Népújság, 1954. február (9-16. szám)

1954-02-04 / 9. szám

T054 február 4. NÉPÚJSÁG 3 A BUDAPESTEN nemrégen lezajlott IV. kép* zömíi vészeli kiál lítás sikere szemléi tetőén bizo­nyítja: a képzőművészet terén nagy léptekkel haladtunk előre. Művészeink egyre tökéletesebb formában mutatják be ez élet minden oldalát, szépségét, tükörként vetítik elénk hazánk cső. dá'tatos tájait, történelmi múltját, a munka lük­tető erejét, a fiatalság örömét. Megyénk képzőművészeti alkotásai kiválóan illeszkednek ebbe a nagyszerű művészi egységbe. Hosszú volt az út. amely művészeinket idáig el­vezette. Magukrahagyottan, nehéz anyagi gon­dokkal küzdve dolgoztak Sokan, így Kas tali István. Katai Mihály is kénytelen voltak deko­rációs munkát vállalni, hogy vásznat, festéket szerezhessenek be. Ezek a körülmények okozták, hegy művészeink eleinte nem találták meg a he­lyes utat, elvi bizonytalanság jellemezte művei, két. Kedvüket szegte az érdektelenség, a művé­szet iránti közömbösség. Festettek, dolgoztak azért, de ezek a művek nem tükrözték fejlődő életünk szépségeit, munkáját. Hiányzott a kap­csolatuk a néppel. Nem ismerték egyre szélesedő, terebélyesedő igényeiket. . Fordulópontot jelentett a képzőművészeti kör megalakulása, a párt, a Ma-gyar.Szcvjet Társa­ság támogatása — iránymutatása. Különösen nagy: segítséget nyújtott a kiállítások megrende­zése. mert így lehetővé vált a művészet és a dol­gozók közötti kapcsolat megteremtése. LEGSZEBB bizonyítéka érmék a centenáris kiállítás volt. Az itt kiállított művek bebizonyítot­ták, hogy művészeink kiléptek pesszimista é'et- szemléietükibóT, zárkózottságukból, látják és ér- zékeCtetik már az élet szépségeit, merészen visz. 6zanyultak a magyar műit történelmi hagyomá­nyaihoz, gondoljunk csak vissza Kát ai Mihály. Hamza Tibor történelmi képeire. Gödör Kálmán. Kastali István munkások életét megelevenítő festményeire. A kiállítás megismertette dolgozó­inkat a művészek alkotó munkájával, felkeltette érdeklődésünket a szép iránt. Bebizonyította, hogy a közönség — a dolgozók ezreinek bírálata nél­kül művészeink sem fejlődhetnek tovább. Az 1953-as őszi és téli kiállítás anyagának nagy. része már e lelkesítő irányítás alapján készült. Sokkal közelebb állt a néphez, és mint Csiky Sán­dor mátrafüredi festő munkája mutatja — a nép művészetéből gyökeredzik. S bár a művészek szívét, kezét a legmélyebb alkotás iránti szeretet irányította, a kiállítást nem kísérte a megérdemelt érdeklődés. Dolgo­zóink nagyrészének még nem keltették fel ér­deklődését e művészet iránt, nagv hibát követett el itt a szakszervezet kultúrfelelőse. akiknek az üzemi dolgozókat tellett volna szerveznie a ki­állítás megtekintésére. Ezzel nemcsak segíti kul­turális fejlődésünket, hanem a képzőművészeten keresztül megismerteti velük az élet szépségeit Szakmai megbeszélést folytat ax egri képzőművé­szeti kör. virágzó kultúráén A képzőművészet nagyszerű eszköze a nép ne. vetésének, e7 űi életért, a békéért vívott harc szolgálatában. az Érdektelenség mégsem szegte szár. nyit művészeink alkotókedvének. Töretlen a munkáké dv, műveik tökéletesítésével harcolnak az érdektelenség ellen. Fejlődő életünk bemuta­tásával kerülnek egyre közelebb a néphez. A múlt nagyszerű hagyományainak felelevenítésével ta­nítják fiataljainkat a haza megbecsülésére, szere- tétére. Hozzájárulnak megyénk Kulturális felvi­rágoztatásához. Gödör Kálmán Dózsáról készít kompozíciót, több színvázlata már elkészült. Színvázlatai merészek, újszerűek. Asztalán törté, nelmi könyvek. Dózsáról szóló művek mutatják, hogy elmélyül ten készül nagy művének befejezé­sére. Kátai Mihály készülő, történelmi műve a haza. a szabadság, a nép szereíetére nevel. Ger­gely Pál játszó kislányát festi. „Katit”. Orbán József utolsó simításokat végzi Gárdonyi szob­rán. Kastali István nyáron készült bükki táj. vázlatait fejezi be. S művészi munka folyik a főiskolán k. Adler Miklós és Bíró Lajos festő, művészek vezetésével, irányításával tehetséges fiatalok képei készülnek. MEGYÉNKBEN tehát virágzó képzőművészet van, de nem szabad közönyösen, érdektelenül e'- menni mellette. Segíteni -kei), egyre nagyobb tá­mogatást kell nyújtani nékik, ma már nem gaz­dag mecénásokra van szükség, hanem társadat, műnknek kell megteremtenie művészeink anyag: feltételeit. Üzemünk — tsz-ek, ái'ami gazdaságok tanácsok, ezen a téren nyújtsanak sokkal na gyobb segítséget. Ku'túrotihonok, kultúrtermei?, szobáik díszítésére megyénk művészeinek alko­tásait vásárolhatnák meg. Közönyösség mutat, kozik az üzemek részéről a vásárlásokkal szem. ben. Az SzMT kuRűrotthona reprodukciókkal van tele. Kicserélhetné megyénk dolgozóinak, sztahanovistáknak megfestett képeivel. Ezzel el­mélyítenék a dolgozók és a művészek kapcso­latát is. Segítsék továbbra is művészeinket kiállt, tások rendezésével, tegyék lehetővé, hogy nyáron e csodálatos Bükk hegységekben festhessenek, amely arra is alkalmas lenne, hegy állandó mű­vésztelep létesüljön. Szervezzenek gördülő kép- k:állításokat, hogy a megye nagyobb városaiban, falvaiban is megismerték képzőművészeinket. Ne hagyják elkallódni Csikv Sándort, a mátrafüred: favágót, festőművészt, aki a nép életéből meríti témáit. Segítsék a felnövő fes'ő generáció kibon­takozását. akik között, mint Kishonti Jenő. ifjú Kátai Mihály igen komoly tehetségek akadnak. EZZEL BIZTOSÍTHATJUK, mint ahogy Nagy Imre eivtárs mondotta — kultúránk demokratizá­lását. széleskörű, népnevelő szerepét. Hiszen kul­túrpolitikánknak az a feladata, hogy ápolja, fej. lessze a magyarság egységes, nemzeti kultúráját. Toros Károly né Gerceiy Pál festőművész, kislányát, Katit festi. Kastali István műtermében a máiusban tartandó képkiállításra készül. Kátai Mihály fiát. a tehetséges ifj. Kátai Mihályt tanítja. Feladataink a kultúrnevelés terén HÍREK A MEGYÉBŐL — Kiskörén Sipos János dol­gozó paraszt az új begyűjtési rendeletre azzal váíaszolt, hogy 1954 január 26-án az 1954-es évi húsbeadását 100 százalékig teljesítette. ★ — A hevesmecryei tanács ke­reskedelmi osztálya a dolgozók árubeszerzésének megkőnnvi- ése végett Egerben. Gvöngvö* ön, Hatvanban, és Selvpen gy-egv élelmi'zerboltot nyit­tatott meg. ahol a dolgozók munkaidő előtt reggel leadják rendeléseiket. és munkaidő után az igazoló jegyre megkap­ták a megrendelt áruikat. ★ — Balaton közsén dolgozó parasztjai január 26-án nagy lelkesedés mel'ett választották ni tg községük 56 tagból álló prmelési bizottságát. ★ — A baracskai Gvékényfel- dolgozó Vállalat elkezdte a me- 'egágvtakarók nagyobb meny- nv’séchen való pyártáisát. A takarók gyékényből kerder zsi- ueg-kötassel készülnek, és egv négyzetméter takaró ára IS rorint. * — Az Egri GyapiútermMő Vállalat felajánlotta, hogy pet- -oná'fa a poroszlói Béke terme­lőszövetkezetet, és 6egííi azt szaktanácsokkal, pénzügy Heg Is. * — A lőrinci dolgozók nagy őrömmel vettek részt új kultúr- otthonuk felavatásán, ahol Pe- f5fibánya és a lőrinci gépállo­más kultúrbrigádjai. & a selypi zenekari együttes szórakoztat­ták a jelenlévőket. ★ — Bajza József születésének 150-edik évfordulója alkalmából a Népkönyvtári Központ és az Irodalom Történeti Társaság Szűcsiben, az író szülőfalujában emlékünnepélyt rendezett. Az ünnepi beszédet Dr. Csabai Ti­bor, az egri Pedagógia Főiskola tanára tartotta FELHÍVÁSI A Magyar Művészeti Dol­gozók Szakszervezetének egri csoportja felhívja a járás ösz- szes helyi csoportjait és dol­gozóit, hogy az egri MODOSZ irodát, az egri SZMT székház ban, Széchenyi-u. 16. szám, földszint 38-as helyiségében rendezte be. Ezideig irodahelyiség hiá­nyában, az egri MÜDOSZ ve­zetősége nem tudott aktív n unkát kifejteni. A lenti dátumtól kezdődően kérjük a dolgozókat, hogy min­den zenés lakodalomra és táncmulatságok a zeneigény­lést a fen-.nevezett szakszer­vezetnél jelentsenek be. Hivatalos idő: Hétfő-péntek: reggel 9-től 13 óráig. Puporka Géza Művészeti Dolgozók Szakszer­vezete egr1 csoportjának elnöke A Magyar Szakszerveze­tek XVIII. kongresz- szusa határozatában kimon­dotta, hogy az üzemi bi­zottságok fejlesszék tovább a kulturotthonok és kul­túrtermek munkáját, erősítsék meg azok vezetését. Biztosítsák a dolgozóknak a kulturális ne­velést, a szórakozás számos és változatos formáit. Érjék el, hogy a dolgozók szívesen keressék fel a kul- túrotthont, hogy ott a szóra­kozást és tanulást megtalálják. Pártunk Központi Vezetősé­gének június 27—28-i határo­zata és az azt követő kormány- programén még inkább hang­súlyozza, és fontos feladatunk­ká teszi a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését, a kul­turális színvonal emelését. Egyre szélesebben és hatal­masabban kibontakozó kultúr- forradalom mutatkozik meg megyénk számos üzemében. A dolgozó nép vágya — az a tö­rekvése, hogy maga is cselek­vő részvevőjévé akar válni az új magyar szocialista kultúra megteremtésének — megmutat­kozik abban is, hogy kultúr- otthont igényelnek. Ezt tették Petőfibánya dolgozói is. Az igényüknek megfelelően rövi­den befejeződik az új, megyénk egyik legszebb kultúrotthoná- nak építése. Petőfibánya dol­gozói örömmel fogadják ezt a kultúrotthon! A kultúrcsopor- tok serényen készülnek az ott­honuk felavatására. A dolgo­zók fokozott várakozással te­kintenek minden ilyen kultu­rális esemény elé. Azt várják, hogy a zeneszámok, jelenetek, dalok és táncok jókedvre de­rítsék, nagyszerű élményekkel gazdagítsák őket. II ultúrotthonainkat a dol- * gozók második otthoná­vá kell tenni. Biztosítani kell, hogy dolgozóink közelebbről megismerkedjenek a haladó tudomány, a kultúra, művelő­dés számos ágával. Ez meg­mutatkozik az egercsehi bá­nyászkönyvtár munkájában, amely a megyei könyvtárak között a legjobb eredményt érte el, öt , .vándorkönyvtárral rendelkezik és a dolgozók ér­deklődésének megfelelően biz­tosítja a különböző témájú könyveket. Népünk eleven kulturális életének további fejlődése ér­dekében nagyobb szerepet kell vállalniuk kultúrotthonaink- nak. A kulturotthonok műso­rának sikere érdekében szük­séges és helyes, hogy az ed­digiektől eltérően, sokkal bát­rabban szélesítik a kultúrelő- adások témakörét. Iktassanak be több olyan műfajt is, ame­lyek azelőtt csak elvétve je­lentkeztek, mindenekelőtt vi­dám, szórakoztató darabokat, mint ahogy a recski ércbánya kultúrcsoportja teszi. Most ta­nulják a Luxemburg-grófja című színes, zenés színművet. A színvonalas műsor, a helyes témaválasztás és az alapos fel­készülés lényegében gondosko­dás a dolgozókról. Az élénk, tartalmas műsor az új nézők újabb ezreit vonzza, szélesíti a művelt dolgozók szüntele­nül növekvő táborát. Sokan az üzemi kultúrházban hall­ják először Mozart muzsiká­ját, ismerik meg a klasszikus írók alkotásait, vagy mai éle­tünk küzdelmeit, szépségeit áb­rázoló új műveket. Akad olyan szakszervezeti kultúrmunkás is, aki úgy vé­lekedik, hogy a kulturális elő­adásokon most már nem illik a termelésről beszélni. Pedig , a gyár, az üzem, a mi életünk­höz tartozik, egyre szépülő éle­tünk alapját képezi. Dolgo­zóinkat éppúgy foglalkoztatják a szocialista munkaverseny problémái, mint az élet más kérdései. Helyes, ha kultúrcso- portjaink egy-egy énekszám­mal, rövid műsorral köszöntik a termelésben kitűnt dolgozó­kat. A szakszervezeti kultúr- munkásoknak látniok kell, hogy a nevelés és szórakozta­tás nem két különböző dolog. Hiba és nagy fogyatékosság volna, ha a hősi munkáról szóló lelkesítő műveket leven­nék a színpadról. G ondoskodni kell a színvo­nalas és érdekes műsorok megrendezésének előfeltételei­ről is. Nem lehet eredményeket elérni ott, ahol elhanyagolt és piszkos a kultúrterem, ahol nem vásárolnak új díszleteket, vagy ahol nehézséget gördí­tenek a művészeti csoportok próbái elé. A Gyöngyösi Váltó- és Ki­térőgyár zenekara az ősz fo­lyamán egy magánlakás kapu­ja alatt próbált. Kultúrterem hiánya miatt az énekkar fel­oszlott. Több esetben kérték a tanácsok népművelési osz­tályait, hogy legyenek segítsé­gükre egy kultúrterem szerzé­sében, vagy építésében, de ez máig sem nyert elintézést. Meg kell adni tehát az anya­gi feltételeket is a dolgozók szórakozásához és művelődésé­hez. Feladat, hogy törekedje­nek a Hulfúcottkonok minél szebb és szórakoztatóbb mű­sorok bemutatására. Fontos fel­adatukká kell tenniök a poli­tikai, felvilágosító, ismeretter­jesztő előadások szervezését. Rendszeresen kell előadást tar- taniok hazánk fejlődéséről, az irodalom, a művészet egyes kérdéseiről, nemzetközi esemé­nyekről. Felvilágosító mun­kán keresztül foglalkozzanak kultúrotthonaink az élenjáró szovjet tudomány megismeré­sével, valamint azzal, hogy a magyar irodalom, művészet számára mit jelent a Szovjet­unió kulturális téren nyújtott nagy segítsége. I smertessék meg a dolgozó­kat a zene, a tánc, szín­művészet értékes alkotásaival, mutassanak be minél több vi­dám jelenetet, hogy dolgo­zóink napról napra, egyre job­ban érezzék, lássák új életünk szépségeit és gyönyörködjenek is bennük. Csomó János SZMT kultúrnevelési felelős Reggel, amikor a gyerekek felébredtek a parádi szanató­riumban, még esett a hó. Kis ágyacskájukban arccal az ab­lak felé fordultak, nézték a hópelyhek vidám játékát. A sarokban kis barna, buksifej még lezárt szemekkel pihent a fehér párnán, ö volt az egye­düli, aki még mindig aludt. Hej, pedig, ha tudná, hogy odakint minden fehér, hogy hamarosan teljesül kívánsága: a ródlizás, akkor biztosan nem aludna ilyen mélyen. Kiságya egészen közel volt az ablak­hoz. Hirtelen kinyitotta sze­mét, felült és figyelmesen kö­rülnézett. Kém tudta álmo­dott-e, vagy valóság volt. Ki­nézett az ablakon: hó borított mindent, a mókuska sincs az ablakpárkányon, hosszú, lom­pos farkával nem integet fe­léje. — Nézzétek, ott van. kiál­totta társainak. A szembelévő fa egyik ágán pihent a barna, fiirgénmozgó kis állat. A mó­kus — mintha hibáját jóvá akarná tenni — nem ugrott to­vább. hagyta, hogy az ablak­hoz seregien gyermekhad gyö­nyörködjön benne. Ki tudja meddig nézték volna az új ba- tátot, de megnyílt az ajtó, és kedves, őszhajú, mosolygó arc jelent meg. Készüljétek, me­gyünk reggelizni, aztán pe­dig ... Nos, ki találja ki, mi lesz azután? kérdezte az idős tanító néni. A feléje forduló hat pizsamás kisfiú egyszerre mondotta: hógolyózás. Ilyen gyorsan talán még soha nem reggeliztek. Pár perc és a 120 egyforma, kék­mackós gyermek már a hóban futott. Sokan hóembert készí­tettek, mások vígan siklottak a ródlin és néhány sítalp is szolgálatba lépett. Megkezdő­dött a hócsata is — 10:2 a ja­vunkra — kiáltott egy pöttöm emberke, a bíró, a csata vé­gén. Ebédlőjük egyszerű, tisz­ta. Naponta ötször látogatják a gyermekek és mindig szíve­sen teszik, mert nagyon jól­esik a szakács főzte étel. Most is ott ülnek már az asztalnál. Százhúsz szöszke és barna fej, egészséges, pirospozsgás arc. Közöttük ül a tanító bácsi. A fehérruhás felszolgálók már hozzák a párolgó húslevest és a terített asztalokra rakják. Elcsendesedik az ebédlő, csak a kanalak csörgése hallatszik. Senkit sem kell biztatni az Derűs napok a parádi gyermekszanatóriumban evésre, hiszen futkározás után ugyancsak megéheztek. A má­sodik fogás, burgonya para­dicsommártással, egy szelet hússal és sütemény. Fogy a tányérról az ízletes eledel, te­lik a has. Az első asztalnál már megebédeltek. Sokan már csendben várják a süteményt. A sarokban is üresek a tányé­rok, kis gazdáik halkan beszél­getnek — én a reggeli vajas- és lekvároskenyeret nagyon sze­retem, meg az olyan kolbászt, amit tegnap este kaptunk. Te mit szeretsz legjobban? Kicsit gondolkodik a másik, alig hét­éves, En a főzelékek közül leg­jobban a csirkepaprikást sze­retem. ★ Minden nap két és fél­órát töltenek a szabadban, sé­tálnak, vagy játszanak. De az igazi játék délután hat órakor kezdődik. Előtte másfélórás pi­henő van. ilyenkor elcsendese­dik a háló, ki-ki kedve szerint tölti idejét. Barabás Béluska Hl. osztályos ezt az időt házi- feladat megtanulásra fordítja. Kezében a magyar könyv, Tol­di IV. énekét tanulja. Levelet is írt haza Kecskemétre és megírta anyunak, hogy Hor­váth Sanyi, meg Tiszka Laci mellett alszik. De azt is meg­írta Béluska, hogy „itt nagyon jó, ötször eszünk, jó a koszt. Mindenki kapott egy melegí­tőt. meg tintát, hálóinget és írószereket. Szeretem a tanító bácsit“ — záruljak a kedves sorok. Van, aki a térképet ma­ga elé vette és azt nézi, hogy ..melyik úton jöttem ide. — Páctól vonattal a Nyugatiba, átszálltunk a Keletibe —on­nan jöttünk Gyöngyösig.“ A kis Véghelyi Zsolt pedig arról mesélt, hogy két film közül melyik tetszett jobban. Hama­rosan harmadszor is megyünk — újságolta. A szanatórium szép könyvtárral rendelkezik, a kispajtások közül sokan könyvet olvasnak. Az is elő­fordul, hogy liftet készítenek. Ennek a padlásszobában van­nak a mesterei. Jól értik a munkájukat: két oszlophoz kö­telet kötnek és máris csúszik a kosár. A másik szobában vannak a gyöngyösi „srácok“, legalább is Koleszár Jancsika így büszkélkedik. Itt az ebéd- utáni szabadidőt legszíveseb­ben rajzolással töltik. ★ „Kis kút, kerekes kút van az udvarunkban..— hang­zik a vidám ének. Parlais Laci. a „kis hegedűművész", való­ban szépen játszik. Társai kö­rülülik és énekükkel kísérik a zenét. Ha Lacit szépen megké­rik, arra is hajlandó, hogy hosszabb ideig tánczenét ját­szik, ilyenkor táncraperdül a pajtáshad. Kedvelt szórakozásuk az asztalitenisz is, Gyakran iz­galmas mérkőzések színhelye a szoba. Sokszor, amikor nem tudnak megegyezni, öten is az asztalhoz ugranak. így előfor­dul, hogy letapossák az asztal­lábát, és az egy kicsit sántít. Gond, vagy játék, inkább gond, ez lenne a véleménye egy kí­vülállónak, ha benyitna a te­rembe. amikor gyöngyöző hom­lokkal, komoly arccal ülnek a saJcktáblák fölé hajolva. Es mégis milyen szívesen játsza­nak, talán nincs is olyan, aki nem ért ehhez a játékhoz. Suba János, a tanító bácsi megelé­gedve nézi „gyermekeit“. Mi­lyen vidám, boldog az életük — ezt fejezi ki tekintete. ★ Mindennek irányítása az orvosi rendelőben van. A fő­orvos, a szeretett doktor bá­csi és a nevelők nagyon szí­vükön viselik a gyermekek sorsát, egészségét. Minden nap 20 gyermeket megvizsgálnak, minden héten megmérik őket, és nem csodálkoznak, ha két- két és fél kilóval többet mutat a mutató, mint az előző héten. Lelkiismeretesen ellenőrzik na­ponta az étel minőségét, vál­tozatosságát, adnak a gyerme­keknek étvágygerjesztőt. Meg­esik néha, hogy megfáznak, van, akinek a torka fáj, s ilyenkor a tiszta, napsugaras betegszobában, gondos kezelés mellett, pár nap alatt rendbe­jönnek. Móra Ferike még az utazás fáradalmait piheni, de láza már nincs és hamarosan mehet a többiekkel játszani, tanulni. Minden édesanya, akinek gyermeke a parádi gyermek­szanatóriumban van, nyugodt és boldog lehet, hisz gyermeke egészségére, minden léptére féltve vigyáznak itt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom