Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-20 / 102. szám
M53 december 20. WÉP0JSAG 5 Képek a fiatalok megváltozott életéről Egercsehi napközi otthonában karácsonyi műsorra készülnek az óvodások Az apci kuttúrháizban a fiatalok érdeklődéssel figyelik a sakkcsatát. Új magyar folyóirat a „Népművelés" Az ország lakosságának, a népművelés munkásainak az új kormányprogramon óta különösen megnövekedett igénye tette szükségessé, hogy egy olyan sajtóorgánum lásson napvilágot, amely sokrétűen, irodalmi színvonalon, de a gyakorlathoz egész közel állva foglalkozik a kultúrpolitika, a népművészet, a múzeumok népművelési kérdéseivel, a népművelési munka eredményeinek feltárásával, . általában: a falusi, városi, üzemi kultúráiét sokféle problémájával. Ezzel -a célkitűzéssel indul a „Népművelés", amelynek első száma január elsején jelenik meg, 36 oldal terjedelemben, rajzokkal, képekkel illusztrált, az ország minden tájának kulturális kérdéseivel foglalkozó riportok, versek, novellák, egy- felvonásosok közlésével nemcsak hasznos ismeretet, hanem műsoranyagot és élvezetes olvasmányt is jelent majd aiz ország valamennyi népművelési munkásának, kultúrszerető emberének. A havonta megjelenő folyóirat ára egy forint. Mezőgazdasági szakkönyvek Életszínvonalunk emelése érdekében elsőrendű feladat: állata tenyésztésünk fejlesztése. Nemcsak nagyobb állatállományra van szükségünk, hanem az állat- tenyésztésből minőségileg is jobb termékeket kell előállítanunk. A tenyésztő így több jövedelemhez, a fogyasztó jobb áruhoz jut. Állatainkat tehát helyesebben és gazdaságosabban kell takarmány óznunk, ehhez a legjobban bevált módszereket kell alkalmaznunk. Hasznos segítséget nyújtanak a legkiválóbb szakemberek mezőgazdasági szakkönyvei, melyek a gazdaságos takarmányozáshoz nyújtanak értékes útmutatást. Takarmányozási ismeretek című füzet tájékoztat a takarmányok összetételéről, alkotórészeiről. Megismerjük, hogyan emészti meg és használja fel a tápanyagokat az állat szervezete, Mi az életfenntartó és termelő táplálóanyagszükséglet? Sor- raoeszi az összes takarmányféléket, elmondja róluk, mennyi tápanyag van bennük, hogyan kezeljük, tároljuk és etessük. Gyakorlati útmutatást a takarmányozási táblázatokban találunk. A füzet 112 oldal terjedelmű, ára 3 forint. Kormányzatunk nemcsak mindent elkövet, hogy a silózás módjaival és előnyeivel megismertesse parasztságunkat, hanem gyakorlatilag is előmozdítEíőre a válíalá i Petőfibánya fiataljai a megyei bányászankéton megbeszélték, mit tehetnek ők azért, hogy üzemük negyedik negyedévi tervét teljesíthesse. Az ankét on resztvettek Egercsehi, a Recski Ércbánya és a Rózsat IX-es akna fiataljai és vállalást tettek tervük teljesítéséért. Felajánlást tett a fatelepi DISZ-szervezei is, vállalták, bogy a faanyagot az egész bája Ia silók építését és gazdaságos kihasználását. Zubrilin: Hogyan silóznak a Szovjetunióban című könyvecske röviden, érthetően megmagyarázza a silózás lényegét, jelentőségét, technikáját, a hideg és meleg silózás közötti különbséget és sok egyéb fontos kérdést. Az építési kérdésben nagyon részletesen kidolgozott tervrajzokkal ad a könyv segítséget. Terjedelme 79 oldal, ára 2.50 forint. Sertéshíztalás című füzet röviden ismerteti a legfontosabb tudnivalókat brigádvezetők és egyéni sertéstenyésztők számára. Milyen takarmányt és mennyit etessünk? Mennyi emészthető fehérjét kell adnunk a hízónak? Miért és mikor adjunk gyomortágító takarmányt? Tanácsot ad a takarmány előkészítésére, élesztősítésére és mai át ásítására. Az 58 oldalas füzet ára 2 forint, Szarvasmarhahízlalás című 52 oldal terjedelmű könyv a legfontosabb kérdésre vonatkozó tudnivalókat foglalja össze. Részletesen tárgyalja a megfelelő takarmányfélék kiválasztását, időrendi beosztását, .adagolását, majd az egyes állatok hizlalást eljárásait ismerteti. Gyakorlati példákkal, takarmányozási táblázatokkal egészíti ki hasznos útmutatásait. Ara 2 forint. ok teljesítéséért nya területén biztosítják. A gépkezelők azt vállalták, hogy csatlakoznak az ormospusztai fiatalok kezdeményezéséhez, jó gazdái lesznek gépüknek. Már-csak két hét van előttünk év végéig és fiataljaink erősen harcolnak azért, hogy zavartalanul termeljenek a frontok, hogy vállalásaikat teljesíthessék. Kiucsik László, levelező Tfbbm az esztendőben Csé^ pány elvtárs, az Idegen- forga mi Hivatal vezetője szerint több mint 50JÛ00 vendég fordult meg Eger városában. Óriási szám!. Toronymagasan áll felette a Horthy-uralom alatt elért idegenforgalmi eredményeknek. Ennek pedig egyszerűen az az oka, hogy az új idegenforgalmi politika a kisemberekre épít, így persze nagy tömegeket tud megmozgatni. A régi politika a gazdagokat dédelgette, ezek száma azonban messze mögötte marad a kisemberekének. Az egri idegenforgalom elindításaikor is az volt a fő baj, hogy nagyurakkal, lorddal, báróval kísérleteztek. Az első világháború előtt történt öt-hat esztendővel Egerben, a Vörös Rákban Hangay Antal, a szőlőskei főerdész ösz- szetatálkozott a pernehajder Páka Gyurkával. Elromlott a puskája a főerdésznek, azt hozta be Sindelárhoz, a puskaműveshez; előre mindjárt ki is fizette. A mester jövő hét közepére ígérte, hogy megcsinálja. Ezek elmondása után a főerdész megtudakolta Pákától, mi újság? páka rögtön kész áprilist jú1 ratni. — A lordot várom — felelte fanyar mosollyal — a puszipajtásomat. Akivel én még mint huszártiszt ismerkedtem össze Bécsben. Hej, akkor volt csak jó világ! — Na, és mit akar a nemes lord Egerben? Hogy mit akar? 4z ördögbe is, hát szétnéz egy kissé a városban! Meg engem is látni óhajt. Tu'ajdonkép pedig Indiádba készül tigrisvadászatra. Mert nagy vadász, szenvedélyes vadász! Itt is vadászni akar biztosan. Dekát nekem nincs vadászterületem. Hangay lépre ment. Azt mondja bizalmasan hozzáhajolva a ravasz Pákához: — Hozzám kihozhatod. Anymég aznap este beszámolt a dologról kebel barátjának, Singer Jóskának. finger Jóska valamikor hí- rés mulatt at ója az egri közönségnek. Nincs olyan pinceösszejövetel. dáridó, kanmuri, amelyikből hiányozhatnék. Ha párszáz évvel előbb él, püspök, vagy a várkapitány udvarába került volna bizonyosan hivatásos tréfacsinálónak. De, mert rosszul választotta meg a születése időpontját, nagyurak helyett nyárs polgárodat kellett megelégednie. — Ahogy én Tóni bácsit ismerem — szónokolt Páka — hét vármegyére szóló dáridóra van kilátás. Az öreg nem adja ■'egy vak lóért, hogy angol arisztokratát táthat vendégül. De honnan veszek egy lordot? Singer a mellére ütött. — Itt vagyok én! Engem Szőlőskén a kutya sem ismer. Ez egy. Másodszor: fő a fapofa! Ahány lord létezik, az mind fapofát visel. Nos, hát tudok én olyan fapofát vágni, akárha Vili. Henrik 42. fattyájának volnék a leszármazottja! A nyelv sem akadály. Bevágok Shakespearetől valamit, azzal ámítom el a társaságot. Angolul úgy sem tud senki Szőlőskén. — Úgy, de a lordnak puska is dukál. Honnan szerzünk puskát? — Hát ott a puskája Sinde- lárnál, már ki is fizette a javítást előre! Azt mondjuk a mesternek, hogy Hatigay bennünket bízott meg nz átvétellel. Páka beadta a derekát. All right! íjat nappal később már ment is az üzenet a kocsiért. A lord fapofával, peckesen, kimért léptekkel vonult be az erdésztolmács torkig ették magukat. A házigazda pezsgőbontáskor felköszön!ö:te a lordot, egyszersmind elnézését kérte, hogy ily alighanem lóvá tették, 4 kocsis beszélte, hogy az úton hazafelé a lord, meg cimborája folyvást magyarul beszéltek,, közben hahót áztak; a főerdészen mulattak. Pondró is fakított, hogy — azt maruija — a tekintetes lord önagysága oly szépen énekelte el a rucái, hogy szebben már nem is lehet. Nézte aztán az erdész az ajánszükös ellátásban részesíté; ha tudta volna előre a dolgot, különb vacsorával szolgált volna, (Egy kis hencegés nem árt; hadd vigye el a hírt az angol, hogy szegények vagyunk ugyan, de jól élünk.) Kérte végül a lordot, engedje meg, hogy megajándékozza azzal, ami neki a legkedvesebb, a legjobb vadász- puskájával. Jf'apofa, miután Páka a be* szedet lefordította „angolra”, a fegyvert a legkegyelmesebben elfogadni méltóztatott, ő pedig viszonzásu- a Sindelár- tól kiváltott puskát nyújtotta át 4M i fi if yi özet lőhet, amennyit akar. fa megérkezett Egerbe, üzen< s én beküldőm értetek a kosit. Páka a Nemzeti-kávéházban lakba. Páka a tolmács. A cigány nyelvet a tóttal, ezt a némettéLj, keverte. Hangay persze igen megtisztelve érzé magát, hogy ilyen nagy urat láthat vendégül. Rögtön intézkedés tétetik az őzbakcserkészet dolgában. A lord persze bakot lőtt őz helyett. Sebaj! Egy lordnál kicsire nem nézünk! Vacsorára a környék valamennyi úri vadásza be lett cső- dítve az erdészházba. Pondró bandája muzsikált. 4z asztal roskadásig megrakva étellel, itattál. A lord és a nagy rab ecsült barátjának. Akkor aztán hozzáfogott ragya g- tatni az angol tudományát. Shakespeare után szónokolt. Antoniusnak a Caesar ravatalánál tartott lázító beszédét szavalta el. A társaság egy kukkot sem értett az egészből, de azért el volt ragadtatva. Hangay szemei elharmatosod- tak. Mégis szép nap ez! Örömében elfeledte jcfbban szemügyre venni az ajándékpuskát. Megfogadta ellenben, hogy azt — mint az angol-magyar barátság zálogát — drága ereklyeként őrzi koporsója be zártáig. A dáridó lefolyását minek írnám le? Hajnalig a társaság tökéletesen elázott, A lord és a tolmács azonban bírták az italt, nem hervadtak el. rat órára tűzték ki fapofa visszakocsíkázását Egerbe. Egy órával előbb a lord magàhçz inté Pond rőt. s elhúzott a vele azt, hogy „Káka lővén kö't a ruca..." Ismétléskor már énekelt is a muzsikához. A magyar nótázás senkinek sem ütött szeget a fejébe. Hangay csak három nappal a dáridó után eszmélt rá, hogy őt dékpuskát, miféle gyártmány? Hát. uramfia, a tulajdon puskáját ismerte fel benne! Kisült végezetre, hogy a lord rtem lord, egyszerűen Singer táska, A két jómad&r persze meg■/rL or rontván a sáfrányillatot, pár hónapi időtartamra úgy eltemetkezett a főid alá, hogy a főerdész akármihien nagy gonddal fürkészte is a hollétüket, csak nem tudott rájuk akadni. Hanem az idő jó orvos, apránként minden sebet begyé, gyít; csak összeédesedtek időve’ Páka. Hangay újra. Legalább Páka úgy vélte, hogy öreg barátja már nem neheztel rá a történtekért. Egyszer aztán igazi főár, egy báró látogatta meg Pákát, A báró Bécsben ugyanazon huszárezrednél szolgált, amelyiknél valaha Páka is. Páka, semmi veszélyt sem gyanítva, kivit■ te barátját vadászni Szőlőskére. — Báró X. Y. huszárkapitány! — mutatta be Hangay- nak a vendéget. De láss csodát, a fövadász ahelyett, hogy keblére ölelte volna kettőjüket, el- bödült ám, akár a sebzett oroszlán; a szemei vérben forogtak! — 4 múltkor egy lord. most meg egy báró? Hát a föld valamennyi naplopöja nálam akar potyán vadászni, szórakozni? De az apátok irgalmát, takarodjatok tüstént a portámról, mert rátok szabadítom a kutyákat! Qzégyen a futás, de hasz- nos. A hétvégi vendégek Egerig meg sem álltak. Kolacskovszki Lajos Lakodalom van a mi utcánkban”. A vonat az utolsó hanyar- ** ban haladt, a város szé? lét már látni lehetett. A kocsi egyik ablakánál magas, barna fiatalember állt és nézte a sárguló búzatáblákat. Amikor feltűntek a pirostetejű kis házak, hirtelen elszállt nyugalma. Újból itt van Egerben, ahol boldog ifjúságának napjait töltötte, ahol egy barna kislányra oly sokat várakozott. ■. Az állomásra értek, a vonatkerekek még néhányat fordultak, azután megálltak. 4 többi utassal együtt a fiú is kiszállt és elindult a kijárat felé. — Szervusz, Feri. — 4 férfi szíve nagyot dobbant, azután megállt a férfi. Ez a hang megmondta neki, hogy ki az, aki vá - Iára tette kezét. Megfordult. 0 volt, a lány, aki a boldogságot, a reményt jelenti számára. Mennyire megnőtt és megszépült, amióta utoljára látta. A gyermeklányból már fe nőtt nő lett. Ö az — ismételte magában újra és újra, miközben a lányt nézte — akire mindennap olyan sokat gondolt, akinek fényképét sokszor percekig einézegette. Es most előtte áll a kedves lány. fizikám, te sem felejt ettél el, há1 gazán szere'sz?... — szakadlak fel a három éve elfojtott szavak a fiúból. — Soha nem túrnálak elfelejtem. — Ez volt az első, amit a lány először mondott a fiúnak, s a legszebb, amit valaha is mondott neki. Azután boldog beszélgetéssel elindultak. A fiú á fcgtayderekát és csendesen beszélt. Elmondta, hogy amíg oda voit, soha nem menekülhetett egy kedves, bájos emléktő' és érezte, hogy ők még találkoznak. Beszélgetek a múltról, felidézték az együtt eltöltői boldog órákat, melyek a mull ködéből feltűnnek. Az együtt eltöltött szép estékről, amikor kettesben ültek egy pádon szerelmük kibontakozása idején. Újból gyermekek lettek mind- ketten„ de már olyan gyermekek, akik örömüket és bánatukat elmesélik egymásnak, hiszen minden közös. Giziké sem titkolia, hogy sokszor bolyongott szorongó szívvel az emlékekkel teli utcákon, elment a futballpályára, hátha most is ott játszik az, akire oly sokat gondolt. — Feri szemei gyönyörködve függtek a beszédes lány ajkain és úgy érezte, hogy igazi boldogság lenne a szavakat máskor is, mindig hallgatni. A kapuhoz értek, pedig menynyi mondani- és haUgatnivalójuk volt még. Mindketten úgy érezték, hogy erre kevés egy este, egy hónap, egy év, erre egy egész élet keL. A parton — a többiektől ki- csit elhúzódva — két fiatal ült köze! egymáshoz, gyönyörködve a huilámtornyokban. Közben csendesen tervezgettek. Balogh Gizella, a néhánynapas, boldog menyasszony vőlegényével a mul: héten érkezett a Balkonhoz. Most a házasság előtti tennivalókról beszélgetnek. Ok is otf kezdik, ahol minden fiatal. Mennyi pénzük van, mire telik belőle. Feri hallgat, megvárja, amíg Giziké mindazt felsorolja, ami a legfontosabb. — Szobabútort nem kell venni, mert az anyuékéi haszná botjuk. Milyen jó, hogy a konyhabútort is megcsiná futtám, legalább erre sincs gondunk. Mégis sok minden kell, rvnes tűzhelyünk, nincs rekamiénk, egy rádió is kell és ... — Folytasd — kérte Feri — és tudod — mondja hízelkedve, miközben a fiú vállára tette a kezét — szép, nagy. esküvői szeretnék. Most megörvendeztetem —gondola a vö'egény és egy kis könyvecskét húzott ki zsebéből. — Nézd meg, milyen ember vagyok — büszkélkedett — több mint 4000 forintom van takarékban. Ez a kis könyv mától kezdve a tiéd, a pénzből vedd meg a hiányzókat. — Gizellának is volt mivel el dicsekednie, hiszen kora tavasztól hízik a disznó, az 5 „takarékkönyve”. Úgy gondolták, amire a pénzből nem jut, azt később az esküvő után veszik meg, havi 2000 forintos keresetükből. Vesznek rádiót its... Irigykedve nézték őket, tát- * szotf rajtuk, hogy már régóta megértik egymást, szinte szavak né kill is, egy puszta tekintetre. Újból szótlanul nézték a Balatont. A szél odasodorta a virágok édes illatát. Lassan a szállóban is elhalt a zene, le-- szállt rájuk a csend. A lány, mintha a zene elaltatta volna, boldog mosolyai hajtotta fejét a férfi vállára. Mosolya olyan volt, mint az elcsendesedett víz tükre, átlátszó, mélységes.-k Tíecember 19. A felkelő téli JL, nap most teríti szét bágyad/ sugarai' az ébredő város felett. Nagy nap van ma, nagyon szép nap... Esküvő van... nagyon boldog esküvő, DOBAI MARGIT
