Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-21 / 14. szám

1954 FF B P UAP 21. NÉPÚJSÁG 5 A hevesmegyei KTSZ-ek versenye Megyénk területén működő KTSZ-ek dolgozói. látva azo­kat az óriási fejlődéseket, melyeket pártunk vezetésével értek el. a III. pártkongresszus tiszteletére jó munkáiukon ke­resztül a helyi szükségletek fokozottabb kielégítéséért har­colnak. A gyöngyösi gépjavító KTSZ dolgozói vállalják, hogy a detki gépállomás munkálatait idő előtt befejezik, vállalják, hogy a gépállomások és tan­gazdaságok gépeit, motorjait soronkívül javítják és inspek­ciót állítanak fel, hogy éjjel és munkaszüneti napokon is se­gítséget nyújtsanak. A kömlői vegyes KTSZ a mezőgazdasági dolgozók részé­re mezőgazdasági gépeket ál­lít elő hulladékanyagból. A pétervásári vegyes KTSZ dolgozói ugyancsak a mező- gazdasági gépek soronkívüli megjavítására tettek felaján­lásokat. Klamanik József részlegvezető a mezőgazdasági gépek javításánál a kifogásta­lan minőségi munkára tett fel­ajánlást. Az egefcsehi vegyes KTSZ famegmunkáló részlege ter.ven felül 500 darab szerszámnyél elkészítésére tett felajánlást. A többi KTSZ-eink is „arccal a mezőgazdaság felé“ jelszó alatt komoly felajánlásokat tettek. A munka minőségének meg­javítására, az anyagtakarékos­ságra és az energiatakarékos­ságára tettek felajánlást a gyöngyösi fodrász- és fényké­pészszövetkezet dolgozói. Az egri fényképész- és fog­technikusszövetkezet felaján­lást tett a gépek karbantartá­sára, valamint az energiafo­gyasztás csökkentésére. Az egri asztalos KTSZ dol­gozói az anyagtakarékosságra, a minőségi munka elvégzésé­re, a lakosság helyi szükségle­teinek fokozottabb ellátására tettek felajánlást. Magyar Sán­dor szakmunkás vállalta, hogy a jelenleg folyamatban lévő újítását és munkamódszerét bevezeti és átadja más szö­vetkezetek dolgozóinak is. Megyénk területén működő szövetkezetek közül igen sokan vannak párosversenyben, il­letve egész évre szóló verseny­szerződést kötöttek egymással. A hevesi építő és javító KTSZ a füzesabonyi vegyes KTSZ-szel, az egri fodrászszö­vetkezet a gyöngyösi fodrász- szövetkezettel, a hatvani ci- pészszöve.tkezet a gyöngyösi ’ cipészszövetkezette] és az eger- csehi vegyes szövetkezet a'ver- peléti vegyesszövetkezettel áll párosversenyben. Szabó Sándor KISZÖV-elnök Terven felül károm millió kilowatt energiát ad a Mátra vidéki Erőmű Három erőművünk; a mát­rai, bánhidai és a szegedi már tavaly is párosversenyben áll­tak egymással. A múlt évben az egészévi eredmények alap­ján a Mátrai Erőmű szerezte meg az első helyet, mert a 24.000 tonna szén megtakarí­tása mellett — amely 800 csa­lád évi tüzelőjét fedezi — ter­véhez viszonyítva a legtöbb áramot szolgáltatta. A hármasversenyt felújítot­ták a III. pártkongresszus tisz­teletére indult verseny szaka­szában is. A versenypontok kö­zött szerepel a széntakarékos­ság, a karbantartások pontos elvégzése, a folyamatom és biz­tos üzemeltetés, a balesetek csökkentése. A kongresszusi verseny ered­ményeit február 16-án értékel­ték először. Itt azonban kide­rült, hogy a Mátravidéki Erő­mű, amely a múlt évben a hármasverseny győztese volt, most az utolsó helyre került. A Mátravidéki Erőmű dol­gozói elhatározták, hogy nem hagyják magukat. Mindent el­követnek annak érdekében, hogy a versenyszerződésben előírt követelményeket teljesít­sék és a pártkongresszus tisz­teletére a vállalt szénmegtaka­rítás mellett még hárommillió kilowatt energiát termelnek tervükön felül, Ezt úgy érik el, hogy a rostélyos kazánok ha­tásfokát az elmúlt félévi átlag­hoz viszonyítva, 1 százalékkal növelik és arra törekszenek, hogy a kazánokban minél tö­kéletesebben elégjen a szén. A Mátravidéki. Erőmű dolgo- zói azt is elhatározták, hogy a pártkongresszusig újításokkal 300.000 forintot takarítanak meg. Itt már értek el ered­ményeket, mivel február 17-ig különböző újításokkal 172.000 forintot takarítottak meg. d/rtlÁM* A gyöngyösi járási tanács jófajta bürokrata módra, előregyártott blan­kettákat küld a dolgozó parasztok nyakára, amelyben minden rubrika Rész, csak be kell Írni az adatokat: ki mennyi csirkét, kacsát akar nevelni egyéni hároméves tervében De mi történik akkor, ha a dolgozó paraszt szeme messzebb lát, mint a blanketta rubrikája, vagy éppen a járási tanács? A detki Szabadság tsz jószággondozója: Hukk . . . csak merje valaki mon dani, hogy én be vagyok rúgva ... Peirasaii torrvk nyomán Három év alatt húszezer forinttal több jövedelem Éjszaka még fagy, de a nap­pali olvadás már a közelgő ta­vaszt hirdeti. Az időjáráson túl azonban sokkal hitelesebb hír­nök bizonyítja, hogy az idei tél „az utolsókat rúgja”, hogy ta­lán csak rövid hetek kérdése s beköszönt az 1954-es év nagy feladatokkal terhes tavasza. És ez nem más mint a dolgozó pa­rasztok tervezgetése, amely nem akármilyen tervezgetés. nem lég­várak épUgetése, hanem a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű, egyéni tervei. Korán beköszöntött a tavasz Barna László hevesi öt és fél­holdas egvéniiegljazdálkodó pa­raszt házatáján is. Legalább is papíron, mert szénen papírra vetve, gondosan káfundálva, el­készült a Barna-család három­éves terve, az öt és fél hold. va­lamint az állatállomány hozama emelésére. Nézzük meg ezt a tervet, sokat elárul; elárulja egyrészt Barna László mélv szakértelmét, másrészt ugyan­ilyen bizalmát jövőnk, pártunk és kormányunk határozatai iránt. 1954-ben következőképpen ala­kul vetésterve: 1600 ül rozs 3200 öl t'sztabűza 800 öl cukorrépa 400 öl cukorborsó 1200 öl kukorica és burgonya 800 öl paradicsom 1200 öl szőlő Úgy készült el a vetésterv, hogy a kenyérgabona minden­kor a kapások után keriiljön, mert ígv az ősszel trágyázott és szántott földön egy-két mázsá­val nagvobb a termés — külö­nösen ha elvégzi a fej trágyázást is. A terv szerint a tavalyi 11 mázsával szemben az idén 11 és fél, jövőre 12, 1956- ban pedig már 12.5—13 mázsa gabonát takarít le egy holdról. " Cukorrépatermelés terén há­rom év alatt 210 mázsa holdan- kinti átlag elérése a cél. Az el­múlt évben a 800 négyszögölön annak ellenére, hogy a víz miatt egy negyede kipusztult, mégis 75 mázsás termést ért el. Most ugyanilyen területen 90 mázsa, 1955—56-ban pedig 100—105 má­zsa cukoriépát akar ter meint. A magas terméshez már most gon­doskodik megfelelő mennyiségű pétisóról, melyet vetés előtt szór el. s utána boronália, simitózza a földet. A növényápolás idején nem sajnálja maid a kapát sem a cukorrépától, mert ezzel is a terméshozamot emeli. A tervé­ben szereplő 800 öl paradicsom 100—110 mázsát, 1955—56-ra pedig 120—130 mázsát ad a jó munka következtében. . Az állatállomány abraktakar- mányeKátására 6—800 öl kuko­rica kerül a földbe, melynek már ebben az esztendőben meg kell adni a 20—21 mázsát, a három­éves terv végére pedig 23 má­zsát. F,zért a 80 centiméterre ül­tetett kukoricát kelés után azon­nal lókapázza, utána kapálja és egyeli, hisz a korán egyelt ku­korica jobban feilődik. erősebb lesz. Saját tapasztalataiból győ­ződött meg. hogy a nótbeporzott kukorica csövei telt ebbek és vé­gig szemesek. Éppen ezért a pót­beporzás is szerepel a tervében. Emellett, mint a legfontosabb agrotechnikai módszerre, külön gondot fordít arra, hogy a kukorica műiden második évben trágyázott főidbe ke­rüljön. A hároméves tervben 400 öl cukorborsó vetése is szerepel. Ez három okból is fontos: egy­részt azért, mert korán lehet be­lőle pénzelni, másrészt azért, mert a borsó leszedése után rö­vid tenyészidejű kukoricát lehet ültetni a helyére, és ha hosszú az ősz. könnyen meglesz a 12— 13 mázsa kukorica. Ennyivel pe­dig két sertést lehet meghízlalni. s mivel a sertéseket maga ne­veli. 6—8 ezer forinttal gyarapo­dik jövedelme. Akkor se történik különösebb baj, ha rövid az ősz. s nem tud beérni a kukorica, mert besilózva is nagyszerű ta­karmányt ad a jószágoknak. Harmadsorban azért is fontos a borsóvetés, mert nem éli ki a földet, hanem ellenkezőleg, pi­henteti azt. Szőlőjét minden harmadik év­ben megtrágvázza, s pótolja a hiányokat. Gondos munkával biztosítja, hogy a tavalyi 14 hektó helyett, ha különösebb baj nem éri a ■ zőlőt, az idén meg legyen a 35 hektó. Ebből, látva a termelési szerződések előnyét, a tavalyi 9 hektó he­lyett, az idén 10—12 hektóra szerződik. Az állattenyésztés fejlesztésé-' re is komoly tervei vannak, pe­dig most sem kell szégyenkeznie a faluban, akad „egv-két” jó­szág az istállóban, ólban egy­aránt. A kétéves üsző. a két he­réit ló. a két hízón akvnló. meg az anyakoca, valamint a 18 tyúk nemcsak sok gondot ad. de sok segítséget is. Most terve szerint az üsző három év alatt két borjút adhat, melyért a párt és a kormánv határozata alap­ián 1200 forint adókedvezmény­ben részesül. Nem is beszélve arról, hogv az elléstöl számított egy évig mentesül a tejbeadás- tól. s csak ez 17Ó0—1800 forint többlet jövedelmet jelent. Arról sem szabad megfeledkez-i ni. hogv a második, s minden to­vábbi tehén után nincs beadási kó‘e'ezetiíég, tehát érdemes ilyen terveket készíteni. A jó gazda mindent figyelem­be vesz a tervezésnél — ilyen ember Barna László is. Már ja­nuár első felében kiszámította, hogy földterülete után 47.30 kiló a sertésbeadás kötelezettsége. Élve a rendelet adta lehetősé­gekkel, magához hasonló ió gazdákat keresett társnak s meg­állapodtak, hogv 150 kilogram­mos hízót hizlalnak beadásra. Ezenkívül még két sertést hizlal saját szükségletére, de le- fiaztatja, hogy már a jövő évre is biztosítsa a hízónak valót. Nem ördöngösség ez sem. csak jó kondícióban kell tartani a jó­szágot, korábban kell elválasz­tani a malacokat, utána a hízó- nakvalót darára fogni, s decem­ber végére már 200 kilós is le­het az, különösen, ha az vorkh- siri. minthogy ilven fajtát szo­kott Barna László hizlalni. További terve, hogv a két he- réltet két fiatal kancára cseréli ki. s ígv ha nem is1 évente, de kétévenkint egv-egv csikónak lenni kell — a lóadó terén is kedvezményben részesül tehát. Hozzászámíthatjuk még ehhez a csikók értékét: öt csikó három év alatt, ez 10—14 ezer forint jövedel­met hoz. A tervezésből nem marad ki Barna László felesége sem. aki a szárnyasokat akarja szaporí­tani. A jelenlegi 18 tvúk is meg­adja a heti három, három és fél kiló tojást, futja ebből a beadás, a háztartási szükséglet, sőt még eladni is tud belőle. A terv sze­rint 150-re szanorítják az állo­mányt ezenkívül vesznek kacsát, libát is. s itrv a hízottbaromfi- beadást is könnyű teljesíteni. Nem világraszóló tervek ezek. mégis három év alatt 15—20 ezer forinttal lehet emelni ezzel a módszerre! a gazdaság jöve­delmezőségét. Barra László ió fzazda, rém férhet hozzá semmi kétség, hogv terveit valóra is váltfa. ........................ ■ A z élelmiszeripari dolgozók feladatai P ártunk Központi Vezető­ségének júniusi és októ­beri határozata megszabta az ipar előtt álló feladatokat. Cé­lul tűzte ki, hogy az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben kell fejleszteni az élelmiszeripar termelését. Ez az eddiginél sokkal nagyobb kötelességeket ró az élelmiszeripari dolgozók­ra, az élelmiszeripar üzemi bizottságaira. Azt a feladatot rója ránk, hogy gondoskod­junk a lakosság bőséges, ízle­tes, jóminőségű és nagy táp­értékű élelmiszerekkel való el­látásáról. Ha mindezeket végre akarjuk hajtani, akkor látnunk kell azt, hogy az élelmiszeripar fejlődése nem oldható meg a mezőgazdaság fejlesztése és többtermelése nélkül. Ezért kö­telességünk, hogy az eddigi­nél sokkal szorosabb kapcsola­tot teremtsünk a mezőgazda­sággal, amely az élelmiszeripar alapanyagát szolgáltatja. Ezt célozza többek között az a he­lyes kezdeményezés, amely megyénkben a hatvani és a Selypi Cukorgyárnál is meg­mutatkozik. Mindkét üzem be­kapcsolódott a gépállomások patronálásának mozgalmába. Tisztán kell látnunk, hogy fej­lődésünk csak a népgazdaság általános fejlődésével együtt történhet meg. Ehhez szüksé­ges, hogy saját erőink helyes megszervezésével gyorsítsuk a termelés ütemét. Az élelmiszeripar 1954-es ter­ve az adott lehetőségek figye­lembevételével készült. A múlt év jó termése és nyersanyag- bázisunk fejlődése lehetővé tet­te, hogy iparunkban 1954. első negyedévében 15.4 százalékkal emeljük a termelést 1953. első negyedéhez viszonyítva. Jelen­tős a növekedés számos gyárt­mányunk termelésénél, például nyershústermelésünk 18,8, a kolbászfélék gyártása 27,8, a tojástermelés 39,7, a száraz- tészta 19,7. a zsírszalonna ter­melés pedig 27,8 százalékkal lesz magasabb, mint 1953. ne­gyedik negyedévében. A mennyiségi termelés foko­zása mellett első és legfonto­sabb feladatként hárul ránk az eddiginél sokkal jobb minőségű áru előállítása, melyet csak úgy tudunk megvalósítani, ha az ipar dolgozói szigorúan be­tartják a technológiai utasítá­sokat, a technológiai fegyelmet. Helytelen az az álláspont, amely azt hirdeti, hogy ipa­runk gépesítése nem felel meg a megnövekedett követelmé­nyeknek. Meg kell változtatni azt az álláspontot is, amely szerint az élelmiszeripar fel­adatait csakis a beruházások nagymértékű fokozásával lehet végrehajtani. Azok, akik azt gondolják, hogy ez csak így le­hetséges, figyelmen kívül hagy­ják a dolgozók alkotókészségét, harcosságát és odaadását. mm Ü zemi bizottságaink nagy feladata, hogy az üze­men belül rendelkezésünkre álló erőforrásokat felhasznál­ják a munkaverseny és a Szta- hanov-mozgalom fejlesztésén keresztül: feladatuk, hogy üzemünk területén népszerű­sítsék az újítókat, észszerűsítő- ket, szervezzék meg a jól be­vált miinkamódszerek átadását, átvételét. A minőségi áru elő­állítását sok esetben gátolja különösen a sütőipar és a hús­ipar területén a dolgozók által tanúsított laza, felületes mun­ka. Mindez arra vezethető visz-- sza, hogy üzemi bizottságaink keveset foglalkoznak a dolgo­zók nevelésével, s így azok nem éreznek erkölcsi felelőssé­get a rossz minőségű áru ter­melésénél és kiadásánál. A sütőiparban nagyban előidézi a rossz minőségi áru előállítá­sát a szakmunkáshiány és a dolgozók szakmai képzésének, elhanyagolása. Ne forduljon elő egyetlen szakvonalon sem, hogy megelégedjünk a felsza­badult átképzőseink kevés tu­dásával. A gyakoriét azt mu­tatja, hogy ott, ahol a szak­munkások segítették az átkép- zős dolgozókat, a fiatal szak­munkások már átképzős ko­rukban megszerették a szak­mát és szívügyüknek tekintik a megfelelő minőségű áru ter­melését Súlyos hiba mutatko­zik a sütőiparban a szakoktatá­sok megkezdésénél, különféle objektív nehézségekre hivat­kozva halogatják a tanfolya­mok beindítását. Tudni kell vezetőinknek, hogy a szakmun­káshiány a megnövekedett fel­adatok következtében még fo­kozottabban jelentkezik abban az esetben, ha üzemi vezetőinK. üzemi bizottságaink elhanya­golják a dolgozók nevelését és szakmájuk megszerettetését. Iparunk előtt álló nehéz fel­adatok megoldásának legfőbb biztosítéka az emberek aktivi­tása, versenykedve és felelős­ségérzete a termelés minden ágában. Érzik ezt üzemeink dolgozói. Ezt bizonyítja, hogy pártunk 111. kongresszusának tiszteletére indult versenymoz­galomhoz az élelmiszeripar majd minden dolgozója kivé­tel nélkül csatlakozott. En­nek keretében jöttek létre az olyan kezdeményezések, mint a Gyöngyösvidéki Malom ver­senykihívása a megye összes malmai felé, vagy az olyan mértékű felajánlások, mint a Selypi Cukorgyárnál, ahol a felajánlások értéke több mint 365.000 forint értéket tesz ki. Az egri Dohánygyár üzemi bi­zottsága azt vállalta, hogy a versenyben lévők számarányát, az eddigi 92 százalékról 96.5 százalékra emeli. A dolgozók egyéni vállalásai közül kiemel­kedik a gyöngyösi sütőiparnál Juhász György vállalása, aki felajánlotta, hogy a minőséget 95 százalékra emeli, a selejtet egy százalékkal csökkenti és egy munkatársát megtanítja a süteménykemencénél dolgozni. Vállalta egy újítás beadását és azt, hogy váltóbrigádjának ál­landó felügyelet alatt adja át a kemencét. Üzemi bizottságaink felada­ta, hogy a dolgozók verseny­lendületét felkarolva, a ver­senyt különösen a minőség 'megjavítása, a higiéniai köve­telmények betartása és az ön­költség csökkentése területére irányítsa. Jelenlegi szakaszunk­ban új és különleges célkitűzés a versenyszervezésnél az ener­giával való takarékosságra va­ló mozgósítás. Az előttünk álló nagy feladatok megoldását a dolgozók nagyobb mennyiségű és jobb minőségű élelmiszer- ipari cikkekkel való ellátását akkor biztosítjuk megfelelően, ha üzemi bizottságaink, gazda­sági vezetőink szoros kapcso­latot tartanak fenn a dolgo­zókkal, kikérik a dolgozók vé­leményét az egyes problémák megoldásánál. Harcoljanak mindinkább a dolgozók jogai­nak biztosításáért, a Munka Törvénykönyvében biztosított jogok és kötelezettségek végre­hajtásáért, mert ezek biztosítá­sa nagyban elősegíti a dolgozók alkotó kezdeményezésének ki­bontakozását. E l kell érnünk, hogy a III. pártkongresszus tisztele­tére folyó versenyben a mi­nisztertanács és a SZOT elnök­ségének határozata a szocialis­ta munkaverseny szervezési el­vének módosításáról és a mun­kaverseny rendszeréről megho­nosodjon és így versenyünk ne kampányszerű, hanem állan­dó kísérője legyen a szocialista termelésnek. Pethes Ferenc ÉDOSZ területi elnök, Válasz a Nép A Népújság 1954 február 7-i számában cikk jelent meig „Sok bosszúság, melyen lehetne segí­teni” címmé'. A cikk az erk! földművesszövetkezet munkájá­nak hiányosságaival' foglalko­zott. Cikkünkre most válasz érkezett a Járás: Szövetkezetek Szövetségétől, Hevesről, s a vá­laszban Hunya Dénes és Tóth József elvtársak közük velünk, hogv egyetértenek a cikket és intézkedéseket tettek az ott fel. újság cikkére sorolt hibák kijavítására: fel­vették a, kapcsolatot a Hevesme- gvel Terményforgalmi Vállalat­tal, hogy a terményraktárnak használt ku'.túrházat eredeti rendeltetésének visszaadhassák. Ugyancsak közük azt is. hogy S:mon István erki boltvezetőt, aki durván bánt a dolgozókkal és azokat megkárosította bolt­vezetői teendőinek ellátása alól mentesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom