Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-14 / 3. szám

2

T

NÉPÚJSÁG

1954 január 14

A Magyar Dolgozók Pártja Hl. kongresszusának összehívása

Ax MDP Központi Vezetőség* elhatározta, hegy folyó itI április 18 ra összehívja a Magyar Dolgozók Pártjának Jll. kongresszusát.

A kongresszus napirendje:

1. Az MDP Központi Vezetőségének beszámolója és az MDP feladatai. Előadó Rákosi Mátyás elvtárs.

2. Az államigazgatás és a tanácsok feladatai. Előadó Nagy Imre elvtárs.

3. A Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója. Előadó Kiss Károly elvtárs.

4. Az MDP Szervezeti Szabályzatának módosítása. Előadó Acs Lajos elvtárs.

5. Az MDP vezetőszerveinek megválasztása.

Megnőtt n egri dolgozó parasztok termelési kedve

őszintén meg kell mondani, hogy Eger határában vontatottan haladt a munka. Nem volt meg az a kedv, az a lendület, ami most megvan. Vájjon mi az az erő, ami az egri parasztságnak, ezt a hatalmas munkakedvét és lendületét adta. Erre az a magyarázat, hogy a parasztság helyesli pártunk és kormányunk határozatát a mezőgazdaság fejlesztéséről. Az egri parasztság is érzi, hogy ez a határozat az ő és a munkásosztály boldogabb életét biztosítja,

1952 őszén a városi tanács mezőgazdasági osztályának 703 hold földet kellett hasznosítani, melyből 444 hold szőlő volt, a többi szántó. Olyan nagy feladat elé állította ez a tanácsot, hogy csak 1953 május 10-re tudta hasznosítani a tartalékföldeket, mikor a szőlőt kötni, permetezni kellett volna. A kormányhatározat olyan termelési kedvet adott a parasztságnak, hogy 1953 október 31-re minden tartalékterületet bérbevettek, s valósággal ostromolják a tanácsot a földért és a szőlőért. A város az 1952. évi őszibúza tervét 1953 január

20-ra teljesítette, addig 1953. évi őszi búza tervét már november 14-re túlteljesítette. Ezeket a különbségeket megtaláljuk az őszi betakarítás és mélyszántásnál is.

A szőlőkultúra fejlesztése is megindult. Bőgős Sándor 300, Fülöp Sándor 500, Keskeny Bernât pedig 1000 négyszögölön megfordította a talajt, előkészítette az új szőlő telepítését. A szőlő utánpótlása is nagy ütemben indult meg. Pöszi József, Zombori István, Cseh Sándor, Bartha János, Ali János és még több dolgozó paraszt kiásta a gödröket.

Nagy ütemben folyik a talaj erőjavításának munkája is. Az egri Balázs Ignác tsz tagjai, több mint 350 mázsa trágyát hordtak ki. Ezenkívül megtisztítottak 140 darab gyümölcsfái

Az egri dolgozó parasztok tettekkel bizonyítják, hogy helyeslik pártunk és kormányunk határozatát. Megtanulták 1945- töl, hogy amit pártunk mondott, az mindig meg is valósult,

Nagy Béla

városi tanács mezőgazdasági oszt. dolgozója

AZ EGRI SÜTŐIPAR FIGYELMÉBE: Bélapátfalván is sok a panasz a kenyér minőségére

A Központi Vezetőség június 28-i határozata óta sokat javult a dolgozók ellátása, amelyhez dolgozó parasztságunk a beadási kötelezettség gyors és pontos teljesítésével járult hozzá.

Üzemünk dolgozói taggyűléseken, a község lakói a községi tanácsüléseken többször felemelték szavukat a kenyér minőségéért. A novemberi taggyűlésen a VIII-as alapszervezet párttitkára papírba csomagolt kenyeret tett a tagság elé, amelyben fekete csomók voltak láthatók. Hosszabb ideig tartogattuk a kenyeret, arra gondolva, hogy megmutatjuk a Sütőipari Vállalat küldöttének, de sajnos, nem voltak hajlandók kijönni üzemünkhöz még akkor sem, amikor a pártbizottság december hónapban levélben fordult a megyei Sütőipari Vállalathoz. Tarthatatlannak tartjuk azt az állapotot, amely a kenyér minőségében jelenleg is még fennáll. Sok esetben a kenyérben lisztcsomók, idegen anyagok — zsákmadzag — találhatók. Ennek ellenére a Sütőipari Vállalat a felszólítás után sem vett annyi fáradságot, hogy írásban vagy kiszállás alkalmával felülvizsgálta volna a dolgozók kérését.

Községünk az elmúlt évben komoly beruházást kapott kenyérsütöde építésére. Az építkezést 1953 májusában kezdték

meg, azóta községünk részben Egerből, októbertől pedig teljesen az Egri Sütőipari Vállalattól kapja a kenyeret. Sokszor megtörtént már. hogy 3—4 napos kenyér érkezett. Dolgo- 1 zóink csak akkor ehetnek friss ■ kenyeret, ha azt Egerben vásárolják. Joggal vetik fel a kérdést: ki a felelős ezért? Azt is szeretnénk, ha végre az illetékesek eldöntenék, hogy az új sütöde tetejét eternittel, tetőcseréppel vagy lemezzel fed- jék-e be.

A kenyér árusítását és tárolását a Kisker Vállalat végzi. A tárolóhelyiség nem megfelelő, mert patkányok és egerek tanyáznak benne. Mindezeket még súlyosbítja az a körülmény, amely a kenyér szilveszteri kiosztásánál történt. A

6-os áruda egyik alkalmazottja, Barta d. Gyula mérés nélkül adta ki a kenyeret, amelynek sok esetben 20—25 deka híja volt. Ez a kiszolgálási módszer nem felel meg a dolgozóinknak, akik elvál ják, hogy kérésüknek megfelelő mennyiséget kapjanak.

Bélapátfalva dolgozói nevében kérjük az illetékeseket, hogy a kenyérellátásban mutatkozó súlyos hibákat a legrövidebb időn belül javítsák ki.

BARTA KAROLY párttitkár

J/illám

— Helvesen járt el az egri MÁVAUT-főnökség, amikor visszaminősítésben és szigorú dorgálásban részesítette Szabó József forgalmi szolgálattevőt, aki az elmúlt év december 23-án szolgálatteljesítés közben, a szolgálati utasításoktól eltérően gorombán és embertelenül bánt a Novajról Egerbe utazó dolgozókkal. Az Ilyen magatartás nem fér össze azzal az elvvel, amelyet az új kormányprogramm az emberekről való bánásmódról, gondoskodásról hirdet.

★

A kormányprogramm megjelenése előtt.

Tarnabodon is megkezdődött a beadás

A begyűjtési rendelet megjelenését megyénk dolgozó parasztjai örömmel fogadták. Államunk segítségét beadásuk minél előbbi teljesítésével akarják meghálálni. Tarnabod község dolgozó parasztsága már január elején megkezdte beadásának teljesítését. Január 9-ig egy mázsa 64 kilo- eramm sovány baromfit. 36

kilogramm tojást adott be az 1954-es gazdasági évben.

Példás magatartást tanúsít Nyizsnyánczki István négyholdas dolgozó paraszt, aki hat kilogramm baromfit, Harangi Kálmán 7.30 kilogramm baromfit és Kassa F. István 13 holdas középparaszt, aki 2.30 kilogramm tojást és 6.20 kiloEGYIK NÉPNEVELŐ: Zsiga bácsi, miért nem teljesítette eddig tejbeadás4W A kormányprogramm után *

— Mfe

hpr^mfí_ Hétfőn »sie a bélapátfalvi dolgozó parasztok Mába viU tik a tejet a begyüjtöhelyre, nem volt, aki átvegye. Igaz, hogy ' ak’ r begyűjtést végzi beteg volt, de miért nem gondoskodtak ; helyettesről, vagy ha ez nem lehetséges, miért nem értesítették

• a dolgozó parasztokat.

A Központit Vezetőség október 3H határozata megáiíaplna.árözata - új szakaszt nyitott ' Magyar Dolgozóik Pártjának „■leidben és a magyar épd demokrácia fejlődésében. Az utóbbi időben igen sok szó esik az új szakaszról, ennek lényegéről. Többen fordultak a Népújsághoz, a Pártoktatók Házához azzal a kéréssel, hogy adjunk Váll ászt, mit jelent az új szakasz, mi az új szakasz lényege. Az alábbi cikkben ezeknek a kéréseiknek teszünk eleget.

Miért beszélünk új szakaszról, nil értünk új szakasz alatt ?

A Kôzponîî Vezetőség októberi ülése után sokféleképpen magyarázzák e®t. Egyesek azt állítják: azért új, mert a mező- gazdaság a kulcskérdés. Mások: mert az iparban megszilárdítás folyik. Többen: mert rem a tsz-ek területének fokozása, hanem a tsz-ek megszilárdítása íofyiiik. Ezek a magyarázatok neon atdnak helyes és teljes választ a kérdésekre. A Köznonti Vezetőség október 31-i ülésén a Politikai Bizottság beszámolóját ismertévé Rákosi elv- táns megállapította, hogy: „...a szocialista építés új szakaszába téptünk, abba a szakaszba, ahol a mezőgazdaság gyors fejlesztése a közponlti kérdés, ahol a dolgozó nép élefsz ín vonalának állandó javítását, a szoc'a'.iz- mus alaptörvényének fokozottabb érvényesítését tűzzük napirendre.”

Az új' szakasz gazdaságpolitikáját, tehát mindenekelőtt az jellemzi, hogy lehetővé teszi a nép jófélének — mindenekelőtt a munkásság életszínvonalának

I— gyorsabb emelkedését, anyagi és kulturális szükségletének az eddiginél nagyobb mértékben biztosított növekvő kielégítését — a szocializmus gazdasági alaptörvényének fokozottabb érvényesülését. A szocializmus gazdasági alaptörvénye — nyit ahogy Sztálin .elvtárs maghalé portai — „.. .az egész társadalom állandóéin növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének b'z- tosítása, a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika aJapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján,” Moat, mikor hazánkban

JEJL3MÈJLBTI TA Vií C« '

*jf f T 5 |? TB %

rf SZAKASZ

pártunk és kormányunk é törvény fokozottabb érvényesülés-■' tűzte ki célul, gazdaságpcJiri károkban egész sor változás tör tént Ezeket a változásokat — melyek fejlődésünk törvényszerűségei — tárja fel előttünk a Központi Vezetőség október 31-i határozata.

Pártunk vezetésével a munkásosztály és a vele szövetséges parasztság, a-z eltelt évek alatt döntő vereséget mért a ki- zsákmányolókra, megteremtette a pro!et ár iátus diktatúráját, rátért a szocialista iparosítás politikájára. Ennek az irányvonalnak » meghatározásánál pártunk Lenin és Sztálin tanítására támaszkodott, e tanítás alapján tűzte népünk elé a célt: Magyarországot fejlett mezőgazdasággal rendelkező, ipari országgá kel! változtatni. E cél kitűzése helyes volt, és munkásosztályunkat, dolgozó nénunket hősi munkára sarkai la: Munkásosztályunk megértette, hogy a szocialista ipa resit ás, s ezen- belüJ a fejlett nehézipar megteremtése, a szocialista építés döntő láncszeme. Nagyrészt ettől függött egész népgazdaságunk, a mezőgazdaság, a köny- nvűipar, a közlekedés előrehaladása, valamint hazánk védelmének erősítése.

A munkásosztály és dolgozó népünk erőfeszítése nyomán, hazánk hatalmas léptekkel halad előre az ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztésének úján. Hazánk ipari országgá lett Gyáripari termelésünk több mint háromszorosa a háború előttinek, iparunk részaránya — az építőiparra! együtt — a társadalmi össztermelésben, már 1951 :ben csaknem 77 sziza'*5- kos volt, a nemzeti jövedelemben pedig 71.8 százalék. Nehéziparunk fejlődését mutatja, hot részesedése az 1938-as 41.2 zalékkal szemben, 1952-ben 53.3 százalék volt a gyáripari 1 : - melésben. 1952-ben a gépi a gyáripari termelésnek 20.6 százalékát tette ki. A gyáripar és építőipari munkások számi az 1938-as 338 ezerről, 1952 3- n 800 ezerre emelkedett.

Az ipar fejlődése tehát he r ai •

I

ma* léptet:.:; haladt előre, up- jbkor az iparosítás túlsá; I g osan gyors üteme mögött, elmaradt a mezőgazdaság, terme- ’ése egy helyben topogott. Az ötéves terv, a beruházások 14.7 százalékát szánta a mezőgazdaság feljesztésére, 6 még ezeK megvalósítása sem halad kellő ütemben. Miközben iparunk ai háború előttinek többszörösét termeli, a mezőgazdaság termelése alig érte el az 1938-as színvonalat. Komoly aránytalanság keletkezett, tehát az ipar és a mezőgazdaság között. A fejlődésben elmaradt mezőgazdaság nem tudta kielégíteni népünk élelmiszerszükségletét. Ez különösen súlyos, ha figyelembe vesszük, hogy óriási mértékben megnőtt a munkásosztály száma és dolgozóinknak igénye De a mezőgazdaság képtelen volt ezenkívül lépést tartani a könnyűipar nyersanyagszükségletével is. Ebből 'adódott, hogy a mezőgazdaság elmaradása ipari fejlődésünknek is fékjévé vált. De nemcsak az ipar és a mezőgazdaság körött, hanem az iparon belül is aránytalanság keletkezett. A nehézipar és gépipar túlságosan nagyütemu fejlődése mögött, elmaradt a lakosság közvetlen szükségletére termelő könnyű- és élelmiszeripar.

Mindez arra vezetett, hogy a dolgozókat — szükségleteiknek és ^növekvő igényeileiek megfelelően^ — nem tud'u’k kielégi feni, és ez a körülmény — ha párunk idejében fej nem figyel rá — nemcsak gazdaság: vonatkozásban hatott volna, hanem államunk szilárd, hatalmának a.apját, a munkás-paraszt szövetséget is gyengítette volna ^ Pártunk felismerte a I g.r.órságpolitOkában elkövetett J 'libákat, feltárta ezek okait, s egyben tudományosan megha'tá- ■ a 6zoc:aizmus építésének célja., e cél elérésének eszkö- zeit, módszereit.

IN an változtatott a hel zeten pártunk cs kormányunk?

Erre a kérdésre részleteiben.

1 e cikken belül nem vagyunk képesek választ adni. M'ndenki meggyőződhet róla, hogy pártunk és kormányunk helyesen változtatott a régi helyzeten. Meggyőződhet a KV júniusi és októberi határozatából, valamint az azóta megjelent kormányhatározatokból és intézkedésekből.

Mégis néhány példa a kérdés könnyebb megértéséhez.

A KV júniusi és októberi határozata, a népgazdaság új, helyes arányait szabja meg: új arányokat az ipar és a mező- gazdaság, valamint az iparon belül, a könnyű- és a nehézipar között. A határozat hangsúlyozza, hogy . .most az a feladat, hogy iparosításunk hatalmas eredményeire, viszonylag fejlett nehéziparunkra támasz- kodvai fokozott erővel lássunk hozzá mindenekelőtt mezőgazdaságunk elmaradottságának felszámo’ásóhoz, a mező- gazdasági termelés hozamának emeléséhez. Ez a legközelebbi két-három esztendőre, a szocializmus építésének kulcskérdése Magyarországon. Ez további fejlődésünk láncszeme."

Kormányunk, a határozatoknak megíeleilően átcsoportosítja a beruházásokat. 1954-ben az 1953-as évinek több mint kétszeresét fordítja a mezőgazdaság fejlesztésére. Számos más segítséget is kap a mezőgazdaság. Ilyen a többi között a fokozott műtrágyaellátás, a mező- gazdasági gépek nagyobb arányú gyártása, a gépállomások fokozott igénybevételének lehetősége, az egyénileg dolgozó parasztok számára, az új begyűjtési rendelet által biztosított kedvezmények, a termelési szerződések megkötésénél stb. Ezek az intézkedések erősítik a dolgozó parasztság termelési biztonságát, növelik munkakedvét, ami a mezőgazdaság terméshozamának gyorsabb és nagyobbarányú fejlesztését — a gabona-, a hús-, a zsírprobléma megoldását, egyszóval az élelmiszerböség megteremtését jelenti. Világos, hogy ez minden munkást, minden dolgozó embert érdekel s ezért bátran mondhatjuk, hogy a mező- gazdaság ilyen irányú fejlesztése egész népünk nemzeti ügye. Nincs igazuk azoknak, akik arról beszélnek, hogy a kormány- programm és a határozatok, csak a dolgozó parasztokat érintik, hogy ez csak a dolgozó parasztság érdeke. Ez nem Így van. A munkás, az értelmiségi és hazánk minden becsületes polgára kívánja, hogy olosóbb és több hús kerüljön az asztal à- rai, hogy több zsírt és élelmiszert vásárolhasson olcsóbban. E kívánság kielégítését szolgálja pártunk gazdaságpolitikája, a mezőgazdaság nagyarányú támogatása.

A KV határozata megállapítja, hogy „... szükséges az ipán termelés és a beruházások alapvető átcsoportosítása”. Ez azt jelenti, hogy a következő esztendőkben az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a fogyasztási és kö-szükségleti cikkeket gyártó könnyűipar fejlesztésére, s emellett nehézipari üzemeink is jelentős mértékben termelnek a lakosság igényeit kielégítő cikkeket. A népgazdaság arányainak változásával egyidőben pártunk és kormányunk megváltoztatja a nemzeti jövedelem elosztását is, mégpedig a lakosság ellátásának javára. 1953- ban a nemzeti jövedelem 58 százaléka jutott a lakosság anyagi és kulturális Igényelnek kielégítésére, 1954-ben pedig erre a célra a nemzeti jövedelem mindegy 70 százalékát fordítjuk. Kormányunk ugyanakkor egy sor intézkedést hajtott és hajt végre, amelyek máris emelték, s folyamatosan emelik a munkás- osztály, a dolgozó nép életszínvonalát. (Például az árleszállítás, e bányászok fizetésének rendezése, a munkavédelmi és szociá.:s beruházások emelése, a Munka Törvénykönyvének mól dosítása, a különböző mező<mz- dasaggal foglalkozó rendeletek stb.) Világosan jelzik mindezek azt az utat, melyet június óta megtettünk.

Többen úgy gon dollárnak,

hogy most, amikor a szocializmus építésének döntő láncszeme a mezőgazdaság fejlesztése, az

ipar jelentősége és az ipar kér* 'dése háttérbe szőrük Nincs erről szó. Most—az—B-fet-adat~—> mint ahogy a KV határozata i* kimondja, hogy a viszonylag fejlett iparunkra támaszkodva, fejleszteni kell a mezőgazdaságot, hogy azt az aránytalanságot, amely az ipar és a mezőgazdaság között mutatkozik, megszüntessük. Iparunk fejlődése nélkül nen» tűzhettük volna ki célul a közszükségleti cikkek bőségé-ek megteremtését, a fogyasztási cikkek nagyobb arányú fejlesz* tését, a mezőga-daság géppel, műtrágyával való ellátását stb. Mindenki előtti világosnak kell lennie: ahhoz, hogy népünk fokozódó igényeit, szükségleteit kielégítsük, egyre több mezőgazdasági terményre, elsősorban gabonára, zsírra, húsra és köny- nyü'pari cikkekre, egyre több vasra s viliamosenergiára van szükségünk. Az ipar tehát továbbra js fontos helyet foglal el

'gazdaságpolitikánkban.

Mit ítéli tennünk az új szakaszban?

Az új szakaszban végérvényesen meg teli oldani hazánkban a gabonaproblómát és bőségesen kell zsírt és húst biztosítani. Meg kell javítanunk a termelés minőségét. Végre kell hajtanunk a szükséges átcsoportosításokat s minden terü'eten a nép anyagi és kulturális szükségleteinek kielégítését kell biztosítani. Mindezeket a párthatározatok és a kormányprogramm, valamint a megjelent határozatok egész népünk előtt világ»* sau megszabják. De megmutatják azt is, hogy most éppúgy, mint mindenkor, dolgozó népünk munkájától függ e helyes politika végrehajtása. Nem elég csupán a pár. és a kormányhatározatok megjelenése a jólét megteremtéséhez. Az szükséges, hogy a párt határozatait és a kormányprogrammot dolgozóink elfogadják, megértsék s annak végrehajtásán munkálkodjanak.

E politika sikeres megvalósi- 'tásónak eredményeképpen javulni fog egész dolgozó népünk életszínvonala, megszilárdul államunk alapja, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége s erősödik népünk vezető erejének, pártunknak kapcsolata a dolgozó tömegekkel.

Kocsis Sándor