Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-25 / 86. szám

NÉPÚJSÁG 19"3 október ?5. AZ E\ MÓDSZEREM 99Ss**p és tsi€>9jiissÍ€*Íó a etsi wnunhánh** Az elmúlt oktatási évben bí­zott meg először a párt propa­gandista munkával. örömmel fogadtam a megbízatást, tud­tam, hogy a propaganda munka a legszebbek kö é tartozik a pártmunkában. De éreztem a felelősséget is: a párt politiká­jának, célkitűzéseinek tanítása, annak megértésére való nevelé­se fontos felelősségteljes, szép feladat. A politikai iskola második év­folyamán 17 hallgató volt rám bízvai. Tudtam, hogy a hallga­tók csak akkor fejlődhetnek megfelelően, akkor sajátíthatják el az anyagot, hai a propagan­dista alaposan, lelkiismeretesen készül fel a foglalkozásokra. Ezért rendszeresen eljártam a propagandista szemináriumra, ott jegyzetet készítettem; az egyes anyagok feldolgozásánál a kötelező irodalom mellett, a javasolt irodalom nagy részé­ről is jegyzetet készítettem; ezenkívül olvastam hozzá saj'.ó- cikket és többször szépirodalmi könyvet. A „Szabad Nép” állan­dóan közölt anyagokat egyes elméleti kérdésekről, ezt is fi­gyelemmel kísértem és az anyag tanulásánál, valamint a foglalkozásokon hasznosítottam Igyekeztem szemléltető anya­got is felhasználni a szeminá­riumokon, s azt tapasztaltam, hogy jobban megértik az anya­got a hallgatók. Különösen meg­mutatkozott ez a Szovjetunió ötéves terve anyagának feldol­gozásánál. Helyi példákkal a helyi politikai és gazdasági ese menyekkel is gazdagítottuk mindig a foglalkozásokat. Nagyon fontos a prop? gandista munkájában* hogy Ismerje a hallgatók problémáit, képességeit és minden esetben segítséget adjon nekik. Vala­mennyi hallgatóval egyénileg is foglalkoztam, de főleg azokkal, akiknek gyengébben ment a ta­nulás. Az oktatási év ideje alatt háromszor, négyszer, csak­nem minden hallgatót felkeres­tem a lakásán, vagy az üzem­ben, érdeklődtem tanulásuk, munkájuk iránt. S a hallgatók is felkerestek engem két fog­lalkozás között, ha valami pro­blémájuk volt a tanulásban. Tuza Ferenc elvtársnak, a gőz­malom dolgozójának az okozott nehézséget, hogy legtöbb eset­ben éjszakai műszakban dolgo­zott, s ha eljött is a foglalko­zásra, fáradt voit. Tuza elvtárs, aki tervét ál'andóan túltelje­sítette, a tanulásban sem akart elmaradni A nehézség elhárí­tására beszédem a párttitkár és igazgató elvtárssal és segítet­tek Tuza elvtárs problémáján. Tuza elvtárs ezután még jobban tanult és a legjobbak között vizsgázott. A hallgatókkal való törődés, a hallgatókkal való jó kapcsolat eredménye is, hogy a 17 hal'gatóbó! 15-en vizsgáz­tak le. öten jó eredménnyel. Most az SZKP története első évfolyamának vagyok a propagandistája. Huszonhét hallgató van, akik különböző munkahelyeken dolgoznak. Szí­vesen és nagy örömmel vállal­tam, a párt'tőrténeti tanfolyam vezetését. A muH évben én is ezt tanultam és igen megszeret, tem ezt az anyagot. Az első foglalkozás kedden volt, s ezen csak tizenegyen vettek részt. Ezen a foglalkozá­son ismerkedtek a hallgatók, és egyórás előadást kaptak az első fejezetből. Megbeszéltük ift a jegyzetelés fontosságát is. a hallgatók szorgalmasan jegyez­tek és bizonyítja érdeklődésü­ket, hogy az előadás után szá­mos kérdést tettek fel. A pro- pagandistának ezzel is számol­nia kell, ezért alaposan sokol­dalúan kell tanulmányoznia az anyagot. Az első foglalkozáson felol­vastuk a hiányzók nevét és minden hallgató ígéretet tett, hogy a legközelebbi foglalko­zásra meggyőz egy-két hallgatót és együtt jönnek a foglalkozás­ra. A hiányzások elkerülése vé­gett az a tervem, hogy a .körzet­nél, az üzemeknél felkeresem a párttitkár eivtársat s ha mód van rá, együtt látogatjuk, meg a hallgatókat és újból beszé­lünk velük a tanulás fontossá­gáról. Éppúgy, mint az elmúlt év­ben, most is segíteni akarom a hallgatókat tanulásukban. Vi- taváz'ato; mindig rendszeresen készítettem, most is elkészítem, a kérdésekre is kidolgozom a választ, nehogy valamilyen fon­tos kérdés ne tisztázód;on. A jegyzetkészítést az elmúlt évben rendszeresen ellenőriztem, volt olyan elvtárs. aki nem a lénye­ge* jegyzetelte, hanem máso­lással íö’tötte idejét. Ezeknek segítettem, hogy minden kér­désnél, minden anyagnál meg­találja a lényeget, a fontosat. A hallgatók neveléséhez el- engedhetetien a propagandista példamutatása. Egyetlen eset­ben sem mentem úgy a konfe­renciára, hogy ne készültem volna és bár nekem is sok el­fog! ait ságom van, mindig talál­tam időt a tanulásra. Sokszor harcolni kellett a tanulásért, de tanultam. Az estéket, a vasár­nap délutánokat általában mindig erre fordítottam és for­dítom ma is. Nagyon szép és megüszte- telő feladat a> mi munkánk, a propagandisták munkája. Embe­reket neve'ni a párt, az embe­rek szeretetére — nincs ennél szebb'. Éppen ezért valamennyi propagandistának úgy kéül ta­nulnia, dolgoznia ebben az ok­tatási évben, hogy a legtöbbet adhassa a hallgatóknak. Elmondta: Pampuk Imre gyöngyösi propagandista AZ ÓVÓNŐK NAPJA ..Ha valamikor, akkor most öröm és gyönyörűség pedagó­gusnak lenni.” (Révai J.) Ma' már a pedagógusok a leg­szebb hivatást töltik be, mert a szocialista emberi tulajdonsá­gok kifejlesztőivé, a legmaga­sabb erkölcs formálóivá váltak. A nevelés már az óvodában kezdődik. Itt alakítják ki óvó­nőink a gyermekekben a szocia­lista ember jellemvonásának körvonalait, ami a további ne­velés során alakul erős, hatá­rozott jelemmé. Pártunk, kormányzatunk, dol­gozó népünk óvónőkbe vetett nagy bizalmát és szeretetét fe­jezi ki. hogy már harmadik al­kalommal rendez óvónők napiál és ezzel is beb:zonyí:ja, milyen nagyra értékeli azt a munkát, amit óvónőink a szocialista ne­velés terén végeznek. Az óvónő a dolgozó édesanyát pótolja, a pityergő, anyja után síró kis gyereket, ölébe véve vi­gasztalja, játékot ad a kezébe és kitalál számára valami szó­rakozást, amivel eltereli figyel­mét a sírásról és bevezeti a játszó gyermekcsoportba. Minden gyerekhez van egy kedves szava, mindig mosoly ül aiz arcán. Türelme végtelen: a legnehezebben nevelhető gyer­meknél is minden módszert ki­próbál, hogy az becsületessé, igazmondóvá, váljon, mire is­kolába kerül. Az óvodai nevelés előkészít az iskolára. Az a gyerek, aki óvodába jár, zökkenőmentesen beleilleszkedik az iskola közös­ségi életébe. Nem riad vissza az első feladatoktól, hiszen már az óvodában megismerkedett a ceruzával, papírra.!; a rajzolás alaptechnikájának ismeretével könnyebben megy az első betű megformálása. Ha kérdeznek tőle valamit, értelmesen, bátran felel, mert az óvodában sokat foglalkoztak a beszédkészség fejlesztésével. Az óvodai nevelés kitér a gyermekek szépérzékének fej­lesztésére. Ezt célt szolgálják a szépen berendezett óvodák. Berendezésük egyszerű, de mé­gis nagyon ízléses: az ablako­kon mintás, és mind:g üszta függöny, magyaros virágtartó, korsó, színes szőttes díszítő. Té­len is fele van virággal az ővo- da. Az élősarok növényeit a gyermekek gondozzák. Van-e szebb hivatás, mint óvónőnek lenni, mint nevelni sok-eok kis gyereket és második otthont te­remteni az óvodából? ... Eltöl­teni egy élet munkásságát, nem­zedékeket felnevelni és a munka gyümölcsét az őszintén ragasz­kodó gyermek szemeiben látni. A mai napon megyénk vala­mennyi óvónője fogadja meleg szeretetünket és kézszorításun­kat a szülők és a gyerekek ne­vében. Jó munkájukkal, szakmai tudásuk elmélyítésével érjenek el további sikereket az óvodai nevelőmunka tökéletesítésében. Szabó Margit megyei óvodai felügyelő I Wtuûncrôofc emíétówre Éppen most száz éve annak, hogy a KUK Infanterieregiment No 60. hadkiegészítő purancs- noságát Egerbe helyezték át. Az ezred ugyan 1798 óta léte­zik, de a sorozási központ ere­detileg Trencsén, illetve Lőcse. Ennélfogva Eger városának az 1853 előtti 60. gyalogezredhez nincs több köze, mint Hunyadi Jánosnak a róla elnevezett ke­serűvízhez. Amúgy pedig az ezred úgy hasonlít akármelyik más „kö­zős" ezredhez, mint egyik krumpli a másikhoz. A színe svarcg&b. Jelvénye a kétfejű sas. Vezényleti nyelve német- Himnusza a Gotterhalte Tisztjei osztrákok, morvák, polyákok, csehek, horvátok; teszem azt: Csicsa, Kronavitter, Dobra- wolny, Köhler-Köch, Kitticsán, Tschick, Iväntssevic, Schwitzer, Blaschke, Przemusic, Boxiche- vich, lovag Schwartz Henrik, Spitzka, Vanicsek, Kohu;, Pfiie- gier, Hollerung, Bartungek, An. \ony, Frandsci, Maliauch, Sztoj Mb., stb. A legutolsó ezredtu'aj- ionos: seiner ExceT.entz ritter )on Ziegler tábornok. Ennél az \zrednél osztrák minden, csu­dán a legénység (az ágyú'.ölte- ék) képviseli a magyar elemet, "ondol nivaló, hogy lelkesedett a nyáj a holomposai iránt! El- elbesergi titkon a baka: „Verje meg az isten a mészáros búrd­iát! Minek vagdalta el a kis borjú lábát? Mostan a kis borjú nem tud lábán járni: Szegény katonának hálán kell hordani". Az ezred persze buzgó kiszol- gá ója a Habsburg-ház impe­rialista érdekeinek. 1859-ben az olaszok ellen ha­dakozik, akik szeretnék Lombar­diát felszabadítani az osztrák iga alól. 1866-ban Königrötznél gyűjti a babért. Klapka ugyanekkor magyar légiói kíván szervezni a \ \ ! I V poroszok á'tal foglyul ejlett ma. gyár katonákból, hogy betörjön Magyarországba. A hatvanas foglyoknak a légióba való be­állását azonban megakadályozta a magyar történelmi áruló ősz- tály egyik je es képviselője, Hosszúfa'.usy Gyula Hadapród azzal, hogy a császárnak telt esküjükre figyelmeztette a köz­katonákat. Erről a „hőstettéről" a hadapród úrnak, persze, leg­főbb helyen is jelentés tétetett. 1878-ban a bosnyákok szabad­ságharcát segít az ezred lehen­gerelni. 1915-ben az ezredet KuHen- bergbe helyezték át, hogy kéz­nél legyen, ha a cseh nép moz­golódni próbál. Viszont a kút- tenbergi cseh ezredet a legfőbb hadvezetés Egerbe dirigálta, ne. hogy a magyarok elhízzák ma­gukat. így aztán róka fogta csu­kát, csuka a rókát: két vesze­kedő közt nevet a dinasztia. A világháborúban az ezred zöme az orosz fronton harcol, s amikor a szocialista forrada­lom felszabadító az orosz népet a cári elnyomás alól, a KUK In- fanterie-regiment No 60. siet Odesszát megszállni, nehogy a vörösök kezére kerüljön. Jövőre lesz húsz éve, hogy ennek az ezrednek Eger polgár­sága emlékosz.opot állíttatott a színház előtt. Keresztapja az emléknek Szita Mihály tábornok, aki a kommiin alatt szerette volna Egert a csehek kezére ját­szani, keresztanyja: Subich Ká­roly kanonok. Van ugyan egy másik katona­emlék is Egerben, de az jól el van dugva a Hatvani-temetőben, annak is az árkában. A hivata­los világ sohasem vett erről tu­domást. No, mert a Habsbur­gokra is tekintettel kell ám len­ni, a temető árkában pedig „re­bellisek" csontjai porladoznak. akik Kápolnánál „érted haltak szent vi'ágszabadságf" Így az­tán legfeljebb haladószellemű fiatalok, szervezett munkások rfÉilíiítfl fe^ip|,iaa tátogatták a sírt; az egri szo­cialista magvető, Vály István március 15-én nem egyszer be­szélt a munkássághoz a honvéd, tömegsírnál. Néhányon mindig szereltük volna, hogy a káno nai katona- emlék kerüljön a díszhelyre, s ne az, amelyik Sotferinóra, Ma- gentára. Königgrätzre, Zwor- nikra, Belgrádra, Odesszára, hívja jel a közfigyelmet. De hát azt mi már nem érjük meg haja­sán, kopaszán is bajosan! Hi­szen — persze, persze — a har­monikus társadalmi együttmű­ködés érdekében ajánlatos te­kintettel lenni a mások érzé- genységére is. Elvégre vannak a városban, a megyében szép számmal, akik büszkék, hogy valamikor waffenrockban. rezes csákóban parádézhattok a Fő­utcán, a korzón. Akik szíveseb­ben hallgatnák ma is a Gotter- haltét, mint a Rákóczit. Akik jobban megörülnének seiner Excellente ritter von Ziegler fel. támadásának, mint például Klapka Györgynek, aki Kassá­tól Komáromig vezette az egri honvédeket a szabadság véres, de dicsőséges országútján. Azért hát pszt! Csend! Ne szólj szám, nem fáj fejem. Kolacskovszky Lajos Emelkedik a Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak életszínvonala Hónapról hónapra javul a Német Demokratikus Köztár­saság lakosságának élelmisze­rekkel és közszükségleti cik­kekkel való ellátása. A Német­ország Szocialista Egységpártja által javasolt és a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya részéről elfogadott új irányvonal következetes meg­valósítása, valamint a Szovjet­unióból és a népi demokratikus országokból származó élelmi­szerbehozatal lehetővé tette, hogy a lakosság sokkal több élelmiszerhez jusson. A lakos­ság 1953 júliusában és augusz­tusában 14.7 százalékkal több vajat, 25.8 százalékkal több cukrot, 37.6 százalékkal több halat és halkonzervet, 52.4 szá­zalékkal több margarint, 200 százalékkal több olajat vásá­rolt, mint 1953 második negye­dében. Jelentősen javult a dolgozó parasztság helyzete is. Ez egye­bek közt az erfurti járásban is tapasztalható. Mint ismeretes, a Német Demokratikus Köztár­saság kormányának új irány­vonala csökkentette a kötelező mezőgazdasági terménybeadás mértékét, s az erfurti járás pa­rasztsága ennek nyomán 55 millió márka jövedelemtöbb­lethez jutott. A koreai villamoserómüvek helyreállítása A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság dolgozói az ellen­ségtől lerombolt és megrongált villamoserőművek mielőbbi helyreállításáért harcolnak. Helyreállítják a legnagyobb ázsiai vízierőművet, a szupuni vízierőművet, amelyet az ellen­ség többször bombázott. Kim Rin Gu brigádja 180, sőt több százalékra teljesíti napi felada­tát. Az erőmű lerombolt szer­kezeti részegységeinek helyre- állításához a villanyszerelők kollektívája a helyi készleteket használja fel. A villamoserőmü munkásai augusztus végéig mintegy 300 tonna ócskavasat és színesfémhulladékot gyűj­töttek. Eredményesen folyik az oktatás az erőmű mellett mű­ködő elektrotechnikumban. Az idei tanévben kétszerannyi hallgató kezdte meg a tanulást, mint tavaly. Nagy lendülettel folynak a helyreállítási munkálatok az ország többi villamoserőművé­ben is. Az erőművek gyors helyreállításához nagymennyi­ségű kerámiai és porcelán- gyártmány szükséges. Ezért a csuilei kerámiai gyár és a phenjani porcelángyár helyre­állítása különösen gyors ütem» ben folyik. Az analfabétizmus megszüntetése Vietnam felszabadított körzeteiben A francia megszállás idő­szakában elnyomták és kizsák­mányolták Északnyugat-Viet- nam dolgozóit. Ezek a dolgozók szinte kivétel nélkül analfabé­ták voltak. Egy-egy körzetre rendszerint egy elemi iskola jutott: az iskolában mintegy 40 diák, fűként földbirtokos gyermeke tanult. Északnyugat-Vietnam felsza­badítása után minden körzet­ben több népiskola nyilt meg. Leginkább a nemzetiségi ki­sebbség által lakott körzetek­ben. Ma már általában minden ifjú és gyermek jár iskolába. Jelenleg — a kormány nem­zeti-kisebbségi politikájának megfelelően — csupán Than Üen körzetben 54 iskola nyilt meg a dolgozók számára. Kao Bang tartományban iskola nyilt a bányavidékek vezető káderei politikai színvonalának emelé­sére. Hatalmas paraszlmegmozdulások Francia országban Franciaország paraszti töme­gei az utóbbi időben egyre elé­gedetlenebbek a Laniel-kor- mány politikájával. Hatalmas parasztmegmozdulások zajlot­tak le, jóllehet az Országos Földbirtokosok Szövetsége élén néhány nagybirtokos mindent elkövetett elgáncsolásukra. A kormány is nagy rendőrségi erőket mozgósított ellenük. Ilyen parasztmegmozdulások voltak október 12-én Közép- és Dá'nyugat-Franciaország 17 megyéjében A parasztok a gyűlési hatá­rozatok szerint többezer aka­dályt emeltek a megyék fő­útvonalain, úgyhogy a forga­lom naphosszat szünetelt. A községtanácsok és az elöljáró­ságok sztrájkokat hirdettek. Puy-de-Dome megye útjain 500 torlaszt emeltek. Creuse és Haute-Vienne megyében több mint 300-at, Deux-Sévres me­gyében 200-at stb. A parasztok sokhelyütt me­részen szembeszálltak a rend­őrséggel. Givry-ben (Saone-et- Loire megye), ahol a rendőrség könnygázbombákkal támadott, a parasztok tizenegyszer egy­másután fölépítették torlaszu­kat. Puy-de Dome megyében a parasztoknak sikerült kiszaba­dítaniuk több letartóztatott tüntetőt. Október 12-én sok helyen volt népgyűlés. Peitiers város környékén több mint 6000 pa­raszt tartott népgyűlést. A pa­rasztok a következő követelé­seket támasztották: szüntessék meg a búsadót, tiltsák meg a mezőgazdasági termékek be­hozatalát, csökkentsék a köz­vetítők rendkívül nagy jöve­delmét, emeljék a dolgozók vá- sárióképességét, a felvevőpiac kiszélesítése, a mezőgazdasági termékek és az iparcikkek árai közt tátongó, egyre mélyebb szakadék megszüntetése végett. Harc a marokkói imperialista elnyomás ellen A Marokkói Kommunista Párt emlékiratot intézett az ENSZ titkárságához a nemrég lezajlott fontos marokkói ese­ményekről. A párt az emlék­iratban leleplezi a francia ható­ságok marokkói terrorját, s megállapítja: „A francia kor­mány a szultán lemondatása után el akar hárítani minden akadályt a bányák, az ipari és kereskedelmi vállalatok tulaj­donosainak érdekeit, a gyar­matosítók érdekeit, a kalando­rok, a hűbérurak és minden­féle sötét elemek maroknyi ki­sebbségének érdekeit szolgáló politika útjából. Ezzel világo­san megmutatja, hogy meg akarja gátolni népünket szuve- rénitásának helyreállításában". A Marokkói Kommunista Párt emlékirata kifejti a marokkói nép legsürgősebb követeléseit: „Szüntessék meg Marokkó­ban a rendőrség terrorját; bo­csássák szabadon a politikai foglyokat, engedjék haza Sidi Mahomed Ben Youssefet és mindazokat, akiket az ország­ból kiutasíttottak és szám­űztek; haladéktalanul biztosítsák a demokratikus szabadságjogo­kat, nevezetesen a szakszerve­zeti jogokat, a nemzeti pártok legális működését, a sajtó- szabadságot; vonják vissza mindazokat a rendszabályokat, amelyek csor­bítják Marokkó szu-’erénitását; alakítsanak nemzeti kor­mányt a marokkói nép igazi képviselőiből".

Next

/
Oldalképek
Tartalom