Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-18 / 13. szám

1854 február 1R.

MipfjsX«

I

Mi a terve a kohó- és gépipari rrrkibztériumnek a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárral

Bohlog és felemelő érzés tölt el bennünket, amikor utazgatásaink közben azt tapasztaljuk, hogy országunkban több helyen itt is, ott is új üzem épül. Az eddig elhanyagolt, sík területeken hatalmas falak, óriási gyárkémények emelkednek a magasba, s rövid idő múlva a gyár kémény füstölni kezd, megindult az élet, a termelés.

Hasonló jó érzésben volt részük 1950-ben a gyöngyösi dolgozóknak, amikor új, nagyipari üzem építését kezdték meg a város szélén. Hosszú vasúti szerelvényeken, tehergépkocsikon szállították az építkezéshez szüksékes anyagokat, előregyártott alkatrészeket, gépi berendezéseket. Majd megjelentek: az építőmunkások és felépítették ezen a mezőgazdasági jellegű vidéken megyénk, országunk, sőt első

ötéves tervünk egyik büszkeségét, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárat. Az üzem legfelsőbb szerve a kohó- és gépipari minisztérium, anyagellátó vállalata pedig a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek. Ez a vállalat hivatott lehengerelt sínekkel és acélöntvényekkel ellátni a Váltó- és Kitérőgyárat, amely azután a kapott anyagokból a különböző átalakítási, gyártási és szerelési eljárásokkal vasúti váltókat és kitérőket készít.

Ünnepélyes keretek között zajlott le a megnyitó ünnepség 1952 január 1-én, ahol a kohó- és gépipari minisztérium küldöttei jelenlétében a Diósgyőri Lenin Kohászati Művek igazgatósága átadta az tizemet rendeltetésének, és az új igazgatóságnak. Az ünnepség szónoka beszélt a vállalat céljairól, rendeltetéséről, szép terveiről és

biztosította a dolgozókat a f elsőbb szervek támogatásóróL

Szép tervekkel indult a gyár az 1952-es évnek. Az eredeti elgondolás szerint termelésével ellátta volna az országos szükségletet, sőt -tnás országok számára is gyártott volna exportárukat. Mindez szép dolog. Az ország első Váltó- és Kitérőgyára a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia számára is termel, gazdagítja népgazdaságunkat, növeli exportunkat, s a külföldi országok előtt a magyar ipar hírnevét. A felépülő új üzem mezőgazda- sági munkásaiból öntudatos, szakképzett, szervezett munkásokat fog nevelni;

E szép tervek kigondoló!, az üzem legfelsőbb szervei azonban nem vettek mindent figyelembe. Nem gondoltak arra, hogy a tervek megvalósításához anyag is kell, amelyből a kész gyártmányokat előállítják, így, a gyár termelését fennállása óta állandóan végigkísérte, hátráltatta és jelenleg is

; gátolja az anyaghiány. Ennek I tudható be az, hogy a gyár i dolgozói a legnagyobb jóindu- I latuk mellett is az elmúlt évben csak 77.9 százalékban tudták tervüket teljesíteni; Az 1954-es év január havi tervteljesítése csak 41.1 százalék. Az elmúlt két év alatt állandóan az anyaghiány volt a gyár termelésének rákfenéje. Súlyos és komoly objektív okok ezek, amelyeket nem lehet sutbadob- ni. Ennek következtében a népünk forintjaiból hatalmas költséggel felépített nagy létszámú üzem termelése állandóan csak pang, rossz a munkaerő kihasználás és a szocialista termelés lendítőkereke, a munkaverseny sem tud talajt találni és meggyökeresedni. Az elmúlt két év folyamán hiába neveltek, képeztek ki több mint 1500 dolgozót, mert azok az itt lévő állapotok következtében elhagyták munkahelyüket;

Az anyaghiány miatt alacsony a termelés.

kevés a kereset és értékes havi 600—700 forintos prémiumoktól esnek el egyes dolgozók, amely gyakran bizalmatlanságot és elégedetlenséget szül. Kihatással van ez a magyar vasútak terveire is, amelyek nem kapják meg a kellő mennyiségű gyártmányokat. Az elmúlt évi tervlemaradásból például egy 200 vágányos ki- térős rendezőpályaudvart lehetett volna felszerelni. A MÁV

igényeit csak 50 százalékban tudták kielégíteni. Az exportterv terén való lemaradás pedig a magyar ipar tekintélyét ássa alá más országok dolgozói elötU

Néhány példán keresztül betekintést nyerhetünk a gyár kedvezőtlen anyagellátási és egyéb helyzetébe. A vállalat vezetősége a kohó- és gépipari minisztériumhoz adja be az anyagigényléseit, azonban

sohasem kapja meg a kért mennyiséget.

Az elmúlt évben is többezer ! séget törölte a kiutalásból. A tonna sínnel maradt adós azj mult évben megrendelt D— anyagellátó vállalat a Váltó-; 0? 82945a kilogramm szétes

es Kiterogyarnak. A mmiszte- f

rium eleinte Ígéretet tett, hogy | acélnak körülbelül 60 70 szá- ezt ebben az évben pótlólag ki-, zalékát utalták ki csak. Ez pe- utalja, de most ezt a mennyi- dig fontos anyag, mert minden

kitérő gyártásához szükséges. Az exportterv teljesítéhez elengedhetetlenül szükséges

180x20-as lemezt az értékesítési igazgatóság egyszerűen elfelejtette kiutalni.

Hasonlóképpen mostohán

bánnak a gyárral a termelő és szállító vállalatok. Sokszor, csak hosszú hetekkel, vagy hónapokkal később szállítja le a rendelt és kiutalt anyagot a Diósgyőri Lenirí Kohászati Mű- Vek. A hozzájuk elküldött rendeléseket és ütemezéseket alig tartják be. A késedelmesség és a huzavona bizonyítására szolgál az alábbi példa: a Váltó- és Kitérőgyár. 1952 december

1-én rendelt anyagokat Î953 december 31-re. A rendelésre válaszként levél érkezett a DIMÁVAG Diósgyőri Gépgyárból, melyben megírták, hogy a kért anyagot csak 1954 első félévében küldik le. Az ígért anyag még mindig nem jött meg, helyébe újabb levelet kaptak a gyöngyösiek, amely szerint 1955 december 31-ig kapják csak meg a kért alkatrészeket. A legfontosabb alkatrészek, mint a csúcsbetétek, sínek, szélesacélok — amelyeknek gyártására Diósgyőr hivatott — állandóan hiányoznak. Az anyag gyártásának hibái mellett

súlyos hibák tapasztalhatók a szállítások terén is.

Most is tetemes mennyiségű sín hever Diósgyőrben, mely- fiek szállítására a MÁV nem ad kellő számú vasúti kocsit. Jelenleg is, több mint kétmillió forint értékű legyártott készáru hever a gyár udvarán, amelyhez csoportonként csupán négy sín hiányzik, de amíg ez nem érkezik meg, addig a készáru nem kerülhet értékesítésre, benne áll a vállalat pénze, s a dolgozók prémiuma. A lelkiismeretlenséget és a tervszerűtlenséget bizonyítja, hogy a kitérők elkészítéséhez nem küldenek le minden hozzávaló kelléket, s így egy-egy alkatrész hiánya miatt is kénytelen a majdnem kész áru a gyár udvarán vesztegelni.

Joggal feltehetjük a kérdést a kohó- és gépipari minisztérium és a gyártó vállalatok felé, hogy vájjon miért építették fel hatalmas költséggel és befektetéssel a gyárat, ha termeléséhez nem tudnak kellő mennyiségű anyagot biztosítani. Hol itt a tervszerűség? Mellékesen megjegyezhetjük, hogy a tervszerűtlenség jelei egyebekben is megmutatkoznak. Kezdjük az építkezésnél. Ez a kísérleti nyűiként, előregyártott elemekből megépített

üzem, a Gépipari Tervező Iroda bölcs elgondolásai szerint lapályos helyen épült. Esős idő esetén a kazánházat és a kábelcsatornákat elönti a víz. A fűtőberendezés még mindig használhatatlan. A gépek alapozása rossz, fordított. A meglévő két darupálya beépítése észszerűiden, s már ez is sok borsot tört a váltógyáriak orra alá. A salak és széntárolók beépítése szintén fordított. Hiány van munkáslakásokban és szállítóberendezésekben is.

A vállalat vezető szervei minden tőlük telhetőt megtesznek a fennálló, főleg az anyag- ellátás terén meglévő hibák leküzdéséért. Budapesten és Diósgyőrben állandóan egy anyagsürgető tartózkodik. Az üzem párt- és szakszervezete már több ízben tartott személyes megbeszélést a gyártó és szállító vállalatok párt- és szakszervezeteivel. A megyei és városi pártbizottság már nem egyszer vette kezébe ezt az ügyet. Küldöttség kereste fel az illetékes minisztert, a vállalat vezetősége már többször kérte a szállító vállalatok, a MÁV, sőt már a honvédség segítségét is. Mindezek ellenére

segítséget alig kapnak, de ígéretet annál inkább.

Gyakran utaznak ugyan le Budapestről a felsőbb szervek küldöttei. Szívesen is jönnek, hiszen Gyöngyös és környéke jó boráról és szép kiránduló helyeiről híres;

Nem kétséges, hogy az anyag- ellátáson kívül akadnak a váltógyárban más kisebb-nagyobb problémák, de az bizonyos, hogy az egész termelés rákfenéje az anyagellátás; A gyár vezetősége párt- és szakszervezete és dolgozói szeretnék, ha végre nem találna elutasító hangra és süket fülekre kérelmük. Mindannyian hangosan kiáltják a felsőbb szervek fejé, hogy anyagot, anyagot, és harmadszor is csak anyagot adjanak. Mi is idáig csak hallgattunk és szótlanul néztük a váltógyár nagy problémáját. Most ift az ideje, hogy a sok

várakozás és tűrés után végre felemeljük tiltakozó szavunkat és felvessük a felelősség kérdését a kohó- és gépipari minisztérium és a váltógyár más felsőbb szervei felé;

A gyár dolgozóiban ott él a munkakedv, a versenyszellem, s az bizonyos, hogy a kellő anyagi feltételek biztosítása mellett mindig teljesítik előirányzott tervüket. A kohó- és gépipiari minisztérium kötelessége, hogyha már ezt az üzemet felépítette, lássa el kellő mennyiségű anyaggal, mert így a jövőben, az eddigiektől eltérően, a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár könnyű szerrel túlteljesíti tervét, elnyeri az élüzem kitüntetést és egyre többet termel dolgozó népünk boldogulására és országunk nagyobb dicsőségére.

j/riLÁM

Az MHK és alkalmazása télen...

Nagyszerű kezdeményezés az MHK. Megmozgat minden „épkézláb'’ embert, gyereket, fiatalt, őre. get. hogy nyáron, jó időben, munka után sportolva erősítsék testüket.

' Télen? Ugyan ki

gondot a szegény nem szaksportolókra.

her ide — teher oda — végül, mind a négy vágányon elpihen a hosszá va _ gonsor. Kész az oka. dály. Megtették kötelességüket. Övék a .dicsőség”.

Jöhet az egri. jön is, ha kissé késve, de megjön. Jönnek az utasé k is, kiknek sejtatok még valahogy legyűrik a nehézség gehet, de az öregek izegaek.mozognak, míg végül megunják és egy halk sóhajjal átcsúsznak a vagon- soron. Ez az első. Utána Hőn a többi.. • Az ő nevükben szólok most, az öregekében. ök még

Kevesen. Az a jó, hogy van, aki gondol rájuk. így tesz a fü. zesabonyi vasútállomás. Helyettesíti a megyei TSB-t. Versenyt rendez... még. hozzá nem Is egy. szerűt, akadályversenyt, az utazók részére.

Dacolva hóval, faggyal, kemény. csikorgó hideggel, ké_ szül napaiap az akadálypálya az ötödik vágányra bevonuló egri személyvonal előtt. Mindegy, akár reggel, akár este, csak legyen akadály, ez a fő cél... Vastag, bundäs MÁV eló- sportolók készítik a terepet. Köztük egy pirossapkás, valószínűleg a „bíró” intézkedik, osztogatja a parancsot. — Tetetniük sincs arról, hogy most MHK- pröbát fognak vé. gezni.

A verseny könnyű téséért észszerűsí- tettek a rendezők. Minek tolassunk be lépcsős, átjárás kocsit — mint a példa mutatja, ezt könnyen legyűrik az utasok. Nagyobb akadály kell. hisz az MHK- jelvényért meg kell szenvedni. Igaz, hogy a MA V nem ad jelvényt, de nem is adhat, mert nincs rá felhatalmazva, mint a sportbizottság. De náluk egy szívből jövő kacaj pótol minden mulasztást.

Aztán jön az Igazi élvezet... Megj in. nek az utasok csúsznak, másznak, kiabálnak, felállnak és le-leszállnak. A fianem tették le az LMHK-t, tehát még nem bírják a magas szintet. Könyörüljön rajtuk a MÁV, lej. jebb kezdje, talán egy sornál, de ott Is legyen lépcsősét járó. Később, ha az utam sok már megszokták és maguk kérik, akkor emelhetik az akadályt.

De addig is, ha unatkoznak, lenne egy szerény javaslatunk: Csúszkáljanak ők is földe, * aztán próbáljanak átesni a túlsó oldalra, de vigtázva, mert a föld, most télen különösen kemény, s megüthetik magukat. Sportoljanak. Pró- bázzanak most télen, hogif r.ÿ'âr'P nehogy ők valljanak szégyent az MHK-ban.

Márkus János

Egyre több szakember jelentkezik falusi munkára

A mezőgazdaság fejlesztésé, rö! szóló párt- és kormányhatározatok óta megyénkben is egyre több szakember kéri, hogy helyezzék ki falusi munkára, mert közvetlenül akar résztven- rti a mezőgazdaság áj feladatainak megvalósításában. Az eddig jelentkezett szakemberek közül már 69_nek kijelölték új munkahelyét. Legtöbben a körzeti agronómus teendőit látják el, de sokan kérték kihelyezésüket gépállomásokra és termelőszövetkezetekbe is. Az új szakemberek között három mérnök, hét technikus, valamint 20 géplakatos is van, akik a megye gépállomá* sain nyertek elhelyezést.

Az új szakemberek munkája máris érezteti hatását, megjavult a téli gépjavítás üteme, azonkívül a községekben, termelősző. vetkezetekben serényen folyik az előkészület a tavaszi munkára.

Takarékoskodjunk a villamos energiával!

Képviselő a választói között

Szocialista társadalmunk építése egyre jobb és körültekintőbb munkát követel meg mindannyiunktól. Az ipar és a mezőgazdaság gyors fejlődése nagyobb feladatokat ró népgazdaságunkra. Éppen ezért jobbá, szervezettebbé kell tenni munkánkat, és a tervek teljesítése mellett nagy gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra és ezen belül a villamosenergiával való takarékosságra.

Népgazdaságunknak egyre több és több villamosenergiára van szüksége. Villamosenergiafogyasztásunk az 1949-es évhez viszonyítva majd a duplájára emelkedett. A dolgozók élet- színvonalának emelkedésével nőttek az igények és így a villamosenergiafogyasztásunk is megnövekedett. Ahhoz, hogy eredményeket érjünk el a villa- mosenergiatakarékosság terén, szükségünk van a dolgozók segítségére, úgy az üzemekben, a hivatalokban, mint a háztartásokban.

Vizsgáljuk meg, milyen lehetőségek vannak a villamosenergiával való takarékosságra és használjuk ki azokat, fejlesz- szük tömegmozgalommá ezt a takarékossági mozgalmat. Tudvalevő, hogy a villamosenergiafogyasztás csúcspontját reggel 7—8-ig és délután 17—20-ig éri el. Ebben az időszakban legnagyobb az áramfogyasztás. Éppen ezért azzal a kéréssel fordulunk mind az üzemi, hivatali, mind a háztartási dolgozókhoz, hogy ezen "időszakban, de ezen tulmenőleg is fokozottabban takarékoskodjanak a villamosenergiával. Az üzemekben ne járassuk feleslegesen a motorokat, a háztartásban lehetőleg ne használjunk háztartási készülékeket, ugyanakkor a hivatalokban se égessük feleslegesen a villanyt, ahol ezt nélkülözhetjük. Hiszen tudjuk azt, hogy az iparnak és a mezőgazdaságnak soha sem volt olyan nagy szüksége a villamosenergiára, mint ma. Éppen ezért a dolgozók legyenek segítségünkre a villamoscnergiá- val való takarékossági mozgalomban.

Váljon ez a takarékossági mozgalom mindnyájunk szívügyévé és fejlesszük tovább, hogy minél több villamosenergiát takaríthassunk meg népgazdaságunk számára.

Somogyi Ferenc ÉMASZ üzletigazgató.

P

éntek délután van. Ä nap rövid pályája végénél tart, a szürkület mindjárt beta, karja Arnyékszala házait, hogy később átadja helyét a téli sötétségnek. Tamási András dolgozó paraszt udvarán 10—15 ember beszélget. A konyha már zsúfolt, menyecskék, az életet már megjárt asszonyok, idős emberek, fiatalok szorongnak itt. Soknak nem jutott szék, az ágv szélét is elfoglalták már, néhányan az ajtófélfának támaszkodva várakoznak. Nem volt még ilyen népes Tamásiék konyhája, pedig nem egy esté főnnek össze itt a szomszédok, hogy beszélgessenek a városi pártbizottságtól ellátogató elv- társakkal. Nem hivatalos beszélgetések ezek, nincs, aiki megnyissa az ..ülést”, jegyzőkönyvet 6em vezetnek, csak elkezdik és folyik a szó. Előkerül az emlékek rácsa mögül a múlt, de a jelen, a jövő, csak visszaszorítja. Könnyebb be. szélgetni az élet szépségéről, mint a keservéről.

Most te hasonító beszélgetés előtt vagyunk. De ez alkalommal nemcsak a ..városi pártbizottságtól lesznek itt — akkor nem volna ilyen izgalom. .Azokat már megszoktuk” — mendia egy fekete fejkendős néni. Igen, a városi pártbizottságtól

ellátogató elvtársak, az esti beszélgetések lassan megszokottá válnak a szalai parasztok között. Beszélgetni, elmondani, ami fái. aztán rém te várja az ember, néhány nap múlva ott van a levél, vagy behívják őket a pártbizottságra és eggyel kevesebb vagy már nincs Is panasz.

I gén, de most nemcsak a

1 várostól jönnek. Olyan vendég érkezik, amilyen még nem járt a szalaparti parasztházakban. Képviselőjüket váriák a kérgoskezü parasztok — a fiatalok, akik még nem is választottak — aki ellátogat esti beszélgetésre választóihoz. Először egyke!ten tudtak csak a látogatásról, majd meghallották a többiek és most csaknem az egész utca — és még a verő- szalaiak közül Is néhányan — itt szorongott.

Megérkezik Molnár Erik képviselő elvtárs. a várt vendég. Alig talál helyet, úgy körülfogják. Nincsenek nagy üdvözlőszavak. néhány baráti kézfogás, és máris úgy beszélgetnek, mintha nem most találkoztak volna először. Elmondják problémáikat, panaszaikat, beszélnek terveikről, ígérnek, kérnek, javasolnak. Tavaszi Ferencné az,t panaszolja, hogy elvették a

földiét és helyette roszabb minőségűt kapott. Egy idős — 76 éves — asszony piaci árusítási engedé'vét kéri vissza. Szilágyi Bernât Eger szarvasmarhaállománya növelésének fontosságáról beszél és javasolja: „Jobban fizessék meg a pásztorokat, ho^v azok szívesebben viseljék gondját az állatoknak". A 69 éves Pálok Bernât bácsi öregségi segélye elintézéséhez kér tanácsot. De legtöbben a 6zőlő- rő1, a szőlő problémájáról beszélnek. Többen azt mondják el, hogy a kishaszon bérbe kivett egy-két hold körüli szőlőt a tanács visszavette tőlük, ugyanakkor vannak olyanok, akik a maguk szőlőjét leadták és most 10 hold szőlőt te bérelnek. Untai lér Sándor és felesége, a Balázs Ignác.csoport munkájában előforduló hiányosságokról és a velük szemben tanúsított helytelen eljárásról beszél.

Az őszinteség, a bizalom

csengett a szavakból. Csak annak tudja ilyen őszintén, lelkesen elmondani az ember panaszát, akiben bízik. Ilyen közvetlenül, kendőzés nélkül csak barát beszél a baráttal. S amit elmondtak a szalai parasztok, nem volt hiábavaló. Az óra előrehaladt. Molnár elvtárs elbúcsúzott, de a panaszokat nem vitte magával. Volt, akinek a panaszát már a beszélgetés után néhány napra elintézte a városi tanács. Pál Ignácné Ve- rőszala-úti asszony hétfőn megkapta kért iparát. Nagy Mihály- né dohánygyári munkásnő — 6zombaf reggel mondta el a panaszát a tanácsházán, mert este már elhaladt az idő — fér* jenek szanatóriumba való szállítása máris el van intézve. So« kát tanult a beszélgetésből a városi tanács. Ezért átszervezte a fogadóórákat, esténként felkeresik a körzeteket, s a fel* merülő panaszokat, ha lehet, még ott helyben elintézik. Amit nem tudnak elintézni a- helyszínen, annak hat nap alatt a végére járnak. Szombatig egy hét alatt csaknem 70 jogos pa* naszt orvosolnak a városi tanácson.

szalai dolgozó parasztok

a kormány számos Intéz« kedése nyomán már meggyőződtek arról, hogy helyesen vá. lasztottak május 17-én. Most, hogy beszélhettek képviselőjükkel és 6zavuk meghallgatásra talált, méginkább erősödött bizalmuk a kormány iránt.

Papp János