Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-29 / 96. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 96. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 NOVEMBER 29. A dolgozóknak kultúrára is éppúgy szükségük van mint ruhára és kenyérre Szocializmust építő országunkban most Igazán a dolgozó ember került lüktető életünk középpontjába, az ember, aki egész nap az esztergapadon, a földön, a berregő traktoron, vagy az íróasztal mellett dolgozik. Ezt bizonyítja népi demokráciánk 8 éves politikája s különösen az ez év nyarán megjelenő kormányprogramm. Az árleszállítás, a mező- gazdasági dolgozók életét szebbé varázsoló rendeletek, a munkások számára emberi körülményeket biztosító intézetek (legényszállók, étkezők, orvosi rendelők) és intézkedések azt mutatják, hogy az ember az évszázados elnyomásból őt megillető helyre került. Ember lett s ezzel együtt megnőttek igényei. Ezerötszáz-kétezerforintos ruhát varratnak a Szabók KTSZ-ben, nem száraz koszton, kenyéren, szalonnán élnek hetekig, mert ízletes ebédet kapnak az üzemi konyhákon. Megnőtt a falusi dolgozók vásárló- képessége is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az Állami Aruház kimutatása: a vásárlók 50—60 százaléka falusi dolgozó. Ezeket az eredményeket a dolgozók jó, becsületes, áldozatkész munkájával értük el. Nem lehet tökéletes a dolgozók életének bemutatása, ha nem mutatjuk meg, hogyan élnek munkaidő után, hogyan tanulnak, szórakoznak, hisz a dolgozóknak a kultúrára is éppúgy szükségük van, mint a ruhára, kenyérre. Elmondhatjuk — joggal és büszkén — hogy jó irányban tettük meg a kezdeti lépéseket a nép kulturális életének fejlesztése felé. Különösen akkor nyilváníthatunk ilyenirányú véleményt, ha figyelembevesszük, honnan indultunk el. A múltban az uralkodó osztálynak nem volt célja, hogy tanult, művelt emberek éljenek mellettük. Azt tartották, a parasztnak elég, ha azt tudja, hogy az eső elől az eresz alá kel) állnia, a munkásnak is csak annyi tudás kell, hogy «helyt tudjon állni a munkapad mellett. „A műveltség kevesek titka volt” — mondja Kónya Lajos „Két iskola” című persében. S valóban: csak a dőzsölő, ingyenélő urak csemetéi, gazdag kereskedők gyermekei tanulhattak a középiskolákban, egyetemeken. A szegény ember fiából, lányából liba-, vagy disznópásztor lett már hatéves korában, sok gyermeknek jutott osztályrészül az embertelen cseléd- és inassors. A dolgozó emberek 60—80 százaléka életében egyszer sem volt moziban, még kevésbbé színházban. Könyv is csak nagyritkán került kezükbe. így élt a nép, megfosztva emberi jogaitól^ elzárva a kulturális felemelkedés lehetőségeitől. 1945-ben innen, az évszázados szellemi sötétség, kul- turálatlanság homályából indultunk el, s az eltelt nyolc év alatt nagy utat tettünk meg. A gazdasági élet fejlődése mellett egyre inkább tért hódított a kultúra, a tudomány is. A felszabadult nép mohón szívta magába a tudomány tanításait. Milyen tények bizonyítják ezt? Pár adattal is kellőképpen illusztrálhatjuk. Megyénk munkás és paraszt fiataljai közül 44 ezer tanul általános- és középiskolákban, az ország különböző városaiban főiskolákon és egyetemeken. Nyolcvanhét község filmszínházat s igen sok község könyvtárat kapott, 71 községben létesült kultúrotthon, a legeldugottabb helyre is eljutott a néprádió, mivel gazdaságilag megteremtettük ehhez a kellő alapot. A dolgozók élnek is a kormányadta lehetőségekkel. Ezit bizonyítja az a levél, melyet Mátraballáról, a Faluszínház szerepléséről ír egyik levelezőnk. A napi munkájukban eltörődött emberek nyugodt, örömteli szórakozást lelnek a különböző előadásokon, kultúresteken; vagy gondoljunk az egri és vidéki mozik zsúfolt nézőterére, a jegyváltók hosszú sorfalára, vagy a tiszanánai dolgozók iskolájára, ahol 30— 40, a munkából hazatérő ember hajol a füzet fölé, fogja a tollat kérges kezébe, s tanul. Az eredmények azonban nem tehetnek bennünket elbi- zakodottakká, hisz még nem tettünk meg mindent a kultúra terjesztéséért. Különösen elmondhatják ezt egyes állami funkcionáriusok, akik nagyon sok esetben lebecsülő szavakkal illetik a kultúra frontján küzdő embereket, ingyenélőknek nyilvánítják a pedagógusokat. Hadd álljanak előttünk elrettentő példaként a következők: Nagyrédén országoshírű, népi hagyományokat feldolgozó tánccsoport működik, mely jó munkája után zenegépet kapott jutalmul. A tanács ahelyett, hogy együtt örült volna a tánccsoport tagjaival, megkeserítette örömüket, elvéve tőlük a megérdemelt jutalmat. Tűrhetetlen az az állapot is, hogy a kultúra terjesztéséért leginkább harcoló pedagógusokat, a szellemi élet sötétségét eloszlató „Iámpás”-okat a tojás- begyűjtéstől, vasgyüjtéstől kezdve az állatösszelráslg, mindenre felhasználják. így tesznek a kultúrotthonokkal is. Italboltot, fűszerüzletet nyitottak a kultúrhelyiségben nem egy helyen, nem törődtek azzal, hogy a falu dolgozóit megfosztják szórakozási lehetőségeitől. Ezekből a példákból is láthatjuk, hogy nincs nálunk minden rendben. Sok még a tennivaló kulturális téren. Meg kell szüntetnünk a kulturális élet lebecsülésének nyomasztó légkörét. Ezt úgy érhetjük el, ha a kultúráért, a magasabb szellemi életért harcolók táborába tömörítjük m'ndazokat, akiknek szívügyük a kultúrélet iránti közömbösség, a babonák, a szellemi e'maradottság elleni harc, akik minden ere jükkel azon fáradoznak, hogy gátat vessenek a közömbösség, maradiság továbbélése elé. A kulturális téren küzdők táborában van helye minden párt, tanács, szakszervezeti és egyéb tömegszervezeti vezetőnek, minden pedagógusnak, orvosnak, mérnöknek, mindenkinek, aki úgy érzi és tetteivel is bebizonyítja, hogy élharcos tud lenni a kulturális élet fellendítéséért, a lakosság szellemi szükségleteinek kielégítéséért folyó harcban. A hépi hagyományok ápolásának hű harcosai az öregek. Vitéz Jóska bácsi énekelni tanítja a bekölcei fiatalokat A JÓLÉT FORRÁSA — A JÓ MUNKA Befejezte évi tervét a Hevesmegyei Épületszerelő Vállalat Vállalatunk az 1953. évi felemelt termelési tervét a. tervezett létszámmal november 23-án befejezte. Eredményeinket köszönhetjük vállalatunk valamennyi dolgozójának, akik mai- gukévá téve' pártunk és kormányunk célkitűzéseit, lelkiismeretes munkával harcoltak felemeli tervük teljesítéséért. Köszönhetjük vállalatunk műszaki dolgozóinak, akik odaadó munkájukkal járultak hozzá a vállalások határidőre való teljesítéséhez. Köszönhetjük vállalatunk sztahanovistáinak, akik — mint élenjáró dolgozók — magasabb teljesítményükkel, selejtmentés munkájúikkal és példamutató magatartásukkal segítették ai munkafegyelem megszilárdítását s ezen keresztül felemelt tervünk határidő előtti teljesítését. Dolgozóink bebizonyították, hogy rnél- >tók pártunk és kormányunk bizalmára. Mi, a Hevesmegyei Épületszerelő Vállalat dolgozói a szocializmus építése és népünk felemelkedése, érdekében munkánk megjavításáért harcolunk, hogy ezzel is hozzájáruljunk ötéves tervünk határidő előtti befejezéséhez, s ezen keresztül szocialistái országunk felépítéséhez. Luizsi Antal igazgató. A letenyei járás begyűjtési versenyre hivja megyénk járásait A letenyei járás dolgozói példát mutattak a gabona és őszikapások begyűjtési versenyében. „Mi, a letenyei járás dolgozói a Központi Vezetőség határozatának megvalósulását, mezőgazdaságunk felemelkedését kívánjuk támogatni azzal, hogy élőállat és állati termék begyűjtési tervünket december 21-re teljesítjük. Ennek érdekében versenyre hívjuk az ország valamennyi járását. Részletes vállalásaink a következők: 1. Hízottsertésbeadási tervünket december 21-re 100 százalékig teljesítjük. 2. Vágómarhabeadási tervünket december 10-ig 100 százalékra teljesítjük. 3. Hízottbaromfibeadási tervünket december 21-ig 100 százalékra teljesítjük. 4. Tojásbeadási tervünket december 10-ig 100 százalékra és tejbeadási tervünket december 21-ig teljesítjük. 5. Széleskörű felvilágosító munkával ismertet' öli a dolgozók érdekeit szolgáló kormányrendeleteket, a Központi Vezetőség október 31-i határozatát. 6. A begyűjtési állandó bizottságokat rendszeresen működtetjük és a népnevelőmunkába aktívaháiózatokon keresztül bekapcsolódunk.” Kovács István VB-elnök Szabó István VB-titkár Csesztregi Lajos üzemi párttitkár Épül, szépül Heves megye A kormányprogramm nyilvánosságra hozatala óta eltelt idő alatt Hev.es megyében több mint két és félmillió forintot fordítottak kulturális és szociális célokra és a dolgozók jobb élelmiszerrel való ellá ásóra. A megye élelmiszeriparának fejlesztésére több mint egy millió forintot fordítanak. Ebből fejlesztik az egri és a gyöngyösi vágóhídakaf, valamin1: a húsfeldolgozó üzeme'et. Félmillió forintot fordítanak a sütőipar fejlesz’ésére, gépesítésére, mtinkásvéde mi ér szociális lé'esíményekre. Bílc.pálfr.l- v&n és Pélervásáron még ebben az évben új sütőüzem létesül. E felemelt összegből befejezik Egerben és Gyöngyösön az új áruházak építését és több árudát rendbehoznak. Kéttantermes iskolák épülnek Balatonon, Fe’német en, Tar nalel es zen, ezenkívül több községben bővítik és tatarozzák az iskolákat. Rövidesen sor kerül újabb 11’kuliúrház létesítésére. A megye 12 községe majdnem 300.000 forintos községgel járdádat, kutakat vízvezetékeket, hidakat kap. Gyors üt.emben folyik az állami házak ta‘a rórása és helyrehozása. Egerben jelenleg 22 ál ami ház karbantartása folyik. Szépülnek Gyöngyös és Hatvan lakóházai is. Mindezek azt bizonyítják, hogy napró napra, megvalósul megyénkben is póriunk és kormányunk pro- grammja, mely a dolgozók élet' örülményelnek megjavítását tűzte maga elé. Egymás mellett halad a megye két legjobb traktorosa Vájjon, ki a megye legjobb traktorosa? Ez a kérdés foglalkoztatja. nap mint nap a. gépállomások do'gőzölt. Annál is inkább, mert az a traktoros, aki legjobb eredményt ér el, elnyeri „A megye legjobb traktorosa” címet, s a citfume] járó 1600 forint pénzjutalmat. Traktorosaink egész évben vensenyezteK a«z elsőségért Jelenleg — a gépállomások megyei igazgatóságának jelentése szerint — igen nagy harc alakult ki Győri Mihály horti és Zeke István lőrinci traktorosok között. Igaz, hogy Győri Mihály 296 százalékos eredménye jóval túlszárnyalja Zeke István 238 százalékos eredményét, de az érem másik oldala mást mutat. Győri Mihály "éves terve csak 393 normálhold, ezzel szemben 1164 normálhold a tejesítése. Zeke Istvánnak 510 normálhol- das előirányzatává] szemben 1210 nonmálhold ai teljesítménye, s ezzel magyarázható alacsonyabb százaléka. Ennek ellenére azonban a két traktoros fej-fej mellett halad, s még nyílt kérdés. hogy melyiküket illeti meg a legjobb traktoros büszke r’me. Nemcsak Győri Mihály és Zeke István dolgozik becsületesen. Számos traktoristát találunk nem messze az élvonalbeliektől. Bukta Lajos és vállótársa, Kerekes Lajos 156 százaléknál tartanak éves tervük teljesítésében, mivel 760 hold előirányzatukkal szemben már 1193 normálholdat teljesítettek. Az őszi terv teljesítésében is születnek kimagasló eredmények. Jakab Rafael és váltótársa, Jakab József míg 470 normál* hold őszi tervükkel szemben 681 normálholdat teljesítettek. Százalékban legmagasabb Szűcs Károly eredménye, 193 százalék. Győri Mihály és váltólársa 140 százalékra teljesítette őszi tervét. Terven felüli teljesítmények a Selypi Cementgyárban A Selypi Cementgyár dolgozó: lankadatlan harcot' folytatnak éves tervük mielőbbi teljesí léséért. A berendezésekre állandóan vigyáznak, hogy hiba miatt egy percre sem álljon meg a termelés. Az üzem három kiinkerégetője, Fazekas Gábor, Szűcs János és Liptai Kómán versenyben végzik mun'.újukat. Mindent, elkövetnek, hogy a kemencék állandóan üzemképesek legyenek. Vigyáznak arra, hogy a kemencék mindig a legnagyobb kapacitással dolgozzanak. így érték el,, hogy péntek reggelig esedékes havi -tervükön felül 390 tonna künkért termellek. A klinkerégetök jó Egerfarmoson munkájának eredménye, hogy a cementmolnárok sem maradtak le. November 27-én reggelig esedékes havi tervükön felül 240 tonna cementet küldtek épülő városain'Inak, javainknak. A gyár vezetősége, a, terven felülj cement előállítása mel e.t kissé megfeledkezett az önköilt- ség csökkentésért'!. Nagyon sokszor béralaiptúllépés fordult elő az üzemben, ami drágítja a cement előállítását. A cementgyár műs rki vezetői fordítsanak nagyobb gondot az önkök* ségcsőlkkentésre, hogy minél olcsóbban, minél több jómiriő- ségű cementet termelhessenek. 29 traktorista befejezte évi tervét Az egerfarmosi gépállomáson ’endületesen folyt edd'g a munka. A traktorosok nagy harcot folytattak éves tervük mielőbb! befejezéséért. Határelan lelkesedésük meghozta az eredményt. A gépállomásói már eddig 29 Vak toros fejezte be éves tervét. Számos traktorista tűi is teljesítette évi e’ő-irányza'át. Az elsők között találjuk Bukta Lajost, aki 191 százalékos eredménynél idcii A brigádok között- is élénk verseny a'akulí k:. Jeénlég az Uförő brgád van az éden. amelyb 39C9 évi normálh^'d előíró yzodíva szemben 4973 normálba don végezte el « tatalmunkat. 1
