Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-07 / 18. szám

7 MFP Ö15 À G V 1954 március 7. PÁRTÉPÍTÉS Xagfobb megbecsülést a női dolgozóknak A megyei pártbizottság ülésen tárgyalta a nőkre vonatkozó törvényesség betartását Közei kilenc esztendeje, hogy a Szovjetunió a német fa­sizmus elleni harca nyomán fel­szabadította hazánkat, ezzel megszűnt országunkban a tőkés e'nyomás. A Szovjetunió segítsé­ge, pártunk harca és vezetése eredményeként 1949 augusztus 20-án létrehoztuk népköztár­saságunk alkotmányát; mely biz­tosítja az egyenlő munkáért egvenlő bért elvének érvénye­sülését a dolgozó nők számára is. Alkotmányunk, a női egyen­jogúság biztosít ia a dolgo­zó nők kiemelkedését az évszáza­dos elnyomatásból és hogy egyenrangú tagjai legyenek a szocialista társadalomnak. A dolgozó nő és a családvé­delem terén jelentős eredménye­ket értünk el. a felszabadulás előtti állapotokhoz viszonyítva. Különösen az 1953 februárjában megjelent minisztertanácsi hatá­rozat óta — ami az anya- és gyermekvédelemről szól. Az elmúlt napokban a megyei pártbizottság tárgyalta a nők­re vonatkozó törvényesség betar­tását megyénk területén. Megál­lapította többek között, hogy „a határozat végrehajtása terén je­lentős eredményeket értünk el”. 1953-ban megyénk területén 6700 csecsemőkelengyét osztottunk ki. A minisztertanács határozata ki­mondja. hogy a nőknek terhes­ségük ideje alatt legalább há­romszori orvosi vizsgálaton kell résztvenni. A terhes tanácsadá­sokon 1952-ben 12.373, 1953-ban 27.780 terhes anya jelent meg. 1952-ben 42 százalék, 1953-ban 54 százalékra emelkedett az in­tézeti szülések száma. Ez a nö­vekedés azt mutatja, hogy bö- viteni kell a szülőotthonokat, de emellett újakat is kell építeni megyénk területén. Még ebben az évben megépítésre kerül a hatvani 15 ágyas szülőotthon. 1955—1956-os évben az egri és gyöngyösi kórház szülészeti osz­tályának bővítésén kívül Füzes­abonyban egy szülőotthon épí­tése szükséges. Az anya- és gyermekvédelmet mutatja az a tény is, hogy me­gyénk területén 1953-ban 41 sokgyermekes anya részesült pénzjutalomban és 136-nál több gyermekes anyát . terjesztettek fel anyasági érdemrenddel való kitüntetésre a minisztertanács­hoz, melyet minden év március 8-án osztanak ki. A párt és a kormány határozatai szerető gondoskodást tanúsítanak a dol­gozó nőkkel szemben. Nem ezt mutatja azonban az a tény, hogy a hevesi szülőotthon szakorvosá­nak négy hónapon keresztül nem tudtak lakást biztosítani, holott Fekszi elvtárs, a megyei tanács elnökhelyettese ezt személyesen is megígérte. A megyei pártbi­zottság ülése megállapította, hogy a nőkkel kapcsolatos párt- és kormányhatározatokat több helyen nem hajtják végre meg­felelően. és éppen ezért helyen­ként tűrhetetlen a nőkkel szem­beni gondatlanság. Egyes vezetők a munkába álló nőknek elvették a kedvüket attól, hogy egy-egy munkahe­lyet megszeressenek. Különösen megmutatkozott ez a mezőgaz­daság területén. Például az er­dőtelki állami gazdaságban a női szállást az istállóban rendeztél, be, ahol az épületben patkányok is tanyáztak. 'Ezek a dolgozó nők jogosan akarták otthagy­ni a gazdaságot. Nem volt jobb a helyzet a poroszlói állami gazdaságban sem. A hevesi, a tarnamiklósi, a pétervásári gép­állomásokon nincs fürdő sem, ahol munka Után a dolgozók és így a dolgozó nők is, megfele­lően tisztálkodnának. A megyei tanács ellenőrzése folyamán megállapította, hogy a hevesi gépállomáson a női-brigádszálló elég piszkos és több gép állomáson az ágyakon csak egy lepedő van és a helyiségek is rendetlenek. A pétervásári gép­állomáson az egyik dolgozó nőt — ki jelenleg szülési szabadsá­gon van — végig traktorosi mi­nőségbe osztották be, ami a ha­tározat értelmében nem enged­hető meg. A hevesi állami gazda­ságból az egyik dolgozó nő ter­hességi szabadságát tölti és feb­ruár végéig még nem kapott fizetést, illetve terhességi se­gélyt. Holott ezt folyamatosan kell folyósítani az SZTK-nak a fizetésnek megfelelően. Hiányos­ságok tapasztalhatók még ter­melőszövetkezeteinkben is, ahol a terhes anyáknak nem igyekez­nek megfelelő munkahelyet biztosítani és a szülés idején nem akarják megadni a nekik járó munkaegységet. Nem megfelelően bánnak egyes üzemeinkben a női mun­kaerővel Több üzemnél elő­fordul. hogy a terhes anyákat nem akarják felvenni. Előfordul, ha már ezek dolgoznak, felmon­danak nekik, nem biztosítják a könnyebb munkát, így a nők kénytelenek otthagyni a vállala­tot. Előfordult az is, hogy ha be is osztották könnyebb mun­kára a terhes nőket, nem az előző, hanem alacsonyabb bért kaptak. Gyöngyösön a MEZŐ- KER vállalatnál három terhes mya kérte a könnyebb munkára való helyezését, erre Orosz Já­nos, a vállalat telepvezetője -zonnali hatállyal elbocsátotta őket a vállalattól, itt a szakszer­vezet intézkedett arról, hogy mindhármukat visszavették és a vállalat megfizette a kiesett idő­re járó bérüket. Előfordul még az is. hogy a fiaiul, 18 éven aluli nőket éjsza­kai munkára osztják be, mint például a selypi cementgyárnál, ahol éjszakára kocsikísérőnek osztottak be egy 17 éves lányt, s mivel nem volt hajlandó ezt megcsinálni. fegyelmi úton eltávolították az üzemből. Ilyen és hasonló esetek előfordultak a többi üzemekben is. A megyei pártbizottság meg­állapította, hogy súlyos mulasz­tások vannak a nőkkel való bá­násmód terén és, hogy a me­gyebizottság is elég későn tűzte napirendre e kérdés megtárgya­lását. Éppen ezért a feladat az, hogy az elkövetett hibákat sür­gősen kijavítsuk és szigorúan be kell tartani és tartatni a törvé­nyességet èzen a téren is. Hi­básak voltak pártszervezeteink és szakszervezeteink is, amelyek tűrték és nem hívták fel a felsőbb szervek figyelmét erre a tűrhe­tetlen állapotra, de hibásak az MNDSZ-szervezetek is, amelyek még nem tudtak beleilleszkedni az új feladatokba és nem foly­tatnak kellő harcot a törvényes­ség betartásáért. Továbbra is szem előtt kell tartanunk azt, hogy az alkot­mány által biztosított női egyen­jogúságnak és a törvényesség­nek két oldala van, ami biztosít­ja a jogokat, de ugyanakkor megszabja a kötelességeket is. A gazdaságvezetők követeljék meg a fegyelmezett munkát a női dolgozóktól is, ugyanakkor meg­felelő bánásmódban részesítsék és különös gonddal bánjanak a női munkaerővel. Ez biztosíték arra, hogy a kormányprogram- mot. a mezőgazdaság fejleszté­séről szóló határozatot sikeresen tudjuk végrehajtani. Oroszi József j/riLÁM* — Stáció kép, vagy versenytábla? Ezen tűnődnek az egriek, mikor útjuk az Egészségház-utcán vezet keresztül. Itt építkezik ugyanis a 63/5-ös Építőipari Vállalat, mely igen helyesen rend­szeresen értékelni akarja az építkezés dolgozóinak eredményét. De a versenytábla — talán a Barátok-temploma hatása alatt — mindenhez hasonlít, csak éppen versenytáb’.ához nem, elsősorban talán valóban a stáció képhez. A sok munkával, fáradtsággal és anyaggal felépített téglaalkotmány előtt maholnap már öreg nénikék térdelnek — tudniillik még csak versenyeredmény sincs feltüntetve a versenytáblán, hogy legalább azok tanúskod­nának a fura alkotmány jellegéről. * — Egerszóláton „szőlőtermesztés, borkezelés" címmel elő­adást hirdettek. Nagy volt az érdeklődés, csak az volt a baj, hogy a szőlőkezelésről, a bor minőségének javításáról egy árva szó sem esett az előadáson. A zsákbamacska vásári dolog. (Dombrády Alajos.) * ^v ;. ; ââr-x dßetdß&C K »~tîW • '■ ~ Jô mutihùî a tiszanánai DISZ-szerveset Ha valaki négy hónappal ez­előtt Tiszanánán járt és akár öregtől, akár 'fiataltól a DISZ- szervezet felől érdeklődött, nem sok jót hallott róla. Általában az volt a vélemény, hogy nem dolgoznak a fiatalok, a szervezet' is csak papíron létezik. Ma már nem így beszélnek a tiszanánai fiatalokról. A veze­tőség újjáválasztása óta minden este kigyullad a villany a DISZ helyiségében, kellemes szórako­zással, vidám beszélgetéssel töl­tik a fiatalok a téli estéket. De a tánc és a szórakozáson kívül komoly feladatokkal is foglal­koznak a fiatajok. A DISZ KV legutóbbi határo­zata a mezőgazdaság felvirá­goztatása érdekében nagy fel­adatokat szab a tiszaná­nai fiataloknak is. S a fiatalok elhatározták: jó munkával já­rulnak hozzá a határozat meg­valósításához. Vállalásokat tet­tek. Vállalták, hogy a vetésre kerülő magvakat március 10-re kitisztítják. A ' minőség és a mennyiség javítása érdekében Az elmúlt napokban számos ifjúmunkás, diák és DISZ-vezető kereste fel levelével szerkesztő­ségünket. Legtöbben arról írnak, hogy a fiatalok hogyan készül­nek a párt harmadik kongresz- szusára. mit tesznek azért, hogy jó munkájukkal ők is hozzájá­ruljanak üzemük tervteljesítésé­hez. Bros András DlSZ-verseny- felelős Vörösmajorbó! a legjobb vájártanuló cím elnyeréséért folyó harcot ismerteti. A ver­seny második fordulóját 1954 február 26-án tartották. Össze­mérte erejét Nagybátony, Eger­esein, Pilisvörösvár. és Petőfi- bánya vájárintézetének legjobb tanulója. Csapatversenyben első lett a vörösmajori, második az egercsehi, harmadik a nagybáto- nyi, negyedik a pilisvörösvári intézet. Egyéni eredményekben a* első helyet Miskolci József vörösmajori, vájártanuló érte nagy gondot fordítanak a talaj előkészítésére. A fásítási munkáknál a facse­meték 20 százalékának elülteté­sét vállalták. A gyümölcsfák ül­tetésére a tagság 80—90 száza­lékánál megszervezik és beveze­tik a gyümölcsfa-ötösmozgai- mat. Ebben vállalják, hogy öt-öt fát ültetnek el a háztájon, kert­ben, az utak mentén, vagy künn a mezőn. , Szépek ezek a tervek és még szebbek lesznek, ha megvalósul­nak. Ehhez azonban az is szük­séges, hogy a helyi pártszerve­zet és tanács nagyobb segítsé­get adjon a fiatalok munkájá­hoz. Ne becsüljék le a fiatalo­kat, mint ez a legutóbbi terme­lési bizottság választásánál megmutatkozott. Még a megyei tanács kiküldöttének is az volt a véleményé, hogy ne válassza­nak be a DISZ-böl a termelési bizottságba, mert azok még gyerekek. Nem jó okoskodás ez. A mi fiataljaink megállják he­lyüket az élet, a munka minden területén, ezt már tapasztalhat­ták Tiszanánán is. A kultúra és a sport terén is van fejlődés a vezetőségválasz­tás óta. Megalakult a 20 főből álló színjátszócsoport és a 12 főből álió tánccsoport, nagyban készülnek a körzeti kultúrver- senyre. A sport fejlődése a meg­alakult két labdarúgócsapat és a női kosárlabdacsapat mun­kájában mutatkozik meg. Mind­ezek mellett a fiatalok rendsze­resen tanulnak is, általában 40 —50 fiatal jelenik meg a politi­kai foglalkozásokon. Figyelem­mel kísérik ezt a lelkes munkái a DISZ-en kívülálló fiatalok is, és nap. mint nap kérik felvételü­ket a DISZ-be. A DJSZ-vezető- ségválasztás óta 54 fiatal töl­tötte ki belépési nyilatkozatát, lépett be a diszisták közé. így él. így dolgozik a tiszaná­nai DISZ-szervezet, Munkájukat az ifjúság szebb és gondtala­nabb jövőjéért, a párt és a kor­mány határozatának megvalósí­tásáért folyó harc szelleme hat­ja át. Nagy József DISZ MB Megkezdte a szántást a tarnaszentmiklósi gépállomás Megyénk déli részén, ahol gyorsabban szárad a talaj, már a’kalmas a löld a szántási munkákra. A íarna- szentmiklósi gépállomás a he. lyi Petőfi termelőszövetkezet­nél néhány nappal ezelőtt megkezdte a szántást. A trak­torosok lelkesen végzik a munkájukat, s elhatározták, hogy jó minőség mellett a leggyorsabban végeznek a ta vaszi szántással. RendÁíviiÜ tanácsülésen tárgyalták meg Heves megye 1954. évi költségvetését Heves megye tanácsa 1954 március 3-án rendkívüli ta­nácsülésen tárgyalta meg a megye 1954. évi költségvetését. A tanácsülés előadója Németh Mihály elvtárs, a megyei pénz­ügyi osztály vezetője, hangoz­tatta, hogy az eddigiekkel szemben az idei költségvetés elkészítésénél érvényt .szerez­tek a helyi kezdeményezések­nek is, nemcsak a pénzügyi, hanem a más területen dol­gozó állandó bizottságok is resztvettek a költségvetés elő­készítésében. Az 1954. évi költségvetés 18 millió forint­tal többet irányoz elő a me­gye fejlesztésére, mint az el­múlt évi. Az anya- és gvermek- védelemre például 6,227.000 forint az előirányzat. A be­számoló után számos hozzá­szólás hangzott el, elsősorban a helyes pénzgazdálkodás, s a keret előirányzatok megfelelő felhasználását illetően. — CSÁNY KÖZSÉG dol­gozó parasztjai a korai főze­lékfélék melegágyi gyeptég- láif kivágták már, lendülete­sen folyik a trágyázás is — sok az igénsüés a műtrágyá­ra is. A tervezett 150 hold helyett eddig már 180 hold paradicsomra is szerződtek a csányi gazdák. (Vágföldi Fe­renc.) Ifjúsági levelezőink írják el. A fiatalok most legfontosabb feladatuknak tartják, hogy kö­zös munkával készüljenek az or­szágos döntőre, bog)' ott is ki­váló eredményeket érjenek el. Tárnái László levelezőnk Gyöngyösről a Közgazdasági Technikum fiataljainak kon­gresszusi készülődéséről számol be. Elsősorban az iskola, az osztályok tanulmányi átlagát akarják emelni. Hogy ez sike­rüljön, harcolnak a fegyelem megszilárdításáért. átszervezik a tanulópárakat, az osztályokon belül csoportversenyeket indíta­nak. Ezenkívül kultúrműsorok­kal készülnek a kongresszusra. A faliújságon kongresszusi híradót rendszeresítenek, a fali­újságok között versenyt szer­veznek. Fehér Gáspár a hatvani álta­lános gimnázium fiúotthonában élő fiatalok munkájáról, életéről számol be. Jánossy József rio- vajf Vili. osztályos tanuló ver set küldött szerkesztőségünk­nek „Kezdődik az óra” címmel. Pelyhe Szilárd, a DISZ egri já­rási bizottságának munkatársa ■arról számol be részletesen, hogy Kerecsenden nagyban gá­tolja a fiatalok munkáját az, hogy a kerecsendi téglagyár ve­zetősége nem bocsátja kultúr­termét a DISZ-szervezet rendel idézésére. gjfiz egri MTH-töl érkezett le­ve! a február 18-i DISZ-ülésrő! számol be, melyen több tanulót pénzjutalomban részesítettek. Tősi Pál villanyszerelő tanuló 150 forint pénzjutalmat kapott és elnyerte az intézet legjobb vil­lanyszerelő tanulója megtisztelő címet. A fiatalok közül sokan tettek lelkes vállalást a párt- kongresszus tiszteletére. Általá­ban a tanulmányi eredmény színvonalának emelését vállal­ták, de többen magaviseleíük ja­vítására is ígéretet tettek. — Az egri vasútállomáson 10 perccel a vonatindulás elölt nyitják meg a pénztárt, de csak az egyiket, A másik mögött békés nyugalommal üldögél a pénztárosnő, s vidáman nézi, min verekszenek az emberek a jegyekért. Nem lehelne „véletlenül' kinyitni a másik ablakot is? Hosszú útja van annak... Hort község ta­nácsa 1954-es évben tervbevette a vasút­állomáshoz vezető Lenin-út villamosí­tását. Ez az út egyike a legforgal- masabbaknok. Az utca első felét diny- nyetermelők lakják, a másikat Á M G dől. gőzök, vasutasok és egyéb ' ipari munká­sok, akik nem régen építették házukat ál­lami kölcsönnel. Es­ténként a sötétség­ben 20—25 gyermek is tapossa a Lenin- út sarát — ezen akart segíteni a köz­ségi tanács, amikor betervezte az utca villamosítását. A villamosítást végre is hajtották — hat oszlop kivé­telével. Ezt megelő­zően a tanács ugyanis dobszó út­ján közölte, hogy aki előbb megy és elszállt ja az oszlo­pot a háza elé, az előnyben részesül. Az é'elmes dinnye- termelő gazdák a ko­rareggel: órákban kocsijaikkal megro­hanták a megérke­zett oszlopokat, s ki hogy érte, szél­kapkodták. Az üzemi „Nem maradhat így — panaszt írunk” — a szót tett követte s a me­gyei tanács tervosz­tálya 1954 január 30-án panaszos le­velet kapott, .amey- nek az utolsó sorai így hangzanak. .....kérjük az elv­társakat, ha leheisé. ges. részünkre a to­vábbi villanyvezeté­ket biztosítani szí­veskedjenek. Ne érezzük magunkat mi sem kisebbnek, mint a többi hord termelő, tegyék te­hetővé, hogy mi, üze­mi dolgozók is ré­szesülhessünk kor­mányunk ajándéká­ból. I fjú Károlyi Fe­renc, Czibolya Fe­renc, Lit kei János, Suttisz János. Ko­vács András, Gulyás János.” A válasz nemso­kára meg is érke­zett, a községi ta. nácihoz: „Nincs ke­ret, többet nem edunk." A tanács­elnök elolvasta, arra azonban nem volt „ideje”, vagy megfe. ledkezeit róla, hegy a kérvényezőkkel is közölje a választ. A panaszosok csak feb­ruár 15-én tudták munkások csak este, munka után kaptak észhez, de akkor már késő volt. A nyolc-tíz oszlop már gazdára talált, s az oszlop nélkül ma­radtak szomorú szív­vel nézték, hogy gyullad ki a villany, hogyan szólnak a rádiók a # iinnyeter- me’.öknél. mikor ná­luk továbbra is a sötétség az ár. meg, amikor megbi- zottuk: Czibolya Fe­renc. saját költségén Egerbe utazott, ahol ezt közölték vele. Nem keseredtek el. „Nincs négy osz­lop. hát majd csak tesz valahol, nem hagyjuk abba.” Czi­bolya újra vonatra szállt, utazott Eger­be, de eredményte­lenül. „Szó nejt jog. hát írunk újra kér­vényt.” A válasz február 20-án meg­jött az ecrri AVESz - íöt, „183/Vné” je­lige a'att, igazán kecsegtető ajánlat­tal. A választ szó- szerint közöljük: „Hozzánk küldött kérésükre csak any- nyit tudunk mon- •dani. hogy lakásuk­hoz szükséges háló­zatbővítés elkészí­tésének egyetlen módja, ha a megfe­lelő oszlopokat ren­de' késésünkre bo­csátják, s ezen túl­menően szükséges anyagot is beszer zik. Azt tanácso­lom. hogy ennek megfelelően járjanak el, s így biztosít an tudják részükre c villamosáramo*. má­mé goldás pilanat- nyilag nem lehetsé­ges. Simon Antal AVESZ.” Ezek után már csak egy kiút van i kátyúból. „Iga' hogy ez az A VESZ do go, de majd le szűrik a patroná­lok” — határ oztá el a kimaradt dol­gozók, s azt is, hogy a vcsu’aso! szabad napjaikbar az üzleteket bújjál: vezetékanyagért, c gépállomás dolgozó pedig az erdőn mennek, s kivágnak négy sudár fenyő­fát (mit szól ehhez az Er de-gazdaság?!), melyet az egyik ki­javított vontatón el­szállítanak, de mé­gis meg . lesz a ve­zetéknek va'6 ... csak nem az ÁVESZ- jávoltábóL Márkus János

Next

/
Oldalképek
Tartalom