Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-25 / 23. szám

2 NÉPÚJSÁG 1954 március 25, Az egri városi küldöttértekezlet tanulságai A 'ÖZPONTIVEZETŐSÉG határozata értelmében az alapszervezetektől a Központi Vezetőségig újjá kell válasz­tani a vezetőséget. Az alap­szervezeteknél a vezetőség újjáválasztó taggyűléseken azokat az elvtársakat válasz­tották a vezetőségbe, akik már az eddigi munkájuk során is bebizonyították, hogy követke­zetesen harcolnak a párt és a kormány határozatainak vég­rehajtásáért, a kormánypro­gramul megvalósításáért. A taggyűléseken megvá­lasztották a küldötteket is azzal, hogy képviseljék az alapszervezet párttagságát és, hogy valójában jó és megfe­lelő pártválasztmányt válasz- szanak, mely képes majd a rá­háruló feladatokat megoldani. Ennek szellemében jöttek össze a küldöttek, ennek alap­ján tartotta meg a választ­mány beszámolóját Horváth Nándor elvtárs, az egri váro­si pártbizottság titkára. A beszámoló alapjában vé­ve jó volt, felölelte a választ­mány több mint kétéves mun­káját, különösen vedig a Köz­ponti Vezetőség júniusi 27—28 határozata óta elért eredmé­nyeket. feltárta a még meg­lévő hibákat, s megszabta az újonnan választott választ­mány feladatát is. A beszámoló lekötötte a pártértekezlet részvevőinek figyelmét, mivel az élet min­den területével, problémájával foglalkozott. A beszámoló azt tükrözte, hogy a pártválaszt­mány igyekezett a helyi poli­tikát kialakítani, vagyis a párt és kormány határozatait Eger város viszonyainak és adottságainak megfelelően al­kalmazni, s végrehajtani. Fog­lalkozott a város fejlődésével, a lakosság anyagi és kulturá­lis helyzetének megváltozta­tásával, a mezőgazdasági ter­melés és állattenyésztés, a ke­reskedelem, a közoktatás, a tudomány, művészet, a politi­kai tömegmunka, a városgaz­dálkodós. sport helyzetével. A beszámoló bírálta az Egri Kis­kereskedelmi Vállalat, de a KTSZ vezetőségét is, mert az üzleteket, műhelyeket nem igyekeztek a város külső ré­szein is elhelyezni, minden üz­letet a belvárosba igyekeztek tömöríteni, ugyanakkor egy- egy dolgozónak a legegysze­rűbb dolgokért is kilométere­ket kell gyalogolni. Foglalko­zott továbbá a beszámoló a párt fejlődésével, ezen a téren elért eredményekkel, hiányos­ságokkal és végül a tömeg­szervezetek munkájával. A BESZÁMOLÓT vita kö­vette, amelyben bírálták a be­számolót, a hozzászólások he­lyesen egészítették ki azt és a határozati javaslatot. A beszámoló egyik igen ko­moly hiányossága volt, hogy nem teremtette meg az alapot arra, hogy a vártértekezlet részvevői bíráljanak, nem, vagv csak igen kevés személyt bírált a beszámoló és így a hozzászólások sem voltak elég­gé önkritikusak. Az igaz. hogy kollektív vezetés van és ez fel­tétlen szükséges is. De ez nem jelenti azt, hogy a személyi fe­lelősség csökkent, sőt a kol­lektív vezetés elve növeli en­nek fontosságát. Az értekezlet­nek egy igen komoly hiányos­sága volt, hogy szó sem esett arról, hogy Eger papi város volt és hogy ennek hatása mennyire érvényesül még ma is. Nem volt szó a klerikális reakció aknamunkájáról, pe­dig eléggé megmutatkozott ez az elmúlt két évben. Nem volt szó továbbá a városban folyó osztályharcról, a kulákok ak­namunkájáról. A propagandamunka terén elért eredményekkel is foglal­kozott a beszámoló — ezzel is inkább csak adatszerűén — de nem foglalkozott az ideo­lógiai harc fontosságával, az ellenséges ideológia leleplezé­sével. vagyis azzal, hogy a Központi Vezetőség október 26-i határozatát hogyan hajtot­ták végre, mit tettek ennek végrehajtása terén. A beszámolóban nem ka­pott elég teret az egri DISZ- szervezetek munkája, így a hozzászólások sem beszéltek erről a jelentőségének megfe­lelően. Kurucz Ilona elvtárs­nő, a DISZ-bizottság titkára a felszólalásában többször is­mételte, hogy „értek el szép eredményeket“. De azt már nem mondta el, hogy mik ezek az eredmények, és ho­gyan érték el. De nem beszélt arról sem, hogy a DISZ egri szervezetei és ennek tagjai mit tesznek például az áram­mal való takarékosság, az ön­költségcsökkentés. a minőség javítása, a termelékenység fo­kozása érdekében. A státusz problémája helvett jobb lett volna ezzel is foglalkozni. A HOZZÁSZÓLÁSOKRA Horváth elvtárs válaszolt. Azonban az értekezlet rész­vevői nem egészen azt a vá­laszt várták. Váczi elvtárs bírálta a beszámolót, hogy egy kicsit rózsaszínben festet­te a helyzetet, és hogy a be­számolóban említett eredmé­nyeknél nem mutatta meg a párt harcát, melyet a töme­gek megnyeréséért folytatott. Horváth elvtárs válaszadá­sában csak felsorolta, „hogy azért is felelős a városi párt­választmány, hogy nincs egy­séges kultúrirányítás, azért is hogy voltak és vannak hibák“, de a személyek felelősségéről itt sem esett szó. A NAPIREND második pont­ja a városi pártválasztmány tagjainak és póttagjainak meg­választása, valamint a me­gyei pártértekezlet küldöttei­nek megválasztása volt. A je­lölőbizottság által javasolt elvtársak felett o legszélesebb pártdemokrácia szellemében nyitottak vitát és helyesen, valóban a legjobb munkát végző elvtársak kerültek lis­tára. Helyes volt az, amikor Csillag István elvtárs listára való felvételét az értekezlet nem fogadta el, mivel igazo­latlanul volt távol, és helyet­te Csirmaz Dezső elvtársat vették a listára és választot­ták a választmányba. Ha­sonlóképpen nem választották meg küldöttnek Szűcs Tibor elvtársat, aki indokolatlanul otthagyta az értekezletet. A városi pártválasztmány és a megyei pártértekezlet küldötteinek tagjai közé azo­kat az elvtársakat választot­ták, akik az eddigi munkájuk folyamán bebizonyították, hogy következetes harcot folytat­nak a párt és kormány ha­tározatainak végrehajtásáért, amelyek az egész dolgozó nép felemelkedését szolgál iák. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy az értekezlet a hibák ellenére is sokat segített ahhoz, hogy a jelenlévők hazatérve, az alapszerveiknél jobban kiala­kítsák a helyi politikát, javít- ság a tömegközötti kapcsola­tot, hogy így sikeresebben va­lósíthassák meg az új szakasz feladatait. Oroszi József Járási pártértekezlet Hatvanban (Tudósítónktól.) Vasárnap a járási kultúrott- honban tartották meg a hat­vani járás küldöttértekezletét. Az értekezletre 34 pártszer­vezet küldte el küldötteit, akik több mint 3000 párttagot, il­letve tagjelöltet képviseltek. Kilenc óra után néhány perccel Havelland István elv­társ megnyitotta az értekezle­tet. Megnyitóbeszédében is­mertette az értekezlet jelen­tőségét, majd az értekezlet el­nökének és elnökségének meg­választása után kezdődött meg az első napirendi pont, a járási pártválasztmány beszá­molója, melyet Miskei László elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartott meg. A nemzetközi helyzet rövid ismertetése után áttért a be­számoló a népgazdaságunk belső életére, melyben az utóbbi két évben — állapítot­ta meg a beszámoló — nagy­mérvű, de helytelen irányú fejlődés volt tapasztalható. Nagy és messzi távlatokat tűztünk magunk elé és nem láttunk tovább az orrunknál, nem vettük észre a kisebb, de nem kevésbbé fontos felada­tokat. Ez odavezetett, hogy a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteit nem tudtuk kel­lőképpen kielégíteni, ügy gon­dolkoztunk, hogy előbb fel­építjük a szocializmust és majd azután jöhet a jólét. A párt Központi Vezetőségének júniusi határozata, a kor- mányprogramm vetett véget ennek a gondolkozásmódnak, amikor kimondta, hogy a nép­gazdaság aránytalan fejlődé­sének megszüntetésével, a szo­cializmus építésével párhuza­mosan kell biztosítani népünk jólétének fokozatos emelkedé­sét. A beszámoló, miután ismer­tette a pártszervezetek ebben a 2 időszakában elkövetett hiá­nyosságait, ismertette az új szakasz feladatait, melyben legfontosabb a párt irányító és vezető munkájának megja­vítása mellett többet és lelki- ismeretesebben foglalkozni a dolgozókkal és problémáikkal. Mint a feladatok következő fontos láncszemét állapította meg a beszámoló a mezőgaz­daság lemaradásának gyors felszámolását, ezért az üzemi pártszervezetek mellett a fa­lusi tszcs, állami gépállomás pártszervezeteire hárul igen nagy feladat. A hátralévő idő­ben ki kell szélesíteni, de kü­lönösen elő kell segíteni a kongresszusi munkaverseny túlteljesítését az iparban épp­úgy, mint a mezőgazdaságban. A kongresszusi munkaverseny­ben elért eredmények és a hibák ismertetése után a beszámoló áttért a pártszer­vezetek és a jb. munkájának ismertetésére. A júniusi hatá­rozat óta javult a népnevelő- és agitációs munka. Egyre több dolgozó paraszt vesz részt benne, olyanok, mint Rózsa- Bzentmártonban Kiss János egyénileg dolgozó paraszt, mégis agitációnkat színesebbé, tartalmasabbá kell tenni az elkövetkezendő időkben. Annak ellenére, hogy pa­rasztságunk és üzemi dolgo­zóink aktivitása nő, intenzí­vebben veszik ki részüket a szocializmus építéséből, baj van a tag- és tagjelöltfelvé­teleknél. A II. kongresszus óta Zagyvaszántón nem emel­kedett a taglétszám. Apcon csak egy fővel, Boldogon pe­dig csökkent. Ehhez hozzájá­rul az alapszervezetek gyenge munkáján kívül a járási párt- bizottság is, mely két-három hónapig is a felvételeken ült, de a megyebizottság munkája is hozzájárult, mert gyakran a felvételeket egy évig is visszatartotta. Befejezésül a beszámoló azzal foglalkozott, hogy az új választmánynak és a járási bizottságnak hogyan kell segíteni az alapszerveze­tek újonnan megválasztott ve­zetőségét, hogy az új felada­tok megoldására sikeresen mozgósíthassa a párttagságot. A határozati javaslat ismer­tetése után az értekezlet meg­választotta a mandátum felül­vizsgáló, szavazatszedő és a jelölőbizottságot. Ezután kez­dődött meg a vita, a beszá­moló és a határozati javaslat felett. ElSŐnBk Bartos Imre gim­náziumi igazgató szólalt fel. Bírálta a beszámolót, mert az keveset és sekélyesen foglal­kozott a közneveléssel, és a pedagógusok nevelésével, pe­dig ez fontos kérdés — mon­dotta. Tapasztaljuk, hogy egyes pedagógusok az iskolá­ban a kommunista világnézet­ről tanítanak, ugyanakkor templomba járnak. Kapuvári Tibor elvtárs, a Mátravidéki Erőmű ÜB-elnöke arról be­szélt, hogy az Erőmű dolgo­zóinak igen szép eredményei túlzott megnyugvásban rin­gatták az ÜB-t. Elhanyagolták a verseny nyilvánosságát, a hibák kijavításával elősegítik, hogy még több áramot ad­hasson az Erőmű hazánknak. Szabó Ferenc elvtárs, a jb. munkatársa a káderekkel való helyes bánásmóddal foglalko­zott és megállapította, hogy e téren sokat kell javítani, nemcsak a jb-nek, de a me­gyebizottságnak is, elsősorban meg kell tanítani vezetni az alapszervezetek új vezetősé­gét, elsajátítva velük a kollek­tív vezetést. Krizsán János elvtárs, a hatvani Kossuth tszcs tagja, jogosan bírálta a felsőbb pártszervezeteket azért, hogy követelik tőlük az állatállomány fejlesztését, ugyanakkor a számtalan ké­relem ellenére sem segítenek. Jelenleg hatférőhelyes ólban 30 sertést kénytelenek tartani. Csömör József, a hatvani pártbizottság titkára a járási és megyei pártbizottságot bí­rálta. mert a várost elhanya­golták és nem segítik megfe­lelően. A jb. csak ritkán láto­gat el a városi pártbizottság­hoz és ritkán segít, pedig er­re nagy szükség volna. De a megyebizottság sem nyújt se­gítséget. Vörös Béláné, a boldogi Vö­rös Hajnal tszcs dolgozója, el­mondotta, hogy a csoport asszonyai csatlakoztak a 200 munkaegység mozgalmához és a csoport asszonyai nevében versenyre hívja az apci Béke tszcs asszonyait, amelvet Ve­réb Jánosné az apci Béke-cso­port nevében el is fogadott. Takács Kálmán elvtárs, a megyei pártbizottság tagja is fol'zólalt az értekezleten. El­mondotta. hogy a megyebi­zottság sem foglalkozott fon­tosságához mérten a hatvani járással. Figyelmeztette az ér­tekezletet, hogy nem foglal­kozott azzal a komoly kérdés­sel, hogy a pártszervezetek nem foglalkoznak eléggé az új szakmunkások képzésével. Pe­dig ez nemcsak a gazdasági vezetők dolga, hanem párt­ügy. Javasolta, hogy ezzel a határozati javaslat is foglal­kozzon. Javasolta, hogy törőd­jenek többet pártszerveze­teink a szocialista keres­kedelemmel is, mert gyakori, hogy a kereskedelmi szervek új, nagy árudákat hoznak lét­re a város, vagy falu közepén, ugyanakkor a perifériákon nincsenek boltok, így a dol­gozóknak sokszor két kilomé­tert is kell gyalogolniok. míg egy kis sóhoz, vagy egyébhez juthatnak. Javasolta, hogy a pártszervezetek a pedagógu­sokat is jobban vonják be a munkába, különösen a nekik is tetsző kultúrterületen. Ezenkívül még számos hozzászólásra Miskei elvtárs válaszolt, majd a régi vá­lasztmány nevében lemondott. EZIltán az értekezlet áttért a második napirendi pont megtárgyalására. Az értekez­let részvevői megválasztották a járási választmányt, és a megyei küldötteket. A jelölés- né'. számos elvtárs hozzászólt, bírálták a jelölteket és figyel­meztették hibájukra, melyet ki kell javítaniok. Három elv- társat az értekezlet nem is fo­gadott el jelöltnek. Ugyanak­kor más elvtársit javasoltak a jelölőlistára. Az értekezlet betöltötte felada­tát, feltárta a hibákat és hiá­nyosságokat, de megmutatta a hibák felszámolásának mód­ját is. Hiányosság volt, hogy a beszámolóban elhangzott önbírálat nem volt elmélyült, ennek következtében a hozzá­szólások is inkább a felsőbb szerveket bírálták, s legtöbb­ször jogosan. Sárközi Miklós JJruÁM _ Az egri Szabadságharcos Szövetség Zalka Máté moto­rosszakosztályának versenyzői összetévesztik a Május I-utcát a városligeti nagykörrel. Bár iskola, óvoda van ebben az utcá­ban, itt tartják edzéseiket, életveszélynek téve ki ezzel legfél­tettebb kincseinket, a gyermekeket. Bűnös felelőtlenség ez, egy pillanatra se tűrje tovább a rendőrség és a legsürgősebben te­gye meg az intézkedéseket a Szabadságharcos Szövetség is. K islakásépités Heves megyében a kormány- programm után sok dolgozó­ban született meg az az elha­tározás, hogy állami kölcsön­nel kis lakást épít. Bizonyít­ja ezt, hogy a tavalyi 450 dol­gozóval szemben az idén már 1300-an igényeltek állami hosszúlejáratú hitelt családi­ház építésére. Állami szer­veink, tanácsaink dolgozóinak kötelessége támogatni kor­mányzatunk hatalmas terveit, hogy ezek a tervek végre is legyenek hajtva. Vájjon meg- tesznek-e mindent tanácsaink, szívügyüknek tartják-e kor­mányzatunk intézkedéseinek támogatását, s a dolgozók új lakásügyi kérelmeinek elinté­zését? A tények azt bizonyít­ják. hogy nem. Sőt, egyes ve­zetők hanyagságából kifolyó­lag a tanácsok nemcsak, hogy segítenék, több helyen akadá­lyozzák is. Erről számol be Barta Sán­dor bélapátfalvi dolgozó le­velében. „A kormánypro- gramm létrejötte után ben­nem is az az elhatározás szü­letett, hogy állami segítség­gel családiházat építek. 1954 február 13-án be is adtam Egerbe tervem költségvetését a járási tanács kislakásépítési megbízottjának. Azóta több, mint egy hónap eltelt, kérel­mem még most sincs elintéz­ve. sőt még értesítésre sem méltattak. Ezekután jogosan kérdezem, mi történt kérel­memmel. miért nem intézke­dett a járási tanács továbbvi­telében. Mi. dolgozók igyekszünk munkánk legjavát adni, hogy kc-zmányprogrammunk minél előbb megvalósuljon, de el­várjuk, honv a hivatalok dol­gozói is, akiket azért állítot­tunk oda. hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgait intézzék, s ne bürokratikuson, hanem megszabott határidő alatt." Nézzük csak, jogos-e Barta Sándor panasza. Igen! Kérel­me február hó 15-én érkezett az egri járási tanács építés­ügyi osztályára. Azóta egy hó­nap telt el. Hazudnánk, ha azt mondanánk, nem történt Barta Sándor ügyében valami­lyen intézkedés. Dehogynem. Iktatás, február 15-én (ez is jobb, mint semmi). Azóta ott porosodik az iróas-tal té­telén a többi között. Ügyinté­zője néha a takarítónő, aki fel­emeli, hogy letörölje a port az íróasztalról. A kérelmekről már nem is törli, ugyan mi­nek, belepi azt a por rövid idő alatt újra, aztán pedig ki tudja, itt fekhetik akár ítélet­napig is, ki törődik velük. Va­lóban nem, ez az ehn „jól" el­intézett kérelem, öregségben és a bürokrácia versenyez vele február 12-i Kormos Lajos, február 26-i Papp István Novaj, február 28-as Dorkó Sándor kérelme. Sorolhatnánk tovább, legalább 50 kislakásépítési kölcsön ké­relem, 24 építési engedély s 13 bontási engedély súlyos­bítja még elintézetlenül a ke­mény íróasztalt. Ugyan, mi az oka ennek <t hanyagságnak? Miért nem in­tézik el a dolgozók kérelmét, az ok egyszerű, Libertini Fe­renc előadó 1954 február 23-án betegszabadságra ment. Már­cius 8-ig akárki ment, zárt aj­tókra talált. Pihent az iroda, pihentek az akták, a kérel­mező pedig várhatta remény­kedve, majd csak felépül Li­bertini elvtárs, s ügyük rövid idő alatt el lesz intézve. A be­tegségnek azonban nem lehet megmondani, mikor jöjjön. Libertini elvtárs nemhogy fel­épült volna, még rosszabbul lett. A járási tanács végül megunta, hogy a dolgozók ál­landóan veszekednek kérel­mük miatt, március 8-án új intézőt állított be, Erdélyi Já­nost a mezőgazdasági osztály­ról. Nem oktatta senki, nem magyarázták meg, mi a feladata, csak azzal bízták meg, „ha jönnek a felek, mondjon valamit nekik“. Így aztán nem egy esetben aka­ratlanul rosszul tájékoztatta a dolgozókat. Erdélyi János őszintén megmondja, egyálta­lán nem ért az ügyek elinté­zéséhez, mert ő egész más be­osztásban dolgozott, s aktákat ritkán kezelt. A járási tanács személyzeti előadója gyakran ellátogat hozzá s ígérgeti, csak így folytassa tovább, majd csak akad valaki, akit be tud állítani helyére. A beteg Libertini elvtárs jár be néha, tanácsot ad Erdélyi Jánosnak, s három-négy kérelmet haza­visz és otthon betegen dolgozik rajta. Libertini elvtárs bete­gen is segít, mert tudja, hogy a dolgozók a tanácsba helyez­ték bizalmukat, s nem akarja, hooy csalódjanak. De nem így a járási tanács vezetősége. A tények azt mu­tatják, ők nem veszik szív­ügyüknek az állami kölcsön­nel felépíthető lakások ügyét, a dolgozók kérelmét, s kor- mányprogrammunk sikeres megvalósítását. Nem segítői, sőt akadályozói az ügynek. J oggal kérdezzük, miért nem állítanak a beteg Liber­tini elvtárs helyére olyan sze­mélyt. aki a lakásépítésekben már jártas. Sürgősen javítsák ki hibájukat, s ezentúl intéz­zék szeretettel, odaadással s emberségesen a dolgozók ké­relmét. Márkus János A BEGYŰJTÉS HÍREI — Mónosbél község dolgozó parasztjai is csatlakoztak a párt- kongresszus tiszteletére indított begyűjtési versenyhez. A ver­senyben igen szép eredményt értek el, negyedévi tervüket to­jásból 143, baromfiból 263, vágó­marhából 105 százalékra teljesí­tették. A jó eredményt, a példa­mutató dolgozó parasztoknak köszönhetik, mint Koós Gábor, aki epészévi kövér- és sovány­baromfi-, tojás- és vágómarha­beadását teljesítette a kongresz- szus tiszteletére. — Boconádon 180 dolgozó paraszt áll párosversenyben, hogy begyűjtési tervét határidő előtt teljesítse. Az MNDSZ- szervezet és a begyűjtési állandó bizottság felvilágosító munkát végez a begyűjtés érdekében. — Bodorig község a múlt év­ben élenjáró községként szere­pelt a pétervásári járásban. A kongresszusi begyűjtési verseny­ben már nem értek el olyan szép eredményt. A lemaradás egyik oka, hogy a végrehajtó bizottság tagjai, de a község vezetőinek egy része sem tett eleget beadási kötelezettségének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom