Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-17 / 101. szám

 Népköztársaság Elnöki Tanácsán

az állami begyűjtés tö

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanácsnak és a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozat tói alapján abból a célból, hogy a mezőgazdasági termeléshez fokozott biztonságot adjon, a termelőket az eddiginél nagyobb mértékben tegye érdekeltté a mezőgazdasági termelés fokozásában és lehetővé tegye, hogy a termelők mezőgazdasági termékeiknek az eddiginél jóval nagyobb részét értékesíthessék a szabadpiacon, az állami begyüj- 'tés rendszerére vonatkozólag a következőket határozta el:

a) a mezőgazdasági termelők beadási kötelezettségét több évre előre állapítja meg;

b) a beadási kötelezettség mértékét az 1953. évi beadási kötelezettséget szabályozó 1952. évi 26. számú törvényerejű rendelethez képest valamennyi mezőgazdasági termelőnél és minden mezőgazdasági terméknél lényegesen csökkenti, mégpedig

— a mezőgazdasági termelő- «zö vet kezeteknél a terménybeadási kötelezettséget 25 százalékkal, a sertés- és marha- beadási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 50 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget 30 százalékkal, a bor. beadási kötelezettségeit 50 százalékkal

— az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagÍ

ainál a terménybeadási köte- ezettséget 15—20 százalékkaj, a sertés- és marha be adási kötelezettséget 30 százalékkal, a baromfi- és tojásbaadásii kötelezettséget 40 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 20—25 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 30 százalékkal,

— az egyénileg gazdálkodó termelőknél a terménybeadási kötelezettséget 10—15 százalékkal, a sertés- és marhabeadási kötelezettséget 25—30 százalékkal a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget 40 százalékkal, a tejbeadási kötelezettséget mintegy 15—20 százalékkal, a borbeadási kötelezettséget 25 százalékkal,

— a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága után a tejbeadási és a borbeadási kötelezettséget megszűnteti, a baromfi- és tojásbeadási kötelezettséget pedig 40 százalékkal csökkenti;

c) biztosítja, hogy kenyérgabonából és takarmánygabonából az igazolt vetőmagszükséglet megelőzze a beadási kötelezettséget;

d) az egyes művelési ágaiknak felszorzott területtel történő számításbavételét és a legelők utáni beadási kötelezettséget megszünteti és jelentős kedvezményekéit biztosít a több- gyermekes családok, az öregek, a munkaképtelenek, valamint a tényleges katonai szolgálatot teljesítő termelők részére. Ezen- kívül a termelők széles rétegeit érintő egyéb kedvezményeket is biztosít, amelyek a beadási kötelezettséget még tovább csökkentik.

Mindezek az intézkedések hozzájárulnak ahhoz, hogy jelentősen emelkedjék a mezőgazdasági termelés, ezzel együtt növekedjék a termelőszövetkezetekbe tömörült vagy egyénileg gazdálkodó parasztság jómódja, tovább emelkedjék egész dolgozó népünk életszínvonala.

Ezeknek a célkitűzéseknek megfelelően a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a mezőgazdasági termények, élőállatok, állati termékek és a bor (a továbbiakban: mezőgazdasági termékek) állami begyűjtésének szabályait 1954 január l-től kezdve a következőkben állapítja meg:

I. rész

Általános rendelkezések

jK termelők beadási kötclczettscge 1. §*

(1) A mezőgazdasági termelők az állami begyűjtés céljára az 1954. évtől kezdve minden évben a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettséget tartoznak teljesíteni.

(2) A beadási kötelezettség a naptári évre, január l-től december 31-ig terjedő időre vonatkozik és a természetben fizetendő földadót is magában foglalja

(3) A jelen törvényerejű rendeletben megállapított szabályok több évre szólnak. Ezek alapján a termelők beadási kötelezettségét egyelőre az 1954. január 1- től 1956 december 31-ig terjedő három évre kell megállapítani'és a termelőknek a beadási könyvet erre a hároméves időszakra kell kiadni.

(4) Az 1954 január 1-én fennálló beadási hátralékokat a termelők — a jelen törvényerejű rendelettel szabályozott beadási kötelezettség teljesítése mellett — a begyűjtési miniszter áltat megállapított határidőig és szabályok szerint pótlólag tartoznak beadni.

(5) A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy

a beadási kötelezettség megállapítása és a-z állami begyűjtés végrehajtása a jelen törvényerejű rendeletben előirt szabályok szerint, a törvényesség szigorú betartásával történjék

az államigazgatási és begyűjtési szervek a törvényerejű rendeletben megszabott mértéken felül a termelőktől beadást ne követeljenek,

a termelők törvényes beadási kötelezettségüket pontosan teljesítsék.

A beadási kötelezettség ágai

2. §.

(1) A termelők beadási kötelezettsége a következő ágakra őszük:

a) terménybeadási kötelezettség,

b) húsbeadási kötelezettség,

c) tejbeadási kötelezettség,

d) borbeadási kötelezettség.

(2) A beadási kötelezettséget » következő mezőgazdasági termékek beadásával kell teljesíteni:

a) terménybeadási kötelezettség: búza, rozs, árpa, zab, kukorica, bab, borsó, lencse, napraforgómag, burgonya;

b) húsbeadási kötelezettség: sertés, sertészsír, vágómarha, vágójuh, baromfi, tojás;

c) tejbeadási kötelezettség: tehéntej, juhtej és juhgomolya;

d) bor beadási kötelezettség: bor, must, szőlő.

A beadási köielezeitség alapja

3. §.

(1) A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettséget a szántó és rét együttes területe után kell megállapítani. Tejbeadásra az a tehéntartó is köteles, akinek szántó- és rétterülete nincsen. A kertet • (gyümölcsöst), szőlőt, legelőt, erdőt és nádast sem a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület, sem a beadási kötelezettség mértékének megállapításánál nem szabad figyelembevenni. A szőlő ötszörös és a kert (gyümölcsös) négyszeres területtel történő számításbavétele megszűnik.

(2) A borbeadási kötelezettséget a szőlőterület után kell megállapítani. A szőlőterület után más beadási kötelezettség nincsen.

(3) A termelőnek több község vagy város határában fekvő földterületeit össze kell vonni és a beadási kötelezettséget az így összevont szántó- és rét-, illetőleg szőlőterület alapján kell megállapítani.

(4) A megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztályának igazolása ezerint mezőgazdaságilag nem hasznosítható területeket és mezővédő erdősávokat a beadási kötelezettség alapjául szolgáló terület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

(5) A termény-, hús- és tejbeadási kötelezettség megállapításánál az egész holdon felüli 400 négyszögölnél kisebb területrészt figyelmen kívül kell hagyni ,a 400—1200 négyszögö nagyságú területrészre a holdanként beadási kötelezettség felét, az 1200 négyszögöl vagy ennél nagyobb területrészre pedig egy hold utáni beadási kötelezettséget kell számítani. A borbeadási kötelezettség megállapításánál — a borbeadási kötelezettség alá eső 400 négyszögöl szőlőterület felett — minden megkezdett 200 négyszögöl szőlőterület után az egy holdra eső borbeadási kötelezettség egynyolcadrészét kell megállapítani.

(6) Az állami tartalékföldekből haszonbérletbe vett területet a termelő többi földterületéhez hozzászámítani nem szabad. Az ilyen terület után előírt kedvezményes beadási kötelezettséget — a VI. részben foglalt szabályok szerint — külön kell megállapítani.

Beadásra kötelezettek

4. §.

(1) A beadási kötelezettséget az a termelő köteles teljesíteni, aiki a beadási kötelezettség alapjául szolgáló földterületen bármilyen címen ténylegesen gazdálkodik.

(2) A mezőgazdasági termelőszövetkezet közös művelése alatt álló földterület után a beadási kötelezettséget a közös termelés eredményéből kell teljesíteni. A beadási kötelezettség teljesítéséért a termelőszövetkezet vezetősége felelős.

(3) Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportoknál mind a csoportba, bevitt, mind pedig az egyéni művelésben ma radt földterület után — a. tagok egyénileg kötelesek beadásra.

(4) A haszonbérletbe vagy felesbérletbe vett földterület után a beadási kötelezettséget a bérlő köteles teljesíteni.

(5) A felesbérletbe adott földterület után a beadási kötelezettség teljesítéséért a bérbeadó a bérlővel együtt egyetem- legesen felelős.

(6) A tehén után megállapított tejbeadási kötelezettséget a tehén tartó köteles teljesíteni.

A beadás tel Jesítésének határideje

5. §.

(1) A beadási kötelezettség teljesítésére szükséges mezőgazdasági termékeket az alábbi határidőig kell beadni:

a) a gabonái él éket (búza^

rozs, árpa, zab) a cséplőgéptől! azonnal a begyüj tőhelyre kell szállítani;

b) a kukoricát és napraforgó- magot a töréstől, a rizst a csép- léstől számított 8 napoo belül;

c) a burgonyát a szedéstől számított 3 napon belül;

d) a hüvelyeseket legkésőbb minden év szeptember 30-ig;

e) a sertést, vágómarhát és vágójuhot a termelő meghallgatásával megállapított határidőben;

f) a húsbeadási kötelezettség teljesítésére szolgáló sertészsírt az első sertés levágása után őt napon belül;

g) a baromfit és tojást a termelő szabad választás szerinti negyedéves ütemezésben, azonban a beadási kötelezettség teljesítésére szükséges tojásmeny- nyiségnek legalább 75 százalékát az év első felében, június 30-ig;

h) a tejet folyamatosain na- pontként, a termelő meghallgatásával megállapított havi ütemezés szerint.

i) a szőlőt és mustot minden év november 30-ig, a bort a következő év január 31-ig kell beadni.

(2) A baromfi- és tojásbeadást a termelő az év folyamán bármikor előre is teljesítheti.

Szabadpiaci

értékesítés

6. §.

(1) A termelő a mezőgazdasági termékekből elsősorban a beadási kötelezettségét tartozik teljesíteni. A beadási kötelezett, ség teljesítésére szükséges mennyiségen felüli mezőgazda- sági termékekkel szabadon rendelkezik és azokait bármikor sza. badon hozhatja forgalomba.

(2) A mezőgazdasági termékek szabad forgalma mellett azonban a begyűjtési miniszter a begyüjtésii tervüket önhibájukból nem teljesítő községeket az egyes mezőgazdasági termékek szabadpiaci forgalmából átmenetileg kizárhatja.

II. rész

Terménybeadási köielezeitség

9. §.

7. §(1) Terménybead ásra a.z a termelő köteles, akinek szántó- és rétterülete együttesen az egy kát. holdat eléri vagy meghaladja!.

(2) A terménybeadási kötelezettség alól mentes:

a) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak háztáji gazdasága,

b) az a termelő, akinek szántó- területe egyáltalán nincs.

8. §.

A terménybeadási kötelezettséget búzairilogrammban kell megállapítani. A kötelezettség teljesítésénél az egyes terményeket a következő kulcsok szerint kell súlykilogrammról búzakilogrammra átszámítani:

S5

85

= 85 = 170 = 170 = 255

100 kg búza = 100 búzakg.

100 kg rozs = 90 „

100 kg árpa

100 kg zab

100 kg kukorica

(májusi nrorzs.)

100 kg bab 100 kg borsó 100 kg lencse 100 kg napraforgómag = 130

100 kg burgonya 33

Az évi terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területe után kát. holdanként

(1) A terménybeadási kötelezettséget ai szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri tiszta jövedelme szerint kell megállapítani.

(2) A terménySeadási kötelezettség mértékének megállapítása szempontjából a gazdaságokat a szántó és rét együttes területének átlagos kataszteri tiszta jövedelme alapján az alábbiak szerint kataszteri csoportokba kell sorolni:

Szántó és rét együttes Katasz- területének átlagos Iratért tasztert tiszta jövedel- csöpört me kát. holdanként

I. 0— 6 aranykorona

H. 6-8

III. 8-10

IV. 10-12

V. 12—14

VI. 14—16

VII. 16 aranykorona vagy

ennél több.

(3) A terménybeadási kötelezettség a szántó és rét együttes területének nagysága és kataszteri csoportja szerint kát. holdanként búzakilogrammban a következő:

Szántó és rét együttes területe:

Mezőgazdasági termelőszövetkezetek

Alapszabály szerint működő !.. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai

1— 3 kát. hold 3-5 „

5-™ 8 8-10

10—15 »

15—20 «

20—25

Egyénileg gazdálkodó termelők 1— 3 kát. hold 3- 5

5— 8 *

8-10 10—15

15—20 *

20—25

I. II. HI. IV. V. VI. VII.

kataszteri csoportban, búzakg. 75 90 120 150 172 206 232

H. I

(1) A terménybeadási kötelezettséget a következő csoportok ra osztva kell teljesíteni:

A) kenyérgabonaibeadás (búza, rozs),

B) ta.karmánygabonabeadás (árpa, zab),

C) kukoricabeadás (kukorica, bab, borsó, lencse),

D) napraforgómaigbeadás,

E) burgonyabeadás.

(2) A begyűjtési miniszter — a megyei tanácsok végrehajtó bizottságának javaslata alapján — az egves járások termelési adottságai szerint külön rendeletben szabályozza, hogy a já108 159 210 261 311 362 413 írás területén a terménybeadási 112 165 218 271 324 377 430 .kötelezettség az egyes csoportok 119 175 231 287 343 4ÍM) 456 [között — » búzakilogrammban 25 kát .hold, vagy nagyobb 124 182 246 298 355 414 472lmegállapított mennyiség meg58 67 90 113 130 155 175 78 94 124 156 180 215 242

93 117 157 195 225 269 303 96 142 186 232 277 323 369 103 151 199 248 295 344 392 106 157 207 257 308 358 408 113 166 219 273 326 380 433

59 71 95 119 137 163 184

82 99 131 164 189 226 255 98 123 165 205 237 283 319 101 149 196 244 292 340 388

(4) A nagygazdák és egyéb falusi kizsákmányolok terménybeadási kötelezettsége az egyénileg gazdálkodó termelők ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan kataszteri csoportba tartozó szántó- és rétterületére egyébként megállapított terménybeadási kötelezettségénél 5 százalékkal magasabb,

10. §.

(1) A terménybeadási kötelezettségből három kát. holdra eső mennyiséget el kell engedni abban az esetben, ha a beadásra kötelezett férfi a 65. életévet illetőleg a beadásra kötelezett nő a 60. életévet betöltötte, vagy a beadásra kötelezett munkaképtelen, vagy tényleges katonai szolgálatot teljesít, feltéve minden esetben, hogy háztartásában munkaképes családtag nincsen. Az elengedés részletes szabályait a begyűjtési miniszter külön rendeletben állapítja meg.

(2) Az olyan termelőknek, akiknek szántó- és rétterülete együttesen 5 kát. holdnál kisebb, az általuk eltartott harmadik és minden további 14 éven aluli gyermek után fél-fél kát. holdra eső terménybeadási kötelezettséget el kell engedni. A terület nagyságának megállapításánál az állami tartalékföldekből haszonbérelt területet figyelmen kívül kell hagyni.

(3) A termelési szerződéssel lekötött szántóterület a terménybeadási kötelezettség alól mentesül. Ezen felül egyes szerződéses növényeknél minden lekötött kát. hold szántóterület után további fél kát. holdtól két kát. holdig terjedő terület mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. Az egyes szerződéses növények után mentes területet mindenkor a termelési szerződések általános feltételei határozzák. meg. Ha a termelő a szerződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy csak részben teljesíti, a szerződéssel lekötött szántóterületre eső terménybeadási kötelezettséget, illetőleg annak arányos részét is teljesíteni köteles.

(4) A rizsvetésterületekre eső terménybeadási kötelezettséget és ezen felül minden kát. hold rizsvetésterület • után további két kát. hold területre eső terménybeadási kötelezettséget törölni kell. A termelő azonban köteles az üzemtervében vagy termelési tervében megtervezett rizstermés 80 százalékát az állami begyűjtés céljára beadni Ha a tényleges terméseredmény a megtervezett terméseredményt nem éri el, a tényleges rizstermés 80 százalékát kell beadni. Ojonnan létesített vagy kizárólag helyi vízzel öntözött rizstelepekre a begyűjtési, miniszter a rizsbeadási kötelezettséget mérsékelheti.

(5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek rétterületüknek a szántóterületük 10 százalékát meghaladó része után, az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők rétterületüknek az egész szántóterületük nagyságát meghaladó része után mentesek a termény- beadási kötelezettség alól.

(6) Huszonötszázalékos vagy ezt meghaladó elemi kár esetében az egyes termelők termény- beadási kötelezettségét a kárt szenvedett terület és a károsodás arányának megfelelő mértékben csökkenteni kell.

változtatása néíküf ■*— mîîyèii arányban oszlik meg és ennek megfelelően a csoportok teljest* lésére az egyes terményekből súlykilogrammban kifejezve kát* holdanként mennyit kell beadni*

(3) A súlykilogrammban ki* fejezett kukorcabeadási kötele* zetiség 15 százalékos víztartály mú májusi morzsolt kukoricában kerül megállapításrai,

12. §.

(1) A kényé rga bonabea d á sj sé termelő — tényleges termés* eredményének megfelelő arány* ban — búzává' és rozzsal köteles teljesíteni. Ha a termelő be* adási kötelezettségének egyénenkénti megtárgyalása alkal* mával megállapítást nyer, hogy a vetésterv alapján kiszámított terméseredménye nem teszi lehetővé a kenyérgabonabeadás teljesítését, a hátralévő részt elsősorban árpával vagy zabbal, ezek hiányában kukoricával* napraforgómaggal vagy burgonyával teljesítheti,

(2) A takarmánygabon,"í beadást árpával és zabbal, ezek hiányában pedig kukoricával vagy kenyérgabonával kelj telje- síteni.

(3) Búzából, rozsból, árpából és zabból az igazolt vetőmagszükséglet megelőzi a beadási kötelezettséget.

(4) A kukoricabeadást első* sorban kukoricával, ennek hiányában pedig árpával, zabbal vagy kenyérgabonával kell teljesíteni. Babot, borsót, lencsét a termelő a kukoricabeadás teljesítésére szabad választása szerint minden megkötés nélkül beadhat.

(5) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a takarmánygabona- éö kukoricabeadást —■ amennyiben állatállományuk lehetővé teszi — hízottsertéssel is teljesíthetik. A teljesítés szempontjából 100 kg takarmánygabonának vagy kukoricának 8.50 kg hízottsertés felel meg. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok tagjai és az egyénileg gazdálkodó termelők a takarmánygabona- és kukoricabeadást ugyancsak teljesíthetik hízottsertéssel is, ha azt a begyűjtési miniszter által külön megállapított szabályok szerint és időpontig beadják. Ezeknél a termelőknél a teljesítés szempontjából 100 kg takarmánygabonának vagy kukorica, nak 14 kg hízottsertés felel tneg.

(6) A napraforgómagbeaidást napraforgómaggal, ennek hiányában hízottsertéssel vagy sertészsírral kall teljesíteni. A teljesítés szempontjából 100 kg napraforgómagnak 13 kg hízott- sertés vagy 7.80 kg sertészsíp felel meg.

(7) A burgonya bead ás teljesítésére a termelő elsősorban burgonyát köteles beadni. Ha burgonyatermése a kötelezettség teljesítésére nem elegendő, a még hiányzó részt szabad választása szerint a terménybeadási kötelezettség teljesítésére beadható bármilyen más terménnyel teljesítheti.

(S) Sörárpából ai termelő köteles a vetőmagszükséglet kivételével az egész termését — a sőrárpára megállapított magasabb áron — beadni. Ha a beadott sörárpa a. terménybeadási kötelezettség egyes csoportjainak teljesítésére előírt összes árpamennyiségnél több, a kötelezettségen felül beadott sörárpa helyett térítés ellenében szok- ványminőségű árpát kel] 10 százalékkal felemelt mennyiségben a termelőnek kiutallak

13. §.

(1) A városellátó zöldövezetekben zöldség- és gyümölcstermelést folytató mezőgazdasági termelőszövetkezetek a begyűjtési miniszternek a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben adott engedélye alapján terménybeadási kötelezettségüket a megyei zöldség- és gyümölcsér- íékesítő vállalatnak, vagy valamelyik konzervipari vállalatnak termelési szerződéssel lekötött és beadási árán átadott zöldségfélékké] is teljesíthetik. Az így lekötött szerződéses terület ezért a terménybeadási köteie(Falytatás a 4. oldalon)

l

»

4