Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-21 / 22. szám

1954 március 21.

NEPUJSÄG

5

FEJÜKBE SZÁLLT A DICSŐSÉG...

Hírek a megyéből

(Tudósítónktól). Mátraszentimre község életében gyökeres változás állt De a felszabadulás után. Az isten- hátamögötti kis község közigazgatást, iskolát kapott, most már szabadon fejleszthetik hagyományos kultúrájukat, s a Mátrában üdülő dolgozók az egész országban szétvitték a dolgos mátraszentimrei nép hírét.

Államunk gondoskodását igyekeztek is meghálálni. Egészen az elmúlt év végéig jól ment a begyűjtés és az adófizetés. Elsők voltak a mezőgazdasági munkában, eredményesen szerepeltek a kultúrversenyeken Pártunk és kormányunk határozatait kisgyűléseken, egyéni be szélgetések során ismerték meg a község lakói. A tanácsülése ken számos javaslat hangzott eh mely a községi tanács munká- ját könnyítette. Egyszóval jó volt a tanács és a tömegek közötti kapcsolat.

Mindez azonban a múlté. Ebben az évben már éppen fordítottjáról beszélhetünk. Baromfi- begyűjtésben 20, tojàsbegyüjtés- ben csak 6 százalékra teljesítették negyedéves tervüket, és egyetlen hízottsertést sem adtak be a község dolgozó parasztjai. A negyedévi adójukat mindössze 12 százalékban teljesítették.

Rosszul megy az ügyintézés a tanácsházán. A község dolgozóit feleslegesen zaklatják. Az emberek különféle bejelentéseivel keveset és felületesen foglalkoznak. A tanács dolgozói késve járnak be a munkahelyükre, felületes, áttekinthetetlen az egész ügyintézés. A fontos ügyiratok napokig hevernek iktatás és elintézés nélkül. A hivatalsegéd és a tanács dolgozói ahelyett, hogy a dolgozók ügyes- bajos dolgait intéznék, személyeskednek, veszekedéssel töltik az időt.

Földi elvtárs, a községi ta- náts elnöke látja ezeket a hibákat, mégsem tesz ellene semmit, mert gyakran boros állapotban van. Bár a hibákat elismeri, de ezekért a felsőbb

szerveket okolja. mondván: ..nem kapok tőlük semmi segít séget” Földi elvtárs két éve elnöke a végrehajtó bizottságnak ez alatt a két év alatt bebizonyította, hogy tud jól is dől gozni. A valóság az, hogy a községi tanács Földi elvtárs vezetésével megelégelte az eddigi eredményeket, magyarán mondva: lejükbe szállt a dicsőség.

Ezelőtt egy esztendővel ered ménvesen dolgozott a végrehajtó bizottság és az állandó bizottságok — most üléseket sem tartanak. Az állandó bizottságok tagjaival ezévben senki sem foglalkozott. Földi elvtátrs szerint azért nem jönnek össze gyűlésre, mert elunták az egyoldalú munkát, hogy mindig csak az adó. a begyűjtés, vagy a mezőgazdasági munka szerepel a napirenden. Földi elvtárs érvei nagyon vérszegények. Hol van az előírva hogy az állandó bizottságok csak a kötelezettségek teljesítésével foglalkozzanak? A bizottságok munkája akkor lesz eredményes, ha a kötelezettségek mellett foglalkoznak a lakosság egyéb problémáival is. A falu iparcikkekkel való ellátásával, az emberek kulturális és szociális igényeinek kielégítésével. Ha ezzel is foglalkoznak, szívesen eljárnak az emberek a gyűlésekre, s azok nem üres szócsép- léstől lesznek hangosak, hanem a községi lakóinak kezdeményezéseitől, határozataitól lesznek gazdagok.

Földi elvtálrs szerint a keménv tél is akadályozta a gyűlések összehívását. A másik szavában már azt mondja, hogy a legutóbbi tanácsülés jól sikerült, mert személyesen látogatták meg a tanácstagokat, megbeszélték előre a napirendi pontot. Ez is bizonyítja. Ijpgy van lehetőség a gyűlések összehívására, csak a szervezésben és az elbizakodottságban van a hiba. Ezen a tanácsülésen olyan hasznos javaslatok születtek, mint a legelőterület növelése.

az autobuszközlekedés megjavítása, IBUSZ létesítése a községben. A helyes kezdeményezések még gazdagabbak lehetnének, ha a község dolgozói valamennyien megismernék pártunk és kormányunk programmját és azokat a rendelkezéseket, melyek az adózás, a begyűjtés munkáját könnyítik meg, mely a mezőgazdaság fellendítését célozza. Ezeknek a rendeleteknek ismertetésével ezidáig aiig törődött a községi tanács.

A termelési bizottságot sem alakították meg, pedig több élenjáró dolgozó paraszt kérte a bizottság létrehozását.

A mátraszentimrei hiányosságok gyökerei szerencsére még nem olyan mélyek, hogy azokat alapos munkával ki ne lehetne javítani, hiszen a községi tanáts az elmúlt évek során bebizonyította. hogy méltó a dolgozó nép bizalmára, hogy jól képviseli a dolgozó parasztság érdekét.

Tekintse a községi tanács egyik legfontosabb feladatának az állandó bizottságok munká- baállítását, s a bizottságok segítségével minden dolgozóval ismertessék meg pártunk és kormányunk határozatait.

Földi elvtárs beismeri, hogy a párt mindig segített, valahányszor kéréssel fordultak hozzá. Ezt a segítséget azonban nagyon ritkán vette igénybe a községi tanács, úgy gondolták, hogy ők anélkül is meglesznek. Ezen az állásponton változtatni kell. A köeségi tanácsnak és a pártszervezetnek közös felvilágosító munkával kell helyreállítani az eddig elkövetett hibákat.

Törődjön többet a községi tanács a dolgozók szociális és kulturális igényeinek kielégítésével, mert az embereknek nemcsak kötelességeik, hanem jogaik is vannak.

A község becsületét visszaszerezni nem könnyű, de nem is lehetetlen dolog. Bízunk abban, hogy a mátraszentimreiek megbirkóznak ezzel a feladattal.

(Erki János)

Családomnak az árleszállítás havonta

er

Vasárnap délelőtt özv. Pénz Gézáné konyhájában kellemes, illat terjedt szét: kolbászös

lencsét főzött, ami egyike a Pénz-család legkedveltebb eledeleinek. Alig várták az ebédet. Éppen az asztalnál ültek, amikor valaki értesítette őket az árleszállításról. — Hogyan, olcsóbb lett a zsír, hús, még a kolbász is? — örvendezett Pénzné, valami jó érzés támadt a szívénél. Amíg a főzeléket kanalazta, elgondolkozva nézett az ablak felé. Tegnap 20 deka gyulai kolbászt vett, amiért 12.60 forintot fizetett, most, új hatforintos árával egy hónap alatt megspórol hat forintot, 10 deka árát. Azután tovább fűzte gondolatait: ha a zsír is olcsóbb lett öt forinttal, akkor minden hónapban 10 forintja megmarad, s ez egy év alatt 110 forintra emelkedik. Sokszor vesz sajtot is, minden héten egy félkiló szalonnát, de legtöbbet kolbászból vesz, és ebből meg50 Ft-ot jelent"

takaríthat négy-öt-hat forintot. Addig számolgatott, amíg a havonta megmaradó összeg elérte az 50 forintot. Akkor boldogan szólt fiának. — Meglátod egy félév múlva szép új ruhád lesz — ő pedig arra gondolt, hogy még jobb minőségi munkát végez, arra törekszik, hogy magas teljesítménye mellett 100 százalékos minőségi munkával köszönhesse meg kormányunknak az árleszállítást.

— A VÁMOSGYÖRKI állami általánosiskola tantestülete két hetenkint felkeres egy-egy dolgozó parasztot és mezőgazdasági tárgyú könyvekről tart eszmecserét. Ezzel egyrészt népszerűsítik a könyveket, másrészt segítséget adnak a tudományos földművelés kiszélesítéséhez.

— A MÁTRAFÜRED1 MSZT-szervezet a barátsápi hónap keretén belül, már három kultúrestet rendezett. (Bodor Imre.)

— BODONY község dolgozó parasztjai 800 hold földre hordták ki a trágyát, megkezdték a tavaszi munkát. Béres k József például március 15-én elvetette tavaszi kalászosait. Hasonlóképpen végzett a vetéssel Kovács b János, Kovács g Márton, Farkas m József és Béres Gáspár is. (Gábor gy. Márton).

— A MÁTRAVIDÉK1

ERŐMŰ békebizottsága nagyszabású békehangversenyt rendezett az üzem élenjáró dolgozóinak tiszteletére. A nívós műsorszámok közül is kiemelkedett az üzem 40 tagú szalonzenekarának bemutatója, mely Kodály: „Háry

János“-ának intermezzo ját,

valamint Pócsi: „Keleti táncát“ tűzte műsorára.

— A HEVESMEGYEI

földmovesszövetkeZETEK bővítik bolthálózatukat. Uj fiókboltok nyílnak Poroszlón, Ostoroson, új vegyesbolt kezdte meg működését Ujlőrincfalván. A közeljövőben három kisáruház és 15 fiókbolt, illetve cukrászda és italbolt kezdi meg működését.

— AZ ÜZEMELTETÉS BIZTONSÁGÁÉRT. A Mát- ravidéki Erőmű turbinajavító brigádja a IV-es főturbina javítását két nappal a határidő előtt fejezte be, s ezzel annyi villamosenergiával termelhet többet az üzem, hogy az két olyan gyár energia- szükségletét tudja kielégíteni, mint a Salgótarjáni Acélárugyár.

— HELYREIGAZÍTÁS: Lapunk február 25-1 számában megbíráltuk a Villám-rovatunkban Detk község tanácsát, mert a községben lévő apaállat a rossz gondozás következtében erősen leromlott. A bírálat nem a községi tanácsot érinti, hanem a helyi termelőszövetkezet elnökét, mert a szövetkezet gondozásában romlott le az értékes tenyészbika.

MtrŐGAfDA&AGI

siessük el a szőlők metszését

Az 1953-54-es tél a túlnyomó- részt fedetlen szőlőinkben érzékeny fagykárokat okozott. A szőlővessző rügyeiben, de a vesszők külső szövetében is komoly fagyásokat idézett elő. Leggyakrabban a termésthozó főrügyek fagytak el, Sok esetben az egész rügyalap is fagykárt szenvedett. A valamennyire is befedett szőlőkben a fagykár sokkal kisebb mértékű volt és jobban megmenekültek a fagytól a tejtősebb hegyoldalak szőlői. A »»gnagyobb kár a la- posfekvésü hegylábi és homoki szőlőterületeket érte. Szőlőfajtánként is különböző volt a fagykár, a korábban beérő és keményebb vesszőjü fajták az

— olasz rizling, leányka, saszla

— jobban ellenálltak a fagynak, míg a későbbi beérésű, vastagabb vesszőjü és lazább szövetű fajták — a kadarka, a késői érésű csemegeszőlő — sokat szenvedtek a nagy hidegtől.

Ezúttal ismét beigazolódott, hogy a fedés nélkül hagyott szőlők a váratlan, kemény tél alatt tönkremehetnek. A jobban beért alsó szemek sem mentesültek a fagykártól. Az ilyen elfagyott szőlővesszőn nem lehet a tavaszi metszést korán elvégezni, mert a nedvkeringés megindulása előtt nem tudjuk az elfagyott szemeket az épen maradottaktól megkülönböztetni és félő, hogy a fagyott szemekre metszük meg tőkéinket. Különösen veszélyes a korai metszés a bőtermő szőlőknél, mert sok

esetben előfordul, hogy az elfagyott termőcsapok helyett a tőkefejen lévő rejtett, vagy alvó rügyek is kihozzák a termés egyrészét.

Ilyen fagykáros esztendőben ajánlatos a metszést a nedvkeringés megindulása után kezdeni, mert a nedvkeringés időszakában (mely évszakonként változó) az épen maradt rügyek megduzzadnak és az elfagyot- taktól jobban megkülönböztethetők. Ez a rendkívüli körülmény csak akkor rejt magában hibát, ha a rügyfakadáskor az óvatosságból meghagyott vesz- sző felső szemeinek előtörése után az alsó szemek is előtörnek és fürtkezdeményt Ígérnek. Ilyen esetben, ha nem vágják mennyiségre, mértéken felül megterhelik a tökét. Ez rabló- gazdálkodásnak minősíthető.

Ne siessünk a szőlőmetszéssel, különösen a hegy lábánál fekvő, vagy laposabb fekvésű fagykárosult szőlőknél várjuk meg a nedvkeringést és a szőlőszemek duzzadását. Az erősebb lejtésű hegyoldalak szőlőinél, bár ott a fagykár nem olyan nagy, mégis óvatos metszés ajánlatos. Az ilyen elővigyázatos metszésmód betartásával elérhetjük, hogy komoly fagykárt szenvedett szőlőink termés- kieséseit, ha nem is teljesen, de mégis csökkenthetjük.

Izsó Andor

az egri szőlészeti kísérleti telep tudományos munkatársa.

Miért jár élen a hatvani, miért utolsó a begyűjtésben a hevesi járás?

A begyűjtésben élenjáró járások közé tartozik a hatvani járás. Az előző versenyértéke- íés szerint az első, a legújabb értékelés szerint második helyet biztosította magának a járások közötti versenyben.

A járás dolgozó parasztjai és állandó bizottságai megdolgoztak ezért az eredményért. Fáradhatatlanul szervezték a versenyt, s ennek eredményeképpen a járás dolgozó parasztjai közül 1400 csatlakozott a kongresszusi versenyhez, s ezek közül 850 már teljesítette is vállalását.

A járás legjobb községei Ke- rekharaszt, Nagykökényes, Apc közel állnak negyedévi tervük teljesítéséhez. Nagykökényesen 210 dolgozó paraszt versenyezik, s ebből 180-an már teljesítették is a versenyben vállalt kötelezettségüket. Ap- con a 225 versenyvállalásból 212-őt megvalósítottak a község dolgozó parasztjai.

A hevesi járás az utóbbi időben mindig a sereghajtók között halad a begyűjtési versenyben. A versenyszervezés igen gyenge a járás területén,

a dolgozó parasztságnak mindössze három százaléka versenyezik a begyűjtési tervek teljesítésében. A többezer lakosú Tihzanána községben 20 dolgozó paraszt sincs párosversenyben, maguk a tanács vezetői és a végrehajtó bizottság tagjai sem mutatnak példát, ők maguk is hátralékban vannak állampolgári kötelezettségük teljesítésében. Ilyen példamutatás mellett nem csoda, ha a járás legutolsó községei közé kerültek. Tojásból egy, baromfiból négy, vágómarhából mindössze 10 százalékra teljesítették negyedévi tervüket.

Nem sokkal jobb a helyzet Átány és Erdőtelek községekben sem, ahol mindössze egy cikkből érték el az 50 százalékos teljesítést.

A hevesi járás legtöbb községében az akadályozza a begyűjtést, hogy a gyenge felvilágosító munka miatt a dolgozó parasztok inkább szabadpiacon értékesítik a beadásra szánt baromfit és tojást. Azi állandó bizottságok nagyon kevés helyen tartanak kisgyű- | lést, az egyéni agitáció is igen elhanyagolt állapotban van.

Új mozit avattak Gyöngyösön

A barátsági hónap keretében avatták fel az újjáépült, korszerű, 360 nézőt befogadó

gyöngyösi filmszínházat. Az új filmszínház neve a halhatatlan orosz költő, Puskin nevét viseli, ezzel is aláhúzva a gyöngyösi d Igozók háláját a Szovjetunió iránt, melynek hős katonái 1945-ben villanyt, fényt, életet varázsoltak városunkba.

A megnyitón Szúrnák Jenő ginmáziumi tanár beszélt a szovjet filmről, mint mindennapi munkánk segítőjéről. Az új filmszínház pótolja a múlt hiányosságait, hiszen már 1950-ben szűknek bizonyult a város egyetlen filmszínháza, ahol a kultúrára szomjazó dolgozók nap mint nap ostromolták a pénztárt a jegyekért.

HÉBER ERNŐ levelező.

Az atkári gépállomáson láttuk:

— Honnan jöttek ezek a roncs traktorok?

— Ki hinné? — a megyei gépjavítóvállalattól — „kijavítva”.

★

3Wosstih keséinkéi.

Atány községben a disz- isták kulturális élete fellendülőben volt egészen 1952 december 12-ig. Akkor aztán megszűnt minden. Ugyan miért? Talán a fiatalok megunták a verspróbálásokat, színdarabra készülést, a táncot, a mozielőadások látogatását. Nem. Nagyon is nagy kedvük van. Ezt bizonyítja Fecz Sándor DISZ-titkár levele, melyet szerkesztőségünkhöz írt. Máshol van a hiba ...Az ok egyszerűen az, hogy a jelzett időben az átányi Földművesszövetkezet üzlethelyisége mindenestől átköltözött a kultúr- házba... Ott, ahol a fiatalok szórakoztak, üzlet nyílott.

— Egy hónap nem sok idő. Tudnak a diszisták is várni addig, míg a hevesi KTSZ megjavítja a régi üzlethelyiségünket

— mondták a földművesszövetkezet vezetői...

A diszisták vártak is, de nem egy hónapig, tovább. Még most is várnak. A javítás még mindig tart, igaz, hogy egy-két

munkás „cselleng“ a javításnál, de elvégre az is munka — tartja a hevesi KTSZ. S hogy miért nem fejezték még be, egyszerű választ adott a KTSZ, de velősét.

„Sajnálattal közöljük, hogy a javítást nem tudjuk befejezni, mert a TÜZEP nem utal ki fát..

A TÜZËP viszont „kezét mossa“ — nem tud fát kiutalni, mert a FÁÉRT nem tervezte be.

A FAÉRT egyszerűen hallgatásba mélyed s még csak kezét sem mossa.

Egy év nagy idő, különösen az átányi DISZ-fiatalok életében, kik teljesen elzártan élnek a kultúrától, a szórakozástól. Ideje lenne végre félretenni azt a régi elavult szokást, hogy „kéz — kezet mos“ nem mi vagyunk a hibásak, hanem ők, s visszaadni a kul- túrházat az átányi DISZ-fia- taloknak, hogy eredeti rendeltetésére használják. (Helyes ez a vélemény, úgy-e átányi tanács?)

A falu kultúrájáért Oc

JVapról napra változik a falu képe, de napról napra változnak maguk az emberek is. Néhány esztendővel ezelőtt még a babona, a tudatlanság pókhálója fojtogatta a falusi ember lelkét, nem egyszer a paphoz, vagy a jegyzőhöz vitte elolvasásra a távolról kapott levelet. Rövid évek alatt új életünk egyre tisztábbra változtatja a lelkeket, kiváncsiabbá a gondolatokat — pártunk formáló keze nyomán kultúrált parasztság alakult ki a mi megyénkben is. Millió és egy példa igazolhatná ezt, számtalan tényt lehetne felhozni: íme így változik, művelődik az ember. Talán mindenekfölött legjobban azok a levelek hirdetik legjobban a falvakban végbement nagy átalakulást, melyeket falusi levelezőink írnak egyre növekvő számban a Népújságnak.

Hol van már az az idő, amikor csak arról írtak — ha írtak — hogy a szomszéd tyúkja átjár a veteményesbe, hol van már az az idő, mikor mint „fö- lösleges”-ről beszéltek a könyvről, színházról, kultúráról? Levelek százai tanúskodnak arról, hogy a kultúrforradalom nemcsak a város, de a falu forradalma is.

Bogár Lászlóné, a hevesi járási MNDSZ elnöke, a hevesi földművesszövetkezet újonnan alakult, s három hét alatt két műsoros estét adó kultúrcsoport- jának életéről. Juhász Ibolya bo- conádi levelezőnk pedig a helybeli DISZ-kultúrcsoport nagy erőpróbájáról. „Duda Gyuri” bemutatójának sikeréről számolt be. Berényi Andrásáé idős parasztasszonyt, jól ismeri min-1 denki Karácsondon, de azt ta-1 Ián kevesen tudják, hogy mesé-B két, novellákat akar írni — mintj erről levelében beszámol. Rozmaring István hatvani iskola- igazgató, Nyerges József eger- csehi, Antal Eleonóra karácson- di, Janossy József, Nagy János és Jászberényi István novaji úttörők iskolájuk életéről, az úttörő szakkörök munkájáról adnak büszkén számot.

p1 zek a levelek nagyszerű-Lj bizonyítékai a felszabadulás óta megtett küzdelmes, nehéz út eredményeinek. Mól-1

nár Lajos gyöngyösoroszi levelezőnk például éppen arról ír, hogy községe a múltban nem volt más, mint egy a sok hegyaljai község közül: summástadó, napszámost-szolgáltató falu. Ma a járás legforgalmasabbk könyvtárainak egyike Gyöngyös-jH orosziban van, kultúrcsoportj dolgozik az MSZT-szervezetben, az úttörőcsapaton belül. Követendő kezdeményezésekről, dolgozó parasztságunk alkotó erejéről is hírt adnak a levelek. Dán Gyula, a karácsondi kultúrotthon igazgatója például arról ír, hogy a kultúrotthon előtt kultúrparkot létesítenek 500— 600 facsemetével, ahol szabadtéri színpad, gyermekjátszótér, kényelmes padok biztosítják a helybeliek pihenését, szórakozását. Híradás ez — kultúrforra- dalmunk győzelmét zengő híradás. Megvalósítása most csak azon múlik, hogyan segít a megyei tanács népművelési osztálya.

De elmúlt már az az idő is, mikor dolgozó parasztjaink csukott szemmel mentek el a hibák mellett, mikor keveset, vagy éppen semmit nem törődtek a köz ügyével. Nem egy levél éles, bíráló hangon Ítéli el kulturális életünk még meglévő fogyatékosságait, és segítséget is ad a hibák kijavításához.

Szabó Mihály Csányból például megírja, hogy a Boldogon megrendezett járási kultúrver- senyt rosszul szervezték meg, nem gondoltak az illetékesek a megfelelő szállítóeszközök biztosítására sem, így a csányiak — hiába készültek olyan lelkesen — részt sem vehettek a rég- várt versenyen. Buzma Sándor az egri SZOT-székház kultúrott- honának munkáját bírálja, mert a vezetőség nem törődik az otthon tisztaságával, szemét, pókháló riasztgatja az idejárókat,

A nagy változások korát él** jük, forrong az élet városon, falun egyaránt. S a mindennapi életről, a „nagy változásokról” adnak egyre többen számot levelükben. A falu levelezőinek hangja, munkája a leghűbb tükörképe — mennyit lépett előre, mennyit fejlődött kulturális téren is megyénk dolgozó Daraszteárrü