Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-04 / 80. szám
7 NEPÜJSAG 1954. október 4. Adjon több segítséget a járási pártbizottság a kollektív vezetés megvalósításához ISMERD MEG A zfíújvtaiiiM Az elmúlt hetekben és napjainkban is igen sok szó esett és esik a kollektív vezetésről, a pártonbelüli demokráeia érvényesüléséről. Az augusztusi taggyűlésen alapszervezeteink vezetői is feltárták a-zokat a hibákat, melyet ai pártvezetésben, az irányításban elkövettünk. Ezeknek a hibáknak a fő forrása a kollektív vezetés hiánya volt. A taggyűlésen a tagság, határozatot hozott .a hibák kijavítására-. A kollektív vezetés érvényesülése érdekében újjáválasztotta! 3i vezetőséget, s ezzel megszűnt a vezetésben lévő rokonizmus is. Ennek ellenére mégis azt kell megállapítani, hogy az elmúlt idő alatt igen kevés, jóformán semmi eredményt nem értünk el. Ennek oka, hogy mind az egységes, falusi pártszervezet, mind az alapszervezet vezetősége nem veszi ki részét ai vezetésből, azt akarja', hogy mindent az egységes falusi pártvezetőség titkára csináljon. Az alapszervezet titkára például úgy véli, hogy „csináld, te ráérsz1’. Ebből adódik, hogy három hete egyáltalán nem volt kisgyűlés, mert az egységes falusi vezetőség titkára nem készítette el a beszámolót. De így van ez minden égyéb pártmunkánál. A pártcsoport értekezletet az egységes falusi vezetőség titkárának kell tartani, s ugyancsak a népnevelőértekezletet is. A vezetőség tagjai arra várnak — még a tagjelöltfelvételnél is — hogy csinálja- az egységes vezetőség titkárai. S ha a-z nem csinálja, akkor a detki alapszervezetnél nincs felvétel, csak kizárás. Felmerül a kérdés: hol érvényesül itt a kollektív vezetés? . Vájjon ai vezetőség, t-agjai meddig akarnak ilyen munkát -végezni, mikor segítik közösen a- v-ezetés munkáját, mert helytelen az, hogy nem vesznek részt a falu pártszervezeteinek irányításában! Be kell látniok, hogy nem egészséges az, lia mindent egy ember csinál, egy ember nem végezhet jó munkát, nem képes azoknak a feladatoknak a megoldására, mely egy község kommunistái előtt állnak. Ha az egységes vezetőség rendszeresen összejönne a vezetőségi ülésekre és közösen beszélnénk meg a; problémákat, határozatokat hoznánk a munka megjavításéA KÖNYV ÜNNEPI HETE MA KEZDŐDIK országszerte a könyv ünnepi hete Az ünnepi könyvhét újfajta ünnepléssel emlékezik meg a könyvről, a tudás forrásánál, k ült ú hfb rra d a Imutikn ak, szocialista építésünknek egyik jelentős eszközéről. A felszabadulás előtt a. magyar irodalom legjobbjai reménytelen küzdelmet vívtak azért, hogy a hagyományos könyvnapok szűk, vásári keretét fel tudják használni a magyar kultúra bázisának kiterjesztésére, hogy a könyvkiadást felhasználják a magyar irodalmi közvélemény megteremtésére. Legmélyebbre látó íróink tisztán érezték, milyen fojtogató hatással van a jó könyv, a kultúra terjedésére az olvasói közvélemény hiánya. A MAGYAR könyvnek ez a helyzete sok-sok szállal volt ösz- szekapcsolva a felszabadulás előtti társadalom betegségeivel. Az 1945 előtti társadalom a kultúrát vékony társadalmi réteg monopóliumává süllyesztette, nem segítette elő a jó könyv születését. Ahhoz, hogy a könyv betölthesse szerepét a társadalom nevelésében, a kuliúrforradatomban, meg keltett vívnunk harcunkat, mely lehetővé tette az igazi kultúra terjedését. Ezt a harcot két irányban kellett megvívnunk: le kellett rombolni azokat a gazdasági és politikai erőket, melyeknek nem érdeke az igazi kultúra, s meg kellett teremteni az új társadalmat, melyben a gazdasági- és politikai építés elválaszthatatlan a kultúra fejlesztésétől. Másrészt fel kellett törnünk a magyar kultúra ugarját, meg kellett szüntetni a fojtogató közönyt, mely sokáig gátolta a könyvek hatását. Ma már elérkeztünk oda, hogy méltó ünnepléssel emlékezzünk meg a könyv jelentőségéről. A kormány helyes kultúrpolitikáját mutatja a kővetkező példa: míg 1938-ban 8152 kiadvány jelent meg 17.300.000 példányszámban, addig 1952-ben 15.028 müvet adtunk ki 48.200.000 példányban. Még szembetűnőbb a fejlődés a könyvtárhálózat terén. A tőkés földbirtokos társadalomnak nem volt érdeke, hogy a könyv eljusson a tömegekhez. Népi demokráciánk ezen a téren is felszámolta a hiányosságokat. Jelenleg megyénk minden községében, gépállomásán, állatni gazdaságában van népkönyvtár. Megyénk területén 132 népkönyvtár, 23 fiókkönyvtár, három járási könyvtár és egy megyei könyvtár szolgálja a megye dolgozóinak politikai, szakmai és kulturális igényét. A megye népkönyvtáraiban je'enleg 82.663 kötet könyv van, amelyekből az elmúlt hónap során 33.338 könyvet olvastak megyénk dolgozói. Ezek a könyvtárak valóban a dolgozó nép kulturális igényét szolgálják. Ezt bizonyltja, hogy például Egercselii bányászai az elmúlt hónapban 4763 könyvet vidék ki könyvtárunkból, Noszvaj község dolgozó parasztjai 468 könyvet kölcsönöztek. EDDIGI harcaink megteremtették az olvasás terjedésének, az úi iroda mi közvélemény kialakításának fe'Aé'elelt. Ezek a fettételek csak akkor válhatnak a sikerek forrásaivá, ha a kultúra munkásai és az olvasótábor megérti jelszavunkat: a könyv ügye nálunk nem lehet eEl/£s emberek ügye. Az ünnepi, könyvhét célja, hogy a niegye területén, a 30 helyen rendezett irodalmi esten és irodalmi ankéton közelebb kerüljenek dolgozóink az írókhoz és műveikhez, melyeken keresztül megkapják a segítséget munkájuk elvégzéséhez. $%EBB ÉS JOBB É Kis irodájában, számokkal te- leírt papírok, tervrajzok, egymásra dobolt könyvek közölt beszélgetünk Mészáros Jánossal, az Útfenntartó vádlóiul kétszeres sztahanovista mérnökével. A telefon sokszor bántóan bele- csengel beszélgetésünkbe, az ajtó állandóan nyílik, dolgozók fordulnak ide tanácsért, mérnöki bizottság várja, hogy az új terveket megbeszéljék, de arra is jut idő, hogy beszélgessünk. Kérdésünkre nem válaszol azonnal. Mélyre szívja cL garettája füstjét: — Nehéz lemérni azt, hogy eddig mit 'is kaptam. Nehéz, túszén mindennap hoz valami újat, jobbal. Az élet, ami körülöttem folyik, egy szerűnek tűnik és mégis o'yan csodálatosan szép. A munka szépsége ez. Dolgozni Imrémért, dolgozni a népért, ez a hivatásom. Kétszer lettem sztahanovista. Hogy miért? Úgy freztem, hogy többié, jobban \rll dolgoznom, mint másnál. Gyakran láttam magam Kőit a Inegye elhanyagolt ú'jait. n halt ki sért el ét. Tudtam t'daknl Iéli építenünk, hogy közelebb hozzuk a falut a városhoz, álakul kelt építenünk, hogy köraj nyebben jusson el a hullára a ja vukba, hogy megkönnyithes- süli a felnövő fiatalok életét, akik súrbu-hóbu süppedve ró'- ták az álakat az - iskoláig és vissza. Ahhoz, hogy eddig már igen sok új illat építettünk, hogy most fejeztük be a Deter Vására és Varna (’tesz közötti 10 kilométeres útszakaszt, hazánk minden dolgozója hozzá, járult A őtcs önjegyzésévet. Vál Kölcsön jegy zés egy ukrajnai faluban Irta: A. Csernyicsenko na, a hibák felszámolására, sokkal jobban menne a munka. Még inkább elősegítené a munkát az, ha az alap szervezel titkára szívügyének tartaná a párttagság nevelését és nem várna arra, hogy az egységes vezetőség titkára tartsa meg helyette a vezetőségi üléseket, vagy a taggyűléseket. .Fogjon hozzá a titkár elvtárs. a- munkához, tartson rendszeresen vezetőségi üléseket, pártcsoport- bizalmiértekezlet-eket. né p ne vei ő- ér-tekezleteket, ezzel is segítse elő a-z egész párttagság nevelését. Hiába várjuk, hogy a pártcsoport b iz-aImi ak tanítsák a hozzájuktartozó párttagokat, ha őket nem tanítjuk. És ai kollektív vezetés is csak akk-or fog -a mi pártszervezetünkben érvényre- jutni, ha valóban közösen végezzük a munkát, ha mindenki felelősséget érez munkájáért. Ideje volna, ha a járási párt- bizottság is felfigyelne arra, hogy milyen pártélet folyik Det- ken. Nem elég az, hogy a járási pártbizottságtól kijönnek egykét percre és röviden elmondják, hogy mit kell csinálni, aztán mennek tovább, mert sietnek. Orcskai elvtárs, ai járási pártSzept ember 21-én. tartotta meg előkészítő értekezletét a Társadalom és Természettudományi. Ismeretterjesztő Társulat biológiai és egészségügyi szakosztálya. A bioilógia és orvostudomány szak-képviselőt egyöntetűen örömüknek aidtak kifejezést azért, hogy a dialektikus materializmus alapján fejlődő tudománynak művelőiként sorompóba léphetnek az élet valóságainak felkutatásában és megismertetésében, s ezzel felvehetik a harcot az áltudományok, babonák, a kuruzs- lások, tévhitek ellen. A biológiai és egészségügyi szakosztály tagjai nemcsak a szakmájuk bővítésével és megismerésével foglalkozhatnak, hanem alkalmat adhatnak arra, hogy széleskörűen megismerjék ennek a tudománynak fontos eredményeit és ezzel fokozzák a dolgozók műveltségét. Az élet és az életíejlődés útját a biológia- tárja fel. A biológia áltat feltárt ismereteket az orvostudomány értékeli, felhasználja és hasznosítja az em-ber egészsége érdekében. Ezért haladhat együtt az ismeretterjesző társulat munkájában a biológia és az egészségügy. bizottság párt- és tömeg-szervezeti osztályának vezetője megadta- ugyan., a javaslatot, hogy szervezzük át a vezetőséget, de nem segítettek, s a taggyűlésen se vett részt a járási pártbizottságtól senki. Amellett, hogy időnként azt mondják: „jól van Rádli elvtárs, jól csinálod", szeretném, ha végre azt is elmondaná valaki, hogy mi is a feladata egy függetlenített titkárnak, mert még ezt nem tudom. És nem ártana végül, ha a járási pártbizottság döntene a négy hónapjai beküldött tagfelvételi kérelem sorsán, mert nem tudjuk, hogy Simon József elvtárs kérelmét elfogadta-e a JB. vagy elutasította. Szeretném, ha a JB sokkal nagyobb gonddal foglalkozna a káderekkel, ha több segítséget adnai. A detki pártszervezet több támogatást vár a JB - tői, s különösen azon a téren segítsék az én munkámat is, hogy a Központi Vezetőség határozata értelmében nálunk is érvényre juthasson a kollektív vezetés. Rádli József egységes falusi pártvezetőség titkára, Detk. Szakosztályunk célul tűzte ki Heves megye sajátos biológiai és egészségügyi problémáinak felkutatását és megismertetését. Szakemberek előtt ismeretes, de még nem teljesen feltárt megyénk melegforrása inaik apró növényvilága. A tudomány egyetlen ága sem öncél többé. Jelen esetben a biológia és az orvostudomány feltárt eredményeit megérthető formában ismerheti meg a dolgozó, ami jelentősen bővíti látókörét, világszemléletét. A különböző betegségek, járványok keletkezésének széleskörű ismerete, aiz azok ellen való védekezés, egész társadalmunk egészségügyi színvonalát emeli. A s zo c i a l ist a egé-s zség ügy alapja az általános megelőzés, amely csak egészségügyileg is kultúrált társadalomban valósítható meg. Az itt vázolt célkitűzések jegyében indul meg szakosztályunk, és tudjuk, hogy dolgozóink széles rétegei örömmel ismerik meg a biológia, az egészségügy számukra még ismeretlen problémáit. Dr. Körffy Lo-ránd 6zervezőbizottsági tag A Trubezs-folyó partja mentén vannak a „Sztálin1-kolhoz földjei. Ameddig a szem ellát, a sztyeppén mindenütt dúsan termő gabonatáblák húzódnak. Érik a bő termés. Június 25-e közönséges munkanap volt a kolhozfaluban. Amikor a moszkvai rádióállomás megkezdte az új kölcsön kibocsátásáról szóló kormány- határozat közlését, a kolhoz- központ felé valósággal özönlöttek a kolhozparasztok. A rádióadás után nyomban gyűlést tartottak. Andrej Kosztjuk, a kolhoz elnökhelyettese felszólalásában a következőket mondotta: — Mindnyájan naponta érezzük a kommunista párt és a szovjet kormány gondoskodását, amelyet a kolhozrendszer felvirágzása, a kolhozparasztság jóléte iránt tanúsít. Kolhozunk földjein öt nagyteljesítményű traktor, három kombájn és más elsőrendű gépek dolgoznak. A termelésben 32 villanymotort, sok különböző munkagépet használunk. Garázsunkban tíz gépkocsi van. A technika segítségével sikeresen fejlesztjük soküzemágú, magashozamú közös gazdaságunkat. Tavaly a kolhoz pénzbeli jövedelme 2,850.000 rubel volt. Idén jövedelmünk 3,400.000 rubelre emelkedik. A tavalyinál nagyobb lesz a A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet hozott a borbeadásra kötelezett termelők részére nyújtott kedvezményekről. A rendelet szerint az 1953/54. gazdasági évre megállapított begyűjtési árakat szőlőre, mustra és borra vonatkozóan egységesen 50 százalékkal fel kell emelni. A bor forgalmával kapcsolatban érvényben lévő forgalmi korlátozások jelen törvény- erejű rendelet hatálybalépésével megszűnnek. munkaegységek értéke. Az államnak kölcsönadott pénzünket szeretett szocialista hazánk erejének további növelésére, a dolgozók életének további javasára fogják felhasználni. A kolhozvezetőség épületének tornácán megjelent Afana- szij Jurcs?nko kolhozparaszt. Hangjából lelkesedés csendült ki: — Évről-évre javul az egyszerű szovjet emberek élete. Példákért nem kell messzire mennünk. Nézzük a mi falunkat, Ruszanovot. A falunak van középiskolája, ahol ingyen tanulnak gyermekeink. A falusi rendelő díjtalanul részesít bennünket orvosi segítségben. Van városi típusú bölcsődénk is. Áruházunk tele van jobbnál- jobb árucikkekkel. Csupán júniusban 70 kerékpárt vásároltak a kolhozparasztok. Van klubunk, rádiónk, televíziós készülékünk. A kolhozparasztok házaiban villany világít, rádió szól. Annak érdekében, hogy életünk még derűsebb, még szebb legyen, mi, kolhoz- parasztok szívesen adjuk kölcsön megtakarított pénzünket az államnak. Afanaszij Jurcsenko a gyűlés után azonnal aláírta a köl- csönjegyzési ívet és a jegyzett összeget készpénzben kifizette. Példáját követték a többi kolhozparasztok is. Azokban a községekben, amelyek borbeadási tervüket teljesítették, a vendéglátóipari vállalatok, földművesszövetkezetek, italmérési engedéllyel rendelkező személyek, társadalmi szervek borszőlőt, mustot vagy bort továbbeladás céljából vásárolhatnak. Jelen törvényerejű rendelet 1953 szeptember 1-vel lépett hatályba, végrehajtásáról a begyűjtési miniszter gondoskodik. E törvényerejű rendelettel ellentétes jogszabályok hatályukat vesztik. A szocialista egészségügy alapja az általános megelőzés A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendefete a bérbeadásra kötelezett termelők részére nyújtott kedvezményekről Járási kulfúrversenyf hirdet az Országos Népművelési Bizottság Az Országos Népművelési Bizottság a művészeti csoportok számára az 1953—54. évben járási kultúrversenyt hirdet. A versenybe csoportos és egyéni számokkal minden művészeti szakág benevezhet (színjátszók, bábjátékosok.. ének- és zenekarok, tánccsoportok, népegyüttesek, rigmusbrigádok; egyéni számokL E T E11T találunk minden dolgozójával együtt én is jegyeztem most békekölcsönt. Tcrrpészctesen nemcsak azért, hogy utakat építhessünk, hanem a többi alkotásért is. ötször jegyeztünk már eddig is kölcsönt és százszoroson kaptuk vissza. Nagy aßko- tlások, új lakások, iskolák, ösztöndíjak. áruházak és járművek, az árleszállítás, rendeletek, amelyek megkönnyítik dolga, tóink életét, — sorakoznak a hosszú listán, és ez a lista állandóan nő. hosszabbodik, minden sara lépcsőfok az életszínvonal magasabb pontja felé. Azt hiszem ezért jegyzett nálunk mindenki szívből, őrömmel." Ez az őszi nap is olyan mint a többi, munkáskezek ügyelnek a gépekre, traktorok szántják a földel, fiatalok hajolnak a könyvek felé, anyák sétáltatják apró gyermekeiket, tervek születnek, házak épülnek és valami isme' elindult, hogy biztosítsa a dolgozók szebb, nagyszerűbb életét. TOROS KAROLYNE kai ének és hangszerszplisták. szavalok, művészi felolvasók, néprigmus- és mesemondók). A verseny során nagy jelentőségű lesz a felszabadulás után született népi versek, mesék, népdalok bemutatása, valamint a kultúrotthonok közép- és díszítőművészeti, technikus, gazdaasszony és fényképészköreinek kiállításai. A versenyt a járási tanácsok szervezik. A falusi és városi csoportok mellett benevezhetnek üzemi csoportok is. Az együttesek november végéig a helyi, majd pedig a körzeti bemutatókon szerepelnek. A verseny legjobbjai áprilisban járási bemutatókon lépnek fel. A minisztertanács rendeleté az ingóságok öröklési illetékének megszüntetéséről és az ingatlanörökiési illetékek csökkentéséről A minisztertanács rendelete alapján 1953 október 1-től ingóság öröklése után illetéket fizetni nem kell. Pénz, takarékbetét, áHamköl- csönkötvény, életbiztosítási összeg és minden más ingó ezután illetékmentesen száll át az örökösre. Az Illeték eltörlése folytán általában megszűnik az ingóhagyatékok leltározása és az ezzel járó különféle eljárás is. A rendelet 20—50 százalékkal csökkenti az ingatlanöröklési Illetéket. Az az örökös például. aki szüleitől 10.000 forint értékű Ingatlant örökölt, az eddigi 800 forint helyett 500 forint, 50.000 forint értékű ingatlan öröklése esetén pedig az eddigi 4800 forint helyett 3700 forint illetéket tartozik fizetni. Hasonló módon csökken az illeték akkor is, ha az örökös az örökhagyónak távolabbi rokona. vagy ha nz örökös az örökhagyónak nem rokona. Termelőszövetkezetbe vitt, ingatlan öröklése után az örökös, amennyiben szövetkezeti tag, öröklési illetéket nem fizet. Államunk nem murád a dolgozó nép adósa özvegy Lepres Bernátné az Egri Dohánygyár dolgozója. Bálabontó. Ez a munka fürgén mozgó ujjakat kíván, s a Lep- resné keze szaporán bontja szét az összeprésclt dohányleveleket. 1942 decemberétől dolgozik n gyárban. Elmondja, milyen nehéz volt élete, mikor férje meghalt, h három gyermekéről kellett gondoskodnia. Nem szívesen beszél erről az időről. Küzdelmes éveket ugrik át gondolatban. S vidámabb dolgokra tér át: ' Lengyelországban, ahová 1951-ben üdülni vitték, olyan dolgokat látott, melyeket addig „mesébe I11fí“-nek vélt. Felszabadult, megbecsült tagja lelt társadalmunknak s ő Jó munkával válaszolt — 1051-ben Sztahanovista lett. 800, azelőtt 700 forintot — mert úgy látta, hogy a dolgozók érdekét szolgálja vele. Az I. Békekölcsön sorsolásánál egy 50 formlos kötvénnyel 100 forintot nyert, örült neki. bár tudta, hogy az a pénz nagyon kis hányada annak az összegnek, melyei naponként visszakapott. Helyesen látja: az árleszállítást is annak köszönhetjük, hogy munkánk elvégzése melleit az állam segítségére siettünk forintjainkkal. Azért jegyzett most is szívesen, mert úlnbb árleszállításokat, újabb bölcsődéket, iskolákat akar, s tudja, hogy államunk nem marad a dolgozó nép adósa. * Mindig örömmel .l^gyzott kölcsönt -- mikor államunk a dolgozó naphoz fordult, tavaly
