Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-09 / 55. szám

1953 július 9 3 N ÉPÚJSÁG Törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányának módosításáról T ermelőszövetkezetek ! Élre az új kenyér csatájában! hogy a nép legszélesebb rétegei örömmel és helyesléssel fogad* iák ezt a politikát és mellé áll­nak. (Hosszantartó nagy taps.) Ezért eleve kudarcra van ítélve minden ellenséges bajkeverés, vagy alattomos kártevő szán­dék. — A jő terméskilátások ked­vező feltételeket teremtenek in­Tisztelt országgyűlés! — Az a munkaprogramra, amelynek megvalósítására ma elindulunk, új fejezetet nyit a szocializmus építésének munká­jában. Minden egyes célkitűzé­sünk a béke magasztos ügyét szolgálja. Az új feladatok és megvalósításuk nyomán fel­táruló ragyogó perspektíva meg­sokszorozza népünkben az erőt és akaratot a békéért való harc­ra, Országunk gazdasági erejé­nek növekedése, népünk jólété­nek emelkedése messzemenően megszilárdítja az egyetemes bé­kének azt a frontszakaszát, ame­lyen hazánknak kell őrtállnia. Ezért bátran mondhatjuk, hogy mindazoknak a rendszabályok­nak a megvalósítása, amelyeket a kormány célul tűzött maga elé, jelentőségében túlmegy hazánk határain és az egész béketábor közös ügye. A béke- és szabadságszerető népek nemzetközi szolidaritásá­nak nagyszerű megnyilatkozása volt a Béke-Világtanács buda­pesti ülése. Az ittjárt küldöttek meggyőződhettek tehetséges és szorgalmas népünk békés alkotó munkájáról, annak kimagasló eredményeiről és arról az el­tökéltségéről, hogv végig kitart a béke nagy ügye mellett. A béke, a demokrácia és a szocial'zmus erői az utóbbi időben világszerte jelentősen megnőttek. A június 7-i olasz választások eredmé­nye1, amelyek a kommunista párt, a munkásosztály és a béke híveinek nagyszerű győzelmét hozták, mutatják, hogy az el­mérgesedő olasz politikai válsá got az Olasz Kommunista Párt közreműködése, a dolgozó törne gek aktív részvétele nélkül nem lehet megoldani és a bizony­talan belső helyzetet nem lehel megszilárdítani. * — A franciaországi belső vát- í ság is, amelv hosszú hetekig tartott, a munkásosztátv és a kommunista párt erőinek növe­kedését mutatja, gyengíti az agresszorok táborát és élezi az imperialisták egvmásközötti el­lentéteit. A háborús gvujtogatók szorult helyzetükből úiabb ka­landok felszításával, elvetemült provokációkkal igyekeznek ki­utat találni Li Szín Mannak a koreai fegvverszünet megakadá­lyozására irányuló bűnös tevé­kenysége, a hazatelepítendő ha­difoglyok átadásának megtaga­dása. a berlini alávaló provoká­ció egy-egy láncszeme az ag­resszorok alattomos mesterke­déseinek. Az imperialista béren­cek berlini provokációja — a reakció és a fasizmus erőinek orvtámadása volt a népek bé­kéié és biztonsága ellen. A béke ellenségeinek provokációs csel­szövései azit a célt szolcrálják. hogv megakadályozzák a feszült nemzetközi helvzet enyhülését. A berlini események újból vilá­gosan megmutatták, hogv a béke megátalkodott ellenségei a lecrgatádabb provokációkra is képesek és céliuk érdekében a legelvetemültebb eszközöket is igénybe veszik. Ennek ellenére a német nép demokratikus és hazafias erői útját vágták a fa­sizmusnak, ami azt bizonvitja. hogv a Nvugat-Németországbó! kiinduló agressziónak elejét le­het venni. A Berlinben lezajlott események éberségre intenek Az olasz demokratikus sajtó jelenti, hogy az Olasz Szocia­lista Párt parlamenti csoportjá­nak címére határozatok, levelek és táviratok százai érkeznek, amelyben a dolgozók felhívják a képviselőket és szenátorokat: harcoljanak az ország politikai helyzetének gyökeres megvál­toztatásáért, a béke és a szociá­lis reformok kormányának meg­teremtéséért. E határozatok n>á- solatait megküldték Einaudi köztársasági elnöknek és De Gasperinak. A bolognai pékségek dolgozói a De Gasperihez, Togliattihoz és tézkedéseink eredményes végre­hajtásához. S ha fő figyelmün­ket most az aratás-csépiés-be- gyüjtés lázas munkájára össz­pontosítva, nagyobb erőkifejtés­sel fogjuk ezt az országos fel­adatot elvégezni, gazdasági ter­mészetű intézkedéseink jelentős részének sikerei megvalósítása máris biztosítva van. bennünket is és arra figyelmez­tetik a békeszerető népeket, hogv egyetlen pillanatra ne té­vesszék szem elől az ellenség üzelmeit. Hogy az agresszorok sötét terveit a jövőben is szé­gyenteljes kudarc érje. a becsü­letes, békeszerető embereknek nagyobb eltökéltséggel kell vé­delmezni a béke fenntartásának és megszilárdításának ügyét. A béke ellenségeinek visszaveré­sére zárjuk szorosabbra sorain­kat, ez a feladatunk vala­mennyiünknek, akiknek drága a béke magasztos ügve. — A kormány minden tevé­kenységében népünk törhetetlen békeakaratára támaszkodik és a béke megőrzésére irányuló erő­feszítéseit, a békeszerető népek szolidaritása és a világbéke él­csapatához, a nagy Szovjet­unióhoz való őszinte barátsága vezérli. — A kormány munkapro- grammja világosan mutatja, hogy tartós békére törekszünk A népek barátságának szellemé­ben a fokozottabb gazdasági együttműködéshez, a népek békés együttélésének biztosításához a magunk szerény erejével, tőlünk telhetőén a legmesszebbmenően hozzá kívánunk járulni. Ugyan­akkor függetlenségünk és nem­zeti szuverénitásunk sérthetet­lenségéért szilárdan helytáüunk. azt féltve őrizzük Fokozza erőn. két, hogy nem állunk egyedül, hogy mellettünk van, 6egít, tá­mogat bennünket a Szovjetunió, hogy olyan legyőzhetetlen tábor tagja vagyunk, mint a béke- világmozgalom. Tisztelt országgyűlés! Megköszönve a bizalmat, amely a minisztertanács élére állított, átérezve a haza és a nép iránti felelősséget, hang­súlyozni kívánom, hogy népünk jóléte, a munkásosztály és az egész lakosság életszínvonalá­nak állandó emelése, ami a kor­mány tevékenységének közép­pontjában áll, népünk termelő munkáján nyugszik. A növekvő jóléthez a termékek bőségét csakis a termelés fokozásával, a tervek teljesítésével, dolgozóink szélesen kibontakozó lelkes szo­cialista versenyével lehet bizto­sítani úgy az iparban, mint a mezőgazdaságban. Az ország szeme ma ideszegeződik a par­lament üléstermére, melynek tanácskozásai és határozatai elé egész népünk nagy várakozás­sal tekint. Meg vagyok győződ­ve róla, hogy dolgozó népünk, munkásosztályunk, parasztsá­gunk, értelmiségünk a haza iránti kötelességérzettől mélyen áthatva valóraváltja üdvös cél­kitűzéseinket. Szent meggyőző­désem, tisztelt országgyűlés, hogy a Magyar Dolgozók Párt­jának vezetésével és javaslatai alapján, összeforrva a néppel, az eddiginél sokkal biztosabban haladunk majd előre új gazda­ságpolitikánk célkitűzéseinek megvalósításáért, hazánk felvi­rágzásának, népünk jólétének útján, ragyogó jövendőnk, a szocializmus felé. (Hosszan­tartó nagy taps.) Nagy Imre beszédét az or­szággyűlés tagjai nagy taps­sal fogadták. Ezután szünet kö­vetkezett. Szünet után elsőnek Martin Ferenc szólalt fel. Nennihez intézett levelükben olyan kormányt követeinek, amelyben a népi erők képviselői is helyet foglalnak, hogy ezáltal Olaszországban létrejöjjön a belső feszültség enyhülésének légköre és hogy Olaszország a gazdasági fejlődésnek és a világ minden népével való testvéri együttműködésnek politikáját folytassa. A római dolgozók számos kül­döttsége látogatást tesz a sze­nátus és a képviselőház irodájá­ban és hasonló tartalmú határo­zatokat nyújt át. 1. §. A jelen törvény érlei­mében a Mr gyár Népköztársa­ság minisztertanácsát a m'ntsz- tertanács első elnökhelyettesei­vel és az Országos Tervhivatal elnökével ki kell egészíteni. 2. §. Az 1, §. rendelkezéseinek megfelelően az alkotmány 2.3. §-ának (1) bekezdése a követ­kezőképpen módosul: „(1). A m'nisztertanács a) a m'nisztertanács elnökéből, b) a m'nisztertanács első el­nökhelyetteseiből, illetőleg el­nökhelyetteseiből. c) az áliamminiszterből, ille­tőleg á'lammlniszterekből, d) a minisztériumokat vezető m'nisz erekből és az Országos Tervhivatal elnökéből áll.” 3. §. A jelen törvény értel­mében a) az általános gépipari mi­nisztériumot, a kohászati minisz­tériumot és a középgépipari ml- nlsztériumol kohó- és gépiprri minisztériummá, b) a bánya- és energiaügyi minisztériumot és a vegyipari minisztériumot nehézipari mi­nisztériummá. c) a könnyű'pari nVnisztériu- mot és a helyi ipar minisztériu­mát könnyűipari minisztériummá, d) a földművelésügyi minisz­tériumot és ez állami gazdasá­gok és erdők minsztériumát földművelésügyi minisztérium­má, e) a külkereskedelmi minisz­tériumot- és a belkereskedelmi A Selypi és Bélapátfalvi Cementgyár már hosszabb idő óta küzd egymással az első­ségért, a több és jobb alap­anyag: a cement előálli.ásáért. A verseny eredménye nagyon váltakozó. Az év elején a bél- apáífalviak d csekedhetek az el­sőségért, most azonban a Selypi Cementgyár klinkerégetői kerül­tek az élre. Mindezt úgv ér ék. el, hogy gépeiket lelkiismere­tesen kijavították és karban- tar ották és tgv májusban már a selypi k!inkeréget9ké lett a dicsőség: elnyerték az ország legjobb klinkerégetőinek címét és a vándorzászlót, melyet jú­niusban is becsülettel megőriz­tek. Az új kormány programmnyi- latkozata után mind a két gyár­ban újra fe'lendült a munkaver- senv. A Bélapátfalvi Cement­gyár klinkerégetői — közlük a Bikki- és Pelyhe-brigád — el­határozták, hogy visszaszerzik az elsőbbséget. Olvasták a kor­mány programjából, hogy az idei 23 ezer új lakással szem­ben 1954-re 40 ezer úi lakást fogunk épiten» Ehhez több alap­anyag. több cement kell. A Bél­apátfalvi Cementgyár klinker­égetői tettekkel válaszolnak: egyetlen egyszer se maradtak le napi tervük teljesítésében. Szombaton 103.7, vasárnap Heves megye dolgozó népe is nagy lelkesedéssel készült a Béke-Világtanács budapesti ülés­szakára-. Az üzemek, a falvak dolgozói tettekkel, a termelésben elért kimagasló eredményeikkel bizonyították be, hogy méltó harcosai a békének. A Béke- Világtanács budapesti ülésére elküldték legjobb fiaikat, hogy átadják szeretetük jeléül, az üze­mek, falvak dolgozóinak aján­dékát és tolmácsolják a világ minden tájáról hazánkba érke­zet; hős békeharcosoknak Heves megye dolgozó népének elszánt békeakaratát. A Béke-Világtanács ülésén résztvett hevesmegyei küldöttek hazatérve, nagy lelkesedéssel számolnak be élményeikről. Hor­ton Molnár János, a hor-ti gép­állomás traktoros brigádvezető­je, aki brigádjával tavaszi tervét 150 százalékra teljesítette, nagy­gyűlésen számolt be élményei­ről. A gyűlésen megjelent a falu apraja-nagyja, és nagy érd-ekiő­minisztériumot bel- és külkeres­kedelmi minisztériummá, f) az építésügyi minisztériu­mot és az épííőanyagipari mi­nisztériumot építésügyi minisz­tériummá. g) a közlekedésügyi m'niszté- riumot- és a postaügyi miniszté­riumot közlekedés- és poslaügyi m'nisztériummá, h) a felsőoktatási m'nisztériu- mot és a közoktatásügyi m'nisz- tériumot oktatásügyi miniszté­riummá kell összevonni. 4. §. A 3. §. rendelkezéseinek megfele'ően az alkotmány 24. §-ának új szövege a következő: „24. §. A Magyar Népköztár saság minisztériumai: a küliigym'nisz'érium, a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a pénzügyminisztérium, az igazságügymimsztérium, a kohó- és gépipari miniszté­rium. a nehézipari minisztérium, a könnyű'pari minisztérium, a földművelésügyi miniszté­rium. a bel- és külkereskedelmi mi­nisztérium, az élelmiszeripari miniszté­rium. a begyűjtési nvnisztérium. az építésügyi m'niszlérlum. a közlekedés- és postaügyi minisztérium, a népművelésügyi miniszté­rium, az oktatásügyi minisztérium, az egészségügyi miniszté­rium.” 103.4, kedden reggepg pedig 102.7 százalékra teljesítették napi előirányzatukat. A Selypi Cementgyár klinkerégetői is komoly eredményt értek el: szombaton 118.9, vasárnap azonban már csak 83.7, hétfőn pedig 101.1 százalékra teljesítet­ték napi klinkerégetési tervü­ket. A Selypi Cementgyár dol­gozói még mindig állják a har­cot. Ök az elsők a versenyben: cementtermeléisi tervüket 138.1 százalékra, míg a Bélapátfalvi Cementgyár dolgozói cementter- melési tervüket 100 százalékon alul teljesítették. A Szakszó; vezetek Megyei Tanácsa közli A Népújság 1953 július 5-i számához adott tervtei jesítésről szóló jelentésünkben helytelen adatokat közöltünk. A bányavál­lalatok közül Petőfi a'táró 83.7, a rózsái IX-es akna 105.4, a gyöngyösi Xll-es akna 101 szá­zalékban teljesítette júniusi ter­vét, míg a vállalat tervteljesí­tése 93 százalék. ★ A helytelen adat köz'éséért fe­lelősség terhe'i a jelentés feldől, gozóiát is. aki nem e'lenőrizte le megfelelően a kapott adatokat. (Szerkesztőbizottság.) déssel hallgatta az egyszerű munkásasszany keresetlen sza­vait. — Saját szememmel győződ­tem meg arról, hogy legyen az fehér, vagy szinesbörü ember, mindenütt a világon egy célért küzdenek: a békéért. A népek összefogása a békéért hatalmas erő, amely győzedelmeskedni fog a háború pusztító borza'mai fö­lött — mondotta többek között. A közel 300 főnyi hallgatóság lelkesen éljenezte a beszámolót, majd viharos tiltakozásukat fe­jezték ki az imperialisták német- országi provokációja miatt, és követelték a koreai fegyverszü­net azonnali megkötését. Gyöngyösön Gábor Katalin ki­váló pedagógus, a közgazda- sági technikum igazgatója, 600 ember előtt ismertette a Béke- Világtanács ülésének tapasztala­tait és a Béke-Világtanács fel­hívását. Boldogon Püspöki Győ- zőné számolt be nagy sikerre! a falu dolgozóinak. A dolgozók mindenütt lelkesen tüntettek a béke mellett Ünnepel az ország: ez új kenyér betakar!,ását ünnepli. A felszabadulás óta eltel, nyolc esztendő legszebb ünnepnapjai ezek, hisz bőven van mit arat­nia a kombájnnak, kévekötő-, zratógépnek, van mit vágni a kaszának, az egész évi fárad­ságos munka meghozta dús kalászait. Jogos az öröm, a meg­elégedettség, de most minden erővel a, munkának: győzzünk a kenyércsatában is. Ha 14 mázsát ígér az őszi­árpa, vagy a búza, ne vesszen el egyetlen kalász sem, legyen inkább kettővel több, m'nt egy- gyel kevesebb. A késedelmi, gondatlan aratással az elmúlt esztendőben nem egv helyen 80—100 kiló gabonaféle ment veszendőbe. Számoljunk csak: az ország kenyérgabonaterületé­nek egyharmadán is i'yen vesz­teség tízezer vagont je ent. Fél­millió dolgozó, tizenöt Eger egész évi kenyérellátásának felel meg. A kis szám, az egy­két szem búza, vagy árpa, így válik súlyos veszteséggé. A gyors, szem veszteségnél- küli betakarítás élharcosa:, kik is lehetnének másak, mint a ter­melőszövetkezetekben dolgozó tagok ezrei. Rajtuk van az or­szág, világ szeme, az ő munka­tempójuk, lendületük, nem utolsósorban ' gondosságuk ra­gadja magával az egyéni gazdák még százezres tömegeit. A példamutatásban nincs is hiány. A megyében mindenütt a termelőszövetkezeti földeken pendült meg elsők közölt a kasza — aratógépek, kombájnok indultak csatába az életet adó kenyérért. A kápolnai Május 1 tszcs a megyében elsőnek vég­zett az ősziárpa aratásával, és elsőnek látott a csépiéshez, de első volt az állam iránit: köte­lezettség teljesítésében is. A bodonyi Béke szövetkezet tagjai az aratás után azonnal elvégez­ték a tarlóhántást, és mai már a másodvetes igyekszik kl a földből az ősziárpia helyén. A kőmlői Szabadság, a hatvani Dózsa, az atkári termelőszövet­kezetek mind-mind lendületes, gyors munkával végzik a be­takarítást. Mi a titka ezekben ai termelő- szövetkezetekben az aratás gyor­saságának? Elsősorban Is a szervezettség, a felosztott terü­let, a verseny az, mely szinte kimeríthetetlen erőt ad a hatal­mas munkához. Ezekben a szö­vetkezetekben túlnyomórészt vé­geztek a növényápolás nagyjá- val; szabad mindkét kezük. A minisztertanáos határozata, felbecsülhetetlen segítséget jelen; — s az élenjárók élnek is ezzel a segítséggel. Ki törődött az­előtt a paraszttal, mikor vet, mikor és hogyan arat? Ma az egyén érdeke az állam érdeke — és viszont. Előírja a, határozat, hogy például az őszi- és tavaszi- árpát, zabot sárgaérés'ben kell vágni. Az a szövetkezet, amely betartja ezt, máris eredménye­sen vette fel a harcot a* szem- pergés ellen, értékes mázsákat mentett meg maga és az egész dolgozó nép számára. Többhelyütt azonban a szö­vetkezetek tagjai megfeledkez­nek arról, hogyha új úton jár­nak, új módon, szövetkezeti módon is kell dolgozn’ok. Az alapszabály el őíria a közös va­gyon védelmét. Vájjon a búza, Dolgozó parasztságunk szor­galmas munkája és a kedvező időjárás következtében az idén gazdag gabonatermést takarítunk be. Az eddigi csép- lési eredmények teljes mérték­ben igazolják a jó termésklátá- sokat. Egyes helyeken azonban előfordult az is, hogv a bőséges eső miatt a gabonaföldek egy része'huzamosabb ideig víz alá került. Szórványosan — egy­két községben — a jégeső is okozotf némi kárt a gabonában. Mindezek az egész gabonaterü­let egv csekély részén kisebb- nagyobb terméskiesést okoztak. A dolgozó parasztok több helyről kérték, hogy az elemi károk mia't csökkentsék a ga­bona beadását és a földadó; Kormányunk helyt adott ezeknek a kérelmeknek. Azokat a ter­méskieséseket, amelyek elemi kár miatt következtek be, az egyéni termelőknél és a fermelő- szövetkeze éknél is figyelembe­veszi és a kár nagyságának. az árpa: a kenyér — nem a szö­vetkezet tagjainak közös vagyo­na, am t meg kell védeni az időjárás, a szempergés ellen? Nyilvánvaló, hogv az, ahol kés­lekednek az aratással, ehol „munkaidőről“ beszéltnek, ott a közös vagyont károsítják meg » szövetkezetek tagjai. A mező­gazdaságban nem szeret várni a munka, aratni kell, amint leht, pillanatnyi késedelem nélkül, egész nap. Azok a szájaskodók, akik arról beszélnek, hogy feles­leges sietni, hogy elég, nyolc órát dolgozni, az ellenséget, a szövetkezet gyűlölőit segítik, az egyszer; ember módjára, maguk atatt vágják a fát. A pé'.ervásári Alkotmány, a tamaszentmi'blósi Petőfi szövet­kezet tagsága, megkésett az aratással, tervszerűtlenüh kellő lelkiismeret nélkül készült fel erre a magv munkára. Nem volt jó gazdája saját vagyonának, nem mutatott példát az egyé­nieknek, saját magát js meg­károsította. Gyakran hiíl tani olyan panaszt is, hogy kevés a munkaerő, igen nehéz lesz az aratás. Gyenge kifogás ez, nem sok hitelt érdemel. A család­tagok bevonása, a földterületek szétosztása; ez a hiányzó mun­kaerő biztosításának a kulcsa. Ez, s nem az, am t a bátori Hegyi Csillag, az egerbocsi Sza­badság és Felszabadulás ter­melőszövetkezetek tagjai „hasz­nálnak“: az ősziárppt részibe adták ki aratná. Az ilyen mód­szer nemcsak megcsúfolása' a szövetkezet al apszatólyainak, nemcsak megcsonkítása a szö­vetkezet vagyonának, de lejára­tása is a szövetkezeti mozgalom­nak. Mindent el kell követni, hogy termelőszövetkezeteinkben tovább gyorsítsuk az aratás, hordás tempóját. Ez elsősorban az illető szövetkezet vezetőségének, párt- szervezetének, kommunistá'nak a feladata." Ellenőrizzék állan­dóan lábláról-táblára a határt. Legyen ott kezükben a minisz­tertanács határozata, s amint a gabona elérte az előirt érett­ségi fokot, a szövetkeze; minden tagja, minden családtagjai indul­jon munkára. A vezetőség ossza fel, a brigádok, a, csapatok közölt az aratásra váró földterületet, kísérje figyelemmel, értékelje a kenyércsata vetélkedőinek ver­senyét. Az aratással, a gaboma levá­gásával még nem tettünk meg mindent — csak félúton vagyunk. Gyors hordás, cséplés és gyors beadás, a tarlóhántá6 és másod­vetés elvégzése: ezt ke'! sorba, sőt egyszerre megoldani. Vizs- gáznak a szövetkezetek szerve­zettségből. tervszerűségből, küz­deniakarásból. A v zsgát ezernyi kiváncsi szem kiséri, s a vizsga oklevele a sok búzával, rozzsal, árpával teli zsák, a bőséges ter­més. A szövetkezetek azonban egye­dül nem lesznek képesek a nagy feladat megoldására. Minden gépállomás becsületbeli köteles­sége, hogy gépeivel, agronómu- sainak tanácsaival, politikai helyetteseinek útmutatásaival se­gítse megyénk szövetkezeteit a kenyércsata győzelmére. Rajta hát, szövetkezeti fagok, álljatok a munka élére! Példa- mutatáslckon múl'k, hogy az ország milyen gyorsan, milyen kis szemveszteséggel végez a békearatással. megfelelően mérsékli a gabona­beadást és a földadót. A be­gyűjtési. a pénzügyi-, a belügy- és e földművelésügyi miniszter együjtes utasítást adott ki, amelyben intézkedik, hogy a víz­kár nagyságát — a termelő ké­relme alapján — a járási ta­nácstól kiküldött kéttagú bizott­ság, a jégkárét pedig az Ál­lami B ztosító kiküldöttei a leg­rövidebb időn belül állapítsák meg. Az utasítás előírja, hogy ha az elemi kár következtében a terméskiesés 25—50 százalék közötf van, a földadót és a ga- bonabeadást 25 százalékkal, ha 50—75 százalék között van 50 százalékk"! kell csökkenteni. Ha a kár meghaladja a 75 szá­zalékot, akkor a gabonabeadást is és a földadót is 75 százalék­kal kel! mérsékelni. Ha az elemi kár következtében a fermés tel­jesen elpusztult, akkor az ősz-* szes földadót, és gabonabeadásí öt kell engedni. A kormány minden tevékenységében népünk törhetetlen békeakaratára támaszkodik Az olasz társadalom a béke és a szociális reform kormányának megteremtését követeli \ programmnyiiatkozat után fellendült a munkaverseny a cementgyárakban Lelkes gyűléseken számolnak be a Béke-Világtanács ülésének megyei küldöttei Begyűjtési cs adózási kedvezmény a jég- és esolárcsult parasztoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom