Népújság, 1953. november (88-96. szám)
1953-11-26 / 95. szám
7 T953 november 28. NÉPÚJSÁG Vegyék ki részüket a párt politikájának megvalósulásáért folyó harcból a novaji kommunisták AZ UTÓBBI HETEKBEN, hónapokban egyre ritkábban nyílik a novaji községi párt- szervezet ajtaja. Egyre kevesebb kéz nyomja le a párt ajtajának kilincsét. Csak a vezetőség tagjai látogatnak el nagyritkán, összeülnek, beszélgetnek, néha határozatot is hoznak, de ezek a határozatok ottmaradnak a négy fal között, nem valósítja meg senki. Népnevelőértekezletet nem tartanak, — nincs a községben felvilágosító munka. Egy pár hónappal ezelőtt a vezetőség nagy lendülettel fogott hozzá az új oktatási év előkészítéséhez, de tovább nem jutottak. Két alkalommal öt-hat hallgató megjelent ugyan, de később már, ezek is otthon maradtak, még Nyilas József propagandista is hiányzott. És az elmúlt hónapban már a taggyűlést sem tudták megtartani — a párttagság zöme nem jelent meg. A Propagandaanyag Terjesztő az elmúlt napokban levéllel fordult az egri járási pártbizottsághoz. melyben közli, hogy a novaji községi alapszervezet- től „megszünt’-jelzéssel kapja vissza: a propagandaanyagot. Valóban, ha a nem is olyan régen még viszonylag jól dolgozó pártszervezet munkáját nézzük, az a benyomásunk, hogy ez a pártszervezet, ha hivatalosan nem is szűnt meg, alig észrevehetően él csak, jóformán semmi nyoma sincs annak, hogy dolgozna. Ezt bizonyítják az előbb felsorolt tények is. Mi az oka ennek? BIRINYI ISTVÁN párttitkár elv'árs szerint azért „züllött” ekét a pártszervezet, mert ,,a tanács • bürokratikusán dolgozik, nem végez felvilágosító munkát; a VB-titkár — Cél Ferenc — nem beszél a dolgozókkal, a kulákokkal barátkozik. A tanács végrehajtó bizottsága csupa rokonságból á*r. Igaz, van javítanivaló a tanácsnál, de az otílévő hibák nem befolyásolhatják ilyen mértékben a pártszervezet munkáját, sőt végsősoron a tanács munkája a pártszervezet, a falu kommunistái munkájának is a tükörképe. A hibák gyökere másutt van, a hibák más forrásból, a párttagság nevelésének elhanyagolásából, a párttagság közömbösségéből fakadnak. Az alapszervezet vezetősége hosszú időn át nem törődött a párttagság nevelésével. Azt gondolta: azzal, hogy a 27 párttagot négy pártcsoportba osztotta, biztosítva lesz a párttagok nevelése. Nem így történt, nem is történhetett így. A pártcsoportbizalmiak, akiket a pártcsoportjukihoz tartozó párttagok közvetlen nevelésével bízott meg a párt, elmulasztották a példamutatásra, helytállásra, a szervezeti szabályzat betartására*, a párt iránti hűségre nevelni a párttagságot. Egyetlen alkalommal sem hívták össze a hozzájuk tartozó párttagokat pártcsoport- értekezletre, nem biztosították, hogy minden párttag kivegye részét a pártmunkából. Munkájuk abban merült ki, hogy meghívták a párttagokat taggyűlésre, eladták nekik havonta a pártbélyeget. A PARTVEZETÖSÉG nem ellenőrizte a pártosoportok, nem segítette a 'pártcsoportbizalmiak munkáját. Jellemző példa erre, hogy Hegyi Alajos, aki több éve pártcsoportbizalmi, ma is csak abban látja feladatát, hogy „rendezzük a tagbélyeget és ha hívnak a pártba, megyünk”. Vagy: ' a titkár elvtárs Ferenc Lajosnéról, mint egyik jó pártcsoportbizatmiról beszél, Ferenc elvtársnő pedig nem is tud arról, hogy ő pártcsoportbizalmi. A taggyűlések sem töltötték be sokszor hivatásukat, nem vá'tak a párttagság nevelő is kólájává. Ahelyett, hagy bírálatukkal segítenék, nevelték volna egymást, inkább személyeskedtek. A taggyűlések egyik t fontos feladata hogy értékelje a párttagság a pártszervezet egy havi munkáját és segítséget adjon a további munkához, mozgósítson minden kommunistát a párt politikájának megvalósításáért, a párthatározatok végrehajtásáért folyó harcra. A párttagokat állandóan emlékeztetni kell. hogy mikor a* pártba léptek, akaratukat eggyé olvasztották a párt akara-áva’ és legelső kötelességüknek a pártmunkában való aktív részvételt, a párt célkitűzéseiért folyó fáradhatatlan harcot kell tekinteni. S mivel ezt nem tették, a párttá,gok részvétele a pártéletben csak a tagdíj fizetésre, a taggyűlések látogatására korlátozódott. Ez végül is a párttagok közömbösségéhez vezetett. Az elmúlt évben a* békekölcsönjegy- zésnél és még az idei választásnál is a titkár elvtárs szerint szépen dolgozott a párt- szervezet, a tagok kivették részüket a munkából. Most nem mondhatjuk ezt. A párttagok igyekeznek mindig kifogást találni, ha munkáról van szó. A párttagság nevelésének elhanyagolása most érezteti hatását. Ezért nincs népnevelő- munkai, ezért nem dolgozik a pártszervezet és nem utolsósorban ezért nincs meg a szilárd egység a párttagság között. A pártvezetőség és a tanács kapcsolata nem megfelelő. A PÁRTSZERVEZET sok esetben helytelenül avatkozott a tanács munkájába és ez hibákat szült. A tanácsnál nagyfokú opportunizmus ta^ pasztalbató, kulákokkal való barátkozás stb. A tanács és a párt vezetői sokszor nem párt- szerüen bírálják egymást. Ez az ellentét végül is odavezetett, hogy a pártvezetőséget még meg is fenyegették. A'leg- súlyosabb hiba, hogy ez a-/, állapot nem újkeletű, tud róla a járási pártbizottság és a járási tanács is, de nem nyújtottak segítséget, hogy ez megszűnjön. A felsőbb szerveknek minél előbb pótolni kell mulasztásukat. A novaji pártszervezet je- ’enlegi munkája^ a párttagok közömbössége, a pártszervezet és a tanács kapcsolata akadálya, gátja a kormünt/programm megvalósításának. El kell érni, hogy a novaji kommunisták is megértsék: nem lehelnek semlegesek a párt politikájának megvalósításáért folyó harcban. Az ő helyük a nép jólétéért, felemelkedéséért folyó küzdelemben áz első vonalban van. S aki itt leteszi a fegyvert, saját magával, becsületével kerül szembe. Papp János Iskolánkban irodalmi szakkör alakult A tanév elején — mint a mulf évben is — megalakult isko'ónkban az irodalmi szakkör, melyre az ötödik és hatodik osztály jár. Itt mégis,mer- kedünk nagy íróink, költőink müveivel, éleiével, tanításaival. Kibővülnek ismereteink, . gyarapodik szókincsünk. Az irodalmi szakkör tanításai egy új, eddig előttünk még ismeretlen világba visznek el bennünket. Nemcsak az írók és költők műveit nézzük mess szemmel, hanem magát a költőt, mint embert is látjuk, megismerjük az igazi természetét. NYERGES JÓZSEF levelező i74 kisiparos kapott működési engedélyt Kormányunk programmjában célul tűzte ki, a dolgozók szükségleteiről való fokozottabb gondoskodást és lehetővé tette, hogy azokban a községekben, ahol hiány volt kisiparosban, az arra jogosultak részére Iparjogosítványt adjanak ki. Felnémeten például nem volt borbély és_ a férfiaknak Egerbe kellett járni borotválkozni. A községben már új fodrászüzlet nyílt. Nagyrédén vegyes-javitóválla- lat létesült, ahol a lakosság rádióit, kerékpárait, varrógépeit és egyéb közszükségleti cikkeit javítják meg. Erdőtelken kovácsműhely, Gsányban pedig cipészmühely nyitására adtak engedélyt. Heves megve területén a kormányprogramul óta összesen 174 kisipari engedélyt adtak ki. BÉKÉT AKARUNK,S NYUGALMAT“- Bcketalálkozót tartottak Eger, Gyöngyös, Hatvan járás dolgozói — EGERBEN Az egri járás do’gozói lelkesen készültek a november 22-én megtartott járási béke találkozóra, melyén hangot adtak szilárd békeakaratuknak, békevágyuknak. A találkozó ünnepélyes keretek. között, délelőtt 10 órai kezdetei zajlott le az egri tiszti- klubban, melyen résztvett csaknem 400, a termelésben élenjáró dogozó, akiket a falvak, üzemek küldtek béke vágyuk tol- mácsolóiként. Az ünnepi beszédét Boldizsár Iván író tartotta. Beszédében a jelen'egi nemzetközi helyzet kérdéseit vetette fel, s rámuta- to‘t arra, milyen feladatok állnak előttünk a békemozgatom terén. A küldöttek hozzászólásaikban megmutatták, mit jelent számukra a békés a'koló- é'et. s az olíhonmaradő dolgozók véleményét, üzenetét adták át. Özvegy Magda Sándor- né, félsőtárkányi dolgozó pa- rasztasszemy arról beszélt, milyen volt élete a fetazarbadulás ^jőít, a háború 'altat. A háborúban férié! elvesztette, a nagy család minden gondta az 5 válása nehezedett A békéién el- tö'ö** évek atata bersipefesen do1 gozott a fi-ebb életért, s mostmár boldogan élnek. A falu dolgozó asszonyainak nevében mondja.: Megalkotott bodog életünket akarjuk megvédeni, azért harcolunk a békéért, a gyilkos háború ellen. Rózsáli Menyhért egerszalól plébános a békepapok üzeneté: hoz*a el, Kristóf László az egri pedagógusok nevében köszöntötte a- találkozót. Kristóf tanító elmondotta, hogy legfontosabb feladatának tekinti: mosolyt deríteni a fiatalok arcára, kedvet, vidámságot tölteni szivükbe, s táplálni a- gyűlöletet azok ellen, akik békés életünkre törnek. Örömmel jött a találkozóra Felnémetről a 60 éves Jakab d. Sándor, aki megfogadta, hogy a találkozón elhangzott üzeneteket átadja a dolgozóknak, s ezzel is jobb munkára serkend az otthonlévőket. A gyűlésen fe’szólalt Rogie Giber francia béke’ ül Jött és Valesi Stefánia görög lánv, a Pedagógiai Fő:sko'a növendéke — akik a jobb életért harcoló nénük békemozgalmáról beszéltek. A béketalálkozón oklevélé tüntet'ék ki a járta legfőbb bé- keharcosait. A találkozót vidám, szórakoztató kul*úrm"sor tette méginkább fele^hetetle-né. Szabó Zoltánná GY ONGYOSON (Tudósítás) Városunkban vasárnap már kilenc órától gyülekeztek az emberek a járási ku'túrot'hon feldíszített nagytermében. Minden szemben otf csllogott az a büszke érzés, lásd én is .t- vagyok, a nagy család egyik tagia vagyok. Járásunk dolgozó parasztja', fejkendős reszonvok. fényes cslnmás emberek léntek be szinte meg1!e(ődve. Az egvik járási békeküldö**. nrkor be'épeft a zsúfolt kultúrterembe, srtve fölül féltve emelte ki küldött igazolványát, meghatotta,n vette át a küldötteknek járó kis béke- je'vényt. Az ünnepség fé’ tízkor kezdődött. A zsúfolás'g megtelt nagyteremben meleg s-eretétte! és dübörgő tapssal üdvözölték a tárás békebarcosai Aczél Tamás Sztálin- és Kossuth-dí'as írót és a ieten’év.ö görög békohaTosí. Az elnökség megválasztasa után Gábor KataVn tanárnő nvi- torta meg a gvfílta*. majd Acs Vend el né tanácsel"ö'mö üdvözlő szavai után. Ac’é! Tamás megke-dte beszámolóját. Aczél elvtárs írói szépséggel beszélt a iv.?o\v>r bé’-emozgalom kialakulásáról, beszélt személyes élményeiről, me yet a Szovjetunióban történt látogatásán szerzett, beszélt arról a nagy kérdésről — emberien ás egyszerűen — mit tehetünk a béke megvédése, ai háború megakadályozásai érdekében. Görög vendégünk magyar szavakkal üdvözölte a jelenlévő, s az összes magyar békeharcost. Beszámolt arról a, helyzetről, mely jelenleg Görögországban uralkodik, megrázó szavakkal tárta elénk a görög anyák és gyermekek szenvedésteli életét, s bizakodón beszélt arról a mozgalomról, mely Görögor- s~ágban az amerikaiak elnyomása és gyarmatosító politikájuk dacára egyre nő és terjed. Az ünnepség keretében az üzemek é& tömegszervezetek küldöttei üdvözölték az értekezletet, számos üdvözlő távirat érkezett. A hozzászóló dolgozó parasztok, munkások, értelmiségiek elmondották, mit szándékoznak tenni a jövőben a béke megvédéséért. A béketalálkozó sikere biztosíték mindannyiunk számára, hogy városunkban i.s egyre többen kapcsolódnak bele abba a hatalmas mozgalomba, mely képes megakadályozni a. háború kirobbantását, lefogni a háborús gyújtogatok kezét. Bognár Pál HATVANBAN (Tudósítónktól) Vasárnap délelőtt a hatvani járás élenjáró békeharcosai, mintegy kétszázan gyűltek ösz- sze, hogy megbeszéljék a béke- mozgalom terén lévő feladaío- ,ka:t, a tolmácsolják dolgozótársaik üzenetét a Béke-VJ ágtanácsra utazó magyar küldötteknek. Megjelent a tanácskozáson Máié György író is. aki beszédében kifejtette, hogy nincs olyan becsületes, jószándékú ember, aki ne akarná a békét, de még sokan vannak o’yan beosületas emberek, akik nem látják tisztán, mit kel! nekik tenni a békéért. „A békeharcosok legfontosabb feladata, hogv megmagyarázzák minden becsületes dolgozórak, boov a békéért a-* tesz a lev- ‘öbbet. aki becsülettel helyiéi munkahelyén. A béketábort erő- sírt nvlnden dolgozó, aki dolgozótársai előtt lelenlezi a háborús gyi'i'ogafók altas mesterkedéseit. Ez a feladata minden mauvar embemmk. ak! s7eTet: h.atapá*. csa'ádját, aki szereti a bé' ét”. A beszédet lelkes hangulata hozzászólások követték. A boldog: paraszt, a petőfibánvai sz^bpriovista. a horfi traktoros. a hatvani vasutas sokszáz munkatársa békés kar alá t tolmácsolta: nem akarunk háborút, nem akarjuk, hogy családunk, boldog életünk, munkánk gazdag gyümölcse a háború martaléka legyen. Követeljük, hogy a nagyhatalmak tárgyalják meg a tartós béke feltételeit, hozzanak határozatot a béke megszilárdítása érdekében. Emmer Ferenc a csánvi áltatni gazdaság idős dolgozóta hozzászólásában elmondta, hogy azelőtt az urada'omban. nem lakásban, hanem kunyhóban laktak, most ped:g az állami gazdaság dolgozó'nsk 30 új házat építertek. „Nem akarom, hogy ezt ú’ra lerombolják és ú’ra kezdjük a régi életet. Békét akarok és nyugalmat.” A hozzászólások után' átadták a iárás éső békehiarcosainak az pEsmerő oklevele*. Bodor Ali- hMy ? lőrinci Erőmű dotaozó'a. 7,ek° István k:váló tr?k‘oros. Szabó István. Habéra Bé'áné a iárás békeküldö'tai most vették át az Országos Békeíantas elismerő ok!eve ét jó murkátattarf. A kü!dö‘tek megfogadtak, hogy ba7atérve még fokozottabban harcolnak dől gozó* ársaik felvilágosításáért, a békéért. Sárközi Miklós A minisztertanács határozata a fogászati ellátás megjavításáról A minisztertanács határozatot hozott a fogászati ellátás kiterjesztéséről. A határozat értelmiében a biztosítottak és igényjogosult csal á*dtagjailk által igénybevett fogászati ellátás jelentősen bővült, és csőikként a térítési díj is. Eddig a koronái' és hidfogpót- lás térítési díja 30 forint volt, ez most 20 forintra csökkent. Ezentúl a biztosítottak — kívánságaiknak megfelelően — fogszínű homlokzatú koronát és hidat is kaphatnak, mérsékelt térítés (egyszerű kozmetikai fémmunkáknál egységenként 35. forint, összetett kozmetikai fém- miunika esetében egységenként 50 forint)' ellenében. A határozat december 1-én lép életbe. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A népművelési minisztérium z Magyar írók Szövetségével, talamint a Képző- és Iparmű- részek Szövetségével együtt — hazánk felszabadulásának 10. évfordulójára — pályázatot hirdet, illetőleg megbízást ad olyan magasszínvona’.ú irodalmi és képzőművészeti művek alkotására, melyek témájukat hazánk f e ! s z a b a du I á s árnak tör ténetébő 1, felszabadott népünk életéből merítik. Pályázni lehet: I. Irodalmi művekkel. II. Játékfilm-novellákkal és dokumentumfilm forgatókönyvekkel. v A pályaművek benyújtásának határideje: 1954 december 31. A pályaművek elbírálására az illetékes művészeti szövetségek és más társadalmi szövetségek jár vaslata alapján a népművelési miniszter bíráló bizottságot jelöl ki, kivéve a játékfilm-novella és dokumentumaim forgató- könyv pályázatokra, amelyeket a filmgyártó vállalatok dramaturgiája bírál el. A pályázat eredményét 1955 április 4 alkalmából hirdetik ki. Részletes pályázati feltételek I. Irodalmi pályázatok: A pályázaton résztvehetnek a Magyar írók Szövetségének és ifjúsági szervezetének, továbbá a Magyar írók Szövetsége vidéki cső port jának tagjai, az elbeszélés- és egyfelvonásos színdarab pályázaton bárki szabadon részt vehet. Pályázni lehet olyan alkotásokkal is, amelyek a határidő lejárta előtt kiadásra kerülnek. Díjak I. Irodalmi művek A) Regény, ifjúsági regény (legalább 10 szerzői ív) I. díj: 50.000 forint. II. díj: 30.000 forint,, III. díj: 20.000 forint. B) Elbeszélés (legalább 1 szerzői ív) I. díj: 10.000 forint, II. díj: 5000 forint, III. díj: 3000 forint. G) Gyermekeiknek szóló elbeszélés, mese (legalább 1 szerzői ív) I. díj: 10.000 forint. II. díj: 5000 forint, III. díj: 3000 forint. D) Elbeszélő kö'íeméliy, (legalább 1000 sor) vereeskötet, ciklus (legalább 2000 sor) I. díj: 30.000 forint, II. díj : 20.000 forint, III. díj: 10.000 forint. E) Irodalomtörténeti tanulmány, amely a felszabadulás utáni magyar "irodalmunknak vagy az egészéről (legalább 10 szerzői ív) vagy az egyes műfajokról (költészet, regény, dráma stb.) (legalább 1 szerzői ív) ad képet. I. díj: 50.000 forint, II. díj: 30.000 forint, III. díj: 20.000 forint, IV. díj: 10.000 forint. (Az összértékelést adó művek 50.000 forint, illetve 30.000 forinttal, míg az egyes műfajokat tárgyaló tanulmányok 20.000 forint, illetve 10.000 forinttal ju-* ta'mazhatók.) F) Háromfelvonásos színdarab (egész estét betöltő) I. díj: 50.000 forint, II. díj: 30.000 forint, III. díj: 20.000 forint. G) Egyfelvonásos színdarab I. díj: 10.000 forint, II. díj: 5000 forint, III. díj: 3000 forint, II. Játékfilm-novella és dokumentumfilm-forgetókönyvek A) A játékfilm-novella pályázaton a népművelési minisztérium és a Magyar írók Szövetsége által 'meghívott írók vesznek részt. A részvételi díj 3000 forint, amelynek felét a meghívás elfogadásakor fizetik, ki. A legjobb novella szerzője a részvétel) díjon felül 10.000 fo rint pályázati dijat 'kap és szerződési ajánlatot a forgatókönyv megírására. Amennyiben a pályázaton több megfilmesíthető novella születik, a Mpgyap Játékfilmgyártó Vállalat ezekre is köt 6'zerződést. B) A dokumentumfilm pályázat nyilvános. E pályázati művekben csak olyan események szerepelhetnék, amelyek filmre vehetők, a valóságban megtörténtek. Megrendezett jeleneteket, amelyeket színészekkel kell el játszatni, a forgatókönyv nem tartalmazhat. A pályázóknak 1—2 oldalas vázlatot kell ímiok és ennek alapján a Hiradó és Dokumentum Filmgyár részletes felvilágosítást ad az íróknak a meglévő archiv-anyegokröl, amelynek részletei a forgatókönyvbe beépíthetők. A film hossza 2000—2400 méterig terjedhet (75—90 perc). A filmforgatókönyv ennek megfelelő 30—55 gépelt oldal lehet. Az elfogadott forgatókönyv 10.000 foript díjazásban részesül. A filmesítés joga a Hiradó és Dokumentum Filmgyárat illeti meg. • Képző-, ipar- és népművészeti alkotásokra a népművelési minisztérium a Képző- és Iparművészek Szövetségével együtt külön ad megbízást művészeinknek. A pályázati díjak a szerzi jogdíj iránti igényeket (kivéve a dokumentumfilm forgatókönyveket) nem érintik. * A népművelési minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, Képző- és Iparművészek Szövetség© felhívja íróinkat és alkotó művészeinket, hogy a pályázaton való részvételükkel, illetőleg megbízásuk magasszlnvonalú teljesítésével, odaadással segítsék eiö a népünk közeledő nagy ünnepére, felszabadulásunk 10. év- 'ordu'.ójára való méltó felkészülést. Népművelési M misztérium Magyar írók Szövetsége Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége Pontos adófizetés — több beruházás Az egész ország. így megyénk területén is november 22- től 2S-ig adóbeszedési hetet tartunk. Vizsgatétel ez a hét a. községi tanácsainknak. Javításra várnak útjaink, községünk hidjai. kútjai, gyermekeink iskolái. Népnevelőink magyarázzák meg türelmesen a dolgozóknak, hogv a pontos adófizetés alapfeltétele a javítások elvégzésének, Sok fe’esleges kiadást kerül el, ki idejében tesz eleget állam- polgári kötelezettségének, kifizeti adóját. Dolgozó parasztjaink ne hallgassanak a lelketlen tanács, adókra, kik az adófizetés halogatására 'biztatnék, mert ezzel csak_ anyagi kárakat okoznak. A törvényesség közvetlen ismerői, a pénzügyi állandó bizottságaink is készülnek a felvilágosító munkára. Dolgozó parasztjaink még emlékeznek a múltra. Nem felejtették még el a hat- forintos balettás búzát. Szívesen fizetik adójukat népi áilamunk- nak. me'v boldog iövőt. munkalehetőséget biztosít fiataljainknak. Kovács Kálmánné, tiszanámai dolgozó panasztasszony, miután kifizette adóhátralékát, a következőket mondotta: „Érc köteles ségtudöan fizetem adómat, s mi, becsületes dolgozók, megköveteljük,. hogy mindenki eleget tegyen adófizetési kötelezettségének. Ne nézze el a tanács a spekulálók huzavonáját. Az ilyenekkel szemben alkalmazza a törvényességei.” Tanulhatunk Kovács Káimán- né szavaiból. Tanulhatnak Ti- szananán, Tódebrőn és egyebütt is. Megyénk becsületes adófizetői mutassanak példát az elkövetkező héten. Tanácsaink fel-, hívása nyomán ne legyen egvet- .en adófizető sem. ki ne tudná, hogy mi a hazájával szembeni kö'e’essége, s ne rendezné évi adótartozását. Német Mihály pénzügyi osztályvezető t M 1
