Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-31 / 8. szám
M54 január 3t. ftFPÏÏ JS£í? S LEVELEZŐINK ÍRJÁK... KÉPEK MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Harcoljunk a nagyobb tudás megszerzéséért Sztálin elvtárs a kommunizmusba való átmenet három fő előfeltétele között említette, hogy el kell érnünk a társadalom kultúrájának olyan növekedését, amely a társadalom minden tagja számára biztosítja a fizikai és szellemi képességeinek minden oldalú fejlesztését, a politechnikai nevelést. A cél az, hogy a társadalom tagjai olyan képességet szerezhessenek, amellyel szabadon választhatnak foglalkozást és ne legyenek egész életükben egy foglalkozáshoz láncolva. Már igen sokat beszéltünk értekezleten, konferencián arról, hogy emelni kell a szervezeti munka színvonalát. Egy tényezőt azonban elfelejtettünk. Azt, hogy törődjünk saját önképzésünkkel, művelődésünkkel, olvassunk könyveket, járjunk színházba, moziba, hallgassunk ismeretterjesztő előadást, vegyünk részt könyv- ankéton, járjunk zenei és irodalmi estekre és így lehetne ezt még tovább sorolni. Mi mindig csak a dolgozókat igyekeztünk mozgósítani és magunkat sohasem. Gyöngyösön a kultúrotthonunkban szerveztünk előadásokat, de mi szakszervezeti funkcionáriusok nem látogattuk meg egyszer sem. Nem fordítottunk kellő gondot arra sem, hogy olvassunk és megismerjük a jelen íróinak nagy műveit, amelyekben a szocialista embertípust ábrázolják. Nem döbbentünk rá arra, hogy szükségünk van a művelődésre, mert enélkül előbb- utóbb kátyúba jutunk munkánkkal is. Gyakran halljuk, hogy több elvtársnak nincs tekintélye. Általában azoknak nincs, akik nem tudnak összefüggő mondatokban beszélni, szókincs híján nem tudják kifejezni magukat. Ezért van szükségünk a könyvekre, a rendszeres olvasásra, amely gyarapítja a szókincset, fejleszti a mondatszerkesztési készséget, a világos, érthető beszédre szoktat. Olvasás közben szélesedik emberismeretünk is. Ugyanezt a készséget fejleszti ki a színház, ezért gyakrabban kell színházba, moziba járni. Ha az általános műveltségről beszélünk, feltétlen meg kell emlékeznünk a költészetről. Szükséges, hogy olvassunk minél több verset, mert ez fejleszti szépérzékünket, csiszolja látókörünket és ezen keresztül történelmünket is könnyebben megismerhetjük. Sztálin elvtárs azt is megmondta, hogyan szerezzük meg a műveltséget. Szabad időnkben. Nem kétséges az, hogy tele vagyunk munkával, sokszor ki sem látszunk belőle. Munkánk jobb megszervezésére és arra van szükségünk, hogy a kollektív vezetés teljes mértékben érvényesüljön és így a nyert szabad időt fel kell használnunk az olvasásra, színház, mozi, zenei esték látogatására, irodalmi és természettudományi előadások hallgatására. A kollektív vezetés mellett olyan erőt szabadítunk fel, amely alapján tovább fejlődhetünk. A műveltség megszerzéséért kellő akaratra van szükség, s így elérjük, hogy senki sem fejezi be úgy a napot, hogy ne olvasson. Akarattal, kellő elszántsággal mindezt megvalósíthatjuk. Ehhez vegyünk példaképet a szovjet emberek jelleméből. Az építők szakszervezete hevesmegyei bizottsága elhatározta, högy ezen a téren megjavítja munkáját. A megyebizottsági ülésen tárgyalta ezeket a problémákat és megyebizottság tagjai számára könyvankétokat rendezünk, amelyet már egy esetben meg is tartottunk. Ha a hozott határozatainkat megvalósítjuk, akkor bizonyos, hogy tovább fejlődünk és célt érünk. Zsilákó János m. elnök A Gyöngyösi Váltó és Kitércgyfr segíti az atkári traktcristák munkáját Az atkári gépállomás dolgozói lemaradtak a téli gépjavításban. Ezidáig gépeiknek mintegy 50 százalékát javították csak ki. Az a veszély fenyegetett, hogy a határidőre, február 25-re nem készülnek el a téli gépjavításokkal. A gépállomás dolgozói azonban többször olvasták már az újságban, hogy egyes üzemek milyen nagy segítséget adnak a gépállomás dolgozóinak a gépek téli javításában. Elhatározták, hogy a közelükben lévő Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár dolgozóihoz fordulnak segítségért. Nem is késlekedtek, felkeresték a Váltó- és Kitérőgyárat, ahol segítségre és támogatásra találtak. A gyár vezetősége azonnal négytagú brigádot alakított, melynek tagjai a megfelelő szerszámokkal most érkeztek az atkári gépállomásra. A brigád a gépállomáson előforduló durvább megmunkálásokat végzi. Ezenkívül a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárból minden második nap egy műszaki ellenőr látogat el az atkári gépállomásra, ellenőrzi a brigád munkáját és hasznos tanácsokat ad a gépállomás dolgozóinak. A Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár segítségének eredménye, hogy a héten már meggyorsult a gépjavítások üteme. Csütörtökön délig már négy erőgépet javítottak ki, s már csak nyolc van hátra, melyek a nagyjavítást várják. Az atkári gépállomás dolgozói nagy örömmel és szeretettel fogadták a Gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár négytagú brigádját és most közös erővel elhatározták, hogy február 25 helyett, február 22-re a gépállomás összes gépeit és szerszámait minőségileg megjavítva, üzemképes állapotba hozzák. A hatvani téglagyár kultúrtermet építtetett Ezelőtt két évvel a Hatvani Téglagyár helyén a háború otthagyott rom iái voltak. Csak az elmük évben kezdték meg a téglagyár újjáépítését. A gyár eleinte gyenge eredményeket ért el a termelésben, valamint kulturális téren is. Sok új munkás volt. akiknek nem volt megfelelő szállás, hideg, köves lakásban laktak — ez elvette kedvüket a tervteljesitéstőt. Kultúréletröl ebben az időben még nem beszélhetünk. Ma másképpen néznek az 1954-es év elé. Hatalmas beruházást kaptak a több téglagyártáshoz, az új gépek beépítése, szabadszárítók lehetővé teszik a tervteljesítést. A beruházási összegből szép kultúrtermet is építettek. Sokat fáradoztak az építkezésen: Kovács János III., Kollár Erzsébet, Forgó Jánosáé sokszor munka után, fáradságot nem kímélve dolgoztak. Emellett már szereptanulással is készültek. Lelkes munkájuk eredménye hamarosan megmutatkozott, s a szilvesztert már az új kultúrteremben ünnepelhették. A munkáslakást is átépítették, kaptak ebédlőt, új asztalokat, székeket, ami meghozta kedvüket a munkához is. Nagyobb összeget kapnak a sport fejlesztésére, a könyvtár felújítására és a kultúrterem barátságosabbá tételére. Ez elősegítette azt, hogy a dolgozók az 1954-es évnek nagyobb munkakedvvel indultak. Kocsis Sándor levelező így ne várjanak jó minőségű szivart! Valamennyiünknek szívügye ■ minőség megjavítása mellett a tervteljesííes. Éppen ezért a dohánygyár vállalatvezetosége is a legmesszebbmenő segítséggel biztosítja a minőség állandó fokozását. A gyártmányok száradását még a legnehezebb körülmények között is szem előtt tartja, mert nyirkos, nedves szivart nem lehet csomagolni. Mit ér a mi igyekezetünk, ha egyesek, akik a fogyasztás elősegítését végzik, lelkiismeretlenül kezelik gyártmányainkat. Szeretném elmondani a közelmúltban lejátszódott kis esetet. A Vadászkürtben szó- vátették. hogy penészes szivarokat hozunk forgalomba. A vállalat MEO bizottsága megjelent az említett helyen, megvizsgálta à‘szivar minőségét és megállapította, hogy a panasz helytálló. Ugyanakkor azt is megállapította, hogy mi a nyáron, a legnagyobb meleg idején is fűtött szárítóban szárítottuk szivarjainkat, viszont a Vadászkürt trafikkezelője nedves helyen tartja a szivarokat. A dohány a nedvességet magába szívja feldolgozás után is, hajlamos a penészedésre, ha nem száraz helyen tárolják. Kérjük mindazokat, akik trafik kezelésével vannak megbízva, segítsenek nekünk a minőség megőrzésében, száraz helyen tárolják gyártmányainkat. Licska Péterné Az új dolgozók is szép eredményeket értek e' A Népújság 1954 január 17-i számában megjelent Petőfibánya Vál’alat muUévi eredményei, ezévi tervei — című cikkhez szeretnék hozzászólni. A cikk a legjobban teljesítő sztahanovistákról is ír — Blaskó András, Herceg Lajos — akik átlag 4—5000 forintot keresnek. Hogy az elért százalékok még magasabbak legyenek, ehhez még több szakmunkásra van szükség üzemeinkben és ez segíti elő a ..nevelj új bányászt” mozgalom. A mozgalmat Tatabánya bányászai indították el. Bányászatunk fejlődése megköveteli a több szakmunkást. Szükséges a fiatal munkaerőt idősebb vájárod mellé elhelyezni, hogy az ő segítségükkel jó szakmunka sok legyenek. Vannak új munkások, akik csak néhány hete, vagy hónapja dolgoznak nálunk és máris kiíürt'ek a termelésben. Érsek Gyula havi tervében már 135 százalékot ért el, vagy Séffer János is 104 Százalékra dolgozik. Az, hogy ezek a fiatat munkások jó eredményeket értek el. sortban vájámevelőiknek köszönhető. Törőcsik Pál sokat foglalkozik az új munkásokkal, neki köszönheti több fiatal havi bérének felemelKedését. A jó vájárok példáját minden vájárnak követni kell. Neveljenek több és jobb szakmunkás bányászokat, mert csak így tudjuk teljesíteni az 1954-es év feladatait. Tóth Mátyás. Egercsehi vájártanulóinak versenykihívása Kormos András egercsehi vájártanuló levelében a december 21 -i vezeíőségválasztásról számol be. Már hetekkel előtte készültek erre a nagy napra. LTgy látták azért van szükség új vezetőkre, mert az eddigiekben nem volt meg a Kollektív vezetés. Egyes régi vezetők nem éreztek felelősséget, nem mutattak példát. Azokat, akik jó munkájukért megér dem lük, hogy újra vezetőségi tagok legyenek, a DlSZ-szervezet Ismét megvál asz íotta. Az MTH keretén belül a „Szakma legjobb ipari tanulója” című versenyen Egercsehi tanulói is részt vesznek. Erre a versenyre sokan beneveztek. Az intézet felhívja Közép-Ma- gyarország vájártanulóit, hogy vegyenek részt ebben a versenyben. „Rajtunk, a párt aranytartalékain, az ifjú di- szistákon van most az ország szeme. Tudásunk legjavát kell adni a verseny sikeréért, mert csak így tudjuK meghálálni államunk szereiét, gondoskodását”. \ Recski Ércbánya szociális beruházásáról A kormányprogramm a dől- I gőzökről való fokozottabb gon- | doskodást tűzi elénk feladatul. Ezt mutatja az a tény is, hogy az 1954. évi összes beruházásoknak — mely jelentős összeg — 90 százalékát, közel egymillió forintot szociális beruházásokra fordítanak. Üzemünkben, a Recski Ércbánya Vállalatnál a multévi szociális beruházásokból január 26-án adták át rendeltetésének a teljes egészében elkészült körszerű férfi és női öltözőt és mosdót. Ez a bánya dolgozóinak régi vágyát váltotta valóra. Az üzemi konyha és étkező építését is megkezdték már, terv szerint június 30-án fejezik be. A tiszta ivóvíz is régi problémája volt a Recski Ércbányának. Az egészséges ivóvíz biztosítására közel ötezer forintot fordítanak a beruházási összegből, ezáltal a bányatelep egész területén jó ivóvíz lesz. Ezenkívül a kétlakásos ikörlakóház — amely jelenleg már tető alatt van — május 30-ra teljesen elkészül. A nagyobb szociális beruházások mellett a közvetlen munkavédelmi beruházásokra új, jelentős összeget fordítottak. Elkészült 18 darab csillefogóberendezés, védőrács, az 1954-es tervben pedig a korszerű ivóvíztartályok beépítése szerepel. Mindezeket a dolgozók azzal hálálják meg, hogy igyekeznek jobb eredményeket elérni. Ércbányánk dolgozói az 1954. évi első negyedévében munkaver- senyvállalásaikkal a párt III. kongresszusának méltó megünneplésére készülnek. A kongresszus tiszteletére indított verseny sikere érdekében a párt és szakszervezet vezetősége, valamint a műszakiak mindent megtettek. Arra törekszenek, hogy a versenyben minden dolgozó aktívan bekapcsolódjon, amelynek a Recski Ércbányánál is megvan minden előfeltétele. Cseh Pál levelező Vidéki dolgozók kérése A Téglagyári Egyesülésnek több dolgozója nem egri, áthelyezéssel került ide, ezért állandó háztartást nem vezet. Hét közben a Táncsics Szálló öze. mi konyháját veszik igénybe. Hét végén nincs módjukban távoli lakhelyükre hazautazni, viszont ellátásuk vasárnap és ünnepnapokon nincs biztosítva. Legtöbb városban az üzemi ellátás ezeken a napokon Is megvan, szeretnénk, ha nálunk is bevezetnék. Téglagyári Egyesülés vidéki dolgozói. Versenyben javítják a gépeket A Téglagyári Egyesülés 1953. évi tervét csak 89.4 százalékra teljesítette. Voltaik olyan hónapok, amikor 100 százalékon felüli eredményit ért el a vállárát, de több hőnap súlyos lemaradást hozott. Az elmuit évre visszatekintve, értékelhetjük munkánkat. Nagy hiba volt a,z, hogy a téli nagykarbantartási munkákat csak részben végeztük el, és így mindig volt valami hiba, amely a lemaradást okozta. Most okulva az elmúltaikon, karbantartási munkák folynak minden gyártelepen. A műszaki osztály naponta ellenőrzi a karbantartási munkák állítását, és a,hol hiányosságot észlel, vagy segítségre van szükség, nem késlekedik. Az egyesülés vezetőségének munkája mellett nem maradtak et a karban'artóbrigádoik sem. Az elmúlt év tapasztalatéinak nyomán szép kezdeményezés indult el a mátraderecskiei gyártelep karbantartó brigádjai részéről. — A Mátrád erecskef Téglai- gy.ár ka rbam tar tóbri gátijának tagjai a téli nagyjavítások sikeres és határidő eHőtti befejezése érdekében versenyre hívta ki az Egyesülés karbantartó, brigádjait, a következő versenypontok szerint. A tégla- és cserépgyártó berendezéseket a gördülő berendezéseket teljesen kijavítjuk, a meghajtó- és erőgépeket üzemképes állapotba helyezzük. A cserépprést a kemence szintjére áthelyezzük és az igazolatlan mulasztásokat megszüntetjük. Nagy István Az egri bádogos KTSZ közszükségleti cikket gyárt Tanulnak az atkári traktoristák. Vidám hócsata a várba*. Versenyben az Egri Dohánygyár Árpád I. számú brigádja. A kijavított gépek ellenőrzése az atkári gépállomásom Az Egri Fáklya kapusa „véd”.