Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-07 / 1. szám

4 1954 jamiár 7. NÉPÚJSÁG GYÖNGYÖSOROSZI ÉPÜLŐ, UJ ÜZEME A FELSZABADULAS ÓTA országunkban nem egy helyen taipais »tál ha tjük, hogy népi de­mokráciánk iparosko töreíkvései nyomán, több jelentéktelen, eddig alig ismert falú váilt je- leratlős ipari központtá. Megyénk újabb ipari létesítményei közé tartozik a most épülő gyöngyös - oroszt ércet okésizítőmíí, amely Gyöngyös környékén, a Mátra tövében meghúzódó kis falu. Gyönigyösoroisrai newt teszt hí­ressé, és ezit a községet fejlesz­ti fontos ipari központtá. Sűrűn közi!ekednek az építő­anyaggal; és gépekkel megra­kott tehergépkocsik a> györtigyös- oroszi országúton és szállítják az építéshez és az üzem feto "te­reléséhez szükséges anyagokat és igépeiket. A községtől mint­egy lóét kilométernyire az út meiHetit, lerakott hatalmas mé­retű gépek, vezetékcsövek, fo­gaskerekek hevern ek szán ászéi- jól, várnak a beszerelésre. Tá­volabb cserepek, vöröstéglák, deszkáik sorafermak hosszú ra­kásban, mellet tűk, a 'leendő ha­talmas épületek vasvázai mere- dezneik az ég felé és mindezek miár jód őre érzék éltetik velünk a hatalmas építkezést, a fé épü­lendő üzem nagyszerű körvorar iait Ettől a helytől néhánv k;- lomé ternyire a Mátra festői szépségű hegyvomilataí között vám ai gyöngyősoroszl érobá- ny®. amelynek termét nvers- anyagát, majd az érckóseítőmű dolgozza fel. 1928-BAN e,gv kapitalista cég az Uriká.nyi—Zsilvö! gyi rész­vénytársaság aranyat keresett ezen a helyen»,és megnyitotta a Péter—Pá 1 -aknát. Számításuk­ban azonban csalódtak, tervük csődöt mondctt, mert aranyat nem tailláltak és az állandó víz­betörések nagy bányafenntar- táisi költséggel! jártak. Abba­hagyták a kutatási munkálator kat. 1949-ben a geológusok ku­tatása nyomán államunk fel­figyelt az fit üevő gazdag ter­mészeti kincsekre, fontos nyers­anya, gclkra és megindította azok feltárását. Még abban az évben megkezdték az új, három és fél kilométeres alt áró fúrását, ab­ból mellékfoíy ósdikat nyifottjak, melyek tele voltak értékes nyers­anyagokkal, s ereik a könny li­es nehézipar számára egyaránt fontosak és értékes behozatali cikkeket takarítanak mag veink. Gaóenlnf (elemére), és szfale- rint (cinkére) tata1 iható a Gyön- gyösbroszi Ércbányában. ahol még jelenleg osialk kutatási és feltárási munkákat végeznek, a teljes üzemi termelés csak az éroefőksszítőmű felépítése után indul meg, « akkor ez az üzem az orsraá0- legnagyobb ólom- és clrkbáinv áj aiként növelj Heves megye hírnevét. A bányában végzett munka- fößyiamatok már most fis népesí­tettek. A zgv kéménvséoní érc­kőzetet fúróka’apáccsal fe:tik és ennek vé.gére vidia betétiap'kás fúrókorcnát szereltek, a munka könnyebbé tétele és a bányászok ecnószségénifk memSvaisa cél re­bel. A bányává ItoH?? éves tervé­nek t öltés {lésével bizony eOma- radí. Enmek oka, a -rossz áram­ellátás. Az elmaradás másik oka, hogy az itt doigozó bányá­szok még'nem váórt'k igazi bá­nyászokká, a legtöbbnek sarát sző<!ő;e van. melynek terméséből műszak előtt, bizony sokat w.o- gatn.ak és ígv ez a munka és a munkafegyelem rováséra megy. Van, aki od-aba»» közsznksóg- toti cikkek fanaigá'áyal keres. Inkább a bányábajáráis helyett. Nagy nevelő1- és feívllgosító- munkára van még szükség a vállalat vezetősége, párt- és tö- megszervezet részérő1., hogy ezeket a hibákat minél előbb kijavítsák és valódi bányászo­kat, jó szakembereket nevelje­nek a bányavállalat dolgozói­ból. A BANYÁT öt kilométer hosszú vasútvonal köli majd össze az ércelőkészítőve!, aho] a kohók számiára feldolgozzák az olvas." Pás hoz előkészített ér­cet. Az érceiöké'Sizítő gépei ve­gyi mechanizmussá! vál asztják ki a kőzetből aiz ércanyagot, különböző zúzó és őrlő eljárá­sok után és színporrá őrlik azt, A szíinrpor kiválaiscffcásához ren­geteg vízre yap szükség, és ezért a megfelelő mennyiségű víz tárolása érdekében, folya­maiban van egy völgyzárógát építése, amefty majd 300.000 köbméter vizet tud tárolni. Az itt felhasznált vizet szűrőbe­rendezéseken keres.it ül meg­szűrve engedik ki a patakokba, hogy újra, mimt tiszta vizet használhassa fel a lakosság. Az üzem 1952 óta épül és elő­reláthatólag 1954 nyarán kezdi a termelést. Az Ércbányái fej­lesztése. a kutatások és az érc- előkészítő építési községeinek fedezésére, áóhmunk több mint 100 miliő forintot fordít. A munkai megindulása utáni körül­belül napi 50.000 forintot jöve­delmez, illetve takarít meg a népgazdaság számára. Több vállalat dolgozik itt és közös munkává'] építik ezt a fontos ipari üzemet. Az énfiés! munkálatokat a 21-es Éoítőinari Tröszt végzi. A munkát beton- és malierkever:gének végzik. A szállítás lebonyolít árára ped'g kábel daru áll aiz építők rendel­kezésére. El őregyártotit épület­elemekből, kész betongerendáik­ból építik a. négy flotációsépü- letet, a transzformátorházat és a munkás! lakásokat. Az ipari villanyszerelő vállalat a transz­formátor ház berendezését végzi és beszereli az üzem gépeinek víkamoshál óziak át. Budapesti 'szakmunkások végzők a. gépi berendezések össizeál Etáisát. Ezek a munkások indítják be a gépeket és a sikeres próbaüze­meltetés után átadják a válla­latnak. Az ércbánya és az érc- előkészítő közötti öt ki'Jométer hosisrúságú vasútvonalat, s a két rendezőpályaudvart a Va­sútépítő Vállalat építi. Még egy siblópállya építése van folyamat­ban, A MATRA VIDÉKE terme­sze'! kincsekben igen gazdag. JcOenligg újabb érckutatások folynak Mátrakeresztesen. Má't- rasizeníImrén, és Bánvabércen. Nagy tehetőségek és fényes jö­vő előd áll a Gyöngyösoroszi E rcelökészí tő mii, amely népi demokráciánk ipari létesítmé­nyeinek emik fontos bázisa. A kormánynrogramm nyomán meginduló inani átszervezés md'lett, r.e feled;ük el, hogy a szocializmust ént tő ország egyik alapijai továbbra is a ne­hézipar fejlesztése, amely fon­tos nyersanyagokat termet ai könnyűipar és az egvéb üzemek számára. A gvönigvösoroiszi éroéliőkéiszítőmiű üzembeállása és termelése megyénk hírnevét öregbíti. növeTli megyénk naigy- ipari üzemeinek számát, « me­gye dolgozóinak jobb kereseti és •megélhetési lehetőséget biztosít, s mázdagítj,a a szocializmust ép iíő Magyaronsiz áigot. Császár István KÖNYVESPOLC Rideg Sándor: Daruszegi vasárnapok A „Daruszegi vasárnapok” helyszíne a hatalmas történel­mi változások tűz ében edződő magyar falu. Maga a regény cselekménye, amely a felsza­badulásit követő időktől a szö­vetkezeti mozgalom kibontaiko- zásá'gés az acsarkodó ellenség­gel való leszámolásig terjed, szinte bánmelyik hazaj faluban le j á tsz ódhatnék. Király Gergő volt kubikosnak, a földigénylő bizottság elnöké­nek minden áldozatkészsége és jószándéka, ellenére harcok dúl­nak a földosztás körül. Sok a panasz, a vitás kérdés, a nagy­gazdák arról kárognak, hogy hiába kaptak a szegények föl­det, semmire se mennek majd ve'e. A volt nagybirtokos kép­viselő ügyvédje hamis okmá­nyok alapján visszaköveteli megbízója már felosztott földjét, a zsíros gazdák pedig a vén pa­pot akarják felhasználni arra, hogy uszítson a 'kommunisták ellen. Mesterkedéseik nem ve­zetnek sikerre. Amikor a rend­őrök elvomtaíják ,a oséDlőpépei- ket, nehogy — mint már tették — mégegyszer szabotálhassák a cséplést, képtelennél-képtele­nebb rémhírekkel kürtölik tele a falut. Az osztályharc élesedé­sével ernoe veszélyesebb fegy­verekhez nyúlnak, végül már arról tanácskoznak, hogy a ve­zető kommunistákat elfeszik láb alól. A feszült légkör ellenére fokról-fokra felv'rágzik a dol­gozó nép ügye. Nagv nép gyűlé­sükön hármas győzelmet arat­nak: leleplezik a látszatra közé­jük állt, valójában el'enséges volt főjegyzőt — a kezdeti lépé­sek után most erősítik meg a szövetkezeti mozgalmat — végül új bírót választanak Király Zsófi személyében, aki sok fér­fit megszégyenítő fáradhatatlan munkájával és a kulákokkal szembeni kemény kiállásával be­bizonyította, hogy méltó a hiva>- talra. A győzelmet mégsem kö­vetheti azonban zavartalan öröm, vészhír rázzai meg a fa­lut: lelőtték Kocsis Lajost, a já­rási párttitkárt, a megalkuvást nem ismerő harcost. Elkezdődik a tisztogatás és a törvény vég­leg megszabadítja a daruszegie- ket a szabad életükre, munká­jukra törő belső ellenségtől. Thury Zsuzsa: A francia kislány )i louses jelen» a gépjavítási verseny 1953 decoíober 31-i állásáról: 1. Boconád terve 77 darab, teljesítve 42 darab (54.5%)) Igazgató: Báli Jenőné, mechanikus: Vonó Mihály. 2. Sarud terve 106 darab, teljesítve 45 darab (42.4%). Igazgató: Dobó József, mechanikus: B.arkóczi György. 3. Pétervására terve 78 darab, teljesítve 24 darab (30.7%). Igaz­gató: Kovács Gyula, mechanikus: Antal István. Lemaradtak a gépjavítás! versenyben: L Füzesabony terve 121 darab, teljesítve 17 darab (14%). Igaz­gató: Kopácsira: Mihály, mechanikus: Kovács Benedek. 2. Detk terve 83 darab, teljesítve 14 darab (16.8%). Igazgató: Sütő Józsefné, mechanikus: Molnár Ferenc. 3. Egerfarmcs terve 100 darab, teljesítve 19 darab (19%). Igaz­gató: Tóth Albert, mechanikus: Dudics Lajos. A falusi oktatás színvonaláért A hevesmegyei kisiskolák ne­velői részére hétnapos bent­lakásos konferenciát rendezett a megyei tanács oktatási osztá­lya december 29-én és 30-án. A jelenlévő nevelők két napon ke­resztül részletesen megbeszél­ték a kiadott nevelői továbbkép­zési anyagot: matematika kis iskolák felső tagozati nevelői részére. A tanult ismeretek bir­tokában az osztatlan és rész­ben osztod iskolák felső tago­zati tanulóit sokkal eredménye­sebben tudják okta'ni nevelőink, így küzd kormányzatunk az ál­talánosisholák között lévő -szín- ' vonalbeli különbségek eltünteté­séért. A búcsú-beszéden minden megjelent nevelő 25—30 kötetes ház könyvtárat, alsó tagozati. szem'éitefőképet és vászonra vont két-kéi darab falitérképet kapott iskolája részére. A kor- mányprogramm dlapján így iparkodik a megyei tanács ok- tatási aszfá'ya az általános is­kolák fejlődését előbbre vinni. Körmendi Károly, megyei tanács oktatási oszt. sajtófelelőse. KARÁCSONYRA virradó éj­id nem aludtam, Hallgattam feleségem nyögdécsel éseit este tíztől éjféliig. Nagy türelemmel hallgattam, hiszen sóhajai új élet kezdetének közeledtét jelez­ték. Útban a harmadik, két lány után! Minden gon dől atom aiz volt, hogy bárcsak fiú lenne! Nem sok Időm volt a filozofál- gatásra, a tettek mezejére kel­lett lépni. Minél hamarabb el­jutni az ilyenkor legbiztonságo­sabb helyre, a kórház szülészeti osztályára. Elkísértem a páro­mat és miután biztos kezekbe tettem le a jövendő nagy ígé­retét, hazatértem. Egész éjjel nem tudtam aludni, csak néha szenderedtem el egy-egy pil­lanatra, aikkor is mindig lá­nyokkal küszködtem álmomban. A reggel 8 óra ott talált a kór­ház kapujában, amint a -ténye­ket közöltem a portással és vártam az örömhírt. Azonnal kérem, egy pillanat! — A tele­fon sarka alá wit csiptetve egy kis cédula, a portás felvette és nézte. Irtózatosan hosszú pillanat... Hát kérem, meg­van a baba... Igen?! Mondja csak, fiú, vagy -lány? Várjon csak kérem, nem látom jól! — és messze tolta szemétől a pa­pírt. Kérésemre beleegyezett, hogy nézzem meg ma^am. Fe­leségem neve után az állt, hogy fél három és egy bizonytalan „f” betű. Fiú! És mór rohantam is neki a lépcsőnek. Álljon meg! Hová rohan? Délután kettőkor lesz látogatás! Harsogott a rendreutasítás. Mint egy sihe- der, akit rajt a csíptek valami csíny levésen, úgy mentem ki az ajtón az utcára. Ebben a pill ak­naiban tudtam volna a legigai- zabhan megcsókolni felesége­met, aki Hvon nagy boldogsá­got szerzett nekem, magamhoz szorítani a kis pölyást, nevem birtokosát, dehát a rend az rend. A DÉLUTÁN MINDENBEN kárpótolt. Nincs szebb dolog a világom, mint agának llenni! Azaz ... Ha legközelebb jössz látogatni, hozz magaddal egy munkáltatói igazolványt! — mondta ai feleségem. Le kell adni az irodába. Aztán az anya­sági segélyhez szükséges irato­kat is szerezd be! — toldotta meg kívánságainak isorát. Hát hogyne! Persze, minden rend­ben lesz. Legközelebb hozom az egész trat csomót — nyugtattam meg. Itt kezdődött, hogy üröm vegyült az örömbe, dehát aki­nek fia van ... Egy szót se! Hajrá az iratokért! POSTAHIVATAL, EGER 2. Kérek egy „Munkáltatói igazol- vány”-th Sajnos, nincs, kérem, tessék a nagypostára fáradni, ott tetszik kapni! — és visszatolták az üvegablakot. Nincs mit tenni, mint menni. Akinek fia van ... POSTAHIVATAL, EGER 1. Itt a lap! Kérek öt fülért! A biz­tonság kedvéért megnéztem, mit kaptam? „Szakszervezeti Tár­sadalombiztosítási Központ” — alatta feltűnően nagy betűkkel': „Munkáltatói igazolvány”. Ez azt Már rohanok is, hogy ki­tölt sem és az igazgatómmal aláírassam. Tűkön állva foga­dom a kartársak gratulációit a ■nagy fiúhoz, ment sietek, még ma el akarok intézni minden aiktadolgot. No, egészen egy­szerű ... A dolgozóra vonat­kozó adatok... Név ... Szüle­tett. Mely napon dolgozott utol iára... Jel eníegi munkavi­szonya előtt, hány napig állott fo! y am atos mu n'k a v iszonyban... Hát ide mit írjak? Ne írj sem­mit! — szólt az igazgatóm.. Itt ai lényeges úgyis csak az, bogy igazoljuk a munkaviszonyt. Aláírja, Már viszem Is, egye­nest ai kórház irodájába. Jó, clvians, rendben van! Böngész­geti a kórház tisztviselője. Ér­dekes, ezelőtt másformájú iga­zolványokat 'láttam. Úgy lát­szik újkeletű a nyomtatvány. Hopp! — ezen nincs együttélési igazolás. Tessék ai városi ta­nácshoz e’menni és kém! egy ,, E.gy üótélósj bizon y íí v án y”-t! Igen., város; tanács ... Kérem ehhez a munkáltatói igazol - -ványhoz kellene egy együttélési bizonyítvány. Tessék kiállítani! Szabad? Odanyúj torai a papírt. Miért kell ehhez együttélést iga­zolni? Az elvtárs táppénzt kér? Meg keÜtett osztaná apad örömömet az elvfá'nsnővei], min­dent elmondva töviről hegyire. Hát akkor ez a munkáltatói iga­zolvány nem jó! — mondta ki a rettenetes szót. Méltatlankod­tam, bizonygattam a magam igazát. Nézze élvtárs, ez jó lenne ha... Ha teszem azt, az elvtárs volna benn ^ szülésze­ten, mént doúgozó! Vegyen má­sikat, töltse kü De olyat ve­gyen., amely a munkavállaló csialiáidtagj árnak van rendszere­sítve. Annak a hátlapján az együttélést is igazoljuk. Ó, mi­lyen egyisroerű, nem kéU két pa­pír! Indulás! Akinek fia van ... POSTAHIVATAL, EGER 1. Sajnos, olyan munkáltatói iga­zolvány amilyet az e^táns kér, nincs! Táján az SZTK-ban kap. Igen, SZTK... Újabb elbeszé­lés enrol, hogy volt, miimt volt. Tudom miről van szó — mond­ta kedvesen az eOvtársnő, a ti­zes számú ablak mögött — itt van a lap. Kettőt is adok, mert egy az anyasági segélyhez is kél'!. Igen hálásan mosolygok, hiszen egy újabb úttá! mentett meg az elv társnő. Mosémár megy minden, mint a karika­csapás! KiáiKftom, aláíratom, viszem »z együttélési igaz«Itat­ni a tanácsra és... No látja, ez az — szólt a tanács tisztvi­selője, mikor átnyu jtoítaim ai p:ra5be!űs, kitöltött nycmtal- váinyk Miért kell igazolni az együttélést? Újra elmondok mindent, úgy, ahogy egy órá- vai előbb. Mikor született a baba? Karácsony napján? Ak­kor már anyakönyvezték. Lép­jen át az anyakönyvi hivataliba és kérjen „Születési értesítőt’'! Add:g kiállítóim az együttélésit, a..á is ínatom és ha fel tetszik mutatni aiz értesítőt, át is adom. Nem értettem, hogy az együtt­élés igazolásához miért keiO születési értesítő? Már 6zólni 'akartam, amikor megtudtam, hogy szükségem lesz rá még néhányszor. Szolgálati helyem, gazdasági hivatalának is kell egy, hogy folyósítani tudja a magasabb családi pótlékot, az anyasági segélyhez is egy, a szak-szervezetnek is egy... Hát hia kell, megyek. Különben is, akinek fia van... Igen, I. eme­let tizenkettő, anyakönyvi hiva­tali. Kirőü kéri az értesítőt? Hát a fiamról! — mondom zavar­tan. Hol kötöttek önök házas­ságot? Baranyában? Szenílő- uncen? Még nem anyakönyvez­tem be kérem. Házassági crntfa- könyvikivonat keli hozzá. Nincs otthon? Altkor megkérem Szent- lőrincröl. Néhány naip és Mit van. Be se kieírj jönnie érte, ki fogom küldeni a lakásra. így . lesz egyszerű... EZER SZERENCSE, hogy beáll néhány nap szünet. Úgy érzem, azért minden rendiben lesz. Eltűnik az üröm az apai örömből. De miért is került be­le?! Talán azért, mert hivatalos szerveink mindent a lehető leg­egyszerűbben csinálnak?! Nagy Sándor, Eger, Merengő-út. 1. sx. Újszerű nézőpont iával hat elevennek, frissnek- ez az ifjú­sági regény. Egy francia bánya­vidékre emip-ráit mapvar kom­munista bányász kislányának sorsa az a keret, mely lehetővé teszi az író számára úttörőink boldog életének megmutatását. Rosta József 1937-ben emig­rált Franciaországba. Ott letele­pedett, francia lányt vett el. Kislánya, Jeanette a francia munkáegyermekek életét éli. A francia proletárasszony fiatalon elousztul, a magyar kommunista bányászt nem köti már semmi Franciaországhoz, a kapitalista életformához. Elhatározza, hogy részese lesz a szabad Magyar- ország építőmunkájának: 1952- ben kislányával együtt hazauta­zik Magyarországra. így csöppen a 12 éves kislány — a magával hdtott idegessé­gével, árvaságával, vadságával — a budapesti úttörőik rendezett, szervezetit, kiegyensúlyozott kö­zösségébe. A magyar úttörők életét fi­gyeli a francia' proletár kislány; kisebb-nagvobb le! ki válságon ke­resztül a maga boldogságát is megtalálja Jeanefte-Annuska eb­ben az új világban. Ennek a folyam a Inak az ábrázolása adja a regény üde báját, komoly ne­vel őértékét. Jeanette-Anouska nyelve meg­oldódik a magvar iskolában, szíve kitárul a pajtások előtt, szelleme megvilágosodik. A n em zetkö z i m u nk ás s zol id ar itás, hazafiság. családiasság, pajtá- siasság, iótanul ói beosvágv azok az eszmék, erények, amelyék lass-an-lassan k:épü!nek a fran­cia kislány lelkében. Szmirnov: Fiúk Az író helyesen és meggyő­zően írja le a kolhozmozgaiom előtti szovjet falut, a kolhoz- mozgalom kibontakozását a har­mincas években, a kuláksá'g kártevéseit, azután a kolhozmoz- galom egyre fokozódó politikai, termelési és kulturális eredmé­nyeit. Főszereplője szegény­paraszt özvegyasszony, aki fér­jét a polgárháborúban elvesz­tette, utána két ikerfiával a falu- bei i kulák cselédje és csak nagy­nehezen küzdi át magáiba kol- hoz mozgalmat megelőző éve­ken. Egész sor társadalmi és vallási előítélet rabja, csak nehezen birkózik meg az új renddel, de amikor megismerj két fiával együtt a. szocialista verseny élenjárója lesz. A re­gény azza; fejeződik be, hogy az asszonyt, mint kiváló lenter­mesztőt, a Lenin-rendjeliel tün­tetik ki. HELYESBÍTÉS: Kedves Elvtársak! Az 1953 december 31-én meg­jelent Népújságban a VILLÁM- rovatban vállalatunkat bírálta Dancza János elvtárs. Bírálja az e vtárs a Füszért vá'.laiatot, hogy december 22-én érkezett 41 mázsa margarint miért nem hoztuk forgalomba, hogy az a dolgozók asztalára kerülhetett volna az ünnepekre. A bírálatot nem fogadhatjuk el, mert nem fedi a valóságot: t gvanis érkezett az említett na­pon margarin az egri fiókunk­hoz. de nem 41 mázsa, hanem csak 21 mázsa, de ez még n^m változtatna a helyzeten. A való­séig az. hogv az érkezett marga­rin már január havi keret és mi­vel a margarin a zsírféleségek- hez tartozik, ami azt ielenti, hogy keretgazdálkodás alá vont cikk, így nem hozhatjuk forgalomba csak az esedlékes hónap folya­mára. A helytálló bírálatot a Fű- szórt vállalat mindenkor elfo­gad la és igyekszik a hibát kija­vítani, de ezt a' bírálatot dol­gozóink sérelmesnek tartják és kérjük a Népújság szerkesztősé­gét, hogy a jövőben nagyobb fi­gyelemmel el lenőr izzók a bíráló cikkek helyességét és ezt a bí­ráló cikket kérjük a Népújság legközelebbi számában helyes­bíteni. Elvtársi üdvözlettel; Fűszer és Édességkereskedelmi Vállalat, Eger. A szerkesztőbizottság meg­állapította, hogy a fentiek meg­felelnek a valóságnak, a hibát a szerkesz'őbizottság követte el. mikor nem ellenőrizte kellő­képpen a cikk igaz voltát. Szerkesztőbizottság A Nénűjs'íg november 26-1 számi, ban ..174 kisiparos kapott működési engedélyt” cím alatt me<rje!ent cik­künknek az a része, ho^ry ..Felnéme­ten például nem volt borbély és * férfiaknak Egerbe kellett járni borét, válkozni” — nem felel mer: a való­ságnak. Ez az elkövetett hiba a me- cryei tanács sajtóosztálya és a Ma­gyar Távirati Iroda vezetőinek té­ves adatközléseiből származik. Szer­kesztőségünk pártszervezete a hiba közvetlen elkövetőit felelősségre vonta. Szerkesztőbizottság — Január 8-án, pénteken délelőtt 9 óraikor ankéto* tar­tunk aiz Egri Gyógyfürdő Vál­latot helyiségében, amelyre a város dolgozóit meghívjuk, hoary hozzászólfeaikkal segít­sék a gyógy- és strandfürdő fejlesztési tervének elkészíté­sét és tereprendezésének vitá­ját. A fürdőfejlcsztés előadója Szabó József Igazgató. Mű­szaki tervek előadója, Márkus Béla mérnök, az egri tervező- iroda vezetője. — Az elmúlt évben me­gyénkben az élelmiszeripari osztály beruházási tervét 97 százalékban teljesítette, s en­nek keretében 1,300.000 forin­tos felvásárlást eszközölt. Az egri vágóhidat 240 méter hosz- szú kőikcrítéssel körülkerítet­ték. ezenkívül e<rv korszerű zsíregallzálót, fürdőt, zu- hányt kaptak a vágóhíd dol­gozói. A gyöngyösi vágóhidat 350 motor hosszú kerítéssel, úgyszintén zsírcgnllzá lóval, öltözővel, szekrényeikkel lát­ták cl,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom