Népújság, 1954. január (1-8. szám)

1954-01-10 / 2. szám

nípöjsXg 1954 január 10. UJ ESZTENDŐ - VÍGSÁGSZERZÖ A fsIllSi ianítóiak ablakai alatt tisztán, üdén csendült fel az ősi köszöntőének. A gyerekek üdvözölték szeretett tanítóju­kat, aki az apró falusi úttörők számára is elhozta a felszaba­dult élet minden boldogságát: a nagyobb tudást, a szabad dél­utáni órák boldog és hasznos el­töltését. Bent a kis szobában gondola­taiban elmerülve ül Kormos Gyula tanító. Arcvonásai el sem árulják, hogy már több mint 10 esztendeje végzi nehéz munká­ját ebben a kis faluban. Még ma is arra a fiatal, .lelkes emberre emlékeztet, aki. évekkel ezelőtt egy őszi délelőtt poros, kopott ruhában, gyalogszerrel érkezett ide. Eleinte nem valami túlzott bizalommal tekintettek rá a fa­lusiak. „His en még maga is gyerek". „Hoev tud majd meg­birkózni a mi gyerekeink neve­lésével, akik évente két tanítót is elnyűttek?” Az első pár hét azonban eloszlatta a kételyeket. Az apróságok hamarosan és lel­kendezve mesélték odahaza isko­lai élményeiket A tél beálltával — amikor a mezei munkában be­állott szűnt:, lehetővé tette — a felnőttek is meggyőződhettek csodálatos erejéről, ami szavai­ból, egész munkájából áradt. Az esti tanfolyamok, előadások egy­re. nagyobb számú hallgatóság előtit hangzótlak el, aminek so­rán a fiatal tanító bemutatta, megismertette a világot, a föld és az élet titkait. Az évek mú­lásával egvre szorosabb kanoso­dat alakult ki közte és közsése között. £& most újra új év van. Ilj esztendő .. Egv píHanai az ember életében, amikor a jelen kikapcsolódik, amikor találkát ad egymásnak a múlt és a jö­vő. A múlt felsorolja eddigi tet­teinket, alkalmat ad a helyes és helytelen tettek feletti elgondol. tosabb úton haladhasson az újabb életcél felé. Tanítónk gon­dolatai, a köszöntőtől még bát­rabb szárnyakat kapva sorba ha­ladnak az eddig megtett útián Maga előtt látja önmagát, ami­kor megérkezett ide. Azóta û minden erejét faluja felemelke désé szánta. Most azt nézi, mi volt ez a falu ideérkezése idejé­ben és ma hol tart, illetve hová szeretné tovább vezetni. Hát igen. a Gyöngyössy nagy­ságos úr régi cselédei meg­változtak. Hiába ágáltak ellene az urasággai egyhúron pendülő kulákokl már a megválasztása első pillanatától, hiába jósolta meg _ a tisztelendő úr párhavi működése után, hogy „vagy a falusiak fogják kiseprőzni a ta nító urat. vagy a felettes ható­ság lesz_kénytielen felforgató te­vékenysége miatt fegyelmi úton él távolítani”, még mindig' itt van és sokkal jobban, mint a jós, hiszem keze és esze mun­kája nyomát viseli az egész falu, Amikor a felszabadulás után hazatért a fogságból és a szö­vetkezeti tanfolyamét beindítot­ta. a kulákok jó! érthető fenye­getésekkel igyekeztek megfé­lemlíteni, hogy „ha nem hagyja abba a kolhozokról szóló agitá- ciót, majd meglátja a következ­ményeit”. A következményeit meg is láthatta mimdemki. mert ma már az egykori urasági cse­lédek bebizonyították, hogy a föld végre a jogos tulajdonosai­hoz került, azok, akik megműve­lik, azoknak bőségesen terem, megszűnt a nyomor és a koldus­sors. Az úttörőszervezet — ami­nek beindításához bizony még sok harcot kellett vívni — min­dig mel’etíe állott mindenbe. Komoly segítséget adott a szo­cialista község létrehozásához A pajtások, akik annyi szépet hallottak az iskolában, a szakkö­kodásra, hogy a jövő annál biz-1 rökön és az úttörő foglalkozáson, a közös gazdálkodásról, lelkesen vették ki részüket a fiatal és kezdetben elég gyenge lábon át­ló Vörös Csillag tszcs megsegí­téséből. Lendületük magával ra­gadta a kétsézeskedőket is, akik az akkori vezetés miatt megnőtt nehézségek láttán kezdték elveszítem reményüket. Ma már e szövetkezeti mozga­lom kibontakozásának ezek a nehézségei eltörpülnek az el­ért eredmények mellett. Voltak nehézségei a legutóbbi időszak­ban is. Az elmúlt nyáron a kormányprogramm félremagya­rázásával, tudatos elferdítésével, a lélegzethez jutott ellenség eb. ben a faluban is igyekezett a za varosban halászni. Néhány in gadozó szövetkezeti tag be is nyújtotta a kilépési nyilatkoza tát, azonban jórészük idejében meggondolta magát, hallgatott az okos szóra és idejében vissza, vonta azt. [gy halvány mosoly fut most végig az arcán. „Hm, igen! Há az iskola?” Bizony, hol van a hajdani ,,isikolá”-nak osúfol szűk kis terem, ahol felváltva déle! őtt-dé! után 50—60 gyerek szorongott szűk, recsegős padok ban és szívta magába a dohos, poros, egészségtelen levegőt. Ma már négy világos, szépen felsze­relt tanteremben folyik négy ta­nító vezetésével a munka, illetve ketten közülük már tanárok, felszerelés nagyrésze saját erő­ből készült, a szülők segítsége azt bizonvltj.. hogy meg vannak elégedve és támogatják az isko- a munkáját. Felállt az ablaii .mellé húzó: székről. Felkattintotta a villanyt amit az elmúlt nyáron vezettek be a faluba és felöl özve elin dúlt leghűségesebb harcostársa párt-titkár lakása felé. meg­beszélni a boldog új esztendő terveit. Hatasy László Nagy sikere van as egri sportkiállításnak' Nagy öröm a disznóölés A iBÜ tlOnspoK egyik legkedve­sebb eseménye a disznóölés. A aoraia. nagyja egyfor­tnán öröm.ne: nn i ' c m—o*­éaükcrnn másik ház udvarán szokik ma­gasba a láng. Bárdos József az egyszerű, földműves emberek életét éli két gyermekével és feleségével. Az utóbbi időben minden reggel és este maga végezte a disznó- etetést. Szívesen tette. Nem bíz­ta volna senkire az 1 mázsa 70 kiló körüli jószág kezelését, hi­szen ebben a súlyban már köny- nyen megbokrosodik, ha nem tetszik neki valami. Még nuár közepén vették, azóta nagy gonddal nevelte a kiscsatád. Úgy tervezték, ha eszik, nem vágják le mindjárt a hideg be­álltával, megvárják az ünnepe­ket. A karácsonyi héten Bárdosék- nál is hozzákészültek a disznó­öléshez. Mindenkinek volt dol­ga: szalmakészítés, vizhordás, fiiszer és az edények előkészí­tése, hogy amikor kell. minden kéznél legyen. Az egésznapi munka után este édes; izgalmas várakozásban hajtotta parnáiá­ra feiéi a két gyermek is. Né­hány suttogó hang. azután szü­leikkel együtt etszenderedtek. Korád rojjjol kopogtattak az ajtón, megérkezett a hentes. A következő percek gyors egy­másutánban peregtek. A gazda és a szomszédok megálltak az ól ajtajánál, várták, amíg a gazdasszony előcsalja a disznót. Kicsit szokatlannak tűnhetett neki a korai séta, meg a vám­kozó emberek, mert rövid ideig rosszat sejtve megállt. Azután — néhány merészebb lépéssel — a katlanhoz döcögött, s mé­lyeket szuszogva annak oldalá­hoz dörzsölödött.- Hogy a kö­vetkező események milyen ér­zés! váltottak ki belőle, az örök. re titok maradt, elnyelték a magas lángoszlopok. A csatád körülállta a tüzet, mely csillo­góvá tette a. szemeket. A gazda úgy érezte, hogy páratlan bol­dog érzés n rózsaszínre pirult jószágban gyönyörködni, várni a felbontás percét, amikor fel­mérheti munkáját. Akaratlanul is eszébejulott a múlt. amikor a rácsos kerítés, vagy kajiu mellett szorult szívvel nézte, hogu örülnek a módosabb em­berek — akik egy évben két. talán három disznót is ölnek — amíg neki egy sem jut. Hány­szor gondolkodóba ejtette sze­gényes otthona, a nehéz munka lég nehezebb élet. Né- tvel ezelőtt gondolni sem rra, hogy egyszer még náluk is lesz disznóölés, hogy még boldoggá, megelé- geaeué teheti csatád iát. Es most az utóbbi években mindig meg­ismétlődött a nagy esemény, mindig megtelt a kantra. A IDBgtiSZtítOtt, ketléhasított jó­szág a gazda ajkára adta a szót. — Nézzen ide, milyen szé­les a szalonna. Jól meghízott, 'mert nincs benne húsréteg — magyarázta, miközben gyorsan megcenJÍKte. — Kilenc és fél. Nem nagy boldogság, hogy ez a miénk? — így beszélgetett talán magának, talán a többiek­nek. A hentes — a gazda egyes szavára bólogatva — tovább dolgozott. Megszokta már, hogy az egyszerű, szegény emberek szemében még mindig nagynak tűnik egy disznóölés. Megér­tőén mosolygott. Mindenkit elfoglalt saját mun­kája. Az asszonyok a belel mosták, a hentes a disznót da­rabolta, a gyermekek pedig a tűz gondozását vállalták. Ké­sőbb — amikor kóstolgatni is lehetett — mindig a konyhá­ban lábattankodtak. Nézték, ho­gyan telik meg a kisebb-na gyobb teknő, megszámolták új- bőt a kilenc darab szalonnát, ők szedték le a polcról a bödö- nöket. — Vedd te még azt az egyet, hátha kevés lesz a 30 ’iter — u/asitotta az édesanya tán y át. Es igaza lett. mert még a negyedik ts majdnem megtett. Amikor 3 városra te szórt az este, Bárdoséknál már elcsende­sedett a ház. hogy utána a csa­lád, a testvérek beszélgetésétől még hangosabb legyen. Az asz­talt megtérítették, várták a ven­dégeket vacsorára. A jó hurka és kolbász mindenkinek ízlett. Valamennyien boldogok toltak. Dobay Margit. vjf KÖNYVESPOLC Szász Imre: SZÓL A SÍP Szász Imre regényének, a Rákóczi-szabadságharc nagy hadvezére, Vak Bottyán és a felkelt nép a hőse. Az akkori körülményeket, szokásokat hűen megelevenítve azt ábrá­zolja, hogy az uralkodói ön­kény és rablás-dúlás nem tud­ja megakadályozni a nép ha­talmas erejének feltámadását, s hogy a szabadságharc is- csak addig lehet győzelmes, amíg az a nép jobb sorsát viszi előre. Bottyán János mellett Végh János parasztlegény sorsa kö­rül pereg a regény cselekmé­nye. A kuruchadjáratok 1704- től 1706-ig terjedő szakaszát vetíti elénk az Író. Elmondja, hogyan lett Bottyán császári kapitányból kuruc generális, hogyan támaszkodott Bottyán kapitány a népre, és vívta győzelmes csatáit az osztrákok ellen, hogyan hadakozott a fő­úri intrikával szemben is a szabadságharc ügyéért. Végh János történetéből pedig meg­értjük: miért várta már a nép oly nehezen Rákóczit, s azt, hogy győzelmeiknek, vitézsé­güknek legfőbb rugója saját földjük védelme, saját szenve­déseik megszüntetése volt. Végh János kezdetben csak várja a kurucokat, de nem tét­lenül: társaiból szabadcsapa­tot toborozva, a nádasból ki­kicsap a dúló osztrákokra, s vágja őket, ahol éri. Bottyán katonájaként lesz azután be­lőle is fegyelmezett, igazán jó harcos. Szép és hasznos történelmi regény jut el az olvasóhoz ez­zel a könyvvel. Hugo Viktor: VÁLOGATOTT VERSEK A legnagyobb francia költő, haladó, békéért harcoló művé­szetét 1952-ben ünnepelte a Bé- ke-Világtanács. A magyar ol­vasóközönség elsőízben kapja kezébe Hugo költészetének át­fogó antológiáját, méltó válo­gatásban, Illyés Gyula beve­zető tanulmányával, legjobb versfordítóink tolmácsolásá­ban, alapos magyarázó jegy­zetekkel. „Hát ez egye d Q iá 111 ó!" — hal­lottam egy fiatat sportolótól a pedagógiai főiskola aulájában, mikor beszélgető csoportjuk mellett elhaladtam. Valóban ez a sportkiáMítás olyan dokumen­tációja a magyar sport ereiének, népünk felemelkedésének, hogy nehéz jobb jelzőt találni rá, egyedül áílllóf A főiskola díszterme málló ke. retet nyújt a kiállításhoz. Ez e barokk építészeti műremek a lá­togatók százait nyeli el naponta Az emelvényen felírat hirdeti: „Dicsőség a győztes magyar csapatnak!” Nagy futballabda mellől válogatott labdarúgóink mosolyognak le ránk. Körülöt­tük száz, meg száz általánosis­kolás levele, mint virágcsokor ékesíti a falat, hogv elmondja magyar ifjúságunk örömét •győztünk Londonban. A sportegyesületek és a SZOT készségesen sietett a kiállítás rendezőinek segítségére. Több- száz sportképet bocsátottak ren delkezésére. A képeket tabló- szerűen helyezték el s így ve­szik körül a termet. Megelevene­dik előttünk büszkeségünk, a Népstadion építésének egész tör­ténete. Az első kapavágástól a társadalmi munkások segítsége, a megnyitó csodálatosan színes forgataga, az első labdarúgók a stadion zöld gyepén ... m:nd megannyi dicsőséges állomás sorakoznak egvmás mellett. Az ember meghatódik az építkezés dolgozóinak nagv.szeTŰ munka- iát látva, how csikorgó hideg­ben. esőben' dolgoztak a magyar sport fellegvárán. Maid a betel­jesülés: a zsúfolt aréna gyepén élesen rajzolódik ki az ipari ta­nulók élő betűs bemutatója. „A békéért harcolunk”. De menjünk tovább. Eger sportja a két évtized tükrében — olvassuk. Sárguló, fakó régi képeken, régi sportemberek. Nini Zombori Ödön és Kárpáti Károly olimpiai bajnokok, utób­bi városunk szülötte. (Ezt iis ke­vesen tudták.) Amott távolabb a huszas és harmincas évek lab­darúgói. Hidas Gy la. Sípos Gyula. Paláncz Mátyás, Lájer Jóska, a Bablonkai ak. aztán Vass Pali és a többiek. Bizony jó kis együttesek voltak azok. Nyugodt an megáll apíth aí juk, hogy1 az egri labdarúgásban a felszabadulás után nincs szá­mottevő fejlődés, sőt az ifjúsá­giak nevelés« terén visszaesés tapasztalható. Még enné! is na­gyobb visszaesést rrurtat a jég- sport. A harmincas években 6—8 jégkorongcsapat küzdött a bajnoki címért é= egvmásí ér­ték a> gyors- és műkorcsolyázó versenyek. Ma csak a Vasas-jég- pálván van "érni élet... Fiatal ökölvívó néz egv kép- r ő’ fark a «zemet velünk- Dózsa Károly, a jelenlegi VTSB elnök Aztán a vidám jogászok hordoz- 1 ható labdarúgón!akáíj.a egv me­zítlábas, rongjycfe fiatalember nyalkában, aki kevésbbé vi­dám ... A következő tabló igen szelle­mes összeállításiban állítja egy­más mellé az alsó, közép és fel­sőfokú sportot, maid negyedik­nek a kapitalista világ sportját. A novaji ált-alánosisko!a- törté­nete a ' felszabadulástól nap­jainkig. Ezzel kezdődik. Erős, eleven' úttörők sportolnak a ké­peken. Azután „évszázados el­nyomás után felszabadult nép ifjúsága” vonul e Heves felira­tú tábla alatt. A II. Falusi Szpartakiádon résztvett heves- megyei sportolók ezek az ifiak. fegyelmezett sorokban, ióked vííen. A kitűnő helyezésit elért poroszlói női tornászcsapatról több ió felvétel tan: »ködük. De nem is ez a lényeg, a falu spor­tol! Az ifjúság kiszakítva ma­gát a korcsmák sötét méivéről edzi a testét hoigv jobban helyt­álljon. Mellettem egy 8 év körüli út­törő kitartóan- nézi olimpiai baj­nokaink dicsőségtábláiát. Ha megnövök — szól — Puskás le­szek. Aliért? Kérdezem tőle. Azért mert... nagyot raye!, lát­szik, hogv valami nagyot akar mondani. Gondolkodik. aztán felragyog az arca, „azért mert ... ő Puskás”. Tovább lépünk. Már bará'ok vagyunk. Elhala­dunk a tábla mellett, ahol a ka­pitalisták sportját mutatják be. Papagáihoz hasonló angol sport, léd-i. ruháját fitogtató síelő nő. távolabb ,.ő lord^ága” lovagol egv elefánton, golfozó, és kriket- tező dégénérait arisztokraták... közben rossz levegőjű gyáraik mélvén a munkások milliói dol­goznak és nyomorognak. A főiskola testnevelési tanszé­ke nagyszerű, vállozalos anyag­gal vesz részt a kiállításon. Elő! a sportban és tanulásban élen­járók arcképei, az aszta,lökön a díjak, ólomfcristáivok s porcelá­nok. színes sportzászlók, távo­labb megelevenednek a mozgal­mas. módszertani órák. bemutat­ja e főiskola gazdag sportéletéi jövő teistnevelőíanárainalk munkáját. A Haladás Szpana- kiád képei záriáik le a sort Legtöbb érdeklődő az úszók tablói körül található. „Eger úszósportja több mint három év- tizfedde! töretlen fénnyel ra- gvog” — hirdeti a felírat. Lát­juk Báránv Istvánt, minden idők legnagyobb magvar úszóját, a öbbszörös magyar bajnokot. Bicskei Aladárt, aki hátúszás- ban leckéztette meg Európa úszóit, mellese fivére Bicskei Zoltán és a 17-szeres bajnok Szigritz Géza. az ő nevüket csai< nagv betűkkel lehetnie beírni a sport történelem könwébe. Nem szabad engednünk, hogv ez a hírnév elhomályosodjon, ők jelentik nekünk a múlt erős gyö­kereit, melyből a ma fiatalságán az új űazógenerációraak táplál­koznia kell. Ui tabló. Kádas Géza áll az olimpiai emelvényen. Kádas Géza rra nkahelyén, otthonában, az uszodában, amint a fiatalokat oktatja. A kis úttörő már megint mellettem áll. Megszólal!... mégsem Puskás leszek, hanem Kádas. Na tessék! Barátom, így ingadozik, egyszer Puskás, máskor Kádas, melyik nagyobb, melyik dicsőbb... Külön- táblán Utassv Sándor, Valent Gyula és Gyergyák Mag­da képei. Megtud'uk, hog” Vá- lent Gyula a fiatalok népszerű edzője 12-s-zer lett magyar baj­nok. Utassv Sándor a világ­csúcstartó legyőzője, majd Gver- gyák Magda a világ legfőbbjei köz-é jutott gvorsúszónő moso­lyognak diadalmasan. Igen szép anya,got küldött Hatvan város a kiállításra. Gazdag képanyagot hozott, amely fejlett, úszó. ökölvívó. ! a b d a rúgó, kosá rí a bda éledről számol be. Láthatjuk a hatvani tezodáL igaz. hogv egv óriási szeméthegy társaságában, ami nem valami szép látvány. A fü­zesabonyi járást is dicséret il­leti ízléses anyagukért. A teniszezők szerényen meg­húzódnak a háttérben, pedig eredményeik alapján a legiob- baik között a helyük. Faliújság­juk példaszerű, min' ahogv pél­daszerű a szakosztályuk is. Szál. kai, Csaló Judit. Vlaezaí-i az utánpótlás legjobbjai közé tar­toznak. Még megnézzük a szellemes -karikatúrákat. gyönyörködünk az ólomkristáfv vázákban, ser­legekben Az egvik tablón most fedezem fel a 1-egmegkanóbb ké­pet, fiatal fehérruháis lányok ka­rika gyakorlatai. A pécsi máiu-s felvonuláson. Apáik egvkor éhségsztrájkba kezdtek a bánva mé’vén. Kint öreg este van már, fél­szemmel kis úttörőb,aratom»* fi­gyelem. amint vidáman lépked mellettem és arra gondolok, neki már nem kell éh ségsz-'ráikba kezdeni. Somodi József Lovesánvi Jenő. aki az egész sportkiállításnak szervezője, ren. dezője, lelke volt olyan munkát végzett, amelve* a legnagyobb dicséret illeti. Fáradságos nem kímélve szerezte be a képanya­gokat, cikkeket, szervezte a sportköröket, hogy résztvegye- nek a kiállításon. Az ő ötlete nvomán itt felvetjük a kérdést, nem lehe'ne a jövőben minden -megye színhelyén ifvem leállí­tást rendezni, melv hivatva vol­na megismertetni, sportunk ere­jét hagyományait rétegei között? a nép széles SPORTLEVELEZŐINK ÍRJAK Nagy esemény színhelye voP 1904 január 6-án -a gvöncyösl Petőfi SK sporttelepe. Felavatták a város — felszabadulás u'áni első — jégnálvá- }á+. Mintegy 1200 főnvi közönség előtt Rergcr Jakab, a JTSB elnöke mon­dott megnyitó beszédet. Üdvözölte az F ererb"! érkezett s n o r t k ü 1 <1 ' ' ég e ’ elmondotta azt. berry a pálya a sportolni vágyó dolgozók részére ké-< szült Megemlékezett Szalai Jenő. a Petőfi SK elnöke és Jánosi Imre edző nagyszerfi^munkájáról, akik fáradsá­got nem ismerve dolgozlak a pálva elkészítésén. Ezután ke­rüli sor az rrrrí borpsoJvávöi- be­mutatóidra. Gábori Zsiíz«a. CsáMal- viné, Vele.sey Mária. Balogh Tibor é« a gyöngyösi Hársfai Andor c~y- egv számai után gyakran felzúgott a tans. A bemutató után örömmel vette birtokába a Jégpályát a kor­csolyázni vágyók boldog serege, s a kezdők egy-kettőre még simábbra csiszolták az amúgy is kifogástalan nagyszerű világítással ellátott je­get... C.sákfahd János Társ. szöv. títk. Miért mostoha Egerben a tornasport ? Eger a múltban, mint iskolaváros ..csendes kérődzés” színhelye volt. Nem tudta betölteni kivételes adott­ságánál fogva azt a helyet, melyre a fejlődés fokán hívatott volt. A haladás híveinek itt nem nyugta, de még he­lye sem volt. A sportot és sportoló­kat nem igen szívlelték a város urai és féltékenyen őrködtek azon, hogy báimilyen formában is rajtuk kívül más számba ne jöhessen. Ez a ha­gyományos merevség csak akkor kez­dett engedni kényszeredett helyzeté­ből, midőn Piller György és Bárány István nagy sikereiket aratták. Ez a város — amely a világ törté­nelmében a legnagyobb dicsőséget aratta, amelynek kiváló sportolói a világ minden kultűrnépével megis­mertették, hogy Eger hol van — nemcsak a vívásban és úszásban, hanem a spori más ágaiban is nagv eredménveket tudna elérni, ha erre az illetékes szervek minden támoga­tást megadnának. A torna Egerben most is mostoha gyermek, pedig van néhánv igen jó szaktanárunk. A Pedagógiai Főiskola testnevelési hallgatói a kiváló anyag­nak bizonyult középiskolai tanulók­nak a gyakorlatok végzésében lelkes segítséget adnak, de nincs, aki ezt a szakot felkarolja, előbbre vi­gye. Van néhány olyan tornász­tanuló. akit feltétlen el kellett volna vinni a december 19—20-án Budapes Képes beszarna!« jelent meg az évszázad mérkőzéséről „Az évszázad mérkőzése” (6:3) címmel az Ifjúsági Könyvkiadónál megjelent Szepesi György és Lukács László színes, képes beszámolója a magyar válogatott labdarúgócsapat, nak. a 90 éve veretlen angol válóga­tott felett aratott világraszóló diada­láról. A mintegy negyven fénykép- felvé ellel és Szepes Béla sporikari- katuráival tarkított füzetben Szepesi György, a Magyar Rádió riportere eleveníti fel a 6:3 izgalmas pillana­tait. A szerzők beszámolnak az elő­készületekről. a magyar válogatott csapat úttéknén veiről, számos olyan érdekes epizódról, melyek sem a rá­dióban, sem a sajtóoan nem kerültek eddig a nyilvánosság elé. Végül idé­zeteket közölnek a nyugati sajtó lel­kes, dicséretektől áradozó cikkeiből. A füzetet Zelk Zoltán Kossuth-díjas költőnkk ..Rímes üdvözlő távirat” — című verse zárja le. A 64 oldalas képes beszámoló igen olcsón, 1.50 forintos áron 50.^00 példányban kerül a közönség kezéb*. ten megtartott torn>aversenyre, hogy lássák és megismerjék azokat a csúcstel jesitményeket, amelyek felé. vagy azokon • túl is haladniok kell. Látni kellett volna azt, hogy az otta­ni sikerek mind a szereplőkben, mind a nagyközönségben milyen örömet váltottak ki. Az ilyen élmények fo­koznák bennük azt az erős akaratot, mely küzdőképességeiket kifejlesz­tené. Ha sportintézőink ilyen irányban is megadják a kellő támogatást, Eger sportolói többoldalú sikerekkel gaz­dagítanák a magyar dicsőséget. Méray István NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Párt­bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer, csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó; Váczl Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal' Eger Sztálin-út I. Telefon; 254 és 123. Postafiók: 23. Szikra Lapnyomda. Budapest. Vili. Rőkk Szilárd-u. 6. Felelős nyomdavezető: Kulcsár ML $

Next

/
Oldalképek
Tartalom