Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-31 / 105-106. szám

N h iJ î1 » S Ä 1953 december 31. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK Hatéves a Román Népköztársaság 1947 december 30-át írtak. A Kárpátok völgyeiben a ne­mere fagyos lehelete süvített a hólepte fenyvesek között. Időnkint belemarkolt a szűz­tiszta hótakaróba és utat, vízmosást betemetett a vakító fehér kristályoikkal. Tombolt a hóvihar, mintha legalább is el akarná tüntetni a völgyben alvó falvakat. Aztán világo­sodni kezdett az ég keleti pereme és mire a nap láng­vörös tányérja előbukkant a hegyek fölött, a vihar telje­sen elült. A Zsil völgyében vidám csilingelős verte fel a téli reggel csendjét. Párafelhőt fújtató három ló száguldott a keményre fagyott havon. A szánon subába burkolózott férfi ült. Időnkint hátra-hát- ra pillantott, nehogy elveszít­sen valamit értékes rakomá­nyából. A vasúti pályateste­ket eltorlaszolta a hófúvás, a reggeli lapokat szánokon juttatták el a falvakba. És ezen a decemberi reggelen az újságoknak mindenhová el kellett jutniok. örömhírt vittek minden becsületes dol­gozó otthonába: Románia Népköztársaság! * Hat éve történt ez, hat éve vívták ki az ország dol­gozó tömegei ezt az újabb győzelmet azon az úton, amelyre a párt vezetésével 1944 augusztus 23-án léptek. Hat esztendő csekély idő egy nép életében, egy or­szág történelmében. Ez a hat év mégis hatalmas változá­siakat eredményezett a Kár­pátok mindkét oldalán. Egy sokat szenvedett nép az első tétova léptek után szilárd né­pi demokratikus , rendszert teremtett és jövőjébe vetett sziklaszilárd hittel elindult a szocializmus útján. A tervgazdálkodás gyors ütemben fejlesztette az or­szág iparát, fejlesztette elma­radott mezőgazdaságát. A kultúra fénye diadalmasko­dott az évszázados sötétség fölött és korszerű egészség- ügyi intézmények hálózata épült ki az országban. A felszabadulás előtt em­bertelenül kizsákmányolt munkásosztály ma maga él­vezi 'szabad építő munkájának gyümölcseit. À népi demokrá­cia körültekintően gondosko­dik a dolgozókról. A társa­dalombiztosítás 1953 évi költségvetése meghaladja az 1.160 millió lejt. Idén 443.000 dolgozó üdült az ország leg­szebb vidékein. A rabszolgasorból felsza­badult parasztság a saját földjét műveli és több mint 12.000 traktor, sokezer me­zőgazdasági gép teszi^ köny- nyebté, egyre eredményeseb­bé munkáját. A falvakban és városokban a fiatalok minden támogatást megkapnak, hogy jó szakem­berekké váljanak. A dolgozók gyermekei előtt szélesre tá­rult a tudás kapuja. 1948 óta csupán az ország mezőgazda- sági főiskoláiról csaknem másfélszer annyi szakember került ki, mint amennyit a burzsoá földesúri Románia műszaki és állatorvosi főis­koláin 30 év alatt képeztek. A városi és a falusi könyv­tárakban csaknem 18 millió kötetnyi könyv várja a mű­velődni, szórakozni vágyó dolgozókat. Országszerte lel­kes munkával harcolnak a dolgozók, hogy sikeresen valóraváltsák a párt és a kor­mány programmját, hogy gyors ütemben emeljék a tö­megek anyagi és kulturális életszívonalát. A programm ban tervezett intézkedések már 1954-ben mintegy 2 mil­liárd lej megtakarítást bizto­sítanak a dolgozó népnek. December 20-án az urnák elé járult a Román Népköz- társaság dolgozó népe, hogy legjobb fiait megválassza tanácstagoknak. A népi demokrácia front­jának nagyszerű választás! győzelme azt bizonyítja, hogy az ország dolgozói a magu­kénak ismerték el a párt és a kormány programmját, hogy egy emberként sorakoz­nak* fel a Román Munkáspárt mögött, amely biztos kézzel vezeti a tömegeket a szocia­lizmus útján. A Kárpátok láncait puha hótakaró fedi. A völgyekben a falvak parányi fényei világítanak, mintha az ég­bolt csillagai költöztek volna le a hegyek lábához. Vidám dal száll a téli est csöndjé­ben, felszabadult dolgozók éneke, amelyet a jólét, a bol­dogság és a békés építő mun­ka varázsolt milliók ajakára. A közoktatás csődje Jugoszláviában A gazdaság militarizálása és a fegyverkezési hajsza fölemészti Jugoszlávia állami költségveté­sének legnagyobb részét. Ezért nem csoda, hogy a kormány remikivül csekély összegeket szán a lakosság szociális és kul­turális, szükségleteinek kielégí­tésére. Különösen rossz a köz­oktatás helyzete. Iskola- és tan- I rí, hogy csupán Horvátország- erőhiány miatt igen sok jugo- | ban körülbelül 400 000 az írás­szláv dolgozó gyermeke egyálta­lán nem tanulhat. Jugoszlávia dolgozóinak száz­ezrei maradnak írástudatlanok. Még a Vijesznik című jugoszláv lap is kénytelen-kelletlen elisme­tudatlan. Horvátországban, az ország más vidékeihez hasonló­an, a nők na gyobb része nem tud írni-olvasni. Például a szenjei járás 2400 analfabétája közt 2200 a nő'. A francia kormány válaszjegyzéke Moszkva (TASZSZ). A Szovjet­unió külügyminisztériuma de­cember 8-án azonos szövegű vá­laszjegyzéket kapott Franciaor­szág, Anglia és az Egyesült Ál­lamok kormányától a külügymi- miniszteri értekezlet összehívá­sára vonatkozó november 26-i jegyzékre. A Szovjetunió külügyminiszté­riuma december 26-án megküld­te Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének a szovjet kor­mány válaszjegyzékét. Alább közöljük a francia kor­mány 1953 december 8-i jegyzé­kének sz civegét. A francia kormány 1953 de­cember 8-i jegyzéke: „Francia­ország nagykövetsége nagyrabe­csülését fejezi ki a szovjet szo­cialista köztársaságok szövetsé­ge külügyminisztériumának és az alábbiakat közli: A francia kormány örömmel állapítja meg, hogy a szovjet kormány, mint november 26-i jegyzékéből kitűnik, hajlandó résztvenni Franciaország, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió kül­ügyminisztereinek értekezletén. Reméli, hogy ez az értekezlet lehetővé teszi majd Németország egységének megvalósítását a szabadság feltételei között és az osztrák államszerződés meg­kötését. A francia kormánynak meggyő­ződése, hogy a tényleges előre­haladás a különösen égető né­met és osztrák kérdés rendezé­sében előmozdítja majd más fon­tos nemzetközi problémák meg­oldását is, beleértve az európai biztonság problémáját. A fran­cia kormány ezzel kapcsolatban újból megerősíti, hogy az atlanti szövetség szabad országainak önkéntes egyesülése, s úgyszin­tén különböző európai országok­nak jólétük fejlesztésére és kö­zös biztonságuk biztosítására irányuló politikája tisztán vé­delmi jellegű és az országok kö­zös hozzájárulása a béke ügyé­hez.'1 A RADIO MŰSORÁBÓL DECEMBER 31. CSÜTÖRTÖK Kossuth-rádió: 11.30: Fúvószenekari hangverseny.12.15: Déli hangverseny. Í3.00: Kórusok. 13.3Ô: A Magyar Rá­dió népi zenekara játszik. 15.00: Né­pek zenéje. 15.30: Mosolygó tudo­mány. 15.45: Szív küldi. 16.00: Fiatal írók és költők műsora. 16.30: Petőíi- dalsorozat. 16.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. 17.10: Szilvesz­ter a gyermekrádióban. Í8.00: Hang­verseny operettekből. 19.00: Jó mun­káért szép muzsikát. 21.30: Kabaré­műsor. 24.00: Éjféli, újévi köszöntő. 24.10: Tánczene. Petőfi-rádió: 8.20: Zenekari mu­zsika. 9.20: A rádió aiándékmíísora a Szilvásváradi általános iskola ta­nulóinak. 10.00: Makszimka. 10.10: Borodin: Quintett. 10.30: A menyecs­kék együttese énekel. 11.14: Dalok. 14.00: Délutáni hangverseny. 13.01: A magyar rádió kisegyüttese játszik. 15.28: Bach: Olasz koncert. 15 40: Ritkán hallott operarészletek. 17.25: Az év sporttörténete. 18.45: Szív kül­di. 19.05: Közvetítés az Állami Opera­házból: Denevér. 19.55: Tánczene. 20.15: A Denevér II. felvonásának folytatása. 21.25: Tánczene. °1.35: A III. felvonás folytatása. 22.25: Tánc­zene. JANUÁR 1. PÉNTEK Kossuth-rádió: 11.30: Operaliarg­trerseny az év felvételeiből. 12.15: Üjesztendő, vígság-szerző. 13.30: Boldog úiesztendőt 14.15: Nagv népi együttesek műsorából. 14.45: Légyen Mg telünk, nyarunk. Híres költőktől. 15.00: Operettrészletek. 15.30: Schu­bert: Pisztrángötös. 16.10: János vi­téz 16 50: Szív küldi. 17.20: Budapest — Szilveszter ét fel. 18.00: Híres ore rakórusok. 19.00: Jai de szépen mn- bikáinak. 20.15: Éveink múlása. 20.30: Zenés irodalmi tarkaest. 21.00: Tánc­zene. 22.10: Tánc éjfélig. Petőfi-rádió: 8.00: Kicsit ázottan. 8.30: Szórakoztató zene. 10.10: Népi( demokratikus országok szórakoztató' muzsikája 11.00: Bemutatóhangver­seny a Magyar Hanglemezgyártó leg­újabb felvételeiből. 11.35: Amit a mo­ziban hallottunk. 12.30: Petőfi a vi­lágirodalomban. 13.00: Szórakoztató dallamok. 14.00: Klasszikus operet­tek. 15.20: Színes magyar népi mu­zsika. 18.00: Simon István és Csepeli Szabó Béla új versei.18.45: Petőfi em­lékverseny 19.50: Tánczene. 20.00: Tánczene. 20.40: Részletek népszerű vígoperákból. 21.30: Téli örömök. 22.00: Zenekari hangverseny. JANUÁR 2. SZOMBAT Kossuth-rádió: 11.00: Épülő szép hazánk. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta 13.15: Kálmán Imre operettjeiből. 14.15: Nagy népi együttesek műsorá­ból. 14.45: Szív küldi. 15.30: Tartini és Mozart műveiből. 16.00: Mesél a nagy folyó: irodalmi műsor. 16.40: Tánczene. 19.00: A Fővárosi népi zenekar játszik 21.15: Részletek a rádió december 19-i ajándékműsorá- ból. 21.15: Tánczene. 21.40: A nap sportja. 22.10: Operettrészletek. 23.05: Hangverseny Liszt és Kodály mű veiből. Petőfi-rádió: 9.00: Falurádió. 9.30: Örmény dalok 9.45: Görög gyerme­kek műsora. 10.00: Szórakoztató zene a Moszkvai Rádió műsorából. 11.35: Polgár Tibor rádiódaljátékaiból. 12.05: Operarészletek. 12.30: Az elbe­szélés mesterei. 13.00: A rádió szim­fonikus zenekara látszik 14.01: Mű­vésziemének. 15."0: dalai 16.00: Onerarés'rbJek. I7 20: K^b/s vári Grandpierre Emil két szatírája. 17.40: Szimfonikus táncok. 18.45: Brahms-dalok. 19.40: Operettrészletek. 20.00: Híres operettrészletek. JANUÁR 3. VASÁRNAP Kossuth-rádió: 11.30: A rádió népi zenekara játszik. 12.15: Déli hang­verseny. 13.00: Goldmark műveiből. 14.15: Csajkovszkij: V. szimfónia. ■— 14.45: Szendlav László és zenekara játszik. 15.30: Szív küldi. 16.00: Re­gényrészlet. 16.20: Kerekes János műveiből. 18.00: Egy falu — egy nóta. 20.45: Tánczene. 21.30: Bach- Händel könnyű zenéje. 22.20: Lehár- est. 23.00: Budapest hangversenyter­meiből. Petőfi-rádió: 8.20: Zenekari muzsi­ka. 10.10: Rachmaninov műveiből. 10.40: Fúvószene. 11.00: Ba/ettzene. 16.20: Bethlen Gábor. Erdély feje1* delme. 17.10: Strauss: Májusi bor -4 nyitány 17.40: Tánczene. 18.45: Szív küldi. 19.55: Hanglemez. 20.00: Tánc- zene. 20.40: Operahangverseny. 21.30: Álomba ringató. 22.00: Zenekari hangi verseny. 22.55: Schumann—Liszt: Ta­vaszi álmok NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Párt­bizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Váczi Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal Eger. Sztálin-út 1. Telefon: 284 és 123. Postafiók: 23. Szikra Lapnyomda Rudapest VIII PnVU szilárd n Felelő« (ivomdav^rptő Kulcsár v Kössünk termelési szerződé Ï Nekünk, tnint terme, tetési, felvásárlási és értékesítési vállalatnak sok munkát kell még elvégeznünk, hogy az egyé­ni dolgozó parasztokat, termelő- szövetkezeteket a feladatok meg­oldásában segíteni tudjuk. Egyik fő feladatunk most a ter­meltetési szerződések megkötése. Ezt a feladatot a tsz-eknél már elvégeztük. Ezzel a jövöévi gyümölcs- és zöldségszükséglet egyrészét biztosítottuk. Az egyénileg termelők között tervünket csak 30 százalékban teljesítéttük. Ennek az a magya­rázata, hogy a szerződést kötő aktívák egyrésze nem érzi a szerződéskötés nagy fontossá­gát. A felvilágosító munkájuk­ban nem magyarázzák meg, hogy a szerződéssel dolgozó népünk jövőévi gyümölcsét, zöldségét biztosítjuk. Rossz munkájukkal nemcsak a jövöévi árualap megteremtését hátrál­tatják, hanem megfosztják a dolgozókat azoktól a kedvez­ményektől is, amelyek a szer­ződéskötéssel járnak. A péter- vásári és az egri járásban dol­goznak a legrosszabbul az aktí­vák. teádon például sárgarépá­ra, gyökérre, vöröshagymára lehetne szerződést kötni, de tét­lenkednek. Pedig nagy kedvez­ményekkel jár a szerződés. Ha valaki egy hold vöröshagymára szerződik, akkor azután a terü­let után mindennemű beadását törlik és további félhold után engedik el terménybeadását. Azonkívül kamatmentes 300 forint művelési előleget kap a szerződő. Aki többet termei, mint amennyit át kell adni a válla­latnak, mennyiségi prémiumban részesül. Például egy hold után 40 mázsa hagymát keli átadni, de ha a földön 60 mázsa hagy­ma termett, akkor a további 20 mázsáért nem 80 forintos, hanem 120 forintos árat kap a termelő. Ha meg 60 mázsánál is többel termel, akkor a 40 mázsán fe­lüli hagymáért mázsánként 160 forintot fizetnek ki. Soha nem látott kedvezmé­nyek ezek, melyeket meg keli magyarami a gazdáknak, hogy termelési kedvük megnőjön. Ha a fevilágosító munkát ak­tíváink becsületesen végzik, ákkor Andornoktályán is les2 paradicsom-, káposzta-, zöld­paprika- és salátaszerződés. Akkor Nagykökényesen is fog­nak zöldrabra, Kápolnán és Tarnaörsin dinnyére szerződni. Azokna az aktíváknak, akik eddig jó munkát végeztek, kö­szönetét mondunk, a többieké1 pedig kéjük, hozzák be lema­radásuk«, induljanak harcba a jövőévi uaiap, biztosításáért. Rózsa László, 8. sz. terület vállalat vezetője. A tanács köszenetev A recski községi tanács 1953-as évi költségvetésében 4279 forint szerepel dologi pré­miumra. A tanács elhatározta, hogy ezt az összege1 hangoshír­adó vásárlására fordítja. A mis­kolci RAF IRT-tői kapott árjegy­zék szerint, ez az összeg csak a szükséges erősítő és mikrofon vásárlásához elegendő. A dolgozó parasztok a han­goshíradó teljes megvásárlásá­hoz 2500 forintot ajánlottak jel, ezzel bebizonyították, hogy a község kulturális felemelkedé­sét szívesen támogatják. Rccsk községben is, mint az ország számtalan községében nem dob­szóval, hanem már hangoshír­adóval élesíti a közslggi tanács a dolgozatát a kedvezményeket biztosító endeletekröL A közstgí tanács köszö mond aznnak a dolgozó akik hozájárultak ahhoz, községünkten is legyen ha híradó. Ezzel a tettükkel be nyitották, hogy hűségesek nácshoz. / községi tanács a dolgozóknak, hogy az vetkezendő időkben megj rendeletehet megmagyaráz~ dolgozóknak, hogy azok fásával fokozottabb mért emeljék életszínvonalukat. DORKO ANTA VB-elnök ÉVVÉGI SZÁMADÁS Elérkeztünk az év végéhez, ilyenkor az élet minden terüle­tén számadást végeznek az évi sredményekről, hiányosságokról, s terveket készítenek a .jövőre! Mi 's ezt tesszük e cikk kere­tében, sportvonalon. Heves me­gye sportéletének legnagyobb eseményével, az egri stadion építésével kell kezdeni az év sportkrónikáját. Büszkeséggel ál­lapíthatjuk meg, hogy az egri stadion 1953-ban hatalmas iram­ban lett épitve. amelynek ékes tanúbizonyságai: a stadion lab­darúgó pályájának füvesítése, a nyugati oldalon megépített be­tonlelátó, s az atlétikai futó­pálya elkészülése. Az ország egyik legszebb stadionja épül. szépül Egerben, s minden re­mény megvan arra. hogy 1954 augusztusára — alkotmányunk ünnepére — teljesen „üzemben" 'esz a stadion, minden ott elhe­lyezhető sportág számára­A sporteredmények élén — mint már három évtizede — ezúttal is az úszók állanak. Gyönyörű eredményeket értek el úgy a felnőtt, mint az utánpót­lás sportolóikkal. Győzelmeik felsorolása egy egész újságot betöltene, no meg azok köz­ismertek is. így a visszatekintés inkább néhány egészen rendkí­vül nagy eredményre szorítko­zik, mint például Kádas Géza két magyar bajnoksága, 1953. évi világelsősége a 100 m gyors­úszásban. Utassy Sándor ma­gyar bajnoksága, országos csú­csai, Pétrusievitz lengyel világ­csúcstartó legyőzése, Gyergyák Magda feltörése az európai él­gárdába, s az utánpótlás (Fá­bián, Gyergyák Károly, Korepta, Brinza vízilabdás, Csuhány M., Kiss J.. Rüll I) idei szerelésére. Az egri úszók eredményeiből tanulságot kell leszűrni minden sportág sportolóinak, vezetőinek. Sikereik titka egy szóval fe­jezhető ki. de ez az egy szó mindent e'homályosító fénnyel ragyog a magyar sportban: ne­velési Három évtizede adják a magyar bajnokok, Európa-bajno- kok, olimpiai helyezettek, s a világranglistán élenlévők hosszú sorát a magyar sportnak az egri úszók, mert a leghelyesebb úton, a nevelés útián jártak a múltban és [árnak most is a jelenben. Meg kell becsülnünk ezeket a magyar sportban pá­ratlan eredményeket. Eger vá­rosának, a megyei és a felsőbb I. sportszerveknek, minden támo­gatást megadva a további fejlő déshez. Az egri úszósport „vé­dett parkja" kell, hogy le­gyen a magyar sportnak, s az itt nagy gonddal nevelt, fejlesz­tett „nemes növényeket" óvni kell attól, hogy más, idegen ta­lajba ültessék át őket.. . Szük­séges továbbá az, hogy ezeknek az értékes „növényeknek" a fejlesztéséhez megkapja végre Eger a téli „melegházat", — a fedett uszodát! Külön kezeljük évi vissza pillantásunkban a vízilabdát. Leginkább erre a sportágra gondoltam, amikor a „védett park" képletes kifejezést hasz­náltam. Az Egri Fáklya vízilab- áacsapatát „szétszedték", s há rom, válogatott színvonalon álló játékosa szerepel fővárosi egye­sületeknél (Pók, Hevesi Svéda). Ennek ellenére jól megállta a helyét a bajnokságban a csapat és a legjobbaknak is méltó el­lenfele tudott lenni: döntetlenül végzett az országos bainok Va­sassal, a Szolnoki Dózsával ás a Bp. Honvéddel, legyőzve a Ki­nizsi csapatát. De képzeljük el, mi lett volna a Fáklya vizilab- dacsapatinak ezévi szereplésé­nek végeredménye, ha nem veszti el legjobbjait. .. Arra kérjük az illetékeseket, hogy az egri vízilabdasport ne legyen „nevelötelepe" r. fővárosi egye­sületeknek, hanem hagyják erő­södni, országos élvonalba fej­lődni, — egri színekben — az itt felnőtt tehetségeket. Három év­tizedes múltja után, megérdemli Eger ezt a védelmet! Szóinunk kell a hatvani úszósport szép fejlődéséről, annak ellenére, hogy a város nem támogatta a hatvani uszoda korszerűsítésé­nek gondolatát... A megyei ví- zilabdaba.inokság megnyerése szép teljesítmény volt! Gyön­gyös, még nem tudott minőségi eredményeket felmutatni a tö­megek mellé. Ez a jövőbeni leg­fontosabb feladatuk! A megye három NB Il-es lab­darúgó-csapata közül csak a Fáklya szereplése váltotta be a hozzája fűzött (reális) reménye­ket. Gyöngyös és Lőrinci szá­mára részben nagy volt a fel­adat a bentmaradásra, részben vezetési és edzői problémák akadályozták a sikeresebb sze­replést. Megyei viszonylatban az 1953-as évi bajnokság nem ne­olgok vezhető sikeresnek. Sok v fegyelmezetlenség, a ját és a nézőközönség részérí aránt, s a mérkőzések leáts sai körül is „épületes" történtek. melyek egyes sport­vezetők rovására írandókA rajtengedély kérések, igazilások sem mentek rendesen, sztbályo- san, időben, annak elenére, hogy a MTSB megadott ninden segítséget (tájékoztatást) e téren a sportköröknek. A me gyű tár­sadalmi labdarúgó szövetségnek sere 'tolt meg a kellő tekintélye a bajnokságban résztvevő csa­patokkal szemben, egyes intéz­kedéseik pedig egyenesen „meg­óvták“ a MTSB-én. vagy még magasabb fórumnál, amelyek persze helytelenek voltak a sportkörök részéről. A kitünően és nagy lelkesedéssel dolgozó hevesmegyei játékvezető gárdát több esetben érte sérelem a pá­lyán és a pályán kívül, tegyük hozzá, ho-gy igazságtalanul. Az 1954-es évben fokozottabb szigo­rúsággal kell eltüntetni a felső- rolt hibákat. A megyei bajnokságban rep’ő csapatok látékszínvj emelkedést mutatott, az krzerű, jó munkájának menyeképpen. A teniszsportnak nagyi éve volt. Magyarország vá" tott teniszcsapata (Asbóth, ona, Vad. Jancsó) Egerben Selypért szerepelt májusbál Egerben rendezték meg Mît gyarország ifjúsági teniszbaj­nokságát. Szálkái András le- győzte az országos -,Tfzek“-bai- nok Zer.tait és az országos baj-, nők Pálinkást. Párosban az or szágos bajnokpár Korpás—Ko­máromi ellen győzött a diós­győri Kluccsal. A Bp.—Vidék válogatott mérkőzésen Szálkái mindkét mérkőzését megnyerte Rajta kívül Csathó Judit szere­pelt az országos vidéki vélő gatottban. Az országos ,.Tizek" bajnokságában Heves megyéből két résztvevő indult, illetve let! meghíva. Szálkái András éf Csathó Judit személyében. Hel vés megyében rendezték a leg-f több teniszversenyt (33) az orl, szág megyéi közül, s a megye' ’ teniszszövetség elsőnek fejezte be a mjlősítéseket az összee szövetségek ■ között. Utassy újabb csúcsot javított a 200 m-es n műúszásban Szombaton délután rendezték meg Özdon az immár hagyományossá vált évyégi orszá-gos Béke Kupa úszóver- senvt. ' A zsúfolt nézőtér előtt lefolyt versenyen kitűnő eredmények szület­tek Utassy nagyszerű formában 2:39.9-re javította, a 200 m-es mell­úszás országos csúcsát. Már 50 m után ,(1:15.6) sejteni lehetett az úi csúcsot és az utolsó hosszban óriási iramot diktálva, fáradság nélkül, könnyedén úszva ütött be a célba. ^ közönség hatalmas tapssal fogadta az eredmény kihirdetését. Kádas 100 m-en 58.6-ot ért el, míg második he­lyen Válent végzett (1:03.2). Kádas javuló formában úszott. 100 m női gyorson Gyergyák Magda győzött, ideie: 1:12.1. A 100 m-es hátúszásban űiból rajthoz állt Válent Gyula is és Gyöngyösi mögött 1.15-öt ért el. Utassy a 100 m-es pillangóúszásban nagy harc után. 1:10.3-as idővel győ­zött. A 100 m ifjúsági hátúszás Gver gvák Károly sikerét hozja (1:10.4). Részletes eredmények: 100 m férfi gyors: 1. ] &das 58.6, 2. Válent 1:03.2, 200 m féilú mellúszás: 1 Utassy j 2:39.9. 100 m női gyors: 1. Gyergyák) M. 1:12.1. 50 m serdülő fiú gyoy úszás: 1. Hiba 30.6, 2. Fábián 100 m báti'szás ... 2. 100 m női Ifi. pillangóúsi hány 1.34. 100 m férfi pi| I. Utassy 1:10.3. 100 m úszás: 1. Gvergvák M. 1:1 férfi ifjúsági hátúszás: 1. K. 1:10.4. 2. Mezei 1:17.7. 3 ' 1:18. Sport levelezőink írják... Még több gondot az ifjúsági labdarúgók képzésére Az egriek joggal mondhatják, hogy az országban kevés város dicseked­het olyan nagyszámú szurkolóval, mint Eger. Igen fontos tehát ennek a gyönyörű, nagy sportmulttal ren­delkező városnak á labdarúgóhírne­vét a legjobbak közé emelni. Sokezer ember régi vágva már. egy kitűnő erőkből álló labdarúgócsapat kiala­kítása Sajnos — mint láthatjuk — az eddigi erre nem vezettek er szetes is, hiszen a felelős vezetők nem sokat törődtek a legfontosabb dologgal: az ifjúsági labdarúgói: képzésével. Mert — tisztelet a kivé­telnek — az úgynevezett ,.vándorló játékosok” seholsem tudnak végle­ges otthont választani maguknak és hiába rendelkeznek, mondiuk. na­gyobb tudással, nem vehetik fel a ver senvt olyanokkal, akik szívvel lélekkel küzdenek sportkörük szí­neiért 4- ahol kora ifjúságuktól va nevelkedtek. A labdarúgásban tehát döntő ít rep iut az ifjúság képzésének, ifjúsági csapatok edzői időnkint gyi ] jenek össze, cseréljék ki tapaszta’fl taikat. Munkájukban használják a legjobb, legtudománvosabb mods' reket. melyek alapján úi Bozsikok Puskásokat adhatnak maid a mag- f j sportn ik. Somodi Tibor a Honvéd Flottila i. éko . a

Next

/
Oldalképek
Tartalom