Népújság, 1954. március (17-24. szám)
1954-03-04 / 17. szám
4 NÉPÚJSÁG Î854 március 4. Sztálin népének küldöttei megyénkben Barú& kézfogás áSattenyészfés móiíszefeit magya- k a íkmvl' 1 Uo. termelőszövetkezet tagjainak. Igor Ojsztrah hegedűművész, az elmúlt évben Egerben is tartott bemutatót Wh>í««í.*. «*«•■•■••• A falu tisztaságáért 0^$ Hort község dolgozó parasztsága a pártkongresszus tiszteletére tisztasági versenyre hívta (negyénk valamennyi községét. (Vállalták. úgy kezelik az udvarukon lévő trágyát, hogy azok Í ic okozzanak fertőzést, meg- édik, s gondosan ápolják a fás- igeteket, parkokat, az utcákat fcedig fásítják. A közterületeken, kalamint a lakóházak előtti részeken virágoskertet létesítenek, jBZ fcttdvarok széleit gyümölcs- ' ültetik bçta víz- és belvízlevezető árkokat állandóan rend- bentartják. Katolikus papok megyei békeértekezlete A hevesmegyei katolikus papok békebizottsága plenáris gyűlést tartott áz egri Vörös Csillag Filmszínházban több mint 100 katolikus pap részvételével. Az értekezleten dr. Horváth Richard protonotárius-kanonok, országos ízelítők mondott beszédet. A Mátra vidéki Erőmű szakszervezetének munkája a kongresszusi versenyben A DROTKÖTELPALYAV szaporán gördülnek a szénnel teli csillék Pelöfibánya felől a Mát- ravidéki Erőműhöz. Az üzem négy hatalmas kéménye állandóan okádja magából a sűrű, fekete füstöt. Az óriási kazánokban pirosán izzik a parázs, a gőzturbinák és az áramfejlesztő generátorok megszakítás nélkül termelik a nagyfeszültségű áramot. Jó néhány napja már teljes kapacitással dolgozik az Erőmű. Az itt dolgozók munkájára nagy felelősség hárul, különösen most, amikor más ipari üzemeknek, a kongresszusi verseny ideje alatt, még több villamosenergia szükséges. • Az elmúlt hónapban bizony bajok voltak az Erőmű termelésének folyamatossága körül. A gyakori kötélszakadás, a viszontagságos időjárás, a gépkiesések és egyéb gátló körülmények miatt csökkent az energiatermelés, de most már február 12 óta minden zavar és akadály nélkül folyik a termelés. A KÖZELGŐ ITT. pártkongresszus tiszteletére a többi ipari üzemekhez hasonlóan a Mátravidéki Erőmű is szép felajánlást tett. Ebben a vállalásban szerepel az első negyedévi terv 101.7 százalékra való teljesítése, három millió kilowatt óra áram túltermelése, újítás útján 300.000 forint értékű takarékosság, a dolgozók 96.5 százalékának a versenyben való részvétele, balesetcsökkentés, munkafegyelem javítás, szakmai továbbképzés, a házi fogyasztásnál kilenc százalékos takarékosság, valamint az, hogy a tervszerű megelőző karbantartás pontos elvégzésével üzemzavar nem lesz. A verseny idáig elért összeredménveiről csak a hónapvégi kimutatások alkalmával nyerhetünk teljes képet, de részleteredményekröl, egy-két szép teltről már most is tudomást szerezhetünk. Ezek alapján dicséret illeti a javítóműhely dolgozóit, akik február 7-én 16 órai munkaidő helyett 12 óra alatt végezték el a drótkötélpálya 17.000 méter hosszú kötelének kicserélését. A szállítóüzem dolgozói 36 óra helyett 2l óra alatt 110 százalékos teljesítmény mellett cserélték ki a ferde salakszállító szalagját. A kazánház mindhárom brigádja csatlakozott a Csorba-mozgalomhoz. Kazánfűtők, főfűtők és főgépészek vállalták, hogy a rostélyos kaaúnok hatásfokát az elmúlt félévi hatásfokhoz viszonyítva egy százalékkal növelik. A széntakarékossági mozgalom keretében 2.000 család évi tüzelőjének megfelelő mennyiségű szenet takarítanak meg. Ezt a szén tökéletes elégetésével érik el. Ebben a mozgalomban a legkiválóbbak Juhász István és László József kazángépészek. Munkájuk nagymértékben elősegíti, hogy megelőzzék versenytársukat. a Bánhidai Erőművet. A TMK dolgozói is megfeszített munkával dolgoznak egy-egy gép javításán, hogy ezáltal is elősegítsék az üzemeltetés biztonságát. A TMK-rész- legben jól dolgozik Takács József esztergályos és Szabó Géza lakatos, mindketten 130 százalékon felüli teljesítménnyel. A turbinaüzem dolgozói a hármas számú gép javítási munkálataiban tűntek ki. A villamosüzemben Tóth Illés tekercselő és Horváth József villanyszerelő tartoznak a legjobbak közé. Jól dolgoznak és szép eredményeket érnek el a kongresz- szusi versenyben a Mátravi- déki Erőmű dolgozói. E szép eredmények láttán joggal azt gondoljuk, hogy ezeket a kongresszusi verseny szervezője, a szakszervezet jó munkája segítette elő. Igaz ugyan, hogy van némi szerepe ebben a szakszervezet versenyszervezö munkájának, de korántsem aknázta ki azokat a lehetőségeket, amelyeket a kongresszusi versenyben eredményesen gyümölcsöztet- hettek volna. NEM SZERVEZTEK MEG-kellőképpen a versenyt, nem támaszkodtak - eléggé a dolgozókban élő aktivitására, kezdeményező készségére. Nem folytattak széleskörű politikai felvilágosító munkát a vállalások tétele előtt. A felajánlások több esetben csak formálisak, papi- rosízűek voltak. A turbinaüzem dolgozói elmondják, hogy a versenyszervezők egyszerűen a kezükbe adtak egy versenyvállalási űrlapot, s azt kellett kitölteniük. Mi lesz a felajánlások további sorsa? Hogyan tudják a dolgozók ellenőrizni vállalásuk teljesítésének átlagát? Ezen a téren is mulasztásokat követ el a szakszervezet. „Munkaversennyel a szocializmusért” — hirdeti a turbinaüzemben elhelyezett versenytábla, de — üresen díszeleg a falon. Az úií- tási táblán is az elmúlt évi újítási tervkimutatás porosodik, egyéb semmi. A műszakiak munkája sem támogatja eléggé a dolgozók vállalásait. Ök külön felajánlást tettek, melynek eredményeit sablonos értékelési szempontok szerint döntik el. A szakszervezeti munka gyengeségét bizonyítja az is. hogy az aktívák oktatása most van folyamatban, a bizalmiak 50 százaléka újonnan választott, s még mindig nem tudják kellőképpen ellátni feladatukat. Előfordul olyan dolog is, hogy 45—60 ember tartozik egu-egy bizalmi irányítása alá. Hiba van a műhelybizottságok munkájában is, amelyek már november óta nem tartottak egy értekezletet sem. Keveset járt ki az üzembe és keveset foglalkozik a dolgozókkal az üzemi .bizottság elnöke, s annak helyettese Szali elvtárs is. A bizalmiak egyrésze keveset tanul azoktól az elvtársaktól, akik a nevelésben és a versenyszervezésben jártasak és nagy gyakorlattal rendelkeznek. Jó példaként lehet említeni ezen a téren Nagy József technikus, Györfi Gábor főművezető. Bodor József művezető, Dőlik György és Fehér József munkáját Természetesen a versenyt és a többtermelést más okok is hátráltatják. Az, hogy a felsőbb szervek a dolgozók prémiumát 12. helyett 18-án utalták ki. s az, hogy a hármas számú gép generátorát a MÁV késedelemmel szállította le, gátlólag hat a termelésre. MÉG KEVÉS HÍJÁN másfél hónap áll rendelkezésünkre a kongresszusi verseny végéig- Szükséges, hogy' ez idő alatt az Erőmű szakszervezete javítson hibáján, támaszkodjon bátran a pártszervezet segítségére. A bizalmiak változtassanak munkamódszerükön, a dolgozókkal való baráti beszélgetés, felvilágosító agitációs munka és az eredmények állandó tudatosítása útján igyekezzenek a vállalások sikerét elősegíteni. A jó nevelési módszerekkel rendelkezők pedig siessenek az etéren gyengébb társaik segítségére, adják át nevelési módszerüket, tapasztalataikat, tegyék a vállalásokat életszerűbbekké, konkrétabbakká, céltudatosabbakká. Ipari üzemeink ezekben a napokban, de máskor is egyre több áramot igényelnek, s így az Erőmű dolgozóin múlik, hogy termelésükkel mennyiben segítik elő más üzemek tervteljesítési sikerét. Az erőmű dolgozói mindannyian érezzék át e nagy és szép feladat jelentőségét és ennek megfelelően dolgozzanak a további időkben is. Császár István. „NEM KAPTUNK JELENTÉST...” Aki olvasta lapunkat, örömmel vette tudomásul, hogy megyénk gépállomásai. határidő előtt fejezték be a téli gépjavítást. Ebből nyilván az következik, hogy voltak jó javítóbrigádok, volt egy „első“ brigád is, mely elvitte a pálmát a javításban késlekedők orra elől. Árról nem is beszélve, hogy ezekben a brigádokban voltak jó szerelők, szorgalmas traktoristák, akik a hideg javítószínekben gém- beredett kézzel dolgoztak, hogy minél előbb elkészüljenek a szétszedett traktorok. Ezeket a traktoristákat és brigádokat akartuk mi jó munkájukért megdicsérni lapunkon keresztül. Ezzel a szándékkal mentünk el tehát február 26-án is a gépállomások megyei igazgatóságához, hogy megtudjuk, értékelésük szerint kik azok, akikre joggal büszke lehet az egész megye. A megyei igazgatóságon Kirchner János vezető mechanikus elvtárs nagy dossziékat rámölt elő, rajta a gépállomások neve, benne a február 1-i (!) gépjavítási eredmények (az sem mindegyikben). Ettől bizony nem lettünk okosabbak. Kérdésünkre, miért nem tudja a megyei igazgatóság a legjobb brigádok és gépjavítók nevét, teljesítményét, azt felelte: „nem kaptunk jelentést“. „Nem kaptunk jelentést“ — mondják ők. De kérdezzük: mire való az autó, mely a megyei igazgatóság rendelkezésére áll, vagy mire való a vonat, az autóbusz, ha nem arra. hogy a gépállomásokat látogassák? Ha pedig már úgyis ott vannak, nem szakad le az aktatáska füle, ha a legjobb dolgozók neve és teljesítménye is a táskában lapuk Ezt az alkalmat megragadva — míg a gépállomás igazgatósága elegendő érvet nem gyűjt a bírálat kivédésére — üzenjük a legjobb gépjavítóbrigádoknak, dolgozóknak, hogy a megye minden becsületes dolgozója így névtelenül is büszke rájuk. Ha pedig a gépállomások vezetői és a megyei igazgatóság majd kijavítja a hibát, akkor névszerint is megjelenik lapunkban a legjobb gépjavítók neve. Bízunk benne, hogy így lesz. A kongresszusi verseny időszakában különösen fontos megyénk ipari üzemei lelkes versenyének állandó nyilvántartása, s a Népújság hasábjain való közlése. Ipari üzemeink, s a megye dolgozói ürömmel olvassák a verseny eredményeit, a versenyben elért helyezéseket. A jelenlegi lapszámban a dolgozók hiába keresik ezt a jelentést, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa „jóvoltából“ ezt nem közölhetSzakszervczetck Megyei Tanácsa területi bizottságainak és elnökségének bármilyen csodálatos is, de nincs tudomása az üzemek tíznapos és havi teljesítési eredményeiről és így ezt nem is tudja közölni szerkesztőségünkkel. Ha küld is jelentést, azt jóval a tíz nap, vagy a hónap letelte ntán közli, de akkor is csak azokról az üzemekről, ahonnan éppen jelentést kapnak. Jelentés helyett jük. A ^ A , Uj igazgató a hortigépállomáson U/ ember a gépállomáson.- üj vezető. Fiatal, tele munka- kedvvel, arcáról határozottság, tudás tükröződik. Alig egy hónapja van itt, s mégis egészen megváltozott a gépállomás élete, a dolgozók munkakedve. Uj és mégis olyan megszokott, mintha évek óta itt dolgozna, irányítaná a munkát. Nem fél a kritikától, de őszintén megmondja mindenkinek a hibáját is. Ki ez az ember? Mit tudunk róla? Neve Gönczi Iván, életkora 31 év, családi állapota nőtlen, az agrártudományi egyetem docense volt. Régebbi tevékenységéről csak any- nyit, hogy három évig a mezőgazdasági akadémián oktatott gépállomási igazgatókat és kádereket. Számára nem jelent újat a gépállomás. A gépeket úgy ismeri, mint a tenyerét, évek óta foglalkozik a gépállomások, termelőszövetkezetek munkájával. Miért nem maradt az egyetemen. hiszen ott is szükség lenne rá? Miért jött Hortra? Erre saját szavaival válaszolunk: „kötelességemnek tartom — mint járatos a mező- gazdaságban — hogy tudásommal segítsem mezőgazdaságunk fellendítését.” Ott ülünk az igazgatói irodában, A sarokban egy vaságy áll, ez az ideiglenes otthona. — Nemsokára kész lesz az új lakás — mondja, addig meg elférek itt. Lassan a gépállomás belső életére terelődik a szó. — Újonc vagyok itt — kezdi — de úgylátom, ezen a gépállomáson jobb a helyzet, mint bárhol. Jó a munkaszervezés, a kollektíva. Ilyen elvtórsak- kal öröm együtt dolgozni. Tervünk teljesítése nem fog nagyobb akadályokba ütközni Itt van például Győri Mihály, a keze alatt szinte ég a munka. Nem is csodálkozom, hogy a megye legjobb traktorosa .., De sorolhatnám tovább is, mindannyian egyért harcolunk itt, mezőgazdaságunk felemeléséért. Munkánknak nem is marad el az eredménye, elsők között szeretnénk végezni a tavaszi szántással, vetéssel. — Nem az én érdemem — mondja a téli gépjavításról. Pedig a javítók állítják: van az új igazgatónak is er- deme ebben. A legnagyobb hajrában érkezett, mindig köztük volt. bíztatta őket. tanácsokat adott, sőt nem egyszer saját maga járt a hiányzó alkatrészek után Határozott fellépésével új lendületet adott a további munkának: határidőre teljesítették a téli gép javítási tervet. De van itt még más is, amiről nem beszél Gönczi elvtárs. ... Többször hívta már össze a dolgozókat megbeszélésre. Meghallgatja mindenki panaszát, javaslatát. Elhatározták, hogy a gépállomás 1954. évi feladatát dolgozóktól beérkező javaslatok alapján dolgozzák ki. Az eddigi gyűléseken sok felajánlás is született a III, pártkongresszus tiszteletére. Győri Mihály például vállalta, hogy a tavaszi szántás ideje alatt 2000 normálholdat szánt fel, s versenyre hívta u megye traktorosait. Ezenfelül n.c-g vállalta, hogy egy 17 éves fiatal traktorost 100 százalékos teljesítésre nevel. A sok felajánlás is mutatja — megváltozott az élet a gépállomáson. Gyorsabb, frissebb a munka. Az új igazgató az iroda ablakánál áll, szeme végigsiklik a falu házain, a néptelen utcasoron, a havas szántóföldeken, s a Mátra hófedte csúcsain, a Kékesen és Gályán. — Milyen szép ez a szabad élet ■ fakad belőle a sző. Az ember nincs négy fal közé zárva, övé a határ, öv'é az egész vidék. Merengéséből a telefon éles csengője riasztja fel. Megint értekezlet — búslakodik. Szinte ötpercenként cseng a telefon, itt értekezlet, ott értekezlet az igazgatók részére. Már előre egy hétre kiírta, hol. mikor, hová kell mennie, de ezenkívül még naponta 10—15 határidős levél is jön, amire szinte lehetetlen ennyi idő alatt a választ megadni. — Ezt nem értem — húzza fel a szemöldökét ■— miért ez a sok értekezlet. Dolgozni akarok, segíteni a gépállomásnak, nem pedig értekezletekre járni. Nem mondom, kell az érte-* kéziét is, csak nem mindennap. Van panasza ,1Z igaZgB. tónak, méghozzá a felső szervekre. Nem ka; ák még meg mindig a szerzőc s nyomtatván vokat. pedig í r januárban ki kellett voln küldeni. Már itt az ideje a sz. ódes- kötéseknok és még mindig nem tudják, mennyiért szántanak, pedig már jönnek a dolgozd parasztok érdeklődni. Lassan búcsúzunk. Az igazgatót hívja a munka, az oktatóteremben 13 fiatal várja, traktorosok akarnak lenni, szakemberek. Búcsúzunk, Agyamban a javítóktól, traktorosoktól hallott szavak zsongnak: határozott ember, jó ember. kiváló szakember. Jó kezekbe került a gépállomás. Márkus János
