Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-29 / 87. szám

A nIpöjsäg 1953 dktóber 29. A KULTÚRMUNKA MEGJAVÍTÁSÁÉRT Megyénk kulturális életének funkcionáriusai értekezletet tartottak október 21-én. Az ér­tekezleten megjelentek a me­gyei pártbizottság, a tömeg­szervezetek képviselői, a nép­művelési minisztérium kül­dötte. Szöllősi Gyula, a megyei ta­nács népművelési osztályának vezetője tartotta a beszámolót. Beszédében elmondotta, milyen nagyméretű a lemaradás a kul­túráiét terén az ország gazda sági fejlődése mellett. A beszá­moló rámutatott a hibák okai­ra is. Az utóbbi időben a me­gye vezetőszerveiben, különö­sen a tanácsokon keveset tö­rődtek a kulturális élettel, le­becsülték a kultúrmunkát. Megmutatkozott ez például ab­ban is, hogy ha a tanács kü­lönböző osztályain valamelyik dolgozó nem tudta teendőit el­látni, a népművelési osztályra tették, ott megfelel — gondol­ták. Az egri városi tanács is megfosztotta egyetlen kyltúr- házától a kultúrcsoportokat. Szöllősi elvtárs beszélt a kul- túrpropaganda és kultúragitá- ció aránytalanságáról és arról, mi a teendő a munka minőségi megjavítása érdekében. Majd a Szabad Föld téli esték kér­dése került elő. Ezen a téren is sok teendő van, nemcsak a szervezés, hanem a tartalom megjavítása érdekében. Az előadó hangsúlyozta, hogy a népművelési minisztérium út­mutatása mellett fel kell hasz­nálni az előadásokban a helyi anyagokat és ki kell elégíteni a helyi igényeket. „A művészeti tömegmozga­lom erősen háttérbe szorult az utóbbi időben" — mondotta Szöllősi elvtárs. Heves megyé­ben, ahol a népművészet év­tizedek óta oly szépen virág­zott. a kultúrcsoportok mun­kája nagyon ellanyhult. Nem foglalkoztunk azokkal a cso­portokkal sem, melyek tovább őrzik és fejlesztik hagyomá­nyainkat. Hiányosság kultúrmunkánk- ban az is, hogy a művészeti csoportokban működő embere­ket túlterheljük egyéb társa­dalmi munkákkal, nem adunk elég időt művészi fejlődésükre. Keveset foglalkozunk a népi tehetségek felkutatásával, fej­lesztésével is. Ha a dolgozók kezdeményezésére létrejön egy- egy képzőművészeti szakkör, mint Recsken, Komlón, nem adunk segítséget létezésükhöz, fejlődésükhöz. A beszámoló foglalkozott az­zal is, hogyan lehet a hibákat kijavítani. A népművelés vala­mennyi szervének — a népmű­velési minisztériumtól a taná­csok kultúrmunkásaiig — töb­bet kell törődni a kulturális élet kérdéseivel, önmaguk kép­zésével. Fel kell számolni azt a hibás nézetet, hogy a kultu­rális élet kérdése másod-, sőt harmadrendű kérdés. Szorosabbra kell vonni a népművelési apparátus és a tö­megek kapcsolatát, mert csak a dolgozók széles táborával együttműködve, teremthetünk virágzó kultúrát. Feladatunk munkánk színvonalának eme­lése. Meg kell javítanunk a mezőgazdaság szektorainak — a tsz-ek és állami gazdaságok — kultúrmunkáját, többet kell foglalkozni az üzemek kultúr- életével is a jövőben. Minden eszközzel harcolnunk kell a színvonalnélküli rendezve nyék ellen. A tanácsok feladata, hogy a hibák felszámolásához adjanak támogatást a kultúrintézetek- nek. Az előadás foglalkozott a könyvtárak, kultúrotthonok, a film és faluszínház kérdésé­vel is. A hozzászólók a kultúrmun- ka lebecsüléséről, a tanácsok hiányos munkájáról, a szabad­időről, mint a kultúrélet fel­tételéről beszéltek. Varjas Ist­vánná a népművelési miniszté­rium kollégiumának tagja a tömegektől való elszakadásról, a hibák legtöbb forrásáról be­szélt. Az értekezlet nagy segítsé­get, útmutatást adott a megye kultúréletének megjavításához. ÉRDEMES SZŐLŐRE SZERZŐDNI Megyeszerte folyik a szüret. Az atkári Micsurin tsz is jó ter­méssel dicsekedhet a 40 hóid szőlőterületén. A tsz tagsága elérkezettnek látta a szüretet. Már kora reg­gel énekszótól volt hangos a határ. Jókedvű lányok szedték a dús fürtöket, s fürge puttonyo­sok hordták a kádakba. Közben megérkezett a Boirforgalmi Vál­lalat gépkocsija, mely a fiatalok kíséretével szállította az érett fürtöket a Borforgalmi Vállalat gyöngyösi 1-es számú telepére. A telep dolgozói Örömmel fogadták az éneklő fiatalságot. Virág Gergely, a tsz elnöke el­mondotta, ho'gy a jövő évben azon igyekeznek, hogy még jobb s még több termést takarítsanak be. Kijelentette, hölgy nemcsak a szerződést teljesítik, hanem azon tüimenőeh szabad áron is ad­nak át szőlőt a Borforgalmi Vállalatnak. Bagi Káról ynak, ez atlfcri Micsurin tsz dolgozójának is nagjt*»ka van az örömre: „Hár­ma dma gamma] dolgozom a cso­portban — mondotta — végel­számoláskor körülbelül 50 ezer forintba részesülök. A háztáji szőlőmből meg jócskán szürete­lek is, lesz mit fogyasztani á családnak.” A nagyrédei III. típusú Mun­ka tsz tagjai is lelkesen készül­tek a szüretre. Az első fürtöket a Borforgalmi Vállalat teher­gépkocsijára rakták, hogv mi­előbb teljesítsék a szerződésü­ket. A szőlészeti brigád vezetője megfogadta, hogy a jövőben még több szőlőre kötnek szerződést. A szőlőtermelésben nemcsak a tsz-ek értek el jó eredményeket. Sok egyénileg dolgozó paraszt is gazdáig termést szüretelt. Erdélyi Ferenc gyöngyösi fcö- zépparaszt bőséges termésnek örvendhet. Szép pénzt kapott 12 mázsa szerződött szőlőjéért, s azért az 1828 kilogrammért, amit szerződésen felül adott át a Borforgalmi Vállalatnak. A beadott szőlő árából jut pénz mindenre, amire csak szüksége van a családnak. Vasali József atkári egyénileg dolgozó paraszt a következőket mondotta: „Nagyon rpeg vagyok elégedve a termésemmel, annál is inkább, mert a Gyöngyös- Egervidéki Borforgalmi Vállalat várakozáson felüli 5.60 forintos árait fizetett a szőiő kilogramm­jáért. Mivel a számításomon fe­lül kaptam pénzt, elhatároztam, hogy eev női kerékpárt, egy asz­tali tűzhelyet is veszek felesé­gemnek. De nemcsak Vasalj József gazdálkodik okosan pénzével. Bernât Józsefné például házát fogja felépíteni jó terméséből. Az idei gazdasági év igazol­ta, hogy érdemesjól gazdálkod­ni. Érdemes a bő termésből a jelenlegi magasabb szőlő, must és bor árak mellett, a szerződés teljesítése után szabadáron be­adni a Borforgalmi Vállalatnak. Hoffe-r-erőgépekhez szerelőket, la­katosokat és esztergályosokat keres felvételre Hevesmegyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat, Eger, Kis- ■ tályai-úl. Kamatmentesen lehet fizetni a tűz- és jégbiztosítást Sok helyen a dolgozó parasz­toknak nehézségekbe ütközött a biztosítási díjak pontos fizetése. Ezért a minisztertanács úgy in­tézkedett, hogy, akik november 3ö-ig kifizetik ezévi kötelező tűz- és jégbiztosítási díjhátralé­kukat, azoknak a havi három- százalékos késedelmi pótlékot elenqedik. A kötelező tűz- és jégbiztosítás első évi tapasztalatai bizonyítják ennek célszerűségét. A biztosítás nagyban hozzájárult parasztsá gunk nyugodt, qondtalan életé­hez. Ez évben is sokmillió forintot fizetett ki az Állami Biztosító jégkártérítés címén. Különösen nagy összeget kaptak Baranya, Bács, Pest, Szolnok és Te Ina me­gye. ahol a jég 1470 község ha­tárát károsította meg. A Ccq’éd melletti Cseroo község dobozéi­nak például több mint két rr.ilUc forint jégkárt térítettek meg, Ebből 297 ezer forint a Lenin tsz-nek jutott. Kunbarancs köz­ség egyéni dolgozói közi I idős Pagó Lajos 15 és özv. Saáf Jó- zsefné 9690 forint kártérítési­ben részesült. A jégbiztosítás mellett a tűz­bizvosítás is nagy segítsége* je­lent dolgozó parasztságunknak. Minisztertanácsunk azonban még messzebhmenően támogatja a dol­gozó parasztokat azzal, hogy fel­emelte a jég kár-térítés mértékét. Kimondotta, hogy azok a káro­sultak is részesedjenek kártérí­tésben, kik csak részben, vagy nem fizették ki biztosítási díju­kat. A kötelező biztosítás első éve azt bizonyítja, hogy dolqozó pa­rasztságunk túlnyomó többsége szívesen fogadta és a biztosítás díját meg is fizette. Mindazok, akik eddig e*-t nem tették, mu­lasztásaikat a kedvezmény fal­használásával most sürqősen pó­tolják. Mozik műsora Vörös Csillag: november 5—U-ig: A Flotta Hőse; 12— 18-ig: Csuk és Gek; 19—23 is: Harag napja; 26-tól de­cember 2 ig: Revizor. Dózsa Filmszínház: november 5— 6-ig: Mágnás Miska; 7—8-ig: Úri mu­ri; g—10-ig: Állami Aruház; 12— 14-ig: Valpone. GyöngvBs: november 5—11 ig: El veszett melódiák: 12—18-ig: Flotta hőse; |9—23-ig: Királylány a felesé­gem: 26—77-ig: Állami Áruház; 28— 29-ig: E-kel: 30 tői december 1-ig: Mágnás Miska. Hatvan: november 3—5-ig: Elítélt falu; 7—P ig; Első hangverseny; 10— 13-ig: Kővirág; 14—15-ig: Mágnás Miska; 16—17 ig: Erkel. Füzesabony: november 4—6-ig: Cirkusz porondján; 7—9-ig: Csuk és Gek; 11—13-ig: Szerelmi bájital; 14— IG ig: Eladó lány; 17—18-ig: Janika. HIRDETÉSEK Bádogos és lakatos szakmunkáso­kat felvesz Tűzhely-karbantartó Vál­lalat, Eger, Kertész-u. 11. szám. Töltőnőt keresőnk állandó munkára. Egri Szikvízgyártó Vállalat, Somogyi Béla u. II. Felveszünk szakképzett ápolónőket és takarítónőket, Megyei Kórház, Eger. A HIDEG TELI SZEL végig­süvöltött a kietlen utcán, meg­rángatta a fák száraz ágait, s mintha paraAcsot teljesítene, úgy kapaszkodott egy szegényes kis ház ajtajába, A néhány léc­ből összetákolt ajtó megrecs- csent és sarkvassal, együtt oldal­ra fordult, szabad utat engedve a dermesztő szélnek, mely be­ié dűli, mintha Meskálék lakásá­nak berendezésére lenne kiván­csi. A szoba egyik sarkában volt a tűzhely. Szöszke kis lány tér­delt előtte, és a kosárból tördelt gallyakkal próbálta életre kelte­ni a hamvadó parazsakat. Mel­lette barna szekrény állt, s a máskor élettelen bútordarab most mély meghajlással jogad­ta a szelet. A másik gyermek a fainál lévő lócával bajlódott: kis kezével a földbenyomult tócalá- bat próbálta kiemelni. A szoba közepén asztal, néhány szék, egy ágy — ebből állt a berendezés. Egyetlen díszítés a falban a ma­gasan felszivárgott víz, és a ké- petfesíő penész adta. Egyik szé­ken ült az asszony. Csendesen hajolt a bölcső fölé. Édes, pu­fók, barna kislány feküdt benne, s kicsi szájócskájával mosoly­gott. Az anya visszamosolygofí legkisebb lányára, Pannikára, közben fájó szívvel gondolta: Vájjon milyen lesz az ő élete, mit tartogat számára a jövő? A férfi az asztalnál ült és kér­ges munkáskezével — ciga­rettát sodort nyolcas dohányból. A sokezer munkás kezét eluta­sították ... de szükség volt rá 1942-ben. Az életére is. Ott halt meg a fronton, azt sem tudta miért. S egy hivatalos levélben tudatták az urak — árván maradt a kis család. ★ ARANYLEVEGOS TAVASZI alkony vette körül Gyöngyöst, a kis várost, a házakat és a fris­sen bomlott fodrát fákat. A sar­kon, amely mellett szűk átjáró Utca torkollott a térbe, magas, KÉT HÁZASSÁG... szőke fiatalember várakozott, ki-' csit türelmetlenül. Három év telt el azóta, amióta ő utoljára sé­tált itt, mint ifjú szerelmes, egy barnacopfos kislánnyal. Akkor is így várakozott, telve fiatalos kedvvel, gondtalanul. Az első langyos szél most is kicsalta a rét és erdő híveit, az öregeket és fiatalokat. A keskeny kis utcáról boldog beszélgetéssel fordultak a párok, az új gyep- szőnyegre, majd eltűntek a su­hogó bokrok között, a kanyargó erdei úton. A padokat is elfog­lalta az ifjúság, ezek egyikére ült elgondolkozva a férfi, miköz­ben szeme már régen makacsul keresett valakit. A lány, akit várt, most gyors léptekkel köze­ledett, közben rakoncátlan haj­fürtjeit igazgatta. A SZŰKÖS UTCA VÉGÉRŐL egy léckerítés mögül, fénylő ga­lagonyabokrok integetnek. Kis bimbós ágacska hajolt ki, s ki­nyúló kéz gyanánt ragadta meg a lány ruháját, mintha bejeié húzná. A férfi szive nagyot dob­bant: Panna abban a ruhában volt, amiben először látta meg a bálban. Gyengéd vonalai el­árulták, hogy még 20 év bőrül van. Józsi boldog izgalmában úgy látta a lányt, mint árnyék­ból napfelé növő virágszálat, amely beteljesedetten vágyakról tanúskodik. Szép, barna haja is olybá tűnt, a napsütésben, mint­ha aranyfejdísz övezte volna fel­hőtlen homlokát. Legrokonszen­vesebbnek találta arcában a gyermekiesen tágranyílt barna szempárt, amelyben a pajkosság oly kedvesen keveredett az ár­tatlansággal. Most ő is észre­vette a férfit, s régi tartózkodó természetéből levetkőzve, ra­gyogó arccal sietett hozzá. A fiú kezében gallyakból és néhány koratavaszi virágból készített koszorú volt. Gyorsan felállt és a lány minden tiltakozásának el­lenére fejére tette. — Neked hoztam. Most olyan szép vagy, mint egy ... mint egy menyasszony — mondta Józsi és szótlanul, mintha most látná először, telve vággyal nézett a lányra. Tekintetük pillanatra ta­lálkozott, majd a lány elkapta a szemét. Magának sem akarta bevallani, hogy mennyire szereti ezt a férfit, aki sokban hasonlít édesapjához. Mit is szeret ben­ne? Ö sem tudta, csupán nny- nyit érzett, hogy nélküle nem tud élni és a felesége akar lenni. — Régen várlak — szakítja félbe gondolatát a jólismert ked­ves hang — amely most mintha kicsit melegebben, bizalmasab­ban hangzott volna. Megnézted? — kérdi hirtelen. Panna alig tudott nyugalmat erőltetni magára. Igen. Megnéz­te, ki tudja hányszor már azóta, amióta Józsi szavaiból megtud­ta, hogy ő is szereti. Kicsit szo- morkodva mondta: megnéztem, de még mindig nagyon drága, pedig bútor nélkül nem lehet új életet kezdeni. Még mindig vár­nunk kell. Meg, tudod, más is kell még, konyhabútor is... Pannikám — vágott közbe a férfi és ellenkezést nem tűrő mozdulattal átfogta a lány dere­kát. — Idefigyelj. Ha semmink sincs, .mi akkor is nagyon boldo. gak leszünk, és semmire se vá­runk. Az én fizetésem 1600 jo- rint, a tiéd 960 — mi sem tud­nánk bútort venni? Égi/ év múl­va már meglesz a bútor meg­lásd. Az első hónapokban meg­vesszük azt, ami a legfonto­sabb ... ES ÖK BOLDOGAN tervez­gettek, nem láttak senkit, vagy ha láttak is, mindenkiben egy­mást látták. A két szerelmes szorosan ment egymás mellett, beszélgetve az erdőkoszorúzta hegyek alatt. Mindenben segít­ségedre leszek — kezdte a férfi. Reggel én megyek a piacra vá­sárolni, te addig rendbehozod kislakásunkat, együtt megyünk a munkába is, együtt főzünk. Meg­látod, milyen jó lesz, úgy élünk, ahogy csak a mesében szoktak. — Panna boldogságában felka­cagott. A férfi mély csengő sza­vai, a néhány meleg szó jól esett egyedüli szívének. Most már ö is úgy érezte, hogy felet­tük örök fénnyel gyűlt ki a nap. Csak már ott tartanánk — gon­dolta, de nem merte kimondani, helyette felsóhajtott: — milyen szép is az élet. En is úgy _ ér­zem most, igazán érdemes élni. Az egyik padrói csendes beszéd hallatszott, két férfi irigy tekin­tete követte az andalgó fiatalo­kat, kezükben cigaretta izzóit. — Npkik a jó — jegyzik meg hal­kan. Odafent sorvadt az ég színe, idelent lehevült a levegő a lo­vászi est gőzétől. Panna rádöb­benve az alkonyodásra, kifordult a férfi karjából és futni kezdett. A fiú pár lépéssel utolérte és elkapta a menekülő lány kezét. Az új levelek, izzadó rügyek gyantáinak kristálytiszta illata még egyszer a búcsúzó két fiatal teremtés arcába legyezödött. A lány szeretett volna már men­ni, de a fiú szabad kezével hir­telen gyűrűt húzott a rabul ej­tett lány kezére, azután magához vonta őt és hosszan megcsókol tu... AZ ÖREG PARKŐR csende­sen szundikált kedvelt padján. Rajta is kifogott a tavasz, ta­lán azt álmodta, hogy délceg ifjú, szép legény, mint az előtte tovasuhanó ifjú. Hosszan ulá nuk nézett... vájjon mi jutott az eszébe? ★ A kedves tavaszi est óta né­hány hónap eltelt és ők újból boldogan számolgatnak: négy ■ három ... két hét az esküvőig Hrthni Maráit í,llll',,|IIIM,,|flB»l,,llll",,l|l|i",lllll",IÍII",|IHI,"|llll|",IHI,,"llll',"IIÍIi",ilil,,"im,ll|IIÍIi",lllli",IHI""HII""llinííünP A társadalmi sportszövetségi választások jelentősége Heves megyében november hónap­ban történnek meg a társadalmi sportszövetségi választások. A megye sportéletének fejlődése szempontjából igen nagyjelentőségíiek ezek a vá­lasztások. A helsinki olimpia világra­szóló magyar sportsikerei után a lég- felsőbb sportvezetés nem ült rá a ba­bérokra. hanem még jobban nekilát- tott a magyar sport belső megerősí­téséhez. A módosított MHK, az új minősítési szintek, a minden sportág­ra kiterjedő tatai edzőképzések, az edzőfőiskola, a minőségi sportolók állandósított edzőtáborai, az országos versenynaptár, a rajtengedélyeken keresztüli ellenőrzés, a sportvezetők iskolára küldése, a TSB-elnökök kö­telező tanulása, a nemzetközi sport­kapcsolatok fokozottabb kiépítése, __ s mindezeknek betetőzéseként a Nép­stadion elkészítése, mind-mind azt bizonyítják, hogy a magyar sport cél­tudatosan, tervszerűen, a fejlődés tör­vényének megfelelően van vezetve. A magyar sport vezetői óriási feladato­kat oldottak meg. At kellett fokoza­tosan állítani »sportéletünket a szo­cialista sportra. Egy szűk keretből ki kellett szélesíteni a sportot a töme­gek számára, s ugyanakkor minő­ségileg is a régi fölé emelkedni. Eb­ben a munkában hatalmas létszámú vezetőre, edzőre, sportszervezőre volt szükség, akiknek nagyrészét hiányos sportbeli képzettséggel kellett felhasz­nálni, sportunk építésére. Sportéletünk olyan hatalmas iram­ban halad előre, hogy ezzel a fej­lődéssel nem tudott lépést tartani a szakemberek, sportvezetők képzése. Ennek folytán a különböző sportágak vezetésébe jelentős számú olyan ak­tívát kellett bevonni, akik nem tud­ták az egyre növekvő igényeket ki­elégíteni, sem szakvonalon, sem más tekintetben. A sok lelkes, áldozatkész és sporthoz értő aktívák mellett még két léteg került a sportvezetésbe: a jóhiszemű, a maga módján segíteni akaró, de szakértelem, sportmult hiá­nyában hibát hibára halmozó, s a sportot egyéni érvényesülésre ugró­deszkának felhasználó, sok esetben pedig a szocializmus rejtett ellensége­ként, a sportfejlődést tudatosan rom­boló, aláaknázó, bomlasztó elemek. Jellemző szocialista sportunk erejére, hogy még ennek a két nem jelenték­telen létszámú, vezető típusnak ,,a működése” sem tudta a fejlődésben döntően megakadályozni. Hiba lenne azonban azt mondani, hogy ha ed­dig mentek a dolgok a rossz vezetők­kel, majd csak mennek továbbra is. Éppen a fejlődés fokozása érdekében a magyar sportnak országszerte meg kell tisztulni a laikus, vagy rossz­hiszemű vezető elemektől, s helyüket el kell foglalni minden vonalon a rátermetteknek így lesz biztosítva a fejlődés, így tarthatjuk meg a világ sportéletében való élvonalbeli helyze­tünket, így nézhetünk nyugodtan a legközelebbi olimpia elé. Minden őr­hely fontos, mert a szocialista sport­ban a legkisebb faluban is kiugorhat egy Csermákhoz hasonló őstehetség! A társadalmi sportszövetségek a ma­gyar sport tartópillérei. Az ő mun­kájuktól függ egy-egy sportág fej­lődése, vagy visszafejlődése. Ezek a szervek hajtják végre szakmailag a felsőbb sportvezetés utasításait, ők bonyolítják le a versenyeket, s ők viszik gyakorlatilag keresztül a ká­derképzést, valamint tőlük függ az adminisztáriciós gépezet jó vagy rossz vezetése. Nem közömbös tehát, hogy kik maradnak meg a társadal­mi szövetségek vezetésében és kik kerülnek be új emberként, friss,’ egészséges munkalendületet, szakmai tudást hozva magukkal a sportág to­vábbfejlesztéséhez. Ezért fontos, hogy a megye sportkörei küldöttjeik útján képviselve legyenek a sportszövetségi választásokon és méginkább fontos az, hogy ezek a küldöttek olyanok legyenek, akik alaposan ismerik a sportélet problémáit, a saját bőrükön érezve a hibákat, ismerve az eddigi sporszövetségek vezetőinek erényeit és mulasztásait egyaránt, s magúk­kal hozva a választásra termékenyítő, építő kritikájukat, valamint megfelelő javaslatokat a vezetés megjavítására. Az új társadalmi szövetségek megvá­lasztásának legfőbb elve az legyen, hogy helyet kapjanak a vezetésben a szocialista sportban kiképzett fiatal aktívák! A’z ő képzettségük megfelel a célkitűzéseknek, s ők tudják a leg-, jobban az új sportrendszer szakmai és politikai irányelveit követni, vég­rehajtani. Mellettük természetesen helyet kell kapni azoknak a régi szakembereknek, akik a felszabadulás óta eltelt közel egy évtized alatt be­bizonyították szakmai fejlettségüket, s jól tudtak beleilleszkedni a szo­cialista sportéletbe. Semmiesetre sem szabad azonban megalkuvónak, ha­misan érzelgősnek lenni a gyengéb­ben dolgozó eddigi aktívákkal szem­ben. Egyenesen hibának, jóvátehetet­len hibának számít a gyaníthatóan ellenséges elemek benthagyása a tár­sadalmi szövetségekben. A felelősség tehát egyaránt nagy és ehhez mérten kell mindenkinek felkészülni a no­vember havi választásokra. Szüksé­ges zárósoronként pedig még csak annyit, hogy a társadalmi szövetsé­geknek nagyobb „gyakorlati” hatás­kört és ezzel nagyobb megbecsülést kell adni a megyei TSB-k és a já­rási TSB k részéről, mint azt eddig tették. , Lovcsányi Jenő NB II. Keleti csoport Egerben végig gyenge színvonalú játékot hozott az E. Fáklya—Mis­kolci Építők találkozója. Az egriek az első félidőben sokat támadtak, gólt azonban csak 11-esből tudtak elérni Nagy révén. Fordulás után valamivel kiegyensúlyozottabbá vált a küzdelem, a játékba azonban ak­kor is sok hiba csúszott. A második gólt is Nagy szerezte. A csapatból Modor, Pusztai és Dobos játszott jól. Gyöngyösi Építők ezúttal Sajó- szentpéteren szerepelt és kitűnő já­ték után 2:2-es döntetlent ért el. Mindkét félidőt igen élénk iram és hatalmas küzdelem Jellemezte. A gyöngyösiek jól vizsgáztak küzdőké­pességből, ami igen értékes pont megszerzését eredményezte-' számuk­ra. Mindkét gólt Látó lőtte. Hám, Treiber és Látó kiemelkedő teljesít­ményt nyújtott. Lőrinci Vasas 5:0 arányú veresé­get szenvedett Nyíregyházán, a len­dületesen támadó hazai csapattól. A mezőnyben nem játszott alárendelt szerepet Lőrinci, csatársora azonban nem bírt a kemény nyíregyházi véde­lemmel Csak Samu, Hajabács és Renka játszott elfogadhatóan. Az országos vizilabdabajnokságért : Egri Fáklya-Bp. Kinizsi 5:3 (3:1) A nagy formában lendült egri csa­pat kitűnően kezd és Kádas, Szabó, majd ismét Kádas révén 3:0-ás veze­tésre tesz szert. Ezután a Fáklya le­fékez és a vendégek az utolsó perc­ben szépítenek. Szünet után élénkül a játék, Kárpáti góljára Szabó (4 m-esből) válaszol, majd nem sokkal később ugyancsak Szabó lövése jut a hálóba. A Kinizsi jól hajrázik és Kárpáti 4 m-esből újabb gólt sze­rez, 5:3. A végén eldurvul a játék és 3—3 játékos kerül a partra, az ered­mény már nem változik. Ambrus a mezőny legjobbjának bizonyult. Ká­das ellenállhatatlan volt. A védelem­ben Brindza megbízhatóan játszott, Utassy rengeteget dolgozott. Valent sok jó labdát adott társainak. Szabó­nak veszélyes megmozdulásai voltak, Koncz megfelelt. Megyei bajnokság Az utolsóelőtti fordulóban mind­két éllovas győzött, így tovább is nyílt a bajnokság kérdése. Az Egri Vasas biztos harmadik, ezúttal dön­tetlent ért el a feljavult Gyöngyösi Építők II. ellen. Selyp lehengerelte a Gy. Bányászt. Apcon heves küz­delmet hozott az Apc—E. Honvéd ta­lálkozó, melyből az egriek kerültek «■■■■■■■•■■■■■■■■■■■a ki győztesen. Egercsehi nagy harc után 4:3 arányban győzött Recsk, míg Heves 3:2 arányban Verpelét el­len. Eredmények: H. Lokomotív—H. Kinizsi 2:1, Petőfibánya—Rózsaszent- márton 2:1, Gy. Építők—E. Vasas 2:2, Apc—E. Honvéd 0:2, Selyp—Gy. Bá­nyász 6:0, Egercsehi—Recsk 4:3, He­ves—Verpelét 3:2. Kossuth-rádió: 11.30: A kilencedik hullám. Erenburg regényéből. 12.15: Hangverseny üzemnek. 13.00: A rá­dió operettjeiből. 13.30: A Fővárosi Népi Zenekar játszik. 14.40: Magyar népdalok. 15.30: Volkmann Róbert müveiből. 16.10: Lengyel népdalok. 20.15: A rádió válaszol falusi hall­gatói kérdéseire. 21.10: A rádió szim­fonikus zenekara játszik. 22.20: Szó rakoztató zene. 23.00: Hazánk zenei életéből. Petőfi-rádió: 8.30: Szimfonikus tán­cok. 10.10: Finn dalok. 11.00: A rá­dió népi zenekara játszik. 15.00: Le­hár operetjeiből. 16.00: Bogácsi nép­dalok. 16.20: Szív küldi szívnek. 17.00: Tánczene. 19.00: Népzene. 19.30: A rádió énekkarának műsora. Október 31, szombat. Kossuth-rádió: 11.30: Adám: Arany János dalaiból. 12.15: Szórakoztató zene szimfonikus zenekarra. 17.30: Népzene. 20.15: A magyar rádió vá­laszol a falusi hallgatói kérdéseire. 20.30: Vidám szombatesti zenés mű­sor. 22.20: Tánc éjfélig. Színes muzsika. 8.30: A rádió kisegyüttese játszik. 10.10: G~ieg műveiből. 15.00: A Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakiskola növendékei játszanak. 15.20: Szóra­koztató muzsika. 17.20: Tánczene. 18 00: Szív küldi. 19.00: Ramor Er­vin hegedül. NÉPÚJSÁG Az MDP Hevesmegyei Párt­bizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: Váczi Sándor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Sztálin-út 1. Telefon: 284 és 123. Postafiók: 23. Szikra Lapnyomda. Budapest, VIII, Rökk Szüárd-ti. 6. Felelős nyomdavezető: Kulcsár Mi A RÁDIÓ MŰSORÁBÓL Október 30, péntek. | Petőfi-rádió: 7.35:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom