Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-15 / 92. szám
4 1353 november 15. NÉPÚJSÁG AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK Baráz Jánosné, a Gyöngyösi Váltógyár elő- rajzolója, november 7-re tett 170 százalékos vállalását 260 százalékra teljesítette Székely Lász.ó, a Váltógyár ifjúmunkása, szintén 260 százalékot ért el Mozsár István, « Hatvani Cukorgyár kétszeres sztahanovistája, példás munkát végez Peszleg Ferenc, cukorgyári kétszeres sztahanovista, segíti társait Mikó Endre, bélapátfalvi sztahanovista szénpakoló, november első harmadában 188.6 százalékot ért el Kováts József, kőbányász, évi bélapátfalvi sztahanovista átlagteljesítménye 148 szá- za.ék TANÁCSÜLÉS GYÖNGYÖSPATAN (Tudósitónktól.) Alig- két óra választ el bennünket a tanácsülés megkezdésétől. Géher József el-vtárs, a tanács elnöke nyugtalan: nyugtalanságát azzal magyarázza, hogy a hét derekán még nem volt tanácsülés és attól tart, hogy nem jönnek össze. Pedig az időjárás is ,.kedvez’’. Lassan szemerkél az eső, aikonyodni kezd. Ahogy ai közeledő sötétedés fekete fátyol a ráborul a községre, úgy sokasodnak a ha-tár- bój hazatérő emberek. Géher elvtárs, a tanácselnök mégegyszer bemegy a mozihelyiségbe, hogy megállapítsa, rendben van-e minden Utána újrai előveszi a beszámolót, még- egyszer végigsii'ktHk a szeme a sorokon, nem hiányzik-e belőle vallatni, aminek nem szabad kimaradni, hiszen Gyöngyöspatán még hiba van a vetéssel, begyűjtéssel. A község vetéstervét 80 százalékra teíjesí'ette, de hátralékban vannak burgonya- és ku- korioabegyüjtésüikkel is és mindezt a: lemaradást a mostani tanácsülésen kell megbeszé.ni. a munkák meggyorsítására határozatot hozni. Az óra-mulató a. hetesre kúszik. A moz-ihelyiségben időközben egymásután telnek a székek. Gvülekeznek a tanácstagok és a vendégek. Közben vidáman beszél ge. ne k. Lassan már minden szék megtelik és mire az» elnök megnyitja az ülésí, nem kevesebb mint 170 dolgozó paraszt tanácstag és vendég figyeli a beszámolót. Géher elvitárs beszámolójában részletesen ismertette arz o*zi munka, elsősorban ai szán‘árvetés állását. A beszámoló során kitűnt, h-ogy Gyöngyöspa.án a lemaradás oka, hogy a mező- gazdasági ál.andó bizottság,csak papíron van meg. A hiányosságokra rámulatott Géher v;árs Az a- hiba, hogy nem szabta meg konkrétan a feladatokat és így éppen hogy szó esett a- h’áoyos- ságokról, de nem beszéltek a kulákok és a rosszul teljesítők hanyagságáról sem. A beszámoló után Géhei elvíárs beszédéhez szépszámmal szóltak hozzá, aimii azt bizonyítja, hogy a gyöngyöspatai dolgozó parasztokat érdekli a községük sorsa. A tanácsülés részvevői igen sok kérdést felvetettek, de megfeledkeztek a lakosság közvetlen szükségleteiről. Nem beszé tek például arról, hogy van-e a községben elég kisiparos, aki napról napra ki -tudja elégíteni a szükségletet. Pedig úgy véljük, helyes lenne, ha erről is szó esik, mert nincs kovács, nem tud ják élesíteni az ekevasaik;».-, nincs, aki ráfot húzzon a» szekerekre. De nem beszélték arról sem, hogy a. földművesszövetkezetnél rendben van-e a kiszolgálás, van-e elég áru a boltokban? Pedig erről mindenütt beszélni keli A kormán\programm végrehajtása ezt követeli meg a gyom gyöspaita-i tanácstól és a szövetkezet vezetőitől egyaránt. A tanácsülésen megbeszélték. hol kell munkájukban javítani. A jobb munkára minden feltétel biztosítva va-n a községben, hisz a gyöngyös pataiak igen szorgalmas emberek, az elmúlt nyár során is mindig az elsők között voltak. A VB jól dolgozik, bár hiba a ta»nács munkájában. hogy nem tart szoros kapcsolatot a dolgozókkal, így leiadatát nem tudja tökéletesen ellátni. Ahhoz, hogv a községben minden rertdben legyen, eleven aktívahálózát kiépítése szükséges, olyan állandó bizottság kelt, mely a dolgozókat összefogja, kor-mánvunk intézkedéseit ismerteti a, dolgozókkal. Ezeket a; kérdéseket a VB tűzze napirendre, vigye sikerre a konmányprogramm céltólűzéseit. Erki János ,Gondoskodjanak nap mint nap a dolgozókról, szükségleteikről, jogos kívánságaik kielégítéséről, panaszaik orvoslásáról" Kérdezzük a postát — amely hivatva lenne arra. hogy a napi- és hetilapokat kellő időben eljuttassa a dolgozókhoz — mi az oka- annak-, hogv Nagy Borbála. Ráchegy-utca 3. szám -a;atti és Bóta Sándomé, Babotcsai-utca 26. szám alatti lakosoknak rendszertelenül. vagy pedig egyáltalán nem kézbesítik a Szabad Népet és a Népújságot. » * Arról panaszkodnak az Egri Bútorgyár do'gozói, hogy a Vendéglátóipart Vállalat sok esetben kismennt/iségíí és kevés táp- értékű ebédet szolgádat a vádadat nehéz, fizikai munkát végző dolgozóinak. * Mi'yen jogon fenyegette meg kilakoltatással Lencse elvtárs, a községi ingatlankezelő vállalat műszaki vezetője Kristóf József egri lakost, amiért az nem engedte, hogy konyháját használt cement.apckkal kövezzék ki? Ejnye, ejnye háziúr!! * A MÁV figyelmébe! Eger é-s Füzesabony között közlekedő személyszállító kocsik ajtói rosszak, ab.akai töröttel;, fűtőberendezései használhatatlanok, és a tél beál.tóval ez sok kellemetlenséget okoz utazóközönségünknek. Ideje lenne »már ezt megszüntetni. * Az illetékesek figyemébe: Mi az oka annak, hogy az egy épületben lakó és egy villanyszámlát fizető káli vasutasok szakszervezeti helyiségében rendes villanyvilágítás van, s a szomszéd szobában lakó gépállomás dolgozóinak pedig teljes sötétségben kell tölteni estéjüket. Miért kapcsolták ki a trakioristák áramszolgáltatását? „Beteg" kutak Tiszanánári A falu szívében, a fő út mentén több közkút kínálhatná friss vizét az igyekvő gazdasszo- nyaknak. Azért kínálgatná, mert sa»át hibáján kívül nem tudja betölteni hivatását, hogy eloltsa sok-sok ember szomját. Bedugult csövei, elkövesedett vezetékei. rossz szAattyúja sokszor nem hagyja élni. Az öt közkútból jelenleg egy teljesen hasznavehetetlen, kettőről pedig megállapította az orvos, hogv vize az egészségre ártalmas. Ez még a „szerencsésebbik" eset. Sokszor egy-két kút szolgáltatja csak a vizet, a többi betegen nézi, hogy a mindig siető gazdasszonyok az egyik faluvégrőj a másikra menjenek egy vödör vízért. A helybeli kovács javítgatja ugyan, amennyire tőle telik, de hát nem tehet ő arról hogy nem tanulta- ki a kútszerelő mesterséget. (Habár mióta a járás? tanács ígéri a szakembert, azóta bátran kitanulhatta volna-.) A járási tanács szerint a szakember „valahol a Tárná mentén dolgozik", a tiszanánaiak nem tudják, mikorra ér hozzájuk, s nagyon kíváncsiak rá, a Tárnának melyik részén találják meg ezt az ériékes embert, aki orvosolná a közkutak betegségét és a tiszanánaiak panaszát. Gazdasszonyok panasza Jogosan bosszankodnak a tiszanánai asszonyok, mikor a helybeli földmüvesszövetkezet- ből só, gyufa és petróleum nélkül kell kijönniük. Mert hiányozhat a patent, a tea-- szűrő, ha bár ezek is fontosak, de a minden percben szükséges árucikkek hiánya nem engedi, hogy szó nélkül hagyjuk. A dolgozó parasztok már készülnek a téli disznóölésekre, így nem csoda, ha több sót vásárolnak. Só kell a káposzta savanyításához is, de ezt csak később vette észre a szövetkezet vezetősége. A múlt héten is, ezen a héten is hiány volt a sóból. Több napja nincs gyufa és petróleum. A szövetkezet vezetősége mégis csak 25 mázsa sót rendelt. A gyufát is tíz naponként hozza a hevesi FŰSZERT teherkocsija. Ha közben kifogy az áru, nem tudják pótolni, mert a hevesi FŰSZERT csak a járattal szállít árut, ha személyesen mennek be érte1 a szövetkezet fuvarosai, nem nagyon szolgálják ki, várni kell addig, míg a járat ki nem szállítja a megrendelt árut, vagy pedig az őszi vendégmarasztaló sárban átballagni a hét-nyolc kilométerre lévő szomszéd községekbe. . Mindkettő kellemetlen és sok időt elrabol, de a helybeli földművesszövetkezet és a hevesi FŰSZERT nem talált semmi megoldást eddig, ezen hibák kijavítására. A'tiszanánai ügyvezető helyesnek látná, ha a járaton ötnaponként fordulnának, így nem hiányozna napokig a fontos árucikk, akkor sem, ha minden időben kiszolgálják a földművesszövetkezeteket, ha fuvarossal bemennek a hiányzó áruért. A javaslat megvalósításáért reméljük mindent megtesz a FŰSZERT Vállalat, hogy a jövőben ne legyen a falusi gazdasszonyoknak panasza földmüvesszövetkeze- teinkre, hogy minden időben megtalálják a szükséges árucikkeket. Ami nem tetszik a dolgozóknak Recsken a Kőipari Vállalat utat épített Az út csaknem 200 — egész pontosan 192 — dolgozó paraiszt földjéből hasított le egy darabot. A dolgozó parasztok követelése, illetve a földjük utáni jogos járandóság mintegy 227.000 forintot tesz ki. A dolgozó parasztoknak két év óta ígérget a „KÖMI“ Vál- talat — jelenleg Mátravidéki Kőbánya Vállal at — de két év óta az ígéreten túl semmit nem kaptak.. Ideje volna már elintézni! Vagy még újabb két évig akarják várakozlaini a dolgozó parasztokat? .Ugyancsak jogosan követelik a dolgozó parasztok a Hegedűsben kisajátított területért járó 20.151 forintot is. Hitoktató — aki nem bánja tettét Népköztársaságunk biztosítja minden po.gárának a va..ás szabad gyakorlatát, s azok a szülők, akik ragaszkodnak vallásuk- tanításaihoz, járathatják gyermekeiké* hitoktatásra az .áltaánosi-skolai oktatás ideje alatt. Előfordul azonban, hogy a hitoktatók átlépik a törvényesség határát, nem tartják be a köz- oktatásügyi minisztériumnak a hitoktatásra vonatkozó rendelkezéseit. Mi a helyzet ezzel kapcsolatban Erdőtelken? Az általánosiskola nyolc osztályra tagozódik, s minden osztályból kettő van. Az iskola rendelkezésére csak- nyolc tanterem áil, így az egyik rész 8—1-ig, a másik csoport 1— 6-ig iár órára. A hittanórákat — a felsőbb szervek rendelkezése érte mében — csak a hatodik órában lehet tartani, s az ' erdőtelki igazgató, íigyelembevéve a helyi tanteremhiányt, úgy rendelkezett, hogy a hittanórákat összevonva tartsák a délutáni órák után. Eddig nincs i-s semmi hiba. A baj ott kezdődött, hogv az odakerülő káplán — buzgósága folytán — megtudta valahonnan, h-ogy az egyik óra» elmarad. Gyorsan „helyettesített", s úgy gondolta, helyesen jár el. ha máskor is ellátogat erre az órára. Miért ne? Október 31-én is — az igazgató tudta nélkül bement órát tartani, bár ott rendes órája lett volna az egyik pedagógusnak. Meg is tartotta az órát á bűnbánatról, de ö nem bánta tettét. A felelősségrevo- násnál nyelte a szavakat, 5 maga egy szót sem ejtett. Az 1926-tól Erdőtelken élő Erdőssv Gyula plébános miért nem adott utasítást új munkatársának? Vagy adott? Igen, adott, de nem helyes, megfelelő információt. Sőt addig ment egv alkalommal, hogy a szószékről azt magyarázta a híveknek: az iskolaigazgató a- hibás abban, hogy nem tarthatják rendesen a hittanórát. így akarták a dolgozó parasztokat az igazgatób a-/, iskola ellen lázita- ni. Célját majdnem elérte. A legközelebbi szülői értekezleten a szülők két -táborra osz'ottak, s alig-alig -sikerült őket meggyőzni a hitoktatás elmaradásának valódi okairól. Erdőtelek a múltban szegény zsellérfalu volt. A tíz-tizenöt módos gazda „gangos-rangos” háza mellett szerényen húzódott a 2sel l érez rek a'ázkodó kunyhaja. 1945 eltörölte a különbséget. ledöntötte a válaszfalakat. Az eddig sötét, szobának is alig mondható he’yiségekbe a szabadság és értelem fénye ragyogott be, versenyre kelve a nap sugaraival. Az évek során egyre tágult a dolgozók értelemköre, szépült az élete. Ne zavarják ezt — irigységből sem — a tisztelendő űrék! Ezt a nép sem engedi. Szabó Zoltánná
