Népújság, 1953. július (53-61. szám)

1953-07-26 / 60. szám

N épujsXg 1953 július 26. A földmüvesszövetkezetekttél sincs minden rendben A MÚLTBAN a földesurak és a kulákok mellett a rosszhirü Hangyától is agyonsanyargai- tett dolgozó parasztság a fel- szabadulás után a földműves- szövetkezetekben vélte és véli ma is megtalálni az egészséges árucserét az ipari cikkek és saját­maga által termelt mezőgazdasá­gi áruk között. A nagyfokú bizal­mat — a többi között —- bizo­nyltja az a 60.000 dolgozó pa­raszt is, aki megyénkben tagja a íöklmíi vess z 5 vet kezeteknek. Ugyanezzel az emberi bizalom­mal választják meg időről idő­re járási és megyei vezetőszer­veiket, melyeknek irányításával az elmúlt évek alatt komoly eredményeket értek el. A vezetőszervek mégsem mondhatják el, hogy náluk már minden rendben van, hogy $záz százalékig beváltották a vá­lasztók — a dolgozó paraszt­ság hozzájuk fűzött reményeit. Nem, ezt egy cseppet sem mondhatják. AZ UTÓBBI időben a szö­vetkezeteknél olyan jelenségek ütötték fel fejüket, melyeken, ha sürgősen nem változtatunk, el­sősorban a MÉSZÖV vezetői, akkor a dolgozó parasztság el­távolodik a földmüvesszövetke- zetektöl, s ez — talán monda­nunk sem kell — a munkás- paraszt szövetség gyengítéséhez vezetne. Természetesen a párt ezt nem engedheti. S mindenütt meg fogja magyarázni a dolgozó pa­rasztságnak: nem a szövetkeze­tekben, a szövetkezés gondola­tában van a hiba. Dehogy is ott! A vezetőknél, az úgyneve­zett vezetőknél van a hiba. A MÉSZÖV vezetői, és ez alól — sajnos — Cseh elvtárs sem ki­vétel, egy kicsit elvesztették osztályösztönüket, elfelejtették, hogy a dolgozó parasztság sa­ját” érdekük képviseletével _ és védelmével bízta meg őket. Egyeseknek de nehéz megérteni, hogy a vezetők a nép szolgái — mennyivel jobban hangzana ez — szerintük — fordítva. De nem lehet, elvtarsaK! Ilyent ne is képzeljenek. Elfe­lejtették már, hogy önök mun­kások és dolgozó parasztok, ezt a két osztályt nagyon hosz- szú Ideig nyomorgatták az urak? Bizonyára elfelejtették. Más­kép, hogy is történhetett volna meg, hogy egyes falvakban a föidmüvesszövetkezetekröl úgy beszéljenek, hogy az a húsos fazék, melyben jó kövér falatok vannak — a csendőrök, a kata natisztek, a volt kocsmárosok sisere hada számára. Bizony — mondják önök — kereskedők nem potyognak az égből, nem elég az, ha valaki jó bolsi, kereskedni tudni kell. 4z említett urak pedig tudnak. VALÓBAN, EZEK az urak megtanultak „kereskedni”. Néz­zünk csak egy-két példát: Gyön­gyösön a földmüvesszövetkezet vendéglőjében hajnali négy órá­tól nyolcig, amikor az ivók zö­me dolgozó paraszt, négy fo­rint 30 fillérért mérnek egy fél decit. Később, a délelőtti órákban „árleszállítást” hajta­nak végre ezek a jófiúk, s mit ad isten, 2.30-ért mérik a jó szilvóriumot, s kacsintgatnak Is hozzá, hogy benne van a magja is. Máshol, falukban félig adják a poharat sörrel, mert úgy :jó a sör, ha habos. A hevesi járás számos üzletében különböző haszonkulccsal dolgoznak az árudavezetök. Egercsehiben zöldséges boltot létesítettek, ahol mázsaszám lehet barackot és körtét venni, csak éppen zöldbabot, káposztát és burgo­nyát felejtettek el kivinni. Azt mondják a pártban, hogy emeljük az életszínvonalat? No­sza rajta! — válaszolják ők, s azonnal intézkednek, hogy a füzesabonyi járás boltjaiban he­tekig csak Tulipán és Lánchíd luxuscigarettát vehetnek a dol­gozók. Ezek az emberek ismerik a ke- reskedelemnek azt a régi vas- törvényét, hogy nem szabad bóvlit“ raktározni, mert az a nyakukon marad. Már pedig nyár derekán hosszúak az es­ték — minek most a petróleum, Nem is volt abból hetekig egy osepp sem a pétervásári járás íöldmüvesszövetkezeteinél. DE VÁJJON hogy történhe­tik mindez meg? Megmondjuk. Úgy, hogy a MÉSZÖV vezetői­nek hamis a kereskedelemről szóló elméletük. Úgy, hogy nem bíznak a dolgozd parasztokban, s ebből eredően rossz » mun­kamódszerük. Az ellenséges szakemberekben bíznak. Hát hol tanultak meg a csendőrök és katonatisztek kereskedni? (Valószínű a Horthy- hadsereg GH-ján — lopni). Hát hogy lehetett Gyöngyösön nem is kocsma, de nagy vendéglők volt tulajdonosait üzletvezető- nek, szakácsnak stb.-nek beállí­tani? Hát még azt sem tudják, hogy kecskére nem lehet bízni a káposztát? Elképesztő dolgok ezek. S egyes emberek azt várják, hogy a párt, a dolgozó nép ezt meg­értse. S naponta intézkednek is, hogy Igazukat bebizonyítsák: a dolgozó parasztok nem értenek a kereskedelemhez! Gyalázatos intézkedések ezek. Havonta nem sajtóhiba — 2000 körleve­let küldenek a boltokhoz, az ügyvezetőkhöz — emígyen ta­nítva őket a szocialista keres­kedelemre. De ha talán e pár körlevélből sem értették volna meg a dolgozók a kereskedelem lényegét, nos úgy mire valók a MÉSZÖV ellenőrei. Kimennek Ők, s módszeresen, az üzlet­vezetőket vigyázzbaállitva ok­tatják őket a kereskedelem rej­telmes fordulataira. Azután jön a leltár. Itt szoktak nagy dol­gok kiderülni. Itt van az ö el­méletük igazán bizonyítva. Egy év alatt 100 embert zárattak különböző hiányokért a börtön­be — ebből 80 dolgozó paraszt. Nem, kérem, a volt Hangya­boltosok. a kocsmárosok, a csend­őrük, egyszóval a szakemberek nem lopnak, á dehogy is, a vi­lágért sem! NEM SAJNÁLJAK a vezető eivtáreak a prolikat? Azt hiszik, hogy valóban a dolgozó parasz­tok és nem az ellenséges osz­tály képviselői a tolvajok. Ve­gyék már észre, hogy saját munkamódszerükben van a hiba, A MESZÖV-nél 120 ember van, ha ezek mindegyike hetente csak egy napig látogatná a községe­ket, már Is jobban menne a munka. Tanítsák meg az embe­reket dolgozni, kereskedni, hi­szen ezt ők igénylik is. A tö­meghangja számukra miért csu­pán csak egércincogás? A mi dolgozóink az eltelt nyolc év alatt megtanulták ezt az álla­mot vezetni — pont kereskedni nem tanulnának meg? Ezt az ellenség állítja, de úgylátszik a MÉSZÖV vezetőjére is áll az a tétel, hogy aki a farkasokkal él együtt, annak a farkasokkal kell üvöltenie. Természetesen ez így nem me­het tovább. S ha megmondtuk a hibát, megmutatjuk a javítás lehetőségét is, MENJENEK KI Cseh elvtár­sik falura, a dolgozó parasztok közé, zavarják el. a földműves- szövetkezetekből, de ha úgy adódik a járási kirendeltségek­ből is az ellenséget. Állítsanak mindenhová becsületes dolgozó parasztokat. S nagy-nagy sze­retettel tanítsák meg őket _ szövetkezet vezetésére. Biztosít­sák a tömegellenőrzést. Hall­gassák meg a dolgozó parasz­tok józan, okos hangját, szív­leljék meg tanácsaikat. Csak Így tudják biztosítani a Köz. ponti Vezetőség határozatát, mely szerint javítani kell a 1 a- koeság anyagi javakkal való el­látásán, Bővítsék hálózatukat, lássák el árudáikat a paraszt­ság által kedvelt árucikkekkel. Ha csak ennyit teszünk — de azonnal — már sokat tettünk a munkás-paraszt szövetség to­vábbi megszilárdításáért Is. Legyen most a jelszó a MESZÖV-nél is a következő: becsületes dolgozókat a vezető- helyekre, javítsuk meg a keres­kedelem vonalúit Ha ezt megteszik godt abban nézhetnek parasztok szemébe, Ismerd meg a Szovjetuniót Diszpécser-szolgálat a szovjet gépállomásokon- nyu- dolgozó A TAGJELÖLTFELVÉTEL A PÁRT ERŐSÍTÉSE Jó tagjelöltté/vételi munka a vercelpusztai állami gazdaságban Egy hadsereg akkor tud győzelmet arami, szerepét betölteni, ha állandóan új harcos erőkkel erősíti sorait, ha az utánpótlás állandóan biztosítva van részére. Pártunk is csak akkor tudja hiva­tását betölteni, akkor tudja erejét megsokszorozni ha állandóm erősíti sorait, ha a munkában élenjáró, a néphez hű dolgozókat becsületes tagjelöltekké, párttagokká neveli. A pártszervezetek tagjai munkaközben megismerik és kiválasztják a legjobb portan- kívülieket, a párímegbiiatások teljesítése nyomán az arra érdeme­seket jelveszik a párt sorai közé, így javíthatjuk meg pártunk szocialista összetételét is. Nézzük meg ezt gyakorlatban. A vercelpusztai állami gazdaságban az utóbbi időben kél tagot és két tagjelöltet vetlek fel Ez a szám nem sokat mond. de ha jobban megnézzük, némi kepei meríthetünk a helyes tag- és ta g jelöli felvételről. A pártszervezet vezetősége már hoszabb idő óta foglalkozott a most felvett tagjelöltekkel, a választásnál komoly, felelősségtel­jes munkával bízta meg őket, a népnevelői értekezle'eken rendsze­resen beszámoltak a pártmegbizatások teljesítéséről Mindez miß nem elegendő a tagjelöltek neveléséhez. A párttdkár, a vezetőség tagjai többször elbeszélgettek az új harcosokkal. Babosai János traktorista és Sikur István brigád-vezető állandóan érezte a párt segítő, gondoskodó kezét. A pártszervezet segítsége a, hozzájárult ahhoz. hogy Rabosai János tagjelölt 150 száza,ékra teljesíti tervét, hogy Sikur János becsülettel megállja helyét be­osztásában, A pártszervezet már joelöre gondoskodott a tagjelöltek poli­tikai neveléséről is. Még az előző évben oktatásban részesítette az új tagjelölteket és párttagokat. Az újonnan felvetlek traktoristák, kovácsok és más fizikai dol­gozók. Márton József traktoros tagjelöltségének ideje alatt bebi­zonyította, érdemes a párttag megtisztelő elmére, ezidáig 730 normálholdnak megfelelő munkát végzett el. Az ö kezdeményezé­sére csatlakoztak a gazdaság traktorosai az 1700 normálholdas mozgalomhoz. A kenyércsatában új emberek kerülnek felszínre, ismertetik meg nevüket a megyével, az országgal, ak k a helyes nevelés és segítség folytán pártunk tagjaivá válhatnak. Ezért a pártszervezet már foglalkozik a legjobb traktorosokkal, kombájnvezetökkel, Bu- rovinc Sándor, kiváló kombájnos jó munkájával kiérdemelheti, hogy a dolgozó nép élcsapatában harcoljon tovább népünk ke­nyeréért, Átányban lélektelen a kádermunka A tag- és tagjelBltfelvételi munka nem mindenüt kielégítő- Vannak pártszervezetek, melyek csak a számszerűiégre töreksze­nek, nem nézik meg, kit vesznek be soraik közé. Az átányl párt­szervezet is vesz ugyan fel tagjelölteket, de a pártbizottság kény­telen visszautasítani, mert nem felelnek meg a párttagság kívánal­mainak, Legtöbbje alkalmazott, de vannak olyanok is, mint Egyild József DlSZ'titkár, akit a pártszervezet javasolt felvételre jó DISZ munkájáért, a Járási pártbizottság pedig a kivizsgálás után azzal utasította el, nem végzett megfelelő' munkát a DISZ-ben. A vezetőség és a tagság komolyabban bírálja el, ki érdemes arra, hogy felvegyék, ne számszerüségre törekedjenek, Az egy évnél idősebb tagjelöltek közül csak Barna Sándort vették fel tagnak, ami azt bizonyítja, a pártszervezet nem foglal­kozott megfelelően a tagjelöltek nevelésével, hagyták, hogy a pirt- csoportbizalmiak szemet hunyjanak a tagsági könyv elvesztése, a tagsági díj fizetésének elmulasztása felett. Hiányzott a párt­munka, mely szorosabbá teszi a kapcsolatot a párttag és a párt között. A tagjelöltek idegennek, mostahagyerekeknek érzik magu­kat a szervezetben, nem volt, aki komolyan, elvtársi módon gon­dolt volna fejlődésükre, így történt meg. Hogy ezek a dolgozók közömbösek lettek a párt iránt, nem törődtek a párttagsági kötele­zettségükkel, így a párt sorai közül végül Is távozni kellett Gönczi Józsefnek, Juhász Józsefnek. Ezek a hiányosságok annál is inkább súlyosak, mert a község túlnyomó része termelőcsoporttag, de a pártszervezet mégsem fordít elég gondot erre a területre. Az utóbbi időben mindössze egy csoporttagot, Kiss Józsefnek vették lel, ezzel befejezettnek látták a párt szocialista összetételének Javí­tását. A hiányosságok kijavításának módja többet foglalkozni a ter- meiőcsoport tagságával, a növényápolásban, az aratásban élenjáró, a néphez hű csoporttagokból öntudatos párttagokat nevelni úgy, mint azt a vercelpusztai állami gazdaság pártszervezete teszi.” A Rosztov-területi millerevói gépállomás egyik kombájnjá­nak valami baja történt a mi­nap. A kombájnvezető azon­nal látta, hogy új alkatrészre van szüksége. Bár a gépállo más igen messze van a kolhoz­tól, ahol a kombájn dolgozik, a kombájnvezető mégsem esett kétségbe. A közeli lakókocsi­hoz sietett és megkérte az ott foglalatoskodó leányt, hogy hívja fel a gépállomás diszpé­cserét és kérje meg, azonnal küldje el a pótalkatrészt. A lány felvette a kagylót készülékről, amely alig na­gyobb valamivel a szokványos telefonnál és továbbította kombájnvezető kérését. A gép­állomásról alig egy óra múlva már meg is érkezett egy sze­relő a kért pótalkatrésszel. Az „Urozsáj“ rádióállomást kifeje­zetten falusi használatra, abból a célból szerkesztették, hogy megfelelő kapcsolat jöjjön létre a gépállomási brigádok és i gépállomás között. A berende­zés egyszerű, kezelése könnyű, működése biztonságos. Nézzük most, miként létesí­tenek kapcsolatot az állomások között. Először: a rádióállomás lehetővé teszi úgynevezett két­oldali beszélgetés folytatását, vagyis ugyanúgy lehet vele be­szélni és hallgatni, mint a ve zetékes telefonnal. Másodszor: abban az esetben, ha erre szükség van — például, amikor a gép- és traktorállomásról az összes brigádokat érintő útmu­tatásokat közölnek — az „Uro­zsáj“ készüléket egyirányú működésre lehet átállítani. Végül: az „Urozsáj“ rádióállo­mást különleges foglalat útján rá lehet kapcsolni a telefon- vezetékre és ezen az úton lehet továbbítani a telefonközle­ményt. Ugyanúgy a telefonelő­fizető is összeköttetésbe léphet a gép- és traktorállomások más rádióállomásaival is. Ha olyan állomások között kell összeköttetést létesíteni, melyek egymástól 30 km-nél távolabb vannak, erre a célra valamelyik közbeeső állomást használják fel, amely a beszél­getést közvetíti, vagyis az egyik állomás leadását felveszi és ugyanakkor tovább is adja. A rádióállomások általában meg­határozott Időbeosztás szerint működnek. Az ügyeletes a megállapított időben a bekap­csolt hangszóró mellett ül és meghallgatja a diszpécser uta­sításait. Az időbeosztások be­tartása és a fegyelem nagyon fontos tényezők az állomások jó működésének irányításában. A brigádok operatív rádió utján igen jelentős mértékben csökkentik a traktorok üzem­anyag, vagy pótalkatrészek hiánya folytán bekövetkező kényszerű leállását. A munka befejezése után felszabadult traktorokat gyorsan át lehet vezényelni más kolhozba. A rádióállomás nagyon meg­könnyíti a brigád munkájának menetére vonatkozó jelenté­sek összegyűjtését. A millerovoi gépállomás ügyeletes dlcspécsere rendsze­resen vezet naplót, ahová be­írja a traktorosbrigádok összes szükségleteit és az utasításo­kat, a teljesítési határidő megjelölésével. A diszpécser a statisztikus segítségével min­den traktor, kombájn és csép­lőgép munkájáról kartotékot vezet. A gépállomás igazgatója és főmérnöke a diszpécseren keresztül nemesak a kolhozok földjein dolgozó brigádokkal, hanem a javítóműhellyel, az üzemanyag-központtal és egyéb termelési részlegekkel is állandó összeköttetésben van. A gépállomás vezetősége a diszpécserszolgálat adatai alap­ján mindenkor tudja, hogy melyik brigádnak van szük­sége szervezési és technikai segítségre. A Szovjetunióban már a gépállomások ezreit látták el „Urozsáj” - rádióállomásokkal. Ebben az évben 60 belorussz gépállomás traktorosbrigádjá­val létesítettek rádióösszeköt­tetést. A Szovjetunió gépállo­másai ebben az évben még 10.000 „Urozsáj”-rádióállomást kapnak. A gyakorlat azt mu­tatja, hogy ezek a rádióállo­mások teljes mértékben meg­felelnek rendeltetésüknek, elő­segítik a bő termésért folyó harc sikerét. Az „Urozsáj”- rádióállomás egyik újabb lánc­szeme a szovjet mezőgazdaság korszerű technikai berendezé­sének. Románia ifjúsága a VIT tiszteletére 10.000 tonna szenet terven felül Petrosani fölött hatalmas kastélyszerű épület emelke­dik ki a sötét fenyők és a virágzó akácosok közül: a nemrég épült bányaipari inté­zet. Itt is lelkes fogadalma­kat írtak fel az IMSZ-szer- vezet gyűlésének jegyzőköny­vébe, A tegnapi munkás- és parasztgyermekek hazafias felajánlásait, akik előtt népi demokratikus rendszerünk megnyitotta az ország egyik legújabb és legszebb egyete­mének kapuit. Elhatározták, hogy most valamennyien önkéntes mun­kára mennek a Jiul-völgye bányáiba. 10.000 tonna sze­net adnak önkéntes munká­val hazájuk iparának a VIT tiszteletére. A „Vörös Griv'ita" ifjainak „VIT"-sarka A „Vörös Grlvita“ ifjúmun­kásai igyekeznek széleskörben népszerűsitenl a Világifjúsági Találkozót. Ez indította őket arra, hogy megszervezzék a .VIT-sarket“, A „VIT-sarok“ kollektívájá­nak tagjai elhatározták, hogy találkozásokat szerveznek a fiatal írókkal, költőkkel, mű­vészekkel, akik új, értékes al­kotásaikkal köszöntik a Vi­lágifjúsági Találkozót. Ugyan­csak a „VIT-sarok“-ban mond­ják el élményeiket és tapasz­talataikat azok az ifjak, akik résztvettek a Budapesten és Berlinben megtartott találko­zókon. Romániában a „Vörös Grivi- ta“ ifjúmunkásai szervezték meg elsőknek a „VIT-sarkot”, Egyre több ifjú követi pél­dájukat, hogy köszöntsék a fiatalság nagy ünnepét: a Vi­lágifjúsági Találkozót. — Te, Pista, miért visznek ezek annyi széket, meg sört? — Hát ezt se tudod, ma vasárnap van, & ilyenkor a Népkert Sörözőben soha nincs sör, meg szék, mert az igazgató bácsi elfe­lejt gondoskodni róla. „Csak“ a felelősség hiányzik Készülnek a román fiatalok ajándékai a VIT-re Gyöngyösoroszt határában hiába fület az arraláró. sehol nem hallja a cséplőgép iót- ismert, a fülnek oly kedves zú­gását, Pedig van gyöngyös- oroszíban cséplőgép, igaz. hogy nem ió — egykét alkatrész hiányzik róla. Július 7-én indult el a gép, az atkári gépállomásról •— szil- tárcsa nélkül. Bessenyei Jó­zsef elvtárs, a cséplőgép felelős vezetője az induláskor Ígéretet kapott, hogy a hiányzó alkat­részt sürgősen utánaküldik. Nyolcadikán Bessenyei elvtárs megsürgette a tárcsát. Aztán JJ-én is megsürgette, De sür­gette még 13-án, 14-én, 15-én. Sürgette rajta kívül: a községi tanács végrehajtó bizottsága, a cséplési ellenőr, a tárást tanács végrehajtó bizottsága. Besse­nyei elvtárs 150 kilométert ke­rékpározott — és 17-én délben még nincs tárcsa. Persze, ha lenne, akkor sem -csépelhetne a gép. Tudniillik kapcsosék sincs, amivel a csép­lőgépet vízszintesre lehetne ál­lítani, Ha kapcsosék lenne, akkor sem mehetne a gép, mert nincs vízmérték, amivel ellen­őrizni lehet, hogy vlzszintben áll-e a gép. Ha az atkári gépállomás a bürokráciának megszemélyesítő­ié, mondtuk, ezeket figyelembe venné, akkor se lenne biztosít­va a gép folyamatos üzemelte­tése, mert mindössze egyetlen napra való üzemanyag van a cséplőgépnél, — mivel hordó sincs. És még valami hiányzik az atkári gépállomáson. Valaki, aki felelősséget váltatna ezekért a súlyos hibákért — mert a gép. állomác Igazgatóin, Fekete elv­társ minden felelősséget az elődjére hárít. Rákócza Richárd Gyöngyös Az előkészületek során sok ifjú ajándékokat készít a talál­kozó részvevői számára. A turnu-severini hajógyár­ban az ifjak egy csoportja halászhajó művészi kivitelű kiesinyített mását készíti el. Egy másik csoport öngyújtó­val felszerelt nikkelezett töl­tőtollakon dolgozik nagy hoz­záértéssel és szeretettel. A petrosani bányafelszerelő üzem ifjai 2000 miniatűr bá­nyászlámpával és fejtőkala­páccsal díszített hamutartóval ajándékozzák meg a vendége­ket. Gugestiben az Iprofil válla­latnál sakkdobozokat, ciga­rettatárcákat és írdasztal- felszereléseket, a bucováti (Craiova tartomány) tímármű­helyében zsebtárcákat, bőr­öveket és sok más hasznos tárgyat, Médiáson üvegtárgya­kat, Cisnádien pedig népi mo­tívumokkal díszített szőttese­ket készítenek az ifjak. Románia más vidékein is szép ajándékokkal készülnek a vendégek fogadására. A cra- iovai „Electroputere“ gyárban motorok és gépek kicsinyített mását, a sztálinvárosi traktor­gyárban miniatűr traktorokat, a „Vörös Zászló“ üzemben esztergapadok, Resitán pedig az ott gyártott gépek kicsi­nyített mását készítik el az ifjak. A tanuló ifjak is készítik ajándékaikat. A maroshévizl fémipari szakiskola növendé­kei miniatűr esztergapadot és gözmozdonyt. a romani iskola tanulói olvasztókemence és hordozható kovácsműhely ki­csinyített mását ajándékozzák külföldi vendégeinknek. «

Next

/
Oldalképek
Tartalom