Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-17 / 101. szám
8 nIpiíjsXg 1953 december IT ISMERD MEG A SZOVJETUNIÓT A Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság Kazahsztán a Szovjetunió második legnagyobb szövetségi köztársasága. Hatalmas területét Nyugatról a Kaspi- tenger. Keletről a bővizű Ir- tis határolja, északi része a barabai pusztával érintkezik, Dél-Keleten a Tien-San és az Altáj magas hegyláncaira támaszkodik, Keleten Kínával Is határos. A szovjet hatalom évei során Kazahsztánban jelentős ipar fejlődött ki és sok-sok új ipari város született. Az ötéves tervek idején húsz új város keletkezett; több, mint a forradalom előtt háromszáz év alatt. Kazahsztán új ipari központjai közé tartozik Karaganda, a bányászok városa, Balhas, a rézipari központ, Leninogorszk, a fémbányászok és fémkohászok városa, Temir-Tau, a kazah fém hazája. Kazahsztán a föld mélyének gazdagsága tekintetében az első köztársaságok között áll a Szovjetunióban. Így a fiatal városok ipara is elsősorban a hasznos ásványok kitermelésével foglalkozik. Karaganda vidéke a Szovjetunió harmadik legnagyobb szénmedencéje lett. A háború éveiben indult fejlődésnek a karagandai vas- és acélipar. A hata'mas balhasi rézipari kombinát és a karszakpai rézmű mellé új, hatalmas rézipari üzemek épülnek. Cslm- kentben és Leninogorszkban ólmot olvasztanak. Az egyik legfiatalabb város, Tomir-Tau. A Nagy Honvédő Háború után alapították a régi Szamarkand agyagviskói helyén. Itt épült fel a köztársaság első fémkohászati üze me. A fiatal város rohamosan fejlődik, sorra épülnek a klubok. iskolák, lakóházak. War magasodik a fémkohászok palotája, a város egyik legszebb épülete. A Káspi-tenger északkeleti partján fekvő Emba városban a legfinomabb benzinféleségeket állítják elő a környéken kitermelt ásványolajból. Különösen gazdag Kazahsztán színesfémekben. Ritka fémeket, krómot, wolframof, mollbdent, ónt, kadmlumot, antimont, aranyat, ezüstöt is termelnek. Jelentékeny húsipar, bőripar, cukor- és gyü- miilcskonzervipar is van Kazahsztánban. A kazah ipar tcrme’ése már 1940-ben húszszorosa volt a háborúelőttinek, 1939-től 1952-'g pedig négyszeresére emelkedett. KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A brazíliai parasztok nyomora Brazília, az „arany gyümölcsök földje”, sok ország lakosságát eltarthatná. Ámde, a nagybirtokos „kávék!rályok” uralma és az amerikai monopóliumok garázdálkodása, olyan helyzetbe sodorta e gazdag ország mezőgazdaságát, hogy még Brazília lakosságát sem tudja ellátni élelmiszerrel. A mezőgazdaságot — az ország egész gazdaságának alap iát — a mélységes hanyatlás jellemzi. Az 1954. évi állami költségvetés tervezete szerint az összes kiadásoknak csupán 4.9 százaléka jut a mezőgazdaságnak. A brazíliai pa-a-zt rendkívül rossz viszonyok közt él. Brazília földművelésügvi minisztere nemrég elismer'e. hogy mintegy kilenc és félmillió paraszt bérmunkára kényszerül. Az éhség és a megrendít) nyomor a brazíl'ai paraszt életének állandó kísérői. íme a nyugati divat egyik rajongója. FELADATOK A FALUSI SPORTKÖRÖK MEGERŐSÍTÉS EB EN Amikor egy év végére érünk, általában visszapillantunk az elmúlt hetekre, hónapokra, hogy mérlegre Lehessük a végzett munkánkat, hogy meg tudjuk állapítani a hibákat, azok megszüntetésének módjait és számot- vethessünk azokkal a lehetőségekkel, amelyekkel átlépjük a jövő év küszöbét. Egységes falusi sportköreink fejlődése ebben az esztendőben korántsem volt olyan méretű, mint amilyet hazánk élsportolói világviszonylatban elértek. Hogyan válhatott volna a mi megyénk ezeknek a csodálatos eredményeknek egyik tartópillérévé és fejlesztőjévé, ha a falusi sportköreinkben a vezetők nem tudnak megbirkózni a nehézségekkel, nem tudják biztosítani a dolgozók, különösen az ifjúság sportolási lehetőségeit? Ho. gyan dolgozhatnak ezek a nagyrészt lelkes sportvezetők, ha a község vezetői semmi támogatást nem nyújtanak számukra, ha nem ismerik fel a sport és testnevelés Jelentőségét a falu dolgozói életében? Joggal kérdezhetjük ezután, hogyan kapcsolódjanak be a rendszeres sportolásba a falu dolgozói? Vájjon a sarudi gépállomás vezetője tudja-e, hogy a falusi sport fejlődése szerves része a falu kulturális felemelkedésének, hogy a sportolás célja az, hogy fejlessze a dolgozók egészségét, felkészítse a munkára és hazánk megvédésére? Ha azt tudná, akkor nem tiltaná meg a gépállomás dolgozóinak, hogy sportoljanak, nem félnének a gépállomáson dolgozó sportvezetők, hogy állásukat vesztik, ha egy kicsit a sport- vezetéssel is foglalkoznak. Ha sportvezetőink, járási Testnevelési és Sr)ort-bizottsárfaink elmondanák a gépállomás, állami gazdaság vezetőinek, hogy a rendszeres sportolás olyan tulajdonságokra is nevel, melyek a szocialista ember alaptulajdonságai kell, hogy legyenek, mint: a bátorság, a kollektiv szellem, nehézségek leküzdése, a feltétlen győzni akarás — akkor nem lenne olyan vontafott a falusi sport- munka, nem lennének ilyen nehézségek. Az egységes falusi sportkörök alapszabálya kimondja: ,,A sportkör feladata. hogy tömegesen bevonja a termelőszövetkezetek, a gépállomások, az állami gazdaságok, az erdő- gazdaságok dolgozóit, a dolgozó parasztikat. a falu értelmiségét, a dől gozó kisiparosokat, stb. és mindezek családtagjait a rendszeres testnevelésbe és sportba ...” Falusi sportköreink azért alakultak, hogy a fent! elvek alapián a falu minden dolgozófát bevom'ák egv egységes sportkörbe, annak legyenek megfelelő vezetői, szakemberei felsze. relései, (Állami gazdaságok, gépállomások, földművesszövetkezet.) SDortpálvái. Tapasztalatunk, hogy maguk a gépállomás és állami gazdaság, tsz-ek vezetői nem tekintik üzemeiket a falu kultúrközpontjának, idegenkednek, hogy az egységes falusi sportkörbe belépjenek, bevigyék oda felszereléseiket, segítsék tapasztalatukkal, tudásukkal a vezetést. Hogyan akarják a falu dolgozóit, különösen a fiatalokat megnyerni maguknak, ha sajnálják ezt a „közösködést” a faluval? Meglévő felszereléseiket általában egyedül nem tudják jól kihasználni, azokat nem gondozzák, romlanak, penészednek egy elhagyott sarokban, vagy a céljuknak nem megfelelően használják, mint Pétervásáron, ahol futballcipőben járnak vadászni, vagy máshol, ahol melegítőben szántanék! Jól látja ezeket a nehézségeket és a további feladatokat Vadász elvtárs, a kiskörei állami gazdaság^ igazgatója, aki az állami gazdaság jóléti keretéből melegítőket és egyéb felszereléseket kíván vásárolni, ezekkel a felszerelésekkel be akar lépni a kiskörei egységes falusi sportkörbe, hogy ezáltal erősítse a sportot, sportápolási lehetőséget biztosítson nemcsak az állami gazdaság sportolói számára, hanem a falu dolgozó parasztsága részére is. Kövessék példáját. A községekben a DISZ nem a Kom- szomol példáját követi, mert nem sokat tesz, hogy sportolási lehetőséget szervezzen az ifjúságnak, vagy felkeltse a snort iránti érdeklődést ott, ahol ez szükséges. Hiba, hogy a községi tanácsok nem foglalkoznak megfelelően a falu sportjával. S>k helyen egyáltalán nem. A szociális és kulturális célra fordítható összegeket (például adóprémiurri) sok esetben nem a legszükségesebb dolgokra költik. Ezeknek a hibáknak a feltárásával és leküzdésével keveset törődtek a járási TSB-k is, nem többet a megyei TSB. Ezért ahol a tavasz folyamán egyes helyeken néhány lelkes sportvezető megindította a munkát, később visszaesés jelei mutatkoztak, me~t ezek a sportvezetők, akik önzetlenül, a sportiránti szerétéiből dol- gozfak. beleuntak a sok küszködésbe, fáradságba, meg nem értésbe. Támogatást sehonnan sem kaptak. Munkájuk színtelen, kedv*eleh volt. Az eredmények nagymértékben csökkentek. Megyénk falusi snortköreinek gyenge munkája a fenti hibákból adódik. 1 Megszüntetésük nem nehéz, esi inán az szükséges hozzá, hogy a falu különböző üzemeinek vezetői ne akarjanak külön „államosdit” játszani» Lépjenek közös gazdálkodásra a sportmunkában az egyes falusi sportkörökkel. Szervezzenek jó vezetőséget. vigyék be meglévő felszereléseiket leltár szerint a sportkörbe, a jövőben is adják oda meglévő összegeiket a saját sportkörük, az egységes falusi sportkör fejlesztéséhez. A sportkör vezetősége pedig gondoskodjon arról, hogy ezeknek az üzemeknek a dolgozói sportolhassanak. Szervezzenek versenyeket, akár két falu között is. Induljanak a járási és megyei versenyeken. A járási TSB-k különös gonddal és szeretettel foglalkozzanak a falusi sportkörök ilyen problémáival és nehézségeivel. Adjanak meg minden támogatást az egységes falusi sportkörök szervezeti és anyagi megerősí téséhez. Használják ki a téli hónapokat. Ezeknek a feladatoknak a megoldására indítsanak a sportkörökben tagtoborzási versenyeket. A községi tanácsok legyenek ennek a munkának is gazdái, irányítói .A DISZ-szervezetek agitációs és propaganda munkával segítsék a sportkörök megerősítését. Azok, a hazánkhoi hű, becsületes sportszakemberek, testnevelők, akik eddig is foglalkoztak a falusi sportkörök munkájával, vagy azok, akik a nehézségek miatt visszavonultak, kapcsolódjanak be és vegyék ki részüket ezeknek a szép feladatoknak a ió megoldásából. A téli hónapok igen alkalmasak arra, hogy falusi sportköreink • gondosan felkészüljenek a jövő esztendő sportfeladatainak elvégzésére, tervek túlteljesítésére. Ezeket a szervezés! munkákat össze lehet kötni a falusi sportkörök téli foglalkoztatásával: kultúrelőadásokkal, sportolók nevelésével, a közönség részére tartott sza- bálymagyarázó előadásokkal. Rendezzenek a sportkörök sportbemutatókat az ökölvívás, birkózás, súlyemelés, torna, asztalitenisz, ahol lehetőség van korcsolya és sí sportágakban (utóbbihoz felszerelésben a megye! TSB segítséget nyűit). Gondoskodjanak a sportvezetők szakmai oktatásról, spo-tolók általános műveltségének emeléséről. A Sportkörök vezetői, járás! TSR-k te'emtsenek jó kapcsolatot és együttműködést a DISZ-bizotts’gokkal és alapszervezetekkel, amelyeknek fontos szc-eoük van ezen feladatok íó elvégzésében. ügy leszünk méltóak a világversenyeken diadalmasan szereplő, hazánknak s^k dicsőséget szerző magyar sportolókhoz, ha a községekben az adottságokhoz mérten a legfejlettebb Í sportéletet teremtjük meg. Miklós István, MTSB-elnök. Vasárnap nyílik meg Egerben a sportkiállítás Az első hevesmeewei sportkiállítás vasárnap délelőtt II órakor ünnepélyes keretek között nyílik meg a Pedagógiai Főiskola dísztermében. A sport- kiállításra mintegy másfélezer szebb, nél-szebb fénykép érkezett a megyei és az országos sportélet minden területéről. A SZOT sportosztálya közel félezer képet bocsátott rendelkezésére a kiállítás rendezőbizottságár Úszás - vízilabda Gheorghiu-Def Hajógyár—Egri Fáklya 2:1 (2:0) Sportuszoda, V: Németh. Az Egri Fáklya csapata meglepetésszerű vereséget szenvedett az OB újoncától. A csapat feltűnő bágyadtan és kedvetlenül mozgott, különösen a csatársornak nem sikerült semmi. Hiányzott belőle a megfelelő átütőerő. Baj volt a labdakezeléssel és a gyorsasággal is. Végeredményben az eredmény igazságosnak mondható, bár Szabó kézsérülése nagymértékben befolyásolta annak kialakulát át. A gólt Szabó szerezte. ^Ambrus 5 Brindza játéka dicsérhető. ★ A ózdi Vasas pénteken este úszóversenyt rendezett, melyen egri úszók is indultak és kiváló eredményeket értek el. Közülük is kimagaslik Utas* sy Sándor 1:13.5-ös új mellúszócsú- csa (régi 1:14.6 Utassy). Csúcstartónk kitűnő formába lendült, további ..nagv idők” várha'ók tőle. I^en örvendetes a fiatal Fábián előretörése, aki nagyszerű idővel Utassy mögött második lett. Kádas könnyed úszással ért el 58.6-ot. 100 m-es gyorson, majd Gyergyák Károly 1:11.3 a 1 nyerte a Í00 m-es hátúszást. A 100 m-es női gvorsúszásban Bácskái Jolán bizonyult a legjobbnak 1:16-os idővel. nak, amely anyag az ország leg- iobb sport-fotoriporterei munkájának gyűjteménye. Igen előzékenyek voltak a Budapesten székelő sportegyesületi elnökségek, melyek gondosan kiválogatott, igen értékes képgyűjteményt küldtek Egerbe. Nagy meglepetés lesz a kiállítás karikatúragyüj- teménye, melyet sok lelkesedéssel és a sport iránti nagy szeretettel készítettek maguk a sportolók. Biztosra vehető, hogy a megyei TSB ilyirányú kezdeményezése osztatlan tetszésre talál Eger város dolgozói körében. A kiállítás december 20-tól január 5-ig lesz megtartva, majd vándorkiállítás formájában Pe- tőfibányára. Egercsehibe, Recskre, Rózsaszentmártonba és Gyöngyösre viszik át az egri kiállítás teljes anyagát. EGEBS-P ÉCEE 1:1 Támad a Fáklya. A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL December 18, péntek. Kossuth-rádió: 11.30: Igazán itthon. Fábián Zoltán elbeszélése. 12.15: Déli hangverseny. 13.00: Részletek Strauss operettjeiből. 11.30: Külföldi népzene. 14.40: Szórakoztató zene a népi demokratikus rádiók műsorából. 15.30: Mozart: C-dur szimfónia. 18.40: Válaszolunk falusi hallgatóink kérdéseire. 17.10: Hangverseny üdülőknek. 18.30: Tánczene. 19.00: Csokonai Vitéz Mihály éle*e és művei. 20.15: Esti krónika. 21.00: Szerelmi házasság. Shaw komédiájának rádióváltozata. 22.35: Hazánk zenei életéből. 23.30: Tánczene. Petőfi-rádió: 11.00: Baráti népek népzenéjéből. 14.00: A moszkvai rádió műsorából. 14.40: Kamarazene. 15.15: Filmzene. 16.00: Szív küldi. 16.45: Külpolitikai előadás. 17.00: Beethowen: VIII. szimfóniája. 17.30: A csaló. Móra Ferenc elbeszélése. 17.45: Operettrészletek. 18.45: Szovjet filmzene. 20.00: A rádió népi zenekara játszik. 21.00: Legkedvesebb verseim. 21.20: Tánczene. 22.00: Weber operáinak legszebb részletei. 22.50: Strauss: Gyorsuló dallamok. December 19, szombat. Kossuth-rádió: 11.30; Rorsod! dalok és hangszerszólók. 12.15: Déli kórushangverseny. 13.00: Magyar szerzők műveiből. 13.30: Indulók és táncok. 15.30: Kodá ív-dalok. 15.50: Kónva Lajos verseinek ismertetése. 18.20: Kálmán Imre operettjei. 17.10: A rádió népi zenekara játszik. 18.00: Egy falu — egy nóta. 22.20: Tánc éjfélig. Petőfi-rádió: 8.20: Zenekari muzsika. 10.10: Felejthetetlen 1PT9. Rádió- dráma. 14.00: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. 15.20: Mindenki operája. 16.40: Iskolai kórusok Kodály-hang- versenye. 17.40: Tánczene. 18.45: Szív küldi. 20.00: Híres előadóművészek hangversenye. 21.00: A rádió népi zenekara játszik. 22.00: Híres operarészletek. December 20. Vasárnap. Kossuth-rádió: 6.00—8.00-ig: Zenés vasárnap reggel. 8.15: Egy falu -~ egy nóta. 12.15: A rádió szimfonikus zenekara játszik. 13.30: Jó ebédhez jó muzsika. 14.15: Az Állami Népi Együttes énekkarának műsora. 15.30: Szív küldi. 16.00: Asszonyhűség. Veres Péter elbeszélése. 16.40: Tánczene. 19.00; Vasárnap esti tarka muzsika. 20.45: Tánczene. 22.20: Részletek Mil- jutyin Havasi kürt c. operettjéből. 22 58: Budapest hangversenytermeiből. Petőfi-rádió: 8.00: Vidám zene. 8.30: Dalok és hangszerszólók. 10.10: Szórakoztató zenekari művek. 11.35: A rádió népi zenekara játszik. 12.25: Mendelssohn: Scherzo. 12.30: Az elbeszélés mesterei. 13,00: Részletek Kacsoh Pongrác műveiből 14.00: Művészlemezek. 15.20: A Belügyminisztérium Népi Együttesének zene. kara játszik. 16.00: Részletek Verdi Rigoletto c. operájából. 16 40: Rádiójáték Emil Zatopekről. 17.35: Szórakoztató zene a moszkvai rádió műsorából. 18.45: Csajkovszkij- és Schu- bert-dalok. 20.00: Tnnczene. r0.40: Világhírű operakettősök. 21.30: Charles Imbe't énekel. 22.00: Zenekar! hangverseny. NÉPÚJSÁG As MDP Hevesmegyei Pártbizottságának lapja Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó- Váczi Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal* Eger Sztálfn-út l Teletöm 2S4 és 123. Postafiók: 23. Szikra Lapnyomda Budapest. VII !. Rökk Szflárd-u. í. Felelős nyomdavezető: Kulcsár »
