Népújság, 1953. október (79-87. szám)
1953-10-11 / 82. szám
1933 október lï, , 3 N EPÜJS AG VIDÁMAN SZÜRETELNEK GYÖNGYÖS SÓLYMOSON (Tudósítónktól.) NEM könnyű munka a szőlőművelés. Nagy szakértelem, s nehéz fizikai munka kell hozzá. A szőlőművelés tudománya sok-sok évtizeden keresztül szállt apáról fiúra, de fejlődni csak igen lassan fejlődött. Ma már egyre inkább, utat tör magának a korszerű agrotechnika. Nemcsak a termelőszövetkezetek, de az egyéni gazdálkodók is felhasználják a szaktanácsokat. A kezdetben kételkedve fogadott fagy elleni füstölésnek is egyre több követője akad. A leglényegesebb változást azonban a szőlő gyors, korszerű feldolgozásánál találunk. A nehéz testi munkát követelő préselést már felváltották a modern gépek, sok dolgozó paraszt munkáját szabadítják fel nagy teljesítő képességükkel. Kövessük nyomon a szőlő útját, s kiderül milyen nagy változás van a szőlő feldolgozásával. gyakorlott ujjakkal keresik meg a szedők a teli fürtöket, gyorsan tele lesz a vödör, jöhet a puttonyos. Kiss Jolán még fiatal szedő, de vidáman és gyorsan dolgozik. Féltékenyen vigyáz, egy fürt sem maradhat el, de azért nem akar lemaradni a többiektől. Tassi Vendel puttonyos is szereti ezt a munkát, jó dolog a szüret, vidáman telik a nap. Alig vesszük észre, itt az ebéd ideje, s már a fele területen túljutottunk. Jöhét a kocsi, indul az első szállítmány az átvevőhelyre. Az átvevőhelyen Fü- leki József dolgozó paraszt kíváncsian nézi, hány fokos lesz a must. Pár izgalmas perc, s kiderül — 18 fok. Igaz tavaly 20 fokos volt, de akkor meg nem volt ilyen bőtermés. AZ ATVEVÖHEEYRÖL, teherautók hordják az erősen leves szőlőt Gyöngyösre, az I-es számú pincéhez. Itt jön aztán az ördöngősen gyors gépesített VIRE ADÄTKOR már nevetgélve, dudorászva iparkodnak a szedők, puttonyosok, ki a szőlőbe. Az első esemény a hagyományos szalonnasütés, jó dolog ez, mert egyszerre melegszik is, meg eszik is az ember. Mire a szalonna elfogy, megérkezik a kocsi is és kezdődhet a szedés. Szorgosan megy a munka Sólymoson is, fürge, munka. A kádakból a szőlő- csusztatókon hatalmas medencébe kerül a termés, ahonnan felvonó viszi a darálóba, s a megdarált szőlő egyenesen a présbe hullik, mely ha megtelt kis iparvágányé vasúton kerül a hidralikus nyomás alá. Az ember mindenütt csak a gépeket irányítja. Nincs szükség a hatalmas erőt kívánó kézi préselésre. A kipréselt anyag futószalagon kerül tovább, míg végül törköly lesz belőle. A must pedig a pince mélyén hordókban hűsöl. nyét, egy-egy tűzhely, rádió, öltöny, s még sok-sok más iparcikk megvétele jelzi. Nagy a forgalom az árudákban. Hozzájárul ehhez a szeptemberi ÍGY MEGY EZ nap, mint nap. A szőlőkből a szüretelők víg éneke hallatszik, s kacskaringózva száll a füst az apró tüzekből. A szüret ideje nemcsak a földeken, a Borforgalmi Vállalatnál észrevehető, jelentkezik ez a különböző áruházakban is, ahol a szüret eredméárleszállítás, s mindazok a kedvezmények, melyek a dolgozó parasztságot, s az egész dolgozó népet érintik. Ez növeli munkakedvüket, bizalmukat, s ez varázsolt megelégedett mosolyt a szüretelők arcára. Bognár Pál. November 7- re készülnek a recski ércbányászok A Recski Ércbánya dolgozói jól indultak az új negyedévben: október első hat napjában 114.7 százalékra teljesítették esedékes havi tervüket. Elhatározták, hogy november 7-e tiszteletére tovább fokozzák eredményeiket, s erre a napra 50 tonna tervenfelüli színporral gazdagítják államunkat. A nemes fogadalom végrehajtására komoly verseny alakult ki a brigádok között. Bocs: József és ifj. Borsos István érte el eddig a legjobb eredményt a feltárók között — 166 százalékot teljesítettek, keresetük megközelítette a napi 90 forintot. A fejtési csapatok között Tar jani d István csapata 148 százalékos eredménnyel tört az élre — a csapat tagjai naponta 75 forintot keresnek. Az ércbányászok mindent elkövetnek, hogy tervük maradéktalan teljesítésével támogassák a kormány programm- ját, mely még szebb és jobb életet biztosít számukra is. Még ebben az évben 10, a jövő esztendőben pedig 35 családiházat építenek a legjobb dolgozó számára. Államunknak gondoskodását ezért köszönik, a kormány programmját ezért segítik jó munkájukkal a recski ércbányászok. Segítse a Bélapátfalvi Cementgyár is a kormányprogramm megvalósítását A Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói az első félév sikeres teljesítése után a harmadik negyedévben lemaradtak tervük teljesítésében. Már eddig többszáz tonna cementtel tartoznak népi államunknak. Adósságukat fokozták a negyedik negyedév elején is, mivel szerda reggelig esedékes havi tervüket ktinkerből 55.6. cementből 85 százalékra teljes'letiék. A narrv lemaradás oka, hogy a műszaki vezetőség és a dolgozók nem fordítanak kellő gondot a gépek rendszeres gondozására, karbantartására Pedig ott ahol nihcs lelkiismeretes, előzetes gépkarbantartás nincs tervtei- jesítés. A hanyag munka előbb- utóbb megbosszulja maigát. Naponta állnak le a kemencék és a cementmalmok a hiányos karbantartás miatt. Kedden a II-es kemence állt nyolc órát. szerdán pedig a Ill-a-s kemence állt le. A ce- mentmaimoknál naponta fordul elő gőzhiány, csigaszakadás, szíjszakadás. Mindez azt bizonyítja, hogy a cernenfüzem dolgozói nem szeretik eléggé a gépeket. nem tekintik azokat a sajátjuknak — elhanyagolják, nem gondozzák őket. Ez aztán meglátszik a termelésben. A mi államunk mindent megtesz. hogv a béiapátfalviak is zökkenőmentesen teljesíthessék tervüket. Ui berendezéseket, a régi Loe sehe-malom helyett egy új, nagyobb teljesítményű malmot kaptak, az első korszerű legénvszáüó mellé egy másodikat építettek. Ezenkívül számos családiház is épült a cementgyár dolgozói részére. Államunktól kapott nagyarányú segítség arra kötelezi a Bélapátfalvi Cementgyár dolgozóit is, hogv ők is több cementtel, többi építőipari anyaggal támogassák kormányunk nagyarányú lakásépítkezési programmját, mert rajtuk is múlik. hogv a jövő évben építendő 40.000 úi lakóház milyen gyorsan épül maid fel. Az üzem műszaki vezetői, a pártszervezet felvilágosító munkájának segítségéve! számolják fel a gyárban uralkodó hanyagságot és nemtörődömséget. Szervezzék meg a 'lelkiismeretes és gondos előzetes karbantartást és zárkózzanak fel az élenjáró cementgyárak mögé, melyek nem hátráltatják, hanem jó munkával segítik kormányunk programmjának mielőbbi megvalósítását. Kiváló traktoristák versenye Traktorosaink megértik, hogy mit vár tőlük az ország. A tervek teljesítése, illetve túlteljesítése nem ritka jelenség körükben. Különösen ió eredmények születnek az egerfarmosi és a boconádi gépállomásokon. Az egerfarmosi gépállomás dolgozóinak nagy többsége eredményesen dolgozik. Kimagasló eredményeket ért el Bukta Laios aki a tervbevett 350 normálhold helyett 605 normálholdat végzett el, s ezzel tervét 159 százalékban téliesítetté. Ah g maradt le mögötte Jakab Ráfael, aki eredményét fokozva, 380 normálhofd előirányzatává! szemben 565 normálba] don végezte el a munkálatokat, így 148 százalékos eredményt ért el. Bartók Józsefet is ott találjuk az élvonalbeli dolgozók között. Tervteliesííésé- ban már ő is elérte a 132 százalékot. vele szinte egyvonal- ban halad Dudás János, kinek 131 százalékos a tervteliesítése. Jó eredmények azonban nemcsak az egerfarmosi gépállomáson vannak. A boconádi gépállomás traktoristái között is születnek kiemelkedő teljesítmények. Tari József DISZ-tag például 127 százalékos te!iesítésé- né! tart. Kizsán József 449 normálholdon végezte el az őszi munkákat. Ázelveszett falu Végtelenbenyúló sík vidék. Ez már a tengernyi Hortobágy öble. S mint valami vérvörös koráisziget, úgy emelkedik ki a síkságból Kömlő, pirostetejű házaival, jegenyéivel, lüktető, forrongó életével. A szép magyar haza szívének minden dobbanása itt lükteti ebben a faluban is, a ma történelme itt íródik Kömlőn is. Az ember életének története van. A falunak története, de történelme is: a2 emberek sorsa, a rég meghaltaké, a ma élők története történe'emmé korácso'ódik. S ez az ember, * szabadságot, az Igazságot kereső ember története: a legigazibb dráma. ★ „Kötrtlői virtus" — „Túlteszel a kömlőieken” — megtisztelő címek voltak ezek. Az elmúlt esztendőkben a serény, vidám kis falu beragyogta az egész megyét. Ha valahol marokra fogták a munka végét, hát itt Kömlőn ezt tették. Ha valahol síkra kellett szállni a hazáért, hát itt Kömlőn ezt tették. Ha valahol éllek vidám, derűs, de kömény férfiak, dalosajkú, dolgoskezű asszonyok, hát itt Kömlőn azok éltek. A vidámságot. a dalt új éle'ük varázsolta, a keménységre a múlt tanítót! a őket. Ezekben a piroste'.ejfl házakban az országutak egykori vándorai élnek. Az aüg három és félezer lakosú községnek 7600 hold a hajára. Ebből 2000 hold volt a szatmári püspökségé, 600 hold a Bárczy-gróíoké, 1900 hold az 53 kuláké, a többi, közte a 700 hold szik, a kömlői kis- és középparasztoké. Annyi termett itt sokszor a paraszti gazdaságokban, hogy éppen meg lett belőle az erő. a kuöik-, summásmunka kereséshez a mosonmegyei Ve’nheim- birtokon, a tíz kilométerre lévő dinv- nyésháti, jánoatanyai vaigy__ grófi gazdaságban. S adott annyi erőt, hocry kibírják a, megküzködött kis vagyon felett megperdülő dob rettenetes hangját. Mert perge t a dob szüntelen, ma is összerezzennek a kömlőiek, ha járja' az ucákat a kisbíró, közölve: ..közhírré tétetik, hogy az ingyenes állatorvosi szolgáltatás..." ★ Nem is olyan régen, még emberi mértékkel mérve is „tegnap” — egyszóval, alig másfél esztendeje, mint az új bor, forrt Üt az élet. Egymásután vágták el a dolgozó parasztok az egyéni élet köldökzsinórját, s elmentek oda. ahol úgy vélték, mert be is bizonyították nekik, jobb és köny- nyebb lesz az életük; a termelőszövetkezetbe. Nehéz volt ez a lépés? Nagyon! Miiyen nehéz megválni attól a szegényes, megszokott lakástól — mégha újba is költözünk —• melynek minden szögletét ismerjük gyermekkorunk óta, ahol m'g a padlórecsegés is hű barátunk, dajkánk volt, s most kísérőnk. De megtették ezt a lépést. S jól tették: a három-négy holdak világából ererholdas életbe lépett dolgozó parasztok az első botladozó lépések után gyorsan haladtak előre a szövetkezés útján. Nem volt nap, hogy ne reppent volna a hír végig a megyén: rizstelepet építenek a Kossuth szövetkezet tagjai, házilag készítettek mákvetőgépet a Szabadságban, megelőzte a Dózsa a Hala'dást a vetésben. A közgyűléseken egymásután születtek meg a verseny- felhívások, az egész megyével versenyzett Kömlő szövetkezeti község. S nemcsak versenyzett: győzelmet, győzelemre halmozott, s e győzelmek után öröm volt számvetést tenni. Kovács József, a Kossuth juhásza. 40 mázsa előlegben kapott gabonával készíthetett gazdag számvetést. Erdómes volt szövetkezni. Az* erős napfény azonban vakít. Nem látja az, aki a napba néz, hogy az árnyékban vidáman tenyészik a gomba. A szövetkezeti község megalapítása után az egész megye megelégedetten dörzső’ie össze tenyerét: „Hiába', ez a kömlői virtus." Pedig ebben a virtusban már akkor belecseppent itt-ojt egy kis „alkohol”. Az élet nem kártyajáték, hogy majd a következő partiba... Az ember érez, s nem felejt, legfeljebb megbocsátja, megérti az ellene elkövetett hibákat s annak indító okait. Hat és fél évtizedet számlál, ha megkérdik hány éves, Cseh József 15 holdas középparaszt. Egy házban lakik veiével, Garancz latossá’, akinek hat holdja van. Egy házban laknak, de külön művelték meg a földet, meg- é’tek szépen, emberin. Esténkül) azért szó esett a szövetkezetről, gondolkodtak, rágcsálták, ízlelték a szó), kezdtek távolról ismerkedni az új életformával. S ekkor Garancz Lajost behívatták a tanácsházára és sokat sejtetően megkérdezték tőle: „Kének a nevére írjuk a íö’det? Egy házban laktok, össze kell vonni.” Cseh József, mikor ezt meghallotta, tnegiiedt. Először elkeseredetten azt mondta vejének, írassa az ő nevére, úgyis öreg. ki bírja már. ha netalán kulákká nyilvánítsak. Aztán elgondolkodott: egész életében dolgozott, sokszor ínaszakadtáig a nyugodt öregségért. S most vállalja, hogy ku.fáknak; minősítsék 'akikről 5 magának ifi megvolt a .'véleménye? 'Savanyún szüretelték a szőlőt — nem ért meg benne a gondolat, mégis, belépett. De dolgozott becsülettel ő is, ve je is. Olyan fából faragták mindkettőjüket, hogyha már csináltak valamit, hát jó! is csinálták. A seb azonban nagyon lassan hegedt. Cseh József mondotta ezt így el, meg a többit is. — A lovakat gondoztam, nappa’ meg szekereztem ide-oda. Sokhelyütt megfordultam, így hát sokat is láttam. Kezdetben azt is megmondtam, ha nem tetszett valami. A kutya se hallgatott rám. Pedig jó lett volna. Soha nem lászott gaz az én földemen, de a csoportban volt olyan tábla, ahová alig jutott kapa. Azt is megmondom miért. A növénytermesztési brigád majd miudennao két órával később kezdeti, nem kell számolni tudni, ennvi embernél milyen nagy időveszteség ez. •. Cigarettára gyújt, eígodolkozik egy pillanatra. — Igen, én is ki akarok lépni, s ezen gondolkodik a vejem is. Nem mondom, kaptunk terményt, ha mindent összeszámolok, a család egy vagonra valót keresett. De nemcsak gyomrunk van nekünk, hanem becsületünk is. Itt a baj! Kilenc éve télbe- nyárban hideg konyhában alszom, nem birom a meleget. Megmondtam benn, hogy válla’om a lógondozást, de csak addiaf, amíg kint lehet aludni az istálló előtt. Erre azt vágták oda nekem, hogy mi az. kerülöm a munkát, maid jól megnéznek, ki és mi vagyok. Hát nézzenek, nincs titkom, se szégyelni- vaióm. Sok emberrel kellett beszélni, míg kihámozzuk az igazságot, vastag héja aló!. Sok ember szava egy csokorban aztán megmu'atja a valóságot. Megmutatja azt. hogy a Rákócziban a jobbára kőzépparasztokbó! álló brigade), mely egyhuzamban harminc napot kaszált, kulákbrigádnak nevezték el, hogy sokszor inkább 'aszították, mint vonzották Az új életet tapogató, a földet szerető és értő tagokat, hegy nem fizették ki sok helyen a bevit) jószágok árát, hogy ... — Dolgoztam annyit életemben, hocry majd megszakadtam. Etjeit ' nappallá tettem, s most mégse becsülnek — jegyzi meg kesernyésen Cseh Lajos, aki 13 holdat vitt be annak idején. Én messzebb látok, nem akarok kilépni, mert (udom, hogy ez a ió úl. De nem m'ndenki van így ... Ez az igazság. Azt hiszik egyesek, hogv mázsákra lehet váltani az ember szívét és becsületét, hogy a jó szó fölösleges fényűzés. Az ellenség meg nyeregbe száll, ujjongva lovagolja meg a becsületen esel) csorbát, s haj szájaíze szerint fesíegeti a jövőt, a jelent hozza igazolásul. S nem mindenki lát messze, sokan adnak hitel) a szónak, amely egy-két való tényre támaszkodva bemocskol ja a szövetkezeti mozgalom egész nagyszerűségét. Az 1900 hold volt tulajdonosai egyetlen pillanatig sem ültek ölhetett kézzel. Megragadtak mindent, hogy belemarjanak a szövetkezetek testébe. Rettenetes volt számukra látni, hogy azok, akik egykor levetett kalappal, szemle- Sütve álljak előttük, most a maguk urai, a szép élet gazdái. Mint a bacb lus, rágták magukat egyre mé'yebbre, s várták a pillanatot, hogy' „kitörjön a betegség". A tavalyi aszály, az elkö- ve’ett kisebb-nagyobb hibák nagyszerű tenyésztelepei az ellenségnek. Es most csendesen, vagy hangosan, de kitartóan, pokolgép gyanánt helyezik el erre-arra a később robbanó szavakatOláh Pál harangozó, Oláh Sándor kulák öccse, soha egy mukkot sem szólt a Dózsa szövetkezet közgyűlésein. Csak utána Kádár Józseffel, a Kossuth szövetkezetből kizavart kukákkal tárgyalta meg a hallottakat. Néhány nap múlva középparasztok vagy éppen volt nincstelenek szájából csörgött kifelé mindaz, amit az ellenség kitervelt. S nem ők az egyedüliek... Az e'követett hiba o'yan a kiraknak, mint gyomnak a május; eső. Míg ki nem tépik a gondos kezek, jobban fejlődik, terebélyesedik, mint az értékes növény. De mi van ezekkel a gondos kezekkel? Miért nem tépik a dudvát most, miért nem tanították meg eddig emberszeretet re, az emberek megbecsülésére a szövetkezetek vezetőit, tagjait. Mert bármilyen furcsán is hangzik: az emberszeretetet tanulni, nagyon alaposan és nagyon lelkiismeretesen tanulni keli. ★ Meg-fontolt szavú, vörösbaju- 6Zos ember Szabó István a községi párttitkár. Tagja a Dó^sa szövetkezetnek, szíve-leike a falué. Nappal a határt járja a munkaegységekért, családiáért. este a falut népéért, pártjáért. Egyhónapos párliskolán volt februárban. Azóta ebből az egy hónapból él. nem |anul, nincs idele tanu'ásra. Sok mindent jó! lát, szíve és józan esze e'mondatta vele, hogy a Dózsa szövetkezetnél, a legfiatalabbnál, az volt az egyik baj. hogv senki nem segített rajta. A működési engedély is két hónapig feküdt a megyei tanácson, s ezalatt nem kaptak hitelt,'nem kapjak előleget a szerződőit növényekre, még takarmányt sem tudtak vásárolni a bevitt jószágoknak. Mindez egy ember feledékenysége miatt. Ezt látja, mert ezt a tagsáig mondta el számára. de azt már nem. hogy mit tesz az ellenség. „Az ellenség teljesen le van építve nálunk” — véli. s ez a gondolat leragassza szemét, eldugaszolja füleit. Nem jut ideje tanulásra, nem is tudja jól tanítani azokat akikért felelős. S ez nagy hiba, az egész község látja kárát. De van még ennél nagyobb hiba is. Botnélkü! jár, a tudás támasza nélkül járja az életet Szabó elvtárs. megbotlik mindenben, megbojlik egyes párttagok kishitűségén is. Becsülete, párt- hűsége felháborítja — s egyből kimondatja vele, „a mj párttagjainkra nem lehet számítani”. Az élet elmosta az igazságot Szabó elvtárs elől, mert nem fogta keményen, s most egyedül maradt. De nem sokáig. Biztos, egészen biztos, hogy u(ána ered az igazságnak, s úgy megmarkolja, hogy el sem engedi többé. így lesz, mert valójában ilyen ember Szabó István községi párttitkár. ★ Néhány szót még Bessenyi Lajos tanácselnökhöz aki) soha meg nem kérdeztek, mennyit dolgozik egy nap, s aki soha meg nem kérdezte őszinte segíteni akarással, s nem a megszokott udvariassággal: „hogy van, András bályám, van-e valami baj?” Kérdezze ezt, s segítsen is. Nem az a jó munkás, aki reggel hattól éjfélig törtet előre. Aki nagyon siet, keveset iá1, pedig olyan nagyszerű és szép a mi életünk. „Nagyon szerettelek benneteket emberek, 'egyetek éberek” — mondotta Julus Fucik, a nagyszerű forradalmár, s ez az élet győzelmének kulcsa. Szeresse, segítse az embereket, s őt is szeretni, segíteni fogjál; az emberek. ★ Ls Kömlő most nem példakép, nem hivatkoznak rájuk a megyében, meg- fe.edkezt.ek róluk. Talán megírták az ujolsó o.dalát is a falu történelmének, talán pontot tettek az uto’só szó után is? ... Nem, most befelé fordult » falu, újra forr a bor. Hadd forrjon, csak jobb lesz belőle, s az elveszett fa'u megtalálja önmagát, megtalálja hangját. Azok, akik évszázadokon keresztül helytái!|ak az élet viharában, akik mindig az igazságot kereslek, most is megtalálják. Mert most könnyebb, vezeti őket, mint az e!ső iskolában gyermekét az anya. vezeti és fél'ő gonddal óvja őket a párt. Gyurikő Géza /
