Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)
1953-09-20 / 76. szám
Javaslat a mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapszabályára Hazánk felszabadítása, a nagybirtokok felosztása, a népi demokrácia áüaimrendjének kialakulása és megszilárdulása lehetővé tette, hogy a magyar dolgozó parasztság elinduljon az alkotmányunk által biztosított emberibb élet útján. A dolgozó parasztság életét azonban csak úgy lehet jobbá, könnyebbé, szebbé tenni, ha a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban nagyüzemű gazdálkodást honosítunk meg, ha korszerű gépeket, traktorokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát. növényvédőszereket alkalmazunk. Csakis a nagyüzemi! termelés adhat a falunak, a dolgozó parasztságnak jóléte* és műveltséget: viilanvt. vízvezetéket, kórházat, szülőotthont, jó iskolát és óvodát, könyvtárat, mozit, egyszóval kultúrált, jómódú életet. A nagyüzemü termelés megvalósításának útia a dolgozó parasztság számára: a szövetkezés. Dolgozó parasztságunk a szövetkezetekben való társulással biztosíthatja magának a nagvüzemű termelés előnyeit. A közös szövetkezeti termelés jobb eredményei a termelés minőségének a megjavítása, a korszerű állattartás magasabb hozama a termelőszövetkezetekben egyesült dolgozó parasztságot anyagilag felemeli é* jólétet teremt számára. Ezek a felismerések vezetnek bennünket, dolgozó parasztokat arra. hogv önkéntes elhatározásunkból, a jelen alapszabály szerint mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakítsunk. r. Célok és feladatok 1. A termelőszövetkezeti gazdálkodás célja, hogv a szövetkezeti parasztok szorgalmasan végzett közös munkával növeljék a földek terméshozamát, állattenyésztésük jövedelmezőségét. s ezzel maguk és családjuk számára a îól dolgozó középparasztok életszínvonalát lényegesen meghaladó iómóriú, kulturált életet biztosítsanak. A terrpelőszöve'kezet tagjai kötelezik, magukat . hogv.iTO'nden erővej fejlesztik közös gazdaságukat, megvédik és növelik a közös termelőszövetkezeti vagyont, hiánytalanul teljesítik termelési feladataikat és kötelezett, ségeiket népi demokratikus államunk iránt. A termelőszövetkezeti tagok ezt az alapszabályt társas gazdálkodásuk és egész szövetkezeti életük alaptörvényének tekintik, vállalják, hogv gazdaságukat a gépállomással 6zcTos együttműködésben a még egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok e!ő4t vonzóvá, példamutató szocialista gazdasággá fejlesztik. A termelőszövetkezeti parasztok egyesített erejükkel kivívják a győzelmet a kulákok, a kizsákmányolok, a dolgozó nép valamennvi ellensége felett, hogy a szocializmus, a dolgozó parasztok kizsákmányolástól mentes, ió élete a falun mielőbb megvalósuljon. 11. A földről 2. A termelőszövetkezetbelépő tagok a művelésük alatt álló összes földet közös gazdálkodás céljára a termelőszövetkezet használatába adják. A termelő- szövetkezet közös gazdálkodási területéhez tartozik: a) a tagok tulajdonában, haszoné! vezetőben, haszonbér! etében vagy bármilyen címen tényleges használatában lévő összes fö'd — a háztáji gazdálkodás céljára megtartható terület kivételével; b) az állam állal tartós és ingyenes használatra a termelő- szövetkezetnek átadott föld, továbbá bármilyen címen a termelőszövetkezet kezelésébe, használatába adott föld. A termelőszövetkezet a közös használatában lévő földekről földkönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a földek flakonosait. területét, határait, művelési ágát és értékük, gazdaság: rendeltetésük adatait. * A termelőszövetkezet közös gazdálkodási területe sem elidegenítés, sem bérbeadás által nem csökkenthető. 3. A termelőszövetkezet közös területén vetésforgó szerűt gazdálkodik és azt az alkalmazott vetésforgónak megfelelő táblákra osztja. 4. A termelőszövetkezetbe lépő minden közös háztartásban élő család jogosult l/2— 1 kát. hold földet háztáji gazdálkodás céljára megtartani. Akinek a belépéskor földje nincs, annak a közös területből kell a háztáji földet kijelölni. A háztáji földeket lehetőleg a termelőszövetkezeti tagok lakóhelyének közelségében kell kijelölni és azt a termelőszövetkezet közös gazdálkodási területétől teljesen el kell kü'öníteni. A háztáji gazdaság területébe be kell számítani a ház körül lévő veteményeskertet, szőlőt, gyümölcsöst, valamint a be nem épített házhelyet is, ezek együttes területe azonban 1 kát. holdnál több nem lehet. A háztáji föld állandó és annak terheit használója viseli. III. A termelőeszközökről 5. A termelőszövetkezetekbe lépő tag, illetve család köteles a termelőszövetkezet közös gazdálkodásába bevinni: a) összes igásállatait és a háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó haszonállatait; b) összes főbb mezőgazdasági termelőeszközeit (igáskocsi, lószerszám, vetőgép, borona, fűkaszálógép, meiegágyi felszerelés-stb.) — a kisiparos valamennyi munkaeszközét; c) a közös használatba adott földterület bevetéséhez szükséges vetőmagot: d) a közös tulajdonba adott állatok eltartásához az új termésig szükséges takarmányt; e) a háztáji gazdaság területén kívül lévő és annak szükségletét meghaladó gazdasági épületeket. 6. A termelőszövetkezetben a háztáji gazdaság céljára minden család tulajdonában marad: a) a lakóház, a megtartott háztáji gazdaság területe és a háztáji állatállomány elhelyezéséhez szükséges gazdasági épületek; b) a háztáji föld megműveléséhez szükséges mezőgazdasági mpnkaeszközök, szerszámok; c) egy tehén és egy-két növendékmarha, egy-két anyakoca szaporulatával, évente háromnégy hízósertés, öt darab juh vagy kecske, korlátlan számú baromfi, házinyúl és méhcsalád. Ha a családnak a háztáji föld megműveléséhez igásállat- ra vagy egyéb gazdasági felszerelésre van szüksége, azt a termelőszövetkezet vezetősége a közgyűlés által meghatározott térí*és mellett rendelkezésre bocsátja. 7. A közös gazdálkodásba adott vagyontárgyakat a belépő tag és a vezetőség egyik tagjának je'enlétében leltárba kell venni, feltüntetve a vagyontárgyak mennyiségét és értékét. Â leltár fel velejéről a vezetőség gondoskodik, azt a termelőszövetkezet elnöke és a belépő tag írják a'á. A leitár egvik példányát a belépő tagnak át kell adni. A leltárt a vagyontárgyak értékének jóváhagyása végett a közgyűlés elé kell terjeszteni. A közös tu’ajdonba adott termel ceszközökkel a termelőszövetkezet rendelkezik. 8. A termelőszövetkezeti közös tulajdonba adott igás- és haszonállatok, takarmány és gazdasági felszeretés értékének 35 száza'ékát a fel nem osztható szövetkezeti alaphoz kell csatolni. A termelőeszközök ezen felüli értékét a tehenek és anyasenések után egy éven be ül, a ló- és egyéb állatok, gazdasági felszerelés, valamint a takarmány után négy évi egyenlő részletben a tag részére ki kel! fizetni. A bevitt vetőmagért sem természetbeni, sem penzbeni térítés nem jár. 9. Az o’yan egyénileg gazdálkodó do'gozó parasztot, aki a belépést megelőző egy éven belül ipás- és haszonállatait, valamint gazdasági felszere’ését — a rendes gazdái'kodás kere- teit meghaladó mértékben — eladta vagy a belépéskor vetőmaggal nem rendelkezik, csak azzal a feltétellel 'ehet felvenni termel őszövetkeze'be, ha köte'e- zi m-gát. hogy az e'adott állatok és felszerelés ériékének 35 százalékát epy éven belül befizeti, a vetőmagot pedig egv év alatt természetben beadja. Ellenkező esetben ezt az összegei, illetve a terményt a tag részesedéséből le kell vonni. IV. A tagságról 10. A termelőszövetkezet tagja lehet minden 16 éven felüli dolgozó . paraszt, férfi és nő egyaránt, aki az alapszabályt magára kötelezőnek elismeri. A termelőszövetkezet tagjai közé felvehetők az ipari munkások családtagjai, továbbá a mező-, szőlő- és kertgazdaságban és állattenyésztésben, vagy a szövetkezeti gazdálkodáshoz szükséges egyéb szakképzettséggel rendelkező dolgozók, vala mint olyan ipari munkás, vagy egy segédnél és egy ipari tanulónál több alkalmazottat nem foglalkoztató dolgozó kisiparos, akinek szakmai munkájára termelőszövetkezetnek szüksége van. Uj tagot az év folyamán bármikor fel lehet venni. 11. A termelőszövetkezetbe való felvételt belépési nyiialko zattal, írásban kell kérni. A nyilatkozatban. ha a belépő családfő, fel kell tüntetni 16 éven felüli, földműveléssel foglalkozó családtagjai nevét, a saját és családtagjainak művelése alatt álló földet, valamint a tulajdonában lévő állatokat és főbb gazdasági felszerelést, továbbá azt, hogy önkéntes elhatározásból lépnek a termelőszövetkezetbe és az alapszabályt magukra kötelezőnek elismerik. A belépési nyilatkozatot a családfő mellett, annak felesége és 16 éven felüli családtagjai is aláírják, ha fő- foglalkozásuk a földművelés és közös háztartásban élnek. A tag felvételéről — a vezetőség javaslatára — a közgyűlés dönt. A felvételi kérelem elutasítása esetén a belépni kívánó dolgozó paraszt felvételi ügyének felülvizsgálatait kérheti a - járási tanács végrehajtó bizottságától. 12. A termelőszövetkezetbe nem lehet tagként felvenni ki- zsákmánvolókat. kulákokat, spekulánsokat és a választójoguktól megfosztott személveket. 13. A termelőszövetkezeti tag jogai; a) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal vesz részt, azon észrevételeit. javaslatait előterjesztheti; b) résztvesz a termelőszövetkezet vezető szerveinek megválasztásában és azokba beválasztható; c) a termelőszövetkezetben végzett munkája alapján terményben és pénzben részesedés illeti meg a termelőszövetkezet jövedelméből, arra előleget kérhet, jutalomra van joga az általa terven felül termelt javakból, élvezi mindazokat az előnyöket és juttatásokat, amelyeket a termelőszövetkezet tagjainak biztosit; d) a közös használatba adott saját földje után pénzben föld- járadék illeti meg; e) a közgyűlés által sem orvosolt sérelem esetén panasszal fordulhat a járási tanács végrehajtó bizottságához. 14. A termelőszövetkezeti tag kötelességei: a) az alapszabálynak és a közgyűlés határozatainak, valamint a vezetőség ezek alapján kiadott utasításainak pontos be'artásáva! mindenkor kellő időben, jó minőségben, becsülettel elvégzi a rábízott feladatot és aláveti magát a termelőszövetkezet munkarendjének; b) a termelés zavartalansága, és a munkaszervezet megszilárdítása érdekében minden termelőszövetkezeti tag köteles személyesen résztvenni a közös munkában és évenként legalább 120 — kisgyermekes anyáknak legalább 80 — munkaegységet teljesíteni; a. kötelező munkaegységekből a növényápolás idejére legaláp'o 40, aratás-cséplés idejére 30, az őszi termésbetakarítás idejére ugyancsak 30 munkaegység essék; c) képességei szerint arra törekszik, hogv a termelőszövetkezet megerősödjék, vagyona állandóan növekedjék, gondoskodik a közös vagyon megőrzéséről és karbantartásáról, azt minden kártevéstől megóvja. 15. A termelőszövetkezetből csak a gazdasági év végén lehet kilépni. Aki a termelőszövetkezetből ki akar lépni, ezt a szándékát hat hónappal előbb, írásban köteles a vezetőségnek bejelenteni. A kilépő tagnak elsősorban a termelőszövetkezet szétszórt földiéiből, vagy a tagosított terület szélén azonos értékű földet kell kiadni, mint amilyennel belépett. A föld kiadása és minden egyéb elszámolás a gazdasági év végén történik. A beadott él 5- és holtfelszerelés értékének 35 százalékon felüli, illetve annak még ki nem egyenlített részét ki kell fizetni. A kilépő tag köteles viselni a termelőszövetkezet közös tartozásaiból arányosan reáeső rész* meg kell térítenie a termelőszövetkezettel szemben fennálló esetleges tartozásait és tőle a termelőszövetkezet állal juttatott háztáji földet meg kell venni. A kilépő tag kötetes a gazdasági év végéig a közös munkában résztvenni. 16. A termelőszövetkezet közgyűlése kizárhatja a tagok sorából azokat, akik vétenek az alapszabály ellen, a közös vagyonban kár: okoznak, vagy a munkafegyelmet súlyosan meg. sértik. A közgyűlés kizárási határozatot csak a tagok három negyedrészének jelenlétében hozhat. * A kizárásról felvett jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a jelenlévő tagok számát és azt hogy hányán szavaztak a kizárás mellett. A kizárt tag ügyének felülvizsgálatát kérheti a járási tanács végrehajtó bízott s ágától. A kizárt taggal — ugyanú°*v. mint a kilépővel — az év végén kell elszámolni és földiét kiadni. A kizárt tag a határozat után a közös munkában nem vehet részt és jutalomban nem részesülhet. A termelőszövetkezet közgyűlése a kizárt tago; az általa okozott kár megtérítésére kötelezheti, s a kártérítést részesedéséből levonhatja. V. A termelőizÜTetkezet vezetése 17. A termelőszövetkezet legfőbb igazgatási szerve a közgyűlés. amelyet a. tagok összessége alkot. A közgyűlésen a termelőszövetkezet téglái tanácskozási és szavazati'joggal vesznek részt. A közgyűlésre a> .termejősző- vetkezet minden tagját — a napirend közlésével — meg kell hívni. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok kétharmada jelen van. A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozzai. A közgyűlést a vezetőség havonként legalább egvszer köteles összehívni, ezenkívül össze kell hívni minden olyan esetben, amikor ezt a termelőszövetkezet gazdálkodásának érdeke megkívánj, illetve a tagok egyhar- madrésze. vagy a járási tanács kéri. 18. Az alapszabály és a jogszabályok keretei között a tagok közgyűlése hoz határozatot, illetve dönt a termelőszövetkeze- ‘et érintő minden fontosabb ügyben, így különösen: a) megválaszt ja és felmenti a termei őszövetkezet vezetőségét, elnökét, valam'nt az ellenőrző bizottságot, továbbá dönt a tagok felvétele és kizárása felől; b) megvitatja és jóváhagyja az évi termelési tervet, a bevétel-kiadási költségvetést, az építkezési terveket és a helyi munkanormákat; c) jóváhagyja a különféle alapok nagyságát és megállapítja a tagok által teljesített munkaegységre jutó terménymennyiséget és pénzösszeget; d) határoz az állami gépállomással és egyéb állami vállalatokkal megkötésre kerülő szerződések ügyében; e) az ellenőrző bizottság véleményének meghallgatása után jóváhagyja az elnök és a vezetőség évközi és évvégi beszámolóját, valamint a zárszámadást; f) határozatot hoz a hitelek és kölcsönök felvétele ügyében, valamint a szociális-kulturális alapból való kifizetések felől; g) megvizsgál ja és jóváhagyja a termelőszövetkezet fejlesztési terveit és a vetésforgó tervét. A szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezeti ‘élet egyik legfőbb alapelve, s ezt senki sem sérthet; meg. A közgyűlés ha‘ás- körébe utalt ügyekben csak a tagok — van-vls a termelőszövetkezet gazdái — dönthetnek. A felsorolt ügyekben a vezető síp és az elnök a közgyűlés határozata né’kül nem intézkedhetik. A közgyűlés határozatai a vezetőségre és a termelőszövetkezet minden tagjára kötelezők. 19. A termelőszövetkezet ügyeit két közgyűlés között a vezetőség intézi. A termelőszövetkezet vezetőségét a közgyűlés két évre választja. A közgyűlés a száz tagnál nagyobb létszámú terme- iőszövetkezelben héttagú, az ennél kisebb termelőszövetkezetben öttagú vezetőséget választ. A vezetőség felelős a termelőszövetkezet munkájáért, a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért és az állammal szemben fennálló kötelezettségek teljesítéséért. A vezetőség kéthetenként legalább egyszer, szükség esetén többször is köteles ülést tartani. 20. A termelőszövetkezet munkájának vezetésére és a vezetőség határozatainak végrehajtására a közgyűlés két évre megválasztja a termelőszövetkezet elnökét. A termelőszövetkezet elnöke — aki egyben a vezetőség elnöke is — a termelőszövetkezet gazdálkodását az alapszabály, a jogszabályok, a jóváhagyott termelési terv és a bevétel-kiadási költségvetés alapián. a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően személyi felelősséggel vezeti. 21. A tervezett összes pénzbevételekről és kiadásokról a termelőszövetkezet vezetősége bevétel-kiadási költségvetést készít. amelynek tervezetét a közgyűlés az éves termelési tervvel ewvütt hapvja jóvá. Kifizetéseket csak a jóváhagyott költségvetés alapján szabad teljesíteni. a közgyűlés azonban indokolt esetben megváltoztathatja a költségvetésben előirányzott összegek rendeltetését. A termelőszövetkezet vezetősége a saját erőforrásból beruházások céljára előirányzott költségvetési összegeknek legfeljebb 70 százalékát folyósíthatja mindaddig, amíg a terméskilátások nem tisztázódtak. A termelőszövetkezet vezetősége a könyvelési feladatok ellátására a tagok közül erre alkalmas dolgozót jelöl ki, vagy alkalmaz. A könyvelőnek nincs önálló rendelkezési joga a pénzügyek felett. 22. A termelőszövetkezet önálló iogi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, képviseletére az elnök, kötelezettségek vállalására pedig az elnök és a köz gyűlés állal kijelölt vezetőségi tag együttesen jogosult. A termelőszövetkezet pénzkészleteit a bankban, folyószámlán tartja. A folyószámláról Pénzt csak a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőiének aláírásával, kizárólag a bevételkiadási költségvetés alapián lehet kiutalni. 23. Az elnök, a brigádvezetők, a munkacsapatvezetők, a könyvelő _ és a nem fizikai munkát végző tagok munkájáért munkaegység-jóváírás jár. A vezetőség tagjai részére a termelőszövetkezet érdekében végzett külön munkájukért a közgyűlés munkaegységben kifejezett tiszteletdíjat állapíthat meg. 24. A termelőszövetkezet közgyűlése két évre 3—5 tagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi az alapszabály betartását, a vezetőség munkáját, a termelőszövetkezeti közös vagyon megőrzését, a termelőszövetkezet gazdálkodását és pénzügyi tevékenységét, valamint a tagokkal való elszámolást. Az ellenőrző bizottság évente kétszer általános Vizsgálatot, atz egyes munkaterületeken pedig negyedévenként ellenőrzést köteles tartani és azok eredményéről jelentést tesz a közgyűlésnek. 25. A termelőszövetkezet vezetősége és elnöke köteles gondoskodni arról, hogy a tagok az aCapszabá'yban biztosított jogaikat minden korlátozás nélkül gyakorolhassák, a szövetkezeti demokrácia a termelőszövetkezet e°ész életében hiánytalanul érvényesüljön és azt más szervek is tiszteletben tartsák. VI. .4. termelőszövetkezet működése 26. A közös termelés alapja a terme!őszöve',kezet éves termelési terve, amelyet a veze'őség készít d és a közgyűlés hagy jóvá. A jóváhagyott éves termelési terv alapján a vezetőség szervezi és ellenőrzi a nninkák elvégzését. 27. A termelőszövetkezet elnöke, vezetősége és minden tagja kötelezettséget vállal arra, hogy: a) állandóan fokozzák a terméshozamot helyes vetésforgó bevezetésével, a földek rendszeres trágyázásával és termőerejének állandó növelésével, mélyszántással a fellett agrotechnikai módszerek alkalmazásával, a gépek minél szélesebb körű használatával, az idejében és'jól végzett növényápolási munkákkal, másodvetésű növények termelésével, a termények veszteségnélküli betakarításával, öntözőberendezések létesítésével és karbantartásával; b) vetésre a legjobb, tisztítóit vetőmaigvakat használják, azokat jól szellőzött helyiségben tárolják, gondosan kezelik; növelik a nemesített vetőmaggal bevetett területeket és a vetőmagot előre kijelölt, jól előkészített és gondosan művelt táblákon termelik; c) pontosan betartják a gépállomássá,! kötött szerződést, elősegítik a gépállomás dolgozóinak a termelőszövetkezetben végzett munkáját, gondoskodnak azok jó ellátásáról és elszál'á- solásáról, biztosítják a traktorok. kombájnok, motorok, cséplő- gépek és egyéb munkagépek folyamatos üzembentartását és teljes kihasználását; d) állatfajonként állattenyész- tőfarmot létesítenek, fejlesztik a közős állatállományt, javítják az állatok minőségét, növelik azok hozamát, alkalmazzák a helyes takarmányozás módszereit és a fejlett zootechnikai eljárásokat, betartják az állategészségügyi rendszabályokat és harcolnak az állati betegségek ellen, gondoskodnak az állatok részére jó' minőségű, megfelelő mennyiségű takarmányról, fokozzák a takar- mánytermelést. a réteket és le' gelőket feljavítják; e) a tagok munkájának, a termelőszövetkezet belső erőforrásainak és a helyi anyagoknak legteljesebb felhasználásával biztosítják a közös gazdálkodás céljára szükséges épületeket (istálló, sertés- és baromfiól, mag- tár, brigádszállás stb.) 28. A ter me ! ős zö vet ke z et elnöke, vezetősége és tagjai a legfontosabb kötelességeik mellett gondoskodnak arról, hogyí a) a tagok jövedelmének fokozása érdekében a helyi viszonyoknak megfelelően fejlesszék a mezőgazdasági termelés kiegészítő üzemágait és a termelő- szövetkezet által termelt nyersanyagok háziipari feldolgozását; b) fokozzák a termelőszövet' kezeti tagság szakképzettségét, hogy soraikból vezetők, brigád' vezetők, állattenyésztők, arató, cséplőgépkezelők, traktorvezetők, munkagépkezelők, gépkocsiveze- tök, segédállatorvosok, könyvelők és egyéb jól képzett szak' emberek kerüljenek ki; c) a nőket és az ifjakat minél nagyobb számmal bevonják a közös munkába, elősegítik fejlődésüket, képességeik és tehetségük érvényesülését; lehetővé teszik, hogy a nők és ifjak képzettségüknek megfelelő feladatokat kapjanak a vezetésben is; d) a bő’csődék és napköziotthonok létesítésével megkönnyítik a nők számára a termelőszövetkezet munkájában val® részvételt; e) állandóan eme'ik a termelőszövetkezeti tagok kulturális színvonalát, ennek érdekében megszervezik az újságok, folyóiratok és könyvek (erjesztését, könyvtárat, olvasótermet, sport- és szdrakozóhe'yiségeket létesítenek és a brigádok részére tiszta szállásokat rendeznek be. VII. .4 munka megizcrTezése» értékelése és a munka- feg-elem 29. A termelőszövetkezetben minden munkát a termelőszövetkezeti tagok és családtagjaik végeznek, a közgyűlés álta’ elfogadott munkarend szabályai szerint. Munkabér ellenében — alkalmazottként — csak olyan dolgozó munkáját lehet igénybevenni, aki szakképzettséggel (agronómus, zootechnikus, Könyvelő, építési szakemberek stb.) rendelkezik. 30. A mezőgazdasági termelő- s-övetkezet alapvető munkaszervezeti egysége a brigád. A ve(Folyiatás a 4. oldalon.) î