Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-24 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK' NÉP UJSA G DP HEVESMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM. Ára 50 fillér 1954 JANUÁR 24. AZ EGRI BORÉRT Magyar ember és a bor, — elválaszthatatlan fogalom. Költők énekelik évszázadok óta a bor dícséretét. A mértékkel fogyasztott gyöngyöző magyar borok egészséget, erőt adnak, könyebbé teszik a munkát. Sok olyan kincse van hazánknak, mely világhírnevet vívott ki do'gos népe számára. A sok kincset, mely most végérvényesen és visszavonhatatlanul a népé, őrizni, hírnevét öregbíteni, hasznát hazánk javára fordítani, — van-e ennél szebb, emberibb feladat? E kincsek között nem is a legkisebb, nem is a legnévtelenebb az egri boir. Eger neve a történelem folyamán eggyéivódott a bika­vérrel, a rubinnál is sötétebb, a kihunyt vulkánok tüzét újraélesztő borral!. Talán nincs is olyan zuga a világnak, ahol ne ismernék Eger nevét — dolgos paraszti kezek nyomán érlelődő szőlőjéről, boráról. Nemzeti kincse Ügy is kell vele bánnunk, s úgy azokkal, akik ezt a kincset előállítják, megtermelik, sok évszázados szakértelem­mel kezelik, gondozzák — az egri dolgozó parasztokkal. Az Egert környező vulkánikus talajon, domboldalakon közel 3000 hold szőlő övezi az ősi várost. A felszabadulás előtt a köze­pes átlagtermés — a kulákoknál, nagybirtokosoknál, kiknél bizto­sítva volt a megfelelő gépesítés, védekezőszer — meghaladta a 15—20 hektolitert holdanként. A földosztás során szőlőhöz jutott nincstelenek, óriási lelkesedéssel láttak munkához jogos jussukon, s nem rajtuk, a felszerelés hiányán múlt, hogy nem minden tekin­tetben tudták biztosítani a háború előtti mennyiségi és minőségi színvonalat. A város állami gazdasága, termelőszövetkezetei sem tettek meg mindent — sőt igen keveset —, hogy a nagyhírű egri borok minőségét megvédjék, hírét növeljék. De, ha valamelyik dolgozó paraszt — s ez volt a döntő több­ség — mindezek ellenére, a szőlészet és borászat elfojthatatlan szerefetétő1 hajtva, mindent el akart követni szőlője jó megmunká­lása, a jó termés biztosítása érdekében, akkor még mindig meg kellett mászni azt a gyakran legyőzhetetlen akadályt, melyet a védő­szerek, a raffia, szőlőkarók beszerzése jelentett. Volt más, látszó­lag kicsi, de valójában igen súlyos probléma is, A határban lévő dülőutak valóban „dülő”-utak voltak, kevés vo't a kút, a szőlőkaró, sí kevés, nagyon kevés a szaktanács, a szakemberek segítsége. Az Egri Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet is, melynek értékes, tudományos munkáját egyetlen pillanatra sem lehet két­ségbevonni. befeié fordult, az értékes tapasztalatok az íróasztal- fiókot gazdagították. S míg az Intézet kísérleti parcelláin például új. nagyhozamú fajták kísérletezésén, a kordon-művelésen dolgoz­tak. addig a város határában 40 százalékkal gyengébb termelő- erejüek lettek a szőlők, figyelembevéve a normális kiöregedést, a terület 70 százalékát meglepte a gyom, igen alacsonyra szállt az átlagtermés. Ezekután egy pillanatig sem lehet kétséges», hogy a súlyos hibák szőlőkultúránk általános hanyatlásához vezettek, s az a veszély fenyegetett, hogy elkorcsosodnak, kipusztulnak a nemes tőkék, elvész egyik híres nemzeti kincsünk. Az egész életünket átformáló nagyszerű kornrányprogramm, minden téren, úgy itt is felbecsülhetet'en változást hozott. Fellán­golt az egri dolgozó parasztok termelési kedve, s ez a tűz, ez az erő vetekedett a bor tüzével, erejével. Eltűntek a gyomos földek, egész családok dolgoztak hajnaltól késő estig a szőlőben, fel­szabadult, ujjongó öröm tükröződött ebből a lelkes munkából. Az eredmény sem maradt el. Az újraéledő tőkék már az ősszel átla­gosan 15 hektó bort adtak holdankint. Az állami borárak emelése nyomán a vörös szőlő szinte eltűnt a piacról, s a Borforgalmi Vállalat egri feldolgozó-telepe kereken két és félezer mázsa szőlőt dolgozott fel, — ennyit vittek medoknak, bikavérnek a dolgozó parasztok. Az őszi munka is töretlen lendülettel folytatódott, száz és száz holdon végezték el hosszú idő óta először a fedést, az őszi metszést, a tőkéik, a beérett vesszők fektetéssel való pótlását. For­radalom, a szőlőkultúra forradalma zajlik most az egri határban, az apáról a fiúra szálló szakértelem gondos kézzel tisztogatja szőlé­szetünket, borászatunkat az évek óta rárakódott hibáktól. De, aki most megáit, megpihen, mondván egyenesben vagyunk. — az súlyos hibát követ el. Eddig még csak javítgattuk a hibákat, a feladat most: új, hírnevet adni az egri bornak, olyan szőlőkultú­rát építeni, amelyet csak a lehetőségek biztosítanak. S lehetősé­gekben nincs hiány! Bátran kimondhatjuk, hogy ha a következő két-három évben a legfontosabb feladat a mezőgazdaság fejlesz­tése, akkor ezen belül, itt Egerben, a szölőkultúra színvonalának fejlesztése az. A városi tanácsnak elsősorban önerejére támaszkodva kell egy egész sor feladatot megoldani. A dülőutak hihetetlenül el­hanyagoltak, a kutak száma még a harmincat sem éri el, nagy a karóhiány, a meglévő nagyrésze is alacsony, — mindezek meg­oldása az elkövetkezendő rövid néhány hónap legfontosabb tenni­valója. Különösen fontos az agropropaganda fokozása, a szakemberek képzése, a dolgozó parasztok szakvonalon való állandó és rend­szeres támogatása. Ezen a téren komoly felelősség terheli a föld­művelésügyi minisztériumot is, mely hosszú idő óta fülebotját sem mozgatja, pedig már többízben kért a városi tanács engedélyt szőlész és borász szakemberek alkalmazására a 3000 ho'das minő­ségi szőlőhatárhoz. Feltétlen segítséget kell nyújtani ehhez a nagy munkához a városi pártbizottságnak, de minden egyes alapszervezetünknek is. A városi pártbizottság már számos jelentős lépést tett ezen a té­ren. Meghallgatta a szőlőtermelő dolgozó parasztok vé'eményét, kikérte tanácsaikat, a városi tanács bevonásával programmot dol­gozott ki ennek alapján a szőlőkultúra feljavítására. Az a feladat, hogy ezt a szerencsés kapcsolatot tovább szélesítse a városi párt- bizottság, kövesse ezt a példát minden alapszervezetünk, hogy mindenkor nyitott fülekre találjanak a kiváló szakértelemmel ren­delkező szőlősgazdák javaslatai, panaszai. Együttes erővel kell biztosítani, hogy sem védekezőszerekben, sem egyéb más technikai előfeltételben ne legyen fennakadás. Csak helyeselni lehet azt a javaslatot, hogy Eger szőlőtermelé­sének irányítását központi, tudományos alapra kell helyezni és az ezzel kapcsolatos tennivalókat a Szőlészeti és Borászati Kutató In­tézet végezze. A tudomány és a gyakorlat összefogása, dolgozó parasztságunk szakértő, lelkes munkája, párt és állami szerveink irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége együttesen biztosíthatja csak nagymultú szőlőkuttúránk továbbfejlesztését. Ez most nap­jaink egyvk legfontosabb feladata. A III. pártkongresszus tiszteletére Petőfibánya az MBP III. kongresszusára készül Minőségi munkával a III. pártkongresszus tiszteletére Petőfi bánya dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére el­határozták, hogy törlesztve mult- évi adósságukat, negyedévi ter­vükön felül többszáz tonna sze­net adnak népgazdaságunknak. A vállalat aknaüzemei a válla­lás teljesítése érdekében élénk versenyre léptek egymással. Petőfi altáró, amely a múlt év­ben mindig az utolsó helyen volt, a versenyben ez évben szi­lárdan tartja első helyét, 2I-én reggelre napi tervét 125.2 havi tervét pedig 108.9 százalékra teljesítette. Az utóbbi napokban már komoly versenytársat je- 'ent a rózsaszentmártoni IX-es aknaüzem is, amely január 21-én reggelre az előírt napi termelé­sét 13.7 százalékkal szárnyalta túl. Nem maradnak el a gyön­gyösi XII-es akna bányászai Ezelőtt két évvel, 16 éves ko- r inban kerültem a Gyöngyist Váltó- és Kitérőgyárba. Azóta itt dolgozom, marós vagyok. Szakmámat igen szeretem, könyen elsajátítottam és már régóta, sokszor a kedvezőtlen műszaki feltételek között is, ál­landóan 160 százalékra teljesí­tem tervemet, Ezer forinton fé­lti’' keresetem biztosítja szá­momra a nyugodt, gondtalan és boldog éietet. Gyakran gon­dolkoztam ' már azon, hogy mindezeket a szocializmust építő új társadalmi rendszernek köszönhetem. Jól tudom azt, hogy új életünk és társadalmi rendszerünk létrehozója és irá­nyítója a Magyar Dolgozók Pártja. En is a pártnak, s a kommunisták harcainak, törek­véseinek köszönhetem, hogy az egykori parasztfiúból képzett és jól kereső szakmunkás lettem. A Gyöngyösi Váltó és Kitérő­gyárban dolgozik Birkás János brigádvezető, a TMK részleg legképzettebb és nagv gyakor­lattal rendelkező dolgozója. Alig egy éve dolgozik az üzem­ben, de ezen idő alatt munká­ját a legjobb szaktudásának megfelelően, a legnagyobb lelki­ismeretességgel végezte. Jó munkálja elismeréséül pénz. és könyvjutalmat kapott. Brigádja szereti, hiszen gazdag tapasz­talatait, munkamódszereit a leg­nagyobb készséggel adja át munkatársainak. A szerszám­műhely és a TMK részleg mű- heiybizottságámk elnöke és mint népneveid azon dolgozik, sem, ebben az évben minden nap megállták helyüket. Szerda reggeltől csütörtök reggelig napi tervük teljesítésében 106.5 százalékot, havi tervteljesítésben pedig 104.9 százalékot értek el. Az aknaüzemek 'elkes verse­nyében Petőfibánya vállalat csü­törtökön reggelre 110.7 száza­lékra teljesítette napi előirány­zatát. A bányavállalat dolgozói a III. pártkongresszus tiszteletére fokozzák a versenylendüietet, egyre több szenet küldenek a felszínre. Ezzel hálálják meg államunk segítségét, a korszerű gépeket, a szállítószalagokat, a nehéz munka könnyítését, azt, hogy ma Petőfibánya dolgozói is a,z új, modem lakásokban — emberi életet élhetnek. Tudom és érzem, hogy mindeze­kért hálával tartozom a párt­nak és ezért az áprilisban meg­tartandó lit. pártkongresszus tiszteletére felajánlom, hogy az első negyedévben állandóan 150 százalékra teljesítem tervemet. Termelőmunkámat selejtmente. sen végzem és minőségi munkát adok. Takarékosan bánok a gondjaimra bízott anyaggal és szerszámokkal. M unkaiársai m­njol s ?fxtfhh o tn frÍV-!Z'-~ kashoz méltó magatartást tanú­sítók, ezenkívül versenyre hí­vom ki munkatársamat, Górta Sándort. Remélem, hogy a ver­senykihívásom nyomán történő munkámmal elősegítem a több- termelést és dolgozótársaim munkájára is serkentőleg hat törekvése n. Bernât Ferenc ifjúmunkás. hogy a mezőgazdaságból az iparbai jött dolgozókat szervezett munkásokká nevelje át. A III, kongresszus tisztelő­iére brigádjával egvütt vállalja, hogy ai 11. Buetter hosszú- gyalú-gépet generál javítással ismét munkaképessé alakítja. Ezt a gépet egyetlen gépjavító vállalat sem vállalta kijavításra, s így most házi javítással fog­ják a gép ágyazatát, asztalát («gyalulni. A törött és kopott al­katrészeket újakra kicserélik és ezt az egész, javítást minőségi munkával, a munkaidő 100 szá­zalékos 'bibasznáüásávail végzik el. A Gyöngyösi Vasöntöde dolgozói, akik nemrég még a nehéz­ipar számára készítettek öntvényeket, a múlt év utolsó negyedé­ben áttértek a közszükségleti cikkek tömeges: gyártására. Ez az áttérés azonban nem ment simán és zökkenőmentesen. Az üzem dolgozói közül többen még máig sem tudták tökéletesen elsajátí­tani azokat a- munkamozdulatokat, szakmabeli fogásokat, amelyek a most gyártott tűzhelyalkatrészek elkészítésénél szükségesek. így gyakran előfordul, hogy még mindig akad 6elej-t a munkájukban. Ezt az állapotot akarja megszüntetni az üzem két legjobb fiatal dolgozója, Gulyás János és Pethes József sztahanovista va-sonto, akik elhatározták, s a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusá­nak tiszteletére a- szakmabeli hiányosságok megszüntetése érde­kében, munka közben átadják tapasztalataikat dolgozó társaiknak, figyelemmel kísérik munkájukat és ott, ahol csak tudnak, segítenek, így elérik hogy az elkövetkezendő időben selejtmentes tűzhely- alkatrészek -kerülnek ki a Vasöntöde dolgozóinak keze alól. A bélapátfalviak megőrzik jó hírnevüket Bélapátfalva község dolgozó parasztsága a múlt évi jó híré­hez mé.tóan, újult erővel lá­tott hozzá az új begyűjtési terv teljesítéséhez. Az új begyűjtési rendelet megjelenése óta állan- dóbizottsági és tanácsülé­seken, ki-sgyüléseken ismertet­ték a rendeletben biztosított kedvezményeket, hogy^ a dol­gozó parasztság tisztán lássa kötelességét. A népnevelők jó munkája nyomán megkezdték a- tojás­és baromfibegyüj-tést. Özv. Be- recz barta'' Istvánné dolgozó pana-sztasszony az egyik kis- gyü lésen felajánlotta, hogy négy hold földje után előírt évi soványbairomíi'beadását, és _há- romnegyedévi tojásbeadását január hónapban teljesíti. Vál­lalásának határidő előtt eleget tett és versenyre hívta ki a já­rás dolgozó parasztjait a be­gyűjtés példás teljesítésere. Tóth Ferenc sajtó és prop. felelős. A boconádi gépállomás az első a téli gépjavítási munkában A sépálkKTtások föőgy^i iga^íósága jebniú Megyénk gépállomásai között a gépjavítási versenyben január 20-1 állapot szerinte 1. Boconádi gépállomás 2. Horti gépállomás 3. Hevesi gépállomás 4. Sarudi gépállomás 5. Detki gépállomás 6. Egerfarmosi gépállomás 7. Tarnaszentmiklósi gépál.omás 8. Pétervásárai gépállomás 9. Káli gépállomás 10. Füzesabonyi gépállomás 11. Lőrinci gépállomás 12. Atkári gépállomás 82.2 százalék 70.7 százalék 70.5 százalék 67.7 százalék 64.3 százalék 60.2 százalék 5S.9 százalék 54.1 százalék 47.7 százalék 46.7 százalék 43.3 százalék 40.8 száza.ék a Á hatvani a kongresszu A hatvani vasútállomás dol­gozói, akik a multévi jó mun­kájuk eredményeképpen még mindig őrzik a minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, jó munkával kezdték az új esz­tendőt is. Január 20-ig esedé­kes tervükön jelül már 15 irányvonatot továbbítottak. Nagy gondot fordítanak arra is, hogy a vonatok mindig me­netrend szerint közlekedjenek, és az áthaladó vonatoknak mindig szabad utat biztosítsa­nak. vasutasok » tiszteletére A rakodóbrigádok sokszor a 15 fokos hideg ellenére is pél­damutatóan megállták helyü­ket. Dacolva a hóval, faggyal Galgóczi János rakodóbrigád­ja 123, Farkas Tibor brigádja pedig 117 százalékra teljesítet­te január 20-ig rakodási ter­vét. A hatvani vasutasok most elhatározták, hogy a IIL párt- kongresszus tiszteletére úgy dolgoznak, hogy az állomáso­kon átmenő áruk egy percet se várjanak feleslegesen. Amikor a gyöngyösi 63/4 Építőipari Vállalat dolgozói az újság hasábjain keresztül ér­tesültek arról, hogy a Magyar Dolgozók Pártja ez év áprili­sában tartja- III. kongresszusát, munkahelyükön nagy lelkese­dés közepette tették meg a HL pártkongresszus tiszteletére szóló felajánlásaikat. Az 5. számú építkezés veze­tősége vállalta, hogy a recski építkezésen a pata-kszabályo- zást március 30-ra befejezi, ezenkívül 80 lakás építkezésén a K épületen földszinti fal- egyent készítenek, az O épület­ben pedig pincetömb kieme­lést végeznek. Az építkezés te­rületén úgy szervezik meg a munkát, hogy mindenki jól ki­I használhassa munkaidejét. A szervezeti életen kívülálló dol­gozókat szakszervezeti tagokká nevelik. Tóth László építésvezető bri­gádja a Kékestetőn tett fel­ajánlást. Vállalta, hogy január­ban befejezik az alagútépítés kőműves munkáját, s a szivaty- tyúház földmunkáit. Február 15-ig a kékestetői építkezést át­adják rendeltetésének. A s-iroki munkahelyen dol­gozó Hornyánszky Ferenc bri­gádja megígérte, hogy a klub­ház építését június 30 helyett június elsejére és a napközi- otthon építését április 30-ra befejezik. I-gy készülnek a 63/4 Építő­ipari Váll alart építésvezetői, munkavezetőd, technikusai, kő­művesei és segédmunkásai a Magyar Dolgozók Pártjának III. kongresszusára, Egy kommunista bányász felajánlása Juhász Ferenc bányász, a gyöngyösi XII-es akna VI-os jrontjának dolgozója két éve került a bányához. Azelőtt 19 évig. mint sütősegéd dolgozott.. Ut a nehéziparban nagyon megked­velte munkáját és otthonosnak érzi magát a szenfejtésnél. Hiába akarták már többízben is visszacsalogatni régi szakmájába, ő híven kitai't a bánya mellett. Munkatársaival együtt jól tudja, mit jelent számára a párt irányító, vezető szerepe, a felszabadu­lástól egészen napjainkig. A jó munkakörülmények, kereseti le­hetőségek, szociális ellátottság, s a legutóbbi bányász bérrende­zés, mind-mind a Magyar Dolgozók Pártjának harcai és küzdel- mei nyomán jöttek létre. Mint régi párttag és becsületes, munka­szerető, fegyelmezett, áldozatkész ember a pártunk által nyújtott segítséget jó munkájával, többtermeléssel akarja meghálálni. Juhász elvtárs az MDP 111. kongresszusának tiszteletére felaján­lotta, hogy terven felül 30 köbméter szenet küld a felszínre, a termelt szén minőségét két százalékkal javítja, öt százalékos fa­anyag megtakarítást ér el, a rabolt fákat felhasználja faidom el­készítésére és egyéb célokra. Mindezeken kívül vállalja egy új dolgozó nevelését. Mi biztosak vagyunk abban, hogy Juhász elv­társ kommunistához méltóan állja a szavát és teljesíti ígé­retét. így fejezem ki hálámat BIRKÁS JÁNOS VÁLLALJA így készülnek az építőipari dolgozók

Next

/
Oldalképek
Tartalom