Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-28 / 24. szám
4 NÉPÚJSÁG 1934 március 28. AKIK A NÉP EGÉSZSÉGET VÉDIK MORBUS HUNGARICUS — magyar betegség. így nevezték a tüdőbajt a Horthy-Magyar- országon. A múlt súlyos vádja ez a két szó, a nyomortanyák, a baraklakások, cselédházak vackain elpusztult magyarok, a csontig lesoványodott, rongyos gyerekek vádja. S Heves megye sem maradt el a többi mögött, ahogy ezt egy 1936-os tisztiorvosi jelentés írja: „Vármegyénk csaknem elsők között áll az országban a csecsemő- és gümőkór-halálozás- ban — közli a jelentés, s az se csökkenti szavainak súlyát, mikor hozzáteszi — „ennek okai az egészségtelen, túlzsúfolt „lakószobák”, (hogy is merészeli lakószobának nevezni a sirokl barlanglakásokat, a kétszer kétméteres istállóból átalakított odúkat?), a lakosság nagy szegénysége, a gyenge táplálkozás”. Vájjon a tisztiorvos szavaira javitottak-e ezen? Juttattak-e telet a nyomoron gyermekeknek, utal- cgvetlen szegény beit is. az akkor már fel- éj".' látrai szanatóriumokba? cs róla. Egy-egy egészépült ugyan a nagyobb kben, de hol volt még betegek felkutatása, s megciut.ése ennek a pusztító kórnak, • ★ fehér függönyök lebbennek a tavaszi szélben, fehér csempék borítják a falakat, megnyugszik a szemünk, ha a tiszta, ragyoeó szobákon végignézzük. Örül a szívünk az Ötéves terv első éveiben létesített tágas tüdőgondozó láttán, g ez az örömünk csak fokozódik, mikor dr. Halmos Béla főorvossal a jövő nagyszerű terveiről beszélgetünk. De mig a Jövőig „értünk”, sokszor visszatérünk a múlthoz és sokat, nagyon sokat beszéltünk a máról. TIZENHÉT ÉVE áll a tüdő- gondozás élén dr. Halmos Béla. Fiatal arca, nyugodt, derűs szaval semmit sem árulnak el arról a hosszú útról, amelyet végígküzdött. Mert hosszú volt az út idáig, a korszerűen berendezett gondozóig. — Borzalmas visszaemléVrtbr r\l -rrn, IccatdtíHc. Hosszas könyörgés után, tíz- tizenötször került a tekintetes vármegye elé a kérésünk, míg kaptunk egy helyiséget. Eger legrégibb, legsötétebb házában. a Panakoszta-házban. Egészségvédelem céljára, a tbc leküzdésére — egy odút, szemben a lómészárszékkel, ahonnan nagy rajokban szálltak a várakozó betegelvre a legyek. A röntgent egy dohos pincébe kellett elhelyeznünk, ahol egy keskeny „lőrés” szolgált szel- lőztetcül. Az ember és az orvos lebecsülése, az orvostudomány megcsúfolása volt ez — keseredik el a hangja. Nem volt semmi segítségünk, se gyógyszerünk, se műszerünk. A jelen — csillan fel a szelne. — 1952 márciusában kerültünk ide, még egy orvossal és egy asszisztensnővel. 1953- ban nyílt meg a tbc gyermek- gyógyászat, megelőzve az ország többi intézeteit. Ma már mi látjuk el a megye szakrendelését is. S azt kell mondanom. kicsi, szűk a helyiség — elmosolyodik, mikor csodálkozó arcomra néz. — Nem kell megijedni, nem a betegek száma szaporodott, a tbc szakrendelés vált sokoldalúvá. A kötelező szűrővizsgálat, gyermek- gyógyászat külön helyiséget követelne. Ebben az évben nyílik meg a csont tbc szak- rendelés is és bizony ez több embert, több helyiséget igényel majd. Emelnünk kell az ágyak számát is, hogy a súlyosabb betegeket szanatóriumba utalhassuk. Csak így vehetjük fel a harcot a tbc ellen, mely ma már a modem tüdősebészet, a kitűnő gyógyszeres kezeléssel nem is probléma. így nyilatkozik a főorvos, aki 17 év alatt már sok súlyos betegnek adta vissza életét, munkaképtelent munkájának. Minden betegét jól ismeri. beszélget velük családjukról, meghallgatja hosszadalmas panaszaikat, de sohasem türelmetlen, pedig rengeteg a munkája. Naponta sokszor 100—120 beteget világít át. levegőt tölt a légszomjas beteg tüdőkbe, főorvosa a gyerek fertőzőosztálynak, a bel- osztálynak, vidékre jár a többi tüdőgondozókat ellenőrizni, segíteni, számtalan szak- és fel- világosító előadást tart. Állandó veszélynek van kitéve, mégis mindig derűsen, nyugodtan végzi munkáját. Halk, megnyugtató szavai nyomán a betegek derűsebben látják a jövőt. Munkatársai nagyra becsülik, hiszen az ö érdeme Is a tüdőgondozó kiváló munkája. ★ NAGY A ZAJ a gyerekrendelésnél. Sirás és nevetés is hallatszik egyszerre. Mig vet- kőztetik a kicsiket, rendszerint eltörik a mécses. Különösen, ha a kísérő anyuka így vígasztal: „Ha rossz leszel, a doktor bácsi beléd szúr a nagy tűvel.“ Mi az oka mégis, hogy bent nagy a nevetés, Dr. Ambrus László, gyermekgyógyász szakorvos jókedvű és mindig tréfálkozik. Alig beszélgetünk vele néhány szót, s magunK sem tudjuk miért, jó nagyot nevetünk vele együtt. Így vannak a kicsik is. Észre sem veszik, mikor vizsgálja ókét. Két térde közt a félmeztelen kisfiúknak széles mosolyra húzódik a szájuk. Mikor a tű felvillan, s a gyanúsan csillogó szemek félve néznek a doktor bácsira, ő mindig kitalál valami vidám tréfát. Dr. Ambrus nem régen dolgozik a gyermek tbc szakrendelésnél. Azelőtt csak „egyszerű” gyermekszakorvos volt. Ma már minden erejét a tbc-s gyerekek gyógyítására fordítja. A négyéves kis Nyíri Pistára a legbüszkébb, akit tavaly haldokolva szállítottak súlyos tbc-s agyhártyagyulladással a kórházba. Szülei már lemondtak az életéről, de dr. Ambrus nem. Azonnali beavatkozása után a kisgyerek eszméletre tért, de teljesen béna maradt. Hosszú-hosszú heteken át szeretettel, gondossággal kezelte, ma már Nyiri Pityu vidáman ugrál, s mikor kezelésre hozzák, dr. Ambrus évődik is vele, „Pityu, nem férsz már a bőrödbe” — s valóban, Pityu arcra majd kicsattan az egészségtől. Dr. Ambrus másik büszkesége a négyhónapos Gáborka, a fia. Szabadidejében sokat foglalkozik vele, emellett arra is ráér, hogy újításokon törje a fejét. Sok újítását vezették be a tüdőgondozóba, Ilyen az ötletes és olcsó röntgenhűtés is. * KEDD ÉS CSÜTÖRTÖK. A tüdőgondozás nagy napja. Ilyenkor zsúfolásig megtelik a várószoba, s a két asszisztensnőnek, Haubtvogel Margitnak és Berényi Annának megnő a munkája. A regiszterek és a kartotékok mellett vársejteket számolnak, betegekkel foglalkoznak, segítenek. Betegkezelésen kívül ezeken a napokon szűrővizsgálatokat Is tartanak. Óvodások, iskolások, élelmezési munkások, motorosok. inárialók, terhi: anyák kerülnek ilyenkor a röntgengép elé. így előzik meg a betegséget, mely kezdeti fázisában könnyebben gyógyítható. Az asszisztensnők kartotékra vezetik a vizsgálatok eredményeit, a betegek nevét, és sokszor, nagyon sokszor kerül ma már a kartotékra ez a szó: gyógyult. A röntgenszobában csak egy kis piros lámpa ég. Különös fényt vet a röntgengép karjaira, s a mögötte mozgó emberekre. A főorvos felveszi a nagy ólomkesztyűket, ' maga elé köti az ólomkötényt — ez védi a röntgen sugarai ellen — lekattintja a lámpát és már előttünk is van a megvilágított széles mellkas. — Egészséges — egészséges — egészséges — hallatszik az orvos halk szava. Percenként villan fel a fény. s kerül új páciens a röntgen elé. Néha-néha látszik egy-egy homályos folt, egy régi betegség nyoma, de egyre ritkább a súlyos eset. Közben kérdezget a főorvos: mi a panasza, hogy hívják — s felelnek. Honvédség, üzemi konyha. a feleségem terhes, a születendő gyerek érdekében jöttem, — motoros vizsgához kell — köhögök, szúr a hátam es az orvos megnyugtat. Semmi baj sincs, jól van, egészséges. De vannak köztük régi Ismerősök, kezelt betegek is. Az öreg Muskotály bácsi földműves, mindkét tüdeje súlyosan meg volt támadva, már gyógyulóban van. „Dolgozhatok? — Ez az első szava. Ta--’ vasz van, a föld nem vár” — s reménykedve figyeli, mit mond a főorvos, Vagy itt van a Fémszerelvénygyár egyik esztergályosa. Fél tüdejét töltik. A röntgen világosan mutatja .a nagyszerű gyógyulási folyamatot. Ô dolgozik is. A főorvos mesélj, hogy ma már a pavlovi tudományok nyomán ha csak lehet, a beteget nem vonják el a termelőmunkától, egyrészt használ a kis mozgás, másrészt pedig a beteg így nem foglalkozik állandóan önmagával. Természetesen, ha súlyosabb a betegség, akkor a munkaadóval megbeszélik, hogy könnyebb helyre helyezzek, ★ A SOROK egyre fogynak. Vege az átvilágításnak, a főorvos feltolja védőszemüvegét, s végigsimít fáradt szemein. Ma sok munka volt. Elcsendesedik a gondozó, az öreg Wülk néni, aki 25 éve áll az egészségügy szolgálatában, helyre- rakosgatja a műszereket, el- oUogal.j« .t lámpákat. A tüdőgondozó előtti parkban a holdfénybeh mint sárga kis lámpák világítanak a tavasz első virágai, a boglárkák. A kiszáradt szökőkút tele van még száraz falevelekkel, a park barnán ásitozik, de nemsokára fehérre festett padok, dús virágágyak várják a gon dozóba betérő betegeket. Toros Károlynó Röntgen ernyőfénykép szűrővizsgálatok Heves megyében Március idusán, a déli órákban, óvatosan kanyarodott be az Egri Dohánygyárba egy zárt vöröskeresztes tehergépkocsi, majd végighaladva a gyár középső útján, megállott a nagy kultúrterem feljárójánál. A motor leállott, felpattant a vezetői ülés ajtaja, a gépkocsi vezető frissen leugrott és fe'kiál- tott: szerencsésen megérkeztünk! Err egymásután leléptek a LH-pko i utasai, az egészség- .\yi minisztérium röntgen- eryőteaykép szolgálatának v.ttői és mosolyogva fogadat a gyárvezetőség és párt- szervezet üdvözlését. M i várták a kitűnő röntgen- brigádot, akik azért jöttek Egerbe, hogy a tüdőgondozó intézet által előre kijelölt dolgozókról és a tanuló ifjúságról mellkas keskenyfilm felvételeket készítsenek. Ugyanis az egészségügyi minisztérium az egész ország területén lehetővé tette a tömeges tüdőszűrő vizsgálatokat, olymódon, hogy egy nagy teljesítményű és külön ilyen célokra készített hordozható röntgenkészüléket állított a cél szolgálatába. A röntgen-brigád ezévi munkáját Heves megyében kezdte meg, és az egri szolgálat úgy vált lehetővé, hogy a dohánygyár vezetősége és a pártszervezete — felismerte a cél nagy egészségügyi jelentőségét — segítséget nyújtott a készülék elhelyezése, felállítása és a szűrőfelvételek folyamatos és zavartalan keresztülvitele ügyében. Hamarosan lekerültek a gépkocsiról a nagy ládák, állványok, trafó, kapcsolószekrény, ventul csövek, kábelek s szakértő, szorgos kezek azonnal hozzáfogtak az összeszereléshez. Ebben a munkában a dohánygyár villanyszerelői jelentős támogatást nyújtottak a röntgen-brigádnak. Napnyugtával már üzemképes állapotban, készen állott a hatalmas, szenzációs kivitelű röntgenkészülék, hogy másnap megindulhasson a két napra tervezet tüdőszűrés, ernyőfénykép felvételek formájában. A dohánygyár derék dolgozói megértették a párt és kormányzat célkitűzéseit és főleg azt, hogy ezek a vizsgálatok a dolgozók egészségügyét szolgálják, ezért szívesen és fegyelmezetten állottak a röntgen-brigád rendelkezésére. — Nagyon hálásak vagyunk, hogy ránk gondoltak és különösen annak örülünk, hogy mindez itt történhetett a dohánygyárban, így munkánkban nem lesz semmi kiesés — mondották szinte kórusban, amint egymás mögött felsorakozva, folyamatosan járultak a röntgencső elé. A hozzáértő és munkájukban összehangolt röntgen szakértők boszorkányos gyorsasággal végezték a felvételeket, majd a filmeket azonnal elő is hívták, hogy az egri tüdőgondozó intézet szakorvosai haladéktalanul megkezdhessék a felvételek levetí- tését és értékelését, mert aki betegnek bizonyul, azt azonnal gondozásba veszik. A dohánygyári dolgozók szűrése után felvonultak az egri általános iskolák Vili. osztályának tanulói, fiúk, lányok, majd a Pedagógiai Főiskola, szakérettségi, tanítóképző, hallgatói, a megyei tanács dolgozói stb. Végül is a kétnapos szűrés végén a felvételek száma elérte a kétezretI A továbbiakban a mozgó rőntgenszolgálat az Eger környéki falvakban folytatja működését, ahol a felnőtteken kívül a 10 éven felüli iskolakötelesek tüdőszürése is kívánatos. Az egészségügyi minisztérium megyénkben működő röntgenszolgálata ebben az évben százezer tüdőfelvételt vett tervbe, s hogy a kitűnő brigád tervét teljesíthesse, szükség van a helyi tanácsok és tömegszervezetek segítségére, főleg a felvilágosítás terén. Dr. Éltre István A regény a múlt század 70— 80-as éveiben játszódik le, ősi orosz vidéken, ahol még él az „óhitűek” és „igazhitűek” ellentéte. Szemünk láttára ül el ez a harc, miközben hatalmasan kibontakozik az osztályelientétek felismeréséből fakadó új, hősi küzdelem. A regény főszereplője Karpuhin porcelángyáros, aki kisvárosi üzeméből hatalmas gyárat fejleszt. Ezzel egyidőben bontakozik ki az orosz munkásBorsody Béla: Régi magyar világjárók Magyar utazók hangja szólal meg e könyvben. Nem száraz, tudományos leírások, hanem őszinte hangon megírt beszámolók. Valódi tudós leírása alig szerepel a szemelvények között, az írók jórésze erdélyi követ, száműzött kuruc, 48-as emigráns vagy vándorló mesterlegény, mint Julián barát, Rozsnyai Dávid, Mikes Kelemen, Mednyánszki Cézár, vagy mozgalom kezdeti hőskora. A regény hatalmas sztrájkkal fejeződik be. A gyáros reménytelen kísérletet tesz, hogy a különböző szekták papjai segítségével egymás ellen uszítsa a munkásokat. A regény utolsó lapjai sikeresen érzékeltetik, hogy a kapitalisták látszólag korlátlan tobzódása idejében is milyen erőt jelentett a széles méretekben kibontakozó munkásmozgalom. Jelki András. Életük, munkájuk, harcaik fordulóin vetődtek el Magyarországról és bejárják Kis-Azsiát, Törökországot, a Kongót, Afrika legeldugottabb részeit, eljutottak Szíriába, Indiába, Indonéziába, még Ausztráliába is. Vándorlásaik során érdekes, egyénien sajátos ízű stílusban írták le tapasztalataikat. Számos illusztráció színesíti a könyvet. „Huszonketten pályáztak , három tanítói állásra“ _ Sajtóösszehasonlítás — „A Lipót-akna bezárását tervezi az eg er csehi Kőszénbánya vezetősége s 400 bányászról már eddig százra csökkentették a munkások létszámát“ — írja a Hevesvármegye 1930 október 9-i száma. Kormányunk korszerű gépi berendezésekkel látta el az egercsehi bányát. A bányaüzem ennek ellenére mégis munkaerőhiánnyal küzd, s jelenleg körülbelül 200 munkást vennének fel. „összesen 1859 hevesmegyei mezőgazdasági munkás kapott munkahelyet külföldön” — írja az Eger 1939 május 18-i számában. Megyénk állami gazdaságaiban 2500 dolgozó nyerhetne felvételt ez évben, gazdaságaink csak így tudják biztosítani a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szükséges munkaerőt. „Huszonketten pályáztak a nyugalombavonulás folytán megüresedő három egri tanítói állásra”. (Hevesvármegye, 1930 augusztus 17.) Száznyolcvanhat pedagógus állás betöltése szükséges megyénkben ahhoz, hogy minden iskolát kellő számú pedagógussal lássunk el. „A lillafüredi úton dolgozó 700 kubikus közül 590 traho- mást találtam“ — írja dr. Temesvári egyik cikkében (Heves- vármegye, 1930 augusztus 17.) S mit tett ennek magszüntetéséért a kormány? „Beszüntették a gyógyszertárengedélyek kiadását a népjóléti miniszter körrendeleté alapján, mert az ország gyógyszertárakkal már kellőképpen el van látva“, (Hevesvármegye, 1930 július 27.) Kormányunk, hogy megszüntesse a megbetegedések számát, 1950-től Petőfibánya, Erdőtelek, Mátrafüred és Sírok községeknek adott gyógyszertárat. A következő időkben Tarna- lelesz, Felnémet és Gyöngyöspata község kap gyógyszertárat. „Nem lehet iparigazolványt és iparengedélyt kiadni a kormány további rendelkezéséig“ — írja 1938 augusztus 27-i számában az Eger. Megyénkben a kormányprogramon után 650 kisiparos kapta meg iparigazolványát. „A vasúti forgalom kisebb, mint az elmúlt év áprilisában volt. A vasúti forgalomban beállott jelentős csökkenés a gazdasági élet nagyfokú pangásának a következménye” — írja a Hevesvármegye 1930 július 6-i számában. Az egri vasútállomás clmuhévl áru- és személyforgalma az illetékesek jelentése szerint, az 1952. évihez képest 40 százalékkal emelkedett. A vasút dolgozói mindent elkövetnek, hogy a megnövekedett forgalomnak maradéktalanul eleget tudjanak tenni. Falusi dolgozók a kongresszusi versenyTöl Közeledik a pártkongresz- szus összehívásának ideje. Megyénk dolgozói eddig soha nem látott számmal és lelkesedéssel csatlakoztak a kongresz- szus tiszteletére indított versenyhez. A verseny eredményéről a falusi dolgozók százai írnak szerkesztőségünknek, hogy az egész megye megismerje községük, termelőszövetkezetük, vagy gépállomásuk kiváló teljesítményét, élenjáró do'go- zóit Az utóbbi napokban Is tucatjával érkeztek a levelek, melyek arról számolnak be, hogy falvaink dolgozói mit tesznek az életszínvonal emeléséért, hogyan segítik elő munkájukkal a kormánypro- gramm megvalósítását. Ferenc János, az Allatbe- gyüjtő Vállalat dolgozója örömmel írja, hogy „a gvön- gyössolymosi tanács dolgozói népnevelőmunkájukkal segítik a begyűjtési tervek teljesítését. Felvilágosító munkájuk nyomán Molnár István, Kerek István, Barna László, s több gazdatársa teljesíts "te egész - évi hízottsertés beadását. A község március 15-ig negyedévi hízottsertésbeadását. A 250, vágómarha begyűjtési tervét 225 százalékra teljesítette.” „Boconád községben a falu asszonyai mozgalmat indítottak a begyűjtés segítésére — írja a megyei tanácstól Tóth Ferenc levelezőnk. A felhívást követő napon annyi tojás gyűlt össze, mint az előző két hónap alatt.“ Cserniczky Béla elvtárs, a viszneki dolgozók versenykedvéről ad számot. Arról, hogy a kongresszusi versenyben Vágó János dolgozó paraszt már a március elején beadott hízottsertésével egyszerre háromévi húsbeadását teljesítette. Példájukat követték Do- moszlai András, Kiss Károly dolgozó parasztok is, akik példamutatóan teljesítették beadási kötelezettségüket. „Községünk március 25-ig baromfibegyüjtési tervét 120, tejbeadási tervét 250 százalékra teljesítette" — írja Bodó Antal atkári tanácselnök. Levelében beszámol arról is, hogy március 20-án az egész község befejezte a tavaszibúza, borsó és tavasziárpa vetését.' A begyűjtési és távaszi munkákban a Micsurin tsz jár az élen. „Tódebrő dolgozó parasztjai mesterképző tanfolyamon tanultak a télen. A vizsga is jól sikerült, az átlagos eredmény 4,3 volt, sok aranykalászos gazda lesz a községben. A tanfolyamon tanultakat gyakorlatban is alkalmazzák. Ezidáig 550 hold földet, valamint őszi kalászost fejtrágyáztak. A szőlő metszését is szakszerűen végzik“ — írja Tarnóczi András mezőgazdasági előadó. A kongresszusi verseny során új kezdeményezések is születtek. Hort község a falu tisztántartásában hívta ki Kál községet versenyre. A hortink megígérték, hogy a község utcáit minden héten tisztára sep- rik, s fellocsolják. A község utcáit és tereit fásítják, az utak melletti vízlevezető árkokat mindig kitisztítják. A versenykihívást Kál elfogadta — számol be erről Kelemen János osztályvezető. Az agronómusok közül is egyre többen adtak hírt községükről. Félegyházi Ede, Pé'y község új agronómusa a támaszén tmiklósi traktoristákat cli cseri levelében, mivel „a 126 hold rizstelep felszántását határidőre elvégezték. Tatai József, Tatai László, Mészáros János végezték a legjobb munkát. két műszak alatt 48 nor- málholdnyi talajmunkát végeztek el.” Osvárth Sándor, a demjéni községi tanács elnöke büszken jelenti, hogy a December 21. tszcs tavasziárpa, napraforgó, cukorrépa, takarmányrépa, zabosbükköny, zab, és a lucerna vetését március 21-én befejezte. A tszcs egészévi tojás és félévi baromfibeadását is teljesítette.“ A dohányosok világából isi hír érkezett. Riskó Péter leve-/ lezőnk jelentetni-' hogy ,.a| Tenk községi dohánytermelők* csatlakoztak a 10 mázsás dohánytermelésért indított mozgómhoz." Arról is beszámol, hogy a legjobb dohánytermelők segítik szomszédaikat a magasabb termés elérésében s hogy vígabban menjen a munka, a legjobb dohánytermelő; 1
