Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-25 / 103-104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* NÉPUJSA G IX. ÉVFOLYAM, 103—104. SZÁM. Ara 50 fillér í*y intézet''*'! 1953 DECEMBER 25. &0§0F<^CSaK§?C)SaK©OSaK«O3K3K)s^^ Kellemes ünnepeket kívánunk o Iva sóin kn a k Méltók az egri névre A dolgozó emberek vidám, kultúrált szórakozásáért Kozák József, a III-as körzet párttitkára. Dudás Mária II. éves magyarszakos főiskolai hallgató, Rákosi-ösztöndíjas. Gyarmati Mihály gyermekgyógyász-fó'orvos. Gyergyák Magdolna, ezévben bekerült az élsportolók táborába. Sztálin elvtárs utolsó nagy művében így határozta meg a szocializmus gazdasági alap­törvényét: „... az egész társadalom állan­dóan növekvő anyagi és kulturális szükség­letei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb tech­nika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján.” Minden szocializ­must építő országnak, — így nekünk is — legfontosabb feladatunk ezen gazdasági alap­törvény szerint dolgozni. A kormánypro- gramm minden intézkedése fejlődő népünk magasabb életszínvonalát, megnövekedett anyagi szükségleteinek kielégítését szolgálja. Gyárak, vállalatok dolgozói és vezetői vala­mennyien arra törekednek, hogy népünket jobbminőségű, olcsóbb cikkekkel: több ru­hával, cipővel és élelemmel lássák el. Van­nak üzemek, melyek ennek érdekében új, népünk kívánságainak megfelelő cikkek gyártására tértek át, nem ijedtek meg az akadályoktól, melyek az áttérés közben és a munka folyamán felmerültek. Ezek az in­tézkedések, melyek a legnemesebb cél el­érését tűzték maguk elé, helyesek,, az élet szebbétételét szolgálják. Az embernek nem­csak anyagi szükségletei vannak, nemcsak dolgozik, eszik és mházkodik, de szórakozik is. És az ember kultúrsziikségleteinek kielé­gítése nem kisebb feladat az előbbieknél. Most tehát gazdasági életünk vezetői mellett a kultúráiét vezetőin van a kezdeményezés sora. Arra kell törekedniük, hogy a kulturális lehetőségek jó felhasználásával munka után könnyebbé, szebbé varázsolják a dolgozók életét. A jobb életkörülmények állandóan növekvő anyagi szükségletek mel­lett növekszik a kultúrigény is, egyre inkább vágyódnak a különböző szórakozási lehető­ségekre. Fontos feladatunk a dolgozók kíván­ságainak kielégítése. Nem újat, eddig ismeretlent akarunk éle­tünkbe bevezetni, hiszen felszabadulásunk után, amikor életünk, munkánk középpont­jába a dolgozó ember került, arra is gondol­nunk kellett, hogy legyen alkalom, hogy a szabadidőt valóban szórakozással tölthessék a dolgozók. Ezen a téren is szép eredménye­ket értünk el, de ezeknél nem állhatunk meg. Ma már a legeldugottabb, a legkisebb falu dolgozóihoz is eljutottak a kultúra külön­böző ágai. Megyénkben ebben az évben már 223-ra emelkedett a kultúroíthonok száma, melyeket munka után, különösen ünnepnapokon szívesen keresnek fel a falu dolgozót Legtöbbször vidám színdarabokkal, tánc- és énekszámokkal, szavalatokkal szó­rakoztatják őket, de gyakran gyönyörköd­hetnek a Faluszínház művészeinek értékes, sokat fejlődött előadásaiban is. Megyénk­nek számtalan színjátszó csoportja van, me­lyeknek tagjai munka után, lelkese­déssel keresik fel a kultúrát szomjazó közeli falvakat. Jó munkájukkal, fáradha­tatlan odaadásukkal és törekvésükkel ha­mar megnyerték dolgozóink elismerését, megbecsülésért. Hogy még jobban kiérdemel­jék, magukkal szemben még nagyobb igé­nyekkel kell fellépni, szerepüket jobban, mélyebben kell átérezni már a próbáknál is. Ahhoz, hogy az előadásokon teltház le­gyen, hogy szívesen látogassák, második ott­honnak tekintsék a kultúrházat, an­nak valóban otthonosnak kell lennie. Az igazgatónak feladata a tisztaságról gondos­kodás, melyet dolgozóink egészségvédelme is megkíván. Néhány cserép virággal, vagy zölddel, ízléses dekorációval, a termek rendbentar- tásával lehet megkedvelteim a kultúrházat, barátságossá, kedvessé és felejthetetlenné tenni az itt eltöltött időt. A színjátszó- és tánccsoportoknak pedig igyekezetükkel, munkájuk színvonalával kell vonzani a la­kosságot. Előadások választásakor meg kell hallgatni a falu dolgozóinak kérését, olyan darabokkal kell készülni, melyeket mindenki szívesen, örömmel néz. A színjátszó csopor­tok vezetői soha ne felejtsék el, hogy min­den az emberért történik, kövessék megyénk jól játszó színjátszó csoportjainak példáját, azokét, amelyek egy-egy jól sikerült előadás­sal, vagy más kuiíúrszámmal megnyerték a lakosság tetszését. Jó munkájuknak minden feltétele megvan, munkájukat a dolgozó nép elismerő szeretettel fogadja, s az állam sok­szor, különböző formában megjutalmazza őket. Mindezekért csak egyet kívánunk, azt, hogy vigyék el a vidámságot, a kultú­rát a legtávolabbi vidékre is. Dolgozó népünk kedvelt szórakozása a sport. Mégis, ha országos viszonylatban néz­zük, mindamellett, hogy sokan szabadidejük nagy részét futball, ping-p^ng és más labda­játékokkal, úszással és korcsolyázással töl­tik, a tömeg — különösen a falu népe — nincs eléggé bevonva a sportágakba. A me­gyei és járási TSB-vezetők, sportkörök elnö­kei új sportolók, főleg a fiatalok ezreit tízezreit vonják be a sportba. Arra mindig gondolniok kell, hogy legfontosabb felada­tuk az új, kiváló sportolók nevelése, ered­ményeik fokozása. Hazánk az építés mel­lett a kultúra, különösen a sport területén is hatalmas eredményeket tud felmutatni ország, világ előtt. Megyénk sportköreinek ezeknek a csodálatos eredménj^eknek egyik tartó pilléjévé kell vállniok. Senki előtt nem lehet közömbös az a segítség, melyben a sportolók részesülnek. Ruhát, sporteszközö­ket, kalóriapénzt, sokszor jutalmat kapnak és nem utolsósorban népünk szeretete, együttérzése kíséri őket. Jó eredményeiknek az egész ország örül. Mindannyiunkat büsz­keséggel tölt el, ha Kádas Géza, Utassy Sándor és a többiek egy-egy országos ver­senyben első helyet érnek el. Erre kell a TSB vezetőségének felhívni a figyelmet, be­szélni az ifjúságnak az új stadionról, a kül­földi utazásokról, a fedett uszodák létesíté­séről, az új jégpályákról, arról, hogy most igazán érdemes sportolni. A sport szórakoz­tató, egészséges, izmos, erős embert nevelő, ugyanakkor másokat is szórakoztat. És a mi országunknak ilyen emberekre van szük­sége. Téli hónapokban vagyunk, sízésre, korcsolyázásra buzdítsák a természetkedve­lőket, a többiek figyelmét pedig irányítsák a sakk, ping-pong felé, melyek hasonlóan jól szórakoztatnak. Sportvezetőinknek arra kell törekedniök, hogy minden vasárnap egy-egy sportág szórakoztassa a dolgozókat. Ne for­duljon elő, hogy egyik alkalommal több, azután hosszabb ideig egyetlen sportesemény se történjen. A dolgozó emberek vidám, kultúrált szó­rakozásáért nagyon sokat tehet a MOKÉP igazgatósága, amely a legutóbbi időkben végzett jó munkájáért dicséretet érdemel. Legtöbb faluban — városokban kettő is — van keskenyfilmű, vagy széleskörű vetítő­gép. Ha fáradtak vagyunk, megpihenni és egyben szórakozni is köznapokon legjobban a moziban lehet. Egy-egy tanulságos jó film, melyet a dolgozók szívesen megnéznek, az ország többi részén is megfordul. Mindig azokat a filmeket kell vetíteni, amelyeket a lakosság kér, még akkor Is, ha ezekért har­colni kell a központban. A műsor összeállí­tásánál mindig a dolgozók véleménye legyen a döntő. Arra is ügyelni kell, hogy kellemes levegőjű, tisztántartott helyiség legyen a mozi, amelyben felelőtlenségből származó géptörések, vagy filmhiány miatt soha ne szüneteljen az előadás. Az utóbbi hónapok azt mutatták, hogy a MOKÉP vezetősége megértette feladatának fontosságát. Végül, de nem utolsósorban néhány szót a Vendéglátóiparhoz is szólunk. Hogy az ő munkájuk mennyiben járul hozzá a dolgo­zók szórakoztatásához, azt nem kell külö­nösképpen ecsetelnünk. Valamennyien töl­töttünk már vidám órákat szórakozóhelye­ken és azt éreztük, hogy felfrissültünk, né­hány kellemes órát szereztük magunknak, mert tisztaság volt, a kiszolgálók udva­riasan beszélgettek a vendégekkel, mert jó zene volt és a műsor is megnyerte tetszé­sünket. Néha az is előfordult, hogy éppen az ellenkező vélemény alakult ki bennünk. Ezért egyik legfontosabb feltétele a ven­déglők jó hírnevének a tisztaság. Senki nem érzi jól magát ott, ahol szemetes a parkett, az asztalterítők piszkosak, gyűröt­tek, a hamutálca tele cigarettavégekkel, sőt néhány az asztalterítőt is díszíti, egy-két étel-, vagy italpecséttel vegyesen. Küzdjünk ezek ellen a hibák ellen. De hiába rendes ott minden, ahol udvariatlan magatartással a kiszolgálók elijesztik a vendégeket. A ki­szolgálók legfontosabb feladata a nyugodt, türelmes kiszolgálás. Az 1953. évben a termelés emelése mellett a kulturális élet fejlesztése, népünk sok­oldalú szórakozásának biztosítása is felada­tunk volt. Méginkább feladatunk lesz ez a2 újesztendőben. Ennek érdekében több köz­ségben és faluban cserélik szélesre a kes­keny filmvetítögépeket, rendezik át a he­lyiségeket, Gyöngyösön és Egerben nyáron kertmozit létesítenek. Több helyen kultúr­házat építenek, vagy a meglévőket hozzák rendbe, s sportpályákkal segítik elő a sport fejlődését. Kulíúréletiink vezetői kövesse­nek el mindent, a jobb szórakozás biztosí­tása érdekében, teljesítsék a dolgozók ké­rését, mert az embereknek, akik nehéz mun­kával építik a szocializmust, a szebb jövőt, szükségük van munkájuk után szórakozásra. Kellemes szórakozás, pihenés újból felfris­sít, erőssé tesz, tehát jobban megy a munka is. Ne felejtsék el, hogy a mi országunkban minden a dolgozó emberért történik, Lát- niok kell, hogy feladatuk szép, lelkesítő, emberi feladat. O00000000c00(>»0000cicxx»0c000c)0000000000000000300c0c>0cr.x:<xx500c)000 Csipei Sándorné sztahanovista fonó nő. csongor­Gergely Ferenc, a Cipész KISZ kétszeres sztahanovistája, a könnyűipari minisztérium kiváló dolgozója. Méltók az egri névre Szilvás! Erzsébet, a Kisker Vállalat eladója, a belkereskedelmi minisztérium II. rendíoko'» zatának tulajdonosa. Kádas Géza, hazánk legjobb gyorsúszója. K LAPJA b k \

Next

/
Oldalképek
Tartalom