Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-07 / 89-90. szám
6 Î953 november 7. NÉPÜJSAO NÉHÁNY SZÓ AZ EGRI KÉPZŐMŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSÁRÓL J^ger művészei kiállítást rendeztek az Egri Pedagógiai Főiskola dísztermében. A kiállítás gazdag- anyaga, a kitűnő művek sokasága az egri képzőművészeik tehetségét, felkészültségét, tudását dicséri. ■Ezen túl érezzük a műveknél az egybeihangoltságot is: a sok hangon szóló kórusban a harmóniát. Meg keil állapítani azt is, hogy az egri művészek összeforrott kis csoportja jó munkát végzett és jó irányban halad a szocialista-realizmus felé. Orbán József Petőfi-szobra áll I terem bejáratánál. Sokszor Visszatérő téma képzőművészetünkben Petőfi, a költő, a szabadsághős. Visszafojtott, s még. Ss tettrekész mozdulatban, kemény vonásokkal mintázza, meg nagy költőnk alakját Orbán. Arcán elszántság, kezében papír- tekercset tart. mély költészetét szimbolizál j a, másik kezét ökölbe szorítja, lefojtott indulattal. Nagyon kifejező így az erőteljes ifjú alak. Kár. hogy a művész nem használta ki a lendület kifejezésére kínálkozó olyan eszközt, mint például egy köpeny lebbenő vonala. S miért hiányzik Petőfi kezéből a kard? — kérdezzük. Az első vázlat karddal és köpennyel készült —. mondja Orbán József. A zsűri budapesti művész tagjai azt tanácsolták, hagyja,el a kardot és a drapériát. Mikor látják be már a zsűritagok, hogy nem helyes saját felfogásukat rátukmálni a művészre, hanem a mű szándékolt kifejezését kell elősegíteni kritikájukkal? JT rőtéijesebb alkotás Orbán József Dózsa-szobra. 4 parasztvezér tartása igen kifejező. Két kézre fogja kardját, mintha a dombtetőről nézne végig bátor, elszánt seregén. Erőt és méltóságot fejez ki a maga egyszerűségében a mai egyik hőse: a bányász alakja. De Orbán József tud nagyon kedves, meleg hangokat is megütni Az úttörő kislány arcképe: figyelő, okos, bájos gvermelvfej — falán egyik legsikerültebb munkája. Milyen kedves az „Itatásos nevelés” című tes szoborcsoportja! A fiatal gondozónő, egy edényből két kis borjút itat. A bensőséges átélés, a szeretet melege hatja át ezeket az alakokat. f Orbán műveit két részre lehetne osztani: az egyik oldalon állnak a történelem, nagyjai, a másik oldalon a hétköznap kedves alakjai, idilli jelenetei, melyeket meleg szeretettel és derűvel mintáz meg a művész. Ezeknél a kedves alakoknál örülünk, hogy szépek is egyben. De éppen történelmi alakjainál — és ide sorolom a bányász alakját is — elfogadnánk, ha az arcvonások klasszikus szépsége mellett egvénített arcok volnának; ha még határozottabban éreztetné a jellemet, esetleg a szépség rovására, A művész merjen egyes vonásokat hangsúlyozni, de természetesen ne a grotes-zk- ség. hanem a kifejező erő, az egyéniség kidomborítására. JJisszük, hogy Gárdonyi szobránál, melyet az egri kultúrotthon számára, a hevesmegyei tanács megbízásából készít a művész, tehetsége legjavát- adja. Már a téma, Gárdonyi alakja is alkalmas arra. hogy bensőségesen megfogalmazott alkotás szülessen Eger nagy költőjének emlékére. És Orbán József két irányba haladó szobrászati tehetsége itt összefogottan, egy műben t ú l áthat j a meg kifejező erejét. Kátai Mihály festőművész „Eger népe köszönti Rákóczit című nagv kompozíciój a ^ történelmi pillanatot vetít elérik. Rákóczit parasztok, asszonyok, gyermekek' üdvözítik lelkesen. Az üdvözlők soraiban sok kiis jelenet, sokféle emberi arc és mozdulat fon- össze és a bevonu.áis nagy piilianiatát a lenyugvó nap fénye aranyozza be. Kátay_ tiltással. felkészültséggel készítette el feladatát. Mégis úgy érezzük, a kép színezésében az egyes figuráik mozdulataiban van valami színpadias. Az arcok néha sematikusak. Talán azért Ítéljük meg szigorúbban ezt a képet, ment a nagv kompoz ici ót megelőző kisebb vázlat többet ígért? TÁ"átaynak különös ereje a pátosz, a nagy pillanatok megörökítése, akár történelmi je. lenetet fest, akár tájat. _A „Fel- sötárkány forrásvölgye’’ című képe szinte -hősi fáj. „Fenyők a szaluikat fennsíkon", vagy „A szatajkai halastó” — és sorolhatnám a többi képet — mind valami nagyon emelkedett hangulatot fejeznek iki. A „ Bükkös- völgy Szilváson” című vászna a hatalmas lomb'koronák alatt, a tisztáson legelésző teheneket ábrázolja. Ez a mű talán a> legsikerültebb tájképe. Az erdőik és hegyek igazi barátja szólhat csak ilyen meghitt hangon a regényes Bükk hegyeiről, erdeiről. A Bükk tájait festi meg Korány József: „Útépítés a Bjikk- ben” című képén. A természeti háttérben már megjelenik az emberi -munka. Szívhez szóló, gyönyörű színekben ját-szó, édes, sugaras egri látkép. Gádor Kálmán „Bervai Mészkőbánya” című képe az embernek ai természettel való küzdelmét érezteti. A lebontott, hatalmas hegyoldal mesteri ábrázolással az, emberi munka ie^emtő -erejét hirdeti. Ez a kép a kiállítás egyik legsikerültebb darabja. Kár, hogy magát az embert, a munka folyamatát nem mutatja eléggé. ff' ergeh/ Pál .A'leszesköz’’ című mese-hangulatú egri városkép, kis remekmű. Jó, hogy ott látjuk majd az egri kultúrotthon egyik termében. Még a régi konflis is ott álldogál az ódon falak között — mintha valami műemlék lenne maga is. Érdekes volna az is, ha az egri festők, a régi — a történelmi Eger falai között — a mai életet ábrázolnák, ahogyan ölelkezik a múlttal. A mezőgazdaság örök témája, az aratás, cséplés is szerepe! az egri művészek munkád között: Gergely Pál „A Kossuth tsz csépel” című képe, és a „Búzacsomók a komlói Dózsa tsz-nél”. Ez utóbbi különösen sikerült alkotás. A cséplés előterében viszont sőkk-al nagyobb gonddal kellett volnai kikeresni az igazabb színeiket és formákat. Kastaly András: „Aratás Szilvásváradon” című képén az aranybúzatá-biák között, a kék ég alatt, a nyári forrósáéban végzett munka ütemét érezzük. A háttérben a sok „nadr ágs zij -par cél ! a” festői szempontból sem szerencsés megoldás. Kastaly cséplésjeiene- te különösen sikerült. Az ember szinte halijai a cséplőgép bugását. Érzi a csípős port, ahogy repül a pelyva, a cséplőgép és az asztag tetején dolgozó alakok köriül. Az előtérben álló, zsákhordó ember mozdulatát azonban pontosabban kellett volna megfigyelni 6 gondosabban kidolgozni. elemen József „Búzavetés című festménye is méltó volna- -arra. hogy valamelyik tsz termeit díszítse. Bona Kovács Károly, Garay Elvira ugyancsak mai témákat dolgoztak fel, s biztos, hogy képességeilkef még gondosabb, elmélyedő tanulmányokkal fogják továbbfejleszteni. Csiky Károly képei -arról tanúskodnak, hogy alkotójuk igen jól rajzol, igen jól fest. Valószínűtlen. borongás hangulat uralkodik képein. A tájképeik között egyik legsikerültebb alkotás még. Gergely „Sárospataki, Bodroghíd” című vízfestménye. Csupa derű, csupa ragyogás. Vidámságot sugároz a folyó, az ég, a víz. Az erobé-r. a munka, a táj kapcsolatát keresi Murai/ László Recski tárna” című képei. Jó kezdeményezés, jó út. (Igaz, hogy itt viszont -a háttér hegyei elhanyagoltak.) Az egri festőknek éppen, mert a tájképfes'tében olyan magas színvonalakat érték már el, -meg kellene találflioik az ember és táj harmóniáját. Többet kellene íog- lalkozniok az emberi mozdulatok szépségeivel, kifejező erejével, hogy jobban tudják éreztetni a festészet nagy-szerű eszközeivel a munka örömét is. A z ifjú Kátay képéről külön ** kell szólni. Ez a festő tizenhétéves — még szi fi te gyermek — s micsoda erővel, menynyi színkiúlt-úrával, s rajzt-udás- sail vázolta fel a tisz-abeesi csata -képét! S a másikat: „Rákóczi találkozik a bujdosókkal’’, líj. Kátav tanulmányozza ai régi esa- t a kép festés zetet. kos z t- ürntör tér.e- tet, haditechnikát. Bu-jja a történelmet. összegyűjti mindazt a tudnivalót, amire szükség van agy nagv, történelmi kompozíció megfestéséhez — a különleges rátermettségén kívül. Ezt a fiatalembert a mondanivaló fűti. térség, a kifejezés ezer fortélyát majd kitapasztalhatja, hozzáidomítja lelkes és szigorú munkával választott témáihoz. így tudja a festő tökéletesen kifejezni azt, amit -mondani akar. ’Jbiskó Béla „Heves megye ^ történészét" festette meg. Becsületes, jó portré. Gódor Gergelyről készített kitűnő arcképet. Gergely Orbánról. Orbán pedig Gergelyről és többi mü- vésztársáról készített arcképet. Biró Lajos önarcképe, Gódor finom, dekadens _ lcá-nyportré]a, Korrény kollégájának szintén kitűnő arcképe, felvetik bennünk a -kérdésit: A Bukik gyönyörű tálain, Eger szép városában ne-m élnek munkásak, parasztok, csak értelmiségiek? És túlnyomóan festő- és szobrászművészek? Még jő, hogy itt látjuk Bíró Lajos „Kiváló Munká”-ját, Korány és Gergely él munkásnőjét. Hol van az okos. kemény egri paraszt portréja, hol vannak a bányák, az üzemek élmunkásai? "El ivatalos szerveink is hi-bá- sak, hogy nem tudták megteremteni a művészet élő kapcsolatát dolgozó emberrel, az üzemek és a tsz-e'k munkásaival. A megfelelő szervek feladata!, és az üzemeik, és. tszcs-k kulíúríelelőeeinek dolga ez volna, hogy megértessék, mennyivel helyesebb, értékesebb, ha legjobb dolgozóinkról nem fényképet. hanem festményt ikészílet- nek. És festőink boldogan vállalják ezt a feladatot. Sak értékes kép fog így születni, új adatok korunk történelméhez. A z egri tájaik és városképe- -két különös szeretettel elmélyedéssel, nagv mesterségbeli tudással festik az egri művészek. Igazuk van. senki nem hivaitot- taibb erre. mint éppen ők. Ha szeretjük ezt a várost, ezt ai tájat, még jobban megszereljük ezen a kiállításon. Markos Erzsébet A festői tudást, technikát, ai mesAII. MAGYAR ZENEI HÉT UTÁN... „Zeneművészetünk a 1 népért, a békéért, a szocializmusért”... ez volt a jelszava a II. Magyar Zenei Hétnek, amely Budapesten október 24-től, november 1-ig zajlott le. A zenei hét keretében nyolc különféle hangverseny, zenekari est, kórus- és kantátabemuláló, kamarazeneest hangzott el. A bemutatott müvek, a művészi alkotások azt tükröz k, hogy zenei életünkben fejlődés van, hogy a művek eszmei tartalma helyiállás az élet harcaiban, a szocializmus építésében. Életkedvet, derűt sugároznak, a néppel való egybeforrottságol hirdetik. Nehéz és új feladatokat oldottak meg zeneszerzőink, akik között fiatalokkal is találkozunk. A zenei hét vitaülésekkel és értékelésekkel végződött. A vasárnapi vita során külföldi vendégek is felszólaltak és értékelték a zenei héten bemutatott zenemüveket. Ezután Szabó Ferenc Kossuth-dijas zeneszerző, érdemes művész foglalta össze a kétnapos vita anyagát, majd Szabolcsi Bence Kos- suth-díjas zenetudós, a Magyar Zeneművészek Szövetségének ügyvezető elnöke értékelte a zenei hét tanulságait. KORSÓS NÁNDOR Szovjet pionírokkal levelezünk A tarnaleleszi általánosiskola Rákosi-zászlós úttörő csapata május elseje óta levelezés útján szoros baráti kapcsolatot tart fenn az Észt Szocialista Köztársaság Khera falu kö- zéppioiúrcsapatával és Vörös Keresztes-csoportjával. Iskolánk eddig is eredményesen alkalmazta barátaink nagyszerű tapasztalatait. Október hó 29-én gyönyörű díszköléses albumot . kaptunk a kherai pajtásoktól, amelyben az ő iskolájuk életét ábrázoló fényképeket küldtek. Kísérő levelükben részletesen beszámolnak eredményeikről, boldog életükről, amelyet a szovjet hatalom biztosit számukra. Uitörőcsapatunk ünnepélyes csapatgyűlésen vette át drága barátainak nagyszerű ajándékát. A pajtások megfogadták, hogy ezután is szeretette: fogják ápolni a két iskola egyre elmélyülő barátságát, fel fogják használni a baráti iskola ériékes tapasztalatait. KISS ISTVÁN levelező Uj bányászlakások Rózsaszentmártonban. Az egri Pedagógiai Főiskola tornatermében Az egri Vörös Csillag filmszínház november 5—11-ig mutatja be a szovjet filmművészet legújabb színes, történe.mi alkotását, a „Flotta hősét". A látványos je,enetekben bővelkedő film a legyőzhetetlen Usakov tengernagynak állít emléket, aki szétverte a XVJJI. században iegyözhetetlennek hitt török flottát. Növekszik a mozilátogatók száma Megvénlk területén a dolgozók kulturális igényeinek kielégítésére egvre több mo z i t lé lesi Lengte A múltban csak a -nagyabb városokban volt filmszínház. Ezzel szemben ma már a megye területén 86 mozi működik. A dolgozók mindenütt szívesen látogatják és nézik végig a haladó fi Írna likotâsokat. Az árié- szállftá.s előtt. július és augusztus hónapban megyénkben 302.100 'látogatója volt a filYh- szín-ház-aiknak. Ez a szám az árleszállítás óla. amikor a' mozik helyárai is 30 százalékkal csökkentek, október 31-ig 80.009« re! növékedett. A megyei kórház fejlődéséről ITárom- év sem telt el az egri kórházak államosítása és egyesítése óta, máris a kórház fejlődésében olyan eredményeket látunk, ami azelőtt évtizedek alatt sem következett be. Eger régi két -kórházából egyesített megyei kórház már odáig fejlődött, hogy számos új osztály létesült és működik a megye dolgozóinak jobb egészségügyi ellátása érdekéiben. A felszabadulás óta létesült gyermekosztályon kívül megkezdte működését a- véradó központ, mely -a kórház kebelén belül egyre több életmentéshez és gyógyulásihoz járul hozzá. Nemcsak az egészségügyi dolgozók munkája és a Vöröskereszt szervező segítsége juttatja a súlyos betegeiket és sérülteket a gyógyuláshoz, hanem az önkéntes* véradók áldozatos segítsége is. A z új baleseti sebészet (trau* matológia) a meglévő két sebészeti osztályon kívül korszerű segítséget nyújt azonnal a balesetet szenvedett embertársainknak. Az osztály tartozéka a korszei ű tornaíere-m. ahol a sérülteket utókezelésben részesítik és így hamarabb jutnak visz- :sza egészségesen a termelőmunkáiba, A nagy betegforgalomnak már nem- megfelelő régi kis szemészeti osztály helyeit elkészült az I. számú kórháziban a teljesen új, minden követelménynek megfelelő szemészeti osztály, mely egyike lett a legszebb osztályok, nak. A napokban indult meg a munka a kórház újonnan épített laboratóriumában, A számos helyiségből álló és kitűnően felszerelt laboratórium nagyban hozzájárul a- betegségek gyors felismeréséhez és gyógyításához. Az úi laboratóriumban hamarosan megkezdi működését az Országos Közegészségügyi Intézet í (OKI) helyi állomása i<s, meiy arra lesz hivatva, hogy a me« gye területén működő orvosoknak segítséget adjon a fertőző betegségek elleni küzdelemben. A megyei kórház ilyen nagy fejlődése mellett még mindig vannak -hiányosságok is. A szülések számának növekedés« miatt még mindig kevés a szülőágyak száma. A gyermekosztály kibővítéséről is rövidesen gondoskodni kell. Szükségessé vált a fertőző betegek kórházi elhelyezése. Ezért a meglévő fertőző osztály is bővítésre szorul. A legutóbbi idő-ben sók új orvos is -került a kórházhoz, de az ápoló személyzet létszáma még mindig kevésnek mutatkozik. Újabb egészségügyi középkáderelk beállításával ezen ® téren is javulás várható. Hiányosság mutatkozik még egyes egészségügyi dolgozóknak a betegekhez való viszonyában is. A gyógyulásukat kereső dolgozók az egyes személyek nem. megfelelő modorát kifogásolják. Egészségügyi dolgozóink túlnyomó többsége becsületesen eleget tesz kötelességének. A bírálattal érhetjük el. hogy egyes egészségügyi dolgozók munkájában. modorában lévő hiányosságokat leküzdjék. XT onmányprogrammunk ai élet középpontjába a dolgozó embert állította. Dolgozóink élet. és kulturális színvonalának egyre fokozódó emelésével párhuzamosan lépést kell tartani az egészségügyi ellátás színvonalának is. Orvosaink, e. ü. dolgozóink munkája, az eddigi fejlődés eredményei -minden re-- ményf megadnak arra, hogy a még meglévő hibát kijavítsák* hogy a megye dolgozóinak egészségügyé ellátásai az eddiginél is -naigyobb lépésben tovább haladhasson előre. Dr. Kovács László, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője
