Népújság, 1953. december (97-106. szám)
1953-12-17 / 101. szám
VJ. rész Az ällamf (arialékföldekből haszonbér«!! területek beadási kötelezettsége 33. § A* állami tartaiíékíöídekből haszonbérelt területek után kedvezményes terménvbeadári, húsbeadási és borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni. A tejbeadási kötelezettség alól a haszonbérelt tartalékíöldek mentesek. 34. §. (1) Az állami tarfalékföldek- bő! haszonbérelt szántó- és rét- területek kedvezményes terménybeadási kötelezettsége a terület nagysága és kataszteri csoportja szerint kát holdanként búzakiiogrammban a következő: Az évi terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után kát. holdanként Szántó és rét együttes területe I. I!. III. IV. V. VI. VII. kataszteri csoportban búzakllogramm Mezőgazdasági ter. melőszövetkezetek Egyénileg gazdál64 86 114 143 163 196 220 kodó termelők 1- 3 kát. hold 41 57 76 95 110 130 147 3- 5 * * 57 79 105 131 151 181 204 5- 8 „ . 72 98 132 164 190 226 255 8-10 . „ 75 126 166 206 248 288 328 10-15 „ „ 80 134 178 221 263 307 350 15-20 „ „ 83 140 185 230 274 319 364 20—25 » . 88 148 196 243 291 338 386 (2) A terménybeadás: kötelezettség csoportokra osztására* teljesítésének módjára és mér- sék'ésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi területek után megállapított terménybeadási kötelezeti égnél. 35. §. (1) Az állami tartalékíöldek- ből haszonbérelt szántó- és rétterületek után a húsbeadási kötelezettség kát. holdanként hús- kilogrammban a következő: Mezőgazdasági termelőszövetkezetek Egyénileg gazdálkodó termelők aranykoronánál kisebb átlag©? kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföld esetén évi búsbeadási holdanként kötelezettsége kát. húskilogrammban A) sertésbeadás 2.— 3.— B) baromfibeadás 0.30 0.60 C) tojásbeadás 0.20 0.60 D) szabadválasztású húsbeadá v aranykorona vagy nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföld esetén 1.10 1.80 A) sertésbeadás 4.— 6 — B) baromfibeadás 0.60 1.20 C) tojásbeadás 0.40 1.20 D) szabadválasztásű húsbeadás 2.20 3.60 (2) Az Î954. évben külön kedvezményként a 6 aranykoronánál kisebb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföldek után a teljes húsbeadási kötelezettséget, a 6 aranykorona vagy nagyobb átlagos kataszteri tiszta jövedelmű tartalékföldek után pedig a hűsbeadási kötelezettség 50 százalékát el kell engedni. (3) A tartalékföldekre megállapított húsbeadási kötelezettséget minden termelő a hűsbeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen élőállattal vagy állati termékekkel teljesítheti. A teljesítés módjára, a többletsúly elszámolására, a társulásra és a húsbeadási Kötelezettség mérséklésére ugyanazok a szabályok az irányadók, mint a többi terület után megállapított hűsbeadási kötelezettségnél. (4) Az állami tarta'ékföldekböl veteményeskert céljára haszonbérelt 800 négyszögölnél nagyobb szántóterület után évenként összesen 3 kg baromfit és tojást, vagy ennek megfelelő mennyiségű sertészsírt kell a termelő szabad választása szerint beadni. 36. §. (1) Az állami tartalékfőldekből haszonbérelt szőlőterületek után a szőlőterület minőségi osztályozása szerint az alábbi borbeadási kötelezettséget kell teljesíteni: A táiegység szerint megállapított borbeadási kötelezettség 1. o. szőlőnél 75 százalékát II. o. szőlőnél 50 százalékát III. o. szőlőnél 25 százalékát IV. ©.szőlőnél borbeadási köelezettség nincsen. (2) Az á’iami tartalékföldek- ből haszonbérelt szőlőterületek után megállapított kedvezményes borbeadási kötelezettség további mérséklésének csak elemi kár esetében van helye. A borbeadási kötelezettség teljesítésére ugyanazok a szabályok irányadók, mint a többi szőlőterület után megállapított borbeadási kötelezettségnél. (3) Ha az állami tartalékföldekből haszonbérelt szőlőterület után az összes borbeadási kötelezettség az 50 litert nem éri el, borbeadást nem keli teljesíteni. VII. rész Beadási árak 37. Ç. (1) A beadási kötelezettség teljesítésére beadott mezőgazdasági termékekért a termelő részére — a 2. bekezdésben felsorolt termékek kivételével változatlan vételárat kel] kifizetni. (2) A jelen törvényerejű rendelettel megállapított beadási kötelezettség teljesítésére beadott alábbi mezőgazdasági termékekért a következő felemelt vételárat kel! kifizetni: Termények q-ként Ft bab, gyöngy és lapos 180.— egyszínű és fürj 170.— vegyes 120.— borsó, Viktória és expressz 150.— lencse, nagy-szemű 220.— középszemü 200 — kisszemű 180.— Literenként Bor Ft I/a. területi csoportba tartozó, 13 fokos 5.— l/b. területi csoportba tartozó, 13 fokos 4.16 II. területi csoportba tartozó, 12 fokos 3.06 Literenként Bor Ft Hl. területi csoportba tartozó, 12 fokos 2.70 az ország egyéb területén termelt, nem direkt- termő, 11 fokos 2.31 othelló, mélysötét, festő, 10 fokos 1.75 othelló, nemfestő, 10 fokos 1.30 egyéb direkttermő, 10 fokos 1.05 38. $ (1) A beadási árak a megjelölt rpinőségre, külön megjelölés hiányában szokványminőségre vonatkoznak. A megjelölt minőségnél, illetve a szokvány- minőségnél jobb minőségű árukért felár illeti meg a termelőt, a gyengébb minőségű áruknál pedig levonást kell alkalmazni. MII. (2) A beadási árakkal kapcsolatos átvételi és fizetési feltételeket« valamint az eltérő minőség esetén alkalmazandó minőségi felárat és levonást az illetékes árhaióság szabályozza. rész A beadási kötelezettség megállapítása és teljesítése 39. §. (1) Az egyes termelők beadási kötelezettségét a lakóhelyük szerint illetékes községi (városi, város: kerületi) tanács végrehajtó bizottsága, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek beadási kötelezettségét pedig — a székhelyük szerint illetékes községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának közreműködésével — a járási tanács (járási tanáccsal egy tekintet alá eső városi tanács) végrehajtó bizottsága állapítja meg. A Budapesten lakó termelők beadási kötelezettségét földterületük fekvésének helyén kell megállapítani. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni minden olyan termelőnél, aki nem abban a megyében lakik, amelyben földterülete fekszik, kivéve, ha lakóhelye a közvetlenül szomszédos megyében van. (2) A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai minden évben szeptember 30-ig a termelőkkel egyénenként egyeztetik a beadás alapjául szolgáló terület nagyságát, megtárgyalják a következőév! húsbeadási és tejbeadási kötelezettséget és a termelő meghallgatásával megállapítják, hogy húsbeadási és tejbeadási kötelezettségét milyen mezőgazdasági termékekkel, milyen időpontban teljesíti, szá- mításbavéve a jelen törvény- erejű rendelet alapján a termelőt megillető mentesítéseket és mérsékléseket. A terménybeadá&i és borbeadási kötelezettség teljesítését minden év február 1 és március 31 között kell a termelőkkel egyénenként megtárgyalni. Ugyanakkor a beadás alapjául szolgáló területet — az időközben bekövetkezett változásokra figyelemmel — felül kel) vizsgáim és a változásoknak megfelelően a húsbeadási és tejbeadási kötelezettséget is ki keit igazítani. (3) A termelő a beadási kötelezettség teljesítésére minden évben a beadási kötelezettség egyénenkénti megtárgyalása során meghallgatásával megállapított és beadási könyvébe bejegyzett mezőgazdasági termékeket köteles beadni. (4) A termelő a beadás: kötelezettség megállapítása ellen a beadási könyvébe történt bejegyzéstől számított 8 napon belül a végrehajtó bizottságnál felszólalhat és a beadási könyvébe bejegyzett bármilyen adat helyesbítését kérheti. A községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának a felszólalás tárgyában hozott határozata ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye a. közvetlen felettes tanács végrehajtó bizottságához. 40. §. (!) A beadási kötelezettség teljesítésére az előirt mennyiségi és minőség: feltételeknek megfelelő mezőgazdasági termékeket kell beadni. (2) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mező- gazdasági termékeket az előirt határidőben az illetékes állami vagy szövetkezeti gvüjtőtetepek- hez kell beadni. A baromfit, tojást és zsírt abban a községben vagy városban kel! beadni, ahol a termelő beadási kötelezettségét megállapították. (3) A termelő a mezőgazda- sági termékeket a begyüjtőíele- pen, átvevőhelyen vagy vasúti kocsiba rakva a legközelebbi vasútállomáson köteles átadni. Vasútállomásra szállítás esetében a termelő részére az illetékes árhatóság által megállapított fuvartérítést kell fizetni. (4) A beadott mezőgazdasági termékekről a termelő részére az átvétellel egyidejűleg vételi jegyet kelj kiállítaná. A tej, baromfi és tojás átvételét a begyűjtési miniszter által, az élet- mlszerijMri miniszterrel egyetértve. meghatározott módon kell igazolni. (5) A beadási kötelezettség teljesítésére a földadón, ter- ménykölcsönön és gépállomási díjon felül beadott mezőgazdasági termékek vételárát az átvételkor azonnal, a tejbeadásnál tíznaponként ki kell egyenlíteni. 41. §. (1) Azt a termelőt, aki beadási kötelezettségének az előírt határidőre valamelyik mező- gazdasági termékből nem tesz eleget, a hely: tanács végrehajtó bizottsága köteles a beadás teljesítésére azonnal felszólítani. (2) Ha a termelő a beadás: kötelezettséget a felszólítás ellenére sem teljesíti, haladéktalanul be kell idézni és a beadás elmulasztásának okát meg kell állapítani. Ha a termelő beadási kötelezettségét valamelyik mezőgazdasági termékből a saját hibáján kívül nem tudta teljesíteni, a hátralékra a helyettesítés szabályai szerint más mezőgazdasági termékek beadását kell előírni, illetőleg az élőállatok és állati termékek beadására új határidőt kel! kitűzni. Ha megállapítást nyer, hogy a termelő a beadási kötelezettséget saját hibájából nem teljesítette, a be nem adott mennyiséget 10 százalékkal íel kell emelni és ennek a felemelt mennyiségnek a beadására 3 napos határidő kitűzése mellett fel kell szólítani. (3) Ha a termelő a 10 százalékkal felemelt hátralékot a 3 napos határidő alatt nem adja be, a felemelt há'ralékot közadók módjára kell behajtani. A behajtás során elsősorban azokat a mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni, amelyeknek beadását a termelő elmulasztotta. Ezek hiányában a beadási kötelezettség teljesítésére alkalmas más mezőgazdasági termékeket kell lefoglalni. Az így lefoglalt mezőgazdasági termékeket a beadási kötelezettség teljesítésére a termelő költségén az illetékes állami vagy szövetkezeti gyüjtőtelephez kell beadni. s (4) Ha a hátralékos termelő a beadási kötelezettség teljesí- ésére alkalmas mezőgazdasági termékekkel nem rendelkezik, a 10 százalékkal felemelt hátralék állami szabadfelvásárlási árát kell kőzadÓK módjára behajtani. (5) A behajtási eljárás egyes kérdései tekintetében a pénzügyminiszter a begyűjtési miniszterrel egyetértésben a >z- adók behatására vonatkozó általános szabályoktól ejtérő rendelkezéseket állapíthat meg. 42. §. (1) Beadási kötelezettség elmulasztása miatt a 8800/1946. (VII. 28.) M. E. számú rendelet, valamint az 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet alkalmazásának — külön jogszabályban meghatározandó súlyosabb eseteket kivéve — nincs helye. (2) A mezőgazdasági termelés és a becfvüités körében elkövetett kihágásokról szóló 80/1952. (IX. 16.) M. T. számú rendelet hatályát veszti. IX. rész Zárórend elltczéselc 43. §. (1) Ez a törvényerejű rendelet 1954 január hó első napián lép hatályba. (2) Az 1952. évi- 26. számú, az 1953. évi 4. számú és az 1953. évi 21. számú, törvényerejű rendelet, továbbá a 28/1953. (VI. 10.) M. T, számú rendelet és az ezek végrehajtása tárgyában kiadott utasítások, valamint a jelen törvényerejű, rendelettel ellentétes egyéb rendelkezések egyidejűleg hatályukat vesztik Az 1953/54. gazdasági évre ezek alapján megállapított beadási kötelezettséget azonban a termelők az előirt határidőben teljesíteni kötelesek. (3) Az 1954 január 1-én fennálló hátralékokra a beadási kötelezettség elmulasztásának a jelen törvényerejű rendeletben megállapított következményeit kell alkalmazni, ha a termelő a hátralékot a begyűjtési miniszter által az 1. § (4) bekezdése alapján megállapított határidőben nem adja be. (4) Az állami begyűjtés során a begyűjtési miniszter az Országos Tervhivatal elnökével egyetértve intézkedhetik a begyűjtött mezőgazdasági termékek elhelyezésére szükséges raktárak, pincék, tárolóhelyek és gyüjtőtelepek — térítés ellenében történő — igénybevétele iránt. (5) A jelen törvényerejű rendelet végrehajtásáról az illetékes miniszterekkel egyetértve « begyűjtési miniszter gondoskodik. (MTI) „A mi érdekünket tartotta szem előtt a kormány mikor az új begyűjtési rendeletet kiadta" Sokan hallgatták a rádió vasárnapi adását, mikor az Elnöki Tanács új begyűjtési rendeletét ismertette. Így aztán nem csoda, hogy alig esik manapság egyébről szó, mint a rendeletről. Hiszen az új rendelet minden dolgozó paraszt szíve, lelke szerint íródott. Szűcs János dolgozó parasztot a lakásán kerestük fel. Amikoi beléptünk a tiszta, takaros szó bába, a begyűjtési miniszter elismerő oklevele ötlött szemünkbe. Meg is kérdeztük Szűcs bácsit, mikor kapta? Kérdésünk re büszke mosoly jelent meg arcán. — „Ez már a tizedik oklevél a felszabadulás után, s mindegyik jó munkám eredményét dicséri. Mert én még sohasem kullogtam hátul a begyűjtésben, nem voit soha semmi bajom az áltammal. Én csak jót mondhatok a kormányra és a pártra, mert iám, most is a mi érdekünket tartotta szem előtt, mikor kiadta az új begyűjtési rendeletéi". Szűcs bácsi többes- számban beszél, mert hiszen a közügy az ő ügye is. Azután még sokáig folyt a szó a rendeletről. Alig tudtunk szóhoz jutni, mindig Szűcs János beszélt. Elmondotta, hegy ezen a nyáron hétszer kapálta meg a cukorrépáját, a bő ter «nésért szépen kapott cukrot, pénzt, több mint egy mázsa bú zát kapott vissza államunktó1 vízkárcsökVentés címén. Mind ezek a dolgok azt bizonyítják hogy a mi hazánkban érdeme? dolgozni. „Most meg különösen öröm tesz a munka, mert az új rendelet — nagyon helyesen — előre megszabja három évre a beadást. így legalább tudjuk majd mit kell beadni, tudunk tervezni. így időben és maradék nélkül eleget tudunk tenni az állam irán'i kötelezettségnek, s felesleges 1er melvény cinket pedig értékesíthetjük a szabad piacon. Ezután még többet fogok termelni, hogy jövőre még több legyen nekem is, az országnak is.’’ Szűcs bácsi azt is elmondja, hogy a napokban gazdagyűlés lesz Vámosgyörkön, Ezen a gyűlésen ismertetni fogja a rendeletet a többi dolgozótársával, hadd tudja meg mindenki, hogy pártunk programmjából máris valóság tesz. Szűcs János vámosgyörki dol„Közhirré tették” Tarnalele- szen is, hogy aki ezévi beadását határidőre teljesíti, mulíévi beadási hátralékát elengedik és a kártérítést sem kell kifizetnie. A népnevelők is munkába álltak, megmagyarázták, milyen hatalmas kedvezmény ez dolgozó parasztságunk számálra. Volt doiga Ferns bácsinak, a ki-sbírónak is. A faluba széliében-hosszában vitte a hírt, kinek engedték rn-ár el beadási hátralékát. Sokszáz mázsa termény maradt így a leleszi dolgozó parasztok kamrájában. Csak az elengedett kukorica mennyiséggel 38 hízót lehetne meghízlalm. Ehhez jön még a 110 mázsa napraforgó elengedése, mely szabadpiacon értékesítve 33.000 forint bevételt jelent a község dolgozó parasztjainak. A késlekedőkre kirótt kártérítéseket is törölte államunk. Ezzel az engedménnyel is növelte falusi dolgozóink életszínvonalát, az elengedett kártérítések összegéből Tarnaleleszen 400 ember vásárolhatna egy-egy öltöny férfiruhát. Igv mentesült a Fizetéstől Kovács j. Elek dolgozó paraszt is, akinek 1160 forint gozó paraszt boldog, megelégedett ember, csupán azt szeretné még, hogy a lakásába bevezetnék a vezetékes rádiót, mert „nagyon szeretem a zenét és a tudományos előadásokat, s mindezért havonként két tojás árát kell csak fizetni". Ennek megvalósítása rajtunk múlik, a mi munkánkon, azon, hogy a munkások az iparban, a dolgozó parasztok a mezőgazdaságban hogyan állnak helyt. kártérítését törölték, vagy Kovács nj. Béla középparaszt, akinek szintén elengedjék 4458 forint kártérítését. Kovács kj. Andrá-s 1000 forintos ruhát tud venni azon a pénzen, melyet az új rendelet után nem kell kártérítés címén befizetnie. Ezeket az engedményeket értékelik a tamaleíeszi dolgozó parasztok. Az őszi kapások begyűjtésében eleget tettek beadási kötelezettségüknek. A tojás, baromfi, a tejbegyüjtésnél van még sok tennivaló. A község mindössze 40—50 százalékra teljesítette ezekből beadási kötelezettségét. Ez a lemaradás annak a téves hangulatnak az eredménye, mely szerint nem kell beadni, úgyis elengedik a hátralékot. Ezt a hangot a falu kulákjal terjesztik, akik maguk is hátralékban vannak beadásukkal. Tarnaleieszi dolgozó parasztok! Ne hallgassatok az ellenség szavába. Ok azt akarják, hogy ne legyen új Iskola gyermekeiteknek, ne tegyen műút, hogy örök sötétség maradjon la teáinkban, hogy annál jobban becsaphassák a dolgozó népet. Határidő ntán sem teljesítette megyénk a mélyszántást November 31-én lejárt a mélyszántás határideje. Ennek ellenére megyénkben igen siralmasan áll a mélyszántást terv teljesítése. Járásaink között egy si-n-os, amely legalább a 90 százalékot elérte volna. Mi ennek a lemaradásnak az oka? A tanácsok nagy előszeretettel hangoztatják a megve felé, hogy a dolgozó parasztok inkább fuvarba- fámák, mintsem számtani mennének. Ez igaz, de nem lehet minden felelősséget a dolgozó parasztokra, a gépállomásokra háritami. Vannak olyan tanácsaink — mint ■például a kerecsendi tanács. — ahol a tanács dolgozói azt bizonygatják, hogy a mélyszántás nem jó, sokkal célszerűbb a tavaszi szántás alkalmazása. így aztán nem hogy meggyőznék a dolgozóikat a mélyszántás fontosságáról, hanem még elidegenítik attól. A gyöngyösi járásban a szüret alkalmával igen lassan haladt a mélyszántás. A tanács azonban ió felvilágosító munkával elérte, hogy most már az elsők között találjuk a gyöngyösi járást. Amíg a szüret alkalmával az utolsók között kullogott, most 74.9 százalékos ;— igaz, hogy még mindig nem kielégítő — eredményével a második helyet biztosította- magának. Az első helyen az egri járást találjuk 79.9 százalékkal. A mélyszántás terén a pétervásári 60, a füzesabonyi 64 és a hatvani járás 66 s^áz-aléko* ért csak el. Nem megfelelő a hevesi járás 71 százalékos eredménye sem. A megye mélyszántási tervét következésképpen csak 69.8 százalékban teljesítette. \i eltörölt kártérítések összegéből 400 öltöny férfiruhát vásárolhatnak Tarnaleleszen A A Népköztársaság Qnëki Tanárának iörvényerejő rendelete az állami begyűjtés többéves rendszeréről
