Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-20 / 102. szám

7 NÉPÚJSÁG 1953 december 20. A tarnazsadányi kommunisták a dolgozók érdekeiben fáradoznak A TÁRNÁ MENTÉN meghú­zódó községek közül Tarnazsa- dány a „nagyobbak” közé tarto­zik. A felszabadulás előtt a zsa- dányiak sem voltak kiváltságo­sak. C6elédemberek, sum mások voltak, „szerencsés” volt az. aki Budaipest valamelyik üzemében, vagy a vasútnál szerezhetett munkát. Ma nincsenek már cse­lédek, summások Tarnazsadány- ban sem. A község dolgozói a felszabadulás után kapott föl­deken, a termelőcsoportban, Bu­dapest üzemeiben, a Gyöngyösi Váltó- és Kitércgyárbam, vagy a gyöngyösi bányában dolgoznak. Sokan vannak a volt cselédek, vagv azok gyermekei közül a rendőrségnél, vagv a néphadse­reg tisztjei között, többen felsö- ískolán tanulnak, általában — mint mindenki ebben az ország­ban — a tamazsadányiak is emberekké, a társadalom megbe. csült tagjaivá váltak. Sok hiba akadt azonban eb­ben a<z emberréválásban és a megbecsülésben is. És ezek a hi­bák sokszor ellentmondtak an­nak a tanításnak, amit a párt, a kormány hirdetett. A tanácsról azt hangoztatták széliében, hosszában, hogv az a dolgo­zókért van, a dolgozók ügves- bajos dolgával törődik, a dolgo­zók jogai felett őrködik. Ez igaz is. De a zsadány'ak nem mindg ezt érezték. Sokszor előfordult itt is, hogy a dolgozó paraszto­kat nem hallgatták meg, ha azért panaszkodtak, hogv jogta­lanul jártak el velük szemben. A tanács azóta leváltott, korrupt elnöke nem törődött munkáié­val. — csak az italüal. Hiába mentek az akkori nártóitkárboz is, az se volt kütönb. Az is, hogy ihasson, még a dolgozók, a párt pénzéhez is hozzányúlt. Mind­ezt látták, sőt ennek hatását magukon érezték a dolgozók, és sok emberben igen rossz véle­mény alakult ki a pártról, a kor­mán vrói. Igaz, a párt és a kor­mány is követett el hibát — s ezt a KV júniusi határozata‘el­ismerte — de amit a párt és a kormány helvi „képviselői” tet­tek. az nem hiba. hanem bűnös, káros munka volt. Ezek a veze­tők nem azt tették, amivel a párt és a kormány megbízta őket. M:ndez aztán oda vezetett, hogv a pártonkívüliek elkerülték, nem érenték magukénak a pártot. A pártnapokon sokszor üresen ásí- tozott a kultúrterem, tanácsülé­sekre is csak elvétve vetődtek eí, — a tömegek eltávolodtak a párttól A KÖZPONTI VEZETŐSÉG júniusi határozatát tárgvaió taggyűlésen 6zó volt ezekről. A párttagok, a kommunisták elha­tározták, hogv változtatnak ezen a helyzeten. S az elmúlt hóna­pok alatt sokat tettek annak ér­dekében, hogy megváltozzon a pártonkívüliek véleménye. Dol­goztak a népnevelők, a pártta­gok, igyekeztek meglátni: mi az, ami bántja, foglalkoztatja a dol­gozókat, hogyan segíthetnék elő a dolgozók ügyes-bajos dol­gainak gyors elintézését. Szép példája gnneh a segltenlakarás- nak, a segítésnek a november 28-1, a Központi Vezetőség ok­tóber 31-i határozatát tárgyaló taggyűlés. A taggyűlésen a párt. tágok elmondották, hogv mi bántja a dolgozókat. Már az előző tanácsülésen is szó volt arról, hogv helyes lenne a 3—4 hónapja leállt malmot megindí- tani. Nagy könnyebbséget jelen - ‘ene ez nemcsak a tarrazsadá- nyiaknak. hanem a, kömvező hat-hét község dolgozó paraszt­jainak is. Többször előfordult, hogv kétszer-háromszor el kel­lett menni a cserelisztért, — me­lyet Ludason őröltek, de Tarna- zsadányon cseréltek búzáért, — mert nem vol* liszt. Hiába volt meg a cseretelep vezetőiében a jóindulat, sokszor nem segíthe­tett, kevés volt a:liszt, nem tu­dott igazságot tenni. A dolgozó paraszokat pedig bántotta a-sok elpocsékolt idő. A taggyűlés ha­tározatot hozott; mindent elkö­vetnek a malom beindításáért. A határozatot tegyzökönwb? vették, elhitt ntták a felébb szervekhez, és 10-én, csütörtökön tetiesütf a dolgozók vágya, — uiból megindult a malom és a daráló. NAGY PROBLÉMÁJA a dol­gozóknak, hogy a 2200 lakosú 'községben csak egy üzlet van. A falu távolabbi részérő! egy, — másfél kilométert kell gyalogol­ni és az üzletekben órák hosz- szaí várakozni, ha valami; vá­sárolni akarnak. Többen Tarna- mérára, a szomszéd községbe járnak inkább áruért, mert ha messzebb is van, de legalább nem kell az üzletben ácsorogni. A november 28 d taggyűlés ha­tározata rögzítette, hogy tolmá­csolták a falu dolgozóinak kí­vánságát, újabb üzletet kérnek. A taggyűlés határozata nyomán már meg is érkezett az új üzlet nyitására az engedély. — janu­ár 1-től nem kell más községben vásárolni a dolgozóknak. Ezenkívül más határozatot fs elfogadott a taggyűlés, mely szintén a párt tekintélyét nö­veli, mely a párt és a tömegek kapcsolatát erősíti. A DISZ-he- lyiségröl hosszú idők óta hiány­zott egy ajtó, a fiatalok nem tudták hói tanulni, szórakozni. A taggyűlés beszámolója bíráíta a tanácsot, amely nem törődött az épület rendbehozásával ésha­Az új vezetőség törődik a fiatalokkal E hónap 12-én DISZ vezetőségválasztó taggyű'ést tartottunk. A vezetöségválasztó gyűlés feltárta szervezetünk eddigi hiányos­ságait. rámutatott arra, hogy nem használtuk fel azokat a szórako­zási lehetőségeket, melyekkel közelebb hozhattuk volna ifjúságun­kat a DISZ-szervezethez. A fiatalok jó vezetőséget választottak maguknak, olyan vezető-, ségi tagokat, akik példát mutatnak a munkában, akik törődnek majd a fiatalok nevelésével. A szervezet titkárának Fecz Sándor fiatal pedagógust a tagság egyhangúlag elfogadta. Az újonnan megválasztott vezetőség, hogv jó munkát végez­hessen. sokkal több támogatást vár a helyi pártszervezet és a tö­megszervezetek vezetőitői, mint amennyit eddig kapott. A tagság segítségét is kéri, mert érteikül nem tudja elvégezni feladatát, nem tudja a község becsületes dolgozó fiataljait a DISZ-szervezetbe tö­möríteni, nem tud;« biztosítani a fiatalok nevelését, szórako­zását. Az új vezetőség megígérte, hogy az elkövetkezendő időben minden hónapban szervez egy csoportos mozi'átogatást, ifjúsági napot tartanak, aho! a szovjet és magyar hősök életét ismertetik, rendszeres kultúréletet teremtenek és a tagdíjfizetést is 100 szá­zalékra emelik. Együd József, DISZ szervezőtitkár, Atány Suba István tiszanámai középparaszt, fiatál községi DlSZ-titkár Varga Sándor a györtgyüspat.ii D!SZ-szerv:zet titkára, Paraszf- líatal, a honvédségnél érdemelte ki, hogy tagja lehet pártunknak tározatot hozott ennek azonnali megjavítására. Áfa már van hol szórakozni a fiatal oknak, — ez a hatd-ozat is megvalósult. FOGLALKOZOTT a taggyű­lés a párt erősítésével is és ha­tározatot hozott, hogv jól dol­gozó parasztokból tagjelöltet ne­velnek. Bessenyei Ignác elvtárs pártvezetőségi tag. a taggyűlé­sen felajánlotta, hogy két pár- tonkívüli dolgozó parasztot ne­vel tagjelöltté. Mindezek azt bizonyítják,. hogy a pártszervezet, a kommu­nistáik rátaláltak arra a Helyes útra. niely a dolgozó tömegek megnyerése felé vezet. Ezen a taggyűlésen a kommunisták va­uiban az egész falu ügyét, va­lóban minden dolgozó érdekét képviselték. Bai azonban, hogv a pártszervezet elhagyott egv másik utat, amelv a tömegektől szintén a Pár; felé vezet. Ez az út a. felvilágosítás, a meggyő­zés, megnyerés útja. Népnevelő- munkát a békekö'.csöniegvzés óta nem végeznek rendszeresen, amíg Forgó István párttitikár eivtárs iskolán volt, népnevelő- értekezíetet sem tartottak. Pe­dig. ha nem magyarázzák meg a dolgozóknak az eredményeket, nem ismerhetik ezeket, s ha nem ismerik az ő érdekükben tett lé­péseket, továbbra is féirehúzód- nak. Ha pedig azt lát fáik. hogv az ő ügyükben fáradoznak, ők se lesznek háládatlanok. De be­szélnünk kell az eredményekről azért is, mert ha hallgatnak a népnevelők, anná' hangosabban hallatszik az ellenség hangja. A 1 községben most azt hír esz teli az ellenség, hogv nem érdemes be­adni, mert aki tavaly tartozott, annák is elengedték hátralékát. A népnevelőknek az új begvüj- lósi rendeletre hivatkozva szét ■kell yerniök ezt a híreszte!ést,-és azt is, hogv nincs miből beadni. Mondják el: ha Naigv Ferenc 10 holdas, Tarbavecz Mihály öt holdas. Forgó Béla, Lukács Ist­ván, Dobi Mihály és a többiek eleget tudnak tenni kötelezett-, ségükhek. eleget tud tenni a többi is. Persze nehezebb az olyanoknak, mint Csintalan Pál 20 holdas, aki nem dolgozza kellően a földjét, így nem is te­remhet néki annyi, .mint másnak. AZÉRT, HOGY tovább javul­jon Tarnazsadánvban is 0 dol­gozók élete, nem elég ha csak a községben lévő párttagok har­colnak. Harcolni kell étiért min­den becsületes embernek. Töb­ben panaszolják, hogv kevés a kút, esős időben sárosak az ut­cáik, Ez '"az. De az is igaz. hogv adófizetésben csak 23 szá­zaléknál tart a község, s a be­gyűjtésben js igen lemaradtak. A párt, a kormány-már segített és segít a jövőben is. De segíte- niök keli » dolgozóknak is. Első­sorban azzal, hocrv jobban dol­goznak, mint eddig, teljesítik aß állammal szembeni kötelezettsé­geket és minden lehetőséget fel - használnak a párt céljai megva­lósulása érdekében. A párt célja pedig az, hogy a tarnazsaóánvi dolgozók élete is még szebbé váljon. > Papp János. JjriLÁM — Az egerszalóki Vörös Csillag tszcs istállójában már három hónap óta folyik a villany bevezetése. A szerelést végző’ AVESZ mindig csak ígérgeti, ha logatja a munka befejezését. Sajnos ígé­retekből nem lehet világítani. Siller Flóriánná *' gyűjtés felelősségét az említettek igazgatóira és dolgozóira hárítja. Ezt az írást elolvasás nélkül írta alá a tanácselnök. Hogy akar .így lelkiismeretes munkát végezni? — Vájjon milyen elképzelései vannak a becsületes munkáról és a dolgozókkal való bánásmódról Molnár Katalinnak, a káli vasútállomás személypénztárosánalk, aki a vonat indulása elölt egy perccel adja ki a jegyeket, a jegyválíáknak várakozni keli, eirrtfg ő kényelmesen elszívja a cigarettáját és önkényesen szabia meg, hogv a havijeggyei utazó dolgozók miiyen jegyet vált­sanak. Besze Piroska ★ — Tóth József, a füzesabonyi Vegyes KTSZ do gozója mái hatodik hete belegá lomúnyban van. A Megyei KSZBI, amely hí­vatva van a tag< k biztosításáról gondoskodni, miért nem kü-di el számára a neki járó táppénzt? ★ — A hevesi gépállomáson minden jelentést kézzel írnak. Min­den kimutatást, jegyzéket tintával körmeinek. Miért? Mert az egri Finommechanikai Vállalatnál két hónapja porosodik a hevesi gep- á'lomás írógépje. Lehet, hagy az új év is ott köszönt r‘L Ideje lenne megjavítani! DISZ-ÉLET Felhívás Heves megye ifjúságához! Hazánk [elszabadulása gyöke­res változást hozott ifjúsá­gunk életében. Széles körben és hatalmas távlatokban meg­nyílt a lehetőség ifjúságunk fej­lődéséhez, képességeinek kibon­takozásához. Ifjúságunk min­dennapi éleiében, munkájában, tanulásában, alkotásaiban tük­röződik a felszabadultság, erő és képesség. Mindezek sokoldalú bemutatására a DISZ hevesme­gyei bizottsága és a megyei tanács népművelési osztálya 1954 május 1—20-ig „Alkotó, boldog ifjúság” címmel megyei kiállítást rendez. A kiállításon résztvehet megyénk minden fia­talja: diákok, úttörők, főiskolá­sok. üzemi dolgozók, MTH-ta- nuJók, parasztfiatálok A kiállítás ágazatai: Képző­művészet: festmény (olaj, pasz­tell), grafikai alkotások (ceru­za-, szén-, tolirajz). Sokszorosí­tott grafikai munkák (szén-, fa-, rézmetszet, rézkarc), kerekszob­rok, domborművek. Népművészet: fafaragás (min­denféle díszített használati vagy dísztárgyaik), csont- és szaru- munka (doboz, fésű, lánc, kürt stb.). Hímzés: keresztszemes, lapos, egyéb típusok (elsősor­ban a helyi hagyományok fel- használátával). Szövés: szövő­széken készített színes, mintás, fonalas munkák) helyi hagyo­mányok alapján). Rajz: a falu­si, üzem; életet ábrázoló, egy­színű vagy színe? rajzok. Ége­tett kerámia-, cserép- és agyag­munkák (tányér, korsó stb.). Fényképek aiz ifjúság életéről. Műhelymunkák, miniatűr készít­mények. Népi hímzések rajzai. Népmesék, népmondák, balla­dák. A kiállításra beküldendők: is­kolai rajzórák munkái, műhely­munkák, szakköri munkák, to­vábbá csoportosan vagy egyéni­leg készített bármely munka, amely az ifjúság alkotó-, kez­deményezőkészségét, aß ifjúság éleiét tükrözi. A kiállításon leg­jobb eredményt elért alkotások díjazva lesznek. Fiatalok: úttörők, diákok, üze­mi ipari dolgozók, parasztfiata­lok, lányok, fiúk! A felhívásban vaíaimennyiőtökhöz szólunk. Va­lamennyien készüljetek a.kiállí­tás minél szebbé, minél ered­ményesebbé tételére. A kiállítás így tükrözi valójában ifjúságunk képességeit, életét! A kiállításról mindennemű tá­jékoztatást ad 1954 január 15-től a megyei kiállításrendező bizott­ság (Eger, Mártírok-, ere 1). Ezenkívül minden községben és városban a DlSZ-alapszerveze- tek titkárai és a népművelési ügyvezetők. DISZ Hevesmegyei Bizottság és a Megyei Tanács népművelési osztálya Új vezetőséget választottak a karácsondi DISZ-fiatalok Az e'mult héten lázas izgalommal készültek a karácsondi DISZ fiala'.ok az új vezetőségválasztó taggyűlésre. Még a régi ve- zetöségi tagxk szervezték a taggyűlést — sokan már az új tagok közül is bekapcso'ódtak a munkába. Meghívókat küdtek a DISZ- tagoknak és a DISZ-en kívüli fiataloknak is. Végre elérkezett a nagy nap, december 13-a. Reggel már 8 órára összejött a vezetőség, hogy fogadhassa a fiatalokat. Ponto­san ki énekor megkezdődött a gyűlés. Nagyon sokan voltak — DISZ-tagok és DISZ-en kívüliek is. Megjelent a tanácselnök- helyettes és a tanács VB-titkára is. Az elnök megnyitotta a gyű­lést, javaslatot tett a jelölőbizottságra, majd áladta a szót a DISZ- titkárnak. A beszámolóban több probléma merült fe[ és sokan hozzá­szóltak. Javaslatot tettek az új vezetőségi tagokra, s ezt a tag­ság elfogadta. Több fiatal elmondta a taggyűlésen, hogy a karácsondi DISZ- szervezetnek nincs sportélete. A taggyűlésen a fiatalok azonnal hozzáfogtak a szakosztályok megalakításához és a vezetőket is megvá'asztották. Ezután Karácsondon is sportolnak: ejtőernyős, labdarúgó, atlétika, asztalitenisz és röp abdacsapa.ban, A sport­élet elhanyagolásán kívül nagy hiba volt, hogy nem folyt a DISZ-szervezeten belül politikai oktatás, hisz minden DISZ fia­talnak szüksége van arra, hogy megismerkedjék a marxizmus- leninizmus tanításával. Ezen is javítanak az úi vezetőségi tagok, határozatot hoztak, hogy december 31-én beindítják a politikai kö­röket. Eddig vezetőségi ülés igen ritkán volt. Az új vezetőség ezentúl minden két hétben tart vezetőségi ülést, megtárgyalják az esetleges hibák kijavításának módját és a további tennivalókat is. A sajtó terén is eredményesebben kívánnak dolgozni. Megrendelik a Szabad Ifjúságot és havonként sajtóankétot rendeznek. Meg kell dicsérnünk a kultúrcsoportot eredményes, szép munkájáért. Reméljük, a jövőben is igyekszik jó munkát végezni. A DISZ-gyűlés után a vezetőség tagjai elosztották a munkát. A DIS Z-t it kárnak és az új vezetőségi tagoknak sakkal jobb mun­kát kell végezniök, mint a régi vezetőségnek. Jobban össze kell tömöríteni a fiatalokat, törödniök kell nevc.ésükkel, kulturális éle- tűkkel. Ha a vezetőség és a tagság jobban végzi munkáját, mint eddig, rrégtöbb DISZ-en kívüli fiatalt hoznak közelebb a DISZ- szervezethez. Tamás Erzsébet DISZ vezetőség: tag, gyakonóéves tanítónő MOZIT KÉRNEK A SELYPI FIATALOK A selyp; Faiatok kérését tol­mácsoljuk akkor, amikor a sely- pi , . mozihelyiség felépítéséről beszélünk. Ezt a helyiséget ugyanis már tavasszal lerom­bolták kibővítés céljából, de meg azóta is csak romokban van. Vájjon meddg kell még _ a Mátravidéki Erőműhöz gyalo­golni, ha filmvetítést akarunk végignézni? A Mátravidéki Erő­mű ugyanis négy kilométerre van Selyptől, s a gyaloglás nem tarozik a vasárnapi szórakozá­sok közé. Különösen an időseb­bek, a gyermekes anyák s íny ük meg, hegy még mindig felépí- te.'Ienü! áll a mozihoiyiség. Mi, Maiatok, azt kérdezzük, ki ezért a felelős? Mert valószí­nűnek tartjuk, hogy a megfelelő pénzkeret biztosítva van, csak valahol nem fordítanak erre gondot, nem törődnek a szóra­kozni vágyó fiatalokká’. Mikor lesz már készen a selyp! mozi, ttrkor nem keli már a Mátra- vidéki Erőműhöz járni? A megyei MO KÉP igazgató­sága szer in: a Hevesmegyei Ta­tarozó Vállalat hatvani részlege a felelős azért, hogy a séiypi fiatalságnak nincsen ' rriozlhéíyi- sége. Mikor kapják meg a fia­talok a mozit? Azt a MOKÉP megyei igazgatósága is szeret­né tudni. Ugyanis megállapo­dása volt a Taározó Vállalat ha verni részlegével, hogy a film­színházat november 1-re kö.'bé­res határidőre elkészíti. A vál­lalat azonban munkaerőhiányra hivatkozva jelrúgta a megálla­podást, a munkákat még almai napig sem kezdie rneg.1 Mikor akarja már megkezdeni a hat­vani tatarozó vállalat a selyp! mozi építését? Menny: fiatal­nak okoznak ke.i'emettenséget azzal, hogv négy kilométerre kell gvalogolni, ha egy-egy fllm- ve iésben akarnak gyönyörköd­ni. Gondoljanak arra, hogy a kultúrától, szórakozástól foszt­ják meg a selyp; dói gór ókat. Mielőbb kezdjék meg a film­színház felépítését. Sok-sok setypi fiatti 1 ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom