Népújság, 1953. szeptember (71-78. szám)

1953-09-03 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 ■ mesuM« NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM. Ára 50 fillér 1953 SZEPTEMBER 3. Minden erővel a szántás-vetésre Hosszú évek kedveződen Időjárása után ebben az esz­tendőben a jó idő, dolgozó parasztságunk áldozatkész­sége, pártunk és kormányunk hathatós segítsége nyomán régenlátott gazdag termést takarítottunk be. Megteltek a kamrák, s csak éppen annyi hely van még, hogy befogad­ják az igen jónak Ígérkező kapások termését. Szerényte­lenség nélkül elmondhatjuk, hogy jó munkát végeztünk eb ben az esztendőben, legyűr­tük a nehézségeket és jelen­tős lépést teltünk a dolgozó nép, az ember életének szeb bé tétele felé. De mi a jó ter niés örömében sem hallgat­hatjuk el, hogy legalább 15— 20 százalékkal többet taka­ríthattunk volna be az idén, ha idejében és jól végezzük el az őszi munkákat. A mi 'hazánkban a sok is kevés, a mi hazánkban nem fenyeget az a veszély, hogyha sok a kukorica, „túltermelési vál­ság'’ lép fel, hogy denaturálni kell a búzát vagy az árpát, mert nincs keletje. Mindig több és egyre több kell! A növényzet gyökerei mély­re nyúlnak: a jövőévi bő ter­més alapjait most kell lerak­nunk ezekben a napokban — a koraj szántás-vetéssel. Nyu­godtan elmondhatjuk: ahogy most dolgozunk, úgy eszünk jövőre. A minisztertanács ha­tározata felbecsülhetetlen se­gítséget ad a falu minden dol­gozójának, hogy megnyergelve a kedvező időjárást, már most elvesse azt a magot, melyből gazdag termést arat. Megyénk dolgozó népe, el­sősorban termelőszövetkeze­teink körében széles vissz­hangra talált ez a határozat. Megértették, hogy nálunk tö­rődnek a dolgozó emberrel, minden módon segítik a falut nagy és megbecsült munkájá­ban. A gyöngyöspatai és gyöngyössolymosi egyéni gazdák, a kerekharaszti Béke, a kömlöi Kossulh, a heves- vezekényi Béke, és még egy egész sor községünk, termelő­szövetkezetünk, idejében hoz­zálátott a vetés előkészítésé­hez, sőt magához a vetéshez is. A lehető leggondosabban és a legszervezettebben fo­lyik a munka, hogy jó, apró­szemcsés szerkezetű talajt biztosítsunk a szelektorozott, csávázott vetőmagvaknak. A morzsás talaj minden egyes részecskéjében van szer­ves anyag, élénk talajélet fo­lyik, s a növények egyik leg­fontosabb eleme, a víz, nem párolog el haszontalanul. A rögös talajszerkezet kedvezőt­len a növények fejlődésére. A jó talajszerkezet kialakításá­nak legfontosabb „fegyvere”: az eke. S nem mindegy, hogy mikor „forgatjuk” ezt a fegy­vert — a korai szántással biz­tosítjuk a legtöbb csapadékot, a legjobb magágyat. Ez is egyik oka, hogy korán kell végezni ezzel a munkával, hogy maradéktalanul be kell tartani a minisztertanács ha­tározatát. De van niás, nem ke- vésbbé döntő fontosságú ok is. Alig egy két hét. s zömével köszönt be az őszi kapások betakarításának nagy munká­ja Nem érnek rá majd a foga­tok, nem lesz ideiük az embe­reknek, s a betakarítás utáni szántás, vetés, majdnem hogy „eső után köpönyeg” — sok­sok mázsa termés megy ve­szendőbe már az első lépések­nél. A községi tanácso'-nak mindent el kell követni ezek­ben a napokban, hogy a fal vak dolgozó népe gyorsan el­végezze a koraiak vetését, s területének legnagyobb ré­szén szeptember 15-ig pedig a trágyázást. Az istállótrágyát elsősorban a repce, a keverék takarmányok, a gyapot, « kender, a cukorrépa, a dohány a burgonya és a kukorica alá használja fel. A korai szántás és vetés sikerének biztosítá­sában nagy feladat hárul a mezőgazdasági állandó bízott Ságokra is. Néni kis mérték­ben rajtuk, az ö példamutató sukon, egyéni agitációjukon és ellenőrzésükön tnulik őszi munkánk sikere. Szocialista mezőgazdasá­gunkban nagyobb termés el­érésére törekszünk, arra, hogy az ideinél is jóval többet ter meljünk. Már csak azért is át kell térni a lehető legjobb és leggondosabb talajművelésre. Ebben természetesen a gépeké a fő szó, a traktor biztosít­hatja a legjobb minőségű szántást. Gépállomásainkra tehát, melyek ebben az évben már az egyénieknek is- szán­tanak, komoly feladat hárul. A tavalyinál összehasonlítha­tatlanul többel kell szánta- niok és jobb minőségű mun­kát kell végezniük. Ezen a té­ren azonban még nem dicse­kedhetnek jó eredményekkel. Vontatottan megy a munka, öt nap alatt mindössze 3.5 szá­zalékot teljesítettek tervük­ből, s a pétervásári, vala­mint a hevesi gépállomás jó­formán semmit sem szántott. A gépállomások igazgatóinak, politikai helyetteseinek min­dent el kell követniük, hogy rövid időn belül jelentős elő­rehaladást tegyenek tervük­ben, s fokozott munkával se­gítsék az őszi szántás-vetést. Vezessék be a két műszakot, szervezzék meg helyesen a munkát, a traktoristák pedig alkalmazzák az óragrafikonos módszert, mellyel döntő mér­tékben meggyorsíthatják az őszi talajelőkészítést. A gépállomások agronómu- sai segítsék, támogassák a termelőszövetkezeteket terveik végrehajtásában. Legyenek zászlóvivői, legfőbb terjesz­tői az új agrotechnikának, a kereszt soros vetésnek, a be­takarítás gépesítésének. A jó agronómus nemcsak jó szakember, hanem elsőszámú propagandistája a fejlett ter­melési eljárásoknak. Az őszi munka sikere nem­csak egyszerűen szervezési, technikai kérdés, hanem dön­tően fontos politikai munka s. Jó, vagy rossz elvégzésé­től függ. milyen mértékben emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Éppen éjért, mint építésünk minden terü­letén. úgy itt is számolnunk kell az ellenséggel. A kulák- ság, a klerikális reakció igyekszik majd elsősorban a határidők elfen agitálni, fé­kezni a munkát, késleltetni a vetést. Az ellenség leleplezé­se, s annak megmagyarázása, hogy a minisztertanácsi hatá­rozat a kormányprogramul megvalósítását, a dolgozó nép életszínvonalának emelését se­gíti elő, elsősorban a kommu­nisták feladata. Legyenek ők azok, akik élenjárnak a mun­kában, akik nem szűnnek meg egy pillanatig sem harcolni a határozat végrehajtásáért, a dolgozó nép érdekeiért. Az őszi munka eredményes elvég­zése pártszervezeteink, falusi tömegszervezeteink, s nem utolsósorban tanácsaink ko­moly erőpróbája lesz. \ Tiszta, jól felszerelt iskolákban Ismerkednek a tudománnyal dolgozóink gyermekei. .4 Xépkniztársasaiff Elnöki Tanaesánnk tnrrvntfervjü rvndvlvln nz egyénileg gazdálkodó parasztok kőkorira-, napraforgó- és burgonya beadási kötelezettségének 10 százalékos csökkentéséről, yalaniint a gabonafélék és az őszi termésií kapásnöyények forgalmi korlátozásának megszán te léséről Mindazoknak az egyénileg gazdálkodó parasztoknak, akik 1953. évi kenyér- és takar* mán ygabon a beadási kötelezett­ségüknek eleget tettek, az 1953. évre előírt kukorica-, naprafor­góma g- és burgonvebeadási kö- eíezettségét 10százalékkal csők" kenteni kell. Ezt a kedvezményt meg kell adni azoknak aiz egyénileg gaz­dálkodó parasztoknak is, akik kenyér- és takarmánygabonabe­adási kötelezettségüket önhibáju­kon kívül nem tudták teljesíteni. 1953 augusztus 30-tól meg­szűnnek a búza, a rozs, az árpa, zab, a kukorica, a napraforgó- mag és a burgonya forgalmával kapcsolatban érvényben lévő korlátozások. A kukorica, a napraforgómag és a burgonya vagontételben ; való szállításához engedély szükséges. E törvényerejű rendelet vég­rehajtásáról a begyűjtési minisz­ter gondoskodik. A törvényerejű rendelettel el­lentétes rendeletek és jogszabá­lyok hatályukat vesztik. A dolgozó parasztság döntő többsége kenyér- és takarmány­gabonabeadási kötelezettségének közvetlenül a cséplőgéptől ele­get tett. Kötelezettségeinek gyors teljesítésével dolgozó pnrasztsá. gunk ismét tanúbizonyságát ad­ta állampolgári hűségének, népi demokráciánkhoz való ragaszko­dásának. A jó termésre tekintettel a Népköztársaság Elnöki Tanácsa a termelőszövetkezetek és a ter­melőszövetkezeti csoportok 1933. évi beadási kötelezettségét az összes terményekből és állati termékekből már korábban 10 százalékkal csökkentette. A ga<- bonabeadási kötelezettség telje­sítése során megnyilvánult be­adási fegyelmet figyelembevéve, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa most újabb rendkívül je­lentős kedvezményt ad mind­azoknak a.z egyénileg gazdálko­dó parasztoknak, akik kenyer­es takarmánygabonabeadási kö­telezettségüknek pontosan eleget tettek. Ezeknek az 1953. évre előírt kukorica-, napraforgómag, és burgonyabeadási kötelezett­ségét a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 10 százalékkal csökken­tette. A kedvezmény azokra az egyénileg gazdálkodó parasztok­ra Is kiterjed, akik kenyér, és takarmánygabonabeadás i kötele­zettségüket önhibájukon kivitt nem tudták teljesíteni. A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának törvényerejű rendetete azonnali hatállyal megszünteti * búza, ű rozs, az árpa. a z»b, a kukorica, a napraforgómag és a, burgonya forgalmával kapcsolat­ban eddig érvényben tévő for garni korlátozásokat. A forgal­mi korlátozások megszüntetésé újabb jelentős lépés a paraszt­ság anyagi jólétének emelése, a város és a falu közötti árufor­galom fejlesztése, a dolgozó nép áruellátásának ■megjavítása te­rén. A jó termés tehetővé teszi, hogy a termelők csökkentett-ku­korica-, napraforgómag, és bur­gonyabeadási kötelezettségüket a gabona beadáshoz hasonlóan, idő­ben és maradéktalanul teljesít­sék. MLINKÓ RAFAEL SZÁMVETÉSE Amikor megirieirt ai min'sz- tertanács határozata az őszi mezőgazdasági munkák elvég­zéséről, egv,-kettőre szárnyra- kapott a hír Dormánd község­ben is. Estefelé, a napi munka után. itt is, ott is kis csoportok verődtek össze, szaporán röp­ködtek a szavak. Arról beszél­gettek. hogy mit is kell tenni a határozat végrehajtásának ér­dekében. Az egyik csoportnál Mlinkó Rafael 13 holdas közép­paraszt viszi a szót. Mlinkó Ra­fael a falu népének bizalmából a községi tanács tagja. Megér- delmi ezt a bizalmat, úgy isme­rik a faluban, mint becsületes, ió gazdát, aki pé'damutató a munkában, a haza iránti köte­lezettség teljesítésében egyaránt.- Csak a magam példájából ndulok ki — mondja. —Tavaly a betakarítás után 20—22 centi- méteres mélységben nyomban elvégeztem a szántást és októ­ber első napjaiban elvetettem az őszieket is. Igyekezetem nem is bániam meg, mert holdanként tíz mázsán felül volt a termé­sem. Az idén is az elsők közt akarok lenni, hogy lövőre még többet takaríthassak be. Mlinkó Rafael szavait tettek követik. Miután gondosan átta­nulmányozta a: minisztertanács határozatát, számvetést csinált magában. Elhatározta, hogy másfél hold kukoricáját, egy hold cukorrépáját, napraforgóját szeptember végére betakarítja. Az idén a kapások is 6zép ter­méssé' hálálták meg a jó mun­kát, a négyszer kapált kukorica közel 30 mázsát, a napraforgó hét és fél mázsát ígér holdan­ként. A szorgalmas gazdának első gondja a beadás. Mikor Mlinkó Rafael meghallotta, hogy a kor­mány rendeiete értelmében 10 százalékot elengedne!: a kapá­sok beadásából, még derűsebb lett az aroa Mikor vacsoránál együtt ült a, család, előkerült a beadási kiskönvvecske, a papír, a ceruza és kiszámították, hogy mennyivel több maradi a> kam­rában, a szabadpiacra. A szá­molás nem tartott sokáig, meit hamar kiderült, hogy a kukori­cából 60 kilóval, napraforgóból közel 70, burgonyából 10 kilóval kell kevesebbet beadni. A kormány határozata, amely messzemenően gondoskodik a dolgozó parasztok életszínvona­lának emeléséről, újabb lelkes munkára ösztönözte Mlinkó Ra* faelt. Másnap kora reggel be­fogott az eke elé, s megkezdte a szánfást. Mikor az óra mutar tója a délhez ért, már közel egv hold frissen szántott föld állt mögötte. A jó gazda mindent megad a földnek, amit megkí­ván, az-árulás óta már 85 kocsi istállót ragyát hordott ki a földre. — Nem sajnálom én a föl­demtől a munkát, hiszen tu­dom, igaz az a közmondás, ki mint vet, úgv arat. Az idén jó termésem volt. de még jobbat szerettem volna. Tavaly azon­ban nem volt :ó vetőmagom, de most. államunk segítségemre sietett a minőségi vetőmag-jut­tatással. Jövőre már legalább 13 mázsa búzát akarok terme.ni holdanként. Reggel az egri piacon Hajnal: négy óra. Az Eged még ködbe burkolódzva néz a városra — de már hosszú so­rokban jönnek a nagy „hátis" és kosaras felnémetiek, makiá­riak, szalókiak. noszvajiak, ki korai vonattal, ki gyalog. Sietnek az áruval megrakott te­herautók. baktatnak a káli diny- yés szekerek, hogy Eger dol­gozóit ellássák friss zöldség­gel, gyümölccsel. Kezdődik az élet áz egri pia­con. A Mezőker és a földmű- esszöve1 kezeti „standok” e’őtt nagv ládákat raknak le Foghíj­as réseik közül kivillannak a aragoszöld paprikák, a kövérre nőtt burgonyák, a duzzadt sző­lőszemek, Felébredt a város is. Megtelik a piac vásárlókkal. Sűrű emberáradat hömpölyög fel és aJá a dúsan megrakott piacokon. Termelők kínálgatják harmattól friss árujukat. — Zöldséget tessék — Itt a szép fejtett bab — és néha felhang­zik a felsőtárkányiak tájszőlá- sán: — Tessék már a friss ibor. kámból. innen is — onnan is felénk száll a kínál! gatás hangja és a vásárlóknak nehéz a dolga. Melyikből is válasszon? Vidám zöld káposztahalmazok mögött csábítóan mosolyog a paradi­csom és amott fehér karfiolok virítanak, mini valami óriásra nőtt virágok. Csodálatos színek és illatok vegyülnek össze —• mintha a bőség színeit kever­ték» volna egy nagy hatalmas palettára. Az egész évi jó idő, meg á kormány határozata produkálta e^t. Egy háziasszonyt követünk, aki paprikára alkudozik. .Bója’ Bávninénak hívják. Mint két háziasszony beszélgetünk: A tavalyi augusztus jut mindig eszembe — meséli — miközben szeme élénken ján ide-oda az áruk fölött — szomorú volt látni a p'acot. A pár fonnyadt zöldséget, a kofáknál a méreg­drága burgonyát, sokszor tér­tem haza, sírva, üreá kosárral. És most, nézze... — rámutat a kosárra: ahol Ijedt csirkék csípegeh'k a zöldpetrezselyem levelét és hamvas őszibarackok mosolyognak a zöldpaprikák között. A Mezőkerhez érünk. A fehér- köpenyes elárusítónő alig lát­szik ki a krumplihalmaz mögül. Míg ügyes ujjai fürgén mérik a krumplit — m'nden asszony­hoz van egy kedves szava. So­kan állanak a Mezőkor elárusí­tó asztala előtt, hiszen olcsó a krumpli és' szép is. Az utóbbi napokban a Mezőker sokat ja­vítóit munkáján — igyekszik a dolgozók igényeit kielégíteni. A burgonyamérés köziben beszél­getünk Tóth I.ajosnéva] a Mezőker kedves, gyors elárusí­tónőjével. Elmondja', hogy bár még a nap elején vagyunk, máris 12 és fél mázsa burgo­nya fogyott el. Naponta átlag. 30—40 mázsa burgonyát vásá­rolnak a dolgozók. Nehezen megyünk végig a termelők sorai közt A földmfí- vesszövetkezet asztalai előtt is hasonló látvány íogad. A sok kosárban töméntelen áru. A környező' községek és termelő­szövetkezetek dolgozói hozzák be ide feleslegeiket. A vásárlók válogatnak. Apró szőke kislány egy hatalmas körtét majszol. A körte leve ízesen csorog le szá­ja 'két oldalán. Közben édes­anyja szoknyáját rángatja: „ve­gyél dinnyét is, anyukám!" Anyuka, azaz Fejes Ferencné karján már két • teli kosár van. Nehezen férne fel még a diny- nye. Beszélgetés közben el­mondja, hogy ma férje hazajön a szilvásváráéi üzemből és sze­retne valami nagyon jót főzni neki - ezért válogat a nagy rétesaknák között. — „Az idén mindent meg tudunk venni, ami a konyhára kell. Pedig heten vagyunk, mégis könnyű a fő­zés. Szebb is az áru, olcsóbb is” — így mondja Fejesné, és így látjuk a vásárlók elégedett arcán, [gv is van Bármerre fordulunk, a bőség és az egyre növekvő jólét néz velünk szem­be. Tőrős Királyné 4 » V

Next

/
Oldalképek
Tartalom