Népújság, 1953. augusztus (62-70. szám)

1953-08-09 / 64. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EG YESÜLJETEK! NEP U J SA G AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA IX. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Ára 50 fillér 1953 AUGUSZTUS *. Legerősebb fegyverünk: a bírálat Pártunkra, melynek vezető- szerepe van az állami, gazda sági és kulturális élet minden területén, hatalmas, nagy fele­lősség hárul. A párt alapszer- ▼ezeteinek, e kommunista veze­tőnek ismernie kelt az élet, a munka minden nehézségét problémáját, látnia kell, hogy a dolgozó nép céljainak meg­valósításához honnét kaphat nagyobb segítséget a párt, hol van nehézség, melyek a leg­égetőbb problémák, amelyek az egyszerű embereket foglal­koztatják, általában hol kell na­gyobb segítséget nyújtani a dolgozó nép felemelkedéséhez. A feladatok megvalósítására a párt alapszervezetei és a párt vezetői csak ekkor képesek, ha munkájukban állandóan a párt­tagságra, a dolgozó népre tá­maszkodnak, ha adnak vélemé­nyükre, ha meghallgatják bírá­latukat, javaslatukat. A kommunista vezető egye­dül, a párttagság aktivizálása ■nélkül nem végezhet jó mun­kát. Elhanyagolni, figyelembe nem venni a dolgozó nép és a párt iránti szerétéiből fakadó munkát, nem támaszkodni az áldozatkészség, az önként vál­lait fegyelem, a szervezettség által egységessé kovácsolt párt­tagságra annyit jelent, mint le­mondani arról a segítségről, ámely úrrá lesz minden nehéz- cégen, legyőzhet minden aka­dályt. Nem elég azonban csak elismerni és tudomásul venni a párttagság aktivitásából fakadó erőt, segíteni kell ennek kibon­takozását. E kibontakozásnak, a párttagság aktivitásának leg­főbb feltétele a bírálat, az ön­bírálat széleskörű alkalmazása. Sok szó esett már a bírálat­ról, ritka' az olyan gyűlés, érte­kezlet, ahol ne beszélnének a bírálat fontosságáról. Mégis számos vezető van még aki nem értette meg: egyedül, a dolgozók javaslata, bírálata nélkül nem képes megoldani a feladatokat. Ebből adódnak a leggyakoribb hibák, a dolgozók problémáinak meg nem értése, végső soron a tömegektől való elszakadás. Az egerszalóki párt­szervezet vezetősége reakciósok­nak vélte azokat a dolgozókat, akik elmondták panaszaikat, nem vizsgálta -meg azokat, le­mondott a dolgozók neveléséről, semmibe vette a Szervezeti Sza­bályzatban biztosított jogokat, s ez frakciózáshoz, a munka rohamos romlásához vezetett. Számos olyan levél érkezik szerkesztőségünkhöz, amelyben a dolgozók megírják a hibákat és közlik, hogy a vezetőség semmit sem tesz a bírálat ér­dekében, s amikor bírálják a pártvezetőséget azzal vádolja meg őket, hogy a párt tekinté­lyét akarják kissebbítem a ve­zetők ellen áskálódnak. Ezeken a helyeken nem látják meg a bí­rálat fontosságát, nem veszik figyelembe a bíráló törekvését, hogy ez a munka megjavítását akarja elősegíteni, hiszen nem nem is csak a maga érdekében, hanem az egész üzem az egész falu, vagy éppen az egész or­szág érdekében szól. Vannak he­lyek, ahol ledorongolják a bí­rálót, másutt ugyan nem, de miután elmondta véleményét, mosolyognak rajta, vagy éppen, ha nehézségekről beszél, oppor­tunistának nevezjk, sok esetben pedig mintha nem is szólt vol­na, válaszra sem méltatják. És még csodálkoznak, ha ké­sőbb senki sem bírál, ha min­denki mindennel egyetért, s pa­naszkodnak, „hiába szólunk, hogy elvtársak csak keményen, mondjátok meg a mi hibáinkat is, bírjuk mi a kritikát Az egészséges bíráló szellem kialakulásának nem a biztatás ai feltétele. Akkor bírálnak bát­ran, ha meghallgatják vélemé- nyüKet, nem nevetik ki, hanem bátorítják a bírálót, ha nem tor. kolják le tévedésért, hanem megmagyarázzák neki hol köve tett el hibát és megkérik máskor Í6 mondja el őszintén, amit érez. De még ez sem elég. Az első, a legfontosabb lépés, elfogadni és megszívlelni a bírálatot, nem visszautasítani azt. Sok dolgo­zó elmondja: „minek szóljak, minek kritizáljak, úgysem ve­szik semmibe, úgy sem tesznek semmit." S ebben igazuk van. A bírálót serkenti, ha látja, hogy az ő szava után kijavítják a hibákat, és letöri az, ha lát­ja, hogy semmibe vették sza­vát, ha' minden maradt a régi­ben, hai a hiba továbbra is hiba maradt. Vannak a funkcionáriu­sok között is, akik szinte minden percben hajlandók önkritikát gyakorolni, akiktől egyebet sem hall az ember, mint azt, „elv­társak hibás vagyokde az uj­júkat 6em mozdítják, hogy ai fel­tárt hibákon javítsanak. Minden jb ülésen hallani ilyet a járá­si titkártól, vagy egyes osztály- vezetőtől és hasonlóan a veze­tőségi üléseken is: „elvtársak, elsősoiban mi vagyunk a hibásak, nem adtunk elég segítséget, nem tanítottunk, nem nevelünk“ és így meg úgy, meg ez, meg az és nem akarnak rájönni, hogy nem szajkózni kell, ha hibát kö­vetünk el, hanem ki kei'l javíta­ni azokat. Sok bírálatot azzal vernek vissza, hogy „te beszélsz, te is követtél már el hibát. Az bírál­jon csak, aki nem követ el hibát, aki jól dolgozik". Idegen, káros, hamis álláspont eZ pártunkban, mert ez belefojtja a bírálóba a szót. Nincs olyan ember, aki ne kővetne e! hibát, de ezzel visszaélni bűnös lelkiismeretlen­ség. Ez a bírálat legcsútosabb elfojtása. Lenin elvtárs azt ta<- nítja: „Nem az az okos, aki nem követ el hibát. Ilyen embe­rek nincsenek és nem is lehet­nek. Az az okos, aki nem na­gyon lényeges hibát követ el, és aki ezeket a hibákat könnyen és gyorsan ki tudja javítani". Ezt kell vallaniok a mi vezető­inknek, a mi funkcionáriusaink­nak is és a lenini tanítás szelle­mében kell dolgozni. Ha azt akarják megyénk párt- szervezeteinek vezetői, kommu­nista vezetői, hogy erősödjön és szilárduljon a párt és a töme­gek kapcsolata, — már pedig ezt akarják — hogy a> párttag­ság, a dolgozó nép széles réte­gei segítsék a párt, a kormány, az egész nép előtt álló felada­tok megvalósítását — akkor tá­maszkodjanak fokozottabban a dolgozók bírálatára, kezdemé­nyezésére, minden erővel segít­sék ennek kibontakozását. Pártunk ereje abban is rejlik, hogy nem fé! a kritikától, a hi­bák feltárásától, mert tudja, hogy a fogyatékosságok őszin­te, nyílt feltárása', hatalmasan gyarapítja erejét. Ezért min dm vezetőnek olyan hangulatot kel! teremtenie, amelyben a bírála­tot senki és semmi sem fékezi, ahol a bírálat, önbírálat egész­séges szellemében mindenki ar­ra törekszik, hogy minden hiba-, minden hiányosság megszűnjön, mely akadályozza fejlődésünket, építésünket, dolgozó népünk éle­tének szebbétételét. I Az árleszállítás óta megnövekedett a forgalom a tiszanánai ú. áruházban is Gyors begyűjtéssel augusztus 20 tiszteletére ttom/én harcol a szabadpiacért Szőlőkkel, gyümölcsösökkel tarkított dombok ölén fekszik Dem j én. Akármerre járunk, dolgos ke zek munkálkodnak mindenütt. A patakpartiján a cséplőgép üte­mesen dübörgi: kedd-re ké­szen, kedd re ké-szen. Amott az utolsó kereszteket rakják a sze­kérre. A falu felső végén má­sik cséplőgép zakatol. A munka gyors üteme serényebb mozgás­ra ösztönzi a kévevágóiányí, a kazalrakókat, mindenkit, aki fe­lelősséget érez a néppel szem­ben. Miért halad jól a munka Demjénben? Azért, mert a ta­nács dolgozói helyesen irányít­ják a mezőgazdasági munkákat. Szuromi Sáftdorné, egyszerű parasztasszonyból, cselédből lett tanácstitkár, mindenütt ott van, ahol segítésre, biztatásra van szüksége. Ha valahol hiba van, nincs se éjjele, se nappala. A tanács minden dolgozójának jó munkája nyomán érték el, hogy községük kilenc ponttal vezet az egri járásban. Megszer vezték a cséplőgépek közti ver­senyt, így sikerült augusztus 8-ra elvégezniök a csép'ést és begyűjtést, ezáltal megszerzik a szabadpiacot. A tsz-tagok, dől gozó parasztok látják, hogy ez- évi munkájuknak bőven meg lesz a jutalma. Ezt tartotta szem előtt özvegy Drót Istvánné. aki beadási kötelezettségét 100 százalékig teljesítette, akkor, amikor még nem csépelt el tel­jesen. A község munkájának motor­ja a December 21. tsz, mely el nyerte a járási vándorzászlót is. A tsz 1948 december 21-én alakult. A kezdeti nehézségeket küzdötték, a tavalyi aszályos esztendő sem vette el kedvüket a közős gazdálkodástól. A tsz többségét olyanok alkotják, mint Menyhárt István, aki eddig már 400 munkaegységet szer­zett, vagy Paróczai István, aki­nek 350 munkaegysége van. De a növényápol ási munkáknál mu lasztás észlelhető. Vannak olya­nok, akik igyekeznek kivonni magukat a munka alól. Ezt teszi Molnár Sándorné is, aki mint fiatal munkaerő tetteiben, mun­kájában elősegíthetné, hogy tsz-ük még nagyobb jövedelmet biztosítson dolgozóinak. Molnár Sándorné mutasson példát az asszonyoknak, dolgozzanak be­csülettel az amúgy is Jcevés munkaerővel rendelkező szövet­kezetben. Az általánosiskola út­törőcsapata is el tudná végezni a paprikaszedést. Miért nem ve szik ki részüket a elemjénj út­törők az országos méretű kalász- gyüjtőmozgaiomból? Gátolja a tsz munkáját a pusztaszikszói gépállomás ha nyagsága is. Hová lett a javí­tásra beadott kaszálógép alkat­része? Szőrén szálán eltűnt! A tsz-nek nagy szüksége lenne rá. Lelkiismeretesebb munkát vár a gépállomástól, a gépállomáson dolgozók kenyeréért is serény­kedő termelőszövetkezeti tagság. A termelőszövetkezetnek nagy segítséget jelent a tízszázalékos eredmény, a vízkársujtotta föl dek után járó beadási kötele­zettség 50 százalékának elenge­dése. Ezek az intézkedések azt bizonyítják, hogy kormányunk mnden erejével elősegíti a tsz ek jobb munkáját, a dolgo­zók boldogabb életét. Az egyé­nileg dolgozó parasztoknak* is, így Demjénben 28 családnak adtak beadási kedvezményt víz­kár miatt. Ez az intézkedés lel- kesítő haitással .van a demijéni- ekre. Szabó Bertalan, kinek fél­hold földjét öntötte e! a víz, így beszélt: „Mindenki örül an­nak, hogy a kormány a mj jobb életünket nézi, a mi vágyunkat valósítja meg azáltal, hogy az árvízkár miatt kevesebbet kell beadni." Ez a lelkesedés kihat Demjén munkájára is. Ha to­vábbra is így dolgozik, meg­tarthatja elsőbbségét. További jó munkájával harcoljanak a szabadpiacért, a nép boldogabb holnapjáért. Érik a dinnye a hevesi határban Az idei rendkívüli kedvező időjárás jó hatással volt a dinnyetermésre is. Heves köz­ségben közel 500 holdon sár gállik a mézédes, illatos ter­més. A község dolgozó paraszt­jai az ültetéstől kezdve nagy szorgalommal ápolták a nö­vényt, hogy gondos munkájuk nyomán bővebben gyümölcsöz­zék. A község határában egymást érik a dinnyével megrakott sze­kerek, Nagy a forgalom az egri és a gyöngyösi országúton, hi­szen jórészt a két város piacá­ra hordják értékesíteni _a 2—3 kilósra megnőtt sárgabélű, édes- illatú dinnyéket. A Mezőker helybeli felvásárlója naponta mintegy 20 mázsa dinnyét vá­sárol, melyet az ország többi vidékeire is szállítanak. Heves dolgozó parasztjai az idén mint­egy 180 vagon mézédes görög­ös sárgadinnyével látják el a város és a> falvak dolgozóit. Versenyben a tiszanánai cséplőcsapatok Tiszanána községben 14 csép­lőcsapa,t versenyez egymással. A _ csapatok közötti versenyt a párt- j szervezet és a tanács minden­nap értékeli. A vándorzászló először a Vizes-féle, majd a Juhász munkacsapathoz került. A zászló átadásakor a csapat fogadalmat tett a zászló meg­tartására. Erőgépük azonban önhibájukon kívül üzemképtelen­né vált, s így a nyomukban ha­ladó Bartus-féle csapat meg­előzte őket. Harmadikén ez a csapat mondta magát zászló- tulajdonosnak. Restelkedve vette ezt tudomásul a Juhász-féle csa­pat és még nagyobb lendület­tel folytatták a munkát. Két nap mulva> ismét a Juhász munka­csapat gépén lengette a szél a magasra tűzött versenyzásziót. A Juhász csapat nagy része DISZ-tag. Gulyás György DISZ- titkár így nyilatkozott: „A zászló rúdját olyan kézzel fo­gom, melyből egyhamar néni esik ki’’. Juhász írén, Kocsi Er-* zsébet és a csapatbeli DISZ- tagok egyemberként erősítették meg a titkárok fogadalmát. Igen ám, de 4-én 145, 5-én pedig 153 százalékra teljesítet­te normáját a Kiszeák-féle brigád is. A brigád fiataljai azt ■tartják, ha nekik nem is ütik csapra a tiszteletdíjas hordd sört, ha nem üdvöziik őket a Lakatosárugyár rigmusbrigád­jai, akkor is fáradságot nem­ismerő, lankadatlan szorgalom­mal küzdenek az első helyért, mert dolgozó népünk elismeré­sét akarják kivívni. Így dolgoznak Tiszanánán ae ifi csépiőgépmunkacsapaíok, me­lyekről eddig kevés szó esett, de annál nagyobb nálunk a lel­kesedés és a győzniakarás, * Szövördi Lajos körzeti cséplési ellenőr A megyei tanács begyűjtési osztálya jelenti: A megye járásai és községei augusztus 20 tiszteletére in­dult begyűjtési versenyben értek el eredményeket. Megyénkben eddig Atkáron, Abasáron kívül Nagyréde is megkapta a szabad­piacot. Abasár országos viszony­latban a harmadik helyet érte el a községek versenyében. Eg^r város — mint Domoszló — rö­videsen megkapja a szabadpia­cot. jelenleg országos viszony­latban a városok között máso­dik helyen áll, míg Gyöngyös a harmadik helyet érte el. Nem megy azonban mindenütt jól a munka. Ujlőrincfalván a tanács tétlenül nézi a község le­maradását, nem végeznek nép­nevelő munkát a tanácstagok. Tóbedrön még a végrehajtó bi­zottság tagjai sem mutatnak példát. Ignác Imre a VB.-tagja könnyen tudta volna teljesíteni beadását, hiszen termett neki, mégis hátralékban maradt 149 ki ó búzával A dolgozó parasz­tok legnagyobb része azonban nem így gondolkozik. Megyénk­ben közel 32 ezren tettek eleget hazafias kötelességüknek, s tel­jesítették beadásukat. A járások versenyében tovább­ra is a gyöngyösi járás biztosí­totta első helyét, beadási tervét 56.1 százalékra teljesítette. Csaknem 10 százalékkal áll mö­götte a hevesi járás, 45.8 szá­zalékos teljesítményével, melyet erősen veszélyeztet a hatvani járás 45.4 százalékos eredmény­nyel. Az utolsó helyről tört fel a negyedik helyre az egri járás, tervét 37.2 százalékra teljesítette. A pétervásári járás továbbra is „megelégedett” az ötödik hellyel, melyet 34.7 százalékos teljesítés­sel biztosította a maga számára. A füzesabonyi járás szégyentel­jesen az utolsó helyre került 34.4 százalékos eredménnyel. Stupek Benedek az élen a traktoristák cséplési versenyében Gépállomásaink traktoristái az augusztus 20 tiszteletére indított versenyben egymást megelőzve harcolnak az ötvenvagonos tel­jesítmény eléréséért. Ebben a harcban Stupek Benedek hevesi traktorista érte el a legjobb eredményt. Ö áll legközelebb az ötvenvagonos felajánlás teljesí­téséhez. Augusztus 6-ig 45 va­gon terményt csépelt el. Ezzel az eredménnyel biztosította elsősé­gét a megye traktoristái között. Az 1070-es gépek versenyében Szolcsák Benedek atkári trak­torista vezet 33 vagonos ered­ménnyel. Második Boza István detki, harmadik Semperger Fe­renc füzesabonyi traktoros. Az 1300-on felüli gépek közűi Kri- zsán József pétervásári traktor­ista emelkedik ki a versenyből 34 vagonos teljesítményével. A gépállomások versenyében a boconádi került az élre 64.8 százalékkal. 2. atkári 63.5, 3. hevesi 52.6, 4. detki 50.9, 5. tar- naszentmi'kiósi 49.4, 6. lőrinci 48.4, 7. káli 46.3, 8. horti 44.7, 9. pétervásári 42.4, 10. füzes­abonyi 38.9, 11. sarudi 34.3, 12. egerfarmosi gépállomás 31 szá­zalékos teljesítménnyel. Augusztus végén megkezdik a rizs aratását a péiyi Rákosi tsz-ben A megye déli részén, a Tisza mentén terül el Pélv község. A Tisza bőfolyású vize nagyszerű öntözési lehetőséget biztosít a község dolgozó parasztságának. A múltban mit sem törődtek ez­zel a jelentős természeti adott­sággal, a. község sokszázholdas határának termését évről évre a szárazság tette tönkre. Ma már természetesen más az élet Pélyen. A szövetkezeti község dolgozó parasztsága minden al­kalmat felhasznál, hogy növelje a terméshozamot, szebbé tegye saját életét. A Rákosi tsz tagjai a múlt évben elhatározták, hogy hasznosítják a természet nyúj­totta lehetőségeket és negyven holdon rizst ültetnek. Szorgal­mas munkával elkészítették a 40 holdas rizstelepet és április vé­gén már ezüstösen csillogott a Tisza vize a község déli hatá­rában. A gondosan ápolt növény már az első évben nem réméit szép termést hozott. Huszonhá­rom mázsát arattak le egy hold­ról és ez köze] 230 ezer forint­tal gyarapította a tagok jöve­delmét. Az első esztendő gazdasági sikere még iobb munkára ser­kentette a tsz tagságát. Az idén már nyolcvan holdra bővítették a tavalyi 40 holdas rizstelepet. Az ősszel iól megmunkált föld­ben április eleién elvetették , és most ismét szép termésnek néz­nek elébe. A tsz asszonyai ál­landóan kint dolgoznak a rizs­földeken és irtják a növény leg­nagyobb ellenségét, a gyomot. Munkájuknak megvan a gyü­mölcse, mert ragyogó tiszta a rizsföld. A szövetkezet tagjai már, számot vetettek azzal, hogy mennyire érdemes rizst termelni. A legutóbbi csoporlgyűlésen Hanzó Péter brigád vezető öröm­mel jelentette be a tagságnak, hogy augusztus végén már meg­kezdhetik a rizs aratását. Elmon­dotta többek között, hogy a rizs az idén megadja holdanként a 23 mázsát, ami azt jelenti, hogy több mint 1800 mázsát aratnak majd le. A tagok közül már so­kan számítgattak, hogy mennyi rizs iut majd nekik. Molnár Já­nos sertésgondozó az eddig szer­zett 507 munkaegysége után legalább öt mázsa rizsre szá­mit .., Élüzem az egri MÁVAUT Augusztus 6-án délelőtt ünnepélyes keretek között .nyújtották át a buszke éi- üzemjelvényt és a közlekedés- ügyi minisztérium vándorzász­laját az egri MAVAUT dolgo­zóinak. Az avatási ünepségen többek között felszólaltak: a közlekedés és személyszállítási szakszervezetek részéről Simon elvtárs, a közlekedésügyi- mi­nisztérium részéről Radó Dezső, valamint Zentai Mihály a helyi MAVAUT főnökség vezetője. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az élüzem cím elnyerése lelke­sítse, ösztönözze jobb munkára a dolgozókat, ne álljanak meg a 131 százalékos bevétel' vagy a 108 százalékos utaskilométer tervteljesítésnél, mert ezzel az eredménnyel a harmadik ne­gyedévben már a* első helyen nem lehetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom