Népújság, 1954. március (17-24. szám)

1954-03-18 / 21. szám

X. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM. Ära 50 fillér 1954 MÁRCIUS 18. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár exportterve Megkezdték a szántást a hevesi traktorosok. A Szovjetunió és a köréje sereglett baráti népi demo­kratikus országok kapcsolatának bensőséges voltát fénye­sen bizonyítja az, hogy ezek az államok nemcsak politikai­lag, hanem gazdasági vonalon is, a kölcsönös gazdasági segélynyújtás elve alapján a legmesszebbmenőkig segítik és támogatják egymást. A mindennapi életben ezer és ezer példáját tapasztalhatjuk e kölcsönös támogatásnak, segí­tésnek. Országsainkon szovjet és csehszlovák gépkocsik robognak, gyárainkban és bányáinkban a magyar munká­sok szovjet gépekkel dolgoznak, de ugyanígy magyar gyárt­mányú áruk is találhatók más országokban. A tervszerű­ség és az észszerű gazdálkodás jelei mutatkoznak meg itt, amikor egy-egy ország a maga adottságainak, gazdasági feltételeinek és berendezéseinek megfelelően árucikkeket gyárt és azt cserébe más árukért, külföldi országok számára juttatja el. Népgazdaságunk a szocializmus alapjainak lerakásá­hoz nem kis mértékben veszi igénybe a külföldi behozatali import cikkeket, ugyanakkor ezekért cserébe magyar gyárt­mányú cikkek kerülnek export útján más országokba. Igen nagyjelentőségű az a tény, hogy a múltban elmaradott, ipar nélküli, csupán mezőgazdasági jellegű megyénkben is foglalkoznak kiviteli cikkek gyártásával. Heves megyében az ötéves terv keretében épült Gyöngyösi Váltó- és Kitérő­gyár már évek óta fontos feladatot végez. A Diósgyőri Lenin Kohászati Művek által öntött vasúti sínekből váltókat és vasúti kitérőket készít a Szovjetunió, Lengyelország, Cseh­szlovákia és Románia számára. Az árucikkek előállítói a Bartus József munka közben Előre a megyei pártbizottság kongresszusi yersenyzászlajaiért Munkában az andornaktályai termelési bizottság Román Antal, hatholdas kere- csendi dolgozó paraszt csatlako­zott a kongresszusi versenyhez és egész évi sertésbeadását, ne­gyedévi tojás- és baromfibeadá­sát teljesítette a kongresszus tiszteletére. (Tudósítónktól) Jól ismeri mindenki a 3000 la­kosú Andornaktálya községben a négy és félholdas Ipacs Já­nost. Becsületes, jó munkával szerezte hírnevét, azzal például, hogy az elmúlt évben 1200 négy­szögölön kereken 11 mázsa őszi- búzája termett, egyetlen anya­kocájától egy év alatt 34 mala­cot nevelt fel. A közelmúltban a község Ipacs Jánost választotta meg a termelési bizottság elnökének. Jól választottak — a megtisz­teltetést jó munkával, a közös­ség, a falu érdekének lelkiisme­retes képviselésével hálálja meg. Régen nem volt a községnek se kovácsa, se kerékgyártója — pedig nagy szükség lett volna rá. Ipacs János saját maga ke­reste fel az egri járási tanács elnökét, mondván, hogy ő már szerzett kováicsot, szekerével el is költözteti Makláriályáról, csak a járási tanács adjon ipar- engedélyt számára. Azóta már két szekeret javítót! ki többek között Andornaktálya új ko­vácsa. A közelmúltban megtartott termelési bizottsági értekezleten megbeszélték, hogy több takar­mányt termelnek: árpára vörös- heremagot vetnek, ugyanakkor lucernamagból is több kerül a földbe. A bizottság tagjai rend­szeres hatáirszemléken ellenőr­zik, hogyan erősödnek az őszi vetések, de azt is. hogyan ké­szültek fel a gazdák a tavaszra, például kitisztítoiták-e a vető­magot. Ipacs elvtárs most azért harcol, hogy a gépállomás küld­jön veiőmagtisztítót a községbe, így aztán nem lehet kifogása senkinek. Megrendelték a helyi földművesszövetkezeten keresz­tül a fapermetezéshez szükséges anyagot is, mert gyümölcsöt is termelnek a községben, főleg jó­minőségű szilvát. A termelési bi­zottság jó munkájának egyik legfontosabb bizonyítéka, hogy eredményt hoz majd a tavaszi munka Andornaktályán is. Rab'óczki Lajos ­AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA gyöngyöskömyéki parasztokból lett szakmunkások, akik számára a gyár létesítése és export gyárt ás a a jólétet, a fel- emelkedést és a munkásosztály soraiba való felzárkózást jelenti. Régebben ezek az emberek aligha gondolhattak arra, hogy valamikor ők is a külföldi országok számára dolgozhatnak. Munkájuk értékét nagyban emeli az is, hogy külföldön tekintélyt, elismerést szereznek a magyar iparnak és a ki­szállított áru helyett értékes, külföldi, nálunk kevésbbé ta­lálható nyersanyagokat kap népgazdaságunk, azonkívül a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal való köl­csönös árucsereforgalom elősegíti népünknek más népek­kel való szoros és testvéri barátság kialakítását. E szép és jelentős feladatok fokozott követelmények elé állítják a Gyöngyösi Váltó- és Kitérögyár dolgozóit, mert az exportterv sikere elsősorban rajtuk, az ott dolgozó marósokon, gyalusokon, rajzolókon, az egyéb szak. és se­gédmunkásokon múlik. Nem háríthatják el maguktól a fe­lelősséget állandóan az anyaghiányra hivatkozva, ha nem harcolnak kellőképpen a gyártáshoz szükséges anyag be­szerzéséért. Az anyagellátáson kívül sajnos lazaságok mu­tatkoznak a munkához való szocialista viszony, a munka- és a bérfegyelem területén is. Ilyen körülmények között aligha lehet minőségi munkát végezni, pedig az export­cikkeknek minőségi áruknak kell lenni, mert a rossz minő­ségű exportáru nem emeli, hanem csak rontja a magyar ipar hírnevét. Igen fontos követelmény még a határidő pontos betar­tása. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus államok mindig pontosan, vagy még a határidő előtt elküldik hozzánk importáruikat. Joggal el­várják tehát tőlünk is, hogy mi is pontosak legyünk, mert a késedelan zavart okozhat tervük teljesítésében. Az exportterv teljesítése nemcsak a Váltógyár, hanem a vele kapcsolatban lévő összes kooperációs üzemek fel­adata is egyben. Szükséges, hogy ezek az üzemek és anyag- ellátó vállalatok, mint a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek, a Gyöngyösi Vasöntöde idejében, kellő mennyiségű és jó minőségű anyaggal lássák el a Váltó- és Kitétőgyárat. A MÁV a vasúti sinszállítás zavartalan biztosításával, a kohó- és gépipari minisztérium pedig lelkiismeretes anyagelosz­tással és anyagkiutalással adhat segítséget. Öröm és büszkeség tölt el mindannyiunkat, amikor az értékes exportcikkek kigördülnek a gyár kapuján, hogy kül­földre kerülve ott hirdessék a magyar ipar hírnevét. Büsz­kék is lehetünk rá, mert mindez a magyar dolgozók együt tes munkájának eredménye, amely a szocializmus alap­jainak lerakását szolgálja nálunk és más országokban, s ezzel együtt elősegíti a magyar és más országok népei életszínvonalának emelését, baráti kapcsolatának elmélyí­tését és mindannyiunk szebb, boldogabb életét Üzemi dolgozóink eredményeiről Üzemi levelezőink a hoz­zánk beküldött leveleikben beszámolnak üzemük és a dol­gozók életerői, a kongresszusi verseny eredményeiről. Nagy Mátyás a gyöngyösoroszi Érc­bánya bányamestere örömmel közli velünk, hogy a bánya-: üzem hosszú hónapok óta feb­ruárban ismét túlteljesítette tervét és az ott dolgozók mindannyian szépen kerestek. Munkáikat nagyban elősegí­tette Dementienko Viktor szovjet bányamérnök önfel­áldozó munkája. Máder Oszkár, a Mátravidé- ki Erőmű DISZ-szervezetének1 titkára arról ír, hogy az üzem/ fiataljai hogyan harcolnak az* áramtakarékosságért. A fiata­lok végigjárják az üzemeket, irodákat és számos feleslege­sen égő izzót és feleslegesen járó motort kapcsolnak ki. A felnémeti családiházépít­kezésnél dolgozó Mirdai Jó­zsef építésvezető arról ír, hogy megkezdték 24 lakóház építé­sét és az építkezésben elért sikerek a becsületes dolgozók jó munkájának köszönhetők. Megírja, hogy büszkék az olyan sztahanovistákra, mint Németh Zoltán kőműves, Ko­vács Andor főmunkavezető és Demeter Dezső technikus. A brigádok közül a Mindszenti- kubikos-brigád jár az élen. de jól dolgoznak a tiszanánai ku­bikosok is. így harcolnak az építők a lakásépítési Pro­gramm sikeres megvalósítá­sáért. Bravek László levelezőnk a gyöngyösi Téglagyár dolgo­zó ja azt írta meg, hogy üze­mükben most folynak a nagy javítási munkák és ezek sike­re-, befejezése Után teljes erő-, vei megindul a termelés. Pa­naszként említi meg, hogy a kultúrára szomjas ifjúságnak még mindig nincs kultúrterme. A Recski Ércbánya ÜB-el- nöke, Török András arról ír, hogy vágatkihajtási tervüket 132.8 százalékban teljesítették. Az üzemi bizottság igyekezett a versenyt jól megszervezni és irányítani. Az ÜB tagjai és bi­zalmiéi az elmúlt hónapban .példát mutattak a termelés­en. A helyiipari vállalatok dol­gozói szakszervezetének TB- elnökhelyettese arról ad jelen­tést, hogy a helyi iparban is lelkesen folyik a munkaver­seny. Különösen az anyag taka­rékosság terén értek el szép eredményeket az Autójavító Vállalat dolgozói. így Zaho- recz Sándor és Stadler Vilmos a selejtnyersanyag felhaszná­lása által jelentős megtakarí­tást ért el. Mayer Ottó petőfibányai esztergályos panaszos levéllel fordult szerkesztőségünkhöz. Arról ír, hogy az üzemben nem segítik elő munkáját és Dienes Józseffel való páros­versenyét. Üzemükben a ver­senyszervezést és annak érté­kelését teljesen elhanyagolták, ügy érzi, hogy munkáját va­laki gátolja, nem teremtik meg számára a szükséges munka- feltételeket. A vállalat veze­tőségétől több támogatást kel­lene kapnia Mayer Ottónak. Az átányi brigádszállásra Indulnak a hevesi ÁMG traktorosai. Hegedűs István brigádvezető Sebők Sámuel traktorislától búcsúzik. Gál László S holdas dolgozó paraszt borsó alá szánt. Vasárnap is vetettek a gyöngyöshalásziak A gyöng-yöshaíászi dolgozó parasztok arra kérték a helyi pártszervezetet, hogy tartsa nyitva vasárnap délután helyisé­gét — itt akarnak rendszeresen megismerkedni a párt- és a kormány határozataival, rendeletéivel. Nem véletlen, hogy a halásziak ilyen nagy figyelemmel kisérik a megjelent rendese­teket — a tavaszi munka eddigi eredményeivel is bebizonyítot­ták, már mindent elkövetnek a december I9-i határozat végre­hajtásáért. Az elmúlt vasárnap pé'dáuf, kihasználva a jó időt. ös-szesen hét hold árpát vetettek el. Varga Vilmos és Berecz Lajos dol­gozó parasztok egy-egy hold árpát vetettek el. Megnőtt a dolgozó parasztok érdeklődése a vetőmagcsere iránt Kormányzatunk újabb kedvez­ménnyel sietett dolgozó paraszt­ságunk megsegítésére. Minőségi, tavasziárpa-vetömagot eddig csak cserébe kaphattak dol­gozó parasztijaink, most a leg­újabb rendelkezés értelmében csak az új termésből kelj visz- szafizetni a vetőmag ellenérté­két. Ez különösen nagy- jelentő­ségű azoknak a dolgozó pa­rasztoknak, akik árpavetőmag­gal nem rendelkeznek, mert így minőségi vetőmaghoz jutnak, s az új termésből könnyen visz- s.za tudják adni a kölcsönt. Ezt a kedvezményt még nem ismerj eléggé dolgozó paraszt­ságunk. Éppen ezéní községi ta­nácsaink és a Terményforgalmi Vállalat dolgozói minden kés­lekedés nélkül kezdjenek hozzá az új rendelet ismertetéséhez, hogy minél több tavasziárpa kerüljön idejében a földbe. Az utóbbi napokban megnőtt az érdeklődés a minőségi vető­magok iránt. Füzesabonyban 127, Adácson 138, Heréden 156 mázsa minőségi vetőmagot cse­réltek ki a község dolgozó pa­rasztjai. Példájukat követhetik Maklártálya, Poroszló és Tisza- nána dolgozó parasztjai, akik igen kevés gondot fordítanak arra, hogy szokvány minőségű vetőmagjukat fajtiszta vető­magra becseréljék. Ezekben a községekben meg kel! magya­rázni a dolgozó parasztoknak, hogy a minőségi vetőmag na­gyobb termést jelent, s nagyobb jövedelmet biztosít.

Next

/
Oldalképek
Tartalom