Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-07 / 10. szám

N £PÜ jS AO

mar /.

M icu /v\cz.üvjaZDaSAGI GÉPJAVÍTÁS FONTOSSÁGÁRÓL

Az oszibuza vetesek helyzete

Még mindig keményen tártja magát e februári hideg. A kopasz fák gallyait fehér csipkeruhával vonja be a zúzmara, a járókelő talpa alatt ropog a csonttá fagyott hó. Metsző téli szél nyargal végig a háborította mezők és szántóföldek fölött és kavarogva hordja a havat. A hó alatt az elvetett magvak, apró zü.delő vetések aiusszák téii álmukat, várnak a tavaszra.

A növények alusznak, de nem így az emberét A szorgos munkáskezek lázas tevékenységgel dolgoznak a téli időszak alatt is megyénk gépállomásai, nnk, állami gazdaságainak és eg\éb gépjavító vállalatainak rr. eiyeiben. Készülnek a tavi- zra. A széjjelszedett motorok, szf.dobált alkatrészek elárulják, a téli nagy-gépjavitások a'k.*\ mezőgazdasági munka: folyamatosságában beállott tél szünet kiválóan alkalmas aira. hogy gépállomásaink kijavítsanak minden gépet és a tavaszi munkák beálltával teljes üZi-mben működhessenek. Me. zog« -.daságunkban egyre nagyot ) tért hódít a gépekkel vég/.itt munka, amely a kor- ozerü technika alkalmazását a nagyobb terméshozamot és a L -ív >t alat jelenti imánkra. Ezért lontos a téli gép javítási munkák sikeres el. végzése i működő gépek nélkül n< r.- ■ t rende . munkát vé.

gezni az 1954-es gazdasági év

sikere nagy mértekben függ gépeink jó üzemeltetésétől, alkalmazásától és kihasználásától.

A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló Központi Vezetőségi határozat nagy jelentőséget tulajdonít a gépjavítási munkáknak, mint a termelés fellendítésének egyik előfeltételének. Éppen ezért az elmúlt évhez viszo. nyitva több segítséget, támogatásit nyujianak üzemeink és állami szerveink a mezőgazdasági gépjavításokkal foglalkozó gépállomásoknak és vállalatoknak.

A megyei mezőgazdasági gépjavító vállalat például az el. múlt télen anyaghiánnyal küzdött. A megrendelt alkatrészeket nem kapták meg időben és így a vállalt javításokat nem tudták rendesen elkészíteni. Ebből természetesen sok hátrány származott az 1953-as év folyamán. Az idén már kevesebb az ilyen hiányosság, bár a gépjavító vállalat munkásainak munka, körülményei még mindig nem kielégítöek. De az eddigi munkájuk nyomaim minden remény megvan arra, hogy sikeresen teljesítik gép javítási tervüket.

Eredményesen folynak a javítások gépállomásainkon. Ezt a tényt tükrözi, hagy megyénk a tél folyamán országos viszony, latiban mindig az elsők között járt ezen- a téren. Legjobb munkát a boconádi gépállomás végzi, javítási tervét már 99.1 százalékra teljesítette. Kijavított 25 tárcsát, 21 ekét, 15 vetőgépet, és 24 cséplőgépet. Jól dolgozik a hevesi gépállomás is, amely már elérte a 81.5 százalékot. Az utolsók között kullog a füzesabonyi gépállomás 56.2 és az atkán 49 százalékkal.

Kincs idő a késlekedésre, a pihenésre. A javítási munkák befejezésének határideje február 25. Február végén, március elején erőgépeink már teljes ütemben megkezdik a tavaszi munkálatokat. A szántóföldek várnak a jó traktorokra, ekékre, vetőgépekre.

Nagy segítséget nyújt minden gépállomásnak az a mozgalom, amely az utóbbi időben országszer'.e megindult. A munkás-paraszt szövetség egyik szép megnyilvánulása, hogy nagyipari üzemeink vállalták egy.egy gépállomás patronálá- sát. így a lőrinci gépállomást a Mátravidéki Erőmű, az atkárit a Gyöngyösi Váltó- és Kitérő- gyár, a boconádit a Selypi Cukorgyár, a hortit a Hatvani Cukorgyár. az egerfarmosit pedig az Etelmiszeiprari Gépgyár patronálja. Ezek a vállalatok gyakorlati támogatásukkal, szakmai tanácsukkal, alkatrészek gyártá. sával segítik elő gépállomásaink munkáját.

Az eddigi hibákból okulva teljes erővel végezzék a gépállomások do!gozó: a javításokat és igyekezzenek behozni a még

esetleges lemaradást. Gondoskodjanak a jó alkatrészellátásról, a munka észszerű megszervezésével osszák be munkaidejüket, ha kell, dolgozzanak nyújtott műszakban. A vezetőszervek állandóan értékeljék ezt a, munkát és adjanak meg minden támogatást, biztosítsák a jó munkakörülményeket a siker érdekében. Nagy munka vár most a főgépészekre is. A főgépészek minden nap szabják meg az aznapi javítási fe!adatokat, állandóan ellenőrizzék annak zavartalanságát, ahol ibell, ott segítsenek, naponként értékeljék a végzett munkát és adjanak róla jelentést. Leikiismereies munkát várunk a dolgozóktól és a minőségi ellenőröktől is. Elsősorban rajtuk múlik, hogy a gépek tökéletesen ki vannak-e javítva. A minőségi ellenőrök becsületbeli kötelessége, hogy csak tökéletesen kijavított gépeket vegyenek át. Az állami gazdaságok igazgatósága adjon állandó támogatást, segítse a lemaradot- takat, következetesen ellenőrizze a javítási munkákat.

A napok mindig hosszabbodnak, az idő sürget, hisz nemsokára elérkezik február 25-e és a jói kijavított gépeket várja a mezőgazdaság. A gépállomások a patronáló üzemekkel karöltve induljanak rohamra a nagy téli gépjavítási munkálatok sikeres befejezéséért.

Császár István

KÉPES HÍRADÓ

derr vetítőgépet kapott az Egri Dózsa Filmszínház.

'goto asszonyok a kongresszusi versenyben.

Fajtiszta naposcsibék

Az állattenyésztés fejlesztése és ezzel dolgozó népünk élet- színvonalának emelése érdekében kormányzatunk az ország különböző vidékén baromfikeltető központokat, illetve állomásokat létesített. A baromfikeltető állomások a késő őszi hónapok kivételével egész éven át üzemben vannak és ellátják a tenyésztőket napos csibével, — mindig a piaci áron alul.

Az állomásokon, ellenőrzött baromfitelepek és míntaközsé- gek vérvizsgált, tyúktiíusz (fehér hasmenés) mentes állomány által termelt tojásokat keltetnek, A keltetőállomás ezeknek a telepeknek és minta - községeknek a tojásokért, a piaci árak figyelembevételével 40—50 százalékos felárat fizet.

Igen fontos, hogy egyforma- színű állatokat tartsunk és olyan időben állításuk elő az árut. amikor legnagyobb a kereslet. A keltetőáüomástó] olcsón, egy- formaszínü, korai csirkéket tudunk vásárolni, korán felnevelhetjük és tavasszal jó áron értékesíthetjük.

Megyénkben Gyöngyösön létesül keltetőállomás, mely február 10-én kezdi meg működését. március első felében pedig már napos csibét ad a dolgozóknak. Napos csibét bárki igényelhet. A gyöngyösi kettető- áilomás azonnal felveszi az előjegyzéseket. A napos csibe ára előreláthatólag három forint lesz darabontunk A keltetőálío- más címe: Baromfikeltető Állomás, Gyöngyös.

A napos csibéknek a kikeléstől számított 24—36 óráig nem

kell enni adni, elég eleséget hoznak ők szikzacskójukban a tojás sárgájából. Vigyázzunk, mert a korai etetésnél emésztési zavarok állhatnak elő.

A csibék érkezése előtt háromnégy nappal meg kell kezdeni a fűtést a nevelőházban. Az érkező napos csibéknek 30—35 fok melegre van szüksége. A hőfokot két-három nap múlva fokozatosan csökkenteni kell.

Kormányzatunk adta lehetőségek. a napos csibe jutányos áron való beszerzésével elsősorban a baromfitenyésztéssel foglalkozó termelőszövetkezeteket segítik. A keltető állomásról egyszínű, egyöntetű, lehetőleg magyar, nemesített, kendermagos fajtiszta napos csibéket kérjenek, hogy még ebben az évben megkezdhessék a baromfiak törzskönyvezését, illetve ellenőrzésbe vételét. Termelő- szövetkezeteink már most tartalékolják a napos csibék felneveléséhez szükséges takarmánymennyiséget.

Dolgozó parasztságunk is hozasson minél több napos csibét. Megbízható, egészséges állományt kapnak helyes neveléssel, takarmányozással, jó százalékban felnevelhetik és tífusz- mentes lesz baromfiállományuk.

VARGA LÁSZLÓ főállattenyésztő

A magyar éghajlat szélsőséges, de vannak évek, amikor az időjárás szeszélyei minden képzeletet felülmúlnak. A Meteorológiai Intézet megfigyelései azt mutatják, hogy 1952. év őszén az ország legnagyobb részén annyi csapadék hullott, amire évtizedek óta nem volt példa. A Kom- polti Állomás adatai szerint október, november és december hónapban kereken 393 mm eső esett, 1953 ugyanezen időszakában ugyancsak Kompol- ton 46.2 mm csapadékot mértünk. Az 1953-as év őszén a Meteorológiai Intézet kimutatásai szerint, az ország nagy területén olyan szárazság uralkodott, amilyen ugyancsak évtizedek óta nem fordult elő. 1952 őszén az őszibúzavetése- ket a túl sok csapadék veszélyeztette, 1953. év ugyanezen periódusában a rendkívüli szárazság sanyargatta a búzát.

A rendkívül nagy szárazság miatt a — havazás előtt — a megye igen nagy területein alig lehetett látni zöldelő vetést. Jogos tehát az aggodalom, hogy a decemberi hótalan, kemény fagyok, a szárazságtól amúgyis elgyengített vetésekben kárt okoznak. A megye egész területét borító hóréteg jelenleg enyhíti a helyzetet, mert a hó megvédi a zsenge vetéseket, vagy a kelő vetőmagot a fagykártól és ugyanakkor biztosítja a tavaszi fejlődéshez nélkülözhetetlen nedvességet is. A megye területén általában 25—35 cm-es hómennyiség hullott le, ami körülbelül ugyanannyi mm csapadéknak felel meg. Ha ez a hóréteg elolvad és a talajba szivárog, akkor az őszi vízhiány következtében elgyengült búzavetések megerősödésének feltételei biztosítva lesznek.

Az utóbbi hetekben országos méretben indult meg az őszi vetések állapotának pontos vizsgálata. Ez rendkívül fontos és hasznos intézkedés, mert a vizsgálatoknál még idejében megállapítható a hiányok mértéke és megtehetők a szükséges intézkedések.

A Kompolti Kíscrleti Gaz- é* daságban számos vizsgálatot végeztünk, miközben megállapítottuk, hogy az őszibúza növények, állapotuk szerint, három csoportba sorolhatók. Vannak már kikelt növények, vannak csírában lévő magvak és találhatók még ki nem csírázott magok is. A kikelt őszibűza növények általában gyengék ugyan, de életképesek. A csírázásban lévő, de még ki nem kelt magvak ugyancsak életképese!« és kárt még kevésbbé szenvedtek, miután a hótalan fagyok idején a talaj védelme alatt voltak. A ki nem kelt magvakkal végeztünk csírázási próbákat, melyeknek eredménye attól függött, hogy a korai vagy késő vetésről volt-e szó. A késő vetésekben lévő, még ki nem csírázott magvak általában csíraképesek és hóolvadás után rövidesen ki fognak kelni. A korai vetésekben található ki nem csírázott magvak többnyire már elromlottak és kicsírázásukra számítani alig 1 lehet.

kiegfigyeléseink szerint, a '’'korai vetésekben, 3 vetőmag túlnyomó része vagy kikelt, vagy csírában van és csak 10—20 százalékban található még ki nem csírázott mag, amely azonban mar valószínűleg nem is fog csírázni. A későbbi vetésekben, a szárazság miatt, sok a még ki nem csírázott mag, ezek azonban tavasszal valószínűleg csírázni fognak. Tapasztalataink szerint tehát nagyobb kiritkulás azokban a vetésekben lesz, amelyeket korán vetettek el. mert a szárazság miatt ki nem csírázott magvak már 3—4 hónapja fekszenek a talajban. Valószínűleg kisebb lesz a kiesés a késői vetéseknél, annak ellenére, hogy ezek nagy része még nem kelt ki. Itt a mag még nem romlott el és csak azért nem csírázott, illetve nem kelt ki, mert a novemberi alacsony hőmérséklet miatt a fejlődés megállt. Rendkívül nagy jelentősége lenne annak, ha a termesztők széles tömegei végeznének vizsgálatokat a vetéseken. A módszer egyszerű; Készítünk egy 50x50 cm-es léckeretet és ennek segítségével a tábla négy különböző helyén megvizsgáljuk, hogy a léckeret által körülzárt negyednégyzetméteres területen hány élő növény van, hány csírázó mag és hány ki nem csírázott magot lehet kikotorni. •

Ha a négy vizsgálat eredményét összeadjuk, akkor meglehetősen pontosan megtudjuk, hogy a vetés egy négyzet- méternyi területén átlagosan hány kikelt növény van, menynyi az életképes csírázó mag és mennyi a ki nem csírázott mag. Normális vetés esetén négyzetméterenként kb. 500— 520 mag fekszik. Még kedvező kelésű vetés esetén is, tavasz-« ra ennek körülbelül csak 80 százaléka életképes növény, tehát 400—420 életképes növény képezi az ideális állapotot. Ezeüből az adatokból már mindenki kiszámíthatja a vetés állapotát.

Agyengébb vetéseken azon- nal segíteni kell. A segítségnek legegyszerűbb módja, ha a hóval borított búzavetésre apróra érett istállótrágyát vagy komposztot hordanak. A 20 25 mázsás jó istállótrágya adag körülbelül 50 kiló pétisó fejtrágyának a hatását éri el. Akinek nincs ilyen istállótrá- gyája, az feltétlenül gondoskodjon idejében pétisóról és azt fejtrágyaként szórja ki a! vetésre. Holdanként 40—50 kilogramm pétisó már igen komoly eredményt hoz, főleg akkor, ha azt még a teljes kitavaszodás előtt, fagyos talajra szórjuk, amikor a hó utolsó foltjai eltűnnek a tábláról; Egyébként meg kell várni a tavaszi felszikkadást, amikor csak az eső után kezd hatni majd a műtrágya.

az 1954. évi őszibúza ter- ^ més érdekében jó lenne tehát, ha a gazdák már most meggyőződnének a vetések állapotáról, és felültrágyázással vagy fejtrágyázással ellensúlyoznák az őszi szárazság kedvezőtlen hatását.

Lelley János,

az agrártudományok kandidátusa

íezaíj’o W onferenciá i « a * az ország n> nilc.t rétegéhez.

dolgozó páll, "rvosnők és tízezreihez szólt o.htv.isu.k meghalá- 'WDSZ-mun- ..!>! feladatait is. - n k ikx böző réte- i, politikai és kul- malának megfeie- i'rtemi kormányunk határozatait.

•t a:. M'IDSZ vá- . 1 /ré s különböj-.fl! hozunk létre, tu. zajához már g tünk. Anya- és nní, kulturális,

' ./»gvé,leírni etb. évei oldjuk meg problémáit. Ezek- . \ líiik a miniéi' -s hasznos, ;.. szülésén vál- « n asszony kin'kaja van .iszonynak,

> a- és gyárban. Bő unes meg- á Ha l ja pél- it;a a térit az asszoVonjuk be az asszonyok széles rétegeit az MNDSZ munkájába

nyokat, akik nemrég szültek. Mint ahogy ezt Dózsa Károly- né, VI-os körzet anya- és gyermekvédelmi bizottság vezetője teszi. A bizottság tagjaival meglátogatja Csépány Jenőnél, aki most jött ki a szülőotthonból. Felvilágosítják, hogy a kormány milyen jogokat és juttatásokat nyújt számára. Megkérdezik, mi a problémája, hogyan bántak vele a kórházban. Ha hiányosságot tapasztalnak, jelentik, intézkednek. Nem nyugszanak addig, amíg a kismama nem kapja meg, arai a törvény szerint neki jár.

Egy másik asszony elvállalja, hogy meglátogatja a területén a bölcsődét. Megnézi, milyen körülmények között élnek ott a gyermekek, van-e játékuk, fölszerelésük, tiszta, csinos-e második otthonuk, hiszen vannak még hiányosságok ezen a területen is. Mindenki álérzi, miyen öröm lesz, ha az asszony munkáijárnak eredmén yekép pen bölcsődénkben jobban gondoskodnak majd a gyermekekről. Rákóczi Kálrolyné, aki rendszeresen látogatja a cifratéri óvodát, az óvónőnek 6egít megszervezni a munkadélutánokat, ahol a szülőkkel közösen készítik ei a játékokat és segítenek az óvoda szépítésében. Lehet-e megtisztelőbb feladatot elképzelni az édesanyák számára, mint azt, hogy tevékenységükkel, gyermekeik életének szépítését, jövőjük építését segítik elő.

kereskedelmi ellenőrző bizottság munkája közvetlenül érint minden asszonyt, hiszen saját bőrünkön érezzük legjobban, hogy mennyi ha :t, bosszúságot jelent számunkra, ha a kereskedelmi szervek rosszul dolgoznak. Ha segítünk kijavítani a kereskedelemben mutatkozó hiányosságokat, ha fölhívjuk a boltvezető figyelmét, mikor hibát követ el, akkor az asszonyok bizalommal jönnek hozzánk. Török Jámosné, a mak- láriúti népbolt vezetőjét figyelmeztette, hogy ne tegye el a pult alá a rizsát, nem mérjenek 2—3 dekagramm zsírral kevesebbet a dolgozóknak, vagy az egyik asszony kenyerét visszavitte a kenyérboltba, mert 10 dekagrammal kevesebb volt. Legfontosabb feladatának tartja, hogy az. asszonyok jogos panaszát eljuttassa a boltvezetőhöz.

Természetesen nem lehet minden hibát máról holnapra kijavítani, de mined több asszony vállal részt a munkából, annál eredményesebb lesz a munika. Törődni kell azzal is, tiszta legyen az élelmiszer, hogy ízletes ételek és sütemények kerüljenek az asztalra. Ezért a Vendéglátó Vállalatnál tisztasági és udvariassági bizottságot hoztunk létre. A bizottság feladata törődni azzal, hogy az élelmiszerekhez ne nyúljanak piszkos kézzel, hogy egyes kiszolgálók ne gorombán, fölényesen beszéljenek az asszonyokkal és ne a pult aló! szolgálják ki az ismerősöket és jóbarátokat.

kulturális bizottság tagjai érdeklődjék rrieg az asszonyoktól. miről szeretnének előadást hallani, szervezzenek gyermek- nevelési, háztartási, kozmetikai előadásokat, népszerűsítsék az MNDSZ olvasó- és asszonyköreit. Az I-as körzet kulturális bizottság tagjai Mácsav Istvánná, Éliás Jánosné, Hudás Imréné 20 helyen szervezték meg az MNDSZ olvasóköreit, aho] a különböző szépirodalmi könyvek mellett az utóbbi két hét folyamán a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló Központi Vezetőség határozatával és az új begyűjtési rendelet ismertetésé- vel foglalkoztáik.

Az egészségügyi bizottság szervezzen nőket érintő egészségügyi előadásokat. A bizottság tagjai közé vonja, be az orvosaink feleségeit, védőnőket, akik szaktudásukkal is segítenek. Ellenőrizzék az orvosi rendelőket, terhes tanácsadókát, szülőotthonokat. Neveljék az asszonyokat arra, hogy vegyék igénybe az orvosi vizsgálatot. Törődjenek a város tisztaságával és yirágosításávad. Tartsanak kapcsolatot a tanács egészségügyi osztályával és tárják fel azokat a- tennivalókat, amelyeket tapasztalnak a nők körében. Segítsenek ezek végrehajtásaiban. Az I-es körzet egészségügyi bizottságába jelentkezett dr. Halmos Bé'.áné, dr. Körfi Lórándné, hogy ebből a munkából ők is kivegyék a részüket.

Az MNDSZ-szervezetben a lázuk meg az asszonyoknak, hogy ezekben a bizottságokban dolgozni nem jelent olyan megterhelést, ami elvonja őket a házimunkától, a gyermekneveléstől.

Ak; kisgyermekét a bölcsödébe viszi, az óit tapasztalt hiányos- Ságokat elmondja', az az4'0’" MNDSZ-ben már társadalmi v" munkát végez.

Kereskedelmi ellenőrző bizottságban its részt tud venni minden háziasszony, aki vásárolni megy az üzletbe, ott felfigyel a problémákra és segít azok megoldásában.

Ahogy alakulnak és dolgozni kezdenek bizottságaink, úgy nő • é§. szélesedik az MNDSZ ható- , köre a város asszonyai körében is. Pártunk és kormányunk új pol itikáj átrak végrehajtásához

új munkastílusra, új lendületre van szükség. Az MNDSZ úgy töltheti be igazán feladatait, ha bátran hozzálát az új módszerek alkalmazásához.

Hívunk és várunk minden dolgozó asszonyt, édesanyát, segítsenek a munkánkban, hogy minél eredményesebben tudjunk mozgósítani az ország építésére, a béke védelmére.

Csikós I tvánné MNDSZ városi titkári