Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-04 / 80. szám

7 NEPÜJSAG 1954. október 4. Adjon több segítséget a járási pártbizottság a kollektív vezetés megvalósításához ISMERD MEG A zfíújvtaiiiM Az elmúlt hetekben és nap­jainkban is igen sok szó esett és esik a kollektív vezetésről, a pártonbelüli demokráeia érvé­nyesüléséről. Az augusztusi tag­gyűlésen alapszervezeteink ve­zetői is feltárták a-zokat a hi­bákat, melyet ai pártvezetésben, az irányításban elkövettünk. Ezeknek a hibáknak a fő forrása a kollektív vezetés hiánya volt. A taggyűlésen a tagság, hatá­rozatot hozott .a hibák kijavítá­sára-. A kollektív vezetés érvé­nyesülése érdekében újjáválasz­totta! 3i vezetőséget, s ezzel meg­szűnt a vezetésben lévő rokoniz­mus is. Ennek ellenére mégis azt kell megállapítani, hogy az elmúlt idő alatt igen kevés, jóformán semmi eredményt nem értünk el. Ennek oka, hogy mind az egységes, falusi pártszervezet, mind az alapszervezet vezető­sége nem veszi ki részét ai ve­zetésből, azt akarja', hogy min­dent az egységes falusi párt­vezetőség titkára csináljon. Az alapszervezet titkára például úgy véli, hogy „csináld, te ráérsz1’. Ebből adódik, hogy három hete egyáltalán nem volt kisgyűlés, mert az egy­séges falusi vezetőség tit­kára nem készítette el a be­számolót. De így van ez min­den égyéb pártmunkánál. A pártcsoport értekezletet az egy­séges falusi vezetőség titkárá­nak kell tartani, s ugyancsak a népnevelőértekezletet is. A ve­zetőség tagjai arra várnak — még a tagjelöltfelvételnél is — hogy csinálja- az egységes veze­tőség titkárai. S ha a-z nem csi­nálja, akkor a detki alapszerve­zetnél nincs felvétel, csak kizá­rás. Felmerül a kérdés: hol érvé­nyesül itt a kollektív vezetés? . Vájjon ai vezetőség, t-agjai meddig akarnak ilyen munkát -végezni, mikor segítik közösen a- v-ezetés munkáját, mert helyte­len az, hogy nem vesznek részt a falu pártszervezeteinek irányí­tásában! Be kell látniok, hogy nem egészséges az, lia mindent egy ember csinál, egy ember nem végezhet jó munkát, nem képes azoknak a feladatoknak a megoldására, mely egy község kommunistái előtt állnak. Ha az egységes vezetőség rendszeresen összejönne a vezetőségi ülések­re és közösen beszélnénk meg a; problémákat, határozatokat hoznánk a munka megjavításé­A KÖNYV ÜNNEPI HETE MA KEZDŐDIK országszerte a könyv ünnepi hete Az ünnepi könyvhét újfajta ünnepléssel emlékezik meg a könyvről, a tudás forrásánál, k ült ú hfb rra d a Imutikn ak, szocialista építésünknek egyik jelentős eszközéről. A felszabadulás előtt a. magyar irodalom legjobbjai remény­telen küzdelmet vívtak azért, hogy a hagyományos könyvnapok szűk, vásári keretét fel tudják használni a magyar kultúra bázi­sának kiterjesztésére, hogy a könyvkiadást felhasználják a ma­gyar irodalmi közvélemény megteremtésére. Legmélyebbre látó íróink tisztán érezték, milyen fojtogató hatással van a jó könyv, a kultúra terjedésére az olvasói közvélemény hiánya. A MAGYAR könyvnek ez a helyzete sok-sok szállal volt ösz- szekapcsolva a felszabadulás előtti társadalom betegségeivel. Az 1945 előtti társadalom a kultúrát vékony társadalmi réteg mo­nopóliumává süllyesztette, nem segítette elő a jó könyv születé­sét. Ahhoz, hogy a könyv betölthesse szerepét a társadalom neve­lésében, a kuliúrforradatomban, meg keltett vívnunk harcunkat, mely lehetővé tette az igazi kultúra terjedését. Ezt a harcot két irányban kellett megvívnunk: le kellett rombolni azokat a gazda­sági és politikai erőket, melyeknek nem érdeke az igazi kultúra, s meg kellett teremteni az új társadalmat, melyben a gazdasági- és politikai építés elválaszthatatlan a kultúra fejlesztésétől. Más­részt fel kellett törnünk a magyar kultúra ugarját, meg kellett szüntetni a fojtogató közönyt, mely sokáig gátolta a könyvek hatását. Ma már elérkeztünk oda, hogy méltó ünnepléssel emlékez­zünk meg a könyv jelentőségéről. A kormány helyes kultúr­politikáját mutatja a kővetkező példa: míg 1938-ban 8152 kiad­vány jelent meg 17.300.000 példányszámban, addig 1952-ben 15.028 müvet adtunk ki 48.200.000 példányban. Még szembe­tűnőbb a fejlődés a könyvtárhálózat terén. A tőkés földbirtokos társadalomnak nem volt érdeke, hogy a könyv eljusson a töme­gekhez. Népi demokráciánk ezen a téren is felszámolta a hiá­nyosságokat. Jelenleg megyénk minden községében, gépállomá­sán, állatni gazdaságában van népkönyvtár. Megyénk területén 132 népkönyvtár, 23 fiókkönyvtár, három járási könyvtár és egy megyei könyvtár szolgálja a megye dolgozóinak politikai, szak­mai és kulturális igényét. A megye népkönyvtáraiban je'enleg 82.663 kötet könyv van, amelyekből az elmúlt hónap során 33.338 könyvet olvastak megyénk dolgozói. Ezek a könyvtárak valóban a dolgozó nép kulturális igényét szolgálják. Ezt bizonyltja, hogy például Egercselii bányászai az elmúlt hónapban 4763 könyvet vidék ki könyvtárunkból, Noszvaj község dolgozó parasztjai 468 könyvet kölcsönöztek. EDDIGI harcaink megteremtették az olvasás terjedésének, az úi iroda mi közvélemény kialakításának fe'Aé'elelt. Ezek a fet­tételek csak akkor válhatnak a sikerek forrásaivá, ha a kultúra munkásai és az olvasótábor megérti jelszavunkat: a könyv ügye nálunk nem lehet eEl/£s emberek ügye. Az ünnepi, könyvhét célja, hogy a niegye területén, a 30 helyen rendezett irodalmi esten és irodalmi ankéton közelebb kerüljenek dolgozóink az írókhoz és műveikhez, melyeken keresz­tül megkapják a segítséget munkájuk elvégzéséhez. $%EBB ÉS JOBB É Kis irodájában, számokkal te- leírt papírok, tervrajzok, egy­másra dobolt könyvek közölt beszélgetünk Mészáros János­sal, az Útfenntartó vádlóiul két­szeres sztahanovista mérnökével. A telefon sokszor bántóan bele- csengel beszélgetésünkbe, az ajtó állandóan nyílik, dolgozók fordulnak ide tanácsért, mér­nöki bizottság várja, hogy az új terveket megbeszéljék, de arra is jut idő, hogy beszélges­sünk. Kérdésünkre nem vála­szol azonnal. Mélyre szívja cL garettája füstjét: — Nehéz le­mérni azt, hogy eddig mit 'is kaptam. Nehéz, túszén minden­nap hoz valami újat, jobbal. Az élet, ami körülöttem folyik, egy szerűnek tűnik és mégis o'yan csodálatosan szép. A munka szépsége ez. Dolgozni Im­rémért, dolgozni a népért, ez a hivatásom. Kétszer lettem szta­hanovista. Hogy miért? Úgy freztem, hogy többié, jobban \rll dolgoznom, mint másnál. Gyakran láttam magam Kőit a Inegye elhanyagolt ú'jait. n halt ki sért el ét. Tudtam t'daknl Iéli építenünk, hogy közelebb hozzuk a falut a városhoz, ála­kul kelt építenünk, hogy köraj nyebben jusson el a hullára a ja vukba, hogy megkönnyithes- süli a felnövő fiatalok életét, akik súrbu-hóbu süppedve ró'- ták az álakat az - iskoláig és vissza. Ahhoz, hogy eddig már igen sok új illat építettünk, hogy most fejeztük be a Deter Vására és Varna (’tesz közötti 10 kilométeres útszakaszt, ha­zánk minden dolgozója hozzá, járult A őtcs önjegyzésévet. Vál Kölcsön jegy zés egy ukrajnai faluban Irta: A. Csernyicsenko na, a hibák felszámolására, sok­kal jobban menne a munka. Még inkább elősegítené a mun­kát az, ha az alap szervezel titkára szívügyének tartaná a párttagság nevelését és nem várna arra, hogy az egységes vezetőség titkára tartsa meg helyette a vezetőségi üléseket, vagy a taggyűléseket. .Fogjon hozzá a titkár elvtárs. a- mun­kához, tartson rendszeresen ve­zetőségi üléseket, pártcsoport- bizalmiértekezlet-eket. né p ne vei ő- ér-tekezleteket, ezzel is segítse elő a-z egész párttagság nevelé­sét. Hiába várjuk, hogy a párt­csoport b iz-aImi ak tanítsák a hoz­zájuktartozó párttagokat, ha őket nem tanítjuk. És ai kollek­tív vezetés is csak akk-or fog -a mi pártszervezetünkben érvényre- jutni, ha valóban közösen vé­gezzük a munkát, ha mindenki felelősséget érez munkájáért. Ideje volna, ha a járási párt- bizottság is felfigyelne arra, hogy milyen pártélet folyik Det- ken. Nem elég az, hogy a járási pártbizottságtól kijönnek egy­két percre és röviden elmondják, hogy mit kell csinálni, aztán mennek tovább, mert sietnek. Orcskai elvtárs, ai járási párt­Szept ember 21-én. tartotta meg előkészítő értekezletét a Társadalom és Természettudo­mányi. Ismeretterjesztő Társulat biológiai és egészségügyi szak­osztálya. A bioilógia és orvostudomány szak-képviselőt egyöntetűen örö­müknek aidtak kifejezést azért, hogy a dialektikus materializmus alapján fejlődő tudománynak művelőiként sorompóba léphet­nek az élet valóságainak felku­tatásában és megismertetésében, s ezzel felvehetik a harcot az ál­tudományok, babonák, a kuruzs- lások, tévhitek ellen. A biológiai és egészségügyi szakosztály tagjai nemcsak a szakmájuk bővítésével és megis­merésével foglalkozhatnak, ha­nem alkalmat adhatnak arra, hogy széleskörűen megismerjék ennek a tudománynak fontos eredményeit és ezzel fokozzák a dolgozók műveltségét. Az élet és az életíejlődés út­ját a biológia- tárja fel. A bio­lógia áltat feltárt ismereteket az orvostudomány értékeli, felhasz­nálja és hasznosítja az em-ber egészsége érdekében. Ezért ha­ladhat együtt az ismeretterjesző társulat munkájában a biológia és az egészségügy. bizottság párt- és tömeg-szerve­zeti osztályának vezetője meg­adta- ugyan., a javaslatot, hogy szervezzük át a vezetőséget, de nem segítettek, s a taggyűlésen se vett részt a járási pártbi­zottságtól senki. Amellett, hogy időnként azt mondják: „jól van Rádli elvtárs, jól csinálod", sze­retném, ha végre azt is elmon­daná valaki, hogy mi is a fel­adata egy függetlenített titkár­nak, mert még ezt nem tudom. És nem ártana végül, ha a já­rási pártbizottság döntene a négy hónapjai beküldött tagfel­vételi kérelem sorsán, mert nem tudjuk, hogy Simon Jó­zsef elvtárs kérelmét elfogad­ta-e a JB. vagy elutasította. Szeretném, ha a JB sokkal nagyobb gonddal foglalkozna a káderekkel, ha több segítséget adnai. A detki pártszervezet több támogatást vár a JB - tői, s kü­lönösen azon a téren segítsék az én munkámat is, hogy a Központi Vezetőség határozata értelmében nálunk is érvényre juthasson a kollektív veze­tés. Rádli József egységes falusi pártvezetőség titkára, Detk. Szakosztályunk célul tűzte ki Heves megye sajátos biológiai és egészségügyi problémáinak felkutatását és megismertetését. Szakemberek előtt ismeretes, de még nem teljesen feltárt me­gyénk melegforrása inaik apró nö­vényvilága. A tudomány egyetlen ága sem öncél többé. Jelen esetben a bio­lógia és az orvostudomány fel­tárt eredményeit megérthető for­mában ismerheti meg a dolgozó, ami jelentősen bővíti látókörét, világszemléletét. A különböző betegségek, járványok keletkezé­sének széleskörű ismerete, aiz azok ellen való védekezés, egész társadalmunk egészségügyi szín­vonalát emeli. A s zo c i a l ist a egé-s zség ügy alapja az általános megelőzés, amely csak egészségügyileg is kultúrált társadalomban valósít­ható meg. Az itt vázolt célkitűzések je­gyében indul meg szakosztá­lyunk, és tudjuk, hogy dolgo­zóink széles rétegei örömmel is­merik meg a biológia, az egész­ségügy számukra még ismeret­len problémáit. Dr. Körffy Lo-ránd 6zervezőbizottsági tag A Trubezs-folyó partja men­tén vannak a „Sztálin1-kolhoz földjei. Ameddig a szem ellát, a sztyeppén mindenütt dúsan termő gabonatáblák húzódnak. Érik a bő termés. Június 25-e közönséges mun­kanap volt a kolhozfaluban. Amikor a moszkvai rádióállo­más megkezdte az új kölcsön kibocsátásáról szóló kormány- határozat közlését, a kolhoz- központ felé valósággal özön­löttek a kolhozparasztok. A rádióadás után nyomban gyű­lést tartottak. Andrej Kosztjuk, a kolhoz elnökhelyettese felszólalásában a következőket mondotta: — Mindnyájan naponta érez­zük a kommunista párt és a szovjet kormány gondoskodá­sát, amelyet a kolhozrendszer felvirágzása, a kolhozparaszt­ság jóléte iránt tanúsít. Kolho­zunk földjein öt nagyteljesít­ményű traktor, három kom­bájn és más elsőrendű gépek dolgoznak. A termelésben 32 villanymotort, sok különböző munkagépet használunk. Ga­rázsunkban tíz gépkocsi van. A technika segítségével sikere­sen fejlesztjük soküzemágú, magashozamú közös gazdasá­gunkat. Tavaly a kolhoz pénz­beli jövedelme 2,850.000 rubel volt. Idén jövedelmünk 3,400.000 rubelre emelkedik. A tavalyinál nagyobb lesz a A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rende­letet hozott a borbeadásra kö­telezett termelők részére nyúj­tott kedvezményekről. A rendelet szerint az 1953/54. gazdasági évre megállapított begyűjtési árakat szőlőre, mustra és borra vonatkozóan egységesen 50 százalékkal fel kell emelni. A bor forgalmával kapcso­latban érvényben lévő forgal­mi korlátozások jelen törvény- erejű rendelet hatálybalépésé­vel megszűnnek. munkaegységek értéke. Az ál­lamnak kölcsönadott pénzünket szeretett szocialista hazánk erejének további növelésére, a dolgozók életének további ja­vasára fogják felhasználni. A kolhozvezetőség épületé­nek tornácán megjelent Afana- szij Jurcs?nko kolhozparaszt. Hangjából lelkesedés csendült ki: — Évről-évre javul az egy­szerű szovjet emberek élete. Példákért nem kell messzire mennünk. Nézzük a mi falun­kat, Ruszanovot. A falunak van középiskolája, ahol ingyen tanulnak gyermekeink. A falusi rendelő díjtalanul részesít ben­nünket orvosi segítségben. Van városi típusú bölcsődénk is. Áruházunk tele van jobbnál- jobb árucikkekkel. Csupán jú­niusban 70 kerékpárt vásárol­tak a kolhozparasztok. Van klubunk, rádiónk, televíziós készülékünk. A kolhozparasz­tok házaiban villany világít, rádió szól. Annak érdekében, hogy életünk még derűsebb, még szebb legyen, mi, kolhoz- parasztok szívesen adjuk köl­csön megtakarított pénzünket az államnak. Afanaszij Jurcsenko a gyű­lés után azonnal aláírta a köl- csönjegyzési ívet és a jegyzett összeget készpénzben kifizette. Példáját követték a többi kol­hozparasztok is. Azokban a községekben, amelyek borbeadási tervüket teljesítették, a vendéglátóipari vállalatok, földművesszövetke­zetek, italmérési engedéllyel rendelkező személyek, társa­dalmi szervek borszőlőt, mus­tot vagy bort továbbeladás cél­jából vásárolhatnak. Jelen törvényerejű rendelet 1953 szeptember 1-vel lépett hatályba, végrehajtásáról a be­gyűjtési miniszter gondosko­dik. E törvényerejű rendelettel ellentétes jogszabályok hatá­lyukat vesztik. A szocialista egészségügy alapja az általános megelőzés A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendefete a bérbeadásra kötelezett termelők részére nyújtott kedvezményekről Járási kulfúrversenyf hirdet az Országos Népművelési Bizottság Az Országos Népművelési Bizottság a művészeti csopor­tok számára az 1953—54. évben járási kultúrversenyt hirdet. A versenybe csoportos és egyéni számokkal minden mű­vészeti szakág benevezhet (színjátszók, bábjátékosok.. ének- és zenekarok, tánc­csoportok, népegyüttesek, rig­musbrigádok; egyéni számok­L E T E11T találunk minden dolgozójával együtt én is jegyeztem most bé­kekölcsönt. Tcrrpészctesen nem­csak azért, hogy utakat épít­hessünk, hanem a többi alko­tásért is. ötször jegyeztünk már eddig is kölcsönt és százszo­roson kaptuk vissza. Nagy aßko- tlások, új lakások, iskolák, ösz­töndíjak. áruházak és járművek, az árleszállítás, rendeletek, amelyek megkönnyítik dolga, tóink életét, — sorakoznak a hosszú listán, és ez a lista ál­landóan nő. hosszabbodik, min­den sara lépcsőfok az életszín­vonal magasabb pontja felé. Azt hiszem ezért jegyzett nálunk mindenki szívből, őrömmel." Ez az őszi nap is olyan mint a többi, munkáskezek ügyelnek a gépekre, traktorok szántják a földel, fiatalok hajolnak a könyvek felé, anyák sétáltatják apró gyermekeiket, tervek szü­letnek, házak épülnek és vala­mi isme' elindult, hogy bizto­sítsa a dolgozók szebb, nagy­szerűbb életét. TOROS KAROLYNE kai ének és hangszerszplisták. szavalok, művészi felolvasók, néprigmus- és mesemondók). A verseny során nagy jelentő­ségű lesz a felszabadulás után született népi versek, mesék, népdalok bemutatása, valamint a kultúrotthonok közép- és díszítőművészeti, technikus, gazdaasszony és fényképész­köreinek kiállításai. A versenyt a járási tanácsok szervezik. A falusi és városi csoportok mellett benevezhet­nek üzemi csoportok is. Az együttesek november vé­géig a helyi, majd pedig a kör­zeti bemutatókon szerepelnek. A verseny legjobbjai április­ban járási bemutatókon lépnek fel. A minisztertanács rendeleté az ingóságok öröklési illetékének megszüntetéséről és az ingatlanörökiési illetékek csökkentéséről A minisztertanács rendelete alapján 1953 október 1-től in­góság öröklése után illetéket fizetni nem kell. Pénz, takarékbetét, áHamköl- csönkötvény, életbiztosítási összeg és minden más ingó ezután illetékmentesen száll át az örökösre. Az Illeték eltör­lése folytán általában megszű­nik az ingóhagyatékok leltáro­zása és az ezzel járó különféle eljárás is. A rendelet 20—50 százalék­kal csökkenti az ingatlanörök­lési Illetéket. Az az örökös pél­dául. aki szüleitől 10.000 forint értékű Ingatlant örökölt, az ed­digi 800 forint helyett 500 fo­rint, 50.000 forint értékű ingat­lan öröklése esetén pedig az eddigi 4800 forint helyett 3700 forint illetéket tartozik fizet­ni. Hasonló módon csökken az illeték akkor is, ha az örökös az örökhagyónak távolabbi ro­kona. vagy ha nz örökös az örökhagyónak nem rokona. Termelőszövetkezetbe vitt, ingatlan öröklése után az örö­kös, amennyiben szövetkezeti tag, öröklési illetéket nem fi­zet. Államunk nem murád a dolgozó nép adósa özvegy Lepres Bernátné az Egri Dohánygyár dolgozója. Bálabontó. Ez a munka fürgén mozgó ujjakat kíván, s a Lep- resné keze szaporán bontja szét az összeprésclt dohányle­veleket. 1942 decemberétől dolgozik n gyárban. Elmondja, milyen ne­héz volt élete, mikor férje meg­halt, h három gyermekéről kel­lett gondoskodnia. Nem szíve­sen beszél erről az időről. Küz­delmes éveket ugrik át gondo­latban. S vidámabb dolgokra tér át: ' Lengyelországban, ahová 1951-ben üdülni vitték, olyan dolgokat látott, melyeket addig „mesébe I11fí“-nek vélt. Felszabadult, megbecsült tag­ja lelt társadalmunknak s ő Jó munkával válaszolt — 1051-ben Sztahanovista lett. 800, azelőtt 700 forintot — mert úgy látta, hogy a dolgozók ér­dekét szolgálja vele. Az I. Bé­kekölcsön sorsolásánál egy 50 formlos kötvénnyel 100 forintot nyert, örült neki. bár tudta, hogy az a pénz nagyon kis há­nyada annak az összegnek, me­lyei naponként visszakapott. Helyesen látja: az árleszállítást is annak köszönhetjük, hogy munkánk elvégzése melleit az állam segítségére siettünk fo­rintjainkkal. Azért jegyzett most is szíve­sen, mert úlnbb árleszállításo­kat, újabb bölcsődéket, iskolá­kat akar, s tudja, hogy álla­munk nem marad a dolgozó nép adósa. * Mindig örömmel .l^gyzott kölcsönt -- mikor államunk a dolgozó naphoz fordult, tavaly

Next

/
Oldalképek
Tartalom