Népújság, 1953. október (79-87. szám)

1953-10-22 / 85. szám

1953 október 22. NÉ PÖJSXg 3 AHOL TÖRŐDNEK A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉVEL (Tudósítónktól) HAZANK EGYIK legrégibb cukoirgyára a hatvani. A fel­szabadulás előtt ósdi, kivénhedt gőzgépekkel 400, kampányban 800 dolgozója volt a gyárnak, akik a legnehezebb körülmények között szinte éhbérért dolgoztak. A gvár öregebb dolgozói jól emlékeznek még arra az időre, amikor az állandó hajszolástól kimerültén szinte rettegve men­tek dolgozni, mert a régi gépek állandó balesettel fenyegették őket. Balesetvédelem, egészségvéde­lem? „Olyat nem is ismertünk a Deutsch báró idejében1’ — em­lékeznek még az öregebb dolgo­zók. Másra tellett akkor a Dénz. olaszországi nyaralásra, külföldi kisasszonyokra, kártvacsatákra. Mit számított az, hogy valaki­nek szétroncsolta a gén a- kar­ját, vagy a salak agvonéeette. ha egy munkás megrokkant, vagv meghalt, mint például 1941-ben Danvi József, aki for­rázod ás következtében halt meg. Mindez nem okozott problémát, mert hisz a gyárkapuban min­dig ott állott sorban a munka- nélküliek egész serege. A FELSZABADULAS e téren is nagy változást hozott és a Hatvani Cukorgyár ma már nem a rról híres, hogy a leget esőbb gépekkel, a legembertelenebb módon zsákmányolja ki a dol­gozókat, hanem arról, hogy az ósdi gőzgépeket a legmodernebb villanymotorok váltották fel. Például tavaly új turbinához épült 150.000 forintos költség- gel. de arról is híres, hogy az ország cukorgyárai között ál­landóan az elsők között van a terv teljesítésében. Vaiiion vé­letlen-e ez? Nem. nem véletlen. A kiváló termelési eredmények híven tükrözik vissza pártunk, I kormányunk és az üzem vezető­ségének szerető gondoskodását j az üzem dolgozóiról. Különösen nagy gondot fordít az üzem ve­zetősége a dolgozók egészség- védelmére és a balesetek el­hárítására. 1952 január 1 -tői szeptember 31-ig a balesetekből kifolyólag 234 munkanap. míg 1953 azonos időszakában 111 munkanap kiesés volt és hozzá­tehetjük, hogv az idei kam­pányban még egyetlen üzemi baleset sem fordult elő. MINDEN felvételre kerülő új dolgozó balesetelhárítási tan­folyamon köteles részlvenni. Ezenkívül kioktatják saját mun­katerületén lévő baleseti veszé­lyek megelőzésére is. A dolgo­zókat ellátják védőétellel, ital­lal. a savas helven forralt tejet, a gázos helyeken magastáp- lartalmú vaskekszet, a túlmeleg helyeken, mint a cukorfőző. ahol 48—50 fok melegben dolgoz­nak. szódavizet kapnak frissí­tőül a dolgozók. Ezenkívül azok a dolgozók, akik erősen szennyező helyen dolgoznak, védőruhát, akik munkaidejük nagyobb részét szabadban töl­tik. esőkabátot, cumicsizmát kapnak a kollektív szerződés értelmében. Az üzemi pártszer­vezet és az ÜB állandóan szem előtt tartja a dolgozók érdekeit. Ez mutatkozik meg akikor, mi­kor a lóápolók, a salakkal és a kazánházban dolgozók részére is biztosították a ruhát és a ba­kancsot, annak ellenére, hogy az a kollektív szerződésben nem szerepel. Ebben az évben a vé­dőételeken túlmenően a magas hőmérsékletben dolgozók 10 százalék melegség! pótlékot kapnak. A felszabadulás előtt mindez ismeretlen volt, mert hiszen egy pár ezer pengővel megrövidítette volna a báró urat. A FINOMÍTÓ cukoroldal, cu- körpadlás és a raktár összes dolgozói fehér köpenyben és sapkában dolgoznak, ami a fel - szabadulás előtt csak akkor tör­tén* meg, ha valamelyik kegyel­mes úr meglátogatta a gyárat. A baleseti veszélyeket a gépek­nél már szinte teljesen elhárí­tották a védőkorlátok, rácsok, ketrecek alkalmazásával. A bal­eset még fokozottabb elhárítása érdekében szeptember elsejétől kezdve függetlenített balesetel­hárítási felelőst állítottak mun­kába. Az 1953-as évre egészség­védelem és balesetelhárítás cél­jára 110.000 forint volt előirá-» nyozva. Az új kormánypro- gramm következtében. amely még fokozottabban helyezi elő­térbe a dolgozók egészségvédel­mét, ez az összeg 467.000 forint­ra lett felemelve. Ebből ezidáig az mintegy' 70.000 forint, a többi az év elkövetkezendő részében lesz felhasználva. A Bütner- szárftóban 31.000 forintért új WC-t, a Huyárd-szárítóban és a rosszlevegőjű munkahelyekben ventilátorokat, szellőzőberende­zéseket és a dolgozók egészsé­gére szolgáló más berendezése­ket fognak létesíteni. Még ebben az évben megkezdődik az új köz­ponti fürdő építését mintegy 850.000 forintos költséggel. * EZEK A TÉNYEK is azt bizo­nyítják. hogy nálunk mindin­kább m^rvaíósul az a jelszó, hogy legfőbb érték az ember- Pártunk és kormányunk igen komoly összegeket bocsát a vál­lalatok rendelkezésére a dolgo­zók egészségvédelme céljából. Az a feladatunk és egyben kö­telességünk, hogy megfelelően használják fel és ne a dolgozók rovására takarékoskodjanak. A Hatvani Cukorgyár vezető­sége törődjön továbbra_ is foko­zott gonddal a dolgozók egész­ségvédelmével és harcoljanak tovább a balesetek számának minimumra való csökkentéséért. Sárközi Miklós Képzőművészetünk a dolgozó nép szolgálatéban A képzőművészet nagyarányú fejlődéséről lesz tanúságot az egri Képzőművészeti Csoport október 18-á«i megnyílt kiállí­tása. „Művészeink a mai ember gazdag, termékenyítő ereiü, dol­gos életét örökítik meg, akár kőbevésve vagy vászonrafesive" — mondotta megnyitó beszédé­ben Felaszi István, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Es valóban, a kiállítás darab­jai, a pezsgő életnek mesteri áb­rázolásai. Péteri Imre festőmű- vésiz és kritikus ígv nyilatkozott a kiállításról: „Ez a kiállítás igen komoly értéket képvisel. Érzésem, hogv az egri képző­művészek képesek volnának sóik­kal nagyobb lélegzetű müvek alkotására is. De a nagy érté­kek mellett, bizony még kifor­ratlanságok is mutatkoznak. Az a megállapításom, hogv az egri festők nem törekednek úi színek­kel kifejezni gyönyörű vidékük jellegzetességeit. Vannak ezen a téren kivételek, mint Gödör Kál­mán „Bervai mészkőbánya”, vaev „Felnémeti állomás” című képei. A színeket elég jól válo­gatta össze a festő. Igaz ugyan, hogy a „Bervai mészkőbánya” című mű háttere kissé „kemény” s ai „Felnémeti állomás" című kép kompozíciójában nem a leg­szerencsésebb. A Bükk. és Eger környékének táialt legjellegzete­sebben Kátai Mihály ábrázolta. A szobrászat is igen szép, ér­tékes darabokkal vesz részt a kiállításon. Orbán József „Arc- más1" című szobra talán a leg­sikerültebb alkotás. A művész jól megfogta a modell karakte­rét. Hiányossága az egves rész­letek túlzott kidolgozása. A Petőfi-szobor méltó arra. hogv Eger egyik legszebb terét dí­szítse. Értéke a szobornak, hogy inkább a lelkifeszültséget dom­borította ki a szobrász. Aki ismeri régi alkotásait, megdöbbenve, de örömteli meg­lepetéssel á! 1 meg mai munkája előtt. A régiekből a sötéten- 1 átás, a küzdelem komorsága, az újakból pedig lelkesedés.élet sugárzik, üj ember úi alkotása áll előttünk, akit meg tudott változtatni az a lendület, az a megváltozott életforma, ami egész életünkre úi iránvt sza­bott. De nemcsak ezek, az „idősebb” művészek vesznek részt a kiál­lításon. Találkozunk egészen fiatal tehetségek alkotásaival — ifi- Kátai Mihály. Kishonthy Jenő — akik még csak most kez­dik bontogatni szárnyaikat. Bozsik Gyula Válasz egy levélte Orbán József né elvtárs, a N ép- újság október U-i számában bí­rálatot gyakorolt a folyó hó 6-án tartott irodalmi-est előkészítő munkája felett. A bíráló jóhisze­műségét kétségbe ugyan nem vonjuk, de meg kell jegyeznünk, hogy az tévedésen alapult. Az irodalmi-estet mindkét filmszínházban vetítés útján a megyei lapban hirdetéssel, azon­kívül a SZOT-székliázban és a könyviár helyiségeiben kifüg~ gesztett plakátokkal hoztuk a közönség tudomására, továbbá a megyei és városi tanács dolgo­zóit körözvénnyd értesítettük, az iskolák tanulóit és hallgatóit pe­dig tanári karunkon keresztül tu­dósítottuk névreszóló meghívó­val, igaz, hogy csak 120 darabot bocsátottunk ki. Véleményünk szerint, ha azoknak, akik tudtak róla, csak egy százaléka is el­jön, akkor a hallgatóság elhe­lyezése komoly gondot okozott volna a rendezőségnek, Orbán Józsefnénah, a Képújság ban közölt cikkét megköszönjük, mert segítségünkre volt a város közönségének irodalmi érdeklő­dését felkelteni. Iglal Istvánná könyvtáros Dienes József újabb nyolc fiatalnak adja át munkamódszerét Az esztergályosok legutolsó de- kádterv értékelésénél Dienes Jó­zsef és brigádja lett az első 220 százalékos teljesítményével. Die­nes József kiváló sztahanovistá­hoz mindenki bátran fordul se­gítségért, mert 17 éves tapasz­talatából mindig készséggel se­gíti a hozzásietőket. Most nyolc fiatal dolgozik a keze alatt. A Köles,zov-féle gyorsvágás me­gyénkben nála talált eiőízör atkai'íTMzójá.ra és mai széleskörű használatát neki köszönheti Dienes József neve a nemrégen jelvényért felküldött sztahano­visták róvscoálbain is az elsők köpött szerepel. A propagsdisták figyelmek A „Propagandista" című fo­lyóirat előfizetése körül számos helyen félreértések vannak. Többen a szeptember—októberi szómhoz küldött befizetési la­pon egy példány árát fizették be. Közöljük, hogy egyes pél­dányok árát a pártszervezethez keil befizetni. A befizetési lap a negyed-, vagy félévi előfizetési díjak beküldésére szolgál. Felhívjuk a propagandisták figyelmét, hogy* az előfizetése­ket mielőbb küldjék be, hogy a> lap következő számát már zavartalanul, névre szólóan külelhessük meg. A „Propagandista” kiadóhivatala A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL LEVELEZŐINK ÍRJAK... „A Recski Ércbánya 1953 jú­lius 1 óta. az üzembővítési munkák miatt, jeleraieg is ne­héz körülmények között dolgo­zik. A tervet — melyet már a,z új üzemre írtak elő — nem tudtuk teljesíteni, mivel a szük­séges gépek és épületek nem készültek el határidőre. A ne­gyedik negyedéves tervre mó­dosítást kértünk, így október 1-től 15-ig terjedő időben ter­vünket nyers ércből 100.4, szín- porból 96.79 százalékra teljesí­tettük. Minden reményünk meg­van arra, hogy a hónap végére „Petöfi-banyavállalat XII-es akna üzemvezetősége elhatá­rozta, hogy az októberi szo­cialista forradalom 36. év­fordulójára munkaversenyt in­dít. A dolgozók vállalták, hogy a műszaki feltételeket biztosítják a munkához, s a negyedik negyedéves tervet maradéktalanul teljesítik de­cember 25-re. „A megyei Villanyszerelő Vállalat harmadik negyed­éves tervét 131 százalékra teljesítette a termelékenység emelésével. A túlteljesítés el­sősorban a vállalat fizikai dolgozóinak az érdeme. A vállalat valamennyi brigádja „A Hatvani Cukorgyár DISZ fiataljai megértették, hogy élet- színvonalunk emelése csak fe­gyelmezett munkával, a terv- teljesítésével érhető el. Ennek érdekében DISZ-brig'ádokat ala­kítottunk, melyek szervezésében nagy segítséget adott a városi DlSZ-blzoítság is. A brigádok egymás közötti versenyt indítot­tak, fontos feladatnak tartják a terv teljesítését, illetve túltelje­sítését. A brigádok már eddilg .JDISZ-szervezetünk augusz­tus végén üzemi DISZ-szerve- zet lett. Ekkor új vezetőségi tagokat választottunk. A veze­tőség nem minden esetben tu­dott megbirkózni a nehézségek­kel, így sok hibát követtünk el. Mint kuiltúrfe’elös, magam is elhanyagoltam a kultúrbrigád megszervezését, kissé komoly­talanul vettem a dolgot. Sok panasz merült fel a szervező titkár munkájával kapcsolatban A hevesvezekényi Béke tsz őszi betakarításáról számol be levelében Tóth László traikto- ristai. — Ha tavasszal is így dolgoztak volna, akkor most sokkal több -lenne a jövedelem — írja és ez a néhány szó el­árulja nekünk azt is, hogv a tszcs tainaág őszi munkáját: a kukoricatörést és a cukorrépa ásást már lendülettel végzi. Ebben a munkában különösen az októberi tervünket túltelje­sítjük. Dolgozóink egyéni és brigád- versenye a bányásznap óta nem csökkent. Október hónapban nagyon szép eredményt értek el dolgozóink. így Borsos János és Kivés József vájárok 135, Maruzs András és Borsos Ist­ván vájárok 155, Ficsor László és Borsos Lajos bon-dor csillé­sek 190 százalékra teljesítették havi tervüket. A bánya dolgo­zói november 7 megünneplésére munkafelajánlásokat tesznek.” Cseh Pál levelező a Recski Ércbányából. Az üzemvezetőség verseny­re hívja a vállalat összes ak­náinak dolgozóit, abban a tu­datban, hogy a verseny ki­alakításával több szenet adunk népgazdaságunknak. Ezzel bizonyítjuk be, hogy pártunk és kormányzatunk bizton számíthat a bánuá- siokra.“ BAKOS SÁNDOR levelező, Petőfibánya r 100 százalékon felüli tervtel­jesítést nyújtott. Egyéni tel­jesítménynél Szabó Joáchim *201, Szarvas János 200 szá­zalékot ért el." LIPTAI SÁNDOR levelező, Eger. k is szép eredményeket értek el. A finomítóban Hullna! Jenőoé brigádja október első dekádjá- ban 106 százalékot ért el. Nem sokkal marad el mögötte Tuza József csoportja sem, melyben Tóth József né brigádja 103 szá­zalékkal dicsekedhet. A másik két brigád eddilg 98 százalékot ért el.” NÉMETH LAJOS DISZ-titkár. Hatvani Cukorgyár, k is, aki csak ideig-órái g viselte szívügyének a szervezet mun­káját, majd lemondott meg­bízatásáról. Hogy szervezetünk komolyabb eredményekkel nem dicseked­het, abból is fakad, hogy a páti- szervezet nem adott semmiféle segítséget, mivel nem tartott kapcsolatot szervezetünkkel “ SÁRI ANNA DISZ-íag, Kér ecsend. a nők vájtak ki. de nem marad­nak mögöiitük a férfiak sem. ők a, mélyszántást és az őszi vetést végzik, hogy a november 1-re vállalt őszi munka befejezését október 25-re teljesíthessék. Eb­ben még részben az üzemanyag- hiány késieí.-teti őket, amiért gyakran Füzesabonybai teil el­menni — de bízzunk abban, hogy a tra'ktoristáik rövidesen zavartalanul dolgozhatnak. ..Nehéz Időket éltünk át az utóbbi hóna­pokban”. Emlékszik vissza Virág ímre, a kis­körei I. típusú Rákosi tszcs párttitkára. Való­ban ez az időszak volt a legnehezebb a cso­port életében. A három év alatt együttvéve sem volt annvi probléma^ annyi elütő vélemény, mint most. A nyári munkák idején a falu „sut- togóinak1’ sikerült megbolygatni a kiskörei cso­portokat. Munkaközben gyakran esett a gazdák pillantása a- kanyart, meg a réti földekre — re­mek, dúsan termő földek ezek. — Azt kapjuk meg, ha kilépünk, reménykedtek sokantejfeen érdemes lesz egyénileg is gazdálkodni, —^pőt- ték tovább a jövő képét az egymás által is fel­tüzelt gazdák. Ebben a zavaros időben, egy fülledt nyári estén két különböző házba jöttek össze gyűlés­re az I. típusú Rákosi csoport tagjai. Nem kel­lett külön meghívót küldeni, mindenki szilárd elhatározással'indult a maga csoportjához. A* egyik gyűlésen majdnem százan jöt­tek össze s mindenki tudta róluk — ezek a kilépők. Velük tartott a csoport einöke is. Mi­kor a gyűlésen nagy zsibongás, vitatkozás köze­pette elhatározták a kilépést, az elnök mintegy pontot téve az aláírások után, még a szövet­keze; bélyegzőiét is ráütötte a kérelemre, hadd lássák ott fent a minisztériumban, ez a tagság akarata. Gyűllek az aláírások, szaporodtak a ké* forintok, melvet a kilépési határozatot vivő küldöttek útiköltségéhez gyűjtöttek. Másnap út­nak .indult a -küldöttség. Molnár Gáspárné nyí­lott be a -kérelemmel a földművelésügyi minisz­térium kapuján. Mi történik a> másik gyűlésen? Számbelileg kevesebben voltak, mint amazok, de az igazság Inellettük áll*. S ez erős fegyver a tú'erővel izemben is. üj életük megvédéséért gyűlt ősz- ize ez az 50—60 ember, hogv megvéd:e edd:gi láradózásának gyümölcsét, tovább haladjon a tárom éve megkezdett úton. ' A vezető nélkül maradt csoport^ úgv érezte bég nincs egyedül. Van, aki segíti, irányítja EL ÜLT A VIHAR életüket, velük van a problémák megoldásában. Lám most is itt van Patkó Imre, a község párt­titkára, s tanácsaivá! segíti úi életük megala­pozását. A vita nem arró! folvt itt, hogy ki vigye a minisztériumban a kilépők névsorát, hanem kö­zösen határoztak arról, hogyan gazdálkodjanak a következő évben. Példáért nem kellett messze menni, a heJybeli Dózsa tsz, már ízelítőt adott ■» községnek, mit jelent a nagyüzemi gazdálko­dás, milyen jövedelmet lehet kicsikarni a föld­ből olva-n növényekkel, rrmt a rizs, hogv lehet 28 mázsás rizstermést elérni egy-egy táblán, s -még 60k mindenről, mely ezelőtt ismeretlen fo­galom volt a- kiskörei gazdák előtt. S ezek !'t ötvenen, tervet kovácsoltak a viharos időben. Létesítsünk rizstelepet — szólt először egy óva­tos tag. s a többiek egyemberként határoztak, 40 hold rizst vetünk. Még ezen a gyűlésen megválasztották az úi elnököt Szöllősi Andrást bízták meg: ve­zesse őke*, tapasztalatával, segítse az új gazda-, eágot. üjjé választották a csoport „vezérkarát” is. Csutor Gáspár, egykori középparaszt a szö­vetkezet vezetőségében foglalta el megérdemelt, helyét. Apró terme'Ű, de igen energikus ember Vi-, rág tere. 5 lett a nagy vihart túlélő csoport, párítitkára. Virág Imre nem hozott szégyent azokra, kik bizalmait szavaztak megválasztása-» kor. Elsőnek állt a vetőgép mellé, példája ha­sonló cselekedetre buzdította a csoport öregeit, asszonyait is­Nagy sebet vágott az utóbbi hónapok kava­rodása a csoport testébe. Elszakadt a csoport fele. kik -nem moggyőaődésbő! léptek b? a cso­portba, vagy pedig könnyelműen hallgattak a „suítogók" szavára. Es a seb még sem vitte pusztulásba a- csoportot, sőt még erősítette. Azok, kik most benllm,aradiak, már igazi csoporttagok, kik a vihar idején sem menekülnek gyáván az ingó hajóról, hanem azen igyekeznek, hogy mi­nél előbb biztos helyzetbe hozzák azt. Elérkezett a vetés ideje. A dolgozó parasztoknak is határozni kellett a magúik sor­sát illetően. A csoport vezetősége láttái, hogy nem lesz könnyű dolog a vetőmagot összeszed­ni. Elsőkén: példát keli mutatni a vezetőségnek, meg a kommunistáknak. Virág Imre párttltkár bízott a ‘kommunistákban, tudta, hogy az ö se­gítségükkel dönti el a dolgozó parasztok szívé­ben dúló harcot — a szövetkezet javára. Meg­született az elhatározás. A párttagok holnap be­hozzák a vetőmagot. Elterjedt a hír a faluban is. Aki három na­pon belül beviszi a vetőmagját, az csoporttá,? marad, aki nem viszi, annak kívül tágasabb. Let; erre nagy vita-. Még a „másik” banda- em­berei is fontolóra vették a dolgot. Hiszen az első ízelítő nagyon keservesen esett az egvéni gazdálkodásból. 300—400 forintért szántottak a tehetősebbek a vetés alá, mikor a gépállomás 180 forintért szántott, boronáit egy hold földet a szövetkezetieknek. De, aki elmaradott, aki nem nézi semmibe a gépi munkát, annak a zsebe bánja meg. Másnap a vezetőség, a kommunisták zsákjai már a szövetkezet magtárában duzzadtak vető­maggal tömve. Azon a napon 26-an vallották magukat újra csopcrltagnak — ennyien hoz'dk be a vetőmagot. A következő napokban már mindenki tudta, új elnököt, vezetőséget válasz­tott a csoport és rizs'eiepct is létesítenek. A rizstelep létesítése sokat segített a gon­dolkodóknak. mert a Dózsa tagjai már eldicse- kedíok, hogy 10—14 mázsa rizst is kapnak csa­ja dónként, az pedig 20—28.000 forint egv ősz­szegben. Hallották, hogy Talmács László tsz- tag ‘házat vett a riz-s árából, s a többiek is kezd­tek érdeklődni az eladó házak után. S gyűlt a vetőmag, hozták talicskán, ko­csin, ki miivel fcu-dta, még a „másik” csoportba tartozók közül is hozta az akosabbjai, harmad­napra 79-re szaporodott a csoport létszáma. A megmaradtaknak elmondta a-z úi elnök: „egy iépés't sem távolodunk el az alapszabálytól, nem fordulhat elő a tavalyi eset, hogy mindenki sza- badrakodásra, vitte a terményt, igazságosan osztjuk ei az alapszabály szerint1’. Közösen vetették el 102 hold búzájukat, 27 hold ősziá-rpájuk is idejében került a földbe. Azóta naponta keresik fel a csoport elnökeit a „megtérők". kik újra a szövetkezetben akarnak gazdálkodni. Az utóbbi időben gondolta -meg magát Bagi József is, aki eddig a> „másik cso­portra” hallgatott, s vele együtt 16 dolgozó pa­raszttársa kérte visszavételét. A szövetkezet tagjai most (már megválogatják, kit vesznek vissza, nehogy olyan tagokkal „erősítsék" cso­portjukat, akik az ellenség első szavára fötd-höz- vágják a kapát, hanem akik mindvégig kitarta­nak a csoport ügye mellett. Megváltozott a középparaszíok véleménye ie. Sokan megbánták már elhamarkodott lépésüket. Az újonnan kiadott földijük művelése közben so­kan elhatározták, jövőre újra szövetkezeti tagok lesznek, olyan öná.ló szövetkezetei alapítanak, mint a Dózsa, s még nagyobb eredményeket érnek el. Juhász Lajos középparaszt Is kilépeti a csoportból, de már ő is másképpen gondo-lkcM zik. Felesége szerint „ebben az évben úgy jár­tunk, mint aki rossz állomáson szállt le a vonalról, s a következő állomásig gyalog tel! a vonat után menni. Jövőre már nem leszünk Ilyen könnyelműek, nem széliünk le a- biztos megélhetést adó szövetkezet vona-tjáról”. Kovács Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom