Népújság, 1953. december (97-106. szám)

1953-12-03 / 97. szám

I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 9 KÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM Ara 50 fillér 1953 DECEMBER 3. A dolgozók igényeinek kielégítéséért A mj hazánkban legfőbb érték az ember. Az az em­ber, aki szorgos két kezével építi országát, jövőjét, aki a szocializmus útján halad előre. Ennek az embernek igényei is vannak, igények, melyet munkája, vagy életének szebbé tétele megkövetel. Pártunk Központi Vezetősége többször igen fontos feladatot tűzött ennek érdekében gazdasági életünk különböző szervei elé. Legfontosabb feladatként né­pünk életszínvonalának fokozottabb emelése áll most előt­tünk. Ahogy a munkánkban, tervünk teljesítésében nagy jelentőségű lépéseket tettünk előre, úgy az emberekről való gondoskodás terén is komoly fejlődést' mérhetünk le. Ennek különösen a kormányprogramm megjelenése adta a lendüle­tet. melynek minden célkitűzése középpontjában a dolgozó ember áll. A dolgozók életszínvonalának felemelését szol­gálják úgy a mezőgazdasági, mint az ipari, vagy kulturális intézkedések. Azonban a helyes politika megvalósításához nem elegendők csupán a rendeletek. Ez csak a szilárd vázat adja, amely köré mindenkinek — munkabeosztásának meg­felelően kell felsorakozni, egységbe tömörülni, hogy a fel­adatokat megvalósíthassuk. Az utóbbi néhány hónapban különösen nagy fejlődést láthatunk kereskedelmi szerveinknél, melyekre dolgozóink­nak a legtöbb panaszuk volt. Üzletek, éttermek kiszolgálói sokszor durva, udvariatlan magatartást tanúsítottak a kiszol­gálás közben. Üzleteinkből sokszor hiányzott igen fontos áru cikk. Most a vállalatvezetők a szükséges áruk beszerzésére, az alkalmazottak pedig a vevők udvarias kiszolgálására tö­rekszenek. Gyáraink dolgozói a mennyiség mellett elsősorban a minőséget tartják szem előtt, hogy népünknek sok és tartós anyagot, jó cigarettát, erős bakancsot, ízletesen elkészített készételeket juttathassanak. És hogy valóban a konnány- programmnak megfelelően, ennek minden pontját teljesítve akarunk élni, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a közelmúlt­ban megnyitott élelmezési és ruházati üzletek, az egri és gyöngyösi csetnegebolí. a hatvani és egri új ruházati bolt és ezek bőséges, jóminőségű áruellátása. Vagy nem jelent-e jobb életet, nem ad-e több kenyeret mindannyiunk, nem utolsósor­ban a parasztság asztalára a beadási kedvezmény, a nudt- evi hátralékok elengedése? De igen. Megnövekedett a terme­lési kedv, nőtt a piaci felhozatal. Ma sokkal olcsóbb a burgo­nya, a káposzta stb., mint egy évvel ezelőtt. S a dolgozó pa rasztság ezért a pénzért, melyet a határozatok értelmében sa­játjának mondhat, felruházkodhat. jut belőle a konyhára is. vagy kulturális igényeit is kielégítheti. Ez a kedvezmény nagyon sok dolgozó szobájában szólaltatta meg a rádiót, a hatvani Dózsa, a gyöngyösi Kossuth és sok más tszcs-ben valósította meg a csoport meggazdagodásának terveit, rakta le alapját jövőévi magasabb részesedésüknek. Kielégítést nyernek dolgozóink kulturális igényei is. A többi mellett a hatvani MÁV és kiskörei Dózsa tszcs épülő kultúrotthonai tanúként szólnak szavaink mellett. Nem mondhatjuk azonban eredményeink mellett sem azt. hogy minden rendben van. Bőven akad még javítanivaló. Üzemvezetőink között még elég nagy számmal vannak, akik nem érzik munkájukban a köíelességtudáSí, felelősséget, fel­adataikat nem kielégítő komolysággal végzik. De ugyanezt megtalálhatjuk még a munkásoknál is. Nem fordulhat elő a jö­vőben az, hogy dolgozóink kicsi, vagy nagy, de számukra nem megfelelő cipőben járjanak. Ha ők munkahelyeiken tőlük tel­hetőén a legjobban elvégzik munkájukat, akkor ők is elvárják, hogy pénzükért igényeiket kielégítő árut vásárolhassanak. A legkisebb, szinte már jelentéktelennek látszó panaszt is ki kell vizsgálni, és akkor minden vasáruüzletben 'esz hús­daráló, teaszűrő, mosdótál. a diákszállókban víz, óvodákban ió tűzhely és tüzelő. A dolgozókról való gondoskodás elsősor­ban a vezetőség feladata. Mindenben követniük kell azt az utal, melyet megjelöltek számukra, amely irányítja munkájukat. A kormányprogramm pontjainak nem teljesítése akadályozza a dolgozók szükségleteinek jobb kielégítését. Mindent el kell követni azért, hogy minden téren kielégítően érvényesüljön a dolgozókról való gondoskodás elve. ) A MÉH-vállaíatok 119.5 százalékra teljesítették vasgyüjtési tervüket Heves megyében a MÉH-vál- la'atok a vasgyüjtő hónap ide­je alatt ió munkát végeztek. Mindenütt segítségükre siettek a gyűjtőknek, kocsikat adtak rendelkezésükre, hogy könnyít­sék munkájukat. Az eredmény nem is maradt e!. A MEH-vál- lalaíck vasárnao estig vasgyüj- tési tervüket 119.5 százalékra teljesítették. A városok közül a legjobb eredményi Eger érte el, ahol 17 és fél vagon vasat, va­lamint 45 és fél mázsa színes­fémet gyűjtöttek össze. Egerben az MTH fiataljai voltak a leg­szorgalmasabb gvüjtők. akik brigádokat szerveztek és 126 mázsa vashulladékot adtak á. a MEH-vá’.lalatnak. Lemaradtak a hatvani MTH-iskolások, akik mindössze 36 mázsa vashulla­dékot gyűjtőitek. Gyöngyösön az általánosiskolák tanulói jár­tak az éten. A III. számú iskola hat mázsa vasat, 204 kiló fé­met; a IV. számú iskola pedig öt mázsa vasat és 128 kiló fé­met adott át a MÉH-váMalat- nak. A vasgyüjtő-hónap ideje alatt rosszul' dolgoztak a helyi DISZ- szervezeek. Nem szervezték meg a vasgyüjtési, nem alakí­tottak brigádokat, nem sokat törődtek a gyűjtéssel. Ez a nemtörődömség különösen a fa­lusi DlSZ-szervezetekné! volt tapasztalható. November 29-én a vasgyüjtő hónap utolsó va­sárnapján a DISZ-tagok sehol sem gyűjtöttek. Nagyrészt ennek „köszönhető”, hogy a föidmű- vesszövetkezetek nagyon lema­radtak a gyűjtésben. A D1SZ- szervezetek melleit ők sem tö­rődlek a vasgyüjtés szervezésé­vel. Naponta többezer dolgozó igényeit elégíti ki az egri Állami Áruház ★' *■] MEGYÉNKBEKEÜZENETE Füzesabony, Heves, Péiervására járási székhelyekre vasárnap reggel feldíszített kocsik, autók érkeztek egymásután, rajtuk bol­dog emberek. Járási be.etaiálkozóra jöttek el az üzemek, falvak, községek küldöttei, hogy legszentebb ügyünkről: a béke-ügyéről tanácskozzanak. Sok különböző ember — munkás, paraszt, egyé­nileg dolgozó és szövetkezeti tag értelmiségi, kisiparos, ház1- asszony, vallásos ember, öreg és fiatal érkezik, de valamennyien egyformán éreznek: a béke a legdrágább, a béke ügyéért mindent megteszünk. A kékéért minden áldozatra készek vagyunk szívéve] együttérez a hős koreai néppel, akik vérükkel védelmez­ték a mi boldog életünket, me­lyet nem adna semmiért, mely­nek megvédéséért, szépítéséért nem győzhetünk eleget tenni. Farkas József né a bodonyi pa­rasztasszonyok nevében beszélt: Gyermekeinket az új életre, az élet örömeinek akarjuk nevelni. Ezért harcolunk a békéért. ..Odakiáltjuk a világnak, hogy a magyar anyák nem siratni akar­ják gyermekeiket, hanem gyö­nyörködni akarnak fiaikban, akik résztvesznek a még szebb élet építésében.” Nagypúi Bene­dek recski küldött, a régi keser­ves summás életet ^elevenítette fel. ezzel .állította szembe mai boldog életét. ,,S ha ezt a bol­dog életet fenyegetik, még az eleiünket is feláldozzuk érte" — mondottá. / A békéről, a boldog életről beszélt itt minden és mindenki, a nagy sikert arató kultúrműsor, a népi zenekar lendületes in­dulói, a kiosztott díszoklevelek, éppúgy, mint a lelkes bé-kehar- ecsok. A békérőf beszélt Geese István igazgató tanító. Fodor József bányász a tárnáiéi eszi dolgozó paraszt, a recski tszcs- tag. S valamennyien ígéretet tettek: ha hazametnnek még job­ban végzik munkájukat, még több dolgozót nyernek meg a békemozgaiomnak. és adták át követeléseiket, üd­vözléseiket tartalmazó bé-keok- m anya ika-t . A megjelent dolgozók gon­dolatát, akaratát fejezte ki Si­mon Sándor boconádi dolgozó: „Minél előbb üljenek össze a nagyhatalmak képviselői és tár- gy,alják meg a béke kérdését”. Felszólalt .többek között Ko­lozsvári Béla ip: „100 évvel ez- exjtt Petőfi dalolta: .Békét, bé­két a világnak, de ne zsarnok kézből ...’ Most kéthónapos kisfiámra gondolok és azt aka. rom, hogy ő már békében él­jen.” A felszólalások után a béke­harcban élenjárókat díszes ok­mánnyal tüntették ki. Ezután az egybegyűltek tiszteletére Heve® és környékének kultűrcsoportj-ai műsort adtak. A pétervásári járás békeharcosai vasárnap nagy napot köszöntöttek. Ezen a na­pon vitték el a munkások, pa­rasztok, értelmiségiek üzeneteit, békeakaratuk bizonyságai; a já­rás békeküldötte:. Közé 400 kül­dött hozta el a járási székhelyre a többezer békenaroos. üzenetét; beké: akarunk, a békéért harco­lunk, a békéért minden áldozat­ra készek vagyunk. - ■ ­Erről tanácskoztak a gyönyö­rűen díszített járási kuitúro:t- honban hosszú órákon át. Erről beszélt Tantási Lajos író. aki egyszerű, meleg hs-ngon ismer­tette a békeharcosok seregének erejét, harcos munkáját. À bé­kéért folyó nagy küzdőimet is­merték meg a békékul döftek Li- Po-Nam koreai békeharcos- lány szavaiból. A békéről, az életről hangzott itt a szó. S amilyen szeretette! csengő hangon szállt a hang a békéről, az életről, olyan gyű­lölettel volt telj a szó, mikor azokról beszéltek, a;ik el akar­ják verni ezt az életet,' akik az élet, ai virulás helyett vért, pusz­tulást akarnak. Szepesi Zoliánné üzemi dol­gozó elmond a: szereti gyerme­keit. dolgozótársait, a gyárat, amelyben dolgozik — ezért ál t a békeharcosok sorába. Teljes Minden embernek harcolni kell a békéért A világ dolgozói nemcsak állítják a békét, hanem küzdenek is érte A hevesi kultiírház <er. méhen gyűllek össze Heves és környékének dolgozói közül hat- százan. hogy hitet tegyenek a béke mellett. A békegvűlést a magyar és a szovjet Himnusz­elhangzása után Újhelyi Dezső, a békebizottság titkára nyitotta meg. Üdvözölte a megjelenteket és a vendége'-et: Gergely Sán­dor írót. Be Ki Zsun koreai kül­döttet, a megyei pártbizottság és a megyei békebizottság ki­küldőkét. Majd Újhelyi elvtárs felkérte Gergely Sándort, hogy tartsa meg ünnepi beszédét. Gergely elvtárs beszámolt ar­ról, hogy a békét akaró emberek felismerték, hogy nincs olyan vitatott kérdés, melyet tárgya­lással ne lehetne eldönteni. Az amerikai burzsoázia' első számú ellensége a békének. Ezzel szem­ben a szovjet ember mindent megtesz azért, hogy a világot ne pusztí.sa el is-mé: a háború tüze. A háború ellen nemcsak a népi demokratikus országok dol­gozói küzdenek, hanem az Egyesült Államokban is milliók álltak a béke zászlaja alá. Majd a vietnami háborúról be­szélt: „A vietnami dolgozók harca is a béke ügyét szolgálja. Ezt a-harcot támogatják a fran­cia dolgozók i-s.” Ma már- a világ do'gozöi nemcsak áhííják, a békét, hanem küzdenek is érte. A magyarországi bákemo-?ga'- mat minden igázi hazafi támo­gatja. Majd ismertette a magyar dolgozók nyolc év alatt elért eredményét. „Ki akarná azt, hogy’ ezek aiz alkotások a háború martaié ává váljanak? A becsü­lete® dolgozók nem!” „Harcolunk a végsőkig a há­ború ellen és harcolunk a szebb és boldogabb életért” — fejezte be beszédé; Gergely elvtárs. Az ühneni beszéd után esőnek Be Ki Zsun, a koreai ifjúság, DÍVSZ küldötte szólalt. fel.. Is- mertet-te a- koreai dolgozók bé­kéért vívott harcát. „Már négy hónapja, hogy az -amerikai Im­peria! Isták a világ dolgozóinak nyomásárai kénytelenek voltok megkötni a fegyverszünetet. Az amerikaiak mindent . elkövetnek,, hogy ismét láng borítsa a ko­reai földeket, házakat és hogy ismét szórhassák bacilus bom­báikat”. Majd Heves és környékének dolgozói, tanulói szólaltak, fél Füzesabonyban 150 béké­it arcos gyűlt össze -a béketalál­kozóra, ahol az Országos Báke- fanács küldötte, Ónodi Miklós elvtárs tartott beszámolót. Be­szédében ismertette a béketalál- ko-zó jelentőségét, a jelenlegi nemzetközi helyzetet, a világ népeinek békeharcát és meg­szabta a békéért vívott harcunk feladatait. Rámutatott a Szovjet­unió következetes békepolitiká­jára, melynek eredménye az az enyhülés, amely a íeszüjí nem­zetközi helyzetben a legutóbbi időkben megmutatkozott. Mind­ezek mellett a háborús veszély továbbra is fennáll az imperia­listák, részéről és ezért kell szí­vósan, minden embernek a maga munkaterületén harcolni 0 bé­kéért. A járási békeküldöttek fel­adata jól ismerni a nemzetközi helyzetet és azt mindenkivel megismertetni. „Végezd becsü­letesen munkádat, tájékozódj a nemzetközi helyzetről és világo­síts fel másokat.” Szoros ösz- szefüggés áll fenn a békeharc és a kormányprogramm között, mert kormányunk progra-mmja további békés életünkért és jó­létünkért harcoló béikepolitifca. „Dolgozzunk híven a kormány- program«! szellemében. Tegyük jó munkával szebbé, gazdagab­bá minda-nnyiunk életét. Eme'- jijk szüntelenül- népünk életszín­vonalát, így harcolju-nk a bé­kéért, a boldog éfetért. Ezzel járulunk hozzá legjobban a vi­lág népeinek békeh-arcához, eb- bő! tudja meg a világ, hogy né­pünk valóban a- béke népe. Tör­hetetlen harcunk eredménye csak egy lehet „a bél.e legyőzi a háborút” — fejezte be beszédét Ónodi eivtárs. A beszámoló elhangzása után a hazánkban tanuló hónai fia­talok egyk e. Pong Fej a 499 milliós Kína forró üdvözletét to-lmácso;!la a magyar békehar­cosoknak, ismertette a világot -átfogó haialma® békemozga'om nagyságát, beszámolt magyar- ország; tapasztalatairól, hazája Kína új országépííéséről, majd a -kínai-magyar barátság szelle­mében éltette a világbékét. Számos felszólaló volt 0 járás községei képvlse'etében meg­jelent, dolgozó parasztok, fszcs- és MNDSZ-tagok, gépállomá­sok és tanácsok dolgozói közül. Mindannyian boldogok voltak, hogy itt megjelenhettek, testvéri üdvözletüket tolmácsolták a szovjet és a- kínai népnek. Ígé­retet tettek arra, hogy saját munkaterületűken ezután még jobban végzik munkájukat, mert tudják, hogy ezzel is erő­sítik a népek békeharcát. Az ülés végén 0 részvevők dísztáv­iratot küldtek az Országos Bé­ketanácsnak, koreai békeharco­sok leveleit olvasták fel, majd az elnökség elismerő oklevele­ket osztott ki a járás legjobb békehareosainak. November havi tervét 103 százalékra teljesítette a Bükkhegységi Ásványbánya A Bükikihegysógi Ásványbánya dolgozói a múlt héten lemarad­tak tervük teljesítésében. Szom­baton havi tervük esedékes ré­szének teljesítésében még , 99 százaléknál tartották. Hétfőn, a hónap utolsó napján, amikor munkahelyükre érkeztek, rövid megbeszélést tartották. Megfo­gadták, hogy. ezen a napon, be­hozzák a multheti lemaradást és maradéktalanul • teljesítik havi tervüket. Nem is sokáig tanakodtak, nagy szorgalommal kezdtek munkához, hogy győze­lemre vigyék havi tervük telje- sitését^ Az eredmény órától órára javult. Egyre több csille fehérmész-kő hagyta el a felné­met! bányaüzemet. Délelőtt 9 órakor már elérték 0 100 szá­zalékot. 10 órára 101 százalék, délre pedig 103 százalékot mu­tatott a termelési grafikon. Az eredmény elérésében nagy részük volt az üzem sztahano­vistáinak, akik segítségükre siették a fiatalabb bányászoknak is. Az üzemben egyetlen 100 százalékon alul teljesítő nem akadt. A vállalat sztahanovistái csatlakoztak a tatabányaiak fel­hívásához és elhatározták, hogy a jövőben tervük sikeres teljesí­tése érdekében valamennyien egy-egy. új bányászt nevelnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom