Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-31 / 8. szám

M54 január 3t. ftFPÏÏ JS£í? S LEVELEZŐINK ÍRJÁK... KÉPEK MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Harcoljunk a nagyobb tudás megszerzéséért Sztálin elvtárs a kommuniz­musba való átmenet három fő előfeltétele között említette, hogy el kell érnünk a társada­lom kultúrájának olyan növe­kedését, amely a társadalom minden tagja számára biztosít­ja a fizikai és szellemi képes­ségeinek minden oldalú fejlesz­tését, a politechnikai nevelést. A cél az, hogy a társadalom tagjai olyan képességet szerez­hessenek, amellyel szabadon választhatnak foglalkozást és ne legyenek egész életükben egy foglalkozáshoz láncolva. Már igen sokat beszéltünk értekezleten, konferencián ar­ról, hogy emelni kell a szerve­zeti munka színvonalát. Egy tényezőt azonban elfelejtet­tünk. Azt, hogy törődjünk sa­ját önképzésünkkel, művelődé­sünkkel, olvassunk könyveket, járjunk színházba, moziba, hallgassunk ismeretterjesztő előadást, vegyünk részt könyv- ankéton, járjunk zenei és iro­dalmi estekre és így lehetne ezt még tovább sorolni. Mi mindig csak a dolgozókat igye­keztünk mozgósítani és magun­kat sohasem. Gyöngyösön a kultúrotthonunkban szervez­tünk előadásokat, de mi szak­szervezeti funkcionáriusok nem látogattuk meg egyszer sem. Nem fordítottunk kellő gondot arra sem, hogy olvassunk és megismerjük a jelen íróinak nagy műveit, amelyekben a szocialista embertípust ábrázol­ják. Nem döbbentünk rá arra, hogy szükségünk van a műve­lődésre, mert enélkül előbb- utóbb kátyúba jutunk mun­kánkkal is. Gyakran halljuk, hogy több elvtársnak nincs te­kintélye. Általában azoknak nincs, akik nem tudnak össze­függő mondatokban beszélni, szókincs híján nem tudják ki­fejezni magukat. Ezért van szükségünk a könyvekre, a rendszeres olvasásra, amely gyarapítja a szókincset, fej­leszti a mondatszerkesztési készséget, a világos, érthető be­szédre szoktat. Olvasás közben szélesedik emberismeretünk is. Ugyanezt a készséget fejleszti ki a színház, ezért gyakrabban kell színházba, moziba járni. Ha az általános műveltségről beszélünk, feltétlen meg kell emlékeznünk a költészetről. Szükséges, hogy olvassunk mi­nél több verset, mert ez fej­leszti szépérzékünket, csiszolja látókörünket és ezen keresztül történelmünket is könnyebben megismerhetjük. Sztálin elv­társ azt is megmondta, hogyan szerezzük meg a műveltséget. Szabad időnkben. Nem kétséges az, hogy tele vagyunk munká­val, sokszor ki sem látszunk belőle. Munkánk jobb meg­szervezésére és arra van szük­ségünk, hogy a kollektív veze­tés teljes mértékben érvénye­süljön és így a nyert szabad időt fel kell használnunk az olvasásra, színház, mozi, zenei esték látogatására, irodalmi és természettudományi előadá­sok hallgatására. A kollektív vezetés mellett olyan erőt sza­badítunk fel, amely alapján to­vább fejlődhetünk. A műveltség megszerzéséért kellő akaratra van szükség, s így elérjük, hogy senki sem fe­jezi be úgy a napot, hogy ne olvasson. Akarattal, kellő el­szántsággal mindezt megvaló­síthatjuk. Ehhez vegyünk pél­daképet a szovjet emberek jel­leméből. Az építők szakszer­vezete hevesmegyei bizottsága elhatározta, högy ezen a té­ren megjavítja munkáját. A megyebizottsági ülésen tár­gyalta ezeket a problémákat és megyebizottság tagjai számára könyvankétokat rendezünk, amelyet már egy esetben meg is tartottunk. Ha a hozott hatá­rozatainkat megvalósítjuk, ak­kor bizonyos, hogy tovább fej­lődünk és célt érünk. Zsilákó János m. elnök A Gyöngyösi Váltó és Kitércgyfr segíti az atkári traktcristák munkáját Az atkári gépállomás dolgo­zói lemaradtak a téli gépjaví­tásban. Ezidáig gépeiknek mint­egy 50 százalékát javították csak ki. Az a veszély fenyege­tett, hogy a határidőre, feb­ruár 25-re nem készülnek el a téli gépjavításokkal. A gépál­lomás dolgozói azonban több­ször olvasták már az újságban, hogy egyes üzemek milyen nagy segítséget adnak a gép­állomás dolgozóinak a gépek téli javításában. Elhatározták, hogy a közelükben lévő Gyön­gyösi Váltó- és Kitérőgyár dol­gozóihoz fordulnak segítségért. Nem is késlekedtek, felkeres­ték a Váltó- és Kitérőgyárat, ahol segítségre és támogatásra találtak. A gyár vezetősége azonnal négytagú brigádot ala­kított, melynek tagjai a meg­felelő szerszámokkal most ér­keztek az atkári gépállomásra. A brigád a gépállomáson elő­forduló durvább megmunkálá­sokat végzi. Ezenkívül a Gyön­gyösi Váltó- és Kitérőgyárból minden második nap egy mű­szaki ellenőr látogat el az at­kári gépállomásra, ellenőrzi a brigád munkáját és hasznos tanácsokat ad a gépállomás dolgozóinak. A Gyöngyösi Váltó- és Kité­rőgyár segítségének eredmé­nye, hogy a héten már meg­gyorsult a gépjavítások üteme. Csütörtökön délig már négy erőgépet javítottak ki, s már csak nyolc van hátra, melyek a nagyjavítást várják. Az atkári gépállomás dolgo­zói nagy örömmel és szeretet­tel fogadták a Gyöngyösi Vál­tó- és Kitérőgyár négytagú bri­gádját és most közös erővel el­határozták, hogy február 25 helyett, február 22-re a gép­állomás összes gépeit és szer­számait minőségileg megjavít­va, üzemképes állapotba hoz­zák. A hatvani téglagyár kultúrtermet építtetett Ezelőtt két évvel a Hatvani Téglagyár helyén a háború ott­hagyott rom iái voltak. Csak az elmük évben kezdték meg a tégla­gyár újjáépítését. A gyár eleinte gyenge eredményeket ért el a termelésben, valamint kulturális téren is. Sok új munkás volt. akiknek nem volt megfelelő szállás, hideg, köves lakásban laktak — ez elvette kedvüket a tervteljesitéstőt. Kultúréletröl ebben az időben még nem beszélhetünk. Ma másképpen néznek az 1954-es év elé. Hatalmas beruházást kaptak a több téglagyártáshoz, az új gépek beépítése, szabadszárítók lehetővé teszik a tervteljesítést. A beruházási összegből szép kultúrtermet is építettek. Sokat fá­radoztak az építkezésen: Kovács János III., Kollár Erzsébet, Forgó Jánosáé sokszor munka után, fáradságot nem kímélve dol­goztak. Emellett már szereptanulással is készültek. Lelkes munká­juk eredménye hamarosan megmutatkozott, s a szilvesztert már az új kultúrteremben ünnepelhették. A munkáslakást is átépítették, kaptak ebédlőt, új asztalokat, székeket, ami meghozta kedvüket a munkához is. Nagyobb össze­get kapnak a sport fejlesztésére, a könyvtár felújítására és a kul­túrterem barátságosabbá tételére. Ez elősegítette azt, hogy a dol­gozók az 1954-es évnek nagyobb munkakedvvel indultak. Kocsis Sándor levelező így ne várjanak jó minőségű szivart! Valamennyiünknek szívügye ■ minőség megjavítása mellett a tervteljesííes. Éppen ezért a dohánygyár vállalatvezetosége is a legmesszebbmenő segítség­gel biztosítja a minőség ál­landó fokozását. A gyártmá­nyok száradását még a legne­hezebb körülmények között is szem előtt tartja, mert nyir­kos, nedves szivart nem lehet csomagolni. Mit ér a mi igye­kezetünk, ha egyesek, akik a fogyasztás elősegítését végzik, lelkiismeretlenül kezelik gyárt­mányainkat. Szeretném elmondani a kö­zelmúltban lejátszódott kis esetet. A Vadászkürtben szó- vátették. hogy penészes sziva­rokat hozunk forgalomba. A vállalat MEO bizottsága meg­jelent az említett helyen, meg­vizsgálta à‘szivar minőségét és megállapította, hogy a panasz helytálló. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy mi a nyá­ron, a legnagyobb meleg idején is fűtött szárítóban szárítottuk szivarjainkat, viszont a Va­dászkürt trafikkezelője nedves helyen tartja a szivarokat. A dohány a nedvességet magába szívja feldolgozás után is, haj­lamos a penészedésre, ha nem száraz helyen tárolják. Kérjük mindazokat, akik trafik ke­zelésével vannak megbízva, se­gítsenek nekünk a minőség megőrzésében, száraz helyen tárolják gyártmányainkat. Licska Péterné Az új dolgozók is szép eredményeket értek e' A Népújság 1954 január 17-i számában megjelent Petőfibánya Vál’alat muUévi eredményei, ezévi tervei — című cikkhez szeret­nék hozzászólni. A cikk a legjobban teljesítő sztahanovistákról is ír — Blaskó András, Herceg Lajos — akik átlag 4—5000 forintot keresnek. Hogy az elért százalékok még magasabbak legyenek, ehhez még több szakmunkásra van szükség üzemeinkben és ez segíti elő a ..nevelj új bányászt” mozgalom. A mozgalmat Tata­bánya bányászai indították el. Bányászatunk fejlődése megköve­teli a több szakmunkást. Szükséges a fiatal munkaerőt idősebb vájárod mellé elhelyezni, hogy az ő segítségükkel jó szakmunka sok legyenek. Vannak új munkások, akik csak néhány hete, vagy hónapja dolgoznak nálunk és máris kiíürt'ek a termelésben. Érsek Gyula havi tervében már 135 százalékot ért el, vagy Séffer János is 104 Százalékra dolgozik. Az, hogy ezek a fiatat munkások jó eredmé­nyeket értek el. sortban vájámevelőiknek köszönhető. Törőcsik Pál sokat foglalkozik az új munkásokkal, neki köszönheti több fiatal havi bérének felemelKedését. A jó vájárok példáját minden vájár­nak követni kell. Neveljenek több és jobb szakmunkás bányászo­kat, mert csak így tudjuk teljesíteni az 1954-es év feladatait. Tóth Mátyás. Egercsehi vájártanulóinak versenykihívása Kormos András egercsehi vá­jártanuló levelében a december 21 -i vezeíőségválasztásról szá­mol be. Már hetekkel előtte ké­szültek erre a nagy napra. LTgy látták azért van szükség új ve­zetőkre, mert az eddigiekben nem volt meg a Kollektív veze­tés. Egyes régi vezetők nem éreztek felelősséget, nem mu­tattak példát. Azokat, akik jó munkájukért megér dem lük, hogy újra vezetőségi tagok le­gyenek, a DlSZ-szervezet Is­mét megvál asz íotta. Az MTH keretén belül a „Szakma legjobb ipari tanuló­ja” című versenyen Egercsehi tanulói is részt vesznek. Erre a versenyre sokan beneveztek. Az intézet felhívja Közép-Ma- gyarország vájártanulóit, hogy vegyenek részt ebben a ver­senyben. „Rajtunk, a párt aranytartalékain, az ifjú di- szistákon van most az ország szeme. Tudásunk legjavát kell adni a verseny sikeréért, mert csak így tudjuK meghálálni ál­lamunk szereiét, gondoskodá­sát”. \ Recski Ércbánya szociális beruházásáról A kormányprogramm a dől- I gőzökről való fokozottabb gon- | doskodást tűzi elénk feladatul. Ezt mutatja az a tény is, hogy az 1954. évi összes beruházások­nak — mely jelentős összeg — 90 százalékát, közel egymillió forintot szociális beruházások­ra fordítanak. Üzemünkben, a Recski Érc­bánya Vállalatnál a multévi szociális beruházásokból ja­nuár 26-án adták át rendelteté­sének a teljes egészében elké­szült körszerű férfi és női öl­tözőt és mosdót. Ez a bánya dolgozóinak régi vágyát vál­totta valóra. Az üzemi konyha és étkező építését is megkezdték már, terv szerint június 30-án feje­zik be. A tiszta ivóvíz is régi problémája volt a Recski Érc­bányának. Az egészséges ivó­víz biztosítására közel ötezer forintot fordítanak a beruházá­si összegből, ezáltal a bánya­telep egész területén jó ivóvíz lesz. Ezenkívül a kétlakásos ikörlakóház — amely jelenleg már tető alatt van — május 30-ra teljesen elkészül. A na­gyobb szociális beruházások mellett a közvetlen munkavé­delmi beruházásokra új, jelen­tős összeget fordítottak. Elké­szült 18 darab csillefogóberen­dezés, védőrács, az 1954-es terv­ben pedig a korszerű ivóvíztar­tályok beépítése szerepel. Mindezeket a dolgozók azzal hálálják meg, hogy igyekeznek jobb eredményeket elérni. Érc­bányánk dolgozói az 1954. évi első negyedévében munkaver- senyvállalásaikkal a párt III. kongresszusának méltó megün­neplésére készülnek. A kon­gresszus tiszteletére indított verseny sikere érdekében a párt és szakszervezet vezető­sége, valamint a műszakiak mindent megtettek. Arra törek­szenek, hogy a versenyben minden dolgozó aktívan bekap­csolódjon, amelynek a Recski Ércbányánál is megvan minden előfeltétele. Cseh Pál levelező Vidéki dolgozók kérése A Téglagyári Egyesülésnek több dolgozója nem egri, áthe­lyezéssel került ide, ezért állan­dó háztartást nem vezet. Hét közben a Táncsics Szálló öze. mi konyháját veszik igénybe. Hét végén nincs módjukban tá­voli lakhelyükre hazautazni, vi­szont ellátásuk vasárnap és ün­nepnapokon nincs biztosítva. Legtöbb városban az üzemi el­látás ezeken a napokon Is meg­van, szeretnénk, ha nálunk is bevezetnék. Téglagyári Egyesülés vidéki dolgozói. Versenyben javítják a gépeket A Téglagyári Egyesülés 1953. évi tervét csak 89.4 százalékra teljesítette. Voltaik olyan hóna­pok, amikor 100 százalékon fe­lüli eredményit ért el a vállárát, de több hőnap súlyos lemara­dást hozott. Az elmuit évre visszatekintve, értékelhetjük munkánkat. Nagy hiba volt a,z, hogy a téli nagy­karbantartási munkákat csak részben végeztük el, és így mindig volt valami hiba, amely a lemaradást okozta. Most okul­va az elmúltaikon, karbantartási munkák folynak minden gyárte­lepen. A műszaki osztály napon­ta ellenőrzi a karbantartási munkák állítását, és a,hol hiá­nyosságot észlel, vagy segítség­re van szükség, nem késlekedik. Az egyesülés vezetőségének munkája mellett nem maradtak et a karban'artóbrigádoik sem. Az elmúlt év tapasztalatéinak nyomán szép kezdeményezés in­dult el a mátraderecskiei gyárte­lep karbantartó brigádjai részé­ről. — A Mátrád erecskef Téglai- gy.ár ka rbam tar tóbri gátijának tagjai a téli nagyjavítások si­keres és határidő eHőtti befe­jezése érdekében versenyre hív­ta ki az Egyesülés karbantartó, brigádjait, a következő verseny­pontok szerint. A tégla- és cserépgyártó be­rendezéseket a gördülő berende­zéseket teljesen kijavítjuk, a meghajtó- és erőgépeket üzem­képes állapotba helyezzük. A cserépprést a kemence szintjére áthelyezzük és az igazolatlan mulasztásokat megszüntetjük. Nagy István Az egri bádogos KTSZ közszükségleti cikket gyárt Tanulnak az atkári traktoristák. Vidám hócsata a várba*. Versenyben az Egri Dohánygyár Árpád I. számú brigádja. A kijavított gépek ellenőrzése az atkári gépállomásom Az Egri Fáklya kapusa „véd”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom