Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-04 / 9. szám
T054 február 4. NÉPÚJSÁG 3 A BUDAPESTEN nemrégen lezajlott IV. kép* zömíi vészeli kiál lítás sikere szemléi tetőén bizonyítja: a képzőművészet terén nagy léptekkel haladtunk előre. Művészeink egyre tökéletesebb formában mutatják be ez élet minden oldalát, szépségét, tükörként vetítik elénk hazánk cső. dá'tatos tájait, történelmi múltját, a munka lüktető erejét, a fiatalság örömét. Megyénk képzőművészeti alkotásai kiválóan illeszkednek ebbe a nagyszerű művészi egységbe. Hosszú volt az út. amely művészeinket idáig elvezette. Magukrahagyottan, nehéz anyagi gondokkal küzdve dolgoztak Sokan, így Kas tali István. Katai Mihály is kénytelen voltak dekorációs munkát vállalni, hogy vásznat, festéket szerezhessenek be. Ezek a körülmények okozták, hegy művészeink eleinte nem találták meg a helyes utat, elvi bizonytalanság jellemezte művei, két. Kedvüket szegte az érdektelenség, a művészet iránti közömbösség. Festettek, dolgoztak azért, de ezek a művek nem tükrözték fejlődő életünk szépségeit, munkáját. Hiányzott a kapcsolatuk a néppel. Nem ismerték egyre szélesedő, terebélyesedő igényeiket. . Fordulópontot jelentett a képzőművészeti kör megalakulása, a párt, a Ma-gyar.Szcvjet Társaság támogatása — iránymutatása. Különösen nagy: segítséget nyújtott a kiállítások megrendezése. mert így lehetővé vált a művészet és a dolgozók közötti kapcsolat megteremtése. LEGSZEBB bizonyítéka érmék a centenáris kiállítás volt. Az itt kiállított művek bebizonyították, hogy művészeink kiléptek pesszimista é'et- szemléietükibóT, zárkózottságukból, látják és ér- zékeCtetik már az élet szépségeit, merészen visz. 6zanyultak a magyar műit történelmi hagyományaihoz, gondoljunk csak vissza Kát ai Mihály. Hamza Tibor történelmi képeire. Gödör Kálmán. Kastali István munkások életét megelevenítő festményeire. A kiállítás megismertette dolgozóinkat a művészek alkotó munkájával, felkeltette érdeklődésünket a szép iránt. Bebizonyította, hogy a közönség — a dolgozók ezreinek bírálata nélkül művészeink sem fejlődhetnek tovább. Az 1953-as őszi és téli kiállítás anyagának nagy. része már e lelkesítő irányítás alapján készült. Sokkal közelebb állt a néphez, és mint Csiky Sándor mátrafüredi festő munkája mutatja — a nép művészetéből gyökeredzik. S bár a művészek szívét, kezét a legmélyebb alkotás iránti szeretet irányította, a kiállítást nem kísérte a megérdemelt érdeklődés. Dolgozóink nagyrészének még nem keltették fel érdeklődését e művészet iránt, nagv hibát követett el itt a szakszervezet kultúrfelelőse. akiknek az üzemi dolgozókat tellett volna szerveznie a kiállítás megtekintésére. Ezzel nemcsak segíti kulturális fejlődésünket, hanem a képzőművészeten keresztül megismerteti velük az élet szépségeit Szakmai megbeszélést folytat ax egri képzőművészeti kör. virágzó kultúráén A képzőművészet nagyszerű eszköze a nép ne. vetésének, e7 űi életért, a békéért vívott harc szolgálatában. az Érdektelenség mégsem szegte szár. nyit művészeink alkotókedvének. Töretlen a munkáké dv, műveik tökéletesítésével harcolnak az érdektelenség ellen. Fejlődő életünk bemutatásával kerülnek egyre közelebb a néphez. A múlt nagyszerű hagyományainak felelevenítésével tanítják fiataljainkat a haza megbecsülésére, szere- tétére. Hozzájárulnak megyénk Kulturális felvirágoztatásához. Gödör Kálmán Dózsáról készít kompozíciót, több színvázlata már elkészült. Színvázlatai merészek, újszerűek. Asztalán törté, nelmi könyvek. Dózsáról szóló művek mutatják, hogy elmélyül ten készül nagy művének befejezésére. Kátai Mihály készülő, történelmi műve a haza. a szabadság, a nép szereíetére nevel. Gergely Pál játszó kislányát festi. „Katit”. Orbán József utolsó simításokat végzi Gárdonyi szobrán. Kastali István nyáron készült bükki táj. vázlatait fejezi be. S művészi munka folyik a főiskolán k. Adler Miklós és Bíró Lajos festő, művészek vezetésével, irányításával tehetséges fiatalok képei készülnek. MEGYÉNKBEN tehát virágzó képzőművészet van, de nem szabad közönyösen, érdektelenül e'- menni mellette. Segíteni -kei), egyre nagyobb támogatást kell nyújtani nékik, ma már nem gazdag mecénásokra van szükség, hanem társadat, műnknek kell megteremtenie művészeink anyag: feltételeit. Üzemünk — tsz-ek, ái'ami gazdaságok tanácsok, ezen a téren nyújtsanak sokkal na gyobb segítséget. Ku'túrotihonok, kultúrtermei?, szobáik díszítésére megyénk művészeinek alkotásait vásárolhatnák meg. Közönyösség mutat, kozik az üzemek részéről a vásárlásokkal szem. ben. Az SzMT kuRűrotthona reprodukciókkal van tele. Kicserélhetné megyénk dolgozóinak, sztahanovistáknak megfestett képeivel. Ezzel elmélyítenék a dolgozók és a művészek kapcsolatát is. Segítsék továbbra is művészeinket kiállt, tások rendezésével, tegyék lehetővé, hogy nyáron e csodálatos Bükk hegységekben festhessenek, amely arra is alkalmas lenne, hegy állandó művésztelep létesüljön. Szervezzenek gördülő kép- k:állításokat, hogy a megye nagyobb városaiban, falvaiban is megismerték képzőművészeinket. Ne hagyják elkallódni Csikv Sándort, a mátrafüred: favágót, festőművészt, aki a nép életéből meríti témáit. Segítsék a felnövő fes'ő generáció kibontakozását. akik között, mint Kishonti Jenő. ifjú Kátai Mihály igen komoly tehetségek akadnak. EZZEL BIZTOSÍTHATJUK, mint ahogy Nagy Imre eivtárs mondotta — kultúránk demokratizálását. széleskörű, népnevelő szerepét. Hiszen kultúrpolitikánknak az a feladata, hogy ápolja, fej. lessze a magyarság egységes, nemzeti kultúráját. Toros Károly né Gerceiy Pál festőművész, kislányát, Katit festi. Kastali István műtermében a máiusban tartandó képkiállításra készül. Kátai Mihály fiát. a tehetséges ifj. Kátai Mihályt tanítja. Feladataink a kultúrnevelés terén HÍREK A MEGYÉBŐL — Kiskörén Sipos János dolgozó paraszt az új begyűjtési rendeletre azzal váíaszolt, hogy 1954 január 26-án az 1954-es évi húsbeadását 100 százalékig teljesítette. ★ — A hevesmecryei tanács kereskedelmi osztálya a dolgozók árubeszerzésének megkőnnvi- ése végett Egerben. Gvöngvö* ön, Hatvanban, és Selvpen gy-egv élelmi'zerboltot nyittatott meg. ahol a dolgozók munkaidő előtt reggel leadják rendeléseiket. és munkaidő után az igazoló jegyre megkapták a megrendelt áruikat. ★ — Balaton közsén dolgozó parasztjai január 26-án nagy lelkesedés mel'ett választották ni tg községük 56 tagból álló prmelési bizottságát. ★ — A baracskai Gvékényfel- dolgozó Vállalat elkezdte a me- 'egágvtakarók nagyobb meny- nv’séchen való pyártáisát. A takarók gyékényből kerder zsi- ueg-kötassel készülnek, és egv négyzetméter takaró ára IS rorint. * — Az Egri GyapiútermMő Vállalat felajánlotta, hogy pet- -oná'fa a poroszlói Béke termelőszövetkezetet, és 6egííi azt szaktanácsokkal, pénzügy Heg Is. * — A lőrinci dolgozók nagy őrömmel vettek részt új kultúr- otthonuk felavatásán, ahol Pe- f5fibánya és a lőrinci gépállomás kultúrbrigádjai. & a selypi zenekari együttes szórakoztatták a jelenlévőket. ★ — Bajza József születésének 150-edik évfordulója alkalmából a Népkönyvtári Központ és az Irodalom Történeti Társaság Szűcsiben, az író szülőfalujában emlékünnepélyt rendezett. Az ünnepi beszédet Dr. Csabai Tibor, az egri Pedagógia Főiskola tanára tartotta FELHÍVÁSI A Magyar Művészeti Dolgozók Szakszervezetének egri csoportja felhívja a járás ösz- szes helyi csoportjait és dolgozóit, hogy az egri MODOSZ irodát, az egri SZMT székház ban, Széchenyi-u. 16. szám, földszint 38-as helyiségében rendezte be. Ezideig irodahelyiség hiányában, az egri MÜDOSZ vezetősége nem tudott aktív n unkát kifejteni. A lenti dátumtól kezdődően kérjük a dolgozókat, hogy minden zenés lakodalomra és táncmulatságok a zeneigénylést a fen-.nevezett szakszervezetnél jelentsenek be. Hivatalos idő: Hétfő-péntek: reggel 9-től 13 óráig. Puporka Géza Művészeti Dolgozók Szakszervezete egr1 csoportjának elnöke A Magyar Szakszervezetek XVIII. kongresz- szusa határozatában kimondotta, hogy az üzemi bizottságok fejlesszék tovább a kulturotthonok és kultúrtermek munkáját, erősítsék meg azok vezetését. Biztosítsák a dolgozóknak a kulturális nevelést, a szórakozás számos és változatos formáit. Érjék el, hogy a dolgozók szívesen keressék fel a kul- túrotthont, hogy ott a szórakozást és tanulást megtalálják. Pártunk Központi Vezetőségének június 27—28-i határozata és az azt követő kormány- programén még inkább hangsúlyozza, és fontos feladatunkká teszi a dolgozók kulturális igényeinek kielégítését, a kulturális színvonal emelését. Egyre szélesebben és hatalmasabban kibontakozó kultúr- forradalom mutatkozik meg megyénk számos üzemében. A dolgozó nép vágya — az a törekvése, hogy maga is cselekvő részvevőjévé akar válni az új magyar szocialista kultúra megteremtésének — megmutatkozik abban is, hogy kultúr- otthont igényelnek. Ezt tették Petőfibánya dolgozói is. Az igényüknek megfelelően röviden befejeződik az új, megyénk egyik legszebb kultúrotthoná- nak építése. Petőfibánya dolgozói örömmel fogadják ezt a kultúrotthon! A kultúrcsopor- tok serényen készülnek az otthonuk felavatására. A dolgozók fokozott várakozással tekintenek minden ilyen kulturális esemény elé. Azt várják, hogy a zeneszámok, jelenetek, dalok és táncok jókedvre derítsék, nagyszerű élményekkel gazdagítsák őket. II ultúrotthonainkat a dol- * gozók második otthonává kell tenni. Biztosítani kell, hogy dolgozóink közelebbről megismerkedjenek a haladó tudomány, a kultúra, művelődés számos ágával. Ez megmutatkozik az egercsehi bányászkönyvtár munkájában, amely a megyei könyvtárak között a legjobb eredményt érte el, öt , .vándorkönyvtárral rendelkezik és a dolgozók érdeklődésének megfelelően biztosítja a különböző témájú könyveket. Népünk eleven kulturális életének további fejlődése érdekében nagyobb szerepet kell vállalniuk kultúrotthonaink- nak. A kulturotthonok műsorának sikere érdekében szükséges és helyes, hogy az eddigiektől eltérően, sokkal bátrabban szélesítik a kultúrelő- adások témakörét. Iktassanak be több olyan műfajt is, amelyek azelőtt csak elvétve jelentkeztek, mindenekelőtt vidám, szórakoztató darabokat, mint ahogy a recski ércbánya kultúrcsoportja teszi. Most tanulják a Luxemburg-grófja című színes, zenés színművet. A színvonalas műsor, a helyes témaválasztás és az alapos felkészülés lényegében gondoskodás a dolgozókról. Az élénk, tartalmas műsor az új nézők újabb ezreit vonzza, szélesíti a művelt dolgozók szüntelenül növekvő táborát. Sokan az üzemi kultúrházban hallják először Mozart muzsikáját, ismerik meg a klasszikus írók alkotásait, vagy mai életünk küzdelmeit, szépségeit ábrázoló új műveket. Akad olyan szakszervezeti kultúrmunkás is, aki úgy vélekedik, hogy a kulturális előadásokon most már nem illik a termelésről beszélni. Pedig , a gyár, az üzem, a mi életünkhöz tartozik, egyre szépülő életünk alapját képezi. Dolgozóinkat éppúgy foglalkoztatják a szocialista munkaverseny problémái, mint az élet más kérdései. Helyes, ha kultúrcso- portjaink egy-egy énekszámmal, rövid műsorral köszöntik a termelésben kitűnt dolgozókat. A szakszervezeti kultúr- munkásoknak látniok kell, hogy a nevelés és szórakoztatás nem két különböző dolog. Hiba és nagy fogyatékosság volna, ha a hősi munkáról szóló lelkesítő műveket levennék a színpadról. G ondoskodni kell a színvonalas és érdekes műsorok megrendezésének előfeltételeiről is. Nem lehet eredményeket elérni ott, ahol elhanyagolt és piszkos a kultúrterem, ahol nem vásárolnak új díszleteket, vagy ahol nehézséget gördítenek a művészeti csoportok próbái elé. A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár zenekara az ősz folyamán egy magánlakás kapuja alatt próbált. Kultúrterem hiánya miatt az énekkar feloszlott. Több esetben kérték a tanácsok népművelési osztályait, hogy legyenek segítségükre egy kultúrterem szerzésében, vagy építésében, de ez máig sem nyert elintézést. Meg kell adni tehát az anyagi feltételeket is a dolgozók szórakozásához és művelődéséhez. Feladat, hogy törekedjenek a Hulfúcottkonok minél szebb és szórakoztatóbb műsorok bemutatására. Fontos feladatukká kell tenniök a politikai, felvilágosító, ismeretterjesztő előadások szervezését. Rendszeresen kell előadást tar- taniok hazánk fejlődéséről, az irodalom, a művészet egyes kérdéseiről, nemzetközi eseményekről. Felvilágosító munkán keresztül foglalkozzanak kultúrotthonaink az élenjáró szovjet tudomány megismerésével, valamint azzal, hogy a magyar irodalom, művészet számára mit jelent a Szovjetunió kulturális téren nyújtott nagy segítsége. I smertessék meg a dolgozókat a zene, a tánc, színművészet értékes alkotásaival, mutassanak be minél több vidám jelenetet, hogy dolgozóink napról napra, egyre jobban érezzék, lássák új életünk szépségeit és gyönyörködjenek is bennük. Csomó János SZMT kultúrnevelési felelős Reggel, amikor a gyerekek felébredtek a parádi szanatóriumban, még esett a hó. Kis ágyacskájukban arccal az ablak felé fordultak, nézték a hópelyhek vidám játékát. A sarokban kis barna, buksifej még lezárt szemekkel pihent a fehér párnán, ö volt az egyedüli, aki még mindig aludt. Hej, pedig, ha tudná, hogy odakint minden fehér, hogy hamarosan teljesül kívánsága: a ródlizás, akkor biztosan nem aludna ilyen mélyen. Kiságya egészen közel volt az ablakhoz. Hirtelen kinyitotta szemét, felült és figyelmesen körülnézett. Kém tudta álmodott-e, vagy valóság volt. Kinézett az ablakon: hó borított mindent, a mókuska sincs az ablakpárkányon, hosszú, lompos farkával nem integet feléje. — Nézzétek, ott van. kiáltotta társainak. A szembelévő fa egyik ágán pihent a barna, fiirgénmozgó kis állat. A mókus — mintha hibáját jóvá akarná tenni — nem ugrott tovább. hagyta, hogy az ablakhoz seregien gyermekhad gyönyörködjön benne. Ki tudja meddig nézték volna az új ba- tátot, de megnyílt az ajtó, és kedves, őszhajú, mosolygó arc jelent meg. Készüljétek, megyünk reggelizni, aztán pedig ... Nos, ki találja ki, mi lesz azután? kérdezte az idős tanító néni. A feléje forduló hat pizsamás kisfiú egyszerre mondotta: hógolyózás. Ilyen gyorsan talán még soha nem reggeliztek. Pár perc és a 120 egyforma, kékmackós gyermek már a hóban futott. Sokan hóembert készítettek, mások vígan siklottak a ródlin és néhány sítalp is szolgálatba lépett. Megkezdődött a hócsata is — 10:2 a javunkra — kiáltott egy pöttöm emberke, a bíró, a csata végén. Ebédlőjük egyszerű, tiszta. Naponta ötször látogatják a gyermekek és mindig szívesen teszik, mert nagyon jólesik a szakács főzte étel. Most is ott ülnek már az asztalnál. Százhúsz szöszke és barna fej, egészséges, pirospozsgás arc. Közöttük ül a tanító bácsi. A fehérruhás felszolgálók már hozzák a párolgó húslevest és a terített asztalokra rakják. Elcsendesedik az ebédlő, csak a kanalak csörgése hallatszik. Senkit sem kell biztatni az Derűs napok a parádi gyermekszanatóriumban evésre, hiszen futkározás után ugyancsak megéheztek. A második fogás, burgonya paradicsommártással, egy szelet hússal és sütemény. Fogy a tányérról az ízletes eledel, telik a has. Az első asztalnál már megebédeltek. Sokan már csendben várják a süteményt. A sarokban is üresek a tányérok, kis gazdáik halkan beszélgetnek — én a reggeli vajas- és lekvároskenyeret nagyon szeretem, meg az olyan kolbászt, amit tegnap este kaptunk. Te mit szeretsz legjobban? Kicsit gondolkodik a másik, alig hétéves, En a főzelékek közül legjobban a csirkepaprikást szeretem. ★ Minden nap két és félórát töltenek a szabadban, sétálnak, vagy játszanak. De az igazi játék délután hat órakor kezdődik. Előtte másfélórás pihenő van. ilyenkor elcsendesedik a háló, ki-ki kedve szerint tölti idejét. Barabás Béluska Hl. osztályos ezt az időt házi- feladat megtanulásra fordítja. Kezében a magyar könyv, Toldi IV. énekét tanulja. Levelet is írt haza Kecskemétre és megírta anyunak, hogy Horváth Sanyi, meg Tiszka Laci mellett alszik. De azt is megírta Béluska, hogy „itt nagyon jó, ötször eszünk, jó a koszt. Mindenki kapott egy melegítőt. meg tintát, hálóinget és írószereket. Szeretem a tanító bácsit“ — záruljak a kedves sorok. Van, aki a térképet maga elé vette és azt nézi, hogy ..melyik úton jöttem ide. — Páctól vonattal a Nyugatiba, átszálltunk a Keletibe —onnan jöttünk Gyöngyösig.“ A kis Véghelyi Zsolt pedig arról mesélt, hogy két film közül melyik tetszett jobban. Hamarosan harmadszor is megyünk — újságolta. A szanatórium szép könyvtárral rendelkezik, a kispajtások közül sokan könyvet olvasnak. Az is előfordul, hogy liftet készítenek. Ennek a padlásszobában vannak a mesterei. Jól értik a munkájukat: két oszlophoz kötelet kötnek és máris csúszik a kosár. A másik szobában vannak a gyöngyösi „srácok“, legalább is Koleszár Jancsika így büszkélkedik. Itt az ebéd- utáni szabadidőt legszívesebben rajzolással töltik. ★ „Kis kút, kerekes kút van az udvarunkban..— hangzik a vidám ének. Parlais Laci. a „kis hegedűművész", valóban szépen játszik. Társai körülülik és énekükkel kísérik a zenét. Ha Lacit szépen megkérik, arra is hajlandó, hogy hosszabb ideig tánczenét játszik, ilyenkor táncraperdül a pajtáshad. Kedvelt szórakozásuk az asztalitenisz is, Gyakran izgalmas mérkőzések színhelye a szoba. Sokszor, amikor nem tudnak megegyezni, öten is az asztalhoz ugranak. így előfordul, hogy letapossák az asztallábát, és az egy kicsit sántít. Gond, vagy játék, inkább gond, ez lenne a véleménye egy kívülállónak, ha benyitna a terembe. amikor gyöngyöző homlokkal, komoly arccal ülnek a saJcktáblák fölé hajolva. Es mégis milyen szívesen játszanak, talán nincs is olyan, aki nem ért ehhez a játékhoz. Suba János, a tanító bácsi megelégedve nézi „gyermekeit“. Milyen vidám, boldog az életük — ezt fejezi ki tekintete. ★ Mindennek irányítása az orvosi rendelőben van. A főorvos, a szeretett doktor bácsi és a nevelők nagyon szívükön viselik a gyermekek sorsát, egészségét. Minden nap 20 gyermeket megvizsgálnak, minden héten megmérik őket, és nem csodálkoznak, ha két- két és fél kilóval többet mutat a mutató, mint az előző héten. Lelkiismeretesen ellenőrzik naponta az étel minőségét, változatosságát, adnak a gyermekeknek étvágygerjesztőt. Megesik néha, hogy megfáznak, van, akinek a torka fáj, s ilyenkor a tiszta, napsugaras betegszobában, gondos kezelés mellett, pár nap alatt rendbejönnek. Móra Ferike még az utazás fáradalmait piheni, de láza már nincs és hamarosan mehet a többiekkel játszani, tanulni. Minden édesanya, akinek gyermeke a parádi gyermekszanatóriumban van, nyugodt és boldog lehet, hisz gyermeke egészségére, minden léptére féltve vigyáznak itt.