Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-18 / 13. szám

Í0S4 február tfi. mFpüjsXg 5 Közös gazdálkodás - demokratikus vezetés a hatvani Dózsa termelőszövetkezetben A megye termelőszövetkeze­teiben — habár az utóbbi idő­ben javulás mutatkozik — még mindig sok hiba van a szövet­kezeti demokrácia körül, még mindig nem érvényesül súlyá­hoz képest a középparasztok tanácsa, észrevétele. A köz­gyűlés határozata sokszor a vezetőség akaratát tükrözi, s még annak végrehajtásáról sem számolnak be minden esetben a tagságnak. A hatvani Dózsa tsz életét Vizsgálva kiderült, hogy ebben a szövetkezetben jelentős lépést tett a vezetőség a szövetkezeti demokrácia biztosítása felé. A közgyűléseket — melyeken leg­több esetben a tagság akarata érvényesül — rendszeresen megtartják. A közgyűlés mindig azzal kezdődik, hogy a vezető­ség nevében Kovács Istvánné elnöknő beszámol arról, hogy az elmúlt közgyűlés határozatát hogy hajtották végre, és ha nem tudták, miért halasztották ké­sőbbi időpontra. A legutóbbi közgyűlésen Kovácsné ismertette a beszámo­lójában, hogy az előző köz­gyűlés határozata szerint érté­kesítették a hitványabb malaco­kat és több mint 10.000 forint bevételhez jutottak. Rendszere­sen ismertetik, hogy miből mennyi bevétel származik, mi­lyen kiadások merültek fel a két közgyűlés közt, hogy a tag­ság is tisztán lássa a szövet­kezet vagyoni állapotát és ja­vaslataikkal segítsék a nagyobb jövedelem elérését. Az elnök és a vezetőség nem dönt egyedül a fontosabb ügyek­ben. hanem a közgyűlés véle­ményét és jóváhagyását kéri, s csak azután lát hozzá a felada­tok megvalósításához. Nem­régen kint jártak a különböző Bzerződtető vállalatok emberei, hogy a szövetkezet vezetőivel együtt összeállítsák a tervet, miből mennyit akarnak szer- lődni. A tervezetet a közgyűlés elé vitte a vezetőség és csak a közgyűlés jóváhagyása és mó­dosítása után került sor a szer­ződés aláírására. Ezt a helyes módszert a többi szövetkezeteink is alkalmazhatják, mert lpt1 a tagság jobban érzi a felelős­ségét, hiszen ö maga tervezte, módosította és hagyta jóvá a szerződést, így nagyobb igye­kezettel dolgozik annak meg­valósításán is. A KÖZgyOlÉS mindig nagy nap­nak számít a szövetkezet életé­ben. Itt jutnak érvényre a talpraesett javaslatok, az ész­szerű ötletek, a bírálat és na­gyon ritkán az önbírálat. A tagság javaslata nem pusz­tába kiáltott szó. A február 4-i közgyűlésen Bárány Kálmánná javasolta, hogy jutalmazzák meg az állattenyésztőket, mivel a többi tagtól eltérően egész télen át becsületesen dolgoztak, nem nézték, hogy vasárnap van, vagy ünnep, mindig az állatok körül szorgoskodtak. A köz­gyűlés helyeselte a javaslatot és határözatot hoztak az állat­tenyésztők megjutalmazására. Az ilyep esetek nem egyedül­állók. Ebben a. szövetkezetben minden közgyűlésen érvényesült a tagság akarata, sőt egyes ki­lépett tagok szerint túlságosan is, ami azt jelenti, hogy a veze­tőség — esetenként — minden­kire hallgat, nem elég erélyes, még akkor sem, ha ezt a szövet­kezet érdeke úgy kívánná. Igen sok múlik a jó vezető­ségen. Ezért fordítottak nagy figyelmet a régi vezetőség ki­egészítésére, ezért vonták meg bizalmukat Kozsa Istvánnétól és Takács Ferencnétől, s he­lyükbe Berényi Máriát és Ko- ródi Ferencet választották meg. Ezért választották teljesen újjá az ellenőrzöbizottságot és ezért válogatták ki olyan gondosan, hogy ki kerüljön a szociális bizottságba, hogy minden réteg megtalálja benne a maga kép­viselőjét. A szövetkezetben a lógósok megbüntetése és felelössigre- vonása körül akad még tenni­való. Határozat‘yan ugyanis a lógósok büntetésére, hogy meny­nyi munkaegységet kell levonni az igazolatlan távolmaradás esetén, de ezt a határozatot még nem érvényesítette a szövetke­zet vezetősége azzal az indok­kal, hogy még nem volt rá szük­ség. Másik szavukkal megcá­folják ezt, mikor arról beszél­nek, hogy sokszor nincs ele­gendő ember a közös munkára, mert a tagok otthon dolgoznak. E határozatnak is érvényt kell szerezni, mert csak így lesz teljes a demokrácia ennél a szö­vetkezetnél is. Néhány hónapja még sok pa. jiasz érkezett, hogy a felső párt- és tanácsszervek önkényesen beleavatkoznak a szövetkezet ügyeibe és saját akaratuk sze­rint cselekednek. Most ezen a ,téren is változás, történt. A vá­rosi tanács mezőgazdasági osz­tálya rendszeresen segíti a szövetkezetei, de a pártbizottság úgy érti a benemavatkozást, hogy igen ritkán, jár el a szö­vetkezetbe. Legutóbb, három hete egy gyűlésen ott volt a pártbizottság titkára, de azóta nem nagyon néznek feléjük sem. Pedig nagy szükség volna a se­gítségre. A szövetkezet néhány tagja most adta be kilépési ké­relmét, négy hónappal a határ­idő után. mintegv összebeszélve, — van tehát miben segíteni a Dózsa tsz-t is. Végül beszélni kell a hibák legbővebb forrásáról, az önkén­tesség megsértéséről. Nagy eredmény az, hogy az utóbbi héten többen jelentkeztek felvé­telre. Ezek az emberek az ön­kéntesség elvének betartásával határozták el magukat a belé­pésre. Fehér Sándor az iparból jött vissza a szövetkezetbe, mert látta, hogy szomszédja, Nagy János szebb életet tudott családjának biztosítani a szö­vetkezeti gazdálkodással. A többiek is saját akaratukból tértek a szövetkezeti gazdálko­dás útjára, sőt a szövetkezet tagjai beszéltek is velük a be­lépés előtt, hogy milyen feladat vár rájuk, nehogy egy-két hó­nap múlva otthagyják a szövet­kezetét. A belépőknél tehát nincs hiba, de annál több keserűséget nyeltek a kilépők, mert még mindig nem tudják hol a föld­jük. Emiatt atz udvaron maradt a trágya, nem tudták hová hor­dani. À szövetkezet ugyan ki­mérte egy darabban a kiadandó földet, de egyénekre még mindig nincs szétmérve. Nagy hiba volt az is, hogy a kilépőknek nem magyarázták meg, miből szár. mazik az adósságuk, így ezek még mindig abban a téves hit­ben vannak, hogy becsapták őket. Ebben az ügyben jártak a szövetkezetnél, de onnan a ta­nácshoz küldték őket. A tanács­nál „nem értek rá”. így aztán hiába volt a végnélküli kálvária­járás, Takács István és többi társa még mindig úgy érzi, hogy becsapta őket a szövetkezet, hogy úgy kezelik őket mint „nem kívánatos személyeket” és ezért nem kapják meg a földjüket sem. Ezt 2 téves nézetet szét kell rombolni a szövetkezet vezetői­nek és kommunistáinak. Meg kell magyarázni a kilépett ta­goknak. hogy ők nem „elveszett” emberek, -hogy ezután meghall­gatják észrevételüket, (amit már most is meg kellene tenni), hiszen Takács István, az egyik kilépő azt javasolja a szövet­kezeti tagoknak, hogy képezzék tovább magukat szakmailag, mert csak úgy tudják biztosítani a nagyobb termést. Takács Jó- -zsef maga is tanul, s mivel tanulásának hasznát látja, ezért javasolja a szövetkezetiek­nek is: Fogadják meg tanácsát. KOVÁCS ENDRE Nagy az érdeklődés « Megyénk dolgozó parasztsá­gának érdeklődése az utóbbi idő­ben igen megnövekedett a mű­trágya iránt. Sokan . keresik fel naponta a földművesszövetkeze­tek raktárait, és kisebb-nagyobb mennyiséget vásárolnak. Verpe- léten például a dolgozó parasz­tok nagy többsége már megvá­sárolta a kalászosok tavaszi fej- trágvázáshoz szükséges mennyi­séget. A helybeli földművesszö­vetkezet raktárából két hét alatt háromszáz mázsa műtrágya fo­gyott el. Ecséd dolgozó paraszt­jai is növelni akarják a gabona terméshozamát, ezért egy hét alatt 160 mázsa műtrágyát vá­sároltak. Nagy az érdeklődés a megye többi községeiben is. A Hevesme^vei Növényvédő- 'szer- és M ű t rágyaértékesítési Vállalat jól felkészült a megnö­műtrágyafajták iránt vekedett igények kielégítésére. A vállalat három raktára zsúfolá­sig telve műtrágyával. Pétisóbólr a tavalyi 100 vagonnal szemben az idén 200 vagon áll a dolgozó parasztok rendelkezésére. Ha­sonlóan emelkedett a növényvé- dőiszerek mennyisége is. Rézgá- licból a tavalyi 45 vagonnal szemben az idén már 80 vagon érkezett. A műtrágya értékesítését a vállalat három raktárán kívül 65 földművesszöyetkezeti bolt és 58 kiskereskedelmi áruda bonyo-. Htja le. A megye földművesszö­vetkezetei egy hét alatt több mint 10 vagon pétisót, közel öt vagon szuperfoszfátot, s egy va­gon kálisót értékesítettek. Ha­sonlóan nagy mennyiségben árultak műtrágyát a kiskereske­delmi vállalat árudái is. 500 tonna szene A hatvani vasútállomás fűtő- házának dolgozói elhatározták, hogy fokozottabb széntakaré- kosságail segítik bányászaink harcát. Felajánlották, hogy a pártkongresszus tiszteletére 500 tonna szenet takarítanak meg, amely 170 család évi tüzelő szükségletét fedezi. Vállalásuk teljesítéséhez nagy szorgalom­mal fogtak hozzá. Február hó­napban eddig a 2000 tonnás m©-- galom keretében kereken 50 da­rab túlsúlyos vonatot továbbítot­tak, melyek együttvéve 5962 ton­na áruval voltak túlterhelve. A nagyarányú túlterhelés, valamint a kemény fagy és hó ellenére időben érkeztek a rakományok takarítanak meg a rendeltetési helyükre. Emel­lett több mint 100 tonna szenet takarítottak meg a hatvani vasútállomás mozdonyvezetői és fűtői. Az áruszálMtás terén nagy­szerű eredményt elért Kócsa Bálint sztahanovista mozdony­vezető, vállalta, hogy mosástól mosásig 9000 kilométert tesz meg gépévet. Vállalását túl­szárnyalta, 12.400 kilométert tett Meg. Ezalatt az idő alatt több túlsúlyos vonatot vitt és több tonna szenet takarított meg. A hatvani fűtőház dolgozói követik a.z élenjárók példáját, kongresz- szusra vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul teljesítik. Egy héttel a határidő előtt az „utolsó" gépállomáson Utolsó helyén a káli gépállo­más 61.5 százalék... olvashat- juK a megyei tanács gépcsoport, jának jelentéséből. Elsőből utolsó. Az őszi szán­tási és vetési munkálatokban a káli gépállomás az elsők között végzett. Ugyan mi történt most, miért lett utolsó a javítási ver­senyben? Utolsó? Ezt nem akar­ják elhinni a gépállomási dol­gozók, s maga a. vezető mecha­nikus sem. Valószínűleg tévedés lehet Biztosan a jelentésnél. Igaz, ezt kissé nehéz lenne el­lenőrizni, mert bent a megyei gépcsoportnál szinte dobálóznak a számokkal, (természetesen „ellenőrizve”) de a káli gépállo­másra is csak igen ritkán jár­nak. Hideg van, no meg jó vé­dekezési lehetőség is a. hófúvás. Igaz, hogy Kaiig legtöbbször el lehetett volna jutni, de a gép­állomás dolgozói mégsem em­lékeznek arra, hogy köze! egy év óta az egy instruktoron kívül valaki meglátogatta volna őket. Szidást, azt kapnak. De csak bentről, papíron, vagy szóban, vagy pedig közvetítéssel. De hagyjuk ezt, ez a megyei tanácsra vonatozik, miránk pe. dig az, hogy megmutassuk, ho­gyan dolgozik az „utolsó” gép­állomás, hogyan kezdett a ja­vítási munkákhoz, s jelenleg ho­gyan áll. össze! első és legfontosabb feladatuknak tartották sürgősen elvégezni az őszi szántást és vetési munkálatokat. El is vé­gezték. amit jő helyezésük is bizonyít Közben a javítást is meg kel­lett volna kezdeni. De hol az ember? Hol a javítóműhely, hol az anyag? Emberük Kevés volt, az is kellett a talaijmunkára. A javítóműhely használhatatlan. Igaz. hogy a verpeléti KTSZ elvállalta, hogy októberben be­fejezi tatarozását. Anyaghiány, — védekeztek, s nem fejezték be a munkát. Ilyen körülmények között kez­dett szeptemberben egy brigád, két fővel a javítási munkálatok­hoz. Javítottak, s építetteK. De nem a gépeket, hanem a javító- műhelyt. Falaztak, tetőztek, ge- rendáztak. Áthidaló gerendájuk nekik sem volt, de ők, úgylát­szik, nagyon egyszerűen jutottak hozzá. A verpeléti erdőgazda­ságtól kértek egy köbméter fát. Egy helyett, hármat kaptak. Egyszerű volt a megoldás. Ta­lán a KTSZ is helyesen csinálta volna, ha Kérni mer. Ok is megkapták volna az anyagot Január elején két brigád, amely 27-ái még eggyel szaporodóit, kezdett, teljes erő­vel a téli gépjavításhoz. Azóta zúgnak a gépek, zörögnek a ka­lapácsok, dolgoznak az embe­rek, s a „beteg” gépek a- szor­galmas orvosi kezelés alatt új­ra. egészségesen hagyják el a javítóműhelyt. A fagyos udva­ron egymás melleit sorakoznak, tetejükön még hó csillog, de belül büszke tudattal várják a tavasz közeledtét. A cséplőgép javítóműhelyben Bognár József brigádvezető és három társa szorgoskodik egy ugyancsak „kibelezett” gép mel­lett, Szét kellett szedni — mondja izzadó homlokát töröl­ve. — Nagyon beteg. Élezni kell a dobot. Brigádom most javít­ja a tizenharmadik gépet, saj­nos, közüle 11-et élezni kellett, ez pedig sok időt vesz igénybe. De amelyiket most megcsinál- j'uk. az biztos néhány évig jó karban lesz. Készen lesznek-e a javítás­sal időben? — Utolsók vagyunk papír szerint. Ez esik a legrosszabbul nekünk, hiszen a megye al ig­áiig gondol ránk. De megmu­tatjuk. hogy nélkülük is határ­idő előtt kijavítjuk a még hát­ralévő gépeket. Olajos kezével megigazítja sapKáját, szemében pajkos fénv csillog, s újra munkához lát nem törődve más­sal. csak a géppel. — Majd máskor többet mondok — ki­áltja a gép alól, de most igye­kezni kell, hisz tudja... • A gépállomás munkáját nagy­ban segítette az utóbbi időben a budapesti 11-es számú Épület- gyártó Vállalat patroná’ása. A gyár ellátja őket minden anyag­gal, amire szükségük van. El­hozták a legfontosabb anyago­kat, amelyeket a gépállomás ön­állóan nem tudott beszerezni: csapágyakat, villanyhűtőt, kábe­leket és egyéb szükséges alkat­részeket. A gyárból nyolcán jöt­tek le, hogy a helyszínen segít­senek a gépjavításban. ★ Mit javított ki a gépállomás február 13-ig? Erre ad választ Barta Zoltán vezető mechani­kus. — A kongresszusi verseny új lendületet adott munkánknak. Ennek is Köszönhető, hogy ez- idáig 12 erőgépet javítottunk még, a megye 13-at jelölt ki, de nálunk csak tizenkettő van, a tizénhairmadikat a megye még ezidáig sem küldte. így bizo­nyos, hogy nem tudjuk azt ki­javítani. Készen van még 14 tárcsa, egy kultiv.átor, 13 vető­gép. À megye február 28-:g 26 cséplőgépet jelölt ki javításra. E közül 21 készen van, de Ígér­jük, hogy a többit is' határidőre kijavítjuK. Terven felül, amit sem a megye, sem mi nem vet­tünk be, kijavítottuk a követ­kezőket: két szelektort, egy ku­koricamorzsoló/, 33 levélboro­nát, két si'ótöltöt, két láncbo­ronát és kél háromlonnás pót­kocsit. Tehát még nem Kell vészesen félreverni a harangot. Ahelyett jobb lenne, ha az illetékesek meglátogatnák a gépállomást, beszélgetnének, segítenék hibá­juk kijavítását, s támogatnák őket, s akkor nem kerül Kál a>z utolsó helyre. Medtlig tart a tét ? JT elelhet rá a tudomány, de felelhet a sok évszázados tapasztalat is. A tudományos kutatás alapján készített me­teorológiai jelentések naponta 36 órára előre jelzik a várható időjárást. A meteorológiai inté­zet egv másik osztálya már két hétre is tájékozódást ad arról, hogy milyen időre lehet számí­tani. Ehhez ismerni kell a leve­gő elemeinek fizikai állapotát, nemcsak hazánk területére néz­ve, de egész Európára kiterjeszt­ve is. Kutatás folyik abban az irányban is, vájjon a napfolt tevékenységének miiven szerepe van időjárásunk kialakításában? Ismeretes a tudományban, hogy ez a tevékenység 11 és fél éves periódust mutat, mi alatt a legerősebb és leggyengébb nap­folttevékenység egymást váltja. Ha az időjárás jellemző adatai­ból grafikont készítünk, szembe­tűnő egyes jelenségek szabályos ismétlődése. A Pedagógiai Főiskola 1953. évi júniusi kultúrnapján a föld­rajzi kiállításon látható volt egv grafikon ezzel a címmel: „Eger időjárása 1901—1950-,lg” Mellette 14 soros szöveg töb­bek között ezt tartalmazta: „Leolvasható a grafikonról a kemény telek 11—12 éves perió­dusa.” Ezek szerint 1953/54-re kemény tél várható. K i vette ezt komolyan a me­leg júniusi napokon? íme mit hozott a január? Régen nem tapasztalt hideget. Egerben a januári középhőmérsékfet ötven évi átlaga: —1,9 fok. Ez év januári átlaga pedig —7,8 fok, tehát 5,9 fokkal volt alacso­nyabb, mint az ötven éves át­lag. 1942-ben is dermesztő volt a január, amikor 9,5 fok volt a közepes hőmérséklet Egerben. Az észlelt legalacsonyabb hő­mérséklet az elmúlt hónapokban —23 fok volt, (Persze egyes C fagyzugokban ettől is alacso­nyabb lehetett a hőmérséklet.) Ennél nagyobb hideget észleltek 1942'-ben, amikor 27 fok volt a minimum. 1940-ben —27.5, 1929- ben mínusz 28 fokot'mértek. Ez volt az Egerben észlelt legala­csonyabb hőmérséklet. M ost már az érdekelne ben­nünket. hogy milyen lesz a nyár? A tudomány mai helyze­tében biztos felvilágosítást nem tud adni, azonban sok évszáza­dos tapasztalat alapján született népi hagyományokból következ­tethetünk. Ez így hangzik. Ha fénylik a gyertyaszentelő, az izü­ket vedd elő. A medvével is kap­csolatba hozzák a jóslásokat. Most február 2-án nem csordult meg az eresz, tartott a fagy nappal is, az égbolt borús volt Népi következtetés: hamar tava­szodig Mi ennek az alapja. Ha február eleién még a keleti lég­áramlat uralkodik — amit a tu­domány téli monszunnak nevez — akkor derült az ég, nappal ol­vad is, de az éjszakák hidegek. Tehát továbbra is kemény idő várható. De ha felhős az ég, le­gyen bár nappal 0 fok alatt a hőmérséklet, amilyen a mostani február 2-a is volt, ez már nyu­gati áramlást árul el, remény­kedhetünk abban, hogy megerő­södnek a nyugati szelek. Mit mutat a hőmérsékleti grafikon? Ez azt mutatia, hogy hideg ja­nuár után a február is hűvös, a felmelegedés csak fokozatosan történik, különösen, ha vastag a hótakaró. Magyarország Európa azon helvén fekszik, ahol a nyu­gati és keleti légáramlás köny- nyen felválthatja egymást. A tartós hideg után a hó végére megerősödhet a délnyugati lég­áramlás, hamar taviszodhat, s akkor igaza lesz a „medvének”; Zétényi Endre főiskolai tanár A tiszanánal Vörös Csillag tsz kifogástalanul elkészített és kezelt kezelt dohánymelegágy-telepe A „vasúias becsületet" jó munkájukkal öregbítik (Tudósítónktól) Hatalmas robajjal száguld a legújabb típusú gyorsvonati mozdonnyal a szerelvény Mis­kolc felé... Egymás után ma­radnak el az állomások, a ki­lométerek szinte szemlátomást fogynak, sürgönyoszlopok su­hannak el a vonat ablakai mel­lett. Az utazó közönség ilyenkor a mozdonyvezető bátorságát és felelősségét, a forgalmista ma­gatartását csodálja és bizony keveset gondol arra, hogy az utazásnak, a nagy terhelésű vonatok közlekedésének első letéteményesei: a pályaépítők, illetve az azt karbantartó dol­gozók. A hatvani pályafenntartás dolgozói évek óta nagy sikere­iket értek el tervük teljesítésé­ben. Negyedévről negyedévre túlteljesítik az élüzem szintet, pedig igen erősnek mondható a vonalhálózatuk. A párt is a nehézségek le­küzdésére, az akadályok eltá­volítására neveli a hatvani pá­lyafenntartás dolgozóit. S, hogy milyen eredménnyel, azt külö­nösen az elmúlt hetekben bizo­nyították be. Kál-Kápolna és Kisköre állomások között a' hó­fúvás okozta hótorlaszok itt-ott két méteres magasságban zár­ták el a közlekedést, bénítot­ták meg az ország vérkeringé­sét. Kósdi József pályamester irányításával, Balogh ' Tivadar és Fülöp János sztahanovista előmtinkások vezetésével (mind­két brigád valamennyi tagja sztahanovis'a) három nap és éjjel, megszakítás nélküli munkával távolították el Tar­naszentmiklós állomáson aá 500 méteres hosszúságban fel­gyülemlett hóakadályt. Ehhez hasonló hősietekkel ké­szülnek a pályafenntartási dote gőz ók a III. pártkongresszus méltó megünneplésére. A feb­ruári termelési értekezleteken, igen nagy számban tettek a dolgozók vállalásokat. Az egyé­ni vállalásokból született meg a főnökség globális vállalása, mely szerint fenntartási tervü­ket 100 százalékra, építési ter­vüket pedig 108 százalékra tel­jesítik. Ezenkívül vállalták, hogy a zord Időjárás miatt el- maradt munkálatokat, például' vágány és kitérőszabályozáso- kat, április 18-ig elvégzik. A hatvani pályafenntartás dolgozóit is őszinte megelége­dés töltötte el, a Szabad Nép február 84 vezércikke ol­vasása után. Az ezután tartott beszélgeté­sek során ígérik, hogy az eddig megszerzett „vasutas becsü­letet“ jó munkájukkal, még in­kább öregbíteni fogják; Vállalásaik teljesítése érdeké* ben kérik a Miskolci Igazgató­ság II. osztályát, hogy a hite­leket minél hamarább bocsás­sák rendelkezésükre, hogy a íervbevett munkálatokat elkezd­hessék. A vontatási dolgozók felé pedig az a kérésünk, hogÿ különösen a hatvan-miskolci fővonalon, a tüzes salakot né engedjék ,’e a folyó pályám mert ezáltal havonta mintegy 20—25 drága talpfa megy vei szendőbe, mely komoly veszt feséget jelent népgazdaságunk számára. Pagonyi Lajos !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom