Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-25 / 103-104. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* NÉPUJSA G IX. ÉVFOLYAM, 103—104. SZÁM. Ara 50 fillér í*y intézet''*'! 1953 DECEMBER 25. &0§0F<^CSaK§?C)SaK©OSaK«O3K3K)s^^ Kellemes ünnepeket kívánunk o Iva sóin kn a k Méltók az egri névre A dolgozó emberek vidám, kultúrált szórakozásáért Kozák József, a III-as körzet párttitkára. Dudás Mária II. éves magyarszakos főiskolai hallgató, Rákosi-ösztöndíjas. Gyarmati Mihály gyermekgyógyász-fó'orvos. Gyergyák Magdolna, ezévben bekerült az élsportolók táborába. Sztálin elvtárs utolsó nagy művében így határozta meg a szocializmus gazdasági alaptörvényét: „... az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szakadatlan növekedése és tökéletesedése útján.” Minden szocializmust építő országnak, — így nekünk is — legfontosabb feladatunk ezen gazdasági alaptörvény szerint dolgozni. A kormánypro- gramm minden intézkedése fejlődő népünk magasabb életszínvonalát, megnövekedett anyagi szükségleteinek kielégítését szolgálja. Gyárak, vállalatok dolgozói és vezetői valamennyien arra törekednek, hogy népünket jobbminőségű, olcsóbb cikkekkel: több ruhával, cipővel és élelemmel lássák el. Vannak üzemek, melyek ennek érdekében új, népünk kívánságainak megfelelő cikkek gyártására tértek át, nem ijedtek meg az akadályoktól, melyek az áttérés közben és a munka folyamán felmerültek. Ezek az intézkedések, melyek a legnemesebb cél elérését tűzték maguk elé, helyesek,, az élet szebbétételét szolgálják. Az embernek nemcsak anyagi szükségletei vannak, nemcsak dolgozik, eszik és mházkodik, de szórakozik is. És az ember kultúrsziikségleteinek kielégítése nem kisebb feladat az előbbieknél. Most tehát gazdasági életünk vezetői mellett a kultúráiét vezetőin van a kezdeményezés sora. Arra kell törekedniük, hogy a kulturális lehetőségek jó felhasználásával munka után könnyebbé, szebbé varázsolják a dolgozók életét. A jobb életkörülmények állandóan növekvő anyagi szükségletek mellett növekszik a kultúrigény is, egyre inkább vágyódnak a különböző szórakozási lehetőségekre. Fontos feladatunk a dolgozók kívánságainak kielégítése. Nem újat, eddig ismeretlent akarunk életünkbe bevezetni, hiszen felszabadulásunk után, amikor életünk, munkánk középpontjába a dolgozó ember került, arra is gondolnunk kellett, hogy legyen alkalom, hogy a szabadidőt valóban szórakozással tölthessék a dolgozók. Ezen a téren is szép eredményeket értünk el, de ezeknél nem állhatunk meg. Ma már a legeldugottabb, a legkisebb falu dolgozóihoz is eljutottak a kultúra különböző ágai. Megyénkben ebben az évben már 223-ra emelkedett a kultúroíthonok száma, melyeket munka után, különösen ünnepnapokon szívesen keresnek fel a falu dolgozót Legtöbbször vidám színdarabokkal, tánc- és énekszámokkal, szavalatokkal szórakoztatják őket, de gyakran gyönyörködhetnek a Faluszínház művészeinek értékes, sokat fejlődött előadásaiban is. Megyénknek számtalan színjátszó csoportja van, melyeknek tagjai munka után, lelkesedéssel keresik fel a kultúrát szomjazó közeli falvakat. Jó munkájukkal, fáradhatatlan odaadásukkal és törekvésükkel hamar megnyerték dolgozóink elismerését, megbecsülésért. Hogy még jobban kiérdemeljék, magukkal szemben még nagyobb igényekkel kell fellépni, szerepüket jobban, mélyebben kell átérezni már a próbáknál is. Ahhoz, hogy az előadásokon teltház legyen, hogy szívesen látogassák, második otthonnak tekintsék a kultúrházat, annak valóban otthonosnak kell lennie. Az igazgatónak feladata a tisztaságról gondoskodás, melyet dolgozóink egészségvédelme is megkíván. Néhány cserép virággal, vagy zölddel, ízléses dekorációval, a termek rendbentar- tásával lehet megkedvelteim a kultúrházat, barátságossá, kedvessé és felejthetetlenné tenni az itt eltöltött időt. A színjátszó- és tánccsoportoknak pedig igyekezetükkel, munkájuk színvonalával kell vonzani a lakosságot. Előadások választásakor meg kell hallgatni a falu dolgozóinak kérését, olyan darabokkal kell készülni, melyeket mindenki szívesen, örömmel néz. A színjátszó csoportok vezetői soha ne felejtsék el, hogy minden az emberért történik, kövessék megyénk jól játszó színjátszó csoportjainak példáját, azokét, amelyek egy-egy jól sikerült előadással, vagy más kuiíúrszámmal megnyerték a lakosság tetszését. Jó munkájuknak minden feltétele megvan, munkájukat a dolgozó nép elismerő szeretettel fogadja, s az állam sokszor, különböző formában megjutalmazza őket. Mindezekért csak egyet kívánunk, azt, hogy vigyék el a vidámságot, a kultúrát a legtávolabbi vidékre is. Dolgozó népünk kedvelt szórakozása a sport. Mégis, ha országos viszonylatban nézzük, mindamellett, hogy sokan szabadidejük nagy részét futball, ping-p^ng és más labdajátékokkal, úszással és korcsolyázással töltik, a tömeg — különösen a falu népe — nincs eléggé bevonva a sportágakba. A megyei és járási TSB-vezetők, sportkörök elnökei új sportolók, főleg a fiatalok ezreit tízezreit vonják be a sportba. Arra mindig gondolniok kell, hogy legfontosabb feladatuk az új, kiváló sportolók nevelése, eredményeik fokozása. Hazánk az építés mellett a kultúra, különösen a sport területén is hatalmas eredményeket tud felmutatni ország, világ előtt. Megyénk sportköreinek ezeknek a csodálatos eredménj^eknek egyik tartó pilléjévé kell vállniok. Senki előtt nem lehet közömbös az a segítség, melyben a sportolók részesülnek. Ruhát, sporteszközöket, kalóriapénzt, sokszor jutalmat kapnak és nem utolsósorban népünk szeretete, együttérzése kíséri őket. Jó eredményeiknek az egész ország örül. Mindannyiunkat büszkeséggel tölt el, ha Kádas Géza, Utassy Sándor és a többiek egy-egy országos versenyben első helyet érnek el. Erre kell a TSB vezetőségének felhívni a figyelmet, beszélni az ifjúságnak az új stadionról, a külföldi utazásokról, a fedett uszodák létesítéséről, az új jégpályákról, arról, hogy most igazán érdemes sportolni. A sport szórakoztató, egészséges, izmos, erős embert nevelő, ugyanakkor másokat is szórakoztat. És a mi országunknak ilyen emberekre van szüksége. Téli hónapokban vagyunk, sízésre, korcsolyázásra buzdítsák a természetkedvelőket, a többiek figyelmét pedig irányítsák a sakk, ping-pong felé, melyek hasonlóan jól szórakoztatnak. Sportvezetőinknek arra kell törekedniök, hogy minden vasárnap egy-egy sportág szórakoztassa a dolgozókat. Ne forduljon elő, hogy egyik alkalommal több, azután hosszabb ideig egyetlen sportesemény se történjen. A dolgozó emberek vidám, kultúrált szórakozásáért nagyon sokat tehet a MOKÉP igazgatósága, amely a legutóbbi időkben végzett jó munkájáért dicséretet érdemel. Legtöbb faluban — városokban kettő is — van keskenyfilmű, vagy széleskörű vetítőgép. Ha fáradtak vagyunk, megpihenni és egyben szórakozni is köznapokon legjobban a moziban lehet. Egy-egy tanulságos jó film, melyet a dolgozók szívesen megnéznek, az ország többi részén is megfordul. Mindig azokat a filmeket kell vetíteni, amelyeket a lakosság kér, még akkor Is, ha ezekért harcolni kell a központban. A műsor összeállításánál mindig a dolgozók véleménye legyen a döntő. Arra is ügyelni kell, hogy kellemes levegőjű, tisztántartott helyiség legyen a mozi, amelyben felelőtlenségből származó géptörések, vagy filmhiány miatt soha ne szüneteljen az előadás. Az utóbbi hónapok azt mutatták, hogy a MOKÉP vezetősége megértette feladatának fontosságát. Végül, de nem utolsósorban néhány szót a Vendéglátóiparhoz is szólunk. Hogy az ő munkájuk mennyiben járul hozzá a dolgozók szórakoztatásához, azt nem kell különösképpen ecsetelnünk. Valamennyien töltöttünk már vidám órákat szórakozóhelyeken és azt éreztük, hogy felfrissültünk, néhány kellemes órát szereztük magunknak, mert tisztaság volt, a kiszolgálók udvariasan beszélgettek a vendégekkel, mert jó zene volt és a műsor is megnyerte tetszésünket. Néha az is előfordult, hogy éppen az ellenkező vélemény alakult ki bennünk. Ezért egyik legfontosabb feltétele a vendéglők jó hírnevének a tisztaság. Senki nem érzi jól magát ott, ahol szemetes a parkett, az asztalterítők piszkosak, gyűröttek, a hamutálca tele cigarettavégekkel, sőt néhány az asztalterítőt is díszíti, egy-két étel-, vagy italpecséttel vegyesen. Küzdjünk ezek ellen a hibák ellen. De hiába rendes ott minden, ahol udvariatlan magatartással a kiszolgálók elijesztik a vendégeket. A kiszolgálók legfontosabb feladata a nyugodt, türelmes kiszolgálás. Az 1953. évben a termelés emelése mellett a kulturális élet fejlesztése, népünk sokoldalú szórakozásának biztosítása is feladatunk volt. Méginkább feladatunk lesz ez a2 újesztendőben. Ennek érdekében több községben és faluban cserélik szélesre a keskeny filmvetítögépeket, rendezik át a helyiségeket, Gyöngyösön és Egerben nyáron kertmozit létesítenek. Több helyen kultúrházat építenek, vagy a meglévőket hozzák rendbe, s sportpályákkal segítik elő a sport fejlődését. Kulíúréletiink vezetői kövessenek el mindent, a jobb szórakozás biztosítása érdekében, teljesítsék a dolgozók kérését, mert az embereknek, akik nehéz munkával építik a szocializmust, a szebb jövőt, szükségük van munkájuk után szórakozásra. Kellemes szórakozás, pihenés újból felfrissít, erőssé tesz, tehát jobban megy a munka is. Ne felejtsék el, hogy a mi országunkban minden a dolgozó emberért történik, Lát- niok kell, hogy feladatuk szép, lelkesítő, emberi feladat. O00000000c00(>»0000cicxx»0c000c)0000000000000000300c0c>0cr.x:<xx500c)000 Csipei Sándorné sztahanovista fonó nő. csongorGergely Ferenc, a Cipész KISZ kétszeres sztahanovistája, a könnyűipari minisztérium kiváló dolgozója. Méltók az egri névre Szilvás! Erzsébet, a Kisker Vállalat eladója, a belkereskedelmi minisztérium II. rendíoko'» zatának tulajdonosa. Kádas Géza, hazánk legjobb gyorsúszója. K LAPJA b k \
