Népújság, 1953. augusztus (62-70. szám)

1953-08-30 / 70. szám

•? NÉPÚJSÁG 1953 augusztus 30. Kibővített ülést tartott a Magyar Dolgozók Pártja hevesmegyei választmánya Á Magyar Dolgozók Pártja he. vesmegyei választmánya augusz­tus 22-én kibó'vített választ­mányi ülést tartott. Az ülés részvevői megvitatták a Köz­ponti Vezetőség június 27—28-i határozatát, 6 megszabták a megye kommunistáinak, párt­szerveinek és pártszervezeteinek tennivalóit a határozatok végre­hajtásában. A kibővített választ­mányi ülés nagyjelentőségű eseménye megyénk életének. Itt vizsgálták meg a Központi Ve­zetőség határozatában feltárt, a pártvezetésben és egész pártéle­tünkben tapasztalható fogyaté­kosságokat, itt vitatták meg: hogyan hatottak az elkövetett hibák a megye dolgozóinak, pártszervezeteinek életére, mit kell tenni a pártélet megjaví­tása érdekében, hogy ez népünk életszínvonalának felemelkedését szolgálja. A megyei pártbizottság be­számolóját, melyet Váczi Sán­dor elvtárs, a pártbizottság tit­kára mondott és a hozzászólá­sok is. mély bírálattal és önbí-- ráláttál, felelősségteljesen tárták fel a pártszervek és pártszerve­zetek munkájának fogyatékossá­gait, bírálták a megye vezetőinek munkájában tapasztalható hiányosságokat. A választmány! ülés a hibák fő forrásának a kollektív vezetés hiányát jelölte meg. A megyei pártbizottság is személyes ve­zetéssel helyettesítette a kollek­tív vezetést, általában a megyei pártbizottság titkára határozta meg a KV határozataiból, a me­gyei titkárok értekezletének anyagává a párt-, a gazdasági szervek és a tömegszervezetek előtt álló feladatokat a választ­mányi üléseken, valamint a megyebizottsági üléseken. Gyakran előfordult, Hogy közvetlenül adott utasításo­kat vezető funkcionáriusok­nak, máskor mee az értekezleten, üléseken részvevő elvtársak ja­vaslatának figyelembevétele nél­kül döntött. Mindez a káderek igazságtalan bírálatához, türel­metlenséghez vezetett, akadá­lyozta a káderek fejlődését, az alulról jövő bírálat kibontakozá­sát. Komoly mértékben gátolta a kollektív vezetés kialakulását az is, hogy számtalan esetben egy-két elvtárs megállapításai alapján születtek a határozatok, elősegítette ezt az a> körülmény is, hogy a megyebizottság számos tagja nem vett részt ezek megvitatásában, nem éreztek telles felelősséget a vezetésért, a párt előtt álló fel­adatok megoldásáért. Megállapította a beszámoló, hogy a megyei pártválasztmány nem volt a két pártértekezlet között a megye pártszervezetei­nek tényleges vezető szerve, mert a megyei pártbizottság kisajátította hatáskörét, számos esetben csak formálisan hívták össze, s nem egyszer olyan kér­désekben is döntöttek, amelyhez csak a választmánynak van jog*. Mindéi kihatott a pártbizottságok, pártszervezetek munkájára A járási pártbizottságoknál is a személyi vezetés érvényesült, a jb.-tjtkár s néhány jb-iag szava döntött fontos kérdések­ben. A bizottságokra is érvé­nyes, hogy kisajátították ai vá­lasztmány szerepét, s nem egy esetben — mint a hevesi já­rásban is — félévig nem. hívták össze a választmányi ülést. Egyes pártbizottsági tagok csal­hatatlannak képzelték magukat, s nem egyszer türelmetlenek, durvák voltaik — a személyi vezetés a go­rombasággal, a káderek el­nyomásával párosult. Ezekért a hibákért elsősorban a megyei pártbizottságot terheli a felelősség, mert nem harcolt megfelelően ellene, nem taní­totta, nem bírálta azokat, akik elkövették ezeket a hibákat. A kollektív vezetés hiánya rá­nyomta bélyegét a kádermun­kára, a pártdemokrácia kibon­takozására, az ideológiai mun­kára. a párt- és az állami szer­vek viszonyára. A kollektív ve­zetés hiánya akadályozta az új, tehetséges káderek felszínrekerü- lését, sok esetben olyanok ke­rültek funkcióba, akik nem a po. litikai munkában tűntek ki, vagy nem rendelkeztek kellő szakmai tudással. Nem gondos­kodtak megfelelően a káderekről sem, nem tanították őket munka közben, sok esetben nem törőd­tek személyi, anyagi problémá­jukkal, ehelyett ledorongolták, egyes esetekben indokolatlanul leváltották, vagy pártbüntetéssel sújtották őket. Ilyen légkörben, ilyen vezetési mód mellett nem bontakozhatott ki a helyes, pártszerű bírálat és önbírálat. Pártbizottságaink, pártszerveink, állami és gazdasági szerveink sokszor nem hallgatták meg a tömegek hangját, bírálatát, vagv ha mégis .— gyakran nem in­tézkedtek. Ezért fordulhatott elő. hogy párt- és állami életünkbe« sok basáskodó, kiskirálykodó, törvénysértő funkcionárius tűrte, vagy maga is foly­tatta a törvénysértést. Mindez ai párt és a tömegek kapcsolatának gyengüléséhez vezetett. A beszámoló és a hozzászólók jelentékeny része is bírálta Papp József elvtársnak, a megyei ta­nács volt elnökének kiskirály­kodó, öntelt, lélektelen, az em­bereket sértő magatartását, amely kihatott az egész tanács- apparátusra, lazította a tömeg­kapcsolatot, gátolta a törvé­nyesség megszilárdítását. De bí­rálat hangzott el több más ve­zető funkcionárius felé is, akik helytelen munkájukkal, magatar­tásukkal veszélyeztették a. párt és a tömegek kapcsolatát. Meg­állapította a választmányi ülés azt is, hogy gyakran nem volt elég bátor, őszinte és alapos a bírálat, még a pártbizottságok tágjainál sem, sokszor a. durva­ság helyettesítette ezt. ugyan­akkor húzódozva fogadták, nem egvszer visszautasították az őket ért bírálatot. A választmányi ülés feltárta azokat a hibákat is. amelyeket ideológiai téren követtek e! az eimult időben. Számos olyan kérdés van, mely a gyakorlati pàrtmunka során vetődött fel, s melyeknek megvitatása, haszno­sítása szükséges lett volna a pártmunka megjavítása érdeké­ben. Az önálló elméleti munka mellett elhanyagolták a párt­funkcionáriusok, párttagok marx- ista-leninista képzését. Az itt tapasztalható lemaradás az egyik legnagyobb akadálya to­vábbi fejlődésünknek. A kollektív vezetés hiányából fakad, hogy megyénk pártszer­vezetei elhanyagolták, nem irá­nyították megfe’elően a politikái tömegmunkát. Nem használják fel kielégítően a KV határoza- tát, a kormány eddig megjelent intézkedéseit a tömegek meg­nyerésére, ezért nem mozgósít eléggé az agitáció a termelési feladatok megvalósítására sem. Nem folyik megfelelő harc az ellenséggel szemben, ugyan­akkor népnevelőink még most sem hozzák eléggé felszínre a dolgozók jogos panaszait, kíván­ságait. Részletesen foglalkozott a vá­lasztmányi ülés a pártszervek, valamint az állami, gazdasági szervek munkájával is, mely kü­lönösen most fontos, mikor a kormány programmjának meg­valósítása van napirenden. Gyak­ran előfordul, hogy a- pártbi­zottságok, pártszervezetek megsértik a gazdasági vezetők önállóságát, személyes felelősségét, közvetle­nül irányítják a gazdasági ügye­ket. Számtalan esetben meg­történt, hogy ai megyebizottság döntött e tanács helyett külön­böző gazdasági és kulturális kérdésekben. Olyan eset is előfordult, hogy sokszor az állami szervek he­lyett a megyei pártbizottság, vagy egyes tagjai végezték el a feladatot. Ez az egyik oka an­nak, hogy a> tanácsok nem fej­lődnek megfelelően, s több eset­ben olyan kérdésekkel is a párt- bizottságokhoz fordulnak, mely­ben nekik kellene dönteniök. Több hozzászóló rámutatott a tanácsszervek egyes vezetőinek lélektelen, bürokratikus, a kom­munista vezetőkhöz idegen mun­kamódszerére, melyek nagyban akadályozzák a dolgozók ügyei­nek gyors intézését, problémái­nak orvoslását. A kollektív ve­zetés hiányéinak tudható be, hogy sokszor megsértették a tö­megszervezetek önállóságát, r.errf megfelelően irányították azok munkáját, helytelenül hatá­rozták meg a tömegszervezetek- ben dolgozó kommunisták fel­adatát. A megyei pártválasztmány ülése megmutatta azt az utat, ame'ven megyénk pártszerveze­teinek, állami és gazdasági szerveinek, a kommunistáknak és pártonikívülieinknek haladniok kell. Feladatul tűzte a választ­mányi ütés, hogy mindenütt nagy gonddal kell toglalkozni a dolgozók és a pártszervezetek közötti kapcsolat megjavításá­val, a dolgozók jogos igényei­nek kielégítésével. Megyénk kommunistáinak feladata, hogy fáradhatatlanul magyarázzák a kormányprogramm jelentőségét dolgozó népünknek és minden területen álljanak e Programm megvalósításáért küzdő tömegek élére. Feladatul tűzte a megyei pártvá.'asztmány: ahhoz, hogy a ■meglévő hibákat felszámoljuk, hogy a vezetést megjavítsuk, hogy a Központi Vezetőség ha­tározatának végrehajtását biz­tosítsuk, gyökeresen változtatni kell a vezetés módszerén. Minden pártszervezetben meg kell valósítani a kollektív veze­tést, amely együttesen dolgozza k: a párt politikáját, együttesen felel a pártszervezet egész te­vékenységéért. A feladatok megoldásának feltétele: a kollektív vezetés elvének következetes meg­valósítása, a pártdemokrácia fejlesztése. A pártszervezetek csak akkor tudják szorosabbra fűzni kap­csolataikat a tömegekkel, akkor tudják szolgálni dolgozó .népünk érdekeit, akkor vívják ki mara­déktalanul dolgozó népünk bi­zalmát és szeretetét, ha meg­valósítják a helyes kommunista vezetést, ha munkájukat, tevé­kenységüket, a nép iránt érzett ragaszkodás hatja át. A bírálat, önbírálat, az alul­ról jövő kritika 6zéles kibonta­kozásának elősegítésében, a pár- tonbelüli demokrácia érvényesü­lésében a pártbizottságok tagjai mutassanak példát és személyre való tekintet nélkül vonják fe- lelőssségre a bírálatot elfojtó, semmibevevő, elutasító funkcio­náriusokat, párttagokat. A megyei pártválasztmány ha­tározatban rögzítette azokat a feladatokat, melyeket a KV jú­nius 27—28-i határozatának megvalósításában előttünk áll­nak. Ezek a határozatok lépést jelentenek a megye pártszerve­zetei munkájának gyors megja­vításához, s ennek nyomán ah­hoz, hogy a dolgozók minden eddiginél szorosabban tömörül­jenek pártunk köré. A megyei választmány új lendületet ad megyénk minden dolgozójának a termelés fokozásához, ezen ke. resztül a kormányprogramm megvalósításához. A választmá­nyi ülés is bebizonyította, hogy soha ebben az országban nem emelkedett olyan magasra az ember, mint most, amikor min­den érte és közreműködésével történik. Az ellenség Ostoroson sem alszik Bercsényi kuiák furcsa tulajdonsága Ostoros község dolgozó pa­rasztjai nagy megelégedéssel fogadták a kormány programm- ját, mely messzemenően gon­doskodik a parasztság életkö­rülményeinek megjavításáról. Kormányunk határozata sze­rint azoknak a dolgozo parasz­toknak. akik ez évben becsü­lettel elegei tesznek bead «I kötelezettségüknek, elengedik elmúlt évi adósságukat es tör­lik 3 kivetett kártérítést is. A rendelet értelmében Ostoroson 12U mázsa terményhátralékot es 40.000 forint kártérítést töröltek a dolgozó parasztok multesz- tendei. hátralékából. Kormá­nyunk intézkedése nagy meg­elégedést keltett az ostorosak körében, akik ezután soha nem látott szorgalommal fogtak hoz­zá az aratáshoz és csépiéihez. Legtöbbjük azonnal, a cséplő­géptől teljesítette beadási köte­lezettségét. Míg a falu becsületesen, szorgalmasan dolgozott, nem aludt az osztályellenség sem. Ellenkezőleg, mindent elköve­tett, hogy éket verjen a ható­ság! szervek és a dolgozó pa­rasztok közé, Balogh Gábor volt miniszteri tanácsos, húgával és öccsével, az egykori bankigaz­gatóval, valamint vejével, aki a Horthy-hadseregben pilóta­százados volt, elhíresztelte az ostoros! és noszvaji dolgozó pa­rasztság körében, hogy nem kell beadni a gabonát,_ mert szeptember t-én megszűnik a begyűjtés, (gy akarták félreve­zetni a becsületes dolgozó em­bereket, megzavarni a rendet a régi tevitézlett bárók és katona­tisztek. Néhány hiszékeny em­berrel sikerült is elhitetniök a szemen-szedett hazugságokat. Áldozatul esett az aljas, ellen­séges agitációnalt Zsebe József és fia is, aki megtagadta be­adási kötelezettségének teljesí­tését és gorombúskodott az el­számoltató bizottsággal. A fel­bujtókat és a megtévesztett kö­zépparasztot az egri járásbíró­ság felelősségre vonta. Az ostorosi dolgozó parasz­tok többsége azzal válaszolt az ellenséges agitációra. hogy augusztus 26-án egységesen teljesítette beadási kötelezett­ségét. 27-én pedig elnyerte a gabona szabadpiaci értékesí­tésének jogát. Minden embernek van valami tulajdonsága. Bercsényi László hevesi kuláknak például az. hogy szereli a zsebét tömni. Mentségére legyen mondva, ezt a többi vérszopók is szeretik, s ez nem is okoz különösebb cso­dálkozást a dolgozók körében. Bercsényi zsebe telhetetlen, mint a pap zsákja. Nem elég­szik meg a törvényes követelé­sekkel, neki több kell, hogy só­vár pénzvágyát kielégíthesse. Es nem utolsó sorban azért, hogy elégedetlenséget szítson a dolgozó parasztok körében. Eötdecskéje is akad .,egy pár hold", ha már meg van, mű­velni is kell, De naivság volna uzt gondolni, hogy Bercsényi úr dolgozza. Dehogy műveli, — az ár a pokolban is úr. Kiadott haszonbérbe a dolgozó parasz­toknak, ágy 16 hold körül. Mindaddig nem Is volt semmi baj, míg a beadásra nem ke­rült sor. A dolgozó parasztok művelték a főidet. Bercsényi ateg élte világát. Míg aztán egy szép napon előállt és tudomá­sára hozta a bérlőknek, hogy a haszonbéren kívül kötelesek (II) megfizetni a beadást is. Nem gondolják talán, hogy ő fizeti, elvégre ennyit megérdemel szí­vességéért, hogy odaadta föld­jét, A dolgozó parasztok nem így gondolkoztak. Csodálkozott ezen Bercsényi úr is, — no lám, ezek tíz évvel ezelőtt úgy táncoltak, ahogy én fütyültem, most meg tessék, még ezt a „kis" többletet sem tudom meg­venni rajtuk. Mikor látta, hogy szép szóval nem megy semmi­re, nagy hangon fenyegetni kezdte a dolgozókat, — várja­tok csak. lesz gondom rátok, ügyvédkézre adlak benneteket. Ez a fenyegetés bevált volna azelőtt. Ügylátszik a szokás ha­talma még mindig erős Ber­csényi úrban. Csupán az sántít a számításban, hogy most már nem t943-‘ban vagyunk és a törvény nem a kulákok, s ha­sonszőrű. cimborájuk magas jö­vedelmét védi, hanem a dolgo­zók jogai felett őrködik, s kí­méletlenül eljár népünk ellen­ségével szemben. ISMERD MES A SZOVJETUNIÓT Â szénbányászok rigai tengerparti szanatóriumában írta: Nyikolaj Krivenko Xv. R Az elnéptelenedett parton elmereng­ve néztem a háborgó tengert és a já­tékosan cikázó sirályokat. — Különös madarak, nem törődnek az idővel — szólalt meg valaki hal­kan. Megfordultam. Mellettem idő­sebb ember állt, nyakában bolyhos törülközővel; 45—50 évesnek látszott. Leült mellém a padra, elővette szem­üvegét, és számos különböző szín» borítékot húzott ki a zsebéből. Az egyiket felbontotta és olvasni kezdett. A többit maga elé tette. Hogy a szél el ne vigye őket, egy követ tett rá­juk. ügy látszik, szomszédom meg volt elégedve a levél tartalmával, mert ol­vasás közben mosolygott és vidáman csettlntett ujjával. Majd felbontotta és átolvasta a második levelet, aztán a harmadikat és végül a negyedi­ket . . . Érdekelni kezdett ez az ember és megkérdeztem, honnan és kitől kap ennyi levelet. — A gyerekek írnak — felelte vi­dám hangon. — A feleségem és bá­nyásztársaim sem feledkeznek meg ró­lam. Valentyina orvoslányom például aziránt érdeklődik, pontosan járok-e kezelésre és betartom-e az orvosi ta­nácsokat. Uj ismerősöm, Kuzma Venglovszkij elmondta, hogy elővájár az 57. számú amzserkai bányában, a Kuznyec me­dencében dolgozik. Két héttel ezelőtt érkezett Ide a szénbányászati minisz­térium szanatóriumába szakszervezeti beutalással. A rigai tengerparton még sohasem volt. Az utóbbi négy eszten­dőben ugyanis minden nyáron a Krasznojárszk-határvldéki „Siro"-üdü- lőhelyen pihent. — Nem bántam meg, hogy ide jöt­tem. Az ellátás nagyszerű, ndponta járok kvarckezelésre, fenyőfürdőket kapok, kitűnően érzem magam. Szo­bám nagyon szép, világos és napos. Ha egyszer arra jár, kukkantson be és nézze meg, hogyan pihennek itt a bányászok . . . Néhány nap múlva a bányászok szanatóriuma kö.riil jár­tam. Eszembe jutott a tengerparti be­szélgetés és elhatároztam, hogy meg­látogatom új Ismerősömet. De nem volt szerencsém. Szobatársától meg­tudtam, hogy Venglovszkij kirándult Rigába és valószínűleg csak este tér haza. De kíváncsi voltam a szanató­riumra, s éppen ezért kértem, hogy vezessenek az igazgatóhoz. Az igazgatót nem volt könnyű meg­találni. A bányászok szanatóriuma hatalmas épület és Alekszandr Sepe- lev, a főorvos, csak akkor tartózko­dik szobájában, amikor az üdülők számára rendel. A többi időt — amint itt mondják — a ..területen tölti”. Az irodából a melegházba küldtek, ahol éppen az első idei szőlőt szüretelték. Itt évente legalább 500 kiló saját sziiretelésű szőlő kerül a bányászok asztalára. A melegházból a rózsakert­be, a garázsba, a hűtőházba és még legalább három vagy négy helyre küldtek tovább. Végül mégis megtaláltam az igaz­gatót az egyik gyógyéptiletben, ahol éppen utasításokat adott az ápoló­nőknek. Magyarázta, hogyan kell al­kalmazni Olga Lepeslnszkaja Sztálin- díjas szovjet tudós módszere szerint a szódásfürdoket.. . Az Igazgatóval együtt végigjártuk a szanatórium területét. A lakó- és gyógyépületek legnagyobb részét az utóbbi két-három esztendőben építet­ték, A gyógyépii letek et a legújabb készülékekkel és felszerelésekkel ren­dezték be, ami lehetővé teszi, hogy a villamos-, víz- és iszapkezelés leg­tökéletesebb módszereit vegyék igény­be a beutalt bányászok. A beruhá­zásokra csupán ebben az esztendőben több mint 800 ezer rubelt fordítottak. A szanatórium az első időben csak nyáron volt nyitva, most azonban, miután bevezették a központi fűtést, egész évben tele van üdülő vendégek­kel. — Főként bányászok jönnek hoz­zánk, mivel a szanatórium a szén­ipari minisztériumé — mondja Alek­szandr Sepelev. — A bányákban azonban nemcsak bányászok dolgoz­nak, ezért az üdülők közt igen sok más foglalkozású embereket is talál­hatunk: irodai alkalmazottakat, bolti előadókat, raktárnokokat, lakatosokat stb. Cdülő vendégeink legnagyobb ré­sze a beutalás ellenértékének csak harmadrészét fizeti meg. a többit a szakszervezetek az állami társadalom- biztosító alapból fedezik. Az ország minden részéből jönnek ide. Ebben az évben a rigai tengerparton 19 sza­natórium és 37 üdülő áll a dolgozók rendelkezésére. Ezekben ebben az év­ben 75 ezer szovjet bányász és al­kalmazott üdül. A propagandisták egyéni továbbtanulása Gyöngyösön A Központi Vezetőség hatá­rozata alapján elvégeztük a propagandisták kiválogatását és július 27-én megkezdődött az egyénileg tanuló propagandis­ták kilenchetes tanfolyama is. Az eddigi tapasztalat azt mu­tatja, hogy a propagandisták zöme, az elmúlt évhez viszonyít­va 6okkail alaposabban készül a konferenciákra, a jövőévi párt oktatásra. A konferenciák kö­zötti időben összejönnek tanuló­köri foglalkozásra, előre megbe­szélik, tisztázzák azokat az el­méleti kérdéseket, melyek nem eléggé világosak előttük. Ezzel elősegítik a konferenciák szín­vonalának emelését, az elvi kér­dések tisztázását. Az eredmények mellett ko­moly hiányosságok is vannak, az egyénileg tanuló propagan- dísVáanáL Vannak elvtársak, akik úgy gondolják, hogy nekik már az is elég, lia az előadást meghallgatják, a konferenciákra, már nem fontos elmenniök. így gondolták ezt Brizsinszki Lajos és Borosi Béla elvtársak is, akik a 15-én megtartott konfe­rencián nem vettek részt. De nem mutait jó példán ezen a té ren Pataki László elvtárs, a pártbizottság tagja sem — 5 is elmulasztotta a konferenciát. A propagandista elvtársak­nafo meg kell érteniök, hogy el- sősorbain nekik kell példát' mu- tatniok a tanulásban, a konfe­renciákon való megjelenésben. A következő oktatási év sikere, a pártoktatás színvonala, az 6 felkészültségüktől függ. A most folyó tanfolyamon azok az el- méleti kérdések kerülnek megvi­tatásra', amely a következő ok­tatási év anyagát képezik, * és epében » mindennapi munkát is megszabják. Ezeket az el­méleti kérdéseket meg kell is­merni, mert sok olyan kérdés van még, amely nem elég vilá­gos minden propagandista előtt. Téves nézetek voltak például a kapiíalizmu-s általános válsá­gánál, a békemozga.'om célja' és jellege meghatározásánál. A propagandistáknak azért kell a konferenciákon résztvenniők, hogy valamennyi elméleti kér­dés világos legyen előttük és a hallgatókkal jobban meg tudják ezeket értetni. Marosán Lajos Gyöngyös, városi pártbizottság agit. prop. titkálM.

Next

/
Oldalképek
Tartalom