Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-21 / 14. szám
1954 FF B P UAP 21. NÉPÚJSÁG 5 A hevesmegyei KTSZ-ek versenye Megyénk területén működő KTSZ-ek dolgozói. látva azokat az óriási fejlődéseket, melyeket pártunk vezetésével értek el. a III. pártkongresszus tiszteletére jó munkáiukon keresztül a helyi szükségletek fokozottabb kielégítéséért harcolnak. A gyöngyösi gépjavító KTSZ dolgozói vállalják, hogy a detki gépállomás munkálatait idő előtt befejezik, vállalják, hogy a gépállomások és tangazdaságok gépeit, motorjait soronkívül javítják és inspekciót állítanak fel, hogy éjjel és munkaszüneti napokon is segítséget nyújtsanak. A kömlői vegyes KTSZ a mezőgazdasági dolgozók részére mezőgazdasági gépeket állít elő hulladékanyagból. A pétervásári vegyes KTSZ dolgozói ugyancsak a mező- gazdasági gépek soronkívüli megjavítására tettek felajánlásokat. Klamanik József részlegvezető a mezőgazdasági gépek javításánál a kifogástalan minőségi munkára tett felajánlást. Az egefcsehi vegyes KTSZ famegmunkáló részlege ter.ven felül 500 darab szerszámnyél elkészítésére tett felajánlást. A többi KTSZ-eink is „arccal a mezőgazdaság felé“ jelszó alatt komoly felajánlásokat tettek. A munka minőségének megjavítására, az anyagtakarékosságra és az energiatakarékosságára tettek felajánlást a gyöngyösi fodrász- és fényképészszövetkezet dolgozói. Az egri fényképész- és fogtechnikusszövetkezet felajánlást tett a gépek karbantartására, valamint az energiafogyasztás csökkentésére. Az egri asztalos KTSZ dolgozói az anyagtakarékosságra, a minőségi munka elvégzésére, a lakosság helyi szükségleteinek fokozottabb ellátására tettek felajánlást. Magyar Sándor szakmunkás vállalta, hogy a jelenleg folyamatban lévő újítását és munkamódszerét bevezeti és átadja más szövetkezetek dolgozóinak is. Megyénk területén működő szövetkezetek közül igen sokan vannak párosversenyben, illetve egész évre szóló versenyszerződést kötöttek egymással. A hevesi építő és javító KTSZ a füzesabonyi vegyes KTSZ-szel, az egri fodrászszövetkezet a gyöngyösi fodrász- szövetkezettel, a hatvani ci- pészszöve.tkezet a gyöngyösi ’ cipészszövetkezette] és az eger- csehi vegyes szövetkezet a'ver- peléti vegyesszövetkezettel áll párosversenyben. Szabó Sándor KISZÖV-elnök Terven felül károm millió kilowatt energiát ad a Mátra vidéki Erőmű Három erőművünk; a mátrai, bánhidai és a szegedi már tavaly is párosversenyben álltak egymással. A múlt évben az egészévi eredmények alapján a Mátrai Erőmű szerezte meg az első helyet, mert a 24.000 tonna szén megtakarítása mellett — amely 800 család évi tüzelőjét fedezi — tervéhez viszonyítva a legtöbb áramot szolgáltatta. A hármasversenyt felújították a III. pártkongresszus tiszteletére indult verseny szakaszában is. A versenypontok között szerepel a széntakarékosság, a karbantartások pontos elvégzése, a folyamatom és biztos üzemeltetés, a balesetek csökkentése. A kongresszusi verseny eredményeit február 16-án értékelték először. Itt azonban kiderült, hogy a Mátravidéki Erőmű, amely a múlt évben a hármasverseny győztese volt, most az utolsó helyre került. A Mátravidéki Erőmű dolgozói elhatározták, hogy nem hagyják magukat. Mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a versenyszerződésben előírt követelményeket teljesítsék és a pártkongresszus tiszteletére a vállalt szénmegtakarítás mellett még hárommillió kilowatt energiát termelnek tervükön felül, Ezt úgy érik el, hogy a rostélyos kazánok hatásfokát az elmúlt félévi átlaghoz viszonyítva, 1 százalékkal növelik és arra törekszenek, hogy a kazánokban minél tökéletesebben elégjen a szén. A Mátravidéki. Erőmű dolgo- zói azt is elhatározták, hogy a pártkongresszusig újításokkal 300.000 forintot takarítanak meg. Itt már értek el eredményeket, mivel február 17-ig különböző újításokkal 172.000 forintot takarítottak meg. d/rtlÁM* A gyöngyösi járási tanács jófajta bürokrata módra, előregyártott blankettákat küld a dolgozó parasztok nyakára, amelyben minden rubrika Rész, csak be kell Írni az adatokat: ki mennyi csirkét, kacsát akar nevelni egyéni hároméves tervében De mi történik akkor, ha a dolgozó paraszt szeme messzebb lát, mint a blanketta rubrikája, vagy éppen a járási tanács? A detki Szabadság tsz jószággondozója: Hukk . . . csak merje valaki mon dani, hogy én be vagyok rúgva ... Peirasaii torrvk nyomán Három év alatt húszezer forinttal több jövedelem Éjszaka még fagy, de a nappali olvadás már a közelgő tavaszt hirdeti. Az időjáráson túl azonban sokkal hitelesebb hírnök bizonyítja, hogy az idei tél „az utolsókat rúgja”, hogy talán csak rövid hetek kérdése s beköszönt az 1954-es év nagy feladatokkal terhes tavasza. És ez nem más mint a dolgozó parasztok tervezgetése, amely nem akármilyen tervezgetés. nem légvárak épUgetése, hanem a mezőgazdaság fejlesztésének nagyszerű, egyéni tervei. Korán beköszöntött a tavasz Barna László hevesi öt és félholdas egvéniiegljazdálkodó paraszt házatáján is. Legalább is papíron, mert szénen papírra vetve, gondosan káfundálva, elkészült a Barna-család hároméves terve, az öt és fél hold. valamint az állatállomány hozama emelésére. Nézzük meg ezt a tervet, sokat elárul; elárulja egyrészt Barna László mélv szakértelmét, másrészt ugyanilyen bizalmát jövőnk, pártunk és kormányunk határozatai iránt. 1954-ben következőképpen alakul vetésterve: 1600 ül rozs 3200 öl t'sztabűza 800 öl cukorrépa 400 öl cukorborsó 1200 öl kukorica és burgonya 800 öl paradicsom 1200 öl szőlő Úgy készült el a vetésterv, hogy a kenyérgabona mindenkor a kapások után keriiljön, mert ígv az ősszel trágyázott és szántott földön egy-két mázsával nagvobb a termés — különösen ha elvégzi a fej trágyázást is. A terv szerint a tavalyi 11 mázsával szemben az idén 11 és fél, jövőre 12, 1956- ban pedig már 12.5—13 mázsa gabonát takarít le egy holdról. " Cukorrépatermelés terén három év alatt 210 mázsa holdan- kinti átlag elérése a cél. Az elmúlt évben a 800 négyszögölön annak ellenére, hogy a víz miatt egy negyede kipusztult, mégis 75 mázsás termést ért el. Most ugyanilyen területen 90 mázsa, 1955—56-ban pedig 100—105 mázsa cukoriépát akar ter meint. A magas terméshez már most gondoskodik megfelelő mennyiségű pétisóról, melyet vetés előtt szór el. s utána boronália, simitózza a földet. A növényápolás idején nem sajnálja maid a kapát sem a cukorrépától, mert ezzel is a terméshozamot emeli. A tervében szereplő 800 öl paradicsom 100—110 mázsát, 1955—56-ra pedig 120—130 mázsát ad a jó munka következtében. . Az állatállomány abraktakar- mányeKátására 6—800 öl kukorica kerül a földbe, melynek már ebben az esztendőben meg kell adni a 20—21 mázsát, a hároméves terv végére pedig 23 mázsát. F,zért a 80 centiméterre ültetett kukoricát kelés után azonnal lókapázza, utána kapálja és egyeli, hisz a korán egyelt kukorica jobban feilődik. erősebb lesz. Saját tapasztalataiból győződött meg. hogy a nótbeporzott kukorica csövei telt ebbek és végig szemesek. Éppen ezért a pótbeporzás is szerepel a tervében. Emellett, mint a legfontosabb agrotechnikai módszerre, külön gondot fordít arra, hogy a kukorica műiden második évben trágyázott főidbe kerüljön. A hároméves tervben 400 öl cukorborsó vetése is szerepel. Ez három okból is fontos: egyrészt azért, mert korán lehet belőle pénzelni, másrészt azért, mert a borsó leszedése után rövid tenyészidejű kukoricát lehet ültetni a helyére, és ha hosszú az ősz. könnyen meglesz a 12— 13 mázsa kukorica. Ennyivel pedig két sertést lehet meghízlalni. s mivel a sertéseket maga neveli. 6—8 ezer forinttal gyarapodik jövedelme. Akkor se történik különösebb baj, ha rövid az ősz. s nem tud beérni a kukorica, mert besilózva is nagyszerű takarmányt ad a jószágoknak. Harmadsorban azért is fontos a borsóvetés, mert nem éli ki a földet, hanem ellenkezőleg, pihenteti azt. Szőlőjét minden harmadik évben megtrágvázza, s pótolja a hiányokat. Gondos munkával biztosítja, hogy a tavalyi 14 hektó helyett, ha különösebb baj nem éri a ■ zőlőt, az idén meg legyen a 35 hektó. Ebből, látva a termelési szerződések előnyét, a tavalyi 9 hektó helyett, az idén 10—12 hektóra szerződik. Az állattenyésztés fejlesztésé-' re is komoly tervei vannak, pedig most sem kell szégyenkeznie a faluban, akad „egv-két” jószág az istállóban, ólban egyaránt. A kétéves üsző. a két heréit ló. a két hízón akvnló. meg az anyakoca, valamint a 18 tyúk nemcsak sok gondot ad. de sok segítséget is. Most terve szerint az üsző három év alatt két borjút adhat, melyért a párt és a kormánv határozata alapián 1200 forint adókedvezményben részesül. Nem is beszélve arról, hogv az elléstöl számított egy évig mentesül a tejbeadás- tól. s csak ez 17Ó0—1800 forint többlet jövedelmet jelent. Arról sem szabad megfeledkez-i ni. hogv a második, s minden további tehén után nincs beadási kó‘e'ezetiíég, tehát érdemes ilyen terveket készíteni. A jó gazda mindent figyelembe vesz a tervezésnél — ilyen ember Barna László is. Már január első felében kiszámította, hogy földterülete után 47.30 kiló a sertésbeadás kötelezettsége. Élve a rendelet adta lehetőségekkel, magához hasonló ió gazdákat keresett társnak s megállapodtak, hogv 150 kilogrammos hízót hizlalnak beadásra. Ezenkívül még két sertést hizlal saját szükségletére, de le- fiaztatja, hogy már a jövő évre is biztosítsa a hízónak valót. Nem ördöngösség ez sem. csak jó kondícióban kell tartani a jószágot, korábban kell elválasztani a malacokat, utána a hízó- nakvalót darára fogni, s december végére már 200 kilós is lehet az, különösen, ha az vorkh- siri. minthogy ilven fajtát szokott Barna László hizlalni. További terve, hogv a két he- réltet két fiatal kancára cseréli ki. s ígv ha nem is1 évente, de kétévenkint egv-egv csikónak lenni kell — a lóadó terén is kedvezményben részesül tehát. Hozzászámíthatjuk még ehhez a csikók értékét: öt csikó három év alatt, ez 10—14 ezer forint jövedelmet hoz. A tervezésből nem marad ki Barna László felesége sem. aki a szárnyasokat akarja szaporítani. A jelenlegi 18 tvúk is megadja a heti három, három és fél kiló tojást, futja ebből a beadás, a háztartási szükséglet, sőt még eladni is tud belőle. A terv szerint 150-re szanorítják az állományt ezenkívül vesznek kacsát, libát is. s itrv a hízottbaromfi- beadást is könnyű teljesíteni. Nem világraszóló tervek ezek. mégis három év alatt 15—20 ezer forinttal lehet emelni ezzel a módszerre! a gazdaság jövedelmezőségét. Barra László ió fzazda, rém férhet hozzá semmi kétség, hogv terveit valóra is váltfa. ........................ ■ A z élelmiszeripari dolgozók feladatai P ártunk Központi Vezetőségének júniusi és októberi határozata megszabta az ipar előtt álló feladatokat. Célul tűzte ki, hogy az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben kell fejleszteni az élelmiszeripar termelését. Ez az eddiginél sokkal nagyobb kötelességeket ró az élelmiszeripari dolgozókra, az élelmiszeripar üzemi bizottságaira. Azt a feladatot rója ránk, hogy gondoskodjunk a lakosság bőséges, ízletes, jóminőségű és nagy tápértékű élelmiszerekkel való ellátásáról. Ha mindezeket végre akarjuk hajtani, akkor látnunk kell azt, hogy az élelmiszeripar fejlődése nem oldható meg a mezőgazdaság fejlesztése és többtermelése nélkül. Ezért kötelességünk, hogy az eddiginél sokkal szorosabb kapcsolatot teremtsünk a mezőgazdasággal, amely az élelmiszeripar alapanyagát szolgáltatja. Ezt célozza többek között az a helyes kezdeményezés, amely megyénkben a hatvani és a Selypi Cukorgyárnál is megmutatkozik. Mindkét üzem bekapcsolódott a gépállomások patronálásának mozgalmába. Tisztán kell látnunk, hogy fejlődésünk csak a népgazdaság általános fejlődésével együtt történhet meg. Ehhez szükséges, hogy saját erőink helyes megszervezésével gyorsítsuk a termelés ütemét. Az élelmiszeripar 1954-es terve az adott lehetőségek figyelembevételével készült. A múlt év jó termése és nyersanyag- bázisunk fejlődése lehetővé tette, hogy iparunkban 1954. első negyedévében 15.4 százalékkal emeljük a termelést 1953. első negyedéhez viszonyítva. Jelentős a növekedés számos gyártmányunk termelésénél, például nyershústermelésünk 18,8, a kolbászfélék gyártása 27,8, a tojástermelés 39,7, a száraz- tészta 19,7. a zsírszalonna termelés pedig 27,8 százalékkal lesz magasabb, mint 1953. negyedik negyedévében. A mennyiségi termelés fokozása mellett első és legfontosabb feladatként hárul ránk az eddiginél sokkal jobb minőségű áru előállítása, melyet csak úgy tudunk megvalósítani, ha az ipar dolgozói szigorúan betartják a technológiai utasításokat, a technológiai fegyelmet. Helytelen az az álláspont, amely azt hirdeti, hogy iparunk gépesítése nem felel meg a megnövekedett követelményeknek. Meg kell változtatni azt az álláspontot is, amely szerint az élelmiszeripar feladatait csakis a beruházások nagymértékű fokozásával lehet végrehajtani. Azok, akik azt gondolják, hogy ez csak így lehetséges, figyelmen kívül hagyják a dolgozók alkotókészségét, harcosságát és odaadását. mm Ü zemi bizottságaink nagy feladata, hogy az üzemen belül rendelkezésünkre álló erőforrásokat felhasználják a munkaverseny és a Szta- hanov-mozgalom fejlesztésén keresztül: feladatuk, hogy üzemünk területén népszerűsítsék az újítókat, észszerűsítő- ket, szervezzék meg a jól bevált miinkamódszerek átadását, átvételét. A minőségi áru előállítását sok esetben gátolja különösen a sütőipar és a húsipar területén a dolgozók által tanúsított laza, felületes munka. Mindez arra vezethető visz-- sza, hogy üzemi bizottságaink keveset foglalkoznak a dolgozók nevelésével, s így azok nem éreznek erkölcsi felelősséget a rossz minőségű áru termelésénél és kiadásánál. A sütőiparban nagyban előidézi a rossz minőségi áru előállítását a szakmunkáshiány és a dolgozók szakmai képzésének, elhanyagolása. Ne forduljon elő egyetlen szakvonalon sem, hogy megelégedjünk a felszabadult átképzőseink kevés tudásával. A gyakoriét azt mutatja, hogy ott, ahol a szakmunkások segítették az átkép- zős dolgozókat, a fiatal szakmunkások már átképzős korukban megszerették a szakmát és szívügyüknek tekintik a megfelelő minőségű áru termelését Súlyos hiba mutatkozik a sütőiparban a szakoktatások megkezdésénél, különféle objektív nehézségekre hivatkozva halogatják a tanfolyamok beindítását. Tudni kell vezetőinknek, hogy a szakmunkáshiány a megnövekedett feladatok következtében még fokozottabban jelentkezik abban az esetben, ha üzemi vezetőinK. üzemi bizottságaink elhanyagolják a dolgozók nevelését és szakmájuk megszerettetését. Iparunk előtt álló nehéz feladatok megoldásának legfőbb biztosítéka az emberek aktivitása, versenykedve és felelősségérzete a termelés minden ágában. Érzik ezt üzemeink dolgozói. Ezt bizonyítja, hogy pártunk 111. kongresszusának tiszteletére indult versenymozgalomhoz az élelmiszeripar majd minden dolgozója kivétel nélkül csatlakozott. Ennek keretében jöttek létre az olyan kezdeményezések, mint a Gyöngyösvidéki Malom versenykihívása a megye összes malmai felé, vagy az olyan mértékű felajánlások, mint a Selypi Cukorgyárnál, ahol a felajánlások értéke több mint 365.000 forint értéket tesz ki. Az egri Dohánygyár üzemi bizottsága azt vállalta, hogy a versenyben lévők számarányát, az eddigi 92 százalékról 96.5 százalékra emeli. A dolgozók egyéni vállalásai közül kiemelkedik a gyöngyösi sütőiparnál Juhász György vállalása, aki felajánlotta, hogy a minőséget 95 százalékra emeli, a selejtet egy százalékkal csökkenti és egy munkatársát megtanítja a süteménykemencénél dolgozni. Vállalta egy újítás beadását és azt, hogy váltóbrigádjának állandó felügyelet alatt adja át a kemencét. Üzemi bizottságaink feladata, hogy a dolgozók versenylendületét felkarolva, a versenyt különösen a minőség 'megjavítása, a higiéniai követelmények betartása és az önköltség csökkentése területére irányítsa. Jelenlegi szakaszunkban új és különleges célkitűzés a versenyszervezésnél az energiával való takarékosságra való mozgósítás. Az előttünk álló nagy feladatok megoldását a dolgozók nagyobb mennyiségű és jobb minőségű élelmiszer- ipari cikkekkel való ellátását akkor biztosítjuk megfelelően, ha üzemi bizottságaink, gazdasági vezetőink szoros kapcsolatot tartanak fenn a dolgozókkal, kikérik a dolgozók véleményét az egyes problémák megoldásánál. Harcoljanak mindinkább a dolgozók jogainak biztosításáért, a Munka Törvénykönyvében biztosított jogok és kötelezettségek végrehajtásáért, mert ezek biztosítása nagyban elősegíti a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását. E l kell érnünk, hogy a III. pártkongresszus tiszteletére folyó versenyben a minisztertanács és a SZOT elnökségének határozata a szocialista munkaverseny szervezési elvének módosításáról és a munkaverseny rendszeréről meghonosodjon és így versenyünk ne kampányszerű, hanem állandó kísérője legyen a szocialista termelésnek. Pethes Ferenc ÉDOSZ területi elnök, Válasz a Nép A Népújság 1954 február 7-i számában cikk jelent meig „Sok bosszúság, melyen lehetne segíteni” címmé'. A cikk az erk! földművesszövetkezet munkájának hiányosságaival' foglalkozott. Cikkünkre most válasz érkezett a Járás: Szövetkezetek Szövetségétől, Hevesről, s a válaszban Hunya Dénes és Tóth József elvtársak közük velünk, hogv egyetértenek a cikket és intézkedéseket tettek az ott fel. újság cikkére sorolt hibák kijavítására: felvették a, kapcsolatot a Hevesme- gvel Terményforgalmi Vállalattal, hogy a terményraktárnak használt ku'.túrházat eredeti rendeltetésének visszaadhassák. Ugyancsak közük azt is. hogy S:mon István erki boltvezetőt, aki durván bánt a dolgozókkal és azokat megkárosította boltvezetői teendőinek ellátása alól mentesítették.
