Népújság, 1954. január (1-8. szám)
1954-01-17 / 4. szám
4 1954 január f7. NÉPÚJSÁG TÉLI FOGLALKOZÁS A HATVANI DÓZSA TSZ-BEN LEESETT AZ ELSŐ HÚ, fehér lepelbe bunkó! minderet, amerre ^szerei ellát. A seeks velóstáblákat puha, meleg takaró borítjai, védi a fagyá? elten. Termelőszövetkezeteinkben, miután jó helyen, a meleg hótakaró 'borította földben tudják a maigot, nyu- godt tói ki ismerettel fogtak hozzá a té'i munkák végzéséhez. Minden gazdaságban bőven akad munka télen is. Férfiakra őpü.etefc javítása, új részek építése, $ a trágya kihordásának munkája vér. Nők és idősebb tagok részére könnyű munka', mint például a 'kosárfonás. Ezeket végzik most a szövetkezeti dolgozóink, hogy tavasszal késedelem nélkül foghassanak a szántás, vetés elvégzéséhez. A hatvani Dózsa fsz-.ben is megkezdődött a> téli munkák végzése. A tagság büszkeséggel tekint vissza a múlt gazdaság!:' év eredményeire, hiszen szép jövedelmet kapott a tagság. Évi összjövedelem 650.000 forint volt pénzbe átszámolva. Egy-egy munkaegységre 28 forint értékű termény jutott. Volt olyan dolgozó, a*ki becsületes, jó munkával 600 munkaegységet szerzett. Kepes Sándor kocsis is elégedett volt a reá eső résszel. Radios Sándorné 400 munkaegység után kapott részesedést. RÖVID A1ULT ALL még csak a hatvani Dózsa tsz mögött, máris két dicsérő' oklevél, egy vámdorzászló bizonyítja, hogy jól dolgoztak és jól teljesítették államukkal szembeni kötelességüket. Téti munka bőven akad a tez-ben. Már megkezdték a trágya- hordást a földekre. Száz hold szántóföldre elég lesz, amit a nyáron gyűjtöttek össze. A kormányhatározat után műtrágyával akarják javítani a földjük minőségét. Nyolcvanhat vagon fék ál, 400 mázsa pétisó és 150 mázsa káíisóra adták be igénylésüket. A gazdaság udvarán már magaslik a téglarakás. Állandó melegágy készítését kezdik meg a napokban. Falát téglából rakják és a deszkárai csak a.z ablakkeretek készítésénél lesz szükség, így jelentős megtakarítást érnék el. A munkát egymás között felosztották, s így mindentki tudja e maga feladatát. Ezenkívül =er- tésfiaztatót és baromiiolakat is építenek a télen. A női taglóik sem tétlenkednek. A raktárba«« 15 mázsa gyapot vár kifejtésre, mely az ősszel nem' kovadt ki. Az állattenyésztésből is kiveszik részüket a nők. Radies Sándorné már egy éve dolgozik az állattenyésztőknél, 'munkáját mindig lelki- ismeretesen végzi. Példája •yoawn Kara Jánosáé ás jelentkezett, szeretne állattenyésztő lenni. Az öregek is megfelelő munkát fcapreaik. Meleg szobában a tsz részére kosarakat foniriak. A fiatalabb tagok vágják a fűzfavesszőt. s hordják haza az. öregeknek. 1954-iben állami kölcsönnel 21 kislakás építését szeretnék megkezdene a tsz-tagok részére. Megvitatták a taggyűlésen', hogy kik kapnak új házat e tagok közű!. Mojzes József eddig a városon kívüi', egy cse'édlakiásban lakott és javasolták, hogy részére is építsenek új lakást. Bugyi János eddig egy szobában lakott albérletben, most ő is családi házat épít. AZ UJ GAZDASÁGI év terveiről beszél Kovács Istvánná tsz- elnök. „Tervünket saját magunk dolgoztuk ki, melyet a tagság élőit ismerteti&nk. ügy terveztünk, hogy a gazdaságunknak minél nagyobb jövedelmei tud jurát biztosítani A Dózsa tsz-ben az ódén 10 hold öntözéses területen fognak káposztát, katarábét és paprikát termelni, fiz holdon zöldborsó termelését is előirányozták. A kukoricát és a napraforgót négyzetesen vetik a tavasszal, mert bebizonyosodott, hogy így sokkai nagyobb terméseredményre számíthatnak. A termelőszövetkezet Kedves Lajos mezőgazdász személyében igen jelentős támogatást kapott, aki a zsámbéki mezőgazda- sági akadémia volt tanársegédje. A kormányhatározat megjelenése után elhatározta, hogy a mezőgazdasági vonalon dolgozik tovább. Tudta, .milyen szükség van a szakemberekre, ezért jött a hatvani Dcizeai tsz-be. Részt kíván venni mezőgazdaságunk újjászervezésében. „Boldogan dolgozom újra a gazdaságban — mbindja — mert szeretem a földet és szeretem a mezőgazdaságot. Tanulmányoztam a Dózsa tsz életét, terveink és előfeltételeink nagyon jók, csak most már rajtunk áll, hogyan tudjuk ezt kihasználni." A JÓ EREDMÉNYEK mellett vannak még hibák is a szövetkezet életében. Ilyen hiba például, hogy szakmai oktatás egyáltalán re'íncs, a vezetőség arm hivatkozik, hogy a tagok már öregek, s nem nagyon szeretnek tanulni. Első fontos feladat, hogy a vezetőség sürgősen szervezze meg a szakmai oktatás megindulását. A dolgozók az oktatás terén szerzett elméleti tudásukkal még szebb eredményt érhetnek majd el az 1954-es gazdasági évben. * Óvjuk meg a szőlőtermést Mit kell tudni az új begyűjtési rendeletről A beadási kötelezettségnek a feles- és részbérlő terhére való előírása az elmultévi rendszerrel szemben lényeges változást jelent. Az elmúlt évben •feles és részes bérletnél a kötelezettség előírása a bérbeadó nevén történt, és az így előírt kötelezettség teljesítéséért a bérbeadó és bérlő egyetemlegesen voltak felelősek. Ez azzal a hátránnyal járt, hogy a kivetés a bérbeadó összes földterületének nagysága szerint történt és a bérlők az így megállapított magas kötelezettség teljesítéséért voltak felelősek. Másrészt a bérbeadó nem rendelkezett a termékekkel és így gyakran előfordult, hogy kötelezettségét teljesíteni nem tudta és mire a helyi tanácsok a bérlőt hívták fel a teljesítésre, az a termények nagy részét már elhasználta és így az nem tudott teljesíteni. A földet ténylegesen a feles és részes bérlő műveli és ő takarítja, be a termést, tehát indokolt, hogy elsősorban az legyen felelős a kötelezettség teljesítéséért, aki a szükséges terményekkel, állatokkal és állati termékekkel elsősorban rendelkezik. Miután a bérbeadó kap a termésből, ezért a teljesítéséért ő is felelős. A kukoricát, napraforgót és rizst a töréstől, illetve cséplés- től számított nyolc napon belül kell beadni, míg tavaly, öt nap volt a határidő. Ugyanígy a burgonyánál is a szedéstől számított egy nap helyett az idén három nap a beadás határideje. Tojásbeadásnál csak negyedéves ütemezés lesz, havi ütemezés nincsen, míg tavaly havi ütemezés is volt« Tejnél az új rendelet előírja a havonként beadásra kerülő mennyiség megállapítását, tehát a havi ütemezést is, ami tavaly nem volt előírva, bár a gyakorlatban így hajtottuk végre. A borbeadásnál a csemegeszőlő beadási határideje október 31-ről eltolódott november 30-ra, a borszőlő beadási határidejére. A bor beadási határideje viszont a következő február 28 helyett, január 31-re lett előrehozva. A beadási határidő kisebb módosításával a termelők számára könnyebbé kívántuk tenni a teljesítést, másrészt az átvevő szerveink munkáját akarjuk megkönnyíteni. A szabad forgalombahozata.lt az új rendelet semmiféle feltételtől nem teszi függővé és megtiltja a szabadpiaci forgalom korlátozását is. Pusztán csak annyit mond, hogy a termelő csak azokat á termékeket hozhatja szabadforgalomba, melyek a beadási kötelezettség teljesítésére nem szükségesek. Tavaly először a beadást kellett teljesíteni és a szabadforgalom a községi begyűjtési tervek teljesítésétől is függött. A szabadíorgalmi korlátozások megszüntetése a kormányprogramul szerves része. Jelentős kedvezmény a parasztság számára. Ez is ösztönzőleg hat a termelés fokozására. Ugyanakkor a begyűjtő szervekkel szemben nagyobb követelményt jelent. Az adminisztratív rendszabályok helyett a felvilágosító, meggyőző munkát kell előtérbe helyezni. (Folytatjuk.) . __ Szőlőink legáltalánosabb és egyik legveszedelmesebb kártevője, a peronoszpóra az elmúlt évben is meglepett bennünket. A későn érkezett vendég alaposan m.egdézsmáita szőlőtermésünket. A tavaszi hónapok esőben túl gazdagok voltak. A pe- ronoszpóraíertőzés legkorábbi és legkésőbbi időszaka alatt, tehát április 25-töt július 29-ig 55 csapadékhutiásos napon 424.9 milliméter, óriási mennyiségű csapadék hullait te. Tudjuk azt, hogy a peronoszpóra fertőzésének és terjedésének a csapadékon kívül legalább 18 fokon fe- I üli napi kőzéphcimérsék.'et szükséges, arneíiy május hó 18-íó: megvolt, a peronoszpóra komo'.v fellépése mégis csak június 15-én kezdődött meg. Ez a kis késedelem gondolkodóba ejtette akkor szőlőtermelőinket. sőt többször a kérdéssel behatóbban fog!atkozó szakembereket is. Az bizonyos, hogy vannak a peronoszpóra élettevékenységének még nem tökéletesen felderített fejezetei, amelyek telies kitspaszíaiására még további hosszadalmas megiigye- iése-k szükségesek. Például a májusi fagyok hatása, az áttelelő téli spórákra. A peronoszpóra 'kártevését eddigi ismereteink birtokában is meg lehet akadályozni úgy, hogy csak részben tudja kifejteni hatását. Az bizonyos, hogy szőlőtermelőinknek jobb időbeosztással, észszerűbben és szakszerűbben keit a jövőben a védekezéseket elvégezni. Nem a permets- zések száma, hanem azok kellő időben és megfelelő módon való elvégzése a sikeres védekezés titka. Nem szabad a permetezéseiket elhúzni a szőlővirágzás előtti időben, mert ilyenkor a gyenge lombozaton a le<me- gyobb a fertőzés 'lehetősége. A A párt és kormány határozata alapján a minisztertanács törvényerejű rendelettel szabályozta a begyűjtést. Az előkészítő munkálatok megyeszerte befejezéshez közelednek. Több község, ben megkezdődött ez előzetes húsbeadási kötelezettségek felbontása. Heves közséMjen a dolgozó parasztok nagy érdeklődést tanúsítottak a tervfelbontások iráni. Mintegy 60—70-en keresték fel egy nap alatt a községi tanácsot, hogy tudomást szerezzenek folyóévi húsbeadási kötelezettségükről. Balassa Zslgmond hevesi lakos négy holdon gazdálkodik és csak azt várja, hogy a. húsbe- adásj kötelezettsége felbontásra: kerüljön és a baro-íjííj- és 'tqjaa. virágzás élőit legalább két permetezést fél, vagy háromnegyed- százalékos bordói lé, majd egyszázalékos bordói oldatta! fedi elvégezni. Csak virágzás. bogyókötés után — amikor az alsó lombozat már kissé megerősödött — szabad e harmadik és az azt követő permetezések közi az időjárásnak megfelelően több, kevesebb permetezési időközt engedni. Esős időben, csapadékos időjárás esem tén hetenként kell permetezni legalább egy, vagy m&sfélszáza- lékos oldattal. Ugyancsak hetenként kell ilven esetekben e réz. mészporos fürtporoz ások at. a permetezésekkel felváltva elvégezni. Az elmúlt évben csak a gyakori permetezésekkel (5—7) és pártarza-mos rézmészporozá- sokkal (2—4) lehetett szőlőinket június derekán az erősen fel- tépő peronoszpóra ellen megvédeni, termésüket megmenteni. Ilven, kellő időben történő védekezéssel tudott kielégítő ió termést szüretelni több termelő- szövetkezet és szőlőtermelő dolgozó paraszt. Az 1954-es évben szőlőtermelőink részére az elmúlt évhez viszonyítva bőségesebb rézgálic- memyiség áll rendelkezésre. úgv, hogy a jövőben a peronoszpóra ellent védekezéseket eredményesebben elvégezhetjük. Sok reményt fűzünk Gyöngyösön és közveken környékén Kecskés Péter gyöngyösi lakos á:la! kezdeményezett pero- noszpórajelző és híradóállomások Heves-megve nagvobb szőlővidékein való kiépítéséhez és eredményes működéséhez. Ha ezeket az állomásokat iói megszervezzük. a szőlőt veszedelmes kártevőiétől, még jobban meg tudjuk óvni. Izsó Andor egri szőlészeti ku.atótelep tudományos kutatója. beadási kötelezettségének teljesítését megkezdhesse. Balassa Zsigmond a múlt évben is határidőre teljesítette állampolgári kötelezettségéi, elmondotta, hogv az úi rendelet nagy könnyebbséget jelent neki, hogy 600 öl szőlője után nem kell húsbeadás-' teljesíteni. Megjegyzi, bár öregember, ázom lesz, hogv baromfiállományát növel je, s a beadási kötelezettségen felül a szabadpiacon keresztül is segítse a dolgozók jobb húsellátását. Mezei Lajos dolgozó paraszt és több társa már teljesítették ezévi baromfibeadási kötelezettségüket, s példájuk nyomán napról napra több baromfit és tojást visznek a begyüitöhelvre a község dolgozói. Szúnyog h Béla. termelőszövetkezeteink nagyobb gondot fordítanak ezentúl az állatállo. mitmtu Képünkön« Hatás * kerecsendi „Kossuth’ ’ tsz-ben. Nagy érdeklődés a begyűjtési tervek felbontásánál Paradicsomtermelők figyelmébe A Magyar Dolgozók Pártja ^ Központi Vezetőségének és a minisztertanácsnak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről szóló határozata megemlékezik a VI. pontban a zöldségtermelés növeléséről is. ... „hazánkban a zöldségnövények termelési lehetőségei igen kedvezőek, azonban fel- szabadulás előtt, elmaradott állapotuk lényegesen nem változott“. Vonatkozik ez megyénk egyik fontos termel vényére, a paradicsomra is. Konzerviparunk, nyersparadicsom exportunk és itthoni fogyasztásunk az utóbbi években oly mértékben növekedett, hogy ennek kielégítése elsősorban a szakszerű termelés bevezetésével a terméseredmények növelésével érhető el. A helytelen, szakszerűtlen termelés eredményezi azt. hogy a terméseredmények 50—150 százalékos eltérést mutatnak. Megdöbbentő szám ez akkor, ha tekintetbevesszük, hogy hazánkban az alapfeltételek az eredményes termeléshez megvannak. Az elmaradottság, az eredménytelenség főoka abban rejlik, hogy a szükséges munkálatok helytelenül, hiányosan, lelkiismeretlenül folynak. Ezt meg kell szüntetnünk! T egyen előttünk a Szovjet- unió példája, ahol gyakran sokkal mostohább éghajlati viszonyok mellett két- szer-háromszor nagyobb az átlagtermés, mint nálunk. Nem szabad előfordulni annak, hogy teljesen egyező, talajon, egyező vetőmag felhasználásával az egyik termelő 100—150 mázsa termést szed le, a másik pedig csak 30—40 mázsát. Csak egy példát említek. A megye egyik községéről,, Hortról lesz szó, bár számos ilyen példát lehetne felsorolni. Horton 1953. évben az átlagtermés 90 mázsa volt, de akadtak olyan termelők, akik 130—160 mázsa paradicsomot termeltek holdanként, viszont voltak olyanok, akiknek csak 35—50 mázsa volt terméseredményük. Ennek megfelelően a jövedelem 2—20.000 forint között mozgott! A paradicsomnak, mint minden növénynek megvannak a speciális igényei, s ha ezek közül csak egyet nem kap meg, ez a termésnél azonnal megmutatkozik. Vegyük sorra az igényeket, a munkálatokat, melyek a maximális eredményt biztosítják, s magukkal hozzák a dolgozók hiánytalan paradicsomellátását. ugyanakkor segítik, hogy úgy a nyersparadicsom-export, mint a konzervgyár termelési tervét 100 százalékban teljesíthesse. A fenti határozat II. pontja részletesen foglalkozik a talaj termőerejének fokozásával és a talaj védelmével. A paradicsom szereti a laza szerkezetű, könnyen átmelegedő, mélyen megművelt, trágyázott tápanyagokban gazdag talajt. tehát e feltételeket nélkülöző talajon csak sínylődik és alig hoz termést. Ha a talajt jól megforgatjuk, porhanyítjuki úgy kötött, agyagos terület is alkalmas paradicsom termeié-« sere. C orrendben következik a ^ megfelelő fajtájú és minőségű paradicsommag kérdése, melyet a Hatvani Konzervgyár már a múlt évben is, a folyó évben pedig még inkább biztosít a termelők részére. Fontosságban éppoly szükséges az idejében elkészített, jó melegágy, melyben május 1-ig jól fejlett, erős palántával kell hogy a termelők rendelkezzenek, s így a palántakiültetést minden elmaradt elméleti előírástól eltérően május elején már megkezdhessék. Nem kétséges, hogy a májusi fagyok veszélye fennáll, de vállalni kell a korai- és többtermelés érdekében a kockázatot, hogy a kiültetés korán történjék meg, annál is inkább, mivel a gyár ingyen adja a szükséges paradicsomvetőmag háromnégyszeresét a termelőknek« A bőséges vetőmag alapján mindenki gondoskodhat megfelelő mennyiségű tartalék- palántáról. Az ingyenes vetőmagellátáson kívül a gyár kamatmentesen előlegezi úgy a műtrágyát, mint a szükséges növényvédőszereket. Ha az eddigi felsorolt alap- feltételek megvannak, még ez sem biztosítja a nagyobb terméseredményt. Az elmúlt évben sajnos többízben lehetett tapasztalni, hogy fenti feltételek megvoltak, azonban az eredmény nem volt kielégítő. Sőt néhol egészen rossz volt a termés, mivel a kapálási munkákat elhanyagolták, s így a jólnevelt, szép palántát teljesen ellepte a gyom, s az eredmény semmivé változott. Látni tehát, hogy csak egy munka elhanyagolása is magával hozza az eredménytelenséget. A követendő út tehát a termelők részére a munkálatok maradéktalan elvégzése, az agronómusok részéről pedig a fokozottabb felvilágosító munka, a munkálatok ellenőrzése, irányítása, a paradicsommag kiosztásától egészen annak begyűjtéséig. A termelők számos gyűlé^ sen adták elő jogos kérelmüket, hogy a melegágy! felszerelés hiányosságának pótlásában segítsünk, adjunk módot nekik, hogy megfelelő faanyagot, keretet, üveget tudjanak beszerezni. Erre vonatkozólag a megyei tanács mezőgazdasági osztálya ígéretet tett, s reméljük, hogy ennek alapján e kérdés is kedvező elintézést nyer. Az 1954. évi szerződési feltételek minden paradicsomtermelő igényeit kielégítik, s csak az ő munkájukon múlik, hogy maximális terméseredményt érjenek el, mely saját gazdaságukat viszi előbbre. Csongovai Imre, a Hatvani Konzervgyár termelési osztályának vezetője. Uj szarv asma rhaliizlalási és nevelési akciók indulnak Kormányzatunk új szarvas- marhahízlalási és nevelési akciókat indított be. melyek az 1954. évi húsellátás biztosítása és a szarvasmarhahízlalás és nevelés szempontjából igen nagyjelentőségűek. A szerződéses akciót megyénk területén g megyei Állat- és Zsírbegyüj- tő Vállalat a járási kirendeltségei, illetve helyi állatbegyüj- tői útján bonyolítja le. Hízottbika-akcióban leköthető 70—250 kg súlyú bikaborjú — esetleg tinóborjú is — melyet 6—12 hónapon belül a szerződő által kikötött hónapban kell legalább 300 kg súlyban átadni. A lekötött állat után 60 liter tejmentesség és egy összegben 600 forint előleg jár. Igen kedvező átvételi árakon kerülnek átvételre a hízottbikák (tinók), mert minőségi osztályzatnak megfelelően 7 forinttól 11 forintig terjedhető árakat térít a megyei Állatbe- gyüjtő Vállalat. Az akció keretében átsser- ződtethetők az 1952. és 1953. évi 280 kg-ra szerződött tinók is, melyek a jelenlegi magasabb átvételi árat kapják a beállítási és beadási súlyon felüli kilókért. A 400 kg-os tinónevelési-ak- ció keretében leköthető 60— 150 kg súlyú bikaborjú, mely a nevelési feltételeknek megfelel. Három részletben, darabonként 600 forint előleget és 60 liter tejre mentesítést kap a szerződő. A szerződött tinót 16 hónap múlva, legalább 400 kg súlyban tartozik átadni a termelő a megyei Allatbegyüj- tő Vállalatnak. Átvételi ár kg-onként 7.40 forint. A 600 kg-os tinónevelési-akcióban 300 —400 kg súlyú, 18 hónapnál nem idősebb, továbbtartásra alkalmas tinó köthető le, melyre három részletben 1500 forint előleget és 60 liter tejmentesítési kedvezményt kap a szerződő. A lekötött tinót 16 hónap elteltével, legalább 600 kg súlyban tartozik átadni a termelő, melyért kg-ként 8.40 forintot fizet a megyei Állatbegyüjtő Vállalat. Felhívjuk a megye egyénileg dolgozó parasztságát, a tsz- és tszcs-tagok figyelmét a fent ismertetett szerződéses akciókra, melyek feltételei és különösen előnyös árai a szerződők számára igen kedvezőek. Részletes tájékoztatást a Hevesmegyei Állat- és Zsírbegyüj- tő Vállalat járási kirendeltségei és a községi állatbegyüjtők adnak«
