Népújság, 1954. február (9-16. szám)
1954-02-11 / 11. szám
1954 február 11. NÉPÚJSÁG j •Javítsuk wnoff a társatlahsni ellmör&ést keresh(*€Ívlfff i szervein kn él — értekezletet tartottak a kereskedelem ellenőrei Közszükségleti cikkek gyártása megyénkben Fejlődésünk jelenlegi szakaszában kereskedelmi szerveink legfontosabb feladata a kulturált, szocialista kereskedelem megteremtése és fejlesztése. E célkitűzés megvalósítása érdekében fáradoznak- kereskedőink, kereskedelmi vezetőink és állami kereskedelmi szerveink egyaránt. Szocializmust építő országunknak kulturált kereskedelemre van szüksége, amely a vevőkkel való szoros kapcsolat fenntartásával igyekszik a dolgozók vásárlási igényeit a lehető legtökéletesebben kielégíteni. Kereskedelmi szerveink minden törekvése ellenére is sajnos még mindig nem megfelelő ez a kapcsolat. A vásárlóközönség részéről még gyakran tapasztalhatók jogos panaszok a vevőkkel való bánásmódot, az udvarias kiszolgálást. s az áruellátást illetően. Sok panasz merült fel a jogtalan árdrágítások és súlycsonkí- tások ellen is. Amikor kormányzatunk az árleszállítás politikájával, a dolgozók életszínvonalának emelését szolgálja, tűrhetetlen az az állapot, ami több üzletben tapasztalható. Az eladók a megengedettnél drágábban árusítanak bizonyos árucikkeket. a kiadott árukat szűkén mérik meg. s ezzel becsapják a vásárló dolgozókat. E megengedhetetlen állapot megszüntetésére és minimumra való csökkentése érdekében február 3-án a megyei tanács kultúrtermében közös megbeszélésre gyűltek össze megyénk kereskedelmi szerveinek vezetői és ellenőrei. Az értekezlet előadója Bittner Jánosné, az állami kereskedelem felügyelet vezetője elmondotta, hogy a fennálló hibák oka jórészt kereskedelmi ellenőreink hanyag és laza munkája. Bizonyos fokig a megalkuvás szelleme él úgy a vállalati, mint az állami ellenőrökben. Munkájukat sokszor minden felkészülés nélkül és csak futólag végzik et, a hibák elkövetőit nem vonják fele& lösségre. Nem mutatják meg a megoldás módszereit, a kivezető utat. Az egyik ellenőrzés folyamán 8 gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalat 16 üzlete közül 13-ban tapasztaltak árdrágítást. Több helyen még mindig az ár- leszállítás előtti áron kaphatók egyes cikkek. Sok kívánni való van az üzletek tisztasága, az árjelzések alkalmazása, a panaszok elintézése és a bolti dolgozók munkafegyelme körül is. Mindezekért a kereskedelmi dolgozókon és vezetőkön kívül ellenőrző szerveink a felelősek. A beszámoló után a megjelent ellenőrök szólaltak fel. Szűcs elvtárs. az egri Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója elmondotta, hogy a kiskereskedelmi boltokban lévő visszaélésekért felelősségre vonták azok okozóit. Az ellenőrzés megjavítása érdekében szerződést kötöttek az egri állami áruházzal, kölcsönösen ellenőrzik egymás munkáját, árucikkeik árát. Elek elvtárs. a Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának vezetője a súlycsonkítás egyik okát abban látja, hogy a Nagykereskedelmi Vállalatok is hiányosan szállítják le a megrendelt árut és így a boltos valóban rákényszerül arra, hogy szűkebben mérjen. Hiányolja, nincsenek megfelelő számban szakellenőrzők. A társadalmi ellenőrzés kiterjesztése érdekében javasolja, hogy az üzletekben függesszenek ki ártáblákat. hogy a vásárlók ellenőrizni tudják az árakat. Nincs egységes országos árjegyzék, sokszor a Nagykereskedelmi Vállalatoknak sincs pontos árjegyzéke és ez az oka annak, hogy sokszor azok is helytelenül számláznak. — Ebben látja az árdrágítások másik okát. egyik felszólaló. Farkas elvtárs, a Kiskereskedelmi Vállalat ellenőre. A legjobb árellenőrzés a szakemberek által végzett alapos, ió leltár, — állapítja meg Kis Győző — javasolja, hogy az észlelt hibákat és eredményeket mindig tüntessék fel az ellenőrzőkönyvben. A Vendéglátó- ipari Trösztnél eleinte elhanyagolták az ellenőrzést. A most megindult ellenőrzések munkáját hátráltatja a kevés módszerbeli tudás, felkészültség és a más- irányú elfoglaltság. Igen hiányos és elhanyagolt az ellenőrzés szövetkezeti vonalon. Kevés az ellenőr, s a társadalmi ellenőrzés sokszor személyeskedéssé fajul, s a községi tanácsok sem adnak meg minden támogatást a falu és földművesszövetkezetek jó munkájához. Az egri állami áruház igazgatója az utánpótlás kérdését veti fel. Elmondja. hogy kevés fiatal jelentkezik kereskedelmi tanulónak, mert tanuló éveik alatt kevés a fizetésük. A kereskedelmi szerveknek a társadalmi ellenőrzés terén lévő feladatait az itt elhangzott javaslatokból és Bágyi elvtársnak, a megyei pártbizottság kereskédelmi előadójának felszólalásából láthatjuk világosan. Az idáig alkalmazott 10 perces futólagos ellenőrzések helyett tartsanak ellenőreink munka- tervszerinti rendszeres, célfeladatokra irányuló ellenőrzést. Egy-egy ilyen célfeladat az árdrágításokra, a tavaszi forgalomra való felkészülésre, vagy az üzletek tisztaságára irányuljon. Ellenőreink kiszállás alkalmával alaposan készüljenek fel és munkájuk ne csak az ellenőrzésben. hanem a segítésben, útmutatásban merüljön ki. Ellenőrzésük eredményéről írjanak jelentést a felsőbb szervek felé és kísérjék figyelemmel azok elintézésének módját. Kísérjék figyelemmel a kereskedelmi dolgozók jogainak betartását, hallgassák meg azok panaszait. A szövetkezeti hálózatban fennálló visszaélések és hibák jórészt abból adódnak, hogy különösen faluhelyen nem a hozzáértő és megfelelő szakemberek kezére van bízva az üzlet vezetése. Ellenőreink boltos-értekezleteken beszéljenek a bolti dolgozókkal a társadalmi ellenőrzés fontosságáról és ott mutassanak rá a felelőtlenségből, súlycsonkításból, árdrágításból adódó hibák következményeire. Állami szerveink az állami kereskedelmi felügyelet, a megyei, járási és községi tanácsok nyújtsanak több segítséget az ellenőrzés munkájához. Vállalati ellenőreink vegyenek részt az állami, kereskedelemi felügyelettel közös ellenőrzésen és ez legyen tapasztalatcsere is számukra. Az eddigieknél szélesebb tömegeket kell bevonni a társadalmi ellenőrzés munkájába. Az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a vásárló dolgozók sok esetben nem tudják hová forduljanak jogos panaszaikkal, hogyan segíthetnének azokon. A dolgozók felvilágosítása érdekében vevöankétokat kell szervezni, ezenkívül az üzemekben, a munkahelyen ismertető előadásokat kell tartani, ahol a dolgozók megismerik a társadalmi ellenőrzés módszereit. Felsőbb kereskedelmi szerveink adjanak ki egységes árjegyzéket. Ellenőreink végezzék még becsületesebben, következetesebben, megalkuvás nélkül munkájukat, bolti dolgozóink pedig tartsák be a szocialista kereskedelemnek a vevőkkel szemben támasztott követelményeit: így a pontos áron való árusítást, a pontos mérést, a jó munkafegyelmet, a vevőkkel való udvarias bánásmódot és az áru, a szocialista tulajdon megóvását és jó kezelését. Társadalmi ellenőreink a vásárlások folyamán igyekezzenek a található hibákat őszinte kritikával feltárni. Az igaz. becsületes, építő kritika, a hibák kijavítása nem rombolja, hanem emeli a szocialista kereskedelem tekintélyét dolgozóink és egész népünk előtt. Császár István A kormányprogramm nagy és megtisztelő feladatokat tótt könnyűiparunkra; a mindennapos életünkben használatos, közszükségleti cikkek fokozott gyártását. Ennek érdekében megyénkben is, a megyei pártbizottság ipari osztálya értekezletre hívta össze a megye üzemeinek gazdasági vezetőit, hogy felhívja figyelmüket a hiányzó közszükségleti cikkek gyártására. Ezen az értekezleten több értékes javaslat hangzott el, amely arra mutat, hogy a megye gazdasági vezetői megértették a kormányprogramm jelentőségét. Tudnunk kell azt. hogy közszükségleti cikkek gyártása nem változtathatja meg a kiadott tervek maradéktalan teljesítését, hanem terven kívül az üzemek sajátosságaitól függően, hulladékanyagból, megfelelő minőségben kell, hogy készüljenek. Nézzük meg például a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár kezdeményezését, ahol az üzem úgy siet a mezőgazdaság fejlesztéséért harcban álló parasztságunk segítségére, hogy ekevasat gyárt. Vagy például az Egri Lakatosát ugvár. amely a megyei értekezlet után mind szorosabb kapcsolatot tart fenn a kereskedelmi szervekkel, a Hevesmegyei Vaskereskedelmi Vállalat felhívására hulladéklemezből falhüvelyeket készít, amelyekre a megyében igen nagy szükség van. De az Egri Lakatosárugyár nemcsak megyei. hanem országos viszonylatban is segíti a kormánvpro- gramm megvalósítását. Rövidesen megkezdi a gyermekkocsikerekek készítését. Üzemeink 1954. évi tervüket már a kormányprogramm szellemében építik fel. Az Egri Bútorgyárban, ahol 19*3- ban túlnyomórészt irodabútort gyártottak, most fényezett lakásbútorok gyártására tértek át. De ugyanígy sorolhatnánk tovább megyénk üzemeit, amelyek hasonló módon követik a kormányprogramm célkitűzéseit. Dolgozóink azonban nemcsak azt követelik meg. hogy iparunk több fogyasztási cikket termeljen, hanem azt is, hogy — mivel igényeik állandóan nőnek — a gyártmányok szépek, tartósak, minőségileg kifogástalanok legyenek. A minőség tehát igen fontos termelési feladat. A minőségi munka — becsület kérdése. Minden dolgozó gondoljon arra, hogy ő egyben fogyasztó is, és arra, hogy amilyen árut nem kíván magának, azt ne gyártsa más számára sem. A legjobb dolgozók példája azt mutatja, hogy a termelés növelésével együtt lehet minőségi munkát is végezni. Az Egri Bútorgyárban Miskolci Sándor 170 százalékra teljesíti normáját — kiváló minőségi munka mellett. Az Egri Laka- tosárugyárban Fazekas Gyula ifjúmunkás, jelvényes sztahanovista végez 100 százalékos minőségi munkát, normáját állandóan 150—160 százalékra teljesíti. À fogyasztási cikkek minőségének megjavítása megköveteli a műszaki feltételek biztosítását is. Tehát állandóan fokozni kell a gyártási technológia fejlesztését. Egyes műszaki vezetők úgy vélik, hogy a minőségi munka ellenőrzése csak a MEO feladata, és gyártás közben elhanyagolják a fokozottabb ellenőrzést. Hiányosságot tapasztaltunk a MEO-nál is, a hiba jórészt abban nyilvánul meg, hogy egyes műszaki ellenőrök megalkuvók és szakmai ismeretük nem kielégítő. Mi a feladat? Biztosítanunk kell dolgozóink szakmai képzését, össze kell egyeztetnünk a gazdasági munkát a politikai munkával. Üzemi párt- és szakszervezeteink hathatósabb segítségére van szükség. Jobban kell foglalkoznunk a minisztertanács és a SZOT nyilvánosságra hozott munkaversenyről szóló határozatával is. A mun ka versenynek a termelés és a tervek teljesítésének hajtóerejévé kell válnia. Megyénk dolgozói a közelgő pártkongresszus tiszteletére tegyenek minőségi versenyvállalásokat, amelyek egyben előrelendítik az első negyedéves terv időelőtti befejezését. Ezen keresztül biztosítjuk a kormányprogramm megvalósítását és dolgozó népünk életszínvonalának emelését. Üzemeink jelszavává kell hogy váljon: ..Termelj többet, jobban élsz!" Megyénk üzemei — a még megmutatkozó hiányosságok ellenére — már eddig is jelentős eredményeket értek ei a szükségleti cikkek minőségének javítása és gyártása terén. A fejlődésben azonban nincs megállás. Megyénk minden üzemének még fokozottabban kell bekapcsolódnia ezen nemes versnybe, hogy a megyénk területén még fennálló közszükségleti cikkek hiányát mielőbb felszámolják. Az üzemek és a kereskedelmi szervek építsenek ki egymás között szorosabb kapcsolatot. Megyénk vezetői és dolgozói nem ismerhetnek fontosabb feladatot, mint azt, hogy még figyelmesebben, még lelkiismeretesebb munkával teljesítsék a fogyasztó dolgozók kívánságait. Németh Tibor, az Egri Lakatosárugyár igazgatója Mezőgazdasági szaküzletek nyílnak megyénkben Hogy a nagykereskedelmi vállalatok mennyire elhanyagolják a mezőgazdasági gépek és felszerelések biztosítását, bizonyítja az a tény is, hogy 1953 december hónapban egyedül a hevesi járásban 500 darab OTP utalványt nem tudtak a FMSZ- ektől beváltani. Igaz, hogy az utalványok beváltási határidejét hat hónappal meghosszabbftották, azonban FMSZ-eink attól tartanak, hogy a mezőgazdasági felszereléseket a hat hónap utolsó hónapjában fogják majd biztosítani, amikor az már késő lesz. Földmüvesszövetkezeteink azt kérik, hogy a nagykereskedelmi szerveink legkésőbb február 15-ig elégítsék ki a szövetkezetek ezirányú szükségletét, hogy a gépek késése ne akadályozza a dolgozó parasztokat a tavaszi munkák elvégzésében. Süveges Benedek levelező „Ludvig mama“ útja a Munkaérdeméremig Alig pár hónapja hangzott e! a Központi Vezetőség mező- gazdaság fejlesztéséről ezóló határozata. Ez a határozat hosszú időre megszabta a feladatot földmüvesszövetkezeteink előtt is. Földmüvesszövetkezeteink is biztosították, hogy dolgozó parasztságunk korlátlan mennyiségben beszerezhesse a műtrágya1 és növényvédőszerek szűk. ségleteit a helybeli földműves- szövetkezeteknél. Megyénkben már több mint 60 vagon mű- trágyakészletet biztosítottak. Február 1-től szabadon, korlátlan mennyiségben vásárolhatja meg parasztságunk szövetkezeteinknél a rézgálic. szükségletét is. Földmüvesszövetkezeteink mindent megtesznek annak érdekében is, hogy különböző mezőgazdasági kisgépet, felszerelést hozzanak forgalomba, melyet a múlt évben még biztosítani nem tudtak. A hevesi földművesszövetkezet már létrehozott egy korszerű mező- gazdasági szaküzletet. mely havonta több, mint 300.000 formt forgalmat biztosit. A káli FMSZ is egy ilyen korszerű szaküzlet megnyitását tervezi. Mezőgazdasági szaküzlet nyílik az egri. füzesabonyi FMSZ- ekben is. A mezőgazdasági kisgépek kereslete szükségessé teszi azt is, hogy a gyöngyösi FMSZ eddigi szaküzletét kibővítsék. Földmüvesszövetkezeteink el is követtek mindent, hogy ezt megvalósítsák. Hiba azonban, hogy szövetkezeteink ezirányú munkáját a falvakban senk sem támogatta, sőt tanácsszerveink inkább gátolják azzal, hogy nem hajlandók helyiséget biztosítani. Akaratlanul is. arra a • következtetésre jutunk, hogy egyes tanácsszerveink még mindig nem ismerik a Központ Vezetőség mezőgazdaság fejlesztéséről szóló határozatát. Dolgozó parasztságunk, de a tsz-ek is készülődnek a tavaszi nagy mezőgazdasági munkák előkészítéséhez. Számot vetnek a mezőgazdasági felszerelésekkel, azokat javítják, vagy újakat vásárolnak. Nap, mint nap keresik fel szövetkezeteinket és érdeklődnek a kisgépek beszerzése iránt Mindez így is van rendjén. Földmüvesszövetkezeteink azonban hiába adják le ezirányú megrendeléseiket, ekét, boronát, iókapát, vetőgépet a nagykereskedelmi vállalatoktól egyáltalán nem kapnak. Ugy- látszik. hogy mindezek biztosítása érdekében a nagykereskedelmi vállalatok nem tesznek meg mindent, pedig már az idő sürget. Az a dolgozó paraszt, aki most ráfot akar hu- zaini, vagy az elkészült új szekerét kellene abroncsolfatni, nem tudja mindenhol és minden esetben ezt beszerezni. Most van a trágyahordás ideje is, amikor igen sok éles patkósarokra van szüksége a lovas gazdáknak és a tsz-eknek is. Szövetkezeteink ezt az igényt sem tudják teljes, egészében biztosítani, mert raktárunkban csak nyárj tompa pat.kósarok áll rendelkezésére, a nagykereskedelmi vállalatoktól pedig nem kapnak. A MÉSZÖV mindezen hiányosságok leküzdésére felvette a kapcsolatot a hely: KTSZ-ek- kel is, hogy azokat a mező- gazdasági feí szereléseket, melyeket elő tudnak állítani, mint a borona, lókapa, stb. biztosítani tudjuk. Ez azonban nem járt eredménnyel, mert a KTSZ azt a boronát, melynek fogyasztói ára gyártól szállítva 390 forint, csak 1200 forintért tudná előállítani. Felelősség terheli itt egyes bo':vezető:nket is, mert az 1953 év III. negyedében, illetve IV. negyedévben elmulasztották a mező- gazdasági áruk megrendelését A SZÉL SÜVÖLTVE vágtat a téli táj fölött. Nyomában kavarog, örvénylik a fehér hó, majd elsuhan a kisteleki tanya fölött. A fák ágai meghajlanak a szél ereje alatt. Lassan elhalványodnak a csillagok az égen. s a keleti láthatár alján halvány rózsaszín csík jelenik meg. Hajnalodik. A kis udvar benépesedik, tyúkok, kacsák, tehenek, mindegyikük a maga módján figyelmeztetik a gazdát: itt a reggel. * Az ablakból halvány fény világít, petróleumlámpa fénye. Benn a tűzhely mellett idős asszony élesztgeti a tüzet. A fellobbanó lángok fénye megvilágítja arcát, mely az első pillanatban szenvedőnek tűnik, de aki régen ismeri, egészen mást tud leolvasni róla: jóságot és szeretetet... * A KIS TANYA lakója Ludvig Sándorné, a hatvani Gorkij termelőszövetkezeti csoport munkaérdemérmes elnöke. Mióta megkapta a kitüntetést, még nagyobb szeretettel, odaadással irányítja tovább a termelőszövetkezet életét. Amint mondja: „Nem elég csak megszerezni, meg is kell tartani a dicsőséget”. Szombaton, az országos termelőszövetkezeti tanács értekezletén örömmel hallgatták felszólalását. ..Termelőszövetkezetem nevében ígérem, azon leszünk, minél több hús, zs-r és 'szalonna kerüljön a városi dolgozók asztalára.” Ilyen asszony Ludvig „mama”. Mamának szólítja mindenki, aki öt ismeri. Már elmúlt hatvan éves, mégsem érzi az öregséget. Fiatalnak, húsz évesnek mondja most is magát. De nemcsak érzi és mondja, bebizonyítja ezt munkájával is. * A TŰZ már vigan pattog a tűzhelyen. Tele önti a kannát frissen fejt tejjel, hátára veszi, s elindul be a városba. Élesen maró hópelyhek csapódnak arcába. A szél fúj, kavarja a havat. Kemény idő — sóhajtja — s arcára húzza meleg, gyapjú-kendőjét. Bátran nekivág a vastag hóval borított dűlőnek. Rég volt ilyen hófúvás, talán 1919-ben, de akkor nem törődött a hóviharral, meri üldözték, mert bátran harcbaszállt az emberek jogaiért, kinyitotta a száját. Ezért kommunistának nevezték. Kommunista... Igazuk volt. Ludvigné tényleg az emberi jólétért, a fel- emelkedésért harcolt. S ez egyet jelentett a kommunista magatartással. Üldözték verték. Hatvanból kitiltották, 21 évig elhagyatott helyen élt. Keserves sorsa volt. Nehéz körülmények között élt, de érdemes volt harcolni. Tudta, hogy egyszer eljön az az idő, amikor megbecsülik az embert. El is jött. A felszabadulás után neki is megváltozott az élete. Három lányát férjhez adta, s a negyediket, mivel tanulni akart, iskoláztatta. A Gorkij Egyetemen végzett, — tanárnő lett. Ö tanár, az anyja tsz-elnök. Az alakuló termelőszövetkezeti értekezleten a tagság Ludvig-mama iránt érzett szeretetből leánya iskolájáról, Gorkijról nevezte el a tsz-t. Komoly vezetőt kapott a termelőszövetkezet. A kedves, szelíd, türelmes Ludvig-mama becsülettel irányította életüket. Tudott ő erélyesen is intézkedni. Szavajárása voit: „Fiaim, ha nem dolgoztok, nem lesz kenyér, s nehezebb lesz a megélhetésünk.” A 26 tag boldogan fogadott szót neki. Az eredmény nem is maradt el. Termelőszövetkezetük az elsők között végzett Hatvanban. A jó vezető is elnyerte méltó jutalmát... a Munkaérdem- érmet. * LUDVIG MAMA, ha Hatvanba megv, mindig betér a tanácshoz egy-két szóra. A tanács dolgozóival munkájukról, termelőszövetkezetükről és az életről beszél. Aztán siet haza, beteg öregéhez. Most is a tanácsházára megy, van miről beszámolni. Azóta, hogy megkapta a Munkaérdemérmet, még nem volt a tanácsnál. Mégiscsak el kell mondani élményeit. Értekezlet, díjkiosztás, mindez kikívánkozik belőle. Milyen boldog örömmel rakta mel'ére a jelvényt. Kitüntették őt... Akit mindig csak üldöztek és vertek. Legjobban mégis az értekezlet szünetére emlékszik, amikor Rákosi elvtárssal beszélgetett. Életének legszebb napjai voltak ezek. Büszkén őrzi a jelvényt, a Munka Érdemérmet. Továbbra is fiatalos lendülettel, akarattal szeretné még sok-sok éven át vezetni a Gorkij termelőszövetkezetet. Boldogok a tagok is, tudják, jó kezekben van a vezetés. Életük így egyre szebb és jobb lesz. • Ludvig-mama szabad idejében szeret olvasni, s rádiót hallgatni. Rádiót hallgatni igaz, hogy csak akkor tud, ha valamelyik szomszédba, vagy pedig Hatvanba bemegy. Minden vágya, hogy legalább egy telepes rádiót kapjon tanyájuk. Szereti à magyar nótát is, a jó pattogó csárdást. Egyetlen kívánsága a Rádió felé. hogy küldjenek neki egy dalt. Azt hisszük, kívánsága teljesíthető, megérdemli... Márkus János.
