feltöltésére. Több község küldöttei, köztük Dorkó Barnáné bekölcei, Tóth Ferencné szarvaskői. Ország János istenmezejei küldött a leadott boltok visszaadását kérték. A megyei szövetség a recski és a parádi szövetkezeteknek adja vissza a régebben leadott boltjaikat. A küldöttek kifogásolták, hogy gazdasági felszereléseket még mindig nem lehet szövetkezeti boltjainkban beszerezni, s ez akadályozza a tavaszi mezőgazdasági munkák gyors elvégzését. A közszükségleti cikkek ellátásával kapcsolatban igen kevés panasz, vagy hozzászólás hangzott el, mely azt bizonyítja, hogy az utóbbi időben komoly javulás mutatkozott ezen, téren is. A maklártályai, bodonvi, mátraballai, novaji küldöttek falujukban újabb boltok megnyitását javasolták. Számos javaslat hangzott el a mezőgazdasági felszereléseket, növényvédőszereket, műtrágyát értékesítő szaküzletek és telepek létesítésére. A javaslatokat figye- lembevéve ez évben Kálban, Mikófalván, Kisfüzesen, Eger- farmoson vegyesbolt nyílik meg. Tarnaörsön, Maklártályán. Nagy- fügeden, Hevesen, Atányban, Tiszanánán, Tarnazsadányban újabb fiókboltok létesülnek több mint 150.000 forint beruházással. Több község: Kisköre, Füzesabony, Poroszló újabb italboltot kap, Verpelétben pedig cukrászda létesül. A jálrási küldöttgyűlések határozataiból, javaslataiból megállapítható, hogy fokozottabb mértékben kell biztosítani a fogyasztási és a mezőgazdasági termelést elősegítő cikkek, kisgépek, műtrágyák és növényvédőszerek ellátását. Nagyobb gondot kell fordítani az árukezelésére, a kirakatok rendezésére, Biztosítani kell, hogy a szövetkezet tagsága anyagi érdekeltségének növelésén keresztül közvetlenül is bekapcsolódjon a földművesszövetkezet munkájába. A vásárlási és értékesítési visszatérítés mellett a befizetett részjegy után járó részesedést maradéktalanul ki kell fizetni. A szövetkezeti tagság széles tömegeit be kell vonni a társadalmi ellenőrzésbe. Süveges Benedek T óth Ferenc magasan feltolta homlokáról a kemény bányászsapkát és emberei felé közeledett. Hosszan nyújtott lépései, mélyenfekvő szemének szokatlanul komoly tekintete elárulta, hogy valami fontos mondanivalója van. Olyan dologról szeretne be-> szélni, amit a legegyszerűbb szavak is kifejeznek, de ő mégis töpreng, keresi a szavakat. Nem tudja, mivel kezdje, mit is szóljon, ami a párt iránti nagy szeretetét, hűségét és őszinte köszönetét úgy fejezi ki, ahogyan azt érzi. Mellette emberek hajlongnak, szorgos kezek szerelnek át a régiből, új mezőbe. A bányászok addig falhoztámasz- tott háttal, szerszámra hajolva, vagy térdrekönyökölve pihennek. Csendes beszélgetés indul közöttük a közelgő tavaszról, szó esik bányászéletükről, családjukról és néha egy-egy házépítés terve is elhangzik. Tóth Ferenc, a három brigád frontmestere, eleinte csak hallgatja őket, később akaratlanul is bekapcsolódik a beszélgetésbe. —• Közületek sokan régi bányászok, többet tudnak a bánya életéből, mint én. Akkor is itt éltetek, amikor Petőfibánya, a sáros kis település alig néhány házból állt. Helyébe szép kétszobás lakásokat építettünk, s fürdőszobával is elláttuk őket, hogy munka után megfelelően tisztálkodhassunk. Lakásotokat szép új bútorokkal rendeztétek be, teljesült vágyatok, s erre a puha kis fészekre olyan jól esik gondolni még munka közben is. Gyermekeinek, feleségetek egészséges nevetését — amit régen a legtöbb családból száműzött a gond — megnyugtató érzés látni. Beszélgetni velük, meghallgatni, mit tanultak az iskolában, hol akarnak a jövőben tanulni. Belenézni az örömtől csillogó szempárokba, s tudni azt, hogy mindenük megvan, amire vágynak — valamennyiünk számára ez a legboldogítóbb érzés. Ezért dolgozunk, küzdünk a bánya mélyén, ezért adunk naponta több szenet.. ; Egyszerű, meleg emberi szavak viszik tovább a beszéd fonalát. Tóth Ferenc úgy érzi, ezek azok a gondolatok, amelyek felébresztették benne a párt iránti szeretetét, és amelyek segítségével ő is törekedett társaiban felébreszteni. Mielőtt a fekete szénfal elé álltak, így szólt hozzájuk: Áprilisban lesz a párt III. kongresszusa, jól tudjátok, hogy mindazt, ami szépről beszélgettünk, a párt adta. Gondolkozzatok ezen, s jusson eszetekbe, hogy hálával tartozunk. Nemcsak a bányászokat kérte erre, hanem maga is gondolkodott, mit is Ígérjen, mi a legfontosabb? Néhány nappal beszélgetésük után termelési értekezletet tartottak. Ezen az értekezleten hangzottak el a felajánlások a több és jobb szén termelésére. Tóth Ferenc II-es frontja a bánya III-as frontját hívta versenyre a magasabb termelésért — 105 százalékért. Itt is úgy beszélgettek a pártról, mint a föld mélyén, bará- tian, szeretettel. Újból megkérdezték egymástól, hogy miért termelsz még többet, s a válasz, most is az élet, az otthon szépségét foglalta magába. Mégis milyen jólesett hallani, mások szavaiból is megEGY FRONTMESTER győződni arról, amit látnak, amit naponta tapasztalnak. Az értekezlet már a vége felé közeledett, amikor a II-es front bányászai egyénileg is felajánlást tettek, 120—130— 140 százalékot, a meddő 1—2 százalékos csökkentését ígérték meg. Tóth Ferenc szívében a pártszeretet összekapcsolódott társai, a hozzá hasonló egyszerű emberek sze- retetével, s érezte, hogy ez az igazi szeretet. Szívébe zárta a pártért lelkesedő, föld alatt küzdő bányászokat, a hétköznapok nagy hőseit. H dakint sűrűn permete- zett az eső. Tóth Ferenc meggyuj tóttá a kályhában a tüzet, s leült melléje. A kicsi lángoszlopok úgy világítottak, melegítettek, mint a bányában dolgozó embertömegben a szeretet, megértés lángja. Néha kipattantak a szikrák, szét- szálltak, mint a versenybeszélgetéseken a szeretet tüzének szikrái. A frontmester azóta többször visszagondolt arra az estére, az idősebb és ifjú bányászok lelkesedésére, ö is ilyen volt első perctől kezdve, amikor beülve a népesbe, lement a bányába, megnézni a gépesített termelést. Az 1951-es évben voltunk. Morvái Ferenccel, a jólismert aknásszal dolgozott együtt a hármas fronton. Akkor indult el az ötös brigád-mozgalom, amelyben ők is résztvettek. Milyen büszkén mentek el reggelenként a verseny tábla előtt, amelyen nevük az elsők között szerepelt. Lent a föld mélyén pedig a munka megkezdése előtt megszorították egymás kezét az elválásnál, amely jó munkájuk pecsétje volt. Pattant is kezük alatt a szén, emelkedett a termelés százaléka. A verseny győztesei nem ők lettek. De a második hely kiharcolásának is küzdelmes, nehéz munka volt az ára. Nem keseredtek el, hanem még jobban dolgoztak, sokszor a 12 köbméteres szénfejtésükkel 180—200 százalékot is leértek. Megszerette a vidéket, a bányát, szíve egész életre idekapcsolta, itt van kis családja, két gyermeke. Azóta él boldogan, megelégedve, amióta Petőfibányán lakik. De azóta dolgozik igazán is, teljesítménye nem volt soha 100 százalék alatt. Jól emlékszik, már a III-as front aknásza volt, amikor betegség miatt több bányász kiesett a termelésből. A hiányzók létszáma annyira emelkedett, hogy sokszor a tervteljesítést is veszélyeztette. Nem volt idő a gondolkozásra, ő is beállt a termelésbe, úgy dolgozott, ahogy többi társa és a kitermelt köbmétert átadta brigádjának. Közösen dolgoztak, segítették egymást a termelésben. Az eső lassan elállt, gondolataiban újra eljutott a kongresszusi versenyig. Asztalához lépett, s kivett egy keménytáblás füzetet. Még egyszer elolvasta az új kongresszusi vállalást, amelyet az előző teljesítése után a pécsi Jelenszky DISZ-brigád kihívására tettek. — örömmel válaszolunk kihívásotokra. Havi tervünket minden hónapban három hét alatt teljesítjük, és igyekszünk a kis trösztök között eddig megszervezett első helyünket továbbra is megtartani, a Központi Vezetőség zászlaját megnyerni. A kongresszusra tett felajánlásunkat március 1-re teljesítettük és most megígérjük, hogy 12 ezer tonna helyett 13 ezer tonna szenet küldünk a Mátra- vidéki Erőműhöz. Nemcsak többet adunk, hanem jobbat is, a szén meddőtartalmát 2 százalékkal csökkentjük. Ebben a versenyben nektek is sok sikert kívánunk.“ Sok sikert kívánunk — ismételte hangosan. A Tóth-, Kovács- és Po- ezos-birgád körülállta a verseny táblát. Március első napjaiban a Tóth-brigád szerezte meg a vezetést 140 százalékos eredményével. Arról beszélgetnek, hogy miért dolgoznak egyre lelkesebben, miért küldenek naponta több szenet a felszínre. Kapi Gyula fiatal bányász nemrégen jött a honvédségtől, s az elmúlt hónapban. 128 százalékot ért el. Nevetve meséli első napjait. — Amikor lementünk a bányába, nem is hiszitek, olyan érzésem volt, mint annak, akit örökre el akarnak szakítani a világtól. Én is beálltam a munkába, nem törődtem semmivel, csak a szenet lapátoltam. Egyetlen gerendát nem tettem fel. Hanem a következő napokban, amikor a frontmester hozzámlépett, mert a fülkém beszakadt, felhívta a figyelmemet, azután én is körültekintőbben dolgoztam, ö vette észre, hogy a gerendát tartó láb alól is kilapátolom a szenet, így nincs, ami tartsa. Segítettek nekem az első perctől kezdve, s most is segít mindannyiunknak, amikor szükségünk van rá. Különösen, ha látja, hogy van bennünk igyekezet, jobban akarunk dolgozni — jegyezte meg Poczos Fererjc. A többiek is bekapcsolódtak a beszélgetésbe, elmondták, mivel segítette őket Tóth Ferenc frontmester a kongresszusi verseny ideje alatt. Hogyan hívta fel figyelmüket a baleset elkerülésére, a tervszerű munkára. — Minden műszak előtt megnéz bennünket, és ez az emberek iránt érzett sze- retetének, barátságának tanu- jele. Nemcsak a munkában, hanem a szórakozásban is együtt van velük, erről a fiatalok szólnak, örömmel nézi meg velük a kultúrcsoport egy-egy előadását, elmennek a moziba, meglátogatja őket a legényszállóban, s neki is fáj, ha panaszkodnak; nem cserélik elég gyakran az ágyneműt. így dolgozik Tóth Ferenc frontmester és bányászai, a közös erő és igyekvés a sikerük, a kongreszusi versenyben elért jó eredményeik titka. S ez Tóth Ferenc felajánlása. Annak a 12 ezer tonna szénmennyiségnek felhasználásával, amelyet terven felül bányásznak, gyárainkban több vasat, gépet, ruhaanyagot készítenek, a Mátravidéki Erőművet teljes kapacitása mellett több mint két napig üzemeltethetik, melegebbek lehetnek az iskolák, otthonok, nagyobb darab kenyér jut a bányászok asztalára. Dobai Margit
