Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-25 / 23. szám
2 NÉPÚJSÁG 1954 március 25, Az egri városi küldöttértekezlet tanulságai A 'ÖZPONTIVEZETŐSÉG határozata értelmében az alapszervezetektől a Központi Vezetőségig újjá kell választani a vezetőséget. Az alapszervezeteknél a vezetőség újjáválasztó taggyűléseken azokat az elvtársakat választották a vezetőségbe, akik már az eddigi munkájuk során is bebizonyították, hogy következetesen harcolnak a párt és a kormány határozatainak végrehajtásáért, a kormányprogramul megvalósításáért. A taggyűléseken megválasztották a küldötteket is azzal, hogy képviseljék az alapszervezet párttagságát és, hogy valójában jó és megfelelő pártválasztmányt válasz- szanak, mely képes majd a ráháruló feladatokat megoldani. Ennek szellemében jöttek össze a küldöttek, ennek alapján tartotta meg a választmány beszámolóját Horváth Nándor elvtárs, az egri városi pártbizottság titkára. A beszámoló alapjában véve jó volt, felölelte a választmány több mint kétéves munkáját, különösen vedig a Központi Vezetőség júniusi 27—28 határozata óta elért eredményeket. feltárta a még meglévő hibákat, s megszabta az újonnan választott választmány feladatát is. A beszámoló lekötötte a pártértekezlet részvevőinek figyelmét, mivel az élet minden területével, problémájával foglalkozott. A beszámoló azt tükrözte, hogy a pártválasztmány igyekezett a helyi politikát kialakítani, vagyis a párt és kormány határozatait Eger város viszonyainak és adottságainak megfelelően alkalmazni, s végrehajtani. Foglalkozott a város fejlődésével, a lakosság anyagi és kulturális helyzetének megváltoztatásával, a mezőgazdasági termelés és állattenyésztés, a kereskedelem, a közoktatás, a tudomány, művészet, a politikai tömegmunka, a városgazdálkodós. sport helyzetével. A beszámoló bírálta az Egri Kiskereskedelmi Vállalat, de a KTSZ vezetőségét is, mert az üzleteket, műhelyeket nem igyekeztek a város külső részein is elhelyezni, minden üzletet a belvárosba igyekeztek tömöríteni, ugyanakkor egy- egy dolgozónak a legegyszerűbb dolgokért is kilométereket kell gyalogolni. Foglalkozott továbbá a beszámoló a párt fejlődésével, ezen a téren elért eredményekkel, hiányosságokkal és végül a tömegszervezetek munkájával. A BESZÁMOLÓT vita követte, amelyben bírálták a beszámolót, a hozzászólások helyesen egészítették ki azt és a határozati javaslatot. A beszámoló egyik igen komoly hiányossága volt, hogy nem teremtette meg az alapot arra, hogy a vártértekezlet részvevői bíráljanak, nem, vagv csak igen kevés személyt bírált a beszámoló és így a hozzászólások sem voltak eléggé önkritikusak. Az igaz. hogy kollektív vezetés van és ez feltétlen szükséges is. De ez nem jelenti azt, hogy a személyi felelősség csökkent, sőt a kollektív vezetés elve növeli ennek fontosságát. Az értekezletnek egy igen komoly hiányossága volt, hogy szó sem esett arról, hogy Eger papi város volt és hogy ennek hatása mennyire érvényesül még ma is. Nem volt szó a klerikális reakció aknamunkájáról, pedig eléggé megmutatkozott ez az elmúlt két évben. Nem volt szó továbbá a városban folyó osztályharcról, a kulákok aknamunkájáról. A propagandamunka terén elért eredményekkel is foglalkozott a beszámoló — ezzel is inkább csak adatszerűén — de nem foglalkozott az ideológiai harc fontosságával, az ellenséges ideológia leleplezésével. vagyis azzal, hogy a Központi Vezetőség október 26-i határozatát hogyan hajtották végre, mit tettek ennek végrehajtása terén. A beszámolóban nem kapott elég teret az egri DISZ- szervezetek munkája, így a hozzászólások sem beszéltek erről a jelentőségének megfelelően. Kurucz Ilona elvtársnő, a DISZ-bizottság titkára a felszólalásában többször ismételte, hogy „értek el szép eredményeket“. De azt már nem mondta el, hogy mik ezek az eredmények, és hogyan érték el. De nem beszélt arról sem, hogy a DISZ egri szervezetei és ennek tagjai mit tesznek például az árammal való takarékosság, az önköltségcsökkentés. a minőség javítása, a termelékenység fokozása érdekében. A státusz problémája helvett jobb lett volna ezzel is foglalkozni. A HOZZÁSZÓLÁSOKRA Horváth elvtárs válaszolt. Azonban az értekezlet részvevői nem egészen azt a választ várták. Váczi elvtárs bírálta a beszámolót, hogy egy kicsit rózsaszínben festette a helyzetet, és hogy a beszámolóban említett eredményeknél nem mutatta meg a párt harcát, melyet a tömegek megnyeréséért folytatott. Horváth elvtárs válaszadásában csak felsorolta, „hogy azért is felelős a városi pártválasztmány, hogy nincs egységes kultúrirányítás, azért is hogy voltak és vannak hibák“, de a személyek felelősségéről itt sem esett szó. A NAPIREND második pontja a városi pártválasztmány tagjainak és póttagjainak megválasztása, valamint a megyei pártértekezlet küldötteinek megválasztása volt. A jelölőbizottság által javasolt elvtársak felett o legszélesebb pártdemokrácia szellemében nyitottak vitát és helyesen, valóban a legjobb munkát végző elvtársak kerültek listára. Helyes volt az, amikor Csillag István elvtárs listára való felvételét az értekezlet nem fogadta el, mivel igazolatlanul volt távol, és helyette Csirmaz Dezső elvtársat vették a listára és választották a választmányba. Hasonlóképpen nem választották meg küldöttnek Szűcs Tibor elvtársat, aki indokolatlanul otthagyta az értekezletet. A városi pártválasztmány és a megyei pártértekezlet küldötteinek tagjai közé azokat az elvtársakat választották, akik az eddigi munkájuk folyamán bebizonyították, hogy következetes harcot folytatnak a párt és kormány határozatainak végrehajtásáért, amelyek az egész dolgozó nép felemelkedését szolgál iák. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy az értekezlet a hibák ellenére is sokat segített ahhoz, hogy a jelenlévők hazatérve, az alapszerveiknél jobban kialakítsák a helyi politikát, javít- ság a tömegközötti kapcsolatot, hogy így sikeresebben valósíthassák meg az új szakasz feladatait. Oroszi József Járási pártértekezlet Hatvanban (Tudósítónktól.) Vasárnap a járási kultúrott- honban tartották meg a hatvani járás küldöttértekezletét. Az értekezletre 34 pártszervezet küldte el küldötteit, akik több mint 3000 párttagot, illetve tagjelöltet képviseltek. Kilenc óra után néhány perccel Havelland István elvtárs megnyitotta az értekezletet. Megnyitóbeszédében ismertette az értekezlet jelentőségét, majd az értekezlet elnökének és elnökségének megválasztása után kezdődött meg az első napirendi pont, a járási pártválasztmány beszámolója, melyet Miskei László elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartott meg. A nemzetközi helyzet rövid ismertetése után áttért a beszámoló a népgazdaságunk belső életére, melyben az utóbbi két évben — állapította meg a beszámoló — nagymérvű, de helytelen irányú fejlődés volt tapasztalható. Nagy és messzi távlatokat tűztünk magunk elé és nem láttunk tovább az orrunknál, nem vettük észre a kisebb, de nem kevésbbé fontos feladatokat. Ez odavezetett, hogy a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteit nem tudtuk kellőképpen kielégíteni, ügy gondolkoztunk, hogy előbb felépítjük a szocializmust és majd azután jöhet a jólét. A párt Központi Vezetőségének júniusi határozata, a kor- mányprogramm vetett véget ennek a gondolkozásmódnak, amikor kimondta, hogy a népgazdaság aránytalan fejlődésének megszüntetésével, a szocializmus építésével párhuzamosan kell biztosítani népünk jólétének fokozatos emelkedését. A beszámoló, miután ismertette a pártszervezetek ebben a 2 időszakában elkövetett hiányosságait, ismertette az új szakasz feladatait, melyben legfontosabb a párt irányító és vezető munkájának megjavítása mellett többet és lelki- ismeretesebben foglalkozni a dolgozókkal és problémáikkal. Mint a feladatok következő fontos láncszemét állapította meg a beszámoló a mezőgazdaság lemaradásának gyors felszámolását, ezért az üzemi pártszervezetek mellett a falusi tszcs, állami gépállomás pártszervezeteire hárul igen nagy feladat. A hátralévő időben ki kell szélesíteni, de különösen elő kell segíteni a kongresszusi munkaverseny túlteljesítését az iparban éppúgy, mint a mezőgazdaságban. A kongresszusi munkaversenyben elért eredmények és a hibák ismertetése után a beszámoló áttért a pártszervezetek és a jb. munkájának ismertetésére. A júniusi határozat óta javult a népnevelő- és agitációs munka. Egyre több dolgozó paraszt vesz részt benne, olyanok, mint Rózsa- Bzentmártonban Kiss János egyénileg dolgozó paraszt, mégis agitációnkat színesebbé, tartalmasabbá kell tenni az elkövetkezendő időkben. Annak ellenére, hogy parasztságunk és üzemi dolgozóink aktivitása nő, intenzívebben veszik ki részüket a szocializmus építéséből, baj van a tag- és tagjelöltfelvételeknél. A II. kongresszus óta Zagyvaszántón nem emelkedett a taglétszám. Apcon csak egy fővel, Boldogon pedig csökkent. Ehhez hozzájárul az alapszervezetek gyenge munkáján kívül a járási párt- bizottság is, mely két-három hónapig is a felvételeken ült, de a megyebizottság munkája is hozzájárult, mert gyakran a felvételeket egy évig is visszatartotta. Befejezésül a beszámoló azzal foglalkozott, hogy az új választmánynak és a járási bizottságnak hogyan kell segíteni az alapszervezetek újonnan megválasztott vezetőségét, hogy az új feladatok megoldására sikeresen mozgósíthassa a párttagságot. A határozati javaslat ismertetése után az értekezlet megválasztotta a mandátum felülvizsgáló, szavazatszedő és a jelölőbizottságot. Ezután kezdődött meg a vita, a beszámoló és a határozati javaslat felett. ElSŐnBk Bartos Imre gimnáziumi igazgató szólalt fel. Bírálta a beszámolót, mert az keveset és sekélyesen foglalkozott a közneveléssel, és a pedagógusok nevelésével, pedig ez fontos kérdés — mondotta. Tapasztaljuk, hogy egyes pedagógusok az iskolában a kommunista világnézetről tanítanak, ugyanakkor templomba járnak. Kapuvári Tibor elvtárs, a Mátravidéki Erőmű ÜB-elnöke arról beszélt, hogy az Erőmű dolgozóinak igen szép eredményei túlzott megnyugvásban ringatták az ÜB-t. Elhanyagolták a verseny nyilvánosságát, a hibák kijavításával elősegítik, hogy még több áramot adhasson az Erőmű hazánknak. Szabó Ferenc elvtárs, a jb. munkatársa a káderekkel való helyes bánásmóddal foglalkozott és megállapította, hogy e téren sokat kell javítani, nemcsak a jb-nek, de a megyebizottságnak is, elsősorban meg kell tanítani vezetni az alapszervezetek új vezetőségét, elsajátítva velük a kollektív vezetést. Krizsán János elvtárs, a hatvani Kossuth tszcs tagja, jogosan bírálta a felsőbb pártszervezeteket azért, hogy követelik tőlük az állatállomány fejlesztését, ugyanakkor a számtalan kérelem ellenére sem segítenek. Jelenleg hatférőhelyes ólban 30 sertést kénytelenek tartani. Csömör József, a hatvani pártbizottság titkára a járási és megyei pártbizottságot bírálta. mert a várost elhanyagolták és nem segítik megfelelően. A jb. csak ritkán látogat el a városi pártbizottsághoz és ritkán segít, pedig erre nagy szükség volna. De a megyebizottság sem nyújt segítséget. Vörös Béláné, a boldogi Vörös Hajnal tszcs dolgozója, elmondotta, hogy a csoport asszonyai csatlakoztak a 200 munkaegység mozgalmához és a csoport asszonyai nevében versenyre hívja az apci Béke tszcs asszonyait, amelvet Veréb Jánosné az apci Béke-csoport nevében el is fogadott. Takács Kálmán elvtárs, a megyei pártbizottság tagja is fol'zólalt az értekezleten. Elmondotta. hogy a megyebizottság sem foglalkozott fontosságához mérten a hatvani járással. Figyelmeztette az értekezletet, hogy nem foglalkozott azzal a komoly kérdéssel, hogy a pártszervezetek nem foglalkoznak eléggé az új szakmunkások képzésével. Pedig ez nemcsak a gazdasági vezetők dolga, hanem pártügy. Javasolta, hogy ezzel a határozati javaslat is foglalkozzon. Javasolta, hogy törődjenek többet pártszervezeteink a szocialista kereskedelemmel is, mert gyakori, hogy a kereskedelmi szervek új, nagy árudákat hoznak létre a város, vagy falu közepén, ugyanakkor a perifériákon nincsenek boltok, így a dolgozóknak sokszor két kilométert is kell gyalogolniok. míg egy kis sóhoz, vagy egyébhez juthatnak. Javasolta, hogy a pártszervezetek a pedagógusokat is jobban vonják be a munkába, különösen a nekik is tetsző kultúrterületen. Ezenkívül még számos hozzászólásra Miskei elvtárs válaszolt, majd a régi választmány nevében lemondott. EZIltán az értekezlet áttért a második napirendi pont megtárgyalására. Az értekezlet részvevői megválasztották a járási választmányt, és a megyei küldötteket. A jelölés- né'. számos elvtárs hozzászólt, bírálták a jelölteket és figyelmeztették hibájukra, melyet ki kell javítaniok. Három elv- társat az értekezlet nem is fogadott el jelöltnek. Ugyanakkor más elvtársit javasoltak a jelölőlistára. Az értekezlet betöltötte feladatát, feltárta a hibákat és hiányosságokat, de megmutatta a hibák felszámolásának módját is. Hiányosság volt, hogy a beszámolóban elhangzott önbírálat nem volt elmélyült, ennek következtében a hozzászólások is inkább a felsőbb szerveket bírálták, s legtöbbször jogosan. Sárközi Miklós JJruÁM _ Az egri Szabadságharcos Szövetség Zalka Máté motorosszakosztályának versenyzői összetévesztik a Május I-utcát a városligeti nagykörrel. Bár iskola, óvoda van ebben az utcában, itt tartják edzéseiket, életveszélynek téve ki ezzel legféltettebb kincseinket, a gyermekeket. Bűnös felelőtlenség ez, egy pillanatra se tűrje tovább a rendőrség és a legsürgősebben tegye meg az intézkedéseket a Szabadságharcos Szövetség is. K islakásépités Heves megyében a kormány- programm után sok dolgozóban született meg az az elhatározás, hogy állami kölcsönnel kis lakást épít. Bizonyítja ezt, hogy a tavalyi 450 dolgozóval szemben az idén már 1300-an igényeltek állami hosszúlejáratú hitelt családiház építésére. Állami szerveink, tanácsaink dolgozóinak kötelessége támogatni kormányzatunk hatalmas terveit, hogy ezek a tervek végre is legyenek hajtva. Vájjon meg- tesznek-e mindent tanácsaink, szívügyüknek tartják-e kormányzatunk intézkedéseinek támogatását, s a dolgozók új lakásügyi kérelmeinek elintézését? A tények azt bizonyítják. hogy nem. Sőt, egyes vezetők hanyagságából kifolyólag a tanácsok nemcsak, hogy segítenék, több helyen akadályozzák is. Erről számol be Barta Sándor bélapátfalvi dolgozó levelében. „A kormánypro- gramm létrejötte után bennem is az az elhatározás született, hogy állami segítséggel családiházat építek. 1954 február 13-án be is adtam Egerbe tervem költségvetését a járási tanács kislakásépítési megbízottjának. Azóta több, mint egy hónap eltelt, kérelmem még most sincs elintézve. sőt még értesítésre sem méltattak. Ezekután jogosan kérdezem, mi történt kérelmemmel. miért nem intézkedett a járási tanács továbbvitelében. Mi. dolgozók igyekszünk munkánk legjavát adni, hogy kc-zmányprogrammunk minél előbb megvalósuljon, de elvárjuk, honv a hivatalok dolgozói is, akiket azért állítottunk oda. hogy a dolgozók ügyes-bajos dolgait intézzék, s ne bürokratikuson, hanem megszabott határidő alatt." Nézzük csak, jogos-e Barta Sándor panasza. Igen! Kérelme február hó 15-én érkezett az egri járási tanács építésügyi osztályára. Azóta egy hónap telt el. Hazudnánk, ha azt mondanánk, nem történt Barta Sándor ügyében valamilyen intézkedés. Dehogynem. Iktatás, február 15-én (ez is jobb, mint semmi). Azóta ott porosodik az iróas-tal tételén a többi között. Ügyintézője néha a takarítónő, aki felemeli, hogy letörölje a port az íróasztalról. A kérelmekről már nem is törli, ugyan minek, belepi azt a por rövid idő alatt újra, aztán pedig ki tudja, itt fekhetik akár ítéletnapig is, ki törődik velük. Valóban nem, ez az ehn „jól" elintézett kérelem, öregségben és a bürokrácia versenyez vele február 12-i Kormos Lajos, február 26-i Papp István Novaj, február 28-as Dorkó Sándor kérelme. Sorolhatnánk tovább, legalább 50 kislakásépítési kölcsön kérelem, 24 építési engedély s 13 bontási engedély súlyosbítja még elintézetlenül a kemény íróasztalt. Ugyan, mi az oka ennek <t hanyagságnak? Miért nem intézik el a dolgozók kérelmét, az ok egyszerű, Libertini Ferenc előadó 1954 február 23-án betegszabadságra ment. Március 8-ig akárki ment, zárt ajtókra talált. Pihent az iroda, pihentek az akták, a kérelmező pedig várhatta reménykedve, majd csak felépül Libertini elvtárs, s ügyük rövid idő alatt el lesz intézve. A betegségnek azonban nem lehet megmondani, mikor jöjjön. Libertini elvtárs nemhogy felépült volna, még rosszabbul lett. A járási tanács végül megunta, hogy a dolgozók állandóan veszekednek kérelmük miatt, március 8-án új intézőt állított be, Erdélyi Jánost a mezőgazdasági osztályról. Nem oktatta senki, nem magyarázták meg, mi a feladata, csak azzal bízták meg, „ha jönnek a felek, mondjon valamit nekik“. Így aztán nem egy esetben akaratlanul rosszul tájékoztatta a dolgozókat. Erdélyi János őszintén megmondja, egyáltalán nem ért az ügyek elintézéséhez, mert ő egész más beosztásban dolgozott, s aktákat ritkán kezelt. A járási tanács személyzeti előadója gyakran ellátogat hozzá s ígérgeti, csak így folytassa tovább, majd csak akad valaki, akit be tud állítani helyére. A beteg Libertini elvtárs jár be néha, tanácsot ad Erdélyi Jánosnak, s három-négy kérelmet hazavisz és otthon betegen dolgozik rajta. Libertini elvtárs betegen is segít, mert tudja, hogy a dolgozók a tanácsba helyezték bizalmukat, s nem akarja, hooy csalódjanak. De nem így a járási tanács vezetősége. A tények azt mutatják, ők nem veszik szívügyüknek az állami kölcsönnel felépíthető lakások ügyét, a dolgozók kérelmét, s kor- mányprogrammunk sikeres megvalósítását. Nem segítői, sőt akadályozói az ügynek. J oggal kérdezzük, miért nem állítanak a beteg Libertini elvtárs helyére olyan személyt. aki a lakásépítésekben már jártas. Sürgősen javítsák ki hibájukat, s ezentúl intézzék szeretettel, odaadással s emberségesen a dolgozók kérelmét. Márkus János A BEGYŰJTÉS HÍREI — Mónosbél község dolgozó parasztjai is csatlakoztak a párt- kongresszus tiszteletére indított begyűjtési versenyhez. A versenyben igen szép eredményt értek el, negyedévi tervüket tojásból 143, baromfiból 263, vágómarhából 105 százalékra teljesítették. A jó eredményt, a példamutató dolgozó parasztoknak köszönhetik, mint Koós Gábor, aki epészévi kövér- és soványbaromfi-, tojás- és vágómarhabeadását teljesítette a kongresz- szus tiszteletére. — Boconádon 180 dolgozó paraszt áll párosversenyben, hogy begyűjtési tervét határidő előtt teljesítse. Az MNDSZ- szervezet és a begyűjtési állandó bizottság felvilágosító munkát végez a begyűjtés érdekében. — Bodorig község a múlt évben élenjáró községként szerepelt a pétervásári járásban. A kongresszusi begyűjtési versenyben már nem értek el olyan szép eredményt. A lemaradás egyik oka, hogy a végrehajtó bizottság tagjai, de a község vezetőinek egy része sem tett eleget beadási kötelezettségének.
