Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)
1953-09-03 / 71. szám
NEPUJSXg 1953 «zepternl»« S. A VÁLASZTMÁNYI ÜLÉSEK TAPASZTALATAIVAL A TAGGYŰLÉSEK SIKERÉÉRT A megyei választmány nagyjelentőségű és előremutató ülése után megtartották üléseiket a járási, vàrœi, valamint üzemi pártválasztmányok is. Az itt elhangzott beszámolók is a Központi Vezetőség július 27—28-i ülése határozatának irányelvei, valamint a megyei választmányi ülés beszámolója alapján készültek el. Általánosságban megállapítható, hogy a beszámolók helyesen alkalmazták a Központi Vezetőség hatá rozatának irányelveit saját területükre. ugyanakkor azonban megállapítható, hogy nem mindenkor bírálták elég, élesen a pártbizottságok titkárainak, a járási bizottságok munkájának hiányosságait, nem mozgósítottak kellően a termelésre, nem mindenütt tisztázták, hogy milyen joga van a választmánynak, hogy a választmány felelős a pártbizottság munkájáért is. A oetőfibányei üzemi, a péter- vásári járási választmányi ülés beszámolója keveset foglalkozott a termeléssel, az egri járási bizottság beszámolója pedig elsik- lott a pártbizottság kádermun- kájában tapasztalható fogyatékosságok felett. A petőíibányai beszámoló nem bírálta a párt- bizottság nem függetlenített tagjait, a vállalat vezetőségét, meg sem említette a tag. és tagjelölt- felvételt, mint a pártépítési munka egyik legdöntőbb részét. Sok szó esett a párt- és tömegszervezetek kapcsolatáról, az ideológiai munka elhanyagolásáról, amely a hibák elkövetéséhez, pártunk pa.raisztpolitiká- jának elferdítéséhez vezetett. Az egri járási választmány beszámolója például 'példákkal mutatta be, hogy többhelyütt erőszakkal történt a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szervezése. Általános jelenség volt azonban az, hogy szórványos bírálatoktól eltekintve, nem tértek ki kellően az agitációs munka elhanyagolására és annak következményeire. A választmányi üléseken 15— 20—30 hozzászóló, volt, melyek döntő részben a kollektív vezetés hiányával, a személyi kultusz kialakulásával, az ideológiai munka elhanyagolásával foglalkoztak, széles teret nyitva a bírálatnak és az önbírálatnak A községi párttitkárok több helyütt elmondották, hogy nem látják tisztán, mi a feladatuk, emiatt végzik sok esetben a tanács munkáját. Kevés szó esett a felszólalásokban a választmány szerepéről és jelentőségéről. a tag- és tagje'.őltfelvétel- ről, a belső pártélet megjavításáról. A beszámolók és hozzászólások, a választmányi ülésen hozott határozatok — e hiányosságok ellenére — nemcsak feltárták a pártmunka fogyatékosságait, hanem megszabták a feladatokat is azok kijavítására. Megyénk alapszervezeteiben most újabb jelentős esemény következik: a taggyűlés. Ezeken a taggyűléseken kell részleteiben a leggondosabban megtárgyalni a Központi Vezetőség határozatát a megyei, járási, üzemi párt- választmányok ülésének tapasztalatait és szinte egyénekre felbontani a soronkövethezö komoly feladatokat. Bátran elmondhatjuk, hogy a mostani taggyűléseken múlik nem k;s mértékben, milyen ütemben és milyen eredménnyel tudjuk felszámolni pártmunkánk gyakran komoly fogyatékosságait. A választmányi üléseken nem egv helyen harcos, kemény kritikai szellem jutott érvényre — ilyen szellemben ke!! lefolyni a taggyűléseknek is. Bírálja bátran a tagság a vezetőséget, mondja el véleményét községe problémáiról, de elmélyült legyen az elkövetett hibák feletti önbíráiat is Sok függ a taggyűléseken hozott határozatoktól. A határozatoknak mozgósítani kell a termelésre, az őszi munkára, begyűjtésre, nem utolsó sorban elő kell segítenie az oktatást, mely pártéletünk so- ronköaetkezó egyik legfontosabb feladata, A taggyűlések harcos kritikai szelleme, az ott hozott határozatok jelentős léoéssel visznek bennünket előre pártunk előtt álló feladatok megoldásának útján. Legfontosabb feladat most Y kollektív vezetés kiszélesítése, a bírálat és önbírálat elmélyítése. A taggvíí!éheknek olvan szellemben kell lefolyniok, hogy me- gvénk összes kommunistái; titkárok. aktívák és egyszerű párttagok mindannyian megértsék; a kormányprogramul megvalósulása, dolgozóink életszínvonalának emelése csak a vezetés, re egész oártmunka megjavításán keresztül érhető el. Új alapszerwel bővül Egerben az MSZÏ Augusztus20-án kiállítás nyílt az egri Pedagógiai Főiskolán a „Szovjetunió példáján megyénk felvirágoztatásáért" címmel. A ki állítást sokan látogatják, az üzemek, vállalatok kollektíván tekintik meg a Szov;etunió korszerű iparát és fejlett mező- gazdaságát bemutató képeket, majd ragyogó arccal nézik azokat a képeket, melyek Heves megve fejlődését mutatják be a felszabadulás óta. A színes képek egyikén oft látható a Mátravidéki Erőmű, melv az :dén már 650 millió kilowatt áramot termelt a megue ipara és mezőgazdasága számára. Másik képen a Gyöngyös- oroszi Ercelőmű építése látható. Hatalmas kép mutatja be a megve gyönyörű tájait. A Kékesen. Galyatetőn ma nem az urak dorbézo’.nak. hanem a dolgozó nép tölti szórakozva meg- érd“me,t fizetett szabadságát. A k állítás anyaga azt bizonvít'a hogy Heves megve a múltban száz év alatt sem íe’'!ődött anv- nvit, nvnt a felszabadulás óta. A napokban látogatták meg a kiállítást az egri Babakoosigvár do'gozói is. Ez a kis üzem, mely alig egvéves múltra tekint v-'ssza máris kotnoTv sikereket ért el. Az üzem do',g07Ó’ nvután megp. tOállífoflt Máfvzisi Gábor javaslatára elhatározták, hogy volamennu'en betépnek a Magyar-Szövet Társasán tag’<z> DÇ ní j»1 pt>e-ervÄzeVt plp_ pítanak. Az elhatározást tett követte. mindiárt javaslatok hang- zoftp'- pi és megvá'aszWfák a vezetőséget — « fgv 30 tagú plan«7.“rw>7»Hel bővült Egerben «7 MS7T tábora. A hibák gyökere: a kollektív vezetés elhanyagolása A pélyi falusi pártbizottság munkájáról Az egységes falusi pártveze- tőlségekre, falusi pártbizottságokra igen nagy feladatok várnak pártunk határozatának végrehajtásában, a kormánypro- gramm megvalósításában. Jó munkával el kell érniük, hogy megszilárduljanak, a területükön megszilárduljanak, tovább erősödjenek a területükön lévő termelőszövetkezetek és meggyőző politikai munkával elő kell segíteniük, hogy az egyénileg dolgozó parasztok megértsék a különböző kormányhaíározato- kat és harcoljanak a jólét pro- grammj áriak megvalósításáért. A pélyi falusi pártbizottság szép eredményeket ért el az elmúlt évek alatt, s ezek az eredmények megmutatkoztak a község életében. 1951 februárjától a falu dolgozóinak több, mint 90 százaléka hét termelőcsoportban keresi boldogulását; 1951- ben a község elnyerte a megyei tanács vándorzászlaját; 1952 ben az ország három legjobb községe között foglalt he'yet (26.000 forint jutalmat is kaptak); az 1951-52-eis oktatási évben elnyerték a járási pártbizottság vándorzászlaját. Ebben az időben ai falusi pártbizottság- motorja, lendítője volt a munkának, a vezetőség minden egyes tagja kivette részét a falu előtt áiló feladatok megvalósításáért folyó harcból. A falusi pártbizottság kilenc tagja minden héten páribizoltsági ülésen beszélte meg a soronkővetkező feladatokat, ezeken a megbeszéléseké;; a kilenc atapszervezet titkára is részvett. Közösen hoztak határozatokat, közösen irányítottak — bár több hibát is elkövettek még ezen a téren. Szépen fejlődtek, a termelő- csoportok, gazdagodott, gyara podott a tagság, boldogok, meg elégedettek voltak az emberek: lendületesen, kedvvel végezték munkájukat. Soha nem voltak a járásban az utolsók között, mindig az élenjárók közöt; emlegették a pélyieket. Az utóbbi időben — főleg az év elejétől — megváltozott ez a kép. A faluban egyre több volt az oiyan ember, aki másképp vélekedett a pártról, a szocializ mus építéséről, mint azelőtt, a termelőcsoporíoknak is csak nehézségei' emlegették, kevesebben jártak a gyűlésekre, sok volt a panaszos levél, egyre gyűlt azoknak a száma, akiknek nem intézték el ügyes-bajos dolgát — sok dolgozóban megingott a párt iránti bizalom. Mindez kihatott a munkára is; a pártszervezeteken beiül éppúgy. mint a párlonkivűliek között. S * pártbizottság, mely azelőtt erőt, le’kesedést öntött az emberekbe — most tehetetlenné vált. Mi volt ennek az oka? A hibák gyökere a pártvezetésben, a kollektív irányításban volt, a helytelen vezetés miatt jutott idáig a község. Páli István elvtárs, a pártbizottság titkára elfeledte azt a régi igazmondást, hogy csak közösen lehet jó munkát végezni. A község komoly eredményeket ért el? Páli elvtárs abban tetszelgőt t magának — és sokszor másnak is — hogy ez csak neki köszönhető. Egyre jobban kiszorította a pártbizottság vezetőségének tagjait az irányításból, egyedül diktáltál a vezetést. Határozatnak csak az volt jó, amit ő javasolt, az ő szava volt szent mindenben. A vezetőségi ülések egyre csendesebbek lettek, a beléjük fojtott szó egyre hallgatagabbá tette a vezetőségi tagokat — de annál többet hallatszott és annál harsogóbbá vált Páli elvtárs hangja. Természetes. a munka nem ment úgy, ahogy kellett volna, —- s íme a meggyőzést felváltotta a diktá- lás, a vezetőségi tagokkal és a néppel szembeni helytelen magatartás. És nagynéha, ha a hibákért bírálni merték, még Páli elvtársnak állt feljebb. „Nálatok is van baj, drlgozzatok jobban, akkor majd beszélhettek” — verte vissza a bírálatot. Páli elvtárs ahelvett, hogv elismerte volna hibáit, mindenáron zz igazát akarta bizonyítani. Ha ez máskép nem ment, arra hivatkozott, hogv ő megyei választmányi tag, nálánál senki nem tudja jobban és tessék úgv csinálni, aho-gv ő mondja. Tévedhetetlennek. csalhatatlannak, mindenkitől okosabbnak képzelte magát, s innét már csak egv lépés volt a basáskodásig, a kis-, királyoskodásig és ami ezzel jár: a durvaságig, a gorombaságig... és Páli elvtárs meg tette ezt a lépést. A vezetőség tagjai kezdtek elmaradozni. az üléseken egvre kevesebb javaslat hangzott el nem dolgoztak, s a sok munka mind Páli elvtárs nvakába sza kadt. Egv ember képtelen arra, hogv kilenc helvett dolgozzon, mégis megpróbálta- és nem válogatott a módszerekben. Ha nem használt à szép ezó. kiabált. Ha a kiabálással sem ment semmire. fenyegetőzött — a rosszul szervezett munkától idegessé, türelmetlenné vált ember sokszor durván, elutasítóig, meg engedhetetlenül beszélt és visel kedett a dolgozókkal. Az egyik tanítót tettleg bántalmazta és kirúgta« pártbe'viségből. Rém'szt- getle a dolgozó parasztokat. ; vezetőség tagjait, ordított, be börtönzéssel fenyegetőzött. Ez a magatartás elriasztotta a tömegeket a párttól, ez a magatartás az ellenséget segítette. A löbb mint 70 kulák és Szavari László plébános, élve az alkalommal, túlozva Páli elvtárs hibáit, a párt ellen igyekezett hangolni a dolgozókat. A dolgozó parasztok és a kulákok összefogásáról beszélgettek — Páli elvtárs ellen, valójában a párt ellen. Ez a magatartás tehát végső fokon a párt és a tömegek kapcsolatának meglazulásához vezetett. Ide vezetett Páli elvtárs kiskirályoskodása, a dolgozók lebecsülése, a velük szembeni durva bánásmód, — a dolgozók Páli elvtárson keresztül nézték a pártot. A párt felfigyelt a dolgozók hangjára, feltárta Páli elvtárs hibáit, s a párt bírálata után Pá’i elvtárs is meglátta, milyen rossz úton jár. Nem volna azonban helves, ha a pélyi hibákért csak Páli elvtársat okolnánk. Helytelen munkájához ' hozzájárult a járási pártbizottság is. A járási párt- bizottság munkatársai sokszor felülről, lenézően kezelték és ve’e szemben is többször durvák voltak. A párt- és tömegszervezeíek osztálya munkatársai ahelvett, hogv megbeszélték volna Páli elvtárssal munkája fogyatékosságait, nyomoztak utána. Ebben az évben Páli elvtárs szerint mindössze két pártbizottsági ülésen vettek részt, fgv nem láthatták, hogv milyen hiányosságok vannak s azt sem. hogy terv nélkül, kapkodóan dolgoznak, nem a legfontosabb problémákkal foglalkoznak, hogv a titkár egyedül vezet. De nem látták meg azt sem, hogy Páli elvtárs elhanyagolja a tanulást, s elmaradt az élettől. Nem figyeltek fel arra sem, hogy Pá elvtárs három év óta nem volt szabadságon, nem pihent, hogv családi életébenis sok olyan probléma van, amely nehezíti munkáját, — a JB riem mindig az embert nézte Páli elvtárs- ban. De hozzájárultak ehhez az állapothoz a falusi pártbizottság tagjai is. akik sokszor megalkuvók voltak Páli elvtárs munkájával szemben. Előfordult, hogy a nehezebb — és nem olyan népszerűnek látszó — feladatnál a pártbizottság tagjai Páli elvtársra hivatkoztak. A vezetőség tagj-ai nem szálltak szembe helytelen magatartásával, hanem a könnyebb megoldást választották — magára hagyták a pártbizottság titkárát. Tuzáné elvtársnő, a pártbizottság tagja is elismeri, hogv ő is azokra hallgatott, akik azt mondták: „hadd csinálja egyedül — 'ót fizetik érte.” Páli elvtárs 47 éve« ember, aki a felszabadulás előtt szüleivel együtt nehéz körülmények között élt. A fe’szabadulás előtt sokszor csattant hátán a rendőrök gumibotja, a esendőrpuskalus. A felszabaduláskor első dolga az volt, hogv a pártba lépett, melyről azelőtt is sóik jót hajlott. 1946 óta vezetőségi tag, 1949-től párttitkár, s az elmúlt évek alatt sok eredményt ért el a- pártszervezet irányításával. Páli elvtárs megtévedt, letért a párt útjáról, de nem tévedt el. Ma már látja, hogv milyen hibákat követett el. s igyekszik kijavítani azokat. A község 114 százalékra teljesítette gabonabeadását, a Rákosi tsz-ben és több csoportban egyetlen o:yan tag sincs, aki ki akarna lépni. Ebben része van a pártbizottságnak. « a pártbizottsági tagol:; között Páli elvtársnak is. Páli elvtárs tovább akarja javítani munkáját. A hibák kijavítására azonban egymaga nem képes. Segítsék őt munkájában a járási pártbizottság, a falusi pártbizottság tagjai és a község minden egves kommunistája, hogv egységesen, a helves vezetés megteremtésével mozgósíthassák a község dolgozóit a jobb életért folyó harcra. PAPP JÁNOS A Vladimir lljicsről elnevezett kolhoz, amely Moszkvától 22 kilométerre fekszik, egyre szépül. A kolhozparasztok kényelmes, tágas, két-három szobából álló házakban laknak. Minden lakásban tartós és divatos bútorzat, tisztaság és példás rend látható. Mégis egyik lakás sem hasonlít a másikra, mindegyiken látható lakóinak ízlése, érdeklődési köre. Az egyik lakásban például sok a rajz és a könyv, főleg műszaki könyv. A másik lakásban zongora, hegedű és más zeneszerszámok. De minden lakásban ott van a kultúrára, a szépre való törek. vés jele. A szép szeretető abban is megnyilvánul, hogy minden lakás tele van virággal. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 35. évfordulójának megünneplésére készül a kolhoz. A házakban nagytakarítást végeznek. Csirkéket, hozott libákat és disznókat vágnak. A pék. műhely fáradhatatlanul készíti a különböző süteményeket. A főszakács felügyelete mellett főzik a sört. Készül az ünnepi ebéd... Az ünnep előtti nap Bujanov kolhozelnök beszél a kolhoz tagjaihoz. Üdvözli őket és további sikereket kíván munkájukhoz. Majd a kolhoz minden tagját meghívja az este 7 órakor a klubhelyiségben tartandó gyűlésre. Sötétedik. Az utcai lámpák már égnek és a klub bejárata felett színes neon.keretben ragyog a XXXV-ös szám. A nagyterem fényárban úszik. A színpadon vörös abrosszal letakart asztal, fölötte a nép vezéreinek arcképe. Az 'fiúság a kolhozelnök ál'al re ''étkezésükre bocsátott szala. gokkal, virágokkal és fenyő- gallyakkal feldíszített két személygépkocsin. valamint a legszebb fogatokon ének- és zeneszóval vonul végig a falun. Megszólal a klubban a hangszóró. Moszkvából, a Nagy Szín. házból követíti az ünnepélyt. A kolhozisták figyelmesen hallgatják Pervuhin elvtárs beszédét. Majd a párttitkár mond rövid beszédet, felsorolja a kolhoz eredményeit és sikereit az elmúlt év óta. A teremben mindenki feszült figyelemmel hallgat... Vége az ünnepi gyűlésnek, a függöny felgördül. Az utcán szól a rádió. A házakban pattog a tűz és az asztalok roskadásig vannak rakva étellel-itallal. Vacsorára várják a háziakat és vendégeiket. M;ásna- reggel... ebben az órában rendszerint néptelenek az utcák, már mindenki a munka, helyén dolgozik. Ma azonban ünnep van. A lányok csoportosan sétálgatnak az utcákon, tréfálkoznak a fiúkkal, az öregek a kapukban beszélgetnek. A kolhozban szinte már hagyományossá vált, hogy az ünnep napján közös, nagy díszebédet rendeznek. A kolhoztagok ének- és zeneszóval vonulnak a szép, emeletes étkezőasztalok mellett, amelyeken már gőzölögnek a sült pulykák, csirkék, malacok, remeg a tálakban a kocsonya. Ebéd közben Anna Buiigina felemeli színültig telt poharát: — Kolhozunk boldogságára! A pártra! — kiáltja. Felharsan a hurrá és mindnyájan isznak. Egyszer csak felemelkedik a kolhozelnök. Örömteli szemek szegeződnek rá, rokoni arcok, a kol'iozcsalád ismerős arcai — Elvtársak! — mondja meghatott hangon. — Nehéz dolog volt. azonban minden nehézség felett úrrá lettünk. Az ember szívét elszorítja a büszkeség érzése. Miiven jó most élnil Énekeljetek. barátaim, vigadjatok! Két nap. reggeltől estig a klubban, a házakbanés az utcán szórakoznak, énekelnek, mulatnak a kolhozparasztok. Harmadnap reggel hat órakor egyetlen későnjövő nélkül minden kolhozparaszt kimegy a munkára. \ csehszlovák bányászok jó munkával készülnek a bányásznapra Az északcsehországi barnaszénbányákban sem volt mindig rózsás az élet. Az egyes bányák felett csak elvétve égett egy-egy vörös csillag. A bányavidék nagyrés-én nem teljesítették a tervet. De a gyárak, ipari üzemek és a háztartások várták a szenet, fel kellett rázni a bányászokat. Az első sikereket a Köztársaság-renddel kitüntetett R. Lo- renc és A. Draslik brigádjainak munkaversenve hozta. A. Draslik úgv találta, hogy a vágatok ki- hajtása sok időt vesz igénybe. Beszélt munkatársaival, tanácskozott a műszakiakkal, gondolkodott, s egy napon nagy meglepetés érte az egész bányavidéket. Ui módszerének eredményeit alig akarták elhinni a bányászok. Hiszen ki hai'ott még ilyesmit? M'ndig mindenhol egyméteres furatokat készítettek a robbantáshoz — és Draslik egyszerre csak elkezd két méter mé'v robban 'lyukakat fúrni! Ezzel a felére csökkentette a máskor veszendőbe ment időt. Azelőtt minden méternyi előrehaladás után újra fúrtak és robbantottak. Minden robbantás után a bányászok addig vártak, amíg a gázok elszálltak a munkahelyről’ most Draslik és brigádja két métert halad előre egyszerre. Kevesebbet kell fúrni és robbantani — kevesebb az állási idő is. .Ma már az egész bányavidéken az ö módszerét használják és rekorderedményeket érnek el a vágatkihajtásban Draslik brigádja például egyetTett követte a békegyűlést az Egri Lakatosárugyárban Az Egri Lakatosárugyár augusztus 27-én békegyűlést tartott abból az alkalomból, hogy szabadon bocsátották a nagy francia békeharcosokat: André St Ht. a 1’Humani‘é fő- szerkesztőjét, valamint a Köz- társasági Ifjúsági Szövetség vezetőit. A francia békeharcosok szabadon bocsátása annak a ténynek köszönhető, hogy a béketábor ereje állandóan nő és így nyomást gyakorolhat az imperialistákra, akik újabb háborút akartak, s akarnak kirobbantani. A béketábor erősödése a gyarmati népek függetlenségi harcain is lemérhető. A béketábor azért olyan erős, mert a világ dolgozó1 egységesen harcolnak a békéért. A gvarmati harcos gránáttal, fegyverrel kezében. mi jobb munkateljesítményekkel küzdünk az imperialisták ellen. Ezt a célt tűzte ki maga elé üzemünk minden dolgozója, mikor elhatároztuk, hogy békeműszakot tartunk. Tettekkel mondott hitvallást a béke ügye mellett: Mezei Bertalanná. Somogyi István, akik 228, Ónodi Rózsi, Kollár Tibor — ifik — és Ko’lár Sándor 205 százalékot értek el. Ezzel bizonyították be, hogy náluk a békeharc nemcsak szóból áll. hanem tettekben is megnyilvánul. Hajdú Imre levelező len hón -1 alatt 250 méternyi vágatot hajtott ki, ami a közelmúltban még elképzelhetetlen teljesítmény lett volna. A ma. gas teljesítményhez még hozzájárul az, hogv ez az eredmény a brigád tagjainak kevesebb munkájába, kevesebb fáradságába került, .mint azelőtt. Ha az ember lemegy a vágatba a Dras» k-brigádhoz, valóban meglepődik. A brigád három vágaton dolgozik egyszerre. Draslik elvtárs pedig bányásztanulókat is felvett a brigádba, hogy bebizonyítsa; azokkal is eléri szokott magas teljesítményét. Hogyan is fest tehát a gyakorlatban Draslik munkája? Amíg Draslik a két méter mély lyukat fúrja, addig /. Novák bányásztanuló ro bb a nő a n ye g g a 1 tölti a furatokat, Jerabek bányásztanuló pedig. a brigád másik tagia, előkészíti a fojtást és az elektromos vezetéket a robbantáshoz. Ezután már gyorsan követik egymást az egyes műveletek: a robbantás, a rakodó előkészítése, a szén összegyűjtése a rakodóhoz és a következő robbantás előkészítése. A robbantás után már a rakodó á'I munkába, amely eljuttatja a szenet a szállítószalagra, anélkül, hogv a bányászok lanátot vennének kezükbe. Ezalatt újabb két méter vágatot hajtottak ki és újra kezdődik a következő ciklus. A fiatal bányásztanulók S’ámára :s jr> iskola ez, hisz a legtapaszta'tabb bányászok vezetése alatt tanúnak meg az új munkamódszereket. Draslik elvtárs most azon töri a felét, hogyan tudná a ciklust még jobba’1 meggyorsítani. Egvre több. csehszlovák bányász veszi át Draslik elvtárs módszerét, hogv vele egviitt íe. ■rnriiessék terveik túlteljesítését és öntudafas bányászokhoz méltóan. kiváló munkává' üdvözöl, hessék szerriember 9-ét, a cseh- sz'ovák bányászok ünnepét. AZ ISTENMEZEJEI FUL- LERBÂNYA augusztus 24-én 102.4, augusztus 76-án már 102.9 százalékban telesített« tervét, il’etve vát'alását. A bányászhét versenyében Ország b Mátyás brigádja 150. a Bó- di-brigád 168.4 százalékos terv- teljesítest ért el. « A ISMERD MEG A SZO SZÉPÜL A KOLHOZFALU