Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-21 / 22. szám

VIL Ág proletárjai egyesülj etek? NÉPÚJSÁG X. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 MÁRCIUS 21. Vetik a tavaszi árpát a besenyőt elki Honfoglalás tszes-ben \ - , , ; : . • • Előre a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlajaiért AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Harmincötödik évforduló Közélet? április 4, felszabadulásunk, legnagyobb nem­zeti ünnepünk napja. Az ünnepi készülődés lázában álljunk meg tisztelegve egy pillanatra a mai dátumnál: március 21. Mély tisztelettel, kegyeletes emlékkel adózzunk ennek a nap­nak, mely ebben az évben hirdeti harmincötödször: a magyar nép soha egy pillanatra nem szűnt meg harcolni független­ségéért, szabadságáért. Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1919 március 21-én, a magyar nép történelmében először rázta le testéről a bilincseket, saját lábára állt, s a Tanácsköztársaság fennállásának véres, diadalmas 133 napja alatt megmutatta, hogy meg is tud állni a lábán. Dózsa György parasztjainak, Rákóczi kurucainak, Kos­suth vörössipkásainak álma — a szabadság, függetlenség boldog levegője töltötte be a magyar haza minden zugát. A fiatal szovjet állam mellett a Magyar Tanácsköztársaság létrejötte is igazolta: rothad a kapitalizmus, eljött a „népek hajnala.” A nyugati világ felhördült, a rágalom szennyes áradata meg-megújuló rohammal döngette a fiatal népi álla­mot. Vádak és vádak: „a bolsevizmus csak rombolni tud” — s amíg a vádaskodás mellett a belső és külső ellenség a Tanácsköztársaság megfojtására készült, a fiatal állam két fronton vívta kemény csatáját az életért. Az egyik fronton fegyverrel — s nem is rosszul — a másik fronton félkézzel törölte el az évszázados igazságtalanságokat, félkézzel alakí­totta, formálta az új életet. Melyik kapitalista állam lett volnai képes arra, hogy harcolva is építse az országot? Egyik sem! Erre csak a nép országa, a lenini utat járó nép országa volt képes. A Tanácsköztársaság rövid fennállásának ideje alatt is hatalmas építő, szervező, nevelő munkát végzett. Létrejött a tanácsállam, a nép kezébe, a munkások, parasztok kezébe ke­rültek az államhatalom, a törvényhozás, a közigazgatás, a végrehajtás szervei. Kihirdették a tanácsalkotmányt, a nép első írott alkotmányát, mely először adott jogot az ország dol­gozóinak saját élete alakításához, formálásához. Biztosították a sajtó-, gyülekezési-, szólásszabadságot, megalakult a vörös- örség, megszűnt az átkozott emlékű csendőrség, rendőrség, társadalmi tulajdonba kerültek a nagyüzemek. Bevezették a nyolcórás munkaidőt, az „egyenlő munkáért, egyenlő bér” el­vét, biztosították az anyák, a fiatalok védelmét. Lakást ad­tak a nyomorgóknak, emelték a munkabéreket, emberi magas­latra helyezték a művészeket, pedagógusokat — felsorolni is nehéz a 133 nap nagyszerű alkotásait. Mi tette mindezt lehetővé? Elsősorban is az orosz példa, a szovjet nép ragyogó magáratalálása, másrészt a kommu­nisták, a nép leghűbb fiainak áldozatkész, következetes harca A Tanácsköztársaság létrejötte, majd öthónapos élete, né pünk történelmének legragyogóbb napjai. Mégis elbukott. Elbukott, mert akkor el voltunk zárva a Szovjetuniótól, mert az imperialisták minden erejüket össze­szedve, szövetkezve a belső ellenforradalmi erőkkel, túlerővel támadtak rá a fiatal tanács Magyarországra. Komoly hibákat is követtek el a Tanácsköztársaság vezetői, elsősorban a kommunisták. Nem léptek fel kellő eréllyel a belső ellenséggel szemben, ellenkezőleg, a párt egyesült a szociáldemokraták­kal, akik aztán belülről rombolták a Tanácsköztársaság ere­jét. Nem ismerték eléggé a marxizmus-leninizmus tanításait, nem szívlelték meg Lenin nagyjelentőségű levelét; nem osz­tották szét a földet a parasztok között, s emiatt nem szilár­dult meg a munkás paraszt szövetség,, a proletárdiktatúra alapja. Mégis, harmincöt év távlatából is megállapíthatjuk, hogy a külső és belső ellenséggel véres harcban álló Tanácsköztársaság életére nem a hibák, hanem a nagyszerű eredmények voltak a jellemzők, hogy csakis az imperialista hatalmak összefogása, együttes, megfeszített ereje volt képes megdöntenj a nép fiatal államát. Harmincöt esztendő telt el azóta. A fehér-terror, a Horthy-korszak véres, borzalmas évei. melyek megedzették, harcosabbakká és műveltebb forradalmárokká is tették a kom­munistákat, amelyek véglegesen meggyűlöltették a néppel az urak világát — már mögöttünk vannak. Ami nem sikerült 1919-ben, az sikerült 1945-ben, amikor segítségünkre jött a szovjet nép és hősi halottai ezrének árán felszabadította a magyar népet a fasizmus rettenetes láncai alól. A Szovjet­unió segítségének köszönhetjük, hogy most szabad ország­ban emlékezhetünk 1919 március 21-re, a lenini-tanok, Sztálin zseniális útmutatásának köszönhetjük, hogy békében, nagy pártunk vezetésével építhetjük hazánkban is a szocializmust: megvalósíthatjuk mindazt, amihez 1919-ben hozzákezdtünk, de befejezni nem volt erőnk. A harmincötesztendős évfordulón, amikor büszke szívvel emlékezünk a Tanácsköztársaság hősi napjaira, amikor fel- szabadulásunk ünnepére, harcos pártunk kongresszusára ké szülünk, le kell vonnunk a tanulságot a hibákból, s példát kell vennünk, erőt kell merítenünk a Tanácsköztársaság hő­seinek munkájából nagy feladataink megvalósításához. Hálánk, emlékezésünk legszebb jele mi is lehetne más, mint erőnk megfeszítése azokért a célokért, amelyekért már 1919-ben is harcolt a magyar nép. A mai napon emlékezzünk, de tanuljunk is a Magyar Tanácsköztársaság hősi életéből. Erdélyi Mihály autószerelő szakmun­kás alig egy hónapja dolgozik az Autójavító Vállalatnál, s a kongresz- szusi versenyben máris selejtmentes munkát végez. Minden reggel előké­szíti az anyagot, hogy amikor kell, kéznél lesvén. Teliesííménvben feb­ruár hónapban 183.3. március első dekádjában pedig 184.4 százalékot ért el. Petőfi-altáró befejezte első negyedévi tervét Bélapátfalva dolgozó parasztjai egy nap alatt 133 kiló tojást adtak be Bélapátfalva dolgozó pa­rasztsága párosversenyben van Mikófalva dolgozó parasztjai­val, s lelkesen harcol azért, hogy a verseny győztese le­gyen. A kongresszus tisztele­tére 107 dolgozó paraszt tett felajánlást a begyűjtésben. Csuhány István és 11 társa, Barta b. Antal és kilenc tár­sa vállalásuknak eleget téve egész évi szarvasmarha beadá­sukat ebben a hónapban tel­jesítették. Kovács Béla és Mi- kó b. Károly sertésbeadásban járnak az élen, mivel már március hónapban teljesítették kötelezettségüket, Ferenc Győ­ző és Holló t. János tojás- és baromfibeadásának tett eleget. Március 15-én egy nap alatt 133 kiló tojás gyűlt össze, s most az első negyedévi terv­ből mindössze 230 kiló hiány­zik, amelyet március 25-ig beadnak. Baromfibeadásukat március 15-ig 105, szarvas­marhabeadási kötelezettségü­ket pedig 162 százalékra tel­jesítették. Vágó Dezső levelező Előre a tavaszi munkák sikeréért A tavasz megérkezése, a iá idő kicsalta az embereket a ha tárba, megkezdődtek a tavaszi munkák, a szántás, vetés és a trágyázás. Egy-egy község, já ráls dolgozó parasztjai egymás­sal versenyeznek a munkák mi­nél iobb és gyorsabb elvégzé­sében, mert tudják azt. ha ha­marabb vetünk és jobban elő­készítjük a talajt, több termést takaríthatunk be. Megyénk járásai között már­cius 15-jcr a következő eredmé­nyek alakultak ki a tavaszi mun­kák elvégzésében: Járás Szántás Ií frág; ;tál!ó- Bűza- yázás vetés .Árpa­vetés egri 615 hold 1155 hold 125 hold 680 hold füzesabonyi 68 hold 229 ho'd 51 hold 22 hold gyöngyösi 125 hold hold 57 hold 212 hold hatvani 111 hold 1084 hóid — hold 30 hold hevesi 756 hold 1104 ho'd 125 hold 964 ho’d pétervásári 15 hold 1697 hold 2 hold 12 hold A pétervásári járás az első a begyűjtésben A megyei tanács versenybi­zottsága március 16-án érté­kelte a járások közötti begyűj­tési versenyt. A versenybizottság jelentése Szerint a sertés-, vágómarha-. zsír-, tej-, tojás-, baromfibegyüj- tésben a legjobb eredményt a pétervásári járás érte el. A já­rási tanácselnök Ludvig András, a begyűjtési oszt. vezetője Kiss Lőrinc. 2. Hatvani járás 3. Egri járás 4. Gyöngyösi járás 5. Hevesi járás 6. Füzesabonyi járás A községek begyűjtési verse nyében: 1. Gyöngyössolymos 2800, 2. Szarvaskő 1817 3 Bűkkszentmárton 1524. 4. Bél­apátfalva 1475, 5.. Egerfarmos 1251 ponttal. A községek versenyéből azért estek ki a pétervásári járás községei, mert a járási tanács még mindig nem bontotta fel Begyűjtési oszt. vez. Világosi Tibor Paparó József Tóth Jenő Lévai Margit Molnár György községekre a begyűjtési terve, s így a versenyt nem is tudják értékelni. A termelőszövetkezetek be gyűjtési versenyében a legjobb eredményt a novaji Egyetértés tsz érte el. 2, egerszalóki Vörös Csillag, 3. verpeléti Dózsa, 4 kápolnai Mains I. 5. egerfs’ in ősi üj barázda isz. Járási tanács elnöke Habéra Béla Szepesi Györgyné Cseres János Sipos Károly Détár István özv. Lénárt Jánosné erdőkövesdi dolgozó parasztasszonv jó példával jár elől községében: egészévi sertés- és tojásbeadásának tett már eleget — így készül pártunk harmadik kongresszusára. Cementgyáraink a nagyjavítások idején Megyénk két cementgyárá­ban a selypi és a bélapátfalvi cementgyárban befejezéséhez közelednek a nagyjavítási mun­kák. Mindkét gyár dolgozói a kongresszusi versenyben indul­tak harcba a nagyjavítási mun­kák sikeres befejezéséért, SELYFEN február közepe óta javítanak és előrelátható­lag április 1-én teljes üzemben indul meg a termelés. A javító brigádok közül a cement-olda­lon Foglár Pál és brigádja ért el 150 százalékos eredményt, a kemence-oldal legjobbjai közé tartozik Chikan Pál lakatos brigádja 125 százalékos teljesít­ményével. a nyers-oldalon pe­dig Ocskó Mihály és Farkas József brigádjai 131 százalékos teljesítményükkel bizonyultak a legjobbaknak. Az üzem dol­gozóit a budapesti MÄVAG és a Hel.vöcsabai Gépjavító Válla­lat szakmunkásai segítik, akik jelenleg két kemence köpeny­cseréjét végzik. A BÉLAPATFALVI cement­gyár még ebben a hónap­ban befejezi javításait, s most már csak a kemencék köpeny­cseréje van hátra. A brigádok versenyében a IV-es kemence falazásánál dolgozó Ferenc Sán­dor, Ferenc Béla és Kovács András brigádjai Í62 százalé­kos teljesítményt értek el. Mun­kájukat 1795 óra helyett 1196 munkaóra alatt végezték el. Ki­emelkedik még Hegyi Károly kőműves brigádjának teljesít­ménye, amely 154 óra helyett 80 óra alatt végezte el a né­gyes hűtő falazását. A lakato­sok közül Ferenc Gábor brigád­ja tűnt ki, amely határidő előtt március 7-én fejezte be a Il-es számú kőtörő javítását. Kicse­rélték a kőszállító drótkötélpá­lya kötelét i?. Ezt a munkát Cseh Ferenc brigádja 136.2 szá­zalékos teljesítmény mellett vé­gezte el. A két cementgyár nagyjaví­tási versenyben áll egymással, azonban ez a verseny mit sem ér nyilvánosság nélkül. A két üzem dolgozói nem tudnak egy­más teljesítményéről, eredmé­nyeiről, mert az értékelés elmaJ radt. Mindkét üzem dolgozóinál! becsületbeli kötelessége a nagy-1 javítási munkák sikeres befe­jezése, hogy ezután teljéi üzemben termelhessenek ce­mentgyáraink, minél több ce­mentet és künkért adjanak a? építőipar és a lakosság épitke zései számára. Több szén: több energia, több gép, több közszükségleti cikk! Ezzel a jelszóval indultak harc­ba a kongresszusi verseny kez­detén Petőfibánya aknaüzemei- nck dolgozói. Február elején el­határozták, hogy a pártkon­gresszus tiszteletére első ne­gyedévi tervükön felül 12.000 tonna szenet küldenek a Mátra- vidéki Erőmű táplálására. A vállalás teljesítéséért nagy harc indult a bányavállalat akna­üzemei és brigádjai között. A lelkes verseny eredménye az lett, hogy vállalásukat már március elsején túlteljesítet­ték, mivel erre az időre több mint 13.000 tonnával szárnyal­ták túl előirányzatukat. Kitartó munkalendületiikke! a Központi Vezetőség kongresszusi zászla­jáért folyó versenyben a kis trösztök között az első helyet szerezték meg. A bányavállalat dolgozói nem elégedtek meg az elért eredménnyel. Lrj vállalást tettek, s elhatározták, hogy a kongresszus napjáig újabb 15.000 tonna szenet ter­melnek terven felül. Az újabb fogadalom teljesítéséhez még több lelkesedéssel fogtak hozzá a bányászok. Az eredmény az lett, hogy február elsejétől, március 17-én reggelig, Petőfi­bánya dolgozói 21.345 tonna szenet termeltek terven felül. A több szénért folyó harcból legjobban Petőfi-altáró bányá­szai vették ki részüket, akik több mint 18.000 tonna terven felüli szén kitermelésével já­rultak hozzá a -vállalat eddigi jó eredményeihez. A műszaki vezetőség állandóan biztosítot­ta a bányászok részére a meg­felelő munkahelyeket, az anyagellátást és így a bányá­szok megtették a maguk köte­lességét. Ezévben mindennap túlteljesítették napi előirányza­tukat és csütörtökön reggel büszkén jelentették, hogy ma­radéktalanul teljesítették első negyedévi tervüket és március végéig létöflesztik multévi adósságukat is. Utánuk a rózsái X!-es, majd a Gyöngyö­si XII-es aknaüzem követke­zik. Mindkét üzem dolgozói túlszárnyalták előirányzatukat. Az üzemek közötti versenyben egyedül a rózsái IX-es akna bányászai maradtak 100 száza­lék alatt, akik nem készültek fel lelkiismeretesen a verseny­re és rontották a bányaválla­lat eredményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom