Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-13 / 74. szám

1 ? NÉPÚJSÁG Î9S3 szeptember Î3. Jóleső érzés újra és elmondani, gazdag e-sztendö van mögöttünk. Dolgozó parasztsá­gunk áldozatkész munkáját jó terméssel hálálta meg a föld, nem egy gazdának, szövetkezeti tagnak szűknek bizonyult a kamrája. Kis kivételtől eltekint­ve, falvair.k dolgozó népe becsü­lettel teljesítette állampolgári kötelezettségét — nyugodtan el­mondhatjuk. hogy ebben az or­szágban, ebben à megyében min­den embernek biztosítva van a kenyér-, liszt-, s egyéb élelmi- cikkszükségle1*. Mindezekhez hozzájárul a mostani árleszállí­tás, mely az árubőség mellett biztosítja, hogy dolgozóink ol­csóbban hozzájussanak a: leg­szükségesebb élelmi- és ipar-» cikkekhez. Vannak azonban határainkon belül is olyanok, akiknek keserű lett a szájize a bőségtől, az ár- leszállítástól, akik szívesebben látnák a búzát, mint fűtőanya­got, a kenyeret és lisztet, amin! jegyre mérk az üzletekben. Ezek az elemek, úgy élősködnek né­pünk testén, mint a piócák, a szervezés és elosztás kisebb-na- gyobb hibáiból teleszívják magu­kat, hogv aztán szertefröcsköl­jék rémhíreiket, hogy bemocskol­ják mindazt, amiért mi verejték­kel megdolgoztunk. A rémhírek terjesztésével felvásárlást lázi igyekeznek előidézni, s ők ma­guk is betérnek az üzletekbe, hogv beszerezzék a „mindenna­pi” 40—50 kilós hszttételüket. Nyilvánvaló a szándék, meg a gyermek is tisztán látja: kimerí­teni az állami készleteket. Naiv próbálkozás, de tény. hogy za­varkeltésre megfelel. Az ellenségtől megtévesztett dolgozó parasztok — hozzáte­hetjük, kis számmal vannak ilye­nek — szintén beállnak a „csa­tasorba", s bár telve a kamra búzával, csak őrölni kellene, a boltban veszik meg a kenyeret, a lisztet. Nem gondolnak ezek a megtévesztett emberek arra, hogy a mi államunk, olvan, mint egv jómódú család háztartása: mindenkinek megvan a maga bőséges része, kinek a kamrád bún, kinek a boltban. Ok lenné­nek legjobban felháborodva — és jogosan — ha valaki egysze­rűen elvinné kamrájukból a bú­zát, rozsot, árpát, s otthagynák cserébe az átvételi árat. A megyében 'tt-ott fellelhető ellenséges megnyilvánulások le­leplezése, megakadályozása^ első­sorban a kereskedelem kommu­nistáinak feladata. Az elmúlt időszakban kereskedelmünk dol­gozóinak túlnyomó többsége, s különösképpen a kommunisták, becsülettel megálltak helyüket, a pultagitáció fegyverével nem egyszer arattak győzelmet a spe­kulánsok felett. Most az árle­szállítás után minden kommu­nista elsőrendű feladata, hogy fokozza a pultagitációt, hogy figyelemmel kísérje, kik a zavar- keltők, kik azok, akiket megté­vesztett a’z ellenség hangja. Van agitációs érv bőven, éppoly an bőven,,mint amennyi olcsó, jó- minőségű áru van boltjainkban. De dolgozó népünk is, falun és városon egyaránt, figyelje tár­sadalmi életünk parazitáit, élet- színvonalunk emelésének kerék­kötőit, Ha kell. szép szóval, ha kell a legkeményebbén lépjenek fel azok ellen, akiknek jobban tetszett a tavalyi aszályos év minden nehézségével, mint a mostani bőség. Pártunk politiká­ja nem egyszer vezette győze­lemre népünket, s nenn egy siker áll még előttünk. Győzelmesen haladunk előre, tisztítsuk csak bátran az utat. A kereskedelemben dolgozó kommunisták feladatai újra A minisztertanács határozata a szerződéses növénytermelőknek adott kedvezményekről A kormányprogramul alapján pártunk és kormányunk az utob bi hetekben számos olyan hatá­rozatot hozott, amely elősegíti a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, a mezőgazda­sági termelés fokozását és ezzel egész dolgozó népünk életszín­vonalának gyorsabb emelését. Ez a célja a szerződéses ter­meltetésről szóló határozatnak is, amely új alapokra helyezi a szerződéses termelést. Különö­sen nagyjelentőségű a határo­zatban, hogy jelentős mérték­ben emeli a szerződéses keret­ben termelt növények átvételi árát. Ez mintegy 18(1 —200 mil­lió forint többletbevételt jelent a terme'őknek. Elsősorban azok­nak a növényeknek átvételi ára emelkedik, amelyeket az alacso­nyabb átvételi ár miatt, a terme­lők eddig nem szívesen termel­tek, így a dohány edd'gi átla­gos beváltási ára a métermá- zsánkénti. 290 forintról 500 fo­rintra. a gyapot szerződéses termelői ára, minden minőségi osztályban 100 forinttal emel­kedik. A hagyma (elsöosz.tályú) szerződéses terme,öi árai kilón­ként 55 fillérről 80 fillérre emel­kedik. A füszerpaprikamag mé­termázsánkénti szerződéses ter­melési ára 2900 forintról 8000 forintra emelkedik. A paradi­csom-mag átvételi ára az eddigi 3000 forintról • 8000 forintra emelkedik. A termelők számára a szer­ződéses termelői ár emelése mel­lett komoly többletbevételt jelent az eddiginél nagyobb prémiu­mok adása a szerződésben meg­állapított terméshozamon felül átadott termények után s külön minőségi prémium adása olyan növények után, ahol a termények minőségének nagy jelentősége van. Jelentős, a termelőszövetke­zetnek megállapított mennyiségi és minőségi prémium, amelyben érvényesül államunk fokozottabb támogatása a termelőszövetkeze- :ek felé, s kifejezésre jut az a törekvés, hogy a termelőszövet­kezetek tagjait méginkább érde­keltté tegye több és jobb minő­ségű termény termelésében-. A minisztertanács határozata az eddiginél, fokozattabb mérték­ben biztosít a szerződéses ter­melők részére kedvezményes áron iparcikekket, s . előírja azt is. hogy a szerződéses termelők számára a kormány a beadási kötelezettség megállapításánál az eddigieknél jelentősebb ked­vezményt biztosít. Eddig csak a leszerződött területek után nem kellett terménybeadást teljesíte­ni. A mostani határozat aiapján a népgazdaság számára fontos növényeknél, a leszerződött terü­leten felül, minden leszerződött katasztrális hold után további 0.5—2 katasztrális hold terület mentesül a terménybeadás aló:. A városellátó övezetekben lévő tsz-ek és Ill-as típusú tszcs-k számára jelentős kedvezmény to­vábbá, hogy terménybeadási kö­telezettségüket zöldségfélékkel is teljesíthetik. A minisztertanács e határozata újabb nagy ked­vezményt nyújt a szerződéses termelőknek az állat- és állati termékbeadási kötelezettség megállapításánál. A leszerződött terület után 50 százalékos ked­vezményt kapnak azok a terme­lők, akik szerződéses növényeik révén természetbeni kedvez­ményként takarmány- vagy ré­paszelet juttatásban részesülnek. Azok a termelők pedig, akik ter­mészetbeni kedvezményként ta­karmányt vagy répaszeletet nem kapnak, teljes egészében men­tesülnek a leszerződött terüjet utáni állat és állati termék­beadás alól. A szerződéses termelők a ter­meltető vállalatoktól továbbra is kamatmentes kölcsönként kapják a vetőmagot és a műtrágyát. A határozat értelmében mintegy száz növény termeltetése törté­nik szerződéses alapon, amelyek­nek a feltételeit részletesen is­merteti a minisztertanácsnak ez a határozata. Az egyes növények szerződé­ses fettételeinek ismertetése alapján a szerződések kötését valamennyi növénynél legkésőbb október 1-ig meg kell kezdeni. A dolgozó parasztság érdeke, hogy minél előbb szerződést kössön a neki' legmegfelelőbb növények termesztésére és ez­által biztosítsa magának a kor­mány által futtatott kedvezmé­nyeket. A termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasz­tok a megkötött szerződések alapján már mos! jelöljék ki azo­kat a területeket amelyeken szer­ződéses növényt akarnak termel­ni. Ezeken a: területeken időben végezzék el az istálló- és műtrá­gyázást, valamint a jóminőségü mélyszántást, hogy jövőre az ez évinél is nagyobb termést érje­nek el. AZ EGERCSEHI BANYA VÁLASZOLT ÜNNEP AZ ÜNNEPBEN, bármilyen furcsán hangzik is ez, így volt Egercsehi bányán. Szeptember 6 — bányásznap, a hűségjutalomosztás napja; szeptember fi — az árleszállí­tás napja. Kétszeres elismerése és gyümölcse bányászdolgo­zóink odaadó munkájának. Zsebben a hűségjutalom szá­zasai, boltban az olcsó áru, s körös-körül mindenütt a bá­nyásznap felszabadult vidám­sága <— valóban ünnep az ün­nepben. Váratlanul jött az ár- leszállítás, — ezt mondja min­denki. És még hozzáteszik: „tudtuk, hogy lesz, mert a párt megígérte. De. hogy ilyen hamar? ...” Sok embernek fel­nyitotta szemét ez a gyorsa­ság, mely a legértelemesebb agitációs érv volt amellett, hogv ki mint dolgozik, úgy él. A csehi bányászok jól akar­nak élni, boldogan, becsülete­sen. szabadon. De mondják el ezt ők maguk, tetteik, mond­ják el az elmúlt néhány nap eseményei. És most átadjuk a szót. i « ★ 300 MÉTERRE A FÖLD ALATT. Egyszerű földi halan­dónak. ha idekerül, torkában dobog a szíve, de a bányász itt érzi igazán jól magát. Fütyö- részve megy a munka, lihegve siet a kaparó, izgatottan szur- kálja fényét a szénfalba a bányászlámpa lángja. Műszak vége. A frontszárnyon röp- gvűlésre jönnek össze a bányá­szok, vájárok, csillések, fiata­lok, öregek. A tréfa nem tisztel kort ■— ha jó. És most valahogy csak jóízű tréfák csattannak. Aztán csönd lesz egy kis időre, Utassi Benjámin párttitkár beszél az árleszállí­tásról. Feszülten hallgatják, hisz olyan az ember, hogy a jót tízszer is végighallgatná. —- No igen. Megdolgoztunk mi is ezért — szól hózzá Krajc János vájár. Hallgattunk a pártra és jól tettük, most itt az árleszállítás. Én már ma­gam zsebén lemértem, mennyit is ér ez nekünk. Mert tudjá­tok — fordult társaihoz — teg­nap, a bányásznapon kabátot vettem a nagyobbik fiamnak. Hogy olcsóbb lett, a különbö­zeihez hozzátettem száz forin­tot, s másiknak is került ka­bát. Félkabát majdnem in­gyenben. Csak azt mondhatom, nézzék meg ezután a munkám, jövőre is kell olcsóbb kabát a gyerekeknek!.., Meg lehetett nézni: a követ­kező nap Kraic János 35 má­zsa helyett, 80 mázsa szenet termelt egy műszakban. Há­rom család majd egy évi tü­zelője! * AZ ASZTALON SAKK­TÁBLA, rajta bábuk. Surányi Árpád vájár, meg Papp István a KTSZ cipésze vív véres csa­tát a kultúrházban. Most va­lahogy a szokottnál is lassab­ban megy a játék, nemcsak a bábukat figyelik, hanem egy­más szavait is. Merthogy most nem az értelmetlen „sakknyel­vet” beszélik. — Látod-e? A sok beszéd! És csak leszállították az ára­kat — böki oda Surányi. így aztán igazán érdemes dolgozni. Papp rábólint, lép egyet, aztán ő folytatja: — Abból a pénzből, amenv- nyiért négy napja egy féltal­pat csináltunk, most ki van a sarkalás is, spicc is, meg még pénz is marad. Hát már hogy­ne volna érdemes jól dolgozni, — nyomja meg a „jó” szót. — Figyeld csak komám, hogy marjuk mi majd a sze­nét. Nagyon belekóstoltunk a mézbe, még több kell — ne­veti el magát Surányi, aztán odabök ujjával: sakk! ★ CSENDES, SZERÉNY, de igen jól dolgozó asszonynak is­merik Egercsehiben Kovács Jánosné diszpécsert. Máit har« madéve dolgozik, de még egy igazolatlan kimaradása sem volt. Kovácsné most boldog, mégpedig nagyon. Hát hogyne lenne az, mikor a lánya kollé­giumban tanul, nem kell fizetni érte, így takarékoskodhat a fi­zetéséből. — Konyhabútort akarok ven­ni, még volt egy kis híja a pénznek, de jött a 538 forint hűségjutalom, s jött az árle­szállítás. A 2748 forintos kony­habútort most, majd 300 forint­tal olcsóbban vehetem meg. A bútor mellé így hát ruha is jut. ★ HA VALAMIKOR, most az­tán becsületbeli ügynek tekin­tik a bányászok a terv teljesí­tését. Nem is terv az már ahogy beszélnek róla, hanem szén kenyér, cukor, ruha — szóval a mindennapi. De a ne­hézség ördöge igyekszik min­dent elkövetni, hogy elzárja a tervteljesítés felfelé vezető út­ját. íme most is! A legnagyobb erőfeszítéssel folyik a munka és a VII-es ereszkei fronton egyszerűen megáll a kaparó — nincs tovább szállítás. Jönnek a lakatosok: Péter Gábor, ökrös Imre, de míg megcsinálják — mit lehet tud­ni mekkora a baj — nem lehet dolgozni semmit. Azaz dehogy­nem. nem úgy van most, mint máskor. Murányi György, meg Ludvíg Barnabás azonnal neki- állnak réselni, aztán lövik le a szénfalat. Ludvig Albert, meg vagy négy társa hordják meg­állás nélkül az anyagot. A sze­relők megizzadnak, nem talál­ják a hibát. Áram van, szaka­dás nincs — majd négy órai keresés után találják meg a kaparószalag meghajtómotof- jában az elbújt fogaskereket. Neki a javításnak, másfél óra múlva indul a kaparó, csak pa­kolni kell a már kiréseit, leom- lasztott szenet. Két és fél óea alatt 50 csille helyett, 78 hagy­ja el a frontot. Így kívánja ezt a bányászbecsület. ★ Vessünk egy pillantást a 22-es számú vegyesárubolt áruforgalmi jelentésébe. Az egyszerű számok sok mindent elárulnak. Szeptember 1-én a napi forgalom 8000, 3-án 7000, 4-én 8000, ... és szeptember 6-án? — 32.000 forint. Kedden is, szerdán is meghaladt# a napi forgalom a 13.000 forin­tot. Beszédes számok ezek. El­mondják, hogy a 402 forint ár­ról 300-ra csökkent paplanból például egyszerre húsz fogyott el, hogy nem győzték mérni a szövetet az eladók, hogy ... Elárulják ezek a számok, hogy Szabó Mihály vájár, aki 1600 forint hűségjutalmat kapott, egyből majd 1000 forintot köl­tött, s jóval többet vehetett ezen a pénzen, mint akár csak egy nappal előbb is. Mert mit is vettek Szabóék9 Két fiúnak egy-egy öltöny ru­hát, a nagyobbnak az 550 fo­rintos árról, 446, míg a ki­sebbnek a 310 forintos árról 284 forintra" csökkent öltö­nyökből. Kereken 150 forint tehát a megtakarítás. így aztán pullóvert kapott Szabó Mihály is, meg még a gyere­kek, is. A becsülettel végzett munka után jókor jött a hű­ségjutalom. Vagy az árleszál­lítás? ★ SOK FOGADALOM hang­zott el az Egercsehi bányán. Az árleszállításra válaszoltak a dolgozók és nem is akárhogy. Néhány nap alatt 72 százalék­ról 100.2 százalékra emelték a bánya tervteljesítését. Ország b András, Rózsa Géza, Bíró k Sándor, meg a többiek kétsze­res normateljesítménnyel fe­jezik ki megelégedettségüket, de nemcsak azt... Azt is, hogy megértették a jelszót: „Termelj többet, jobban élsz!1' Gynrkó Géza s ISMERD MEG A CY&WfetUfliút HÁROM ÉVE ÉPËL A HI 4B1SEVI VÍZIEISÖJJL írta : Alekszej Sstyepanov Három éve. 1950. augusztus 21-én a szovjet kormány hatá­rozatot hozott a világ legna­gyobb vizierőműve, — a kujbi­sevi vizierőmü felépítéséről. A kujbisevi vizierőmüve't 1955-ben helyezik majd üzembe teljes ka­pacitással. A vizierőmü a Szov­jetunió népgazdaságának éven­ként 10 nvlliárd kilowatt olcsó elektromosenergiát fog szolgál­tatni. A vizierőműv.ek építésének történetében még soha nem fordult elő, hogy ilyen hatalmas méretű építkezést, ilyen rövid idő alatt hozzanak létre. Elég, ha csak egy számot említünk :hhoz, hogy némi fogalmunk legyen az építkezés nagyságá­ról. Az épülő vizierőmü terüle­téről 150 millió köbméter földet kell kiemelni. Már három éve folyik az építkezés. A vizierő- mű teljes iizembehelyezéséig még két év van hátra. A hatal­mas gépek és gépszerkezetek munkájának üteme és minősé­ge, a munkások, mérnökök és vezetők jó munkája, s az újító­mozgalom a biztosítékai annak, hogy a kujbisevi vizierőmü, a szovjet kormány határozata ér­telmében, határidőre elkészül és újabb területeket lát el villany­erővel. ★ Ma már felépültek a hatalmas épületek. A szokoli hegyekről elénk tárul a Volga balpartján folyó hatalmas építkezés látké­pe. A hajózhtó csatorna part­ján állunk. Óriási villanyszívó­kotrógépek működnek itt. — Amikor a Volga útját, — mondja a mérnök, — elzárja a kujbisevi vizierőmü gátja, a víz magassága a víztárolóban, ame­lyet az építők Zsiguli tenger­nek neveztek el, 25 méterre fog emelkedni. A víztárolót két zsi­lip fogja közre. Miután a Vol­gán lefelé haladó motnroshajók átmentek az a'só zsilip kapu­ján. egy hat kilométeres utat tesznek meg a hajózható csa­tornán és újból a Volgán foly­tatják útjukat... — Hamarosan megkezdjük a csatorna partjának fásítását és parkírozását, — folytatja a mér­nök. — Bár a hátra lévő két év már nem sok idő, a határidő napjára mégis elkészülünk. Gavrila Petrov, az afsó zsilip építésvezetője is bekapcsolódik a beszélgetésbe: — Az év végére az alsó zsi­lipnél befejezzük a főbb munká­latokat. Jövőre pedig már csak a befejező munkákon dolgozunk. ★ ...Magasan eme'kednek a le­vegőbe a poriáldaruk fémkar­jai. amelyek a cementtömegeket szállítják a gyárból az építke­zés színhelyére. A Volga jobb­partján, a vízierőmű épülete előtt alapárok építése folyik. Az ekszkavátorkezelők már több, mint 40 méteres árkot ástak. Iván Jermo'enkó, Blagyilen Mjacsev és Nyikolaj Borogyon brigádjai érték el a legnagyobb eredményt. Már több mint hat millió köbméter földet emeltek ki az árokból. Az ekszkavátorok napi termelékenysége eléri a 25—28 ezer köbmétert. A dol­gozók mindent megtesznek an­nak érdekében, hogy a betono­zok nvnél nagyobb' területen rakhassák le a cementet. ¥ Ez évben a kujbisevi vizíerő- mű építkezésén teljesen befeje­zik a kisegítő vállalatok felépí­tését. A múlt évben például több mint százezer négyzetmé­ter lakóterületet adtak át a dolgozóknak. Üj klub, könyv* tár. áruház és fodrászüzlet nyílt. Eredményesen működik a víz­építészeti technikum esti tago­zata h, ahol száz és száz épí­tőmunkás a termelőmunka fél­behagyása nélkül növeli tudá­sát. Már sokan szereztek diplo­mát. Jevgenyij Kamajev, aki nemrég még ekszkavátor kezelő volt, ma már egy fontos részleg vezetője. Szeptember 17-én kezdődik a Második Békekölcsön kötvényeinek harmadik sorsolása a csepeli Sportcsarnokban A Második Békekölcsön kötvé­nyeinek harmadik sorsolására szeptember 17-től 20-ig kerül sor a csepeli Sportcsarnokban. Az ünnepélyes megnyitó szep­tember 17-én, csütörtökön dél­után 4 órakor lesz. A sorsolást kultúrműsor előzi meg. Az első napon este 7 óráig tart a sorso­lás. Szeptember !8-án és 19-ér, délután 4 órakor kezdődik a húzás és ugyancsak este 7'óráig tart, vasárnap, szeptember 20-án délelőtt 10 órától déli 1 óráig lesz sorsolás. Ezen a sorsoláson 93.166 há- romszázíorintos nyereményt, 17.300 ötszázforintos nyereményt, 5800 ezerforintos, 347 öíezerío- rinlos, 117 tízezeríorintos, 46 hugzötezerforintos, 23 ötvenezer- forinjosés 1 százezerforintos nye­reményt sorsolnak ki. A főnye­reményt vasárnap délelőtt sor­solják. Összesen tehát 116.800 nyereményt sorsolnak ki, több mint 47 millió forint értékben. Ezenkívül 70.200 kötvényt sor­solnak ki törlesztéssel több mint 14 millió forint értékben. Yisz- szafizetésre 580 kamatozó köt­vényt sorsolnak ki. összesen 187.580 kötvényt sorsolnak ki 81,815.600 forint értékben. Az újabb sorsolással együtt 843.8 millióra emelkedik az az összeg, amelyet áUamunk a köl- csönjegyzőknek visszafizet. A korábbi sorsolásokon eddig 1,151.209 kötvényt sorsoltak Id nyereménnyel és 1,655.697 köt­vényt törlesztéssel — sa kisor- soit 2,804.906 kötvényre 782 mita lió _ forintot fizettek vissza, s most újabb 61.8 millió forintot fizet vissza államunk. Az újabb sorsolás előkészítését és lebonyolítását a pénzügymta niszter által kinevezendő sorso- lási bizottság ellenőrzi majd. A sorsolási bizottság előrelátható­lag szeptember 17-én tartja alakuló ülését. A dolgozók minél szélesebb- körű, gyors tájékoztatása érde­kében az üzemekben, munka­helyeken és a tanácsoknál meg­szervezik a sorsolási tanács­adást, amelyek minden felvilágo­sítást megadnak, a kötvényjegy­zőknek. A minisztertanács rendezte a termelési, hízlalási és tenyésztési szerződések teljesítésének elmulasztásából származó kötelezettségeket A minisztertanács a dolgozó parasztság jogos sérelmének orvoslására rendezte a terme­lési, hizlalási és tenyésztési szerződések teljesítésének el­mulasztásából származó kötele­zettségeket. A határozat értel­mében mindazokat a szerződé­ses kötelezettségeket, amelye­ket a termelőnek 1952 decem­ber 31-ig kellett volna teljesí­tenie és ezideig nem teljesí­tette, egészben, vagy a még nem teljesített részükben el kell engedni. Törölni kell az emiatt elrendelt terménybe­adási kötelezettséget, valamint a még ki nem fizetett kötbére­ket. A kötbér megállapítása érdekében folyamatban _ lévő pereket pedig meg kell szün­tetni. Abban az esetben, ha a ter­melő a múlt év végéig esedé­kessé vált kötelezettségét ez év augusztus 1-ig még részben sem teljesítette, 1953 december 31-ig köteles visszaadni a ter­meltető vállalattól kapott elő­leget és természetbeni jutta­tásokat, kivéve, ha olyan elemi kár érte, amely a felhasznált természetbeni juttatásokat megsemmisítette. Részleges elemi kár esetében a kárral arányos rész visszatérítését kell elengedni. Azokat a termelési, hizlalási és tenyésztési szerződéseket, amelyeknek teljesítési határ­ideje már erre az évre esett a szerződésben megállapító^ feltételek szerint kell teljead : tem, I

Next

/
Oldalképek
Tartalom